136
-
#96
Azt tettem #92-ben. -
#95
Tényleg nem értem, akkor most kimásolnád ide nekem azt a részt, ahol feketén fehéren le van írva?! -
#94
Tekintve, hogy ott van leírva feketén-fehéren, tehát ez az egyik tudományos modell, így elég szánalmas próbálkozás az ellenkezőjét hazudni.
Mindegy, én megtettem amit tudtam, és továbbra is te vagy az, aki nem érti a dolgot, úgyhogy innentől a továbbiakban nem érdekel a téma. -
#93
Mivel nagyjából irreleváns a témát illetően, hibás utón gondolkodsz, nincs összhangban a tudományos modellekkel ezért engedelmeddel nem foglalkozom vele. Mint azzal sem, hogy hány angyal fér el a tű fokán.
Azért örülök, hogy az amúgy nem túl bonyolult általánosan elfogadott a geológiai ismeretekre alapuló modellhez képest találtatok egy még egyszerűbbet, egy hidrosztatikait és ahogy látom egyre népesebb rajongótábora is van.
-
#92
Egyébként a wiki szócikk ellentmondásos a belső szerkezetről.
"...(jeges köpeny, sziklás mag) is.[19] A magban 1000 K (727 °C) körüli a hőmérséklet, ami elég meleg ahhoz, hogy az alsó köpeny megolvadjon."
Tehát jeges _kéreg_, folyékony köpeny, sziklás mag. Ebből indultam ki. Úgyhogy ne irányíts oda vissza, kérlek. -
physis #91 Köszönöm. Szemléletesen azt tudom magam elé vetíteni, hogy, -- ha a jégpáncél merevebb, mint a víz -- , akkor az árapály nyomásváltozást indít be. Végülis gondolom a Föld kérge is elmozdul az árapályerők hatására, de jóval kevésbé, mint az óceán vize, mert merevebb (a Földnek a Holddal ellenkező oldalán mozgó kéregdarab más gravitációs pályán mozog, mint a Hold felé néző kéreg, de a kéreg a merevsége miatt kénytelen valamennyire együtt mozogni, ezért nem tud pontosan együttmozogni az óceán dagályhullámával). Ezért aztán az óceán vize az (egyébként kismértékben talán szintén megemelkedő kéreghez képest) még pluszban is megemelkedik, ez az árapály. A folyókban meg a partoknál meg valamiért még erősebben is megfigyelhető az árapály, mint a nyílt óceánon, ez gondolom valami áramlástechnikai okok miatt van.
Ha most ezt az egészet éppen ,,kifordítva'' képzelem el (vagyis hogy belül van a folyadék, kívül van a merev kéreg), akkor ahogy most képzelem, előállhat mindenféle érdekes nyomásváltozás. Úgy szemléletesen úgy képzelem, hogy árapály ilyen értelemben finoman árnyalja az egyébként nagy vonalakban érvényesülő izosztatikus egyensúlyt. -
#90
Jól van, látom nem fogod fel a nyomást, mint fogalmat. Nem baj, nem kell. -
#89
Azt nem fogod fel, hogy a szakemberek igen is többé-kevésbé klasszikus értelemben vett gejzírről beszélnek, aminek gőzkamrái a felszín közelében vannak. :)
"A Földön a magma is nyomás alatt van, és ha a felszínen megreped a kőzetlemez, akkor kitör (elmozdul a kisebb nyomás irányába, és komoly sebességgel kilövell)"
Szerintem rossz úton jársz. Először is a földkéreg, ha arra gondolsz, mint kőzetlemez, más sűrűségű anyagból van, mint a földköpeny. A feljövő magma NEM a földköpeny anyaga! Hanem a földkéreg mélybe türemkedő, megolvadt állapota. Másrészt persze bonyolultabb a helyzet, mert a jelenlegi elméletek szerint a köpenynek nem eltérő a kémiai összetétele, mint a kéreg kőzeteinek, azonban, hogy milyen is, azt legjobb tudomásom szerint még nem tudjuk pontosan. A földköpeny sűrűsége azonban dúrván 2X akkora, mint a kéregé. Tehát nem fog feltörni, habár az tény hogy melegebb. Mivel a legtöbb anyag ellentétben a vízzel, szilárd állapotban nehezebb, sűrűbb, mint olvadt állapotban, a kéregnek, ha azonos anyagról lenne szó, mit a beljebb levő viszonylag melegebb köpenynek akkor a köpeny anyagának tényleg föl kéne törnie, a kéregnek meg elsűlyednie.
Persze a víz és a jég is úgy viselkedik a különleges tulajdonsága miatt, mint a köpeny meg a kéreg, csak pont ezért a víz soha nem fog a felszínre törni, átfúrni a jeget.
"Ha van annak a holdnak szilárd magja, az akkor is egy vízköpeny alatt van teljes egészében. Ha megreped a felszín, akkor a köpeny nagy nyomású folyékony vize elindul a kisebb nyomás irányába, és kilövell a felszínen. Pont, mint a földi vulkánok."
Először is a tudósok szerint az Enceladusnak valószínűleg csak a déli sark közelében van felszín alatti óceánja, ha megreped a felszín akkor egyszerűen befagy, ha egy léket vágsz a balatonon az sem robban ki egy 10 m magas vízoszlopban, csak mert pontosan ahogy a földi vulkánok nem a belső nagysűrűségű anyagot lövellik ki, hanem az alacsonyabb sűrűségű kéreg megolvadt anyagát!
"Fogalmam sincs, mit nem értesz ezen, pedig nem egy olyan baromira bonyolult dolog."
Hagyjuk, nem akarlak mesérteni.
Csak nézzed már meg a Wiki vonatkozó cikkeit, mondjuk az Enceladusról, meg a Föld szerkezetéről. Igérd meg, hogy megteszed, OK!? -
#88
Alapvetően minden arra vezethető vissza, hogy lent folyadék van nyomás alatt. Amikor út nyílik neki, akkor feljön. A nyomás több okból alakulhat ki, de az alapvető dolog mindig annyi, hogy a folyadék jönni akar, és csinál magának utat, hogy jöhessen.
Amit ír az oldal, az természetesen rendben van, de elég szigorúan a vulkánokra vonatkozik, és pont azon a részen pongyola, ami minket most éppen érdekelne, a harmadik ok, amit említ: új magma érkezik a már teli magmakamrába. Azért pongyola, mert a teli kamra tele van(nyilván), oda már nem fér több magma, tehát valójában a nyomás növekszik meg. Ez jellemzően a lemeztektonikai mozgások miatt van, pl az óceáni lemez lebukik a szárazföldi alá, és növeli a magma nyomását, pongyolán "kitolja" a folyadékot a vulkánon, mint egy túlfolyón.
Az Encleaduson persze nem pontosan ez okozza a dolgot, hanem az árapály, de a lefolyása hasonló, megnő a folyadék nyomása, és az kitör a felszín repedésein. -
physis #87 Nagyon köszönöm a választ. Én nem ismerem a földi vulkánkitörések okát, amikor meg megpróbáltam utánanézni, úgy láttam, hogy sokarcú jelenségről van szó, és a vulkánkitörés fő oka valamiféle lokálisan kisebb fajsúlyú magmacsomag ,,fellebegése'', és kisebb részben az oldott gázok, víz jelenléte is közrejátszik. Nem vagyok otthon ebben és nem is értettem meg pontosan, mindenesetre én úgy értettem, hogy nem tisztán hidrosztatikai oka van a földi vulkánkitöréseknek, és sok helyi, eseti jellegű jelenség is közrejátszik. Lehet hogy épp a szerteágazó részletek adják meg a geológia szépségét, talán ezért tud hordozni valamit a régi természetrajz aromájából. -
#86
Nem, az a helyzet, hogy nem ezt mondja. A sarkköri jéghez próbálja hasonlítani, csak éppen ahhoz nem hasonlít az eset.
Az Encleadus geológiailag eléggé analóg a Földdel. Kívül jég, ahogy haladunk lefelé, és nő a nyomás, egy idő után víz. Földön ugyanez van, kőzetből. Kívül szilárd szikla, belül a nagy nyomás hatására folyékony magma. A Föld kérge is kisebb sűrűségű, mint az alatta lévő magma, ugyanúgy, mint ahogy az Encleadus külső jege is kisebb sűrűségű, mint az alatta lévő víz. Ha azt nem érti, hogy ott hogyan van vulkánkitörés, akkor a földit sem érti, nyilvánvalóan.
Amikor elreped a kéreg, akkor a lenti nagy nyomású folyadék feltör, amíg a nyomáskülönbségek lokálisan ki nem egyenlítődnek. Tökmindegy, mi a kéreg és a köpeny anyaga, ez ugyanígy játszódik le.
A különbség az, hogy a Föld szilárd kérge nem annyira homogén és egybefüggő, mint az Encleadus jege, hanem vékony óceáni és vastag szárazföldi kőzetlemezekre tagolt. A másik eltérés, hogy a Hold árapálya sokkal kisebb mértékben deformálja az egész bolygót, mint a Szaturnusz az Encleadus-t. -
physis #85 Talán ez az a rész, ami a legtömörebben összefoglalja a földkéreg itt említett vonatkozásait. -
physis #84 Megtaláltam végre, ez az amire gondoltam. -
physis #83 Szerintem éppen azt akarta mondani Nexus, ahogy visszagörgettem az első felvetésre, hogy a Föld felszíni alakzatai is valamiféle hidrosztatikus egyensúlyban vannak. Ha egy hegy lekopik, akkor az alapja is megemelkedik. Én is úgy tudtam, hogy ilyen értelemben a Föld hegyei valóban ,,úsznak'': az alapjuk éppen olyan arányban nyúlik mélyre, ami megfelel a vízben úszkáló különböző méretű farönköknek: nagy alap nagy tető, kis alap kis tető. És ha valami változás van, lekopás vagy ilyesmi, akkor a hegy alapja is ennek megfelelően mozdul el, mintha csak egy tutajsor egyes tagjairól leszedegetném a rakományt. Az Enceladushoz nem tudok hozzászólni, de a földkéreg dolgában szerintem jó szemléletet adott Nexus. -
#82
Azt nem fogod fel, hogy ez nem úgy működik, mint egy gejzír, hanem mint a magma. Ott a "kontinensek" teljesen egybefüggőek és jégből vannak, a "magma" meg folyékony víz.
A Földön a magma is nyomás alatt van, és ha a felszínen megreped a kőzetlemez, akkor kitör (elmozdul a kisebb nyomás irányába, és komoly sebességgel kilövell)
Azért nem teljesen jó az analógia, mert a Földre nem hat _ekkora_ árapály, de cserébe nincs is háromnaponta földrengés. Az Encleaduson van.
Ha van annak a holdnak szilárd magja, az akkor is egy vízköpeny alatt van teljes egészében. Ha megreped a felszín, akkor a köpeny nagy nyomású folyékony vize elindul a kisebb nyomás irányába, és kilövell a felszínen. Pont, mint a földi vulkánok.
Fogalmam sincs, mit nem értesz ezen, pedig nem egy olyan baromira bonyolult dolog. -
#81
Annyira vártam ezt a pillanatot!:D
Mondd csak ez a hazudós beszólás ez mi ez nálad? Már többször írtál ilyeneket, amikor elszakadt nálad a cérna és nem tudtál érveket hozni. De miért "hazudsz!", mert ez olyan forradalmi, vagy mi a fax? Miért nem elég a tévedsz, a terelsz, az eltérsz a témától, a kiforgatod a szavaimat? Ez a hazudsz szóhasználat elég kemény azért. Pláne hogy az esetek többségében nem jogos. Pl mert itt az sg-n általában nem politikusok jelennek meg, akinél azért ez mondhatni követelmény.
Először is leszögezem, hogy nem hazudok.
Állítok valamit, érvelek, de nem állítok olyat, amiről tudom, úgy vélem, hogy nem igaz. Tehát nem hazudok. Ezt én tudom, te max sejtheted. Mellette igyekszem azért olyan állításokat hozni, amiről tudom, hogy általában igaznak fogadják el, pl ált isk-ban is tanítják ugye. Ebből lejön az, hogy konzisztensek-e az állításaim, vagy nem. Ha nem lennének azok, akkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg ez tévedés, sőt hazugság. De amennyire tőlem tellett igyekeztem nem változtatni a véleményemen, ami mégegyszer mondom, megegyezik akár az ált iskban tanultakkal.
Értem?
"Adva van az a felállás, hogy a teljesen befagyott kis holdak a gázóriások körül dokumentáltan kitöréseket produkálnak a hasadékaikból. Évtizedek óta fényképeznek le ilyene kitöréseket a szondák. A mostani újdonság az, hogy mintát is vettek a kilövellő anyagból, nem csak fényképezgették a kitöréseket."
Soha nem is tagadtam ezt, ha esetleg arra célzol.
"A jelenség okain sem kellett sokat töprengeni. Mivel igen komoly gravitációs hatás éri ezeket a holdakat a gázóriások részéről, komoly ár-apály jelenségek keletkeznek."
Igen, egyetértünk.
"Ha a jég teljesen lezár, akkor az ár-apály által mozgatott víztömegek erős nyomást fejtenek ki a jégtakaróra."
Őööö, persze, felhajtóerőt fejtenek ki rá, ami miatt úszik a vízen a jég! Mellesleg nem teljesen lezárt a dolog, talán ilyen soha nincs, mindig vannak repedések. Szal itt kezd akadozni az a meglehetősen egyszerű képed a dologról, amit felvázolsz. Szerintem.
"Gondoljunk arra, hogy a hold felszíne nem tökéletes gömb. Ha a szilárd felszín kiemelkedik, akkor a víztömeg kisebb keresztmetszeten kénytelen áthaladni, tehát erps nyomások alakulnak ki."
Na itt most halvány lila fogalmam nincs, hogy mire gondolsz.
"Te egyáltalán nem értetted, hogy miként lehet ott nyomás. Nem az ár-apályt kérdőjelezted meg, hanem a kevés természettudományos ismereteid miatt ötleted sem volt a nyomás okára, ami a gejzír kitöréseket eredményezi."
És ezzel a tudósok többsége bizony így is van.
Pl a Földön a Magma pár km-t tesz meg, amíg kitör. A gejzírek a vulkáni ütőműködés példái, a felszín közelébe került magma melegíti őket, ami pár száz m-t jelent. Na most ugye ezen a holdon a jég vastagsága 80 km! Egyszer. Másodszor, a gejzírek nem mint hatalmas vizipisztolyok sprickolnak az égbe, hanem GŐZ jön ki belőlük. Te nem gőzről beszélsz, hanem vízről. A gőzzel meg ugye amúgy is az a gond, hogy egy 80 km-es jégtakarón áthaladva lehűl pláne, hogy a felszíni hómérséklet vagy -200 fok.
A magma sem azért jön a felszínre, mert a Föld belsejében a nyomás kilöki a viszkózus anyagot, hanem mert kisebb a sűrűsége, mint a szilárd kőzetnek!
Mégegyszer, ezredszer leírom, a víznél ez pont fordítva van!
Következtetés: az Enceladus gejzírjei is valszeg valami felszín közeli hőforrásnak az eredménye, és nem mert valaki megnyomta a vízipisztoly ravaszát. Szerintem.
"Én elmondtam, hogy mi a legkézenfekvőbb ok, és te most azt hazudod, hogy te ezt az okot vontrad kétségbe.
Ez nem igaz, hazugság, mert szó sem volt az ár-apályról. Ezt itt én vetettem fel."
Nem hazudom, hanem tényleg kétségbe vontam, már nagyjából az elejétől. Az hogy Molni meg helyeselt valamilyen szinten a baromságodhoz, az az ő szégyene. Bár nála sem teljesen értettem az álláspontját.
"Oda süllyedsz, hogy hazudsz, és daccból vonod már kétségbe azt a logikus magyarázatot, amit évtizedek óta ismernek tudományos körökben. Csak azért, mert nem is hallottál róla, és megcáfolja a tévedésedet. Mert nem vagy képes beismerni, hogy tévedtél. Mert képtelen vagy rá."
Ezt a mórickaviccet, amit itt előadtál, ezt ismerik évtizedek óta tudományos körökben? Hoppá!
Bocs, de valamelyik natgeo műsor nekem kimaradt. Tudnál nekem tudományos cikkeket mutatni, most már tényleg érdekel.
Szerintem nem tudsz, kamuzol, na ez a hazugság picinymadaram!
"Inkább itt nyáladzol, inkább minden tudós hülye, és inkább nem is létezik az a jelenség, amit már évtizedek óta lefényképeztek a szondák, és amiből most egy mintát is vett."
Nem, nem a tudósok a hülyék, én hogy ilyen félművelt barmokkal vitatkozok. -
#80
És ha lenne, akkor mi történne?
Lásd még tenger alatti vulkánok. -
Doktor Kotász #79 "Hát szerintem meg nekiálltatok itt ált is fizika szinten gügyögni, de nyilvánvalóan nem cáfoltatok meg semmit."
Nem is próbáltunk meg semmit sem megcáfolni.
Volt egy kérdésfelvetésed, és arra kaptál választ.
Jellembeli sajátosságod, hogy úgy teszel, mintha bármiféle cáfolatot kellene letennünk az asztalra. Választ kaptál a feltett kérdésedre. Cáfolgatni itt te próbálsz, de abban sem a ráció vezérel téged, hanem a dac, és a jellemhiányosság. -
Doktor Kotász #78 Nagyon nem is lehetne megfigyelni, mert az akréciós korongok olyan röntgensugárzást gerjesztenek, hogy minden más, az eseményhorizontról érkező sugárzást elfedne. De feltételezik, hogy így van...
Annak ellenére, hogy esély sincs a tudományos igazolásra.
Számomra is hihető a jelenség, de kételkedem, hogy valaha is lesz lehetőségünk megfigyelni. -
Doktor Kotász #77 Ez komoly osztás volt. :-) -
Doktor Kotász #76 "De hát ez a lényeg amit írsz: van egy kisebb hold, gyakorlatilag csak a külső paramétereit ismerjük. Az egy elmélet, hogy van az árapály erő és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett."
Először is leszögezem, hogy hazudsz.
Adva van az a felállás, hogy a teljesen befagyott kis holdak a gázóriások körül dokumentáltan kitöréseket produkálnak a hasadékaikból. Évtizedek óta fényképeznek le ilyene kitöréseket a szondák. A mostani újdonság az, hogy mintát is vettek a kilövellő anyagból, nem csak fényképezgették a kitöréseket.
A jelenség okain sem kellett sokat töprengeni. Mivel igen komoly gravitációs hatás éri ezeket a holdakat a gázóriások részéről, komoly ár-apály jelenségek keletkeznek. Ha a jég teljesen lezár, akkor az ár-apály által mozgatott víztömegek erős nyomást fejtenek ki a jégtakaróra. Gondoljunk arra, hogy a hold felszíne nem tökéletes gömb. Ha a szilárd felszín kiemelkedik, akkor a víztömeg kisebb keresztmetszeten kénytelen áthaladni, tehát erps nyomások alakulnak ki.
Te egyáltalán nem értetted, hogy miként lehet ott nyomás. Nem az ár-apályt kérdőjelezted meg, hanem a kevés természettudományos ismereteid miatt ötleted sem volt a nyomás okára, ami a gejzír kitöréseket eredményezi.
Én elmondtam, hogy mi a legkézenfekvőbb ok, és te most azt hazudod, hogy te ezt az okot vontrad kétségbe.
Ez nem igaz, hazugság, mert szó sem volt az ár-apályról. Ezt itt én vetettem fel.
Oda süllyedsz, hogy hazudsz, és daccból vonod már kétségbe azt a logikus magyarázatot, amit évtizedek óta ismernek tudományos körökben. Csak azért, mert nem is hallottál róla, és megcáfolja a tévedésedet. Mert nem vagy képes beismerni, hogy tévedtél. Mert képtelen vagy rá.
Inkább itt nyáladzol, inkább minden tudós hülye, és inkább nem is létezik az a jelenség, amit már évtizedek óta lefényképeztek a szondák, és amiből most egy mintát is vett. -
Irasidus #75 Mert nincs az alján vulkán, hogy képletesen fogalmazzak - vagyis nincs hőutánpótlás, ja meg tektonikus mozgás sincs a tetején. Csak ezért. -
#74
"És közben nem fog nagyon sok vizet kipréselni? Ugyanis a jégpáncél boltív szerűen önmagát tartja meg."
Nem a Nahát magazinon kéne felnőni talán, tudod hatalmas üregek a Földben, meg ilyenek.
Amúgy teccett a dolog, te annyira vicces vagy!
Néhány kérdés: ha a jégpáncél boltív szerűen tartja meg magát, akkor ha kimetszel egy ilyen léket mi akadályozza meg, hogy azonnal köré záródjon mielőtt lecsúszna? Feltéve ugye, ha az alja 1. nem eleve a kőzetmagra támaszkodik, 2. vízben van, de pont olyan arányban, mint a vízen úszó jéghegyek, csak kvázi talajvízként a repedésekben. Az utóbbi a valószínűbb, ha egy teljes bolygóra kiterjedő felszín alatti óceánt tételezünk föl.
De ha ennél kevesebb a víz, akkor meg jön az a modell, ami szerint ugye az Antarktiszon levő 1 km mélyen levő jégbe zárt tavakból ugyan már miért nem akar hangos sziszegéssel a felszínre törni a víz?
Ne fáraszuk már egymást!
-
Irasidus #73 Az Enceládus vizes közege, a benne lévő gázoktól (is) nyomás alatt van, mint a buborékos palackozott víz, ezért, meg az alulról jövő melegítés együttes hatására gejzírként tör fel a víz ott ahol a jégkéreg vékonyabb.
Buborékos óceán -
JMáté #72 Apropó: ezzel a kommenttel most mutattam egy pumpát ami felviszi 80 km-re a vizet. -
JMáté #71 "Ja és a víz még mindíg nehezebb, mint a jég"
Na és aztán? Ennek a holdnak a felszínét összefüggő jégpáncél fedi. Képzelj el egy gömbhéjat, az a jégpáncél. Abban van egy víz-gömbhéj, amiben meg kőzet. Most vágunk a jégpáncélon egy léket. Ekkor a lékvágás során kimetszett 80 km magas henger szerinted nem fog addig merülni amíg a felhajtóerő ki nem egyenlíti a gravitációs erőt? És közben nem fog nagyon sok vizet kipréselni? Ugyanis a jégpáncél boltív szerűen önmagát tartja meg. Nincs felhajtó erő, mert ahhoz merülés kéne, amihez meg az kéne hogy legyen a bolygón olyan pont ahol nincs jég. -
JMáté #70 Jó, stimmel, igazad van. -
JMáté #69 Én leírtam azt árapály nélkül, de ne törődj vele. -
#68
Ja és a víz még mindíg nehezebb, mint a jég, (miért megy fel 80 km-t, miért nem csak megemeli?) és ha mutattok olyan pumpát, ami 80 km-re felnyomja a vizet, akkor én nagyon komoly dolgokra is képes lennék nektek.
Ált isk mi? Faszom, ti tök hülyék vagytok! -
Irasidus #67 ![]()
Na itt egy szemléltető ábra arról amit wiki ír, nem jut ki onnan ami abba beleset. Így már érted? (Remélem az ábra megjelenik.) -
#66
"Nem. Az történt hogy nagyképűen kijelentetted hogy általános iskolás fizikatudással is cáfolható az elmélet. Mi pedig rámutattunk hogy ezek szerint általános iskolai fizikatudással sem rendelkezel."
Hát szerintem meg nekiálltatok itt ált is fizika szinten gügyögni, de nyilvánvalóan nem cáfoltatok meg semmit. Az eredeti elméletben az a baromság, bocs, amit itt írtok, hogy az egész hold tenger egy egységes közlekedő edényként működik, amit az árapály erők tartanak mozgásban, és mint valami pumpából löki ki a vizet nincs is benne!!!!
Pl: "Az adatok tanúsága szerint két vízréteg húzódik meg a felszín alatt. A kitöréseket produkáló tárolót egy jóval nagyobb, a hold sziklás magja és jeges köpenye között, megközelítőleg 80 kilométerrel a felszín alatt elhelyezkedő óceán táplálhatja. A számítások csak a hold déli féltekéjére korlátozódnak, a víztömeg teljes kiterjedése nem ismert. A kutatók szerint a víz nekicsapódva a magnak kioldja a só összetevőket és a jégtakaró vetődésein keresztül emelkedni kezd, egy különálló réteget képezve a felszín közelében."
Szorri fiúk.
Az én hitetlenkedésem meg erre vonatkozott: "Ha a legkülső réteg megreped, a nyomás csökkenése következében a víz kilövell az űrbe."
Szal a kérdés még mindig az: honnan van a nyomás? -
Irasidus #65 Továbbolvasva a wiki ahonnan idézel, azt is olvashatod, hogy ez még nincs bizonyítva, a "mások is ellenőrizték a számítások helyességét", és helyesnek találták, nem helyettesíti a felfedezést, bizonyítását a párolgásnak. Valószínűleg ez tévesztett meg. És valóban a wiki leírt egy lehetséges forgatókönyvet a párolgásra, de ennyi (többet ne várj tőle). A fekete lyuk sugárzása és egyéb szófordulat megtévesztő lehet, főleg angolul olvasva - az eseményhorizonton nem jut át a fény, és ilyet az idézett wiki sem írt. Olvasd el figyelmesebben. -
#64
Szerintem is inkább ilyesmiről lehet szó. Viszonylag nem olyan régen becsapódhatott valami test, ami időlegesen megolvaszthatta a bolygó jégpáncéljának egy jelentős részét. Ez magyarázatot adhat a kitörések asszimmetriájára is, egyelőre csak a déli póluson figyelték meg, ha jól tudom. -
gforce9 #63 Szerintem akár olyan oka is lehet a dolognak, hogy a hold belseje egyik helyen aktívabb, másik helyen nem, mint a hogy a földön is vannak vulkanikusan aktív és kevésbé aktív helyek. Ha teszemfel ez ott a délisark környékére esik, az akár a jégréteg elvékonyodásához is vezethet a felszabaduló hő hatására, valamint a nyomás növekedéséhez. Innetől kezdve, pedig nyilván ott reped a jég ahol a legvékonyabb. Persze míg oda nem megyünk megnézni közelről a dolgot ez is csak feltételezés. -
JMáté #62 "In 1974, Hawking showed that black holes are not entirely black but emit small amounts of thermal radiation.[29] He got this result by applying quantum field theory in a static black hole background. The result of his calculations is that a black hole should emit particles in a perfect black body spectrum. This effect has become known as Hawking radiation. Since Hawking's result, many others have verified the effect through various methods.[81]"
Wikipedia/Black Hole/Formation and evolution/Evaporation -
JMáté #61 " Az egy elmélet, hogy van az árapály erő és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett."
Nem. Az történt hogy nagyképűen kijelentetted hogy általános iskolás fizikatudással is cáfolható az elmélet. Mi pedig rámutattunk hogy ezek szerint általános iskolai fizikatudással sem rendelkezel. -
Irasidus #60 "Hát ahogy vesszük. Igazából a feketelyukak is párolognak. Minél nagyobbak annál gyorsabban."
Ez egyenlőre a párolgás nincs még bizonyítva, ne tessék tényként kezelni! Másrészt többféle elképzelés szerint mehet vége a "párolgás", de egyik szerint sem jön ki a fekete lyukból hősugárzás, azaz fotonok. -
#59
Szerintem az a gáz, hogy ők nem ezt mondják, ja és pláne nem ebben a stílusban.
Írok valakinek erre jön Dr Hóhérszöszi, és elkezd leosztani mintha neki címezve szidtam volna a felmenőjét (persze később már igen;). Gondoltam felveszem a stílust, akkor meg durcás lesz. Molnibalage is beböfög valamit, erre még én vagyok a debil.
De hát ez a lényeg amit írsz: van egy kisebb hold, gyakorlatilag csak a külső paramétereit ismerjük. Az egy elmélet, hogy van az árapály erő és a sarkon pusztán emiatt kifúj a nyomás. Nem fogadom el, erre lehülyéznek magyarázat helyett.
Az első kérdésem az volt, hogy miért keletkezne nagyobb nyomás? A jég nem csak a sarkokon repedhet, sőt pont az árapály mozgás miatt épphogy az egyenlítőnél kéne repednie. A kifújás gyakorlatilag nagyobb nyomás, feszültség, energia felhalmozódását jelenti. De ez az energia miért is nem vezetődik le akárhol, sajtolódik be a víz a mikrorepedésekbe, melegíti föl stb. Itt ugye vagy 80 km vastag jégről beszélünk, ami itt jön a másik érdekesség valszeg ugye az egyenlítőnél nem csak hogy többet süllyed emelkedik az árapály erők miatt, hanem valszeg emiatt még vékonyabb is. De nem, a feszültség/energia átmegy a kevésbé töredezett és ráadásul éppen ezért valszeg vastagabb!!! sarkokra illetve csak a délire és ott tör magának utat a víz.
Logikus!
-
JMáté #58 Hoppá! Valóban, hülyeséget írtam elnézést. -
moikboy #57 Minél kisebbek, annál gyorsabban!
