Meglepő eredményeket hozott a Hold-kőzetek elemzése
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#117
A becsapódási elmélettel szemben valószínûleg a Hold és a Föld egyszerre alakult ki
#116
Számomra az a vicces az egészben hogy a poros felvetéseket már a mythbusters-ben is megvizsgálták évekkel ezelõtt. Értem én hogy a fizika bonyolult és senki nem akarja tanulni, de legalább a tv-ben ne a valóvilágot nézze.
#115
Ezzel arra céloztam, hogy aki nem ért hozzá, az ne a technikai részletekbe kössön bele. A poros jó kérdés volt, mert józan parasztésszel feltûnik az embernek, de a hajtómûbe belekötni már kevésbé.
#114
A lényeg az, ha mindenféle teória hívõivel szemben reagálsz, akkor érdemes kicsit jobban odafigyelni a forrásokra. Éppen a hasonló, Google által elsõk között kidobott, néha bulvár minõségét is alulmúló szövegek azok, amik segítik életben tartani a konteókat...
#113
Igen, három ilyen kar is volt a LM-en. De végül is a lényeg az, hogy aki itt a porral érvel, az rossz úton jár...
Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
#112
Ezt a gagyi fordítást (vagy mi akar ez lenni) honnét szedted??? Azért kereshettél volna jobbat is 😊
Alapvetõen tényekre épül, de azért vannak benne durva dolgok...
Pl. visszafordulás...
Vagy: "Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki" Ezek a szondák még Hold körüli pályán a lábakkal együtt nyílt ki (gyak. a lábakról lógtak), amit az Apollo ûrhajón tartózkodó CM pilóta a lábak épségével egyidejûleg vizuálisan is ellenõrzött...
Külön zavaró, ahol ugyanazon fordításban keverten használják a metrikus és angolszász mértékegységeket (vagy csak az egyik, vagy mindkettõ mindenütt, de legkevertebb esetben is legalább az egyik minden adatnál ott legyen)
Alapvetõen tényekre épül, de azért vannak benne durva dolgok...
Pl. visszafordulás...
Vagy: "Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki" Ezek a szondák még Hold körüli pályán a lábakkal együtt nyílt ki (gyak. a lábakról lógtak), amit az Apollo ûrhajón tartózkodó CM pilóta a lábak épségével egyidejûleg vizuálisan is ellenõrzött...
Külön zavaró, ahol ugyanazon fordításban keverten használják a metrikus és angolszász mértékegységeket (vagy csak az egyik, vagy mindkettõ mindenütt, de legkevertebb esetben is legalább az egyik minden adatnál ott legyen)
#111
OK, ezt minden okos maga is elõkereshette volna, de, ha nem, hát nem:
"25,000 lábnál már csak 60%-on mûködtek a hajtómûvek. 16,300 lábnál jelentették rádión, hogy 7 perc 30 másodperc telt el a motorok bekapcsolás óta. 7,500 lábnál a függõleges állásból 45 fokba döntötték (ez a pitch over) a leszálló egységet. Ekkor az ablakokból már láthatta a pilóta a leszállás helyét. Ekkor a süllyedés vertikális komponense egyre kisebb lett (lassultak), de elõre is haladtak.
3000 lábnál már tudták, hogy jó 6 kilométerrel elhibázták a tervezett leszállási zónát. 600 lábnál már közel voltak a kráter széléhez, melynek a közepe táján kellett volna leszállni. Átkapcsoltak az AGGS-ra – Automatic Geometry Guidance System - ami azt jelentette, hogy innen teljesen manuális volt minden pályakorrekció. A leszálló egység kb úgy viselkedett ekkor, mint egy helikopter. 400 lábnál 8 láb/sec-kel süllyedtek (2,4m/s). Ekkor az elülsõ fúvókákkal vízszintesen gyorstott Armstrong, hogy átrepüljön a kráterszél felett, és viszafordulva egy szikláktól mentes területet találjon. 300 láb magasságban (kb. 100 méter) már csak 1 m/s volt a süllyedési sebesség, ellenben 15,4 m/s-kel haladtak elõre.
75 lábnál Mission Control jelentette, hogy 60 másodpercre elég az üzemanyaguk.
40 lábnál 60cm/s-kel süllyedtek, 30 lábnál (ami kb. 6 méter) felkavarodott némi por, és 1,5 m/s-kel sodródtak oldalra. Sikerült visszakormányozni a leszállóegységet a kráterbe. Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki, mely amint leért a felszínre, felvillantott egy jelzést a mûszerfalon, Armstrong pedig kikapcsolta a motorokat. Aldrin lekapcsolta a motorok áramellátását is, és rögzítette a komputerben a koordinátákat."
A felkavarodott por nem lévén légkör azonnal leül. És mivel a hajtómû az utolsó 100 méteren alig mûködött nem volt szó hatalmas tolóerõrõl.
A felszállás videot is csatold be, aztán látsz-e brutális porfelhõt?
"25,000 lábnál már csak 60%-on mûködtek a hajtómûvek. 16,300 lábnál jelentették rádión, hogy 7 perc 30 másodperc telt el a motorok bekapcsolás óta. 7,500 lábnál a függõleges állásból 45 fokba döntötték (ez a pitch over) a leszálló egységet. Ekkor az ablakokból már láthatta a pilóta a leszállás helyét. Ekkor a süllyedés vertikális komponense egyre kisebb lett (lassultak), de elõre is haladtak.
3000 lábnál már tudták, hogy jó 6 kilométerrel elhibázták a tervezett leszállási zónát. 600 lábnál már közel voltak a kráter széléhez, melynek a közepe táján kellett volna leszállni. Átkapcsoltak az AGGS-ra – Automatic Geometry Guidance System - ami azt jelentette, hogy innen teljesen manuális volt minden pályakorrekció. A leszálló egység kb úgy viselkedett ekkor, mint egy helikopter. 400 lábnál 8 láb/sec-kel süllyedtek (2,4m/s). Ekkor az elülsõ fúvókákkal vízszintesen gyorstott Armstrong, hogy átrepüljön a kráterszél felett, és viszafordulva egy szikláktól mentes területet találjon. 300 láb magasságban (kb. 100 méter) már csak 1 m/s volt a süllyedési sebesség, ellenben 15,4 m/s-kel haladtak elõre.
75 lábnál Mission Control jelentette, hogy 60 másodpercre elég az üzemanyaguk.
40 lábnál 60cm/s-kel süllyedtek, 30 lábnál (ami kb. 6 méter) felkavarodott némi por, és 1,5 m/s-kel sodródtak oldalra. Sikerült visszakormányozni a leszállóegységet a kráterbe. Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki, mely amint leért a felszínre, felvillantott egy jelzést a mûszerfalon, Armstrong pedig kikapcsolta a motorokat. Aldrin lekapcsolta a motorok áramellátását is, és rögzítette a komputerben a koordinátákat."
A felkavarodott por nem lévén légkör azonnal leül. És mivel a hajtómû az utolsó 100 méteren alig mûködött nem volt szó hatalmas tolóerõrõl.
A felszállás videot is csatold be, aztán látsz-e brutális porfelhõt?
Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
#110
A sarkon azért célszerûbb a bázist létrehozni, mert úgy elkerülhetok a roppant forró nappalokat. Mert 170 fokban nem jó tartósan lenni.
Szerintem, de lehet, hogy tévedek.
Szerintem, de lehet, hogy tévedek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#109
Szerinted ki a faszom köt bele a másikba?
Egy másik topikban undorítónak találtam egy kijelentésed, te meg itt majomkodsz folytatólagosan.
Egy másik topikban undorítónak találtam egy kijelentésed, te meg itt majomkodsz folytatólagosan.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#108
Csak a leszállás végére ennek a nyoma:
1.: nem pontszerû
2.: nem a Holdon nyugvó leszállóegység hajtómûve alatt van
1.: nem pontszerû
2.: nem a Holdon nyugvó leszállóegység hajtómûve alatt van
#107
Csak szimplán szétrepülnek a homokszemek nagyon nagy sebességgel, légkör hiányában nem alakul ki "porfelhõ".
#106
Kis video, amirõl nekem úgy tûnik, hogy a végén fújta a port rendesen.
Elvileg.
Elvileg.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#105
Van felvétel a felszállásról és a leszállásról is. Egyiken sem kavarog a por. Mitõl kavarogna?
Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
#104
Ráadásul az a "leejtés" sem pontosan függõleges... Mi több, a leszállásnak nem is volt PONTOSAN függõleges szakasza... Így egy helyben lebegés sem... De aki nagyon türelmes, ettõl függetlenül keresgetheti a hajtómû alatti krátert...
#103
Ha ennyire érdekel keresd meg.
#102
Mielõtt megkezdené a leszállást, annyi... Mire a Holdfelszín közelébe ér, addigra a leszállóegység üzemanyaga nagyrészt elfogy...
#101
Akkor áruld már el nekem, tudatlannak, hogy milyen magasságban kapcsolták ki a hajtómûveket?
#100
És soxor pont ilyenek is védik meg!
<#nevetes1>
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#99
Az Apolló 12 holdkomp tömege pontosan: 15235 kg.
#98
De: "We are peace! Always" Ez sem volt rossz. Kár, hogy vége!😞
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#97
Pontosan így volt.<#eljen>
#96
De amúgy az a legjobb az egészben, hogy olyanok vonják kétségbe a dolgok technikai részét, akiknek fingjuk sincs a témához, de még csak hobbi szinten sem jártasak benne.
Sure, a filmben csak a Holdon lappanganak a nácigonoszok... we come in peace! 😊
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#94
Azt hittem kiszámolod helyettem.<#smile>
A leszállóegység kb 15 tonna, de a holdon csak 1,6m/s a g.
Viszont 2,38km/s-re kell gyorsítani hazajövetelkor.
Fogalmam sincs milyen magasságból ejtették le a kompot.
A leszállóegység kb 15 tonna, de a holdon csak 1,6m/s a g.
Viszont 2,38km/s-re kell gyorsítani hazajövetelkor.
Fogalmam sincs milyen magasságból ejtették le a kompot.
Én úgy emlékszem, hogy a marsi jégsapka sokáig szárazjégként azonosították, csak az utóbbi pár évben derítették ki, hogy egy része(!) vízjég.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#92
Bakker, megint bukta!
Oké, oké, de azért volt 1-2 új elem is benne.
<#szomoru1>
Oké, oké, de azért volt 1-2 új elem is benne.
<#szomoru1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#91
"Remélem tudod, hogy hány tonnát kellett ellensúlyoznia, lefékeznie annak a semmibe veszõ gázáramnak?"
Egész pontosan 10 149 kg-ot leszállásnál plusz a két ûrhajós súlya kb. szkafandreben 230 kg. Igazad van nem vagyok fizikus, de azt látom, hogy te sem, sõt még azt is megkockáztatom, hogy elfelejtetted, hogy a Hold tömegvonzása 1/6-a a Földének és nincs légkör, igen is szétoszlik a gáz. Hogy lehet-e az oldalirányú elmozdulás vákuumban nagyobb mint a lefelé irányuló. Súlytalanságban(szakszerûen szabadesésben) igen simán lehet, de persze ez relatív, hiszen arra fordítod a hajó orrát amerre csak akarod.
Egész pontosan 10 149 kg-ot leszállásnál plusz a két ûrhajós súlya kb. szkafandreben 230 kg. Igazad van nem vagyok fizikus, de azt látom, hogy te sem, sõt még azt is megkockáztatom, hogy elfelejtetted, hogy a Hold tömegvonzása 1/6-a a Földének és nincs légkör, igen is szétoszlik a gáz. Hogy lehet-e az oldalirányú elmozdulás vákuumban nagyobb mint a lefelé irányuló. Súlytalanságban(szakszerûen szabadesésben) igen simán lehet, de persze ez relatív, hiszen arra fordítod a hajó orrát amerre csak akarod.
A sztorit szépen lenyúltad az Iron Sky-ról... 😊
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#89
Milyen technika fejlõdik.
A cézium ionos bombázós tömegspektrometria?
Annyira fejlett dolog, hogy már régen ki is ment a divatból. <#eplus2>
A cézium ionos bombázós tömegspektrometria?
Annyira fejlett dolog, hogy már régen ki is ment a divatból. <#eplus2>
#88
Az hol szállt le??? Szintén az egyenlítõ közelében... A MER programjában kár lett volna ismételni, ugyanazt, ami már a Vikingeknek sem ment...
#87
A Mars jégsapkáiból szerintem eddig is kimutatták a vizet még innen a Földrõl színképelemzéssel. Ehhez nem kellett nagy ész, hogy a sarkkör környékén víz van. Kb vagy 100 éve tudjuk, hogy van a Marson víz!
A holdi víz meg marha érdekes.
Miért is kell oda menni akkor? Csak mert akkor ezexerint a Hold ideális nyersanyagforrás. Ráadásul nem csak a nehezebben elérhetõ sarki területeken van víz, hanem egy egyenlítõi bázison is lehetne ezt biztosítani kb korlátlan mennyiségben. Sokkal olcsóbban lehetne tehát egy viszonylag önfenntartó bázist létesíteni, mint ahogy ezt eddig gondolták.
Amúgy az a gáz a tudományban szerintem, hogy 10 éve megkérdezték az okosokat, hogy akkor most hogy lenne érdemes Holdbázist csinálni. Összedugták a fejeket az okosok, és kitalálták a tervet az elõzõ elnöknek. Most meg elõállnak, hogy bocs tévedtünk, még sem kellene a sarkokon a bázis, lehetne sokkal olcsóbban is.
Most persze, hogy az egész projektet törölték. Ráadásul a 40 éve a Földön levõ holdkõzetbõl. Bravó! <#taps>
Más területen, ha valaki ekkorát bakizik a saját szakmájában, attól elvárják, hogy lemondjon, ha nem akarja, hogy csúnyább vége legyen. A tudományos szaktekintély viszont kihalásos elven mûködik, a Nobel-díjjal meg nem csak pénz, de pápai tévedhetetlenség is jár.
És kérlek most benneteket, ne gyertek a tudomány szentségével, mert nagyjából nagyon jól tudom, hogy ez hogy van.
A holdi víz meg marha érdekes.
Miért is kell oda menni akkor? Csak mert akkor ezexerint a Hold ideális nyersanyagforrás. Ráadásul nem csak a nehezebben elérhetõ sarki területeken van víz, hanem egy egyenlítõi bázison is lehetne ezt biztosítani kb korlátlan mennyiségben. Sokkal olcsóbban lehetne tehát egy viszonylag önfenntartó bázist létesíteni, mint ahogy ezt eddig gondolták.
Amúgy az a gáz a tudományban szerintem, hogy 10 éve megkérdezték az okosokat, hogy akkor most hogy lenne érdemes Holdbázist csinálni. Összedugták a fejeket az okosok, és kitalálták a tervet az elõzõ elnöknek. Most meg elõállnak, hogy bocs tévedtünk, még sem kellene a sarkokon a bázis, lehetne sokkal olcsóbban is.
Most persze, hogy az egész projektet törölték. Ráadásul a 40 éve a Földön levõ holdkõzetbõl. Bravó! <#taps>
Más területen, ha valaki ekkorát bakizik a saját szakmájában, attól elvárják, hogy lemondjon, ha nem akarja, hogy csúnyább vége legyen. A tudományos szaktekintély viszont kihalásos elven mûködik, a Nobel-díjjal meg nem csak pénz, de pápai tévedhetetlenség is jár.
És kérlek most benneteket, ne gyertek a tudomány szentségével, mert nagyjából nagyon jól tudom, hogy ez hogy van.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#86
Hány tonnát kell ellensúlyoznia??? Mekkora is a holdkomp SÚLYA majdnem üres leszállóegység tartályokkal a Hold gravitációs terében???
Milyen magasságban állították le a hajtómûveket???
Milyen magasságban állították le a hajtómûveket???
#85
Most már kíváncsi vagyok az elsõ marsjáró programjára, mert én úgy emlékszem, hogy pont vizet ment keresni, mert az a legfontosabb a majdan megérkezõ ûrhajósoknak.
#84
Ne csak olvass, értelmezz is!
Odamentek, de akkor MÉG nem tudták, hogy pontosan HOL is keressék (ráadásnak egy példa: a marsjárók programjában nem is szerepelt a víz direkt kimutatása). Majd késõbb tudták meg hogy HOL és HOGYAN keressék. Megpróbálták úgy is, MEGTALÁLTÁK.
Ha minden menne elsõre, no és minden magától hullana a kutatók ölébe, akkor nem lenne ennyi értelme az ilyen költséges programoknak. De az élet nem ilyen egyszerû...
Odamentek, de akkor MÉG nem tudták, hogy pontosan HOL is keressék (ráadásnak egy példa: a marsjárók programjában nem is szerepelt a víz direkt kimutatása). Majd késõbb tudták meg hogy HOL és HOGYAN keressék. Megpróbálták úgy is, MEGTALÁLTÁK.
Ha minden menne elsõre, no és minden magától hullana a kutatók ölébe, akkor nem lenne ennyi értelme az ilyen költséges programoknak. De az élet nem ilyen egyszerû...
#83
"Nem gazdasági igényrõl beszéltem, hanem tudományosról."
Én sem. Tudományos igény lenne rá, de errõl a politikusokat kellene meggyõzni, hogy adjanak rá pénzt. Itt az igény és az akarat nem találkozik.
"Az mindenesetre furcsa, hogy csomó holdutazás során nem derült ki, hogy nagy rakás víz van a Holdon. Mellesleg pár hónapja olvastam elõször, megint csak nem amerikai felfedezés, ha jól emlékszem japán mûhold mérte ki a sok vizet a Holdon. Erre most jön megint a "holdkövek" vizsgálata, hogy zárványokban biza van víz. Kicsit utánlövés szaga van."
Fejlõdik a technika. Ez van.
"A Mars esetében ez úgy játszódott le, hogy ott mászkált az elsõ amcsi marsjáró és qurvára nem akart egy molekula vizet se találni. Majd jött az európai mars mûhold és kimérte a színképbõl a vizet, meg fotózott vízfolyásnyomokat. ezután jött a második amcsi marsjáró és csodák csodájára megkapirgálta a felszint majd kiderült, hogy az a fehér valami biza jég, pedig elõször az össze fehér ásványt felsorolták tippnek."
Az a marsjáró alig tett meg pár kilométert, szóval csak nagyon kicsi területet járt be. Ahogy a mûholdak felszereltsége, a kamerájuk felbontása is fejlõdött az évek folyamán. Marha drága mûholdat küldeni a Marsra nincs pénz évente indítani egyet.
Én sem. Tudományos igény lenne rá, de errõl a politikusokat kellene meggyõzni, hogy adjanak rá pénzt. Itt az igény és az akarat nem találkozik.
"Az mindenesetre furcsa, hogy csomó holdutazás során nem derült ki, hogy nagy rakás víz van a Holdon. Mellesleg pár hónapja olvastam elõször, megint csak nem amerikai felfedezés, ha jól emlékszem japán mûhold mérte ki a sok vizet a Holdon. Erre most jön megint a "holdkövek" vizsgálata, hogy zárványokban biza van víz. Kicsit utánlövés szaga van."
Fejlõdik a technika. Ez van.
"A Mars esetében ez úgy játszódott le, hogy ott mászkált az elsõ amcsi marsjáró és qurvára nem akart egy molekula vizet se találni. Majd jött az európai mars mûhold és kimérte a színképbõl a vizet, meg fotózott vízfolyásnyomokat. ezután jött a második amcsi marsjáró és csodák csodájára megkapirgálta a felszint majd kiderült, hogy az a fehér valami biza jég, pedig elõször az össze fehér ásványt felsorolták tippnek."
Az a marsjáró alig tett meg pár kilométert, szóval csak nagyon kicsi területet járt be. Ahogy a mûholdak felszereltsége, a kamerájuk felbontása is fejlõdött az évek folyamán. Marha drága mûholdat küldeni a Marsra nincs pénz évente indítani egyet.
#82
<#nevetes1>
Nem erre számítottam.
Remélem tudod, hogy hány tonnát kellett ellensúlyoznia, lefékeznie annak a semmibe veszõ gázáramnak?
<#eplus2>
Kicsi fizika. Hány méter/sec a kiáramló gázáram sebessége? Lehet e gyorsabb az oldalirányú elmozdulás, mint a lefelé irányuló, hiszen a vákuum minden irányban ugyanakkora?
Nem erre számítottam.
Remélem tudod, hogy hány tonnát kellett ellensúlyoznia, lefékeznie annak a semmibe veszõ gázáramnak?
<#eplus2>
Kicsi fizika. Hány méter/sec a kiáramló gázáram sebessége? Lehet e gyorsabb az oldalirányú elmozdulás, mint a lefelé irányuló, hiszen a vákuum minden irányban ugyanakkora?
#81
Én meg úgy vettem észre, hogy akik odamentek fizikailag azok nem találták meg azt amiért odamentek, majd csak akkor, mikor már mások messzirõl megállapították, hogy ott van.<#nemtudom>
#80
Azért mert nincs légkör, a kiáradó fúvókákból a gáz szinte azonnal szétoszlott, a felszínre csak egy minimális mennyiség jutott. Porolt egy kicsit, de csak minimálisan.
#79
A gond mindkét esetben (Hold, Mars) az volt, hogy nincs direkt módszerekkel kimutatható formában víz, az a nagyon kevés, ami van, az sem egyenletesen oszlik el.
Egyrészt folyamatosan fejleszteni kell a módszereket a víz kimutatására.
Másrészt, ha egyszer már "elkapták a fonalat", azaz tudják, hogy hol és milyen formában kell keresni, akkor már közvetlenebb módszerekkel is kimutatható.
Azaz a Hold esetén is korábbi (saját és másoké is) mérésekbõl tudták, hogy hová kell irányítani LCROSS becsapódását...
A Mars esetén még soha nem próbálkoztak a sarkkörök környékén. Az ott keringõ ûrszondák adataiból (sok-sok évnyi elemzés után) egyértelmûvé vált, hogy ott érdemes próbálkozni. Odaküldték a Phoenix szondát: telitalálat...
Egyrészt folyamatosan fejleszteni kell a módszereket a víz kimutatására.
Másrészt, ha egyszer már "elkapták a fonalat", azaz tudják, hogy hol és milyen formában kell keresni, akkor már közvetlenebb módszerekkel is kimutatható.
Azaz a Hold esetén is korábbi (saját és másoké is) mérésekbõl tudták, hogy hová kell irányítani LCROSS becsapódását...
A Mars esetén még soha nem próbálkoztak a sarkkörök környékén. Az ott keringõ ûrszondák adataiból (sok-sok évnyi elemzés után) egyértelmûvé vált, hogy ott érdemes próbálkozni. Odaküldték a Phoenix szondát: telitalálat...
#78
Itt
van ez a jó kép.
Valamelyik szakértõt kérdezném, hogy a leszállóegység miért nem fújta el a port saját maga alól és a környékrõl?
Ha megvan a válasz jön a második kérdés, mert tudom ám mit fogtok válaszolni. <#eplus2>
van ez a jó kép.
Valamelyik szakértõt kérdezném, hogy a leszállóegység miért nem fújta el a port saját maga alól és a környékrõl?
Ha megvan a válasz jön a második kérdés, mert tudom ám mit fogtok válaszolni. <#eplus2>
#77
Miért, a marskutatásnak milyen gazdasági haszna van, vagy lehet?
Nem gazdasági igényrõl beszéltem, hanem tudományosról.
Az mindenesetre furcsa, hogy csomó holdutazás során nem derült ki, hogy nagy rakás víz van a Holdon. <#fejvakaras> Mellesleg pár hónapja olvastam elõször, megint csak nem amerikai felfedezés, ha jól emlékszem japán mûhold mérte ki a sok vizet a Holdon. Erre most jön megint a "holdkövek" vizsgálata, hogy zárványokban biza van víz. Kicsit utánlövés szaga van.
A Mars esetében ez úgy játszódott le, hogy ott mászkált az elsõ amcsi marsjáró és qurvára nem akart egy molekula vizet se találni. Majd jött az európai mars mûhold és kimérte a színképbõl a vizet, meg fotózott vízfolyásnyomokat. ezután jött a második amcsi marsjáró és csodák csodájára megkapirgálta a felszint majd kiderült, hogy az a fehér valami biza jég, pedig elõször az össze fehér ásványt felsorolták tippnek. <#nevetes1>
Ezek után mit higgyek?
Nem gazdasági igényrõl beszéltem, hanem tudományosról.
Az mindenesetre furcsa, hogy csomó holdutazás során nem derült ki, hogy nagy rakás víz van a Holdon. <#fejvakaras> Mellesleg pár hónapja olvastam elõször, megint csak nem amerikai felfedezés, ha jól emlékszem japán mûhold mérte ki a sok vizet a Holdon. Erre most jön megint a "holdkövek" vizsgálata, hogy zárványokban biza van víz. Kicsit utánlövés szaga van.
A Mars esetében ez úgy játszódott le, hogy ott mászkált az elsõ amcsi marsjáró és qurvára nem akart egy molekula vizet se találni. Majd jött az európai mars mûhold és kimérte a színképbõl a vizet, meg fotózott vízfolyásnyomokat. ezután jött a második amcsi marsjáró és csodák csodájára megkapirgálta a felszint majd kiderült, hogy az a fehér valami biza jég, pedig elõször az össze fehér ásványt felsorolták tippnek. <#nevetes1>
Ezek után mit higgyek?
#76
"Jön ez a cikk, hogy nagyon nagy tévedésben vagyunk a Hold víztartalmát illetõen."
Eddig sem voltunk tévedésben, csak kevesebbet tudtunk. LCROSS óta tudjuk, hogy van értelme más formában is keresni a vizet, mint ahogy azt eddig tették. Mi több, az LCROSS becsapódásának köszönhetõen, még a azt kört is lehetett szûkíteni, hogy melyik kavicsokban keressék újabb módszerekkel a visszahozott sokezer közül.
Eddig sem voltunk tévedésben, csak kevesebbet tudtunk. LCROSS óta tudjuk, hogy van értelme más formában is keresni a vizet, mint ahogy azt eddig tették. Mi több, az LCROSS becsapódásának köszönhetõen, még a azt kört is lehetett szûkíteni, hogy melyik kavicsokban keressék újabb módszerekkel a visszahozott sokezer közül.
#75
"mert igény az lenne rá."
Pont az a baj, hogy nincs rá igény. Nincs a Holdon semmi, ami egy ilyen vállalkozást indokolna. Egyébként volt az amcsiknak holdprogramja (Constellation program), csak Obama nemrég leállította pénzügyi okok miatt. Arra hivatkozott, hogy az usa már járt a Holdon, õ volt az elsõ, nincs mit bizonyítania ezért egy új holdprogram haszontalan lenne. Helyette új kihívásokat tûzött ki célul: leszállás egy Földközeli aszteroidán (valamikor 20 éven belül), Marsra szállás(ki tudja mikor).
"mert már nincs meg a technika hozzá."
Igen, az Apollo program elég régen volt, azóta nem használtak az amcsik hasonló ûrhajókat, az akkori mérnökök akiknek lenne egy ilyen tervezéséhez tapasztalatuk pedig már vagy nyugdíjasok vagy halottak, így az újaknak sok mindent újra kellett tanulniuk. Új ûrhajót és új leszállóegységet kellett kifejleszteni:
- Orion ûrhajó: a holdprogram leállítása ellenére használni fogják, mivel már olyan stádiumban volt, hogy gazdaságosabb volt befejezni, mind törölni és így legalább lesz egy emberes ûrhajójuk az ûrsiklók nyugdíjazása után is. 2016 után várható az elsõ ûrrepülése. Az ISS utánpótlására fogják használni, plusz az aszteroidán való leszállást is ezzel szeretnék végrehajtani.
- Altair leszállóegység: Ezt végleg törölték.
Pont az a baj, hogy nincs rá igény. Nincs a Holdon semmi, ami egy ilyen vállalkozást indokolna. Egyébként volt az amcsiknak holdprogramja (Constellation program), csak Obama nemrég leállította pénzügyi okok miatt. Arra hivatkozott, hogy az usa már járt a Holdon, õ volt az elsõ, nincs mit bizonyítania ezért egy új holdprogram haszontalan lenne. Helyette új kihívásokat tûzött ki célul: leszállás egy Földközeli aszteroidán (valamikor 20 éven belül), Marsra szállás(ki tudja mikor).
"mert már nincs meg a technika hozzá."
Igen, az Apollo program elég régen volt, azóta nem használtak az amcsik hasonló ûrhajókat, az akkori mérnökök akiknek lenne egy ilyen tervezéséhez tapasztalatuk pedig már vagy nyugdíjasok vagy halottak, így az újaknak sok mindent újra kellett tanulniuk. Új ûrhajót és új leszállóegységet kellett kifejleszteni:
- Orion ûrhajó: a holdprogram leállítása ellenére használni fogják, mivel már olyan stádiumban volt, hogy gazdaságosabb volt befejezni, mind törölni és így legalább lesz egy emberes ûrhajójuk az ûrsiklók nyugdíjazása után is. 2016 után várható az elsõ ûrrepülése. Az ISS utánpótlására fogják használni, plusz az aszteroidán való leszállást is ezzel szeretnék végrehajtani.
- Altair leszállóegység: Ezt végleg törölték.
#74
Akkor most elmagyarázom neked hogy jutottunk idáig.
Van az az elmélet, hogy sose járt ember a Holdon. Én ezt nem tudom eldönteni igaz e, de nem zárom ki a lehetõségét.
Jön ez a cikk, hogy nagyon nagy tévedésben vagyunk a Hold víztartalmát illetõen.
Beírom a fórumba, hogy lálmlám igaz az összeesküvés elmélet.
Erre fel jönnek a hivatalosverzió hívõk és elkezdik bizonygatni, hogy márpedig volt holdraszállás és ökör aki mást gondol.
Szerinted ki kellene hagynom a lehetõséget, hogy az ördög ügyvédje legyek? <#eplus2>
Ui. :
A hidegháború tényleg kamu volt. Mindig mások szívták meg a kamu szembenállást: lásd vietnám, afganisztán, stb.
Van az az elmélet, hogy sose járt ember a Holdon. Én ezt nem tudom eldönteni igaz e, de nem zárom ki a lehetõségét.
Jön ez a cikk, hogy nagyon nagy tévedésben vagyunk a Hold víztartalmát illetõen.
Beírom a fórumba, hogy lálmlám igaz az összeesküvés elmélet.
Erre fel jönnek a hivatalosverzió hívõk és elkezdik bizonygatni, hogy márpedig volt holdraszállás és ökör aki mást gondol.
Szerinted ki kellene hagynom a lehetõséget, hogy az ördög ügyvédje legyek? <#eplus2>
Ui. :
A hidegháború tényleg kamu volt. Mindig mások szívták meg a kamu szembenállást: lásd vietnám, afganisztán, stb.
#73
Miért érzem úgy, hogy nem vetted komolyan, amit írtam!?
Az a baj, hogy csak Kotász doktor vesz itt komolyan, pedig neki meg inkább nem kéne!
<#hehe>
Az a baj, hogy csak Kotász doktor vesz itt komolyan, pedig neki meg inkább nem kéne!
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#72
Ne is haragudj, de számomra ez, meg NEXUS #46-os hsz-e (ami zseniális 😄), semmivel sem nagyobb baromság mint hogy a hidegháború meg a holdraszállás kamu.
#71
Én az elsõt (kevélység).
Te meg a negyediket (irigység - mások örömét szereted elrontani), a hatodikat (harag - ezt nem kell magyarázni, iszonyatosan jön belõled), a az ötödiket (torkosság - ezt meg találd ki, te kis borz).
<#wink>
A fõbûnök amúgy csak a 7. c filmben halálosak, hiszen te is élsz.
Te meg a negyediket (irigység - mások örömét szereted elrontani), a hatodikat (harag - ezt nem kell magyarázni, iszonyatosan jön belõled), a az ötödiket (torkosság - ezt meg találd ki, te kis borz).
<#wink>
A fõbûnök amúgy csak a 7. c filmben halálosak, hiszen te is élsz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#70
Érdekes vitastílus.
Mondasz egy oltári nagy baromságot, majd úgy állítod be, mintha én ilyeneket mondanék és megállapítod, hogy csak egy elmebeteg hihet az általad felvázolt baromságokban.
És tényleg.<#taps>
Mondasz egy oltári nagy baromságot, majd úgy állítod be, mintha én ilyeneket mondanék és megállapítod, hogy csak egy elmebeteg hihet az általad felvázolt baromságokban.
És tényleg.<#taps>
#69
Tudod, nem mindegy, hogy hidegháborús vetélytársak versengenek, vagy éppen egy adott ország több országgal is háborúzik...
Képzeld el azt a helyzetet, ha az afgán és iraki háborúkra költött pénteket odaadnák a NASA-nak... Azokból a pénzekbõl sok ezer mérnök fizetésére, a legjobb technikákra, párhuzamosan futó gyakorlati kísérletekre is bõven telne... Ha ma azt mondanák, hogy ott van annyi zsé, mint ami a két háborúban elmegy, max. 5-6 éven belül újra ember léphetne a Holdra.
Márpedig a '60-as években valami hasonló zajlott. (Sõt, az eredetileg 10-re tervezett holdraszállásokat éppen a vietnámi háború miatt csonkolták.) Képzeld el azt, amikor egy projekt megvalósításán cca. 500.000 (azaz félmillió!!!) ember dolgozik... Mert a '60-as években valami hasonló játszódott le a NASA (és partnercégei) körül. Mindehhez jön, hogy a rakétatechnika fejlesztésére egyéb okokból is vagyonokat költöttek, annyi ember dolgozott rajta, amennyi azóta eltelt idõben összesen nem...
De lehetne ezeket a dolgokat a végtelenségig sorolni...
Képzeld el azt a helyzetet, ha az afgán és iraki háborúkra költött pénteket odaadnák a NASA-nak... Azokból a pénzekbõl sok ezer mérnök fizetésére, a legjobb technikákra, párhuzamosan futó gyakorlati kísérletekre is bõven telne... Ha ma azt mondanák, hogy ott van annyi zsé, mint ami a két háborúban elmegy, max. 5-6 éven belül újra ember léphetne a Holdra.
Márpedig a '60-as években valami hasonló zajlott. (Sõt, az eredetileg 10-re tervezett holdraszállásokat éppen a vietnámi háború miatt csonkolták.) Képzeld el azt, amikor egy projekt megvalósításán cca. 500.000 (azaz félmillió!!!) ember dolgozik... Mert a '60-as években valami hasonló játszódott le a NASA (és partnercégei) körül. Mindehhez jön, hogy a rakétatechnika fejlesztésére egyéb okokból is vagyonokat költöttek, annyi ember dolgozott rajta, amennyi azóta eltelt idõben összesen nem...
De lehetne ezeket a dolgokat a végtelenségig sorolni...
#68
Baxus, lebuktunk!
<#nevetes1>
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Oldal 1 / 3Következő →