206
-
Celebrau #166 Logika...
1., "Ez a kétkezes kard. Nem a flamberge. Keress tovább."
A flamberge (vagy mindegy mi a korhű neve, mindenki tudja miről van szó) az konkrétan egy olyan kétkezes kard, aminek hullámos a pengéje. Innen a neve. Ugyanakkora, ugyanabból az anyagból kovácsolták, ugyanúgy forgatták, csak más formára munkálták meg, hátha úgy jobban vág.
2., "nem volt muszáj egy kardnak élesnek lennie, ha a tömegénél fogva olyan súlyos volt hogy roncsolt mindent amihez hozzávágták lendületből"
Akkor tehát a kovácsok hobbiból és valójában tök fölöslegesen munkálkodtak hosszú órákat egy kard elkészítésén? A kard azért kard mert keskeny pengéje van, amit lehet élezni, hogy vágjon. Ami a súlyánál fogva roncsol az a buzogány, fejsze, fokos, stb. Nem véletlenül van a végükön a tömegük nagy része. -
#165
Volt, ütöttem vele, ütöttek rám, védtem vele. Érintkezéskor eléggé - jobb szó híján - rezonál, de némileg meg lehet szokni. -
#164
In bows drawn and held by hand, the maximum draw weight is determined by the strength of the archer.
Innen csak az maradt le, hogy az íj teherbírása és alakváltozása is korlát. A wiki többnyire statikus adat kinyeréséhez jó. Abban, hogy egy kard hány kiló, nehéz tévedni. A műszaki követelmények megfoglalmazása sokaknak sajnos már nem megy... -
MuldR #163 Volt mar kard a kezdbe? Utottel vele, utottek rad, vedtel vele?
Ha barmelyikre igent irnal, nem irnal ilyen hulyesegeket. -
#162
Jó is lenne ha az egyetemi tananyag szerepjátszás lenne, elég lenne elmenni raidelni valami endgame bosst az ötösért, és nem laikusokkal kellene vitatkoznom arról hogy mi igaz és mi nem! -
#161
A kedvenc forrásotokból, a wikipédiából:
"In bows drawn and held by hand, the maximum draw weight is determined by the strength of the archer. The maximum distance the string could be displaced and thus the longest arrow that could be loosed from it, a bow’s draw length, is determined by the size of the archer."
De ha vizuális típusok vagytok:
http://www.youtube.com/watch?v=WccYAFre7iM&NR=1 -
MuldR #160 Jaja. Legjobb módja a konfliktus kezelésnek :) -
MuldR #159 Szerintem keveri. Az már számszeríj kategória. -
#158
A jó házasgág titka, kard a házban? :) -
#157
Ez az adat honnan jön? Az angol hosszú íjaknál a 80 kg-os feszít erő is ritkaságszáma ment tudtommal. -
MuldR #156 Menj már ki hagyományőrzőkhöz. Nézz meg egy edzést, beszélgess velük. Esetleg pár edzést csinálj végig. Ne a szerepjátékokból tájékozódj.
Utána kitörölnéd legszivesebben a hozzászolásaid, akkora marhaságokat írtál.
haditorna.lap.hu jó kiinduló alap.
Én másfél kezesem 1,8 kg, asszonyé 1,6 kg, de az övének csak 84 cm a pengéje, nem 90cm. Mindkettő battle ready, mert vertük vele egymást. :) -
#155
Mert nem a tömeg, hanem a nyomaték a lényeg... És is cipeltem 50 kilós zsákokat, mikor én voltan 75 kg...
Ennek ellenére egy tíz kilós rúddal bajan lennék.
A 20-40 kilós karodt kérlek mutasd már meg. 120-140 centis penge 2-3 kg. Hova és minek raksz + 17-37 kg-ot egy karbda...? Milyen vastag lesz az? Minek...?
Bocs, de az ilyen kardok továbbra is UL-ek a szemben. -
teddybear #154 Ha már íj.
Az egyik munkahelyemen diákmunkásként dolgozott egy mongol srác. Egyik nap behozta a nagyapjától örökölt reflexíját. Nem bírtam megfeszíteni! Aztán mondta, hogy olyan 75-80 kilós! És hogy a nagyapja túl a hetvenen még képes volt a galambot röptében lelőni ezzel az íjjal... -
#153
... arról nem is beszélve, hogy - igaz más izomcsoport - nem ritkán 110 kiló erőt kellett kifejteni egy-egy íj kifeszítésénél.
Ehhez képest a 40 fontos kassai íjam is kutyának a f.a! 12 kilós súlyzót percekig ki tudom tartani, ami maga sokkal megerőltetőbb mint a lendítés, ennek ellenére én vagyok a hülye ha azt mondom, hogy nem 4 kiló volt egy 2 kezes kard! -
teddybear #152 A többség el sem tudja képzelni, hogy akad olyan ember, aki jóval meghaladja a billentyűzetverők erőszintjét.
Nemrég találkoztam egy rakodómunkással. A pasi simán felvett a hátára egy automata mosógépet, és felballagott vele a harmadik emeletre. És még azt mondta később, hogy nem volt igazán nehéz....
-
#151
Hiába mondod nekik, az én 14 kilós pallosomat is lehurrogták - ami kiderült hogy font, de még az is sok -, egyesek nem bírják felfogni, hogy nem volt muszáj egy kardnak élesnek lennie, ha a tömegénél fogva olyan súlyos volt hogy roncsolt mindent amihez hozzávágták lendületből, de az meg egyenesen nevetséges hogy azt is szentül hiszik, hogy egy 2 kezes középkori kard nem volt nehezebb egy tányér töltött káposztánál! -.- -
teddybear #150 Ja és. A flamberge súlya eredetileg többnyire húsz kiló körül volt, de mivel később lassan minden hullámos pengéjű kardot flamberge -nek kezdtek hívni, a többség persze könnyebb. -
teddybear #149 Ezt mondtam én is. Ráadásul ennek a két fegyvernek a súlya már megközelíti az emberi határt. Egyiket sem az átlagfegyveres forgatta. -
teddybear #148 Ez a kétkezes kard. Nem a flamberge. Keress tovább. -
teddybear #147 Speciel a flamberge-ről ebben a posztban esik szó.
A bíszen-to -ra a Dél-kelet Ázsiai harcművészetek című könyvben kereshetsz rá.
Nem könnyű kezelni egyiket sem, kevesen is használták. Viszont ez a két fegyvertípus az amit bizonyítottan be is vetettek a helyi csatákban, nem csak a kastélyok lovagtermének a falán függtek.
Ráadásul a bíszen-to nagyon különleges technikát követel. Amíg a naginatát mostanában főleg nők forgatják Japánban, addig a bíszen-to-t csak elvétve alkalmazták, de mindig pusztító hatása volt, és nem is ismerek olyan harcművészt, aki értene hozzá. -
#146
Hat ezek ilyen erdekessegek, de nagyon ritkak. Sehol sem volt altalanos a hasznalatuk es egyaltalan nem volt hatekony.
Egy szoros egysegben statikusan kitartva, vagy nyergen hasznaltak ezeket.
Persze voltak legendak, mint pl. Toldi, hogy a kardjukat mas nem birta megsuhintani, de pont az a lenyeg, hogy ez nem jellemzo, hanem kulonleges. -
vato loco #145 It has a length of 213 cm (84 in) and a weight of about 6.6 kg
Ennyit a 30 kilós kardról... -
Celebrau #144 Flamberge: link
Van benne szó konkrét múzeumi darabokról és még ír egy számolást is a "40 fontos kardól". -
#143
Amen. -
Roman #142 Nagyon nehéz fegyverek nem is nagyon lehettek... Aki próbált már 20kg-os súlyemelő rudat szarisszaként v lándzsaként maga előtt tartani huzamosabb ideig, neadj' azzal "verekedni", az tudja...
Nem voltak bitang nehéz kardok se..
A lovagi harcmodorról meg mindig Bernard Cornwell trilógiája jut eszembe azzal az angol íjász faszival, a Grail Questben. Ott szívnak a francziák mint a rozsomák. -
Nos #141 :) -
#140
majd ha csuklasz gondolj a 12 éves húgokra :D
köszi én kérdeztem -
Nos #139 Szerintem valamilyen fantasy, vagy pcgame irodalomból szedted az infóidat. Azok a fegyverek soha nem voltak olyan súlyúak. 40 kilót még felemelni sem túl könnyű. Ok, azért fel lehet, de próbálj meg vele csápolni. Volt már a kezedben 40 kiló? Egy ekkora fegyvernek akkora lendülete lenne, hogy még egy 100 kilós embert sem tudna stabil egyensúlyba kerülni, ha használni akarná. A tehetetlensége miatt csak nagyon nehezen lehet felgyorsítani, szóval legfeljebb kikötözött ember lefejezésére való. Védekezni esélytelen vele. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a forgatónyomaték ekkora súlynál már elég jelentős, ez még plussz erőt követel. Ilyen ember nincs.
Szóval fantasy irodalom, pcgames, kimondottan díszfegyverek harci fegyvernek tekintése és a font kilógrammnak keverése miatt van, hogy ennyire megy a 30 kg-os fegyverek kultusza.
Aki még mindig azt gondolja, hogy valaha is elterjedtek voltak az ilyen súlyú fegyverek, annak két tippem van:
1. Menj le egy edzőterembe és nézd meg mekkora a húsz kilós rúd. Emeld is fel. Na akkor ehhez képest a 30.
2. Vedd fel a 12 éves húgod (kizárólag karból) és próbálj vele csápolni.
(Amúgy fokosnak hívják a fegyvert Wallace kezében, valaki kérdezte.) -
vato loco #138 A kutatók szerint a nehézpáncélzat hatásai annyira jelentősek voltak, hogy azok kihatottak az ütközetekre is, például a híres 1415-ös azincourt-i csatára, amiben az angol gyalogság jelentős számbeli fölényük ellenére legyőzte a francia lovagokat.
Ja, csak ez nem úgy ment mint a Brian életében hogy kifáradt az üldöző és infarktus után győzött a gyengébb, hanem egyszerűen a lovagoknak rangon aluli volt egy paraszti származású íjász, így azokat leszarták és csak az ellenséges lovagokat vették célba. Aztán persze megszívták, mert a nyíl is átmegy a páncélon ha a rések közt talál be. Meg a másik az eső amit a cikk is ír, lehet találni a neten képeket sárba süppedt M1 Abramsról is, a súly az mindig is súly volt, ezért még franciába se kell menni, itt volt nekünk a mohácsi csata. -
#137
jah de így is jelentőset haladtunk ahhoz képest hogy elején a kétkezes is 1-4 kg volt :D -
teddybear #136 Erre azért még várnod kell. A legtöbb flamberge inkább közelebb járt a húsz kilóhoz, mit a huszonötön túlhoz.
Egy fegyver súlya kb. olyan, mint a közönséges kéziszerszámoké. Mondjuk a fejszéé, vagy kalapácsé. Egykezesnél ez többnyire 5-6 kilónál kisebb, kétkezesnél többnyire 10-20 kiló a max.
Ennél súlyosabbat hosszabb ideig nem lehet használni, a forgatója hamar kifárad. Ebbe viszont egy csatában bele lehet halni. -
#135
nah érdekel mikor jutunk el 50 kilós kardokig :D alakul :D -
teddybear #134 Menj fel a Várba, ott, a Hadtörténeti Múzeumban láthatsz mindenféle vértet, páncélt. Majd meglátod, hogy a lemezpáncélok belsejében nincs láncing. Csak a vértdarabokat köti össze láncszövés, de nem mindegyik fajtánál, és nem is mindegyik részen. -
#133
Szarok a fantasy-re, történelem most a téma, amit mellesleg egyetemen tanulok! Egyetlen AD&D referenciát hozott fel valaki, az se én voltam, és az is csak tévedés volt! Nem keverek semmit semmivel, gyakorlatilag azt ismétlem amit tanultam! -
teddybear #132 Ami a nehezebb fegyvereket illeti, voltak 20-30 kilósok is, de ezek igen ritkák.
Ott van például a százéves háború környékén a német és svájci zsoldosok által használt flamberge. Ez egy akár 30 kiló súly is elérő, kétkezes pallos féle. Hullámos, edzett éle volt, a hossza markolattal együtt kb. két méter.
Seregbontásra használták leginkább, azaz az ilyen, és ehhez hasonló fegyvereket használó "rohamosztagosok" utat nyitottak az ellenség hadrendjében, amit aztán a normál fegyverekkel felfegyverzett társaik aknáztak ki.
Természetesen egy ilyen fegyver forgatásához az átlagot messze meghaladó erőre volt szükség, és nem ártott, ha a pasi magasra nőtt, és nagyobb testtömeggel bírt. Különben esetleg elrántotta a fegyver nyomatéka.
A japánok is használtak hasonló súlyú fegyvereket, hasonló célokra. Ilyen volt a biszen-to, ami formáját tekintve a naginatára(hosszúnyelű görbekard) hasonlított, csak míg a naginata többnyire 10 kilónál könnyebb volt, addig ez akár negyven kiló is lehetett. Olyan súlya volt, hogy a szokásos japán páncélt estében is elvágta. Nem karból forgatták, mint a naginatát szokás, hanem vállból, testből. Egy gyakorlott harcos a lovasrohamot képes volt megállítani vele, mert egyszerűen kivágta a lovak lábát, vagy elvágta a nyakukat. -
teddybear #131 Ez Ad and D -ből elterjedt tévhit.
Az előfordult, hogy a láncingre felvettek egy mellvértet pluszban, védelmül a nyílvesszők és a hegyesebb fegyverek döfése ellen, de a lemezvért alá már nem kellett. Meg az ilyesmi plusz 5-8 kiló, amit ha hozzáadsz ahhoz a 35 kilós lemezvérthez, meg az alsóruházat súlya, hát...
-
#130
Nézd, ha az egész világtörténelem arról szólt volna, hogy olyat ne csináljunk ami nem hatékony maximálisan, akkor elég sok mindent kellett volna kukázni. Példának okáért itt volt a láncos buzogány, amihez nagy szakértelem kellett hogy lendületben tartsd, közelharcban vagy esetleg tömegben totálisan hasztalan volt, mert lóbálnod kellett azt a szart eléggé nagy ívben, ráadásul elég könnyen le lehetett fegyverezni. Mégis használták, ha nem is volt általánosan elterjedt fegyver.
Ezt alapul véve, nem azt mondom hogy ez volt a norma, de igenis volt rá példa, hogy hordtak a "pufajka" és a lemezpáncél között lánc inget. -
teddybear #129 A hosszúíj csak annyira volt veszélyes, mint például a magyar(nomád) visszacsapóíj. Kb. egyforma erő kellett a felajzásához, és kb. egyforma távolságra hordtak. A hegyes, szögletes keresztmetszetű páncéltörő nyílhegy meg mindkét íjfajtánál megvolt. Ennek a fajta nyílhegynek viszont nem számított a lánc vagy sodronying. Egyszerűen keresztülfúrta a hézagokon át, akár egy cipészár a cserzett bőrt.
Amivel kevered, az a lemezpáncél mozgékonyságát növelő, és az ízületeket valamennyire védő láncbetétek. Ezek azonban csakis két lemezvért között találhatók, a lemezek alatt nem. -
#128
"A lemezpáncél alá nincs értelme felvenni még egy másik páncélt, ha csak sodronyinget is."
De van, mert például az angol hosszú íj simán átütötte a cuirass-t is, plusz láncvért alatta megfogja a páncélba fúródott jelentősen elerőtlenített nyilat!
"Erre a legjobb a vastag, energiaelnyelő párnázat. Azaz a páncél alá pufajkaszerű kabátot szokás felvenni, ..."
Gambeson.
"Nemcsak a páncélok súlya miatt nem tudtak órákig harcolni, hanem emiatt az alsóruházat miatt sem."
Hát én is ezt mondom, hogy tuti nem teljes páncélzatban szaltózgatnak meg ugrabugrálnak a videókon a beöltözött faszik, de egyesek szerint én vagyok a hülye! -
teddybear #127 A lóról leesés pedig önmagában is lehet végzetes. Még a mostani sportlovasok esetében is gyakori, hogy hiába tanulta, gyakorolta az esés tompítását, mégis eltörte valamijét(borda, kar, stb.).
Nekem volt egy osztálytársam, aki versenyszerűen öttusázott. Legalábbis egy darabig. Aztán edzésen leesett a lóról, az meg kirúgott. Pont fejbe találta az osztálytársamat, agyalapi törés lett a vége. Szerencsére túlélte, de többé már nem sportolhatott.