136
-
gombabácsi #16 most rájöttem, hogy a Holdat miért nem kutatják annyira (papíron persze kutatják ezerrel)
mert ott hamar lebukna hogy mekkorákat kamuznak és mennyire kis infókból vonnak le brutális nagy következtetéseket -
Irasidus #15 Ha valakit érdekel elárulom hogy mai tudásunk szerint mi lehet ott:
Elképzelhető, hogy a jégholdakon felételezett óceánok inkább jégkása halmazállapotúak mintsem teljesen folyékonyak, vagy nem. Nem tudjuk. Mindenesetre a sótartalom ezeken a holdakon igen magas (főleg natrium és kalium-sók), és a jégtakaró alján valószínűleg sókicsapódások cseppkőszerűen sok km mélyen lenyúlnak... Az árapályerőknek köszönhetően a óceánfenéki vulkánosság miatt, co, co2 (és egyéb maró hatású gázokkal) telített az óceán vize (buborékos), valószínűleg közepesen vagy erősen savas hatású. Ezenkívül a hidroxilgyökök igen agresszív anyagok, kénnel, co2 vegyülve egész durva maró folyadékokat alkotnak... Nem éppen ideális hely az élet számára, persze nem kizárt csak nem ideális.
Persze ez csak a jelenlegi ismereteink alapján írtam le. -
#14
Monnyuk nekem ez az egész nem kóser. Van ugye a víz, ami ugye nehezebb, mint a jég ezért is úszik az a vízen. Szal hiába van kint a jég, belül meg a víz a jég kisebb nyomást fejt ki, mint ha víz lenne a ízen, okosan megfogalmazva. Szal milyen nyomás keletkezik itten? Ha az Arktisz közepén megreped a jég, akkor ott nem fog gejzírként kitőrni a víz, csak mert ott űr van körülötte, függetlenül attól, hogy sós vagy nem legalább is én nem tudok róla, hogy ilyen lenne.
De legalább is az ált isk fizika szerint nem.
Ha a víz kitör, annak nem csupán az az oka, hogy megrepedt a jégpáncél. -
#13
Legalább is részben.... -
Wharyoo #12 Mekkora lenne, ha ez az elmélet igazolást nyerne és kiderülne, hogy tulajdonképpen földönkívüliek vagyunk :D -
Wharyoo #11 Jogos, azt nem is vettem figyelembe... Így viszont valószónüleg még kevesebb víz/jég képes elhagyni a holdat, szóval a lényegen nem változtat, a nagy része vissza is hullik. -
#10
Eszembe jut a Pánspermia elmélet.
A Enceladuson a jeges felszín védelmének egyenletes klímája után már akár 2-3 milliárd éve létrejöhetett az élet, amire aztán a földi eljegesedés ideje alatt az Enceladusról egy kitörés során távozó baktériumspóra, növénycsíra, fejlábú pete, stb. átjuthatott, és ez lehet a magyarázata a jegesedés végén robbanásszerűen kialakuló életnek, ami aztán kimászott a földre pár százmillió év után.
Bár az Europa holdon is lehetséges ugyanez, és egy része onnan jött spora, más része az Enceladusról, az élet kis része pedig itt alakult ki. Gondolok itt arra, hogy a föld keletkezését követően nyolcszázmillió évig semmi nem volt, majd 2500 millió évig csak a nyálkabaktériumtelepek voltak a tengereinkben, de aztán hirtelen, az eljegesedés után egy csomó tengeri többsejtű élet jelent meg, később pedig robbanásszerűen szárazföldi élet jelent meg.
Tehát ezt a logikát ha rávetítjük az említett két holdra, a jég felszíne alatti egyenletes hőmérséklet függvényében ott is kb. 4000millió éve már van élet, ami a védettség miatt szabadon fejlődhetett, és aztán holmi "repedésnek" köszönhetően néhány csíra, pete, innen a közvetlen közelről átszáguldott hozzánk.
Ha pedig így van, akkor pedig a genomszerkezet mindenütt egyforma, legfeljebb az egyik bolygónk réz, a másikon vas van a vérben. -
gombost #9 Egy ilyen hold esetében a szökési sebesség jóval alacsonyabb, mint a Földön (gondoljunk csak a saját holdunkra). De a cikkben azt írják "Ha megreped...". Bár az sg nem a magyar nyelvtan Mekkája, ebből nekem az jön le, hogy csak időnként fordul elő ilyen. -
#8
repedés/kilövellés esetén érvényes ez, nem folyamatosan, ahogy írták a többiek is. -
gforce9 #7 "23-63e km/h sebességgel repkednek" szerintem inkább ez arra vonatkozik, hogy annyival ütközött a detektornak, a detektor meg elég fürgén mozog, ugye ezek a szondák nem a csigalassúságukról híresek :) -
Wharyoo #6 Mivel a bolygó gyürüiben is találtak ilyen jeget, egy része biztos ki tud szökni, végülis azt írják, 23-63e km/h sebességgel repkednek, viszont tuti, hogy a nagy része vissza is esik, ha nem is rögtön... -
gforce9 #5 Abból a 200 kg-ból szerintem jórésze visszahull. Nem számoltam utána ugyan, de erősen kétlem, hogy egy gejzír szökési sebességre tudná gyorsítani a kilökődő anyagot. De biztosan lesznek majd akik képben lesznek és megerősítenek, vagy megcáfolnak ebben. -
#4
Szerintem az csak arra a pillanatra érvényes vízhozam. Ilyen kilövellés meg lehet van évi 1. -
kisemlős #3 Ez nagyon eröltett...
"Ha a legkülső réteg megreped, a nyomás csökkenése következében a víz kilövell az űrbe. A jeges gejzírekben másodpercenként nagyjából 200 kilogramm vízpára távozik."
ha másodpercenként 200 kg vizet veszít a bolygó, akkor évente 6.307.200 tonnát megközelítőleg. Így számolva pár ezer év alatt elfogyna a bolygó vízkészlete... elolvashattam/számolhattam valamit? -
#2
Baszki de elmennék ezekre a bolygókra meg holdakra! -
Rotcsa #1 Eddig a Jupiter Erurópa nevű holdjáról tudtam azt, h esetlegesen folyékony víz lehet a 25 km vastag jege alatt.