YU55, NEO, micsoda?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5
Ime a helyes megoldás:
Idézet: ISAAC ASIMOV, A robbanó Napok címû könívébõl
Arisztotelész a hullócsillagokat is a Föld légkörén, atmoszféráján belüli
jelenségeknek tartotta. Ezért nevezzük õket meteoroknak (a „levegõben lévõ
dolgok" jelentésû görög szóból). A kifejezés helyesen használva csak a
fénycsíkra vonatkozik, és e tekintetben Arisztotelésznek igaza is volt, hiszen
az valóban a légkörben jelenik meg. Ezt egy olyan kis tárgy okozza, amelynek
mérete sziklányi és gombostûfejnyi között változhat, és amely ûrbéli útján
véletlenül a Földnek ütközik. Miközben nagyon nagy sebességgel átrohan a
Föld légkörén, a légellenállás fehérizzásig hevíti.
Magukat ezeket a tárgyakat ma meteoroidoknak nevezik. A kisebbek
teljesen elporladnak, mielõtt elérnék a Föld felszínét, és finom porként
lebegnek nagyon lassan lefelé. A nagyok legalább részben túlélik a
megpróbáltatást, és egy vagy több darabjuk becsapódik a földfelszínre. Ezek a
megmaradó darabok a meteoritok. (A tudósok egészen az 1800=as évek elejéig
vonakodtak elfogadni, hogy szilárd tárgyak hullhatnak az égbõl.)
Idézet: ISAAC ASIMOV, A robbanó Napok címû könívébõl
Arisztotelész a hullócsillagokat is a Föld légkörén, atmoszféráján belüli
jelenségeknek tartotta. Ezért nevezzük õket meteoroknak (a „levegõben lévõ
dolgok" jelentésû görög szóból). A kifejezés helyesen használva csak a
fénycsíkra vonatkozik, és e tekintetben Arisztotelésznek igaza is volt, hiszen
az valóban a légkörben jelenik meg. Ezt egy olyan kis tárgy okozza, amelynek
mérete sziklányi és gombostûfejnyi között változhat, és amely ûrbéli útján
véletlenül a Földnek ütközik. Miközben nagyon nagy sebességgel átrohan a
Föld légkörén, a légellenállás fehérizzásig hevíti.
Magukat ezeket a tárgyakat ma meteoroidoknak nevezik. A kisebbek
teljesen elporladnak, mielõtt elérnék a Föld felszínét, és finom porként
lebegnek nagyon lassan lefelé. A nagyok legalább részben túlélik a
megpróbáltatást, és egy vagy több darabjuk becsapódik a földfelszínre. Ezek a
megmaradó darabok a meteoritok. (A tudósok egészen az 1800=as évek elejéig
vonakodtak elfogadni, hogy szilárd tárgyak hullhatnak az égbõl.)
szex az élet ! ;) baszhatod a múltat, szopat a jelen, és nyalhatsz a jövőért.
Azt tényleg meteoroidnak hívják, vagy aszteroidának, meteoritnak MÉG nem, és hát reméljük hogy ez sokáig így is marad.
Kompnak? Lasszót vetnél a nyaka köré, vagy az útjába parkolnál, hogy "finoman" elsodorjon? Nem látom, mit lehetne ezzel lespórolni egy Mars-hajóról - hacsak nem a sugárvédelmet, de akkor meg ott a következõ probléma, a menetrendet nem mi írjuk. Hiába metszi egymást a két pálya (felülnézetbõl!), ha a kõ jó helyen van, a Mars valószínû h túl távol lesz hogy elérd, ha a sziklára a Föld mellett elhaladtában akarsz rákapaszkodni.
Kompnak? Lasszót vetnél a nyaka köré, vagy az útjába parkolnál, hogy "finoman" elsodorjon? Nem látom, mit lehetne ezzel lespórolni egy Mars-hajóról - hacsak nem a sugárvédelmet, de akkor meg ott a következõ probléma, a menetrendet nem mi írjuk. Hiába metszi egymást a két pálya (felülnézetbõl!), ha a kõ jó helyen van, a Mars valószínû h túl távol lesz hogy elérd, ha a sziklára a Föld mellett elhaladtában akarsz rákapaszkodni.
#3
Cikk: "meteoritokat (50 méternél kisebb ûrbéli objektum)"
Nem, meteoritnak azt nevezik, ami lehullott a Föld felszínére és nem semmisült meg. Amikor még az ûrben van, akkor meteoroidnak hívják. LINK
Amúgy, elnézve az alulról 3. képet, az jutott az eszembe, hogy nem lehetne ezt afféle kompnak használni a Marsra utazáshoz, ezzel nagy mennyiségû naftát megspórolva? Feltéve persze, hogy a pályájának síkja nem tér el túlzottan az Földétõl és a Marsétól. És persze hogy nem túl nagy a periódusideje.
Nem, meteoritnak azt nevezik, ami lehullott a Föld felszínére és nem semmisült meg. Amikor még az ûrben van, akkor meteoroidnak hívják. LINK
Amúgy, elnézve az alulról 3. képet, az jutott az eszembe, hogy nem lehetne ezt afféle kompnak használni a Marsra utazáshoz, ezzel nagy mennyiségû naftát megspórolva? Feltéve persze, hogy a pályájának síkja nem tér el túlzottan az Földétõl és a Marsétól. És persze hogy nem túl nagy a periódusideje.
#2
Hat ez egy valoban jo cikk volt, elegge reszletes. Lucy az egen, veled meg kisse egyet ertek, mas reszbol meg nem. Valoban kell foglalkozni vele, es jo is, hogy foglalkoznak vele, am egy 50 evvel ezelotti aszteroida-meteor-ustokos elteitesere oszpontositott akcio szerintem nem fert volna mar bele a tarsolyba...es ha igen, ugy is csak pappiron.
Mindig örömmel olvasom a cikkeidet, de ez a végszó kicsit furcsán hangzik a te tolladból. Nagyjából a "miért foglalkozik a sok hülye ezekkel, hiszen ha baj van, úgyis tehetetlenek vagyunk" gondolat jön át, amit azért lehetne finomítani. Sanszos hogyha baj lenne, a mai technológiai szinten tehetetlenek volnánk - de nem azért mert fizikai képtelenség egy pár km-es kõtömb pályamódosítása. Foglalkozni kell vele, így amikor tényleg eljön az idõ, talán lesz mihez nyúlni.
Egy ilyen kavics elterelése 50 éve is reális célkitûzés lett volna, amennyiben 1. van elég idõnk (mondjuk egy keringési periódus), és ennek kapcsán 2. biztosan ismerjük a pályaadatait, minden ráható tényezõt, hogy a nagy igyekezetben nehogy véletlenül pont a kontár beavatkozás okozza a vesztünket. Az elsõ csak szerencse dolga, a második az ahol lehet fejlõdni, feltérképezni a Naprendszert, a körülöttünk száguldozó aszteroidák minél több jellemzõjét, amivel aztán le lehet ülni a kockás füzethez számolni.
Az is igaz, hogy egy komplett ûrszikla-eltérítõ rendszert folyamatos készenlétben tartani (márpedig csak úgy van értelme) nagyon sokba kerülne, a mai trendeket elnézve kizárt hogy bármi hasonló létrejön a közeljövõben. Ha innen nézzük, valóban fölösleges idõt vesztegetni az egészre...
Egy ilyen kavics elterelése 50 éve is reális célkitûzés lett volna, amennyiben 1. van elég idõnk (mondjuk egy keringési periódus), és ennek kapcsán 2. biztosan ismerjük a pályaadatait, minden ráható tényezõt, hogy a nagy igyekezetben nehogy véletlenül pont a kontár beavatkozás okozza a vesztünket. Az elsõ csak szerencse dolga, a második az ahol lehet fejlõdni, feltérképezni a Naprendszert, a körülöttünk száguldozó aszteroidák minél több jellemzõjét, amivel aztán le lehet ülni a kockás füzethez számolni.
Az is igaz, hogy egy komplett ûrszikla-eltérítõ rendszert folyamatos készenlétben tartani (márpedig csak úgy van értelme) nagyon sokba kerülne, a mai trendeket elnézve kizárt hogy bármi hasonló létrejön a közeljövõben. Ha innen nézzük, valóban fölösleges idõt vesztegetni az egészre...
← ElőzőOldal 2 / 2