Sós vizű óceánt rejthet az Enceladus

Nem, az a helyzet, hogy nem ezt mondja. A sarkköri jéghez próbálja hasonlítani, csak éppen ahhoz nem hasonlít az eset.

Az Encleadus geológiailag eléggé analóg a Földdel. Kívül jég, ahogy haladunk lefelé, és nõ a nyomás, egy idõ után víz. Földön ugyanez van, kõzetbõl. Kívül szilárd szikla, belül a nagy nyomás hatására folyékony magma. A Föld kérge is kisebb sûrûségû, mint az alatta lévõ magma, ugyanúgy, mint ahogy az Encleadus külsõ jege is kisebb sûrûségû, mint az alatta lévõ víz. Ha azt nem érti, hogy ott hogyan van vulkánkitörés, akkor a földit sem érti, nyilvánvalóan.

Amikor elreped a kéreg, akkor a lenti nagy nyomású folyadék feltör, amíg a nyomáskülönbségek lokálisan ki nem egyenlítõdnek. Tökmindegy, mi a kéreg és a köpeny anyaga, ez ugyanígy játszódik le.

A különbség az, hogy a Föld szilárd kérge nem annyira homogén és egybefüggõ, mint az Encleadus jege, hanem vékony óceáni és vastag szárazföldi kõzetlemezekre tagolt. A másik eltérés, hogy a Hold árapálya sokkal kisebb mértékben deformálja az egész bolygót, mint a Szaturnusz az Encleadus-t.

Talán ez az a rész, ami a legtömörebben összefoglalja a földkéreg itt említett vonatkozásait.

Megtaláltam végre, ez az amire gondoltam.

Szerintem éppen azt akarta mondani Nexus, ahogy visszagörgettem az elsõ felvetésre, hogy a Föld felszíni alakzatai is valamiféle hidrosztatikus egyensúlyban vannak. Ha egy hegy lekopik, akkor az alapja is megemelkedik. Én is úgy tudtam, hogy ilyen értelemben a Föld hegyei valóban ,,úsznak'': az alapjuk éppen olyan arányban nyúlik mélyre, ami megfelel a vízben úszkáló különbözõ méretû farönköknek: nagy alap nagy tetõ, kis alap kis tetõ. És ha valami változás van, lekopás vagy ilyesmi, akkor a hegy alapja is ennek megfelelõen mozdul el, mintha csak egy tutajsor egyes tagjairól leszedegetném a rakományt. Az Enceladushoz nem tudok hozzászólni, de a földkéreg dolgában szerintem jó szemléletet adott Nexus.

Azt nem fogod fel, hogy ez nem úgy mûködik, mint egy gejzír, hanem mint a magma. Ott a "kontinensek" teljesen egybefüggõek és jégbõl vannak, a "magma" meg folyékony víz.

A Földön a magma is nyomás alatt van, és ha a felszínen megreped a kõzetlemez, akkor kitör (elmozdul a kisebb nyomás irányába, és komoly sebességgel kilövell)
Azért nem teljesen jó az analógia, mert a Földre nem hat _ekkora_ árapály, de cserébe nincs is háromnaponta földrengés. Az Encleaduson van.

Ha van annak a holdnak szilárd magja, az akkor is egy vízköpeny alatt van teljes egészében. Ha megreped a felszín, akkor a köpeny nagy nyomású folyékony vize elindul a kisebb nyomás irányába, és kilövell a felszínen. Pont, mint a földi vulkánok.

Fogalmam sincs, mit nem értesz ezen, pedig nem egy olyan baromira bonyolult dolog.

Annyira vártam ezt a pillanatot!😄
Mondd csak ez a hazudós beszólás ez mi ez nálad? Már többször írtál ilyeneket, amikor elszakadt nálad a cérna és nem tudtál érveket hozni. De miért "hazudsz!", mert ez olyan forradalmi, vagy mi a fax? Miért nem elég a tévedsz, a terelsz, az eltérsz a témától, a kiforgatod a szavaimat? Ez a hazudsz szóhasználat elég kemény azért. Pláne hogy az esetek többségében nem jogos. Pl mert itt az sg-n általában nem politikusok jelennek meg, akinél azért ez mondhatni követelmény.

Elõször is leszögezem, hogy nem hazudok.
Állítok valamit, érvelek, de nem állítok olyat, amirõl tudom, úgy vélem, hogy nem igaz. Tehát nem hazudok. Ezt én tudom, te max sejtheted. Mellette igyekszem azért olyan állításokat hozni, amirõl tudom, hogy általában igaznak fogadják el, pl ált isk-ban is tanítják ugye. Ebbõl lejön az, hogy konzisztensek-e az állításaim, vagy nem. Ha nem lennének azok, akkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg ez tévedés, sõt hazugság. De amennyire tõlem tellett igyekeztem nem változtatni a véleményemen, ami mégegyszer mondom, megegyezik akár az ált iskban tanultakkal.
Értem?

"Adva van az a felállás, hogy a teljesen befagyott kis holdak a gázóriások körül dokumentáltan kitöréseket produkálnak a hasadékaikból. Évtizedek óta fényképeznek le ilyene kitöréseket a szondák. A mostani újdonság az, hogy mintát is vettek a kilövellõ anyagból, nem csak fényképezgették a kitöréseket."
Soha nem is tagadtam ezt, ha esetleg arra célzol.

"A jelenség okain sem kellett sokat töprengeni. Mivel igen komoly gravitációs hatás éri ezeket a holdakat a gázóriások részérõl, komoly ár-apály jelenségek keletkeznek."
Igen, egyetértünk.

"Ha a jég teljesen lezár, akkor az ár-apály által mozgatott víztömegek erõs nyomást fejtenek ki a jégtakaróra."
Õööö, persze, felhajtóerõt fejtenek ki rá, ami miatt úszik a vízen a jég! Mellesleg nem teljesen lezárt a dolog, talán ilyen soha nincs, mindig vannak repedések. Szal itt kezd akadozni az a meglehetõsen egyszerû képed a dologról, amit felvázolsz. Szerintem.

"Gondoljunk arra, hogy a hold felszíne nem tökéletes gömb. Ha a szilárd felszín kiemelkedik, akkor a víztömeg kisebb keresztmetszeten kénytelen áthaladni, tehát erps nyomások alakulnak ki."
Na itt most halvány lila fogalmam nincs, hogy mire gondolsz.

"Te egyáltalán nem értetted, hogy miként lehet ott nyomás. Nem az ár-apályt kérdõjelezted meg, hanem a kevés természettudományos ismereteid miatt ötleted sem volt a nyomás okára, ami a gejzír kitöréseket eredményezi."
És ezzel a tudósok többsége bizony így is van.
Pl a Földön a Magma pár km-t tesz meg, amíg kitör. A gejzírek a vulkáni ütõmûködés példái, a felszín közelébe került magma melegíti õket, ami pár száz m-t jelent. Na most ugye ezen a holdon a jég vastagsága 80 km! Egyszer. Másodszor, a gejzírek nem mint hatalmas vizipisztolyok sprickolnak az égbe, hanem GÕZ jön ki belõlük. Te nem gõzrõl beszélsz, hanem vízrõl. A gõzzel meg ugye amúgy is az a gond, hogy egy 80 km-es jégtakarón áthaladva lehûl pláne, hogy a felszíni hómérséklet vagy -200 fok.
A magma sem azért jön a felszínre, mert a Föld belsejében a nyomás kilöki a viszkózus anyagot, hanem mert kisebb a sûrûsége, mint a szilárd kõzetnek!
Mégegyszer, ezredszer leírom, a víznél ez pont fordítva van!

Következtetés: az Enceladus gejzírjei is valszeg valami felszín közeli hõforrásnak az eredménye, és nem mert valaki megnyomta a vízipisztoly ravaszát. Szerintem.

"Én elmondtam, hogy mi a legkézenfekvõbb ok, és te most azt hazudod, hogy te ezt az okot vontrad kétségbe.

Ez nem igaz, hazugság, mert szó sem volt az ár-apályról. Ezt itt én vetettem fel."
Nem hazudom, hanem tényleg kétségbe vontam, már nagyjából az elejétõl. Az hogy Molni meg helyeselt valamilyen szinten a baromságodhoz, az az õ szégyene. Bár nála sem teljesen értettem az álláspontját.

"Oda süllyedsz, hogy hazudsz, és daccból vonod már kétségbe azt a logikus magyarázatot, amit évtizedek óta ismernek tudományos körökben. Csak azért, mert nem is hallottál róla, és megcáfolja a tévedésedet. Mert nem vagy képes beismerni, hogy tévedtél. Mert képtelen vagy rá."
Ezt a mórickaviccet, amit itt elõadtál, ezt ismerik évtizedek óta tudományos körökben? Hoppá!
Bocs, de valamelyik natgeo mûsor nekem kimaradt. Tudnál nekem tudományos cikkeket mutatni, most már tényleg érdekel.
Szerintem nem tudsz, kamuzol, na ez a hazugság picinymadaram!

"Inkább itt nyáladzol, inkább minden tudós hülye, és inkább nem is létezik az a jelenség, amit már évtizedek óta lefényképeztek a szondák, és amibõl most egy mintát is vett."
Nem, nem a tudósok a hülyék, én hogy ilyen félmûvelt barmokkal vitatkozok.

És ha lenne, akkor mi történne?
Lásd még tenger alatti vulkánok.

"Hát szerintem meg nekiálltatok itt ált is fizika szinten gügyögni, de nyilvánvalóan nem cáfoltatok meg semmit."

Nem is próbáltunk meg semmit sem megcáfolni.
Volt egy kérdésfelvetésed, és arra kaptál választ.
Jellembeli sajátosságod, hogy úgy teszel, mintha bármiféle cáfolatot kellene letennünk az asztalra. Választ kaptál a feltett kérdésedre. Cáfolgatni itt te próbálsz, de abban sem a ráció vezérel téged, hanem a dac, és a jellemhiányosság.

Nagyon nem is lehetne megfigyelni, mert az akréciós korongok olyan röntgensugárzást gerjesztenek, hogy minden más, az eseményhorizontról érkezõ sugárzást elfedne. De feltételezik, hogy így van...
Annak ellenére, hogy esély sincs a tudományos igazolásra.
Számomra is hihetõ a jelenség, de kételkedem, hogy valaha is lesz lehetõségünk megfigyelni.

Ez komoly osztás volt. :-)

"De hát ez a lényeg amit írsz: van egy kisebb hold, gyakorlatilag csak a külsõ paramétereit ismerjük. Az egy elmélet, hogy van az árapály erõ és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett."

Elõször is leszögezem, hogy hazudsz.

Adva van az a felállás, hogy a teljesen befagyott kis holdak a gázóriások körül dokumentáltan kitöréseket produkálnak a hasadékaikból. Évtizedek óta fényképeznek le ilyene kitöréseket a szondák. A mostani újdonság az, hogy mintát is vettek a kilövellõ anyagból, nem csak fényképezgették a kitöréseket.

A jelenség okain sem kellett sokat töprengeni. Mivel igen komoly gravitációs hatás éri ezeket a holdakat a gázóriások részérõl, komoly ár-apály jelenségek keletkeznek. Ha a jég teljesen lezár, akkor az ár-apály által mozgatott víztömegek erõs nyomást fejtenek ki a jégtakaróra. Gondoljunk arra, hogy a hold felszíne nem tökéletes gömb. Ha a szilárd felszín kiemelkedik, akkor a víztömeg kisebb keresztmetszeten kénytelen áthaladni, tehát erps nyomások alakulnak ki.

Te egyáltalán nem értetted, hogy miként lehet ott nyomás. Nem az ár-apályt kérdõjelezted meg, hanem a kevés természettudományos ismereteid miatt ötleted sem volt a nyomás okára, ami a gejzír kitöréseket eredményezi.

Én elmondtam, hogy mi a legkézenfekvõbb ok, és te most azt hazudod, hogy te ezt az okot vontrad kétségbe.

Ez nem igaz, hazugság, mert szó sem volt az ár-apályról. Ezt itt én vetettem fel.

Oda süllyedsz, hogy hazudsz, és daccból vonod már kétségbe azt a logikus magyarázatot, amit évtizedek óta ismernek tudományos körökben. Csak azért, mert nem is hallottál róla, és megcáfolja a tévedésedet. Mert nem vagy képes beismerni, hogy tévedtél. Mert képtelen vagy rá.

Inkább itt nyáladzol, inkább minden tudós hülye, és inkább nem is létezik az a jelenség, amit már évtizedek óta lefényképeztek a szondák, és amibõl most egy mintát is vett.

Mert nincs az alján vulkán, hogy képletesen fogalmazzak - vagyis nincs hõutánpótlás, ja meg tektonikus mozgás sincs a tetején. Csak ezért.

"És közben nem fog nagyon sok vizet kipréselni? Ugyanis a jégpáncél boltív szerûen önmagát tartja meg."
Nem a Nahát magazinon kéne felnõni talán, tudod hatalmas üregek a Földben, meg ilyenek.
Amúgy teccett a dolog, te annyira vicces vagy!
Néhány kérdés: ha a jégpáncél boltív szerûen tartja meg magát, akkor ha kimetszel egy ilyen léket mi akadályozza meg, hogy azonnal köré záródjon mielõtt lecsúszna? Feltéve ugye, ha az alja 1. nem eleve a kõzetmagra támaszkodik, 2. vízben van, de pont olyan arányban, mint a vízen úszó jéghegyek, csak kvázi talajvízként a repedésekben. Az utóbbi a valószínûbb, ha egy teljes bolygóra kiterjedõ felszín alatti óceánt tételezünk föl.

De ha ennél kevesebb a víz, akkor meg jön az a modell, ami szerint ugye az Antarktiszon levõ 1 km mélyen levõ jégbe zárt tavakból ugyan már miért nem akar hangos sziszegéssel a felszínre törni a víz?

Ne fáraszuk már egymást!
<#nyes>

Az Enceládus vizes közege, a benne lévõ gázoktól (is) nyomás alatt van, mint a buborékos palackozott víz, ezért, meg az alulról jövõ melegítés együttes hatására gejzírként tör fel a víz ott ahol a jégkéreg vékonyabb.

Buborékos óceán

Apropó: ezzel a kommenttel most mutattam egy pumpát ami felviszi 80 km-re a vizet.

"Ja és a víz még mindíg nehezebb, mint a jég"

Na és aztán? Ennek a holdnak a felszínét összefüggõ jégpáncél fedi. Képzelj el egy gömbhéjat, az a jégpáncél. Abban van egy víz-gömbhéj, amiben meg kõzet. Most vágunk a jégpáncélon egy léket. Ekkor a lékvágás során kimetszett 80 km magas henger szerinted nem fog addig merülni amíg a felhajtóerõ ki nem egyenlíti a gravitációs erõt? És közben nem fog nagyon sok vizet kipréselni? Ugyanis a jégpáncél boltív szerûen önmagát tartja meg. Nincs felhajtó erõ, mert ahhoz merülés kéne, amihez meg az kéne hogy legyen a bolygón olyan pont ahol nincs jég.

Jó, stimmel, igazad van.

Én leírtam azt árapály nélkül, de ne törõdj vele.

Ja és a víz még mindíg nehezebb, mint a jég, (miért megy fel 80 km-t, miért nem csak megemeli?) és ha mutattok olyan pumpát, ami 80 km-re felnyomja a vizet, akkor én nagyon komoly dolgokra is képes lennék nektek.
<#papakacsint>

Ált isk mi? Faszom, ti tök hülyék vagytok!

Na itt egy szemléltetõ ábra arról amit wiki ír, nem jut ki onnan ami abba beleset. Így már érted? (Remélem az ábra megjelenik.)

"Nem. Az történt hogy nagyképûen kijelentetted hogy általános iskolás fizikatudással is cáfolható az elmélet. Mi pedig rámutattunk hogy ezek szerint általános iskolai fizikatudással sem rendelkezel."
Hát szerintem meg nekiálltatok itt ált is fizika szinten gügyögni, de nyilvánvalóan nem cáfoltatok meg semmit. Az eredeti elméletben az a baromság, bocs, amit itt írtok, hogy az egész hold tenger egy egységes közlekedõ edényként mûködik, amit az árapály erõk tartanak mozgásban, és mint valami pumpából löki ki a vizet nincs is benne!!!!
Pl: "Az adatok tanúsága szerint két vízréteg húzódik meg a felszín alatt. A kitöréseket produkáló tárolót egy jóval nagyobb, a hold sziklás magja és jeges köpenye között, megközelítõleg 80 kilométerrel a felszín alatt elhelyezkedõ óceán táplálhatja. A számítások csak a hold déli féltekéjére korlátozódnak, a víztömeg teljes kiterjedése nem ismert. A kutatók szerint a víz nekicsapódva a magnak kioldja a só összetevõket és a jégtakaró vetõdésein keresztül emelkedni kezd, egy különálló réteget képezve a felszín közelében."
Szorri fiúk.

Az én hitetlenkedésem meg erre vonatkozott: "Ha a legkülsõ réteg megreped, a nyomás csökkenése következében a víz kilövell az ûrbe."
Szal a kérdés még mindig az: honnan van a nyomás?

Továbbolvasva a wiki ahonnan idézel, azt is olvashatod, hogy ez még nincs bizonyítva, a "mások is ellenõrizték a számítások helyességét", és helyesnek találták, nem helyettesíti a felfedezést, bizonyítását a párolgásnak. Valószínûleg ez tévesztett meg. És valóban a wiki leírt egy lehetséges forgatókönyvet a párolgásra, de ennyi (többet ne várj tõle). A fekete lyuk sugárzása és egyéb szófordulat megtévesztõ lehet, fõleg angolul olvasva - az eseményhorizonton nem jut át a fény, és ilyet az idézett wiki sem írt. Olvasd el figyelmesebben.

Szerintem is inkább ilyesmirõl lehet szó. Viszonylag nem olyan régen becsapódhatott valami test, ami idõlegesen megolvaszthatta a bolygó jégpáncéljának egy jelentõs részét. Ez magyarázatot adhat a kitörések asszimmetriájára is, egyelõre csak a déli póluson figyelték meg, ha jól tudom.

Szerintem akár olyan oka is lehet a dolognak, hogy a hold belseje egyik helyen aktívabb, másik helyen nem, mint a hogy a földön is vannak vulkanikusan aktív és kevésbé aktív helyek. Ha teszemfel ez ott a délisark környékére esik, az akár a jégréteg elvékonyodásához is vezethet a felszabaduló hõ hatására, valamint a nyomás növekedéséhez. Innetõl kezdve, pedig nyilván ott reped a jég ahol a legvékonyabb. Persze míg oda nem megyünk megnézni közelrõl a dolgot ez is csak feltételezés.

"In 1974, Hawking showed that black holes are not entirely black but emit small amounts of thermal radiation.<29> He got this result by applying quantum field theory in a static black hole background. The result of his calculations is that a black hole should emit particles in a perfect black body spectrum. This effect has become known as Hawking radiation. Since Hawking's result, many others have verified the effect through various methods.<81>"

Wikipedia/Black Hole/Formation and evolution/Evaporation

" Az egy elmélet, hogy van az árapály erõ és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett."

Nem. Az történt hogy nagyképûen kijelentetted hogy általános iskolás fizikatudással is cáfolható az elmélet. Mi pedig rámutattunk hogy ezek szerint általános iskolai fizikatudással sem rendelkezel.

"Hát ahogy vesszük. Igazából a feketelyukak is párolognak. Minél nagyobbak annál gyorsabban."



Ez egyenlõre a párolgás nincs még bizonyítva, ne tessék tényként kezelni! Másrészt többféle elképzelés szerint mehet vége a "párolgás", de egyik szerint sem jön ki a fekete lyukból hõsugárzás, azaz fotonok.

Szerintem az a gáz, hogy õk nem ezt mondják, ja és pláne nem ebben a stílusban.
Írok valakinek erre jön Dr Hóhérszöszi, és elkezd leosztani mintha neki címezve szidtam volna a felmenõjét (persze késõbb már igen😉. Gondoltam felveszem a stílust, akkor meg durcás lesz. Molnibalage is beböfög valamit, erre még én vagyok a debil.

De hát ez a lényeg amit írsz: van egy kisebb hold, gyakorlatilag csak a külsõ paramétereit ismerjük. Az egy elmélet, hogy van az árapály erõ és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett.
Az elsõ kérdésem az volt, hogy miért keletkezne nagyobb nyomás? A jég nem csak a sarkokon repedhet, sõt pont az árapály mozgás miatt épphogy az egyenlítõnél kéne repednie. A kifújás gyakorlatilag nagyobb nyomás, feszültség, energia felhalmozódását jelenti. De ez az energia miért is nem vezetõdik le akárhol, sajtolódik be a víz a mikrorepedésekbe, melegíti föl stb. Itt ugye vagy 80 km vastag jégrõl beszélünk, ami itt jön a másik érdekesség valszeg ugye az egyenlítõnél nem csak hogy többet süllyed emelkedik az árapály erõk miatt, hanem valszeg emiatt még vékonyabb is. De nem, a feszültség/energia átmegy a kevésbé töredezett és ráadásul éppen ezért valszeg vastagabb!!! sarkokra illetve csak a délire és ott tör magának utat a víz.
Logikus!
<#nyes>

Hoppá! Valóban, hülyeséget írtam elnézést.

Minél kisebbek, annál gyorsabban!

"a feketelyukból nem jön ki a fény, bárhogy erõlködsz"

Hát ahogy vesszük. Igazából a feketelyukak is párolognak. Minél nagyobbak annál gyorsabban.

"Szeretnék kicsit magasabb szintû érvelést várni tõletek annál, mint amit az alsóban a környezetismeret órán hall az ember,"

Mi nem tudjuk mi van azon a holdon, a tudósok sem tudják biztosan, csak azt mondtuk hogy azért ez nem annyira egyértelmû kérdés mint ahogy te gondolod.

Tök barmok vagytok!😄
Szeretnék kicsit magasabb szintû érvelést várni tõletek annál, mint amit az alsóban a környezetismeret órán hall az ember, de látom ez reménytelen.
Próbálkozhatok én szépszóval, provokatívan, de ahogy Sztefen Hóking professzor úr mondaná: a feketelyukból nem jön ki a fény, bárhogy erõlködsz.
<#nyes>

Saját magából csinál hülyét Nexus...

Magadból csinálsz bolondot.

Felvetettél egy kérdést, amire kaptál egy választ. Mivel a kérdésed egyben kérkedés is volt, hogy te milyen okos vagy, a tudósok, meg milyen hülyék, nem csak megválaszoltam neked a kérdést, hanem hozzáfûztem, hogy igen gyenge a természettudományos ismereted, illetve annak alkalmazásának képessége, az ismereteiddel a gondolkodás.

A válasz kielégítõ volt, megoldást nyújtottakérdésedben felvetett problémára. Amikor már számodra is egyértelmûvé vált, hogy tévedtél (azért annyira nem vagy hülye,hogy ezt ne lásd be), mindenféle mellébeszéléssel megpróbáltál maszatolni.

Nem lett volna célszerûbb azt mondani, hogy jé, tényleg, erre nem gondoltam?
Helyette inkább próbálod védeni a tévedhetetlenségedet, de ezzel csak magadból csinálsz hülyét...

Ez szánalmas...

Te most miért velem vitatkozol? Én kérdeztem lentebb. Komolyan mondom, eszefaszom megáll rajtad. Lassan hugo chavezi mélyésgekbe süllyedsz...

"Van egy jégburok a bolygó körül ugye?"
Aha<#wilting>
"Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni."
Ja értem én, persze hogy nem tudod, de rajtad ezt senki nem is kéri számon, nem kell mentegetõznöd.
Szal azt akarod mondani, hogy mint a héjában a beszáradt dió zörög, lötyög a mag, hogy a magam alpári módján képszerû legyek.
Háát szerintem ez nem így mûködik. Ha csak nem arról van szó, hogy valami ütés érte, pl becsapódott valami, akkor nem értem hogy mitõl kocogna a mag külön, hiszen azt is ugyan az a gravitációs erõ vonzza. Tudod légüres térben a toll meg a vasgolyó egyszerre esik le?

Bocsánatáért esedezem! Természetesen egy beképzelt, és tudatlan, a témának általában (mit általában, sohasem) utána nem nézõ õstulok vagyok, aki nem ér fel az ön cizellált stílusához, mellyel ön, a maga kifinomultan indirekt módján próbálta tudtomra adni tudás- és személyiségbeli hiányosságaimat, szigorúan az én érdekemben és abszolút nem azért, hogy ön a valósnál is még intelligensebbnek és tapintatosabbnak mutatkozzon, amiért külön, és természetesen sírig és az után is tartó köszönettel fogom önt és minden hozzátartozóját üldözni, nagyszerû édesanyjára külön tekintettel.

Természetesen ön nem az Enceladus nevû holdnak a természet hihetetlen változatosságát tekintve is egyedülálló jelenségével kapcsolatban írta roppant tartalmas és az én felzaklatóan bárgyú megjegyzésemet megfelelõen helyrerakó hozzászólását, hanem az árapály jelenségrõl általában, és csak az én, valamint a megátalkodott kommunista erõk, (ami alól természetesen a Tibet jobbításán munkálkodó kínai baráti elvtársak kivételt képeznek) fondorlatos ármánykodása kelthette, sõt próbálta azt a tévhitet kelteni, hogy az ön plátoni tisztaságú ideájának az árapály jelenségrõl a leghalványabb köze is lenne eme kis holdacska ilyen sziporkázóan unikális jelenségével, midõn annak déli sarka közelében jég gejzírek törnek a magasságos ég felé.

Persze bátorkodom megkérdezni, ha nem zavarom a világegyetem megannyi trükkös jelenségének elmélyült szemlélésében és a hozzám hasonló renitensek megérdemelt és szükséges rendszabályozásában, hogy akkor most mi a faszra is gondoltál tulajdonképpen picinyem, hogy a büdösbe jön ide az árapály jelenség?

Mihamarabbi válasz reményében addig is maradok õszinte tisztelettel az ön csodálattal adózó híve.

Van egy jégburok a bolygó körül ugye? Ha képes együtt mozogni valamilyen szinten, akkor én aztán meg nem mindom, hogy hol ébred a legnagyobb késztetés a mozgásra és hol fog törni.

És mi köze van mindennek ahhoz, hogy az ára-apály okozjatja a nyomáskülönbségeket? Akkora szégyen vagy, hogy az már olvasni is fáj...

Lehetnél egy kicsit szerényebb.

Egy ja, erre nem gondoltam, bocsánat... egy ühüm, így már értem, köszönöm, stb.

Nem, helyette vagdalkozol, hazudsz. Ezért vagy te egy alulmûvelt okoskodómegmondóember.

Egyetemi professzorok hülyék, te okos vagy, és amikor valaki egy elfogadható magyarázatot ad neked a felvetett problémádra, ellentámadásba lendülsz.

Ezzel nem azt éred el, hogy megvéded az álláspontod, hanem csak azt, hogy bebizonyítod, nem csak hiányosak az ismereteid, hanem egy arrogánstapló is vagy.

Ui.: Hol a faszba írtam én bogaram, hogy a sarkokon a legerõsebb az árapály?

Egyrészt nem valószínõ, hogy a kis holdacska egy tökéletes gömb lenne. Így,ha elindul benne egy árapály áramlás, és egy jégtakaró az egész felszínt fedi, akkor a mélyben fekvõ holdfelszín igen kaotikus áramlásokat indíthat be.

Nem, teinkább olyan dolgokban kezdesz el kötekedni, amikrõl a másik nem is írt semmit.

Arrogáns tapló vagy bogaram. (ja igen, én meg provokatív, na de neked csak ennyi jár...)

Édeske, ha ebben sem vagy tájékozott, akkor ebbe se szóljál már bele.😊
A gejzírek ugyan is jellemzõen a déli pólus körül találhatóak, bocsi.

Azért jégbe fúrni és a Jupiter brutál-viharokkal teli légkörében kalandozni nem ugyan az. Egyébként pont a fúrást tervezik a Jupiter másik holdján, az Európán. Lefúrnak és egy robot-tengeralattjárót akarnak az óceánba juttatni.

"Na szóval a tudósok szart sem tudnak."
Ez így erõs, fõleg, hogy az összes technológiai eszközünk az õ tudásukon alapul és csodák csodájára mûködnek. Inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem tudnak mindent.

Azt,hogy él -e ott valami, azt nagy valószínüséggel nem fogjuk megtudni,küldeni egy szondát,és lefúrni a jégbe 80 km mélységbe azt, nem lehet szerintem.
(a jupiterbe küldött szonda pár 10 km-ert tudott megtenni a gázbolygó legkülsõ rétegeibe 140 C fokos levesben aztán a nyomás hatására szétlapult.)Az ár -apály jó gondolat.bár szerintem ezt is lehetne modellezni.
Na szóval a tudósok szart sem tudnak.
Persze a föld elmélete,kialakulásaát történelmét nagy szakértelemmel levezették,vagy úgy gondolják ,hogy tudják,de semmi sem kézpénz.

Nem, persze hogy nem kell, csak van pár elméleti probléma. Például hogy a kémiai reakciók csigalassúra váltanak nulla fok alatt, így az evolúció se nagyon tud mûködni. Ha valami mechanizmus felfûti az óceánt, talán valami prüntyöghetne, de ha túl egyforma minden, akkor meg termodinamikai halál van. A Napban ugyanis nemcsak az a jó, hogy melegít, hanem hogy az égbolt többi része meg nem. Kell a különbség ahhoz, hogy könnyen megszabaduljunk az entrópiától.

És õ hol írta, hogy ott e legerõsebb...?

Aha, és az árapály hatás mióta a sarkokon a legerõsebb?
Azt a választ nem fogadom el tõled, hogy okos emberek tuggyák merezaszakmájuk. Tõled biztos nem.

Köszi a lesajnálást cukorfalat, hidd el ez kölcsönös!
<#nyes>

Egyszerû termodinamika.

"Monnyuk nekem ez az egész nem kóser. Van ugye a víz, ami ugye nehezebb, mint a jég ezért is úszik az a vízen. Szal hiába van kint a jég, belül meg a víz a jég kisebb nyomást fejt ki, mint ha víz lenne a ízen, okosan megfogalmazva. Szal milyen nyomás keletkezik itten?"


Ez azért van, mert igen gyenge a természettudományos ismereted. Mondjuk van ár-apály, mert azért kering az egy marha nagy bolygó körül. Vannak hõmérséklet különbségek, meg áramlatok. Szóval igen nagy nyomások keletkezhetnek ott, ahol az egész hold egy jégpáncélba van zárva, és az ár-apály miatt a víztömeg meg mozgolódni akarna, de nincs hova. Megemeli az egész sokkilométeres jégtömeget. Ha az meg elkezd repedni valahol, hát ott repül ki a víz, mint egy rakéta, a jégtömegnek meg lenne hova süllyedni. Mintha egy hidraulikus dugattyúházban hirtelen repedés keletkezne.

És hidd el, aki hobbi szinten járatos a fizikában, az úgy 30 másodperc alatt kiötli. Te meg agyalsz rajta órákat, de sehova se jutsz. DFe azért úgy általában tudsz észt osztani, meg elmélkedni a világról, és megállapítani, hogy az emberek milyen hülyék, mert nem értik meg a zseniális gondolataidat.