136
-
JMáté #56 "a feketelyukból nem jön ki a fény, bárhogy erőlködsz"
Hát ahogy vesszük. Igazából a feketelyukak is párolognak. Minél nagyobbak annál gyorsabban.
"Szeretnék kicsit magasabb szintű érvelést várni tőletek annál, mint amit az alsóban a környezetismeret órán hall az ember,"
Mi nem tudjuk mi van azon a holdon, a tudósok sem tudják biztosan, csak azt mondtuk hogy azért ez nem annyira egyértelmű kérdés mint ahogy te gondolod. -
#55
Tök barmok vagytok!:D
Szeretnék kicsit magasabb szintű érvelést várni tőletek annál, mint amit az alsóban a környezetismeret órán hall az ember, de látom ez reménytelen.
Próbálkozhatok én szépszóval, provokatívan, de ahogy Sztefen Hóking professzor úr mondaná: a feketelyukból nem jön ki a fény, bárhogy erőlködsz.
-
Doktor Kotász #54 Saját magából csinál hülyét Nexus... -
Doktor Kotász #53 Magadból csinálsz bolondot.
Felvetettél egy kérdést, amire kaptál egy választ. Mivel a kérdésed egyben kérkedés is volt, hogy te milyen okos vagy, a tudósok, meg milyen hülyék, nem csak megválaszoltam neked a kérdést, hanem hozzáfűztem, hogy igen gyenge a természettudományos ismereted, illetve annak alkalmazásának képessége, az ismereteiddel a gondolkodás.
A válasz kielégítő volt, megoldást nyújtottakérdésedben felvetett problémára. Amikor már számodra is egyértelművé vált, hogy tévedtél (azért annyira nem vagy hülye,hogy ezt ne lásd be), mindenféle mellébeszéléssel megpróbáltál maszatolni.
Nem lett volna célszerűbb azt mondani, hogy jé, tényleg, erre nem gondoltam?
Helyette inkább próbálod védeni a tévedhetetlenségedet, de ezzel csak magadból csinálsz hülyét...
Ez szánalmas... -
davidson12345 #52 ![]()
-
davidson12345 #51 Te most miért velem vitatkozol? Én kérdeztem lentebb. Komolyan mondom, eszefaszom megáll rajtad. Lassan hugo chavezi mélyésgekbe süllyedsz...
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#49)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
NEXUS6
ma 11:49 | privát | galéria | válasz erre | #49
"Van egy jégburok a bolygó körül ugye?"
Aha
"Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni."
Ja értem én, persze hogy nem tudod, de rajtad ezt senki nem is kéri számon, nem kell mentegetőznöd.
Szal azt akarod mondani, hogy mint a héjában a beszáradt dió zörög, lötyög a mag, hogy a magam alpári módján képszerű legyek.
Háát szerintem ez nem így működik. Ha csak nem arról van szó, hogy valami ütés érte, pl becsapódott valami, akkor nem értem hogy mitől kocogna a mag külön, hiszen azt is ugyan az a gravitációs erő vonzza. Tudod légüres térben a toll meg a vasgolyó egyszerre esik le?
Válasz 'Molnibalage' üzenetére (#47)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
NEXUS6
ma 11:31 | privát | galéria | válasz erre | #48
Bocsánatáért esedezem! Természetesen egy beképzelt, és tudatlan, a témának általában (mit általában, sohasem) utána nem néző őstulok vagyok, aki nem ér fel az ön cizellált stílusához, mellyel ön, a maga kifinomultan indirekt módján próbálta tudtomra adni tudás- és személyiségbeli hiányosságaimat, szigorúan az én érdekemben és abszolút nem azért, hogy ön a valósnál is még intelligensebbnek és tapintatosabbnak mutatkozzon, amiért külön, és természetesen sírig és az után is tartó köszönettel fogom önt és minden hozzátartozóját üldözni, nagyszerű édesanyjára külön tekintettel.
Természetesen ön nem az Enceladus nevű holdnak a természet hihetetlen változatosságát tekintve is egyedülálló jelenségével kapcsolatban írta roppant tartalmas és az én felzaklatóan bárgyú megjegyzésemet megfelelően helyrerakó hozzászólását, hanem az árapály jelenségről általában, és csak az én, valamint a megátalkodott kommunista erők, (ami alól természetesen a Tibet jobbításán munkálkodó kínai baráti elvtársak kivételt képeznek) fondorlatos ármánykodása kelthette, sőt próbálta azt a tévhitet kelteni, hogy az ön plátoni tisztaságú ideájának az árapály jelenségről a leghalványabb köze is lenne eme kis holdacska ilyen sziporkázóan unikális jelenségével, midőn annak déli sarka közelében jég gejzírek törnek a magasságos ég felé.
Persze bátorkodom megkérdezni, ha nem zavarom a világegyetem megannyi trükkös jelenségének elmélyült szemlélésében és a hozzám hasonló renitensek megérdemelt és szükséges rendszabályozásában, hogy akkor most mi a faszra is gondoltál tulajdonképpen picinyem, hogy a büdösbe jön ide az árapály jelenség?
Mihamarabbi válasz reményében addig is maradok őszinte tisztelettel az ön csodálattal adózó híve.
Válasz 'Doktor Kotász' üzenetére (#45)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
Molnibalage
ma 11:12 | privát | galéria | válasz erre | #47
Van egy jégburok a bolygó körül ugye? Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni.
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#44)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
Doktor Kotász
ma 10:38 | privát | válasz erre | #46
És mi köze van mindennek ahhoz, hogy az ára-apály okozjatja a nyomáskülönbségeket? Akkora szégyen vagy, hogy az már olvasni is fáj...
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#44)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Doktor Kotász
ma 10:35 | privát | válasz erre | #45
Lehetnél egy kicsit szerényebb.
Egy ja, erre nem gondoltam, bocsánat... egy ühüm, így már értem, köszönöm, stb.
Nem, helyette vagdalkozol, hazudsz. Ezért vagy te egy alulművelt okoskodómegmondóember.
Egyetemi professzorok hülyék, te okos vagy, és amikor valaki egy elfogadható magyarázatot ad neked a felvetett problémádra, ellentámadásba lendülsz.
Ezzel nem azt éred el, hogy megvéded az álláspontod, hanem csak azt, hogy bebizonyítod, nem csak hiányosak az ismereteid, hanem egy arrogánstapló is vagy.
Ui.: Hol a faszba írtam én bogaram, hogy a sarkokon a legerősebb az árapály?
Egyrészt nem valószínő, hogy a kis holdacska egy tökéletes gömb lenne. Így,ha elindul benne egy árapály áramlás, és egy jégtakaró az egész felszínt fedi, akkor a mélyben fekvő holdfelszín igen kaotikus áramlásokat indíthat be.
Nem, teinkább olyan dolgokban kezdesz el kötekedni, amikről a másik nem is írt semmit.
Arrogáns tapló vagy bogaram. (ja igen, én meg provokatív, na de neked csak ennyi jár...)
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#39)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
NEXUS6
ma 08:51 | privát | galéria | válasz erre | #44
Édeske, ha ebben sem vagy tájékozott, akkor ebbe se szóljál már bele.:)
A gejzírek ugyan is jellemzően a déli pólus körül találhatóak, bocsi.
Válasz 'Molnibalage' üzenetére (#40)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
Cef
ma 08:02 | privát | válasz erre | #43
Azért jégbe fúrni és a Jupiter brutál-viharokkal teli légkörében kalandozni nem ugyan az. Egyébként pont a fúrást tervezik a Jupiter másik holdján, az Európán. Lefúrnak és egy robot-tengeralattjárót akarnak az óceánba juttatni.
"Na szóval a tudósok szart sem tudnak."
Ez így erős, főleg, hogy az összes technológiai eszközünk az ő tudásukon alapul és csodák csodájára működnek. Inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem tudnak mindent.
Válasz 'jaspercry' üzenetére (#42)
jaspercry
ma 07:36 | privát | válasz erre | #42
Azt,hogy él -e ott valami, azt nagy valószínüséggel nem fogjuk megtudni,küldeni egy szondát,és lefúrni a jégbe 80 km mélységbe azt, nem lehet szerintem.
(a jupiterbe küldött szonda pár 10 km-ert tudott megtenni a gázbolygó legkülső rétegeibe 140 C fokos levesben aztán a nyomás hatására szétlapult.)Az ár -apály jó gondolat.bár szerintem ezt is lehetne modellezni.
Na szóval a tudósok szart sem tudnak.
Persze a föld elmélete,kialakulásaát történelmét nagy szakértelemmel levezették,vagy úgy gondolják ,hogy tudják,de semmi sem kézpénz.
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE
3-PLUS-1 ON KEY F1
READY.
kukacos
ma 00:52 | privát | válasz erre | #41
Nem, persze hogy nem kell, csak van pár elméleti probléma. Például hogy a kémiai reakciók csigalassúra váltanak nulla fok alatt, így az evolúció se nagyon tud működni. Ha valami mechanizmus felfűti az óceánt, talán valami prüntyöghetne, de ha túl egyforma minden, akkor meg termodinamikai halál van. A Napban ugyanis nemcsak az a jó, hogy melegít, hanem hogy az égbolt többi része meg nem. Kell a különbség ahhoz, hogy könnyen megszabaduljunk az entrópiától.
Válasz 'gforce9' üzenetére (#36)
Molnibalage
tegnap 23:47 | privát | galéria | válasz erre | #40
És ő hol írta, hogy ott e legerősebb...?
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#39)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
NEXUS6
tegnap 23:36 | privát | galéria | válasz erre | #39
Aha, és az árapály hatás mióta a sarkokon a legerősebb?
Azt a választ nem fogadom el tőled, hogy okos emberek tuggyák merezaszakmájuk. Tőled biztos nem.
Köszi a lesajnálást cukorfalat, hidd el ez kölcsönös!
Válasz 'Doktor Kotász' üzenetére (#37)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
Molnibalage
tegnap 23:06 | privát | galéria | válasz erre | #38
Egyszerű termodinamika.
Válasz 'gforce9' üzenetére (#36)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
Doktor Kotász
tegnap 22:32 | privát | válasz erre | #37
"Monnyuk nekem ez az egész nem kóser. Van ugye a víz, ami ugye nehezebb, mint a jég ezért is úszik az a vízen. Szal hiába van kint a jég, belül meg a víz a jég kisebb nyomást fejt ki, mint ha víz lenne a ízen, okosan megfogalmazva. Szal milyen nyomás keletkezik itten?"
Ez azért van, mert igen gyenge a természettudományos ismereted. Mondjuk van ár-apály, mert azért kering az egy marha nagy bolygó körül. Vannak hőmérséklet különbségek, meg áramlatok. Szóval igen nagy nyomások keletkezhetnek ott, ahol az egész hold egy jégpáncélba van zárva, és az ár-apály miatt a víztömeg meg mozgolódni akarna, de nincs hova. Megemeli az egész sokkilométeres jégtömeget. Ha az meg elkezd repedni valahol, hát ott repül ki a víz, mint egy rakéta, a jégtömegnek meg lenne hova süllyedni. Mintha egy hidraulikus dugattyúházban hirtelen repedés keletkezne.
És hidd el, aki hobbi szinten járatos a fizikában, az úgy 30 másodperc alatt kiötli. Te meg agyalsz rajta órákat, de sehova se jutsz. DFe azért úgy általában tudsz észt osztani, meg elmélkedni a világról, és megállapítani, hogy az emberek milyen hülyék, mert nem értik meg a zseniális gondolataidat.
Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#14)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
gforce9
tegnap 22:23 | privát | válasz erre | #36
Nem tudom, hogy az éltető energiát miért kell feltétlenül a naptól eredeztetni. Az, hogy a földi élővilág arra támaszkodik, az egy dolog, de már itt a földön is találni olyan életformákat, ahová a napfény közvetetten juthat el csak úgy is csak alig. Nem mondom hogy az Európa vagy a Enceladus jege alatt élet van, de azt kijelenteni, hogy az élethez szükséges energia csak és kizárólag a napból származhat olyan, mint kijelenteni, vashajó a vízen nem úszik. Ami ugye akkor amikor kijelentették, még akár megalapozott állításnak is tekinthették, de később kiderült ugye, hogy mégis csak tud a vashajó úszni a vízen. Annó amikor megpróbálták lefektetni az élethez szükséges alapokat arra támaszkodtak a tudósok, amit akkor tudtak. Nem értem miért ne változhatna ez a kép?
Molnibalage
tegnap 20:14 | privát | galéria | válasz erre | #35
Is. Ez a kulcsszó.
Válasz 'globint' üzenetére (#32)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
Hugo Chavez
tegnap 19:38 | privát | válasz erre | #34
Csak a szokásos tájékozatlanság mondatja veled.
Válasz 'Molnibalage' üzenetére (#29)
globint
tegnap 18:25 | privát | válasz erre | #33
Füstölgők.
http://www.sunny-globe.com/
globint
tegnap 18:24 | privát | válasz erre | #32
Nincs igazad, mert olyan lények is vannak, amelyek a mélytengeri füstölgők hőjében, és vegyianyagaiban élnek. Na meg vannak más, vegyi folyamatokból (tehát nem a napfényből vagy más élőlényekből) élő élőlények is, amelyek aztán táplálnak más lényeket a testükkel.
Olvasd el ezt a cikket:
http://www.origo.hu/tudomany/20100412-melytengeri-fekete-fustolgok-az-eddigi-legmelyebb-peldanyok-a-kajmanarokban.html
Ez pl. egy kulcsfontosságú mondat a cikkben: "Az oldott anyagok kemoszintetizáló baktériumokat tartanak életben, ők alkotják a tápláléklánc alját."
Válasz 'Molnibalage' üzenetére (#29)
http://www.sunny-globe.com/
szasz85
tegnap 18:22 | privát | válasz erre | #31
nem feltétlenül
Válasz 'Molnibalage' üzenetére (#29)
globint
tegnap 18:10 | privát | válasz erre | #30
Már több cikket olvastam, hogy mi módon kellene az Enceladus-on és az Europa-n a jég alá fúrni, és onnan mintát venni, illetve kamerát leengedni, hogy megvizsgálják az élet ottani lehetőségét.
Holott elegendő a repedésekbe feltört, és megfagyott vízből mintát venni, és megvizsgálni, 0C fokra melegítve, vagy visszahozni....
Klassz lenne.
http://www.sunny-globe.com/
Molnibalage
tegnap 18:07 | privát | galéria | válasz erre | #29
A mélytengeri élőlények a felső régiókban elhullot állatok maradványain is élnek, ergo ha fönt nincs napfény, akkor alul sem lenne elég szerves anyag...
Válasz 'szasz85' üzenetére (#25)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
Kiskutyuska
tegnap 17:26 | privát | válasz erre | #28
igen.. valóban nem mind1 tehát 120ezer kilóméter átmérőjű és az Enkeládosz pedig a tömegközéppontájól számított 227ezer km-en kering tehát nem egészen 4 Szaturnusz sugáron belül... Így az Enkeládosz egyik oldalán gyakorlatilag a Szaturnuszon kívül mást nem is lehet látni az égboltból (!!!)
Válasz 'szasz85' üzenetére (#27)
szasz85
tegnap 16:22 | privát | válasz erre | #27
60K Km sugarú nem ármérőjű.
Válasz 'Kiskutyuska' üzenetére (#26)
Kiskutyuska
tegnap 16:13 | privát | válasz erre | #26
Apró korrigáció. A Wikipédián található egy fantáziarajz amely az
Enkeladoszt ábrázolja a háttérben a felkelő Szaturnusszal. Nos a fantáziarajz enyhénszólva is hibás és félrevezető. A Szaturnusz ugyanis 60ezer kilóméter átmérőjű az Enkeladosz pedig 227ezer kilóméterre kering tőle , így enyhe túlzással az Enkeladosz fél égboltját (!) folyamatosan eltakarja a Szaturnusz olyan óriásinak látszódik róla... Szemléltetés kedvéért beállítottam a Martin Schweiger féle Orbiter méter pontos méretarányos Naprendszermodelljében hogyan is néz ki az Enkeladosz , a mögötte lévő Szaturnusszal és az előtte átvonuló kis Mimasszal. -
#50
Te most miért velem vitatkozol? Én kérdeztem lentebb. Komolyan mondom, eszefaszom megáll rajtad. Lassan hugo chavezi mélyésgekbe süllyedsz... -
#49
"Van egy jégburok a bolygó körül ugye?"
Aha
"Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni."
Ja értem én, persze hogy nem tudod, de rajtad ezt senki nem is kéri számon, nem kell mentegetőznöd.
Szal azt akarod mondani, hogy mint a héjában a beszáradt dió zörög, lötyög a mag, hogy a magam alpári módján képszerű legyek.
Háát szerintem ez nem így működik. Ha csak nem arról van szó, hogy valami ütés érte, pl becsapódott valami, akkor nem értem hogy mitől kocogna a mag külön, hiszen azt is ugyan az a gravitációs erő vonzza. Tudod légüres térben a toll meg a vasgolyó egyszerre esik le? -
#48
Bocsánatáért esedezem! Természetesen egy beképzelt, és tudatlan, a témának általában (mit általában, sohasem) utána nem néző őstulok vagyok, aki nem ér fel az ön cizellált stílusához, mellyel ön, a maga kifinomultan indirekt módján próbálta tudtomra adni tudás- és személyiségbeli hiányosságaimat, szigorúan az én érdekemben és abszolút nem azért, hogy ön a valósnál is még intelligensebbnek és tapintatosabbnak mutatkozzon, amiért külön, és természetesen sírig és az után is tartó köszönettel fogom önt és minden hozzátartozóját üldözni, nagyszerű édesanyjára külön tekintettel.
Természetesen ön nem az Enceladus nevű holdnak a természet hihetetlen változatosságát tekintve is egyedülálló jelenségével kapcsolatban írta roppant tartalmas és az én felzaklatóan bárgyú megjegyzésemet megfelelően helyrerakó hozzászólását, hanem az árapály jelenségről általában, és csak az én, valamint a megátalkodott kommunista erők, (ami alól természetesen a Tibet jobbításán munkálkodó kínai baráti elvtársak kivételt képeznek) fondorlatos ármánykodása kelthette, sőt próbálta azt a tévhitet kelteni, hogy az ön plátoni tisztaságú ideájának az árapály jelenségről a leghalványabb köze is lenne eme kis holdacska ilyen sziporkázóan unikális jelenségével, midőn annak déli sarka közelében jég gejzírek törnek a magasságos ég felé.
Persze bátorkodom megkérdezni, ha nem zavarom a világegyetem megannyi trükkös jelenségének elmélyült szemlélésében és a hozzám hasonló renitensek megérdemelt és szükséges rendszabályozásában, hogy akkor most mi a faszra is gondoltál tulajdonképpen picinyem, hogy a büdösbe jön ide az árapály jelenség?
Mihamarabbi válasz reményében addig is maradok őszinte tisztelettel az ön csodálattal adózó híve. -
#47
Van egy jégburok a bolygó körül ugye? Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni. -
Doktor Kotász #46 És mi köze van mindennek ahhoz, hogy az ára-apály okozjatja a nyomáskülönbségeket? Akkora szégyen vagy, hogy az már olvasni is fáj... -
Doktor Kotász #45 Lehetnél egy kicsit szerényebb.
Egy ja, erre nem gondoltam, bocsánat... egy ühüm, így már értem, köszönöm, stb.
Nem, helyette vagdalkozol, hazudsz. Ezért vagy te egy alulművelt okoskodómegmondóember.
Egyetemi professzorok hülyék, te okos vagy, és amikor valaki egy elfogadható magyarázatot ad neked a felvetett problémádra, ellentámadásba lendülsz.
Ezzel nem azt éred el, hogy megvéded az álláspontod, hanem csak azt, hogy bebizonyítod, nem csak hiányosak az ismereteid, hanem egy arrogánstapló is vagy.
Ui.: Hol a faszba írtam én bogaram, hogy a sarkokon a legerősebb az árapály?
Egyrészt nem valószínő, hogy a kis holdacska egy tökéletes gömb lenne. Így,ha elindul benne egy árapály áramlás, és egy jégtakaró az egész felszínt fedi, akkor a mélyben fekvő holdfelszín igen kaotikus áramlásokat indíthat be.
Nem, teinkább olyan dolgokban kezdesz el kötekedni, amikről a másik nem is írt semmit.
Arrogáns tapló vagy bogaram. (ja igen, én meg provokatív, na de neked csak ennyi jár...) -
#44
Édeske, ha ebben sem vagy tájékozott, akkor ebbe se szóljál már bele.:)
A gejzírek ugyan is jellemzően a déli pólus körül találhatóak, bocsi. -
Cef #43 Azért jégbe fúrni és a Jupiter brutál-viharokkal teli légkörében kalandozni nem ugyan az. Egyébként pont a fúrást tervezik a Jupiter másik holdján, az Európán. Lefúrnak és egy robot-tengeralattjárót akarnak az óceánba juttatni.
"Na szóval a tudósok szart sem tudnak."
Ez így erős, főleg, hogy az összes technológiai eszközünk az ő tudásukon alapul és csodák csodájára működnek. Inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem tudnak mindent. -
#42
Azt,hogy él -e ott valami, azt nagy valószínüséggel nem fogjuk megtudni,küldeni egy szondát,és lefúrni a jégbe 80 km mélységbe azt, nem lehet szerintem.
(a jupiterbe küldött szonda pár 10 km-ert tudott megtenni a gázbolygó legkülső rétegeibe 140 C fokos levesben aztán a nyomás hatására szétlapult.)Az ár -apály jó gondolat.bár szerintem ezt is lehetne modellezni.
Na szóval a tudósok szart sem tudnak.
Persze a föld elmélete,kialakulásaát történelmét nagy szakértelemmel levezették,vagy úgy gondolják ,hogy tudják,de semmi sem kézpénz.
-
kukacos #41 Nem, persze hogy nem kell, csak van pár elméleti probléma. Például hogy a kémiai reakciók csigalassúra váltanak nulla fok alatt, így az evolúció se nagyon tud működni. Ha valami mechanizmus felfűti az óceánt, talán valami prüntyöghetne, de ha túl egyforma minden, akkor meg termodinamikai halál van. A Napban ugyanis nemcsak az a jó, hogy melegít, hanem hogy az égbolt többi része meg nem. Kell a különbség ahhoz, hogy könnyen megszabaduljunk az entrópiától. -
#40
És ő hol írta, hogy ott e legerősebb...? -
#39
Aha, és az árapály hatás mióta a sarkokon a legerősebb?
Azt a választ nem fogadom el tőled, hogy okos emberek tuggyák merezaszakmájuk. Tőled biztos nem.
Köszi a lesajnálást cukorfalat, hidd el ez kölcsönös!
-
#38
Egyszerű termodinamika. -
Doktor Kotász #37 "Monnyuk nekem ez az egész nem kóser. Van ugye a víz, ami ugye nehezebb, mint a jég ezért is úszik az a vízen. Szal hiába van kint a jég, belül meg a víz a jég kisebb nyomást fejt ki, mint ha víz lenne a ízen, okosan megfogalmazva. Szal milyen nyomás keletkezik itten?"
Ez azért van, mert igen gyenge a természettudományos ismereted. Mondjuk van ár-apály, mert azért kering az egy marha nagy bolygó körül. Vannak hőmérséklet különbségek, meg áramlatok. Szóval igen nagy nyomások keletkezhetnek ott, ahol az egész hold egy jégpáncélba van zárva, és az ár-apály miatt a víztömeg meg mozgolódni akarna, de nincs hova. Megemeli az egész sokkilométeres jégtömeget. Ha az meg elkezd repedni valahol, hát ott repül ki a víz, mint egy rakéta, a jégtömegnek meg lenne hova süllyedni. Mintha egy hidraulikus dugattyúházban hirtelen repedés keletkezne.
És hidd el, aki hobbi szinten járatos a fizikában, az úgy 30 másodperc alatt kiötli. Te meg agyalsz rajta órákat, de sehova se jutsz. DFe azért úgy általában tudsz észt osztani, meg elmélkedni a világról, és megállapítani, hogy az emberek milyen hülyék, mert nem értik meg a zseniális gondolataidat. -
gforce9 #36 Nem tudom, hogy az éltető energiát miért kell feltétlenül a naptól eredeztetni. Az, hogy a földi élővilág arra támaszkodik, az egy dolog, de már itt a földön is találni olyan életformákat, ahová a napfény közvetetten juthat el csak úgy is csak alig. Nem mondom hogy az Európa vagy a Enceladus jege alatt élet van, de azt kijelenteni, hogy az élethez szükséges energia csak és kizárólag a napból származhat olyan, mint kijelenteni, vashajó a vízen nem úszik. Ami ugye akkor amikor kijelentették, még akár megalapozott állításnak is tekinthették, de később kiderült ugye, hogy mégis csak tud a vashajó úszni a vízen. Annó amikor megpróbálták lefektetni az élethez szükséges alapokat arra támaszkodtak a tudósok, amit akkor tudtak. Nem értem miért ne változhatna ez a kép? -
#35
Is. Ez a kulcsszó. -
Hugo Chavez #34 Csak a szokásos tájékozatlanság mondatja veled.
-
#33
Füstölgők. -
#32
Nincs igazad, mert olyan lények is vannak, amelyek a mélytengeri füstölgők hőjében, és vegyianyagaiban élnek. Na meg vannak más, vegyi folyamatokból (tehát nem a napfényből vagy más élőlényekből) élő élőlények is, amelyek aztán táplálnak más lényeket a testükkel.
Olvasd el ezt a cikket:
http://www.origo.hu/tudomany/20100412-melytengeri-fekete-fustolgok-az-eddigi-legmelyebb-peldanyok-a-kajmanarokban.html
Ez pl. egy kulcsfontosságú mondat a cikkben: "Az oldott anyagok kemoszintetizáló baktériumokat tartanak életben, ők alkotják a tápláléklánc alját." -
szasz85 #31 nem feltétlenül -
#30
Már több cikket olvastam, hogy mi módon kellene az Enceladus-on és az Europa-n a jég alá fúrni, és onnan mintát venni, illetve kamerát leengedni, hogy megvizsgálják az élet ottani lehetőségét.
Holott elegendő a repedésekbe feltört, és megfagyott vízből mintát venni, és megvizsgálni, 0C fokra melegítve, vagy visszahozni....
Klassz lenne. -
#29
A mélytengeri élőlények a felső régiókban elhullot állatok maradványain is élnek, ergo ha fönt nincs napfény, akkor alul sem lenne elég szerves anyag... -
Kiskutyuska #28 igen.. valóban nem mind1 tehát 120ezer kilóméter átmérőjű és az Enkeládosz pedig a tömegközéppontájól számított 227ezer km-en kering tehát nem egészen 4 Szaturnusz sugáron belül... Így az Enkeládosz egyik oldalán gyakorlatilag a Szaturnuszon kívül mást nem is lehet látni az égboltból (!!!) -
szasz85 #27 60K Km sugarú nem ármérőjű. 
-
Kiskutyuska #26 Apró korrigáció. A Wikipédián található egy fantáziarajz amely az
Enkeladoszt ábrázolja a háttérben a felkelő Szaturnusszal. Nos a fantáziarajz enyhénszólva is hibás és félrevezető. A Szaturnusz ugyanis 60ezer kilóméter átmérőjű az Enkeladosz pedig 227ezer kilóméterre kering tőle , így enyhe túlzással az Enkeladosz fél égboltját (!) folyamatosan eltakarja a Szaturnusz olyan óriásinak látszódik róla... Szemléltetés kedvéért beállítottam a Martin Schweiger féle Orbiter méter pontos méretarányos Naprendszermodelljében hogyan is néz ki az Enkeladosz , a mögötte lévő Szaturnusszal és az előtte átvonuló kis Mimasszal.
![]()
-
szasz85 #25 elég az 
-
#24
"Az élet nem a felszínen jön létre, hanem a védett régióban."
Védett, de nem _teljesen elszigetelt_ régióban. Mert az Encleadus folyékony tengere gyakorlatilag tökéletesen el van szigetelve mindenféle napsugárzástól. Túl távol van a Naptól, eleve nem jut oda sok fény, a jég a napsugárzás ~85%-át visszaveri, a többit meg elnyeli. Semmi nem jut a mélybe.
Amit vázolsz, elképzelést, az összehasonlíthatatlanul valószínűtlenebb annál, hogy itt helyben alakult ki az élet. Sőt, még arra is nagyobb esély van, hogy innen jutott oda valami. De valószínűleg nincs ott semmi élő dolog. -
#23
Lényegtelen, nem az élet _túléléséről_, hanem a _kialakulásáról_ beszélünk. Ahhoz meg kell energia, a hő önmagában valószínűleg nem elég. Ha nem jut el a napfény az élet kialakulására alkalmas folyékony rétegbe, akkor valószínűleg nem fog történni semmi. -
JMáté #22 Igen, de amikor elkezed összefüggő jégpáncél kialakulni olyankor mi van? Az így "körbe megtartja megát", nem? És így vastagabb jég réteg is keletkezhet, aztán mikor valahol léket kap, feltör a víz, ott szépen lesüllyed, még több víz jön, aztán egyszer csak lezárul a rés. Gondolom. -
#21
Hát igen, a felszín fagyott, te is írod.
Az élet nem a felszínen jön létre, hanem a védett régióban.
Ha egy bolygón a hőmérséklet folyton hullámzik, mondjuk évmilliókig az átlaghőmérséklet +40, aztán évmilliókig -20, az éppen kialakuló csenevész életcsírának esélye sincsen továbbfejlődnie, már idomulnia kéne, de még nem elég erős az idomuláshoz. Csak nézd meg, ha pl. fácskát csíráztatsz, az első kis csírák még elég gyengécskék, nem bírnak ki nagy hőingadozásokat, később már akár 90C fok hőingadozást (+50C foktól -40C fokig, pl. egyes fák, bokrok) is elviselnek.
Ezért írtam, hogy egy hőingadozásoktól mentes, jégburokkal védett óceán mélyen nagyobb valószínűséggel nem csak létrejön, mint a földön is létrejött, hanem mindenféle 50-100 millió évenkénti súlyos stresszektől mentesen megerősödhet, és hamar szárba-szökkenhet.
Ha pedig szárba-szökkent, akár egy pár száz éves utazást is kibír jégbe zárva, a földig. -
#20
Jó, de a jég a vízen fagy meg és nem beledobják, eleve egyensúlyban van.
Szal? -
Irasidus #19 Nem teljesen fagyot, a fagyot réteg alatt részben vagy teljesen folyékony víz van, nagy mennyiségben! Ha a Földön az óceánok teljese felülete befagyna alatta az élet az élet akkor sem pusztulna ki (Google: fekete füstölgők). És ilyen már többször előfordult a Föld esetében (Google: hógolyóföld). -
JMáté #18 Ez azért nem pont így van. Ha egy pohár vízbe beledobsz egy jégkockát az nyilván lebeg. De ha egy jéghegyet próbálsz rárakni az igencsak nyomni fogja. Megpróbál olyan mélyre süllyedni hogy felhajtó erő megtartsa a gravitáció ellenében. Persze a pohár ehhez nem elég mély, ezért az össes víz kiszorul mielőtt az egyensúly beáll. -
#17
Elég valószínűtlen, hogy az élet pont egy naptól távoli, teljesen fagyott felszínű égitesten alakuljon ki.
