117
-
endrev #117 A becsapódási elmélettel szemben valószínűleg a Hold és a Föld egyszerre alakult ki -
JMáté #116 Számomra az a vicces az egészben hogy a poros felvetéseket már a mythbusters-ben is megvizsgálták évekkel ezelőtt. Értem én hogy a fizika bonyolult és senki nem akarja tanulni, de legalább a tv-ben ne a valóvilágot nézze. -
Cef #115 Ezzel arra céloztam, hogy aki nem ért hozzá, az ne a technikai részletekbe kössön bele. A poros jó kérdés volt, mert józan parasztésszel feltűnik az embernek, de a hajtóműbe belekötni már kevésbé. -
llax #114 A lényeg az, ha mindenféle teória hívőivel szemben reagálsz, akkor érdemes kicsit jobban odafigyelni a forrásokra. Éppen a hasonló, Google által elsők között kidobott, néha bulvár minőségét is alulmúló szövegek azok, amik segítik életben tartani a konteókat... -
Ender Wiggin #113 Igen, három ilyen kar is volt a LM-en. De végül is a lényeg az, hogy aki itt a porral érvel, az rossz úton jár... -
llax #112 Ezt a gagyi fordítást (vagy mi akar ez lenni) honnét szedted??? Azért kereshettél volna jobbat is :)
Alapvetően tényekre épül, de azért vannak benne durva dolgok...
Pl. visszafordulás...
Vagy: "Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki" Ezek a szondák még Hold körüli pályán a lábakkal együtt nyílt ki (gyak. a lábakról lógtak), amit az Apollo űrhajón tartózkodó CM pilóta a lábak épségével egyidejűleg vizuálisan is ellenőrzött...
Külön zavaró, ahol ugyanazon fordításban keverten használják a metrikus és angolszász mértékegységeket (vagy csak az egyik, vagy mindkettő mindenütt, de legkevertebb esetben is legalább az egyik minden adatnál ott legyen) -
Ender Wiggin #111 OK, ezt minden okos maga is előkereshette volna, de, ha nem, hát nem:
"25,000 lábnál már csak 60%-on működtek a hajtóművek. 16,300 lábnál jelentették rádión, hogy 7 perc 30 másodperc telt el a motorok bekapcsolás óta. 7,500 lábnál a függőleges állásból 45 fokba döntötték (ez a pitch over) a leszálló egységet. Ekkor az ablakokból már láthatta a pilóta a leszállás helyét. Ekkor a süllyedés vertikális komponense egyre kisebb lett (lassultak), de előre is haladtak.
3000 lábnál már tudták, hogy jó 6 kilométerrel elhibázták a tervezett leszállási zónát. 600 lábnál már közel voltak a kráter széléhez, melynek a közepe táján kellett volna leszállni. Átkapcsoltak az AGGS-ra – Automatic Geometry Guidance System - ami azt jelentette, hogy innen teljesen manuális volt minden pályakorrekció. A leszálló egység kb úgy viselkedett ekkor, mint egy helikopter. 400 lábnál 8 láb/sec-kel süllyedtek (2,4m/s). Ekkor az elülső fúvókákkal vízszintesen gyorstott Armstrong, hogy átrepüljön a kráterszél felett, és viszafordulva egy szikláktól mentes területet találjon. 300 láb magasságban (kb. 100 méter) már csak 1 m/s volt a süllyedési sebesség, ellenben 15,4 m/s-kel haladtak előre.
75 lábnál Mission Control jelentette, hogy 60 másodpercre elég az üzemanyaguk.
40 lábnál 60cm/s-kel süllyedtek, 30 lábnál (ami kb. 6 méter) felkavarodott némi por, és 1,5 m/s-kel sodródtak oldalra. Sikerült visszakormányozni a leszállóegységet a kráterbe. Ekkor az LM aljából egy 150 centi szondát bocsátottak ki, mely amint leért a felszínre, felvillantott egy jelzést a műszerfalon, Armstrong pedig kikapcsolta a motorokat. Aldrin lekapcsolta a motorok áramellátását is, és rögzítette a komputerben a koordinátákat."
A felkavarodott por nem lévén légkör azonnal leül. És mivel a hajtómű az utolsó 100 méteren alig működött nem volt szó hatalmas tolóerőről.
A felszállás videot is csatold be, aztán látsz-e brutális porfelhőt? -
Doktor Kotász #110 A sarkon azért célszerűbb a bázist létrehozni, mert úgy elkerülhetok a roppant forró nappalokat. Mert 170 fokban nem jó tartósan lenni.
Szerintem, de lehet, hogy tévedek. -
Doktor Kotász #109 Szerinted ki a faszom köt bele a másikba?
Egy másik topikban undorítónak találtam egy kijelentésed, te meg itt majomkodsz folytatólagosan. -
llax #108 Csak a leszállás végére ennek a nyoma:
1.: nem pontszerű
2.: nem a Holdon nyugvó leszállóegység hajtóműve alatt van -
llax #107 Csak szimplán szétrepülnek a homokszemek nagyon nagy sebességgel, légkör hiányában nem alakul ki "porfelhő". -
#106
Kis video, amiről nekem úgy tűnik, hogy a végén fújta a port rendesen.
Elvileg.
-
Ender Wiggin #105 Van felvétel a felszállásról és a leszállásról is. Egyiken sem kavarog a por. Mitől kavarogna? -
llax #104 Ráadásul az a "leejtés" sem pontosan függőleges... Mi több, a leszállásnak nem is volt PONTOSAN függőleges szakasza... Így egy helyben lebegés sem... De aki nagyon türelmes, ettől függetlenül keresgetheti a hajtómű alatti krátert... -
Cef #103 Ha ennyire érdekel keresd meg. -
llax #102 Mielőtt megkezdené a leszállást, annyi... Mire a Holdfelszín közelébe ér, addigra a leszállóegység üzemanyaga nagyrészt elfogy... -
Hugo Chavez #101 Akkor áruld már el nekem, tudatlannak, hogy milyen magasságban kapcsolták ki a hajtóműveket? -
#100
És soxor pont ilyenek is védik meg!
-
Hugo Chavez #99 Az Apolló 12 holdkomp tömege pontosan: 15235 kg. -
#98
De: "We are peace! Always" Ez sem volt rossz. Kár, hogy vége!:(
-
Hugo Chavez #97 Pontosan így volt. 
-
Cef #96 De amúgy az a legjobb az egészben, hogy olyanok vonják kétségbe a dolgok technikai részét, akiknek fingjuk sincs a témához, de még csak hobbi szinten sem jártasak benne. -
Shiny Copperpot #95 Sure, a filmben csak a Holdon lappanganak a nácigonoszok... we come in peace! :) -
Hugo Chavez #94 Azt hittem kiszámolod helyettem. 
A leszállóegység kb 15 tonna, de a holdon csak 1,6m/s a g.
Viszont 2,38km/s-re kell gyorsítani hazajövetelkor.
Fogalmam sincs milyen magasságból ejtették le a kompot. -
Shiny Copperpot #93 Én úgy emlékszem, hogy a marsi jégsapka sokáig szárazjégként azonosították, csak az utóbbi pár évben derítették ki, hogy egy része(!) vízjég. -
#92
Bakker, megint bukta!
Oké, oké, de azért volt 1-2 új elem is benne.
-
Cef #91 "Remélem tudod, hogy hány tonnát kellett ellensúlyoznia, lefékeznie annak a semmibe vesző gázáramnak?"
Egész pontosan 10 149 kg-ot leszállásnál plusz a két űrhajós súlya kb. szkafandreben 230 kg. Igazad van nem vagyok fizikus, de azt látom, hogy te sem, sőt még azt is megkockáztatom, hogy elfelejtetted, hogy a Hold tömegvonzása 1/6-a a Földének és nincs légkör, igen is szétoszlik a gáz. Hogy lehet-e az oldalirányú elmozdulás vákuumban nagyobb mint a lefelé irányuló. Súlytalanságban(szakszerűen szabadesésben) igen simán lehet, de persze ez relatív, hiszen arra fordítod a hajó orrát amerre csak akarod. -
Shiny Copperpot #90 A sztorit szépen lenyúltad az Iron Sky-ról... :) -
Hugo Chavez #89 Milyen technika fejlődik.
A cézium ionos bombázós tömegspektrometria?
Annyira fejlett dolog, hogy már régen ki is ment a divatból.
-
llax #88 Az hol szállt le??? Szintén az egyenlítő közelében... A MER programjában kár lett volna ismételni, ugyanazt, ami már a Vikingeknek sem ment... -
#87
A Mars jégsapkáiból szerintem eddig is kimutatták a vizet még innen a Földről színképelemzéssel. Ehhez nem kellett nagy ész, hogy a sarkkör környékén víz van. Kb vagy 100 éve tudjuk, hogy van a Marson víz!
A holdi víz meg marha érdekes.
Miért is kell oda menni akkor? Csak mert akkor ezexerint a Hold ideális nyersanyagforrás. Ráadásul nem csak a nehezebben elérhető sarki területeken van víz, hanem egy egyenlítői bázison is lehetne ezt biztosítani kb korlátlan mennyiségben. Sokkal olcsóbban lehetne tehát egy viszonylag önfenntartó bázist létesíteni, mint ahogy ezt eddig gondolták.
Amúgy az a gáz a tudományban szerintem, hogy 10 éve megkérdezték az okosokat, hogy akkor most hogy lenne érdemes Holdbázist csinálni. Összedugták a fejeket az okosok, és kitalálták a tervet az előző elnöknek. Most meg előállnak, hogy bocs tévedtünk, még sem kellene a sarkokon a bázis, lehetne sokkal olcsóbban is.
Most persze, hogy az egész projektet törölték. Ráadásul a 40 éve a Földön levő holdkőzetből. Bravó!
Más területen, ha valaki ekkorát bakizik a saját szakmájában, attól elvárják, hogy lemondjon, ha nem akarja, hogy csúnyább vége legyen. A tudományos szaktekintély viszont kihalásos elven működik, a Nobel-díjjal meg nem csak pénz, de pápai tévedhetetlenség is jár.
És kérlek most benneteket, ne gyertek a tudomány szentségével, mert nagyjából nagyon jól tudom, hogy ez hogy van. -
llax #86 Hány tonnát kell ellensúlyoznia??? Mekkora is a holdkomp SÚLYA majdnem üres leszállóegység tartályokkal a Hold gravitációs terében???
Milyen magasságban állították le a hajtóműveket??? -
Hugo Chavez #85 Most már kíváncsi vagyok az első marsjáró programjára, mert én úgy emlékszem, hogy pont vizet ment keresni, mert az a legfontosabb a majdan megérkező űrhajósoknak. -
llax #84 Ne csak olvass, értelmezz is!
Odamentek, de akkor MÉG nem tudták, hogy pontosan HOL is keressék (ráadásnak egy példa: a marsjárók programjában nem is szerepelt a víz direkt kimutatása). Majd később tudták meg hogy HOL és HOGYAN keressék. Megpróbálták úgy is, MEGTALÁLTÁK.
Ha minden menne elsőre, no és minden magától hullana a kutatók ölébe, akkor nem lenne ennyi értelme az ilyen költséges programoknak. De az élet nem ilyen egyszerű... -
Cef #83 "Nem gazdasági igényről beszéltem, hanem tudományosról."
Én sem. Tudományos igény lenne rá, de erről a politikusokat kellene meggyőzni, hogy adjanak rá pénzt. Itt az igény és az akarat nem találkozik.
"Az mindenesetre furcsa, hogy csomó holdutazás során nem derült ki, hogy nagy rakás víz van a Holdon. Mellesleg pár hónapja olvastam először, megint csak nem amerikai felfedezés, ha jól emlékszem japán műhold mérte ki a sok vizet a Holdon. Erre most jön megint a "holdkövek" vizsgálata, hogy zárványokban biza van víz. Kicsit utánlövés szaga van."
Fejlődik a technika. Ez van.
"A Mars esetében ez úgy játszódott le, hogy ott mászkált az első amcsi marsjáró és qurvára nem akart egy molekula vizet se találni. Majd jött az európai mars műhold és kimérte a színképből a vizet, meg fotózott vízfolyásnyomokat. ezután jött a második amcsi marsjáró és csodák csodájára megkapirgálta a felszint majd kiderült, hogy az a fehér valami biza jég, pedig először az össze fehér ásványt felsorolták tippnek."
Az a marsjáró alig tett meg pár kilométert, szóval csak nagyon kicsi területet járt be. Ahogy a műholdak felszereltsége, a kamerájuk felbontása is fejlődött az évek folyamán. Marha drága műholdat küldeni a Marsra nincs pénz évente indítani egyet.
-
Hugo Chavez #82
Nem erre számítottam.
Remélem tudod, hogy hány tonnát kellett ellensúlyoznia, lefékeznie annak a semmibe vesző gázáramnak?
Kicsi fizika. Hány méter/sec a kiáramló gázáram sebessége? Lehet e gyorsabb az oldalirányú elmozdulás, mint a lefelé irányuló, hiszen a vákuum minden irányban ugyanakkora? -
Hugo Chavez #81 Én meg úgy vettem észre, hogy akik odamentek fizikailag azok nem találták meg azt amiért odamentek, majd csak akkor, mikor már mások messziről megállapították, hogy ott van. 
-
Cef #80 Azért mert nincs légkör, a kiáradó fúvókákból a gáz szinte azonnal szétoszlott, a felszínre csak egy minimális mennyiség jutott. Porolt egy kicsit, de csak minimálisan. -
llax #79 A gond mindkét esetben (Hold, Mars) az volt, hogy nincs direkt módszerekkel kimutatható formában víz, az a nagyon kevés, ami van, az sem egyenletesen oszlik el.
Egyrészt folyamatosan fejleszteni kell a módszereket a víz kimutatására.
Másrészt, ha egyszer már "elkapták a fonalat", azaz tudják, hogy hol és milyen formában kell keresni, akkor már közvetlenebb módszerekkel is kimutatható.
Azaz a Hold esetén is korábbi (saját és másoké is) mérésekből tudták, hogy hová kell irányítani LCROSS becsapódását...
A Mars esetén még soha nem próbálkoztak a sarkkörök környékén. Az ott keringő űrszondák adataiból (sok-sok évnyi elemzés után) egyértelművé vált, hogy ott érdemes próbálkozni. Odaküldték a Phoenix szondát: telitalálat... -
Hugo Chavez #78 Itt ![]()
van ez a jó kép.
Valamelyik szakértőt kérdezném, hogy a leszállóegység miért nem fújta el a port saját maga alól és a környékről?
Ha megvan a válasz jön a második kérdés, mert tudom ám mit fogtok válaszolni.
van ez a jó kép.