55
-
Lucy in the Sky #1 Mindig örömmel olvasom a cikkeidet, de ez a végszó kicsit furcsán hangzik a te tolladból. Nagyjából a "miért foglalkozik a sok hülye ezekkel, hiszen ha baj van, úgyis tehetetlenek vagyunk" gondolat jön át, amit azért lehetne finomítani. Sanszos hogyha baj lenne, a mai technológiai szinten tehetetlenek volnánk - de nem azért mert fizikai képtelenség egy pár km-es kőtömb pályamódosítása. Foglalkozni kell vele, így amikor tényleg eljön az idő, talán lesz mihez nyúlni.
Egy ilyen kavics elterelése 50 éve is reális célkitűzés lett volna, amennyiben 1. van elég időnk (mondjuk egy keringési periódus), és ennek kapcsán 2. biztosan ismerjük a pályaadatait, minden ráható tényezőt, hogy a nagy igyekezetben nehogy véletlenül pont a kontár beavatkozás okozza a vesztünket. Az első csak szerencse dolga, a második az ahol lehet fejlődni, feltérképezni a Naprendszert, a körülöttünk száguldozó aszteroidák minél több jellemzőjét, amivel aztán le lehet ülni a kockás füzethez számolni.
Az is igaz, hogy egy komplett űrszikla-eltérítő rendszert folyamatos készenlétben tartani (márpedig csak úgy van értelme) nagyon sokba kerülne, a mai trendeket elnézve kizárt hogy bármi hasonló létrejön a közeljövőben. Ha innen nézzük, valóban fölösleges időt vesztegetni az egészre... -
Freg0 #2 Hat ez egy valoban jo cikk volt, elegge reszletes. Lucy az egen, veled meg kisse egyet ertek, mas reszbol meg nem. Valoban kell foglalkozni vele, es jo is, hogy foglalkoznak vele, am egy 50 evvel ezelotti aszteroida-meteor-ustokos elteitesere oszpontositott akcio szerintem nem fert volna mar bele a tarsolyba...es ha igen, ugy is csak pappiron. -
dez #3 Cikk: "meteoritokat (50 méternél kisebb űrbéli objektum)"
Nem, meteoritnak azt nevezik, ami lehullott a Föld felszínére és nem semmisült meg. Amikor még az űrben van, akkor meteoroidnak hívják. LINK
Amúgy, elnézve az alulról 3. képet, az jutott az eszembe, hogy nem lehetne ezt afféle kompnak használni a Marsra utazáshoz, ezzel nagy mennyiségű naftát megspórolva? Feltéve persze, hogy a pályájának síkja nem tér el túlzottan az Földétől és a Marsétól. És persze hogy nem túl nagy a periódusideje. -
Lucy in the Sky #4 Azt tényleg meteoroidnak hívják, vagy aszteroidának, meteoritnak MÉG nem, és hát reméljük hogy ez sokáig így is marad.
Kompnak? Lasszót vetnél a nyaka köré, vagy az útjába parkolnál, hogy "finoman" elsodorjon? Nem látom, mit lehetne ezzel lespórolni egy Mars-hajóról - hacsak nem a sugárvédelmet, de akkor meg ott a következő probléma, a menetrendet nem mi írjuk. Hiába metszi egymást a két pálya (felülnézetből!), ha a kő jó helyen van, a Mars valószínű h túl távol lesz hogy elérd, ha a sziklára a Föld mellett elhaladtában akarsz rákapaszkodni. -
#5
Ime a helyes megoldás:
Idézet: ISAAC ASIMOV, A robbanó Napok című könívéből
Arisztotelész a hullócsillagokat is a Föld légkörén, atmoszféráján belüli
jelenségeknek tartotta. Ezért nevezzük őket meteoroknak (a „levegőben lévő
dolgok" jelentésű görög szóból). A kifejezés helyesen használva csak a
fénycsíkra vonatkozik, és e tekintetben Arisztotelésznek igaza is volt, hiszen
az valóban a légkörben jelenik meg. Ezt egy olyan kis tárgy okozza, amelynek
mérete sziklányi és gombostűfejnyi között változhat, és amely űrbéli útján
véletlenül a Földnek ütközik. Miközben nagyon nagy sebességgel átrohan a
Föld légkörén, a légellenállás fehérizzásig hevíti.
Magukat ezeket a tárgyakat ma meteoroidoknak nevezik. A kisebbek
teljesen elporladnak, mielőtt elérnék a Föld felszínét, és finom porként
lebegnek nagyon lassan lefelé. A nagyok legalább részben túlélik a
megpróbáltatást, és egy vagy több darabjuk becsapódik a földfelszínre. Ezek a
megmaradó darabok a meteoritok. (A tudósok egészen az 1800=as évek elejéig
vonakodtak elfogadni, hogy szilárd tárgyak hullhatnak az égből.) -
#6
És amíg az űrben meteor. -
Zenszkij #7 A Nap közelében meg felgyulladnának az utazók XD. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#8
Nagyjából a "miért foglalkozik a sok hülye ezekkel, hiszen ha baj van, úgyis tehetetlenek vagyunk" gondolat jön át, amit azért lehetne finomítani.
Valóban ritkán szoktam eféle sarkos megnyilatkozásokra vetemedni, ám most a 2005 YU55-el foglalkozó cikkek és hírek olvasása közben határozottan ismét az az érzés kerített a hatalmába, igenis él a hurráoptimizmus, hogy "úgy is megoldják valahogy". Pedig élnék a szomorú negatív hullámokkal, hogy korántsem biztos, mert nagyon sok kihívás lenne benne, és ha rövid idő állna rendelkezésre, akkor bizony alapból reménytelen még csak belefogni is.
Arról sokkal kevesebbet (szinte semmit) nem találni, hogy adott esetben a fajunk fenntartására koncentrálnának, mert hát mi van, ha tényleg globális hatású lenne a becsapódás, és nem sikerülne megállítani. Stephen Hawkins fogalmazott e téren jól, ő ezt nevezte a bolygó- (és csillag-) közi kolonizáció fő hajtóerejének. Vagyis hogy ennek kellene lennie annak...
Afelől pedig korántsem lennék biztos, hogy akár most, de pláne 50 éve képesek lettünk volna tenni valamit egy több km-es aszteroid ellen... -
#9
Itt meg tudod nézni a pályát részletesen (a fenti képek is innen származnak).
Szerintem túlságosan is ritka az az együttállás, amikor a Földről indulva a Mars-ot elérhetjük róla. Ha most "felpattantunk" volna a 2005 YU55-re, akkor 2023-ban "ugorhatnánk" le róla viszonylagos sikerrel... -
Deus Ex #10 Mi lehet az oka annak, hogy ennyire hátra sorolják ezt a problémát? Az elmúlt nyolc évben rendezett két háború költségéből feltételezem, a gyakorlati próbák szintjéig is el lehetne jutni egy vagy több eltérítési eljárás területén. -
#11
Nézd meg még egyszer a Torino-skálát. Nem várható, hogy a belátható időn belül valós, végzetes veszélyt jelentenének a NEO-k. Magyarul szólva túlságosan is kicsi az esély arra, hogy ebből baj legyen a közeljövőben.
Ettől függetlenül valóban lehetne vele foglalkozni, de ez a "háborús költségek" dolog már elnézést, de egy picit demagógnak hat. Számtalan más, ennél komolyabb veszélyről és problémáról tudunk, amely az emberiséget fenyegeti, azokra inkább lehetne költeni... -
torreadorz #12 Egy ilyen aszteroidát mai eszközökkel nem lehetne megállítani, mert egyrészt ehhez nagyon korán kellene megtalálni (évekkel a becsapódás előtt), másrészt azonnal bevethető fegyverzet kéne, hisz annak is idő kell hogy odaérjen.
Arról nem beszélve, hogy ismerve a kormányok inkompetenciáját, hiába szólnának a tudósok hogy heló xy aszteorida három év múlva be fog csapódni, azt a politikusok nagy ivben leszarnák. Nem lenne itt semmiféle összefog a világ és megmentő akció, maximum annyi hogy a politikusok ásatnának magunknak valami bunkert aztán kalap kabát. -
karesz6 #13 Nagyméretű földközeli objektumot fedeznek fel ami fél év mulva veszélytelenül halad el a föld mellett majd 10 év mulva ujra visszatér és eltalálja a földet.
Magyar megoldás: Orbán 2/3 os többségbe foglalja hogy az aszteroida az elmult8év katasztrófális kommunista kormányzásának következményes és olyan különadóval súlytaná hogy elmagy a kedve a becsapódástól.
Amerikai megoldás: A kínaiakkal építtetnének egy rendkívül divatos és hatalmas űrrepülőgépet hatalmas színes ledekből álló villogó amerikai zászlóval és "america cool" felirattal ami a legutolsó pillanatban képes találkozni az aszteroidával és felrobbantani azt ezzel felküldenék Bruce Willist egy hatralmas hidrogénbombával majd kiszívattyúznák az olajat.
Görög megoldás: Meghamisítanák a becsapódásról szóló adatokat és korkedvezményes nyugdíjba küldenék az aszteroidát.
Arab megoldás: Az első elhaladáskor tegyünk rá sokáig működni képes kis erőt kifejtő hajtóműveket amik majd 10 év alatt eltérítik.
Izraeli megoldás: amerika segítségével azonnal megvétózza az arab megoldást és foszforbombákkal szőnyegbombázza a gázai övezetet.
Kínai megoldás: Már most is építik az űrállomást az amerikai csodaűrrepülőből származó nyereségből finanszírozzák a lakosság felköltöztetését majd lelépnek. -
karesz6 #14 Egyébként valóban hasonló reakciót várnék ha a megoldáshoz globális konszenzus kellene. Amerika egy látványos drága és borzasztó bonyolult megoldást szeretne a kínaiak szépített adatokkal dolgoznának stb és természetesen alap hogy az egyes országok elzárkóznának attól hogy saját tudásukat a többiekkel megosszák, a konszenzus pedig nem tudományos hanem elsősorban politikai úton születne. -
xerdi #15 Az, hogy nukleáris rakétákkal lövik, nem téríti le a pályájáról? -
#16
Hawking lehet, hogy nagy elme, de ez estben alaposan melléfogott szerintem. -
Szefmester #17 Lehet letérítené, de lehet csak több nagyobb darabra szedné szét, amik közül akár több is elérheti a földet.. -
#18
A nukleáris robbantás a világűrben teljesen más tészta, mint a légköri vagy földalatti robbantás. Ha a felszínén robbantod fel a robbanófejet, akkor egy több km-es aszteroida meg se érezné azt. -
xerdi #19 Léglöket nélkül olyan kicsi a hatás? -
vargagergo13 #20 El kell téríteni egy kisebb aszteroidát, hogy az belecsapódva a nagyobba eltérítse azt. Ennyi :D
Matekosok előnyben -
vargagergo13 #21 A bombáknál jellemzően a légnyomás pusztít (kivéve a repeszeket). -
sgfelh #22 Nem értem miért nem küldenek már most egy atomot fel rá és mikor elhaladna akkor felrobbantanák oszt jónapot. Többet nem lenne gond vele hogy számítgani a pályáját hogy vajon mikor tér vissza stb.. -
#23
"Léglöket", vagyis a légnyomásváltozás általi pusztítás egyáltalán nem játszik ugye a világűrben. Emellett a nagy generált hőmennyiség sem jelent sokat. Szóval önmagában egy átlag mai, egy megatonna alatti robbanófej bizony nem tenne olyan kárt egy akkora aszteroidában, ami számottevő lenne. -
sgfelh #24 Azért ahoz bőven elég lenne hogy jócskán kimozdítsa a pályájábol -
#25
Tételezzük fel, hogy egyetlen robbanófejjel meg lehetne semmisíteni (de legalábbis 50 méter alatti méretű darabokra robbantani) egy eféle objektumot.
A robbanófej odajuttatása akkor is több száz millió eurós költséget jelentene. Ez egyetlen aszteroida a sok százból, sok ezerből. A NEO-k felderítésére és követésére viszont évente összesen nem költenek ennyit...
No, melyik éri meg akkor jobban? -
sgfelh #26 Ja amugy a "megatonna" nem mond neked semmit? A felszíni robbantáskor ennek fele lökné meg az aszteroidát, szóval az azért nem semmi -
#27
Egyrészt, mert a nukleáris robbanófejeket is karbantartani kell, mert benne levő plutónium szép lassan tönreteszi a szerkezetet. Ezen felül senki nem tervezett még nukleáris robbanófejet tartós űrbeli üzemre... -
#28
Mitől mozdítaná ki jelentősen? Mi generálja az erőt? Mert a gyorsuláshoz az kell... -
#29
A Mt az TNT egynértékű hatóerő. Kérlek akkor mond meg nekünk "hülyékek", hogy 1 Mt hatóerő X távolságból Y aszterodia felületre mekkora mértéű erővel hat. Várom kimerítő válaszod. -
#30
Tisztelettel: ne akarj kioktatni mit jelent a megatonna. ^^
Az aszteroida tömege hozzávetőleg 55 millió tonna, a sebessége 13,85 km/s. Ebből már ki tudod számolni a mozgási energiáját, valahol 5 exajoule körül van, ha gyorsan utánaszámolok. :)
Egy megatonnás bomba hozzávetőleg 4,2 petajoule energiát szabadít fel, tehát már itt egy nagyságrenddel kevesebb energiáról beszélünk.
A robbanás energiája azonban nem egy irányban hat, hanem minden irányba. Ugyebár abba az irányba terjed inkább, ahol nincs ellenállás. Az meg a világűr. Szóval az elgondolásod itt is hibás, hiszen nem az energia fele, hanem a töredéke hatna csak az aszteroidára. Most konkrét számítást hagy ne végezzek, de legyen 1% (nagyságrendileg valahol e körül lehet). Ez annyit tesz, hogy még egy nagyságrenddel kevesebb energiát közvetít az aszteroida felé.
Röviden: kevés lenne... -
Deus Ex #31 Az alábbi cikk utolsó ábrájából és bekezdéséből indultam ki:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111104-2005-yu55-kisbolygo-a-fold-kozeleben-nehezen-figyelheto-meg.html
Vagyis a kicsikből rengeteg lehet. Ismerem ezek észlelésével kapcsolatos, ma még közel megoldhatatlan problémákat, de ha a terület nem kap erőforrásokat, csak lassú előrelépés várható.
A háborúk kapcsán fogadjuk el a hivatalos álláspontot: azért váltak szükségessé, mert elmaradásuk súlyosan veszélyeztetne bizonyos érdekeket, értsük bele ebbe a közvetlenül érintetteken túli országoknak szánt üzenetet - mi is van Irak és Afgánia között? - szóval értékeljük azt, milyen valószínűséggel sérülne az érdek a két háború elmaradása esetén, és ezt vessük össze egy akár száz méteres aszteroida által okozott károkkal. Tegyük hozzá: egy ilyen kővel szemben hiábavalóak a gazdasági szankciók, a titkosszolgáli műveleteknek sincs túl sok hasznuk, és úgy általában, nem nagyon lehet tárgyalni. Összességében tudom, hogy szokás a háborúkat a mérleg valamely serpenyőjébe tenni, de itt talán a demagógián túlmutató mértékben is összehasonlítható a két terület, lévén mindkét esetben valamilyen tágan értelmezett veszély mérséklésének a költségéről van szó. -
#32
Exa és peta között három nagyságrend van. Ha 1%-kkal számolsz, akkor már 5 nagyságrend van...
(Egy fals hasonlattal ez olyan, mintha egy 100 kilós emberhez 1 grammos gyógyszerpirulát dobnál és várnád, hogy ettől komolyan módosulni fog bármi.) -
#33
Pardon, tényleg elnéztem, jogos. -
MacropusRufus #34 a mai fegyverek pusztítása a robbanásukkor keletkező köléshullámban rejlik.
Ehhez viszont valami közvetítő közeg kell, pl. légkör.
A hő önmagában semmire nem jó, csak arra, hogy megolvassza a test felszínét.
Amennyiben a bomba a felszínen robban, úgy semmi kárt nem fog tenni benne, ui. nincs közvetítő közeg ami a bomba energiáját tovább adná a testnek. A sérülés - ha kelektezne is - elenyésző lenne, gyk. semmit nem befolyásolna a pályán.
Amennyiben ez a bomba a testben robban, úgy már van közvetítő közeg, maga a test. Viszont ehhez kellene a Bruce Willis és csapata. Jelenleg a technológiánk alkalmatlan arra, hogy ilyet tegyünk. Feltéve, ha nem találnak ki valami új fegyvert aminek nem kell közvetítő közeg a pusztításhoz.
Az eltérítés is bajos. Egy 50m-es kő/vas meteoritnak akkora a mozgási energiája, hogy sztem már ebbe beletőrne a bicskénk, egy pár km-est lehetetlen eltéríteni. Vagy olyan korán kell észrevenni és odajutni hozzá amire jelneleg képtelenek vagyunk.
-
torreadorz #35 De ha kifejlesztetnének egyfajta fúróbombát, az már megoldás lehetne, kb. a bunkerromboló bombák mintájára.
Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem miért hátulról közelítették meg, mikor ott megy a törmelék és nem szemből. -
sgfelh #36 erre mondtam a most-ot.. hogy talán most elég lenne egy lepkefingnyi(atombombányi) erő, hogy a későbbiekben pályája ne is probálja meg keresztezni a földet.. de ezt persze nem mi és nem most fogjuk megcsinálni ugyhogy erröl ennyit -
opeca #37 Talán azért mert 40.000 mérföld per órás sebességgel viharzó objektumra szemből rászállni elég komoly technikát igényelne:)
Azt meg ne okoskodjatok, majd ha lesz megoldás szólnak.
Amúgy először is az orvostudományba öljék a pénzt, utána a környzetvédelembe, aztán jöhet ez. -
torreadorz #38 Miért? Nem kell nekimenni, egyszerüen csak elémész, felveszed a sebességét majd fokozatosan lassitasz és szépen landolsz rajta.
Kb. úgy képzeld mintha mész autópályán fix 130-al, valaki megelőz, eléd megy majd addig lassit amig el nem éri a te tempód és meg nem közelit téged pár centire. Ezután már át tud "szállni" hozzád. Szerintem semmivel sem bonyolultabb előtted haladni ugyanolyan tempóban ahogy te mész, mint mögötted menni.
Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz, tehát egyszerübb szembből megközelíteni. -
#39
"Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz"
vagy előtte , vagy oldalt, attól függően, hogy épp hol jár a Nap körül, mivel a csóva mindig a Nappal ellentétes oldalon van, lévén, hogy a napszél "fújja" el.
"tehát egyszerübb szembből megközelíteni"
Szemből nem tudsz megközelíteni semmilyen Naprendszerbeli dolgot a jelenlegi technikával, mivel hatalmas mennyiségű üzemanyagot igényelne. Marad az utolérés, a mellé repülés, vagy a bevárás, amik viszont lassú, nem sci-fi akciófilmbe illő dinamikájú események. -
#40
"Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem "
Miért, az teljesen érthető volt, hogy megpörgették az űrállomást a tengelye körül, és az űrrepülők forgás közben dokkoltak rá?
A törmelék nem feltétlenöl mögötte halad, haladhat előtte és oldalt is, mivel az űrben vagyunk, és minden felszabaduló törmelék, a csekély gravitációnak, és a törést előidéző esemény energiájának köszönhetően akár gyorsabban is haladhat, mint az aszteroida, vagy éppen előtte haladhat közel azonos sebességgel. Egyszóval nem lehet bekorlátozni a törmelékek elhelyezkedését.