108
-
#108
Úgy nagyjából sejtem mire gondolsz. Az anyag/részecske ugye egy meghatározott kvantum töltés csoportként fogható fel.
A tér meg a lehetséges kvantumállapotokként. A kettő kölcsönhatásban van, a részecske módosítja a teret maga körül, ezzel ott úgy növeli lokálisan a lehetséges kvantumállapotokat, hogy a részecskét leíró hullámfüggvény által megjelölt térrészben nagyobb a valószínűsége(gyak biztos), hogy valamilyen kvantumállapotokat kell a térnek felvennie. Ezek a kvantumállapotok viszont azonosak a részecske kvantumállapotaival. A részecske tehát önmaga időben tartó létének oka, forrása. A nem stabil részecskéknél, viszont olyan más stabilabb állapotok is vannak a közeli térben, viszonylag nagy valószínűséggel, amelyek nem azonosak az eredeti kvantum állapotaival.
A vonzás gyakorlatilag az, amikor a két részecske közötti lehetséges kvantumállapotok száma több, mint a kifelé eső területeken, így statisztikailag a részecskék egyre többször vesznek fel olyan állapotot, ami közelebb esik a másikhoz, aztán amikor ott van, akkor még jobban növeli a kettőjük között lehetséges állapotokat. A térben egyfajta besűrűsödés jön létre.
Asszem ilyesmire gondolsz. Aha, ez jó!:)
A forgás, spin viszont érdekes jelenség. Azért lehet zavaró, mert a kvantummechanika szintjén a kvantumugrásoknak, állapotváltozásoknak nincs időtartama. A spin tehát olyan forgás, ami gyakorlatilag szinte végtelen sebességgel történik, vagy éppenhogy zéró, ezt még végig kell gondolni, de semmiképpen nem adott véges sebességgel.
Azonban a téridőbenben történő kvantum állapot változások makroszinten kiadnak egy lehetséges maximális sebességet, ez a fénysebesség.
A relativitás elmélet esetleg ott hibázhat, hogy a határsebességet állandónak veszi a téridő görbület felületén. Így pl egy feketlyukon kívül a szemlélő számára a benti idő megjósolható mértékben lelassul. Legalább is a jelenlegi elméletek szerint.
A nagy gravitáció azonban jelentheti azt, hogy a téridő finom szerkezete nem változatlan, ami az erők megváltozását is jelentheti. Energia/anyag szabadul föl, vagy nyelődik el.
Sőt látszólagosan szinte végtelen sebességűre gyorsulhatnak a folyamatok, ez adhat magyarázatot a kvantumugrásra.
Na kész, megoldottuk a kvantummechanika és a relativitás elmélet egyesítését. Nem tudom mit tököltek ezzel olyan sokáig mások.
Köszi!
-
Doktor Kotász #107 Igen, a szondaanomáliákat akartam példának felhozni.
Ötleteltem is vele a magam tájékozatlan módján, hogy az anyag a mozgása közben megsemmisíti a teret alkotó virtuális részecskepárok egy részét vagy a húrokat, ha úgy jobban tetszik, és a tér egy picit összemegy (mert csökken a térkvantumok száma a két objektum között) és ez olyan, mintha gravitálna. Mintha egy szúnyeg lenne az univerzum, ami egy kicsit összemegy. -
#106
Érdekes az is, hogy pl a forgással stabilizált űrszondák pályája anomáliát mutat.
De van egy csomó műkedvelő, vagy kevésbé műkedvelő kutató is, akik a forgó mozgásnak különböző szinteken elég jelentős hatásokat tulajdonítanak, és alkotnak rá elméleteket.
Lehet a világegyetem egy forgó x téridő dimenziós toroid jellegű örvény is. Gyakorlatilag úgy tűnik mintha tágulna, de nem, mert önmagába visszatér, és akár közben a tér is áramlik, látszólagosan tágul benne, az időnek van valami iránya, de ez mindig visszatér önmagába, csak ahhoz kb bekéne a fél univerzumot utazni, hogy ezt tapasztaljuk.
Persze tudom Occam...
-
Doktor Kotász #105 Ismertem egy öreg bácsikát, aki készített egy forgó korongot és egy akváriumban egy nagyon érzékeny felfüggesztett mutató kitért, a korong felé, amikor az forgott. Gyakorlatilag arra a következtetésre jutott, hogy a forgó mozgás gravitál. (a giroszkóp is így működik) Tehát, ha az Univerzum tömege kevés lenne, akkor nem kell hozzá sötét anyag, hoszen mind az összes égitest forog, amik szintén kifejtenek egyfajta tömegvonzást. -
Doktor Kotász #104 "Egyébként, ha ez mind igaz lenne (nem az!), akkor pontosan meg lehetne határozni az ősrobbanás (ha lett volna) helyét, igaz? Nos, hol volt a helye?"
Az Univerzum minden pontjában egyszerre.
Tehát itt is, meg nyóccsilliárd fényévnyire is.
Ugyanis az ősrobbanással nem pusztán az anyag került bele a térbe, hanem a tér is akkor keletkezett. -
Doktor Kotász #103 Most meghazudtolod a saját szavaidat?
A holdfázisokkal kapcsolatban egyértelmű volt, hogy tévúton jársz.
Miért nehéz beismerni, hogy tévedtél és miért könnyebb hazudni?
Most már érted vagy még mostsem, és csak mellébeszélsz? -
#102
De.:)
A gravitációs vörös-eltolódás is a relativitás elmélet része. Csak a tudósok más modellt választottak.
Görbült téridő topológia helyett (ami akár lehet statikus, vagy kvázi állandó állapotú is), egy végtelenbe tartó síkot, de emellett tágulót vizionáltak.
Ez a mozgás egy folyamatos téridő transzformáció, habár elvileg a relativitás elméletből nem szükségszerű, de egyfajta általános időt fog determinálni. múlttal és kezdettel (ősrobbanás), a jelennel (folyamatos tágulás), és egy progresszív akár végtelenbe tartó jövővel. Tipikus XX. szd-i modell. Inkább társadalmi, korszellemből fakadó, mint valós természettudományos meghatározottsággal bír.
Egy másik, talán statikus, de mindenképpen görbült, vagy akár bonyolultabb struktúrával rendelkező téridő kevésbé monolit, de lokális szinten teljesen eltérő időkkel rendelkezhet. Van benne időutazás, előre-hátra, meg amit akarsz. Tök izgalmas univerzum.
Lehet olyan szerkezetet alkotni, ami dinamikusan stabil, rezeg, de nem tágul, vagy omlik össze.
Egy fajta mechanizmus azonban kell, hogy a téridő görbület a grádiens legyen olyan hatású, hogy anyagi részecskéket szakít ki a vákuumenergiából, vagy épp tüntet el, a kialakuló különbségek kompenzálására.
Mi azonban ennek a kis mechanizmusnak a föltételezése, a fölfúvódáshoz, a sötét anyaghoz/energiához, meg más tudományos hókuszpókuszokhoz képest!? Pláne, hogy részben a tudomány már elismeri, pl párkeltés.
-
JMáté #101 "A vöröseltolódás nem csak a távolodási sebességből, hanem az univerzum topológiájából a tér görbületéből is következhet."
Így van. De ezt ugye véletlenül sem az Einstein-féle általános relativitáselmélet igazolta? -
JMáté #100 Jaj, Istenem! Az ugye meg sem fodult a fejedben hogy az unirverzumnak esetleg nincs középpontja. Minden távolodik mindentől. Óvodás példa, utálom, de most muszáj bevetnem: képzelj el egy lufit, le van engedve, rá van rajzolva néhány pötty. Most a lufi felszíne jelképezi az univerzumot. Elkezded felfújni. Ekkor bármelyik pöttyöt kiválasztod, azt mondhatod hogy "jé, hát ettől a pöttyől az összes többi pont olyan sebességgel távolodik hogy a pillanatnyi távolságuk és a sebességük hányadosa konstans". Ebből arra következtetsz (helyesen) hogy régen (mielőtt elkezdted volna fújni a lufit) a pöttyök sokkal közelebb voltak egymáshoz. Esetleg egy pontban voltak. De meg tudod mutatni a "lufi-univerzum közeppontját"? Nyilván. De az az univerzumon kívül van. Ezek után aki a léggömb felszínén él az soha nem találhatja meg. -
droidka #99 Az univerzum lehetséges korával kapcsolatos okfejtéshez annyi kiegészítésem lenne, hogy nem csak az űrben találtak olyan izotópokat, amik elvileg megkérdőjelezhetik a világegyetem jelenleg elfogadott korát, hanem a Földön is, méghozzá rengetegszer olvastam ilyenekről. Csak ezeket elhallgatják, mert mérési hibának állítják be az ilyeneket, ami nem illik bele a vallásukba. -
#98
Ó, a galaxisok önmagukban elég rejtélyesek, hiszen a galaxis-karok mozgása nem követi a gravitációs törvényeket, ha a látható és általunk ismert erőkkel és tömegekkel számolunk. Sőt a jelenlegi modelljeink egyszerű alkalmazásával, módosítás nélkül létre sem tudnak ezek a struktúrák ennyi idő alatt jönni, kb 10X annyi idő kéne, mint amilyen idős hivatalosan a világegyetem.
Persze mindenre van megoldás. A sötét anyag! Ő tehet mindenről!:D (Meg a pénzügyi válság).
Faxa logika, vannak struktúrák, tapasztalatok, amiket látunk, csináltunk egy modellt, amire a későbbi tapasztalatok viszont nem illenek. De nem a modellt változtatjuk, hanem kitalálunk egy olyan dolgot, amit még soha senki nem látott.
Aki ilyen dolgokat képes kitalálni, így képes kezelni a problémákat, annak szerintem a bankszektorban, vagy a jogászok közt a helye, nem kéne a tehetségét olyan hülyeségekre pazarolnia, mint a kozmológia.
-
Spheriot #97 Akkor lesznek bajban a csillagászok, ahogy meglátnak egy olyan galaxist ami időben távolabb van mint az ősrobbanás. -
#96
Én semmit nem hiszek el.
Szerintem, nem volt ősrobbanás, vagy legalább is nem abban a formában, ahogy gondolják. A legtöbb általánosnak vélt jelenség, lokális hatásokon is alapulhat.
A vöröseltolódás nem csak a távolodási sebességből, hanem az univerzum topológiájából a tér görbületéből is következhet. Az elektromágneses háttérsugárzás, meg gyakorlatilag a görbület miatt lecsökkent frekvenciájú sugárzás, ami nélkül amúgy az egész égboltnak egyenletesen kéne ragyognia a sok csillagtól.
A gyorsuló tágulás is magyarázható, a vizsgált szupernovák modelljének módosításával.
Úgy szintén nem hiszek a feketelyukakban, hiszen egyrészt nem láthatóak, nem bizonyíthatóak közvetlenül méréssel, másrészt a neutron csillag és az un feketelyukak között az anyagnak még rengeteg lehetséges időlegesen stabil állapota van/lehet. Pl. kvark csillagok. Az iszonyatosan erős mágneses tér, ami ilyen egzotikus csillagok körül megjelenhet már deformálhatja a gravitáció által meghatározott éridőt, így a kalaszikus fekete lyuk nem alakul ki sehol.
stb, még sorolhatnám a téveszméimet, ötleteimet. nem igazak, de ha kell bizonyos szintig bármelyiket meg tudom védeni, legalább annyira hatékonyan, min amikor a standard modell hiányosságaira azt mondják, hogy ma még nem tudjuk bizonyítani, de fogjuk.
Persze!:)
Nem mondom, hogy az ötleteim igazak, vagy még azt sem hogy újak lennének, csak azt, hogy a világegyetem jelenségeire létezik az általánosan elfogadotton kívül más olyan modell is, ami a legtöbb jelenséget képes megmagyarázni.
Nem mondom azt sem, hogy nem igaz az ősrobbanás elmélete, azt hogy biztos nem igaz, mert lehet, hogy igaz, de lehet, hogy más elmélet az igaz.
Az ellen vagyok csak, hogy olyan dolgokról, amit jelenleg még nem tudhat senki biztosra dogmatikus módon verjék bele az emberek fejébe az "IGAZSÁGOT".
Engem sokkal jobban érdekelnek a perverz kisebbségi vélemények, mint a mainsteam dogmák, annál is inkább mert idővel a mainstream dogmák helyét valamelyikük fel fogja váltani. -
willcox #95 Nekem nem tetszett.
Freeweb-es oldalt linkelsz? Talán te csináltad?
Egyébként, ha ez mind igaz lenne (nem az!), akkor pontosan meg lehetne határozni az ősrobbanás (ha lett volna) helyét, igaz? Nos, hol volt a helye? -
willcox #94 Elolvastam, és nélküled is eszembe jutott már korábban. Azért is nem értem a dolgot.
Nem csak neked:
Egyébként le lehetne már szállni a rugózásról. Pláne úgy, hogy értelmezési problémátok is van, nem tudtok szabatosan sem fogalmazni, sem értelmezni. Ugyanis a "Föld vet árnyékot" nem azt jelenti, hogy a Föld veti az árnyékot (értsd: a Holdra). Ugyanis én nem ezt írtam. Amit nem értek, azt már leírtam, nem fogom többször leírni. -
willcox #93 Ezen jót röhögtem. -
JMáté #92 Egyébként valakinek nem tetszett lentebb hogy v=s/t -vel akartam számolni az univerzum korát (pedig szerintem érthetően leírtam hogy miért tartom jó közelítésnek). Nem emlékszem ki volt, de ajánlom neki ezt az oldalt. -
JMáté #91 Igen, az mondjuk elég érdekes hogy a világegyetem életkorát megkérdőjelezed, de azt elhiszed hogy gyorsulva tágul, annak ellenére hogy azt kb 10 éve mérték ki először úgy hogy a gyorsulás nagyobbnak adódott mint a becsült mérési hiba. -
#90
Ott kezdődött, hogy hót komoly képpel mondom a kollégáknak, hogy igazából van egy csomószor, amikor nem teliholdkor van holdfogyatkozás, csak az nem kerül be a médiába, mert nem látványos.
Aha, és?
Én meg nézek rájuk, na, nem esett le???
Na itt kezdődött egy jó félórás előadás, még szerencse, hogy kéznél volt egy szép nagy ülőlabda, amit a csillár felé lehetett tartani.
De sajnos vagy az én képességeim voltak végesek, vagy az övüké, vagy még ezek a szemléltető eszközök is kevesek voltak mert a végén sem láttam felcsillanni a szemüket.
-
Doktor Kotász #89 Ha belegondolna abba amit a saját szemével lát, akkor rájöhetne, hogy nem vethetne a Föld árnyékot a Holdra, amikor a Napot és a Holdat is egyszerre látja hajnalban vagy naplementekor. Egy tanyasi parasztbácsi is belátná, hogy téved. -
#88
Nevetséges, hogy Willcox középiskolai geometriából az én időmben elvben megbukott volna, de azért szakértani akar. Rögej... -
Doktor Kotász #87 Akkor mi lenne, ha figyelembe vennéd a 64-es hozzászólásomat?
Pont nem fog ellentmondani a tapasztalataidnak, de rájössz, hogy a te elméleted meg ellentmond neki. -
#86
Nagyon jó amit írsz, akár igaz is lehet, lehetne. Csak van egy kis bökkenő:
"-De akkor miért fényesebbek ezek a csillagok.
Biztos nem azért mert a külső és a belső rétegeik összekeveredtek? A nagyobb fényerősség megint csak "szabad szemmel" megfigyelhető tulajdonság."
Az NGC6522 galaxisunk egyik gömbhalmaza, habár ősi és ezért gáz valszeg a színképileg megfigyelt stroncium, meg ittirium szint. amilyen régiek a csillagok akkor még nem lehetett annyi. Mert hogy ez a gömbhalmaz csupán pár 10/100 ezer fényévre van max, szal a jelenlegi állapotát látjuk és nem az ősrobbanáshoz közelit, ergo ezeket a forgó fényes csillagokat még senki nem figyelte meg! Ez csak egy jó kis elmélet, amit a Blikkmagazintól kezdve, az Indexen keresztül az SG-ig mindenhol be lehet rakni, mert tele van jó szavakkal, amire harap a nép. "Szédítő sebességgel foroghattak az első csillagok" Ahhh elélvezek!:DDD
Szal csak az anomáliát látják a szinképben, ami meg a fenti okok miatt nem kóser, merthogy ez a halmaz roppant ősi. Ezeket a csillagokat meg valamelyik ráérő csillagász, aki kb annyit ért a fizikához, mint itt páran a holdfázisokhoz megálmodta.
Angol tudosok II: a csillag visszavág
-
#85
Jó, de ez egy elmélet, hogy az összenergia nulla.
Csak mert a világegyetem létrejötte (fölfúvódás), sőt a jelenlegi gyorsulva táguló univerzum sem ezt bizonyítja.
Ha bármelyik is igaz persze. -
#84
"Márpedig a kvantummechanika az csak arról szól, hogy minden hullám...
akkor?"
A dolog nem ilyen egyszerű. A kvantum egy valószínűségi hullámcsomag.
Jól hangzik mi?
Na ezt most próbáljuk értelmezni. A "részecske" tehát nem egyszerű hullám, mint egy hang, vagy vízfelszíni hullám, hanem gyakorlatilag kvantumállapotok térben és időben való terjedése, amit egy valószínűségi hullám függvény ír le.
A valószínűségi hullámokat, vagy más esetben a határozatlansági jelenséget pedig az un. nullponti (értsd nulla hőmérsékleten) is jelentkező energia adja. Ez egy energia tenger, ami folyamatos kölcsönhatásban van a részecskékkel, sőt mondhatni azok tulajdonságaiért felel.
Ehhez a tudománynak elég felemás a hozzáállása, mert gyakorlatilag mindenhol megnyilvánul, egyáltalán, hogy az elektronok miért nem esnek bele az atom magba, vagy a kozmológiánál a felfúvódás elmélet esetén. Szal egy alapvető és kimért fizikailag is létező dolog. Azt aki ebből hasznos energiát akar kinyerni, asszüje!
Hát igen, amit szabad Jupiternek (fölfújni a világegyetemet), azt nem szabad Egelynek.
-
#83
Hú baxus, ezzel a hódazással elvetemült magasságokba ért ám ez a topic!
Azt már megértem, hogy jogász kolléganőimnek kellett magyaráznom a holdfázisokat, meg a fogyatkozást, de hogy itt ilyen szinten van mit vitatkozni erről, azt nem gondoltam volna.
-
#82
Akkor probléma megoldva, hiszem a relativitáselmélet logikai úton nagyon szépen vissza lehet vezetni a talán általad is elfogadott newtoni fizikához. Makroszkopikus testeknél és alacsony sebességeknél. :) -
willcox #81 Nekem semmilyen problémám nincs. Vakon nem hiszek el senkinek semmit, egyébként sem hiszek senkinek és semmiben (vagy elfogadok valamit, vagy nem, de az elhiszem és az elfogadom nálam nem ugyanazt jelenti). Ha valamiről megbizonyosodom, vagy csupán logikailag belátható, akkor elfogadom. Minden egyéb esetben maximum csak meghallgatom, de nem fogadom el.
"én addig nem hiszem el neked, hogy a fű nem kék, amíg nem szerzel legalább egy PhD-t és be nem bizonyítod az ellenkezőjét." - nem célom, hogy bárki is elfogadja azt, amit állítok, az meg aztán pláne nem érdekel, hogy te mit hiszel el és mit nem. De ilyen mentalitással te nagyon megvezethető vagy. Ez a mentalitás kb. ekvivalens azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem hiszem el, ha a templomban valaki mond valamit, de ha azt a pápa mondja, akkor elhiszem. A vak hit a vallásban vagy a tudományban egyaránt rossz.
Amíg kétségek maradnak bennem bármivel kapcsolatban is, addig azt nem tudom elfogadni. -
teddybear #80 Ha megvan a pontos leírás, akkor felesleges az elméleti tudás. Egyszerűen "kottából" dolgozunk. Ha pontosan elvégzünk mindent, és betartjuk a kísérlet minden tényezőjét, kutya kötelessége kijönni az eredménynek..Függetlenül attól, hogy értjük mi hogyan történt, vagy csak automatamód csináljuk.
Ez az elméletek kísérleti bizonyításának alapfeltétele, hogy a kísérlet rekonstruálható legyen. Bárhol, ahol megvan minden feltétel. -
#79
És tudással. Wiki nem ilyesmiket szokott mondani.
http://www.youtube.com/watch?v=PmJV8CHIqFc
Az ebben levő kísérleteket egy pengébb középiskolásnak is meg kell értenie és végrehajtania. Ha segít valaki a mérések végrehajtásában, akkor ő is kimérhet pl. a g-t. Nem kell hozzá professzornak lenni. Ha valaki hiteles módon igazolja, hogy megcsinálta a mérést, akkor nincs baj. Még akár wmiki is képes rá. :) -
teddybear #78 Inkább az a baj, hogy bár harcolnak ellene, de a tudósok körében is előfordul a hamisítás és a hazudozás. Van ilyen, de szerencsére kevés.
A különböző más egyének között meg sokkal inkább. És ezek aztán az igazi hazugok, ostobaságokban vakon hívők, stb.. -
teddybear #77 Már úgy érted, hogy bárki megerősítheti a kísérletet, aki rendelkezik a megfelelő eszközökkel hozzá. És nem muszáj "a tudomány felkent papjának" lenni hozzá.
Ilyesmit csak wmiki szokott állítani.....
-
csimmasz #76 Ez jogos, bár inkább úgy fogalmaznék hogy nagy a valószinüsége,legalábbis amig mások is meg nem erősitik az eredményt.
Ugye tévedni emberi dolog, de ha tobb helyen is igazolást nyer akkor el kell fogadni és kész. -
#75
Ez így önmagában nagyon buta kinyilatkozás részedről. Ha a középiskolás megfelelően hajtja végre a kísérletet, akkor ő is bizonyíthatja. -
SgtPepper #74 Én itt nem a kísérlet elvégezhetőségéről beszéltem, hanem a kísérlet eredményének a hitelességéről. Ha mondjuk középiskolásként igazolod azt, hogy a fű kék, akkor abban még nem feltétlenül kell hinni (sőt, nem is szabad), de ha mondjuk ugyanez az eredmény jön ki az LHC laboratóriumaiban, akkor annak már igazat kell adni. -
Gutmann #73 Mellesleg, ha már a naprendszerünknél tartunk, akkor a Föld-Hold kettős égitestrendszer elég bonyolult a Naprendszerünkben, pl. az Uránusz és 5 -nagyobb- holdja (Miranda, Ariel, Umbriel , Titania és az Oberon) ennél jóval egyszerűbben kering, majdnem pontosan középpontos, excentricitás nélküli pályán, nem retrográd és majdnem pontosan az anyabolygó forgási síkjában, ráadásul egyenlő keringési távolságokra egymástól. Jóllehet az egész Uránusz rendszer 98 foknyira ki van billenve az ekliptika síkjából a körülötte keringő holdakkal együtt. Ami még egyszerűbb az a Plútó - Charon ikerbolygó rendszer amely teljesen kötött keringésű, mindig mindkét égitest ugyanott fixen helyezkedik el a másik égboltján, egyforma távolságra. Az apró bökkenő hogy a Plútó-Charon rendszernek viszont a napkörüli keringési síkja tér el jelentősen az összes többi bolygóétól. Nem elég hogy elnyúlt elliptikus de ráadásul még dőlt is, szerencsére azonban nem retrográd. A Jupiter 4 galilei holdja közül a 3 belső 4:2:1 arányú szikronban kering, amíg az IO 4-et kering, addig az Európa 2-t a Ganymedes pedig 1-et. Ami viszont még a mienknél is bonyolultabb rendszer, az a Szaturnusz holdrendszere, nem is véletlenül van itt a Naprendszer legnagyobb gyűrűrendszere a sok ütköző feldarabolódó hold miatt. A legkülső holdja, a Iapetus pl. retrográd kering az összes többivel ellenkező irányba, más pályasíkban és elég excentrikusan is. A Neptunusz rendszernél azonban nincs ismertebb bonyolultabb bolygórendszer. Nem is véletlenül ábrázolják három egymásba lógó karikával. Három jelentősebb holja közül az egyik retrográd ráadásul belső keringésű, a másik majdhogynem az anyabolygó poláris pályáján kering. Míg a harmadiknak a legnagyobb az ismert excentricitása. Valószínűleg pont emiatt nincs a Neptunusznak gyűrűje , mert ha lenne vagy ha van is az olyan nyakatekert formájú lenne, mint egy mőbiuszgyűrű. Az Uránusznál a pásztorholdak már rég felkanalazták a gyűrűjét és ami még látszik az már halovány. A Jupiternél a szinkronban keringő holdak , szinkronkeringési beállásához is kellett vagy jónéhányszor tízmillió év, utoljára annak is akkortájt lehetett valami gyűrűszerű képződménye. A Mars mindkét holdja retrográd keringésű, és szinte bizonyos hogy "befogott" holdak a valaha felrobbant Phateon bolygó darbkáinak maradványából, amely ma a kisbolygóövezetet képezi. A Phaeton bolygó feltehetőleg rögtön a Naprendszer kialakulása után széthullott, vagy a Jupiter és Nap erős gravitációs szétszakítóerejének a következtében, vagy ugyanazon ok miatt ami a Földet is szétdarabolta 4 milliárd éve, sőt valószínűleg az akkor még Föld-Vénusz kettős rendszer közé csapott, ami a Földet a mai 23.5 fokos forgási sík eltérésére és a viszonylag gyors tengelyforgására kényszerítette, a Vénuszt pedig kisodorva a keringési síkból a mai pályájára helyezte viszont retrográd tengelykörüli forgással. -
teddybear #72 Ez megint ferdítés. Egy tudományos igényű kísérlet elvégzéséhez nem kell nagydoktori fokozat, Én sem rendelkezem vele.
Viszont jó pár olyan kísérletet végeztünk az iskolában, ami tulajdonképp régebbi felfedezések megismétlése volt. Például az elektromosság alaptörvényeinek bebizonyítása.
Egy kísérletet bármikor meg lehet ismételni, és ha az adott kísérlet jellemzői azonosak minden ismétléskor, akkor az eredménynek is azonosnak kell lennie. Különben hibáztál, elrontottál valamit. Esetleg nem vettél figyelembe valamit.
És nem kell a kísérletezőnek túl hangzatos címekkel rendelkeznie. Sőt tudással sem, legfeljebb meglepi az eredmény. Mint ahogy azokat az alkimistákat is meglepte, akik porrátört faszenet, ként és salétromsót kevertek össze. és nem vigyáztak a gyertyával... -
TiElite #71 Csak a saját szemednek hiszel? Akkor honnan a fenéből hiszed, hogy kerek a föld? Körbesétáltad valaha is? -
Gutmann #70 Tehát willcox-nak mégegyszer elmagyarázom, hogy miért lát eltérő fázisokat ugyanolyan szögállás esetén. Az oka a Hold excentricitása. Tehát hogy a Hold egy elliptikus pályán kering a Föld körül, amelynek van egy tömegközéppontja. A Hold legtávolabbi és a legközelebbi pontja közti eltérés 7 a 8 arányú amit nyugodtan nevezhetünk "nem kicsinek" is. Ezért mikor az égbolt egyik felén még negyedholdnak látszik a Hold, mire átér a másik felére 10 nap múlva már távolabb lesz a Földtől , vagy közelebb lesz hozzá, ezért a rávetődő árnyékot is valamelyest másképpen érzékeljük. Ezenkívül a másik ok, hogy a Hold nem a Föld egyenlítői forgási síkjában kering, hanem az eklipitka síkjához képest 5 foknyival eldőlve. Ezért van hogy a Nap hol a "teteje" felől hol az "alja" felől világítja meg egy kicsit jobban, ezen kívül pedig van a Holdnak még egy (sőt kettő) librációja is, egy mozgási, és egy abszolút. A mozgási libráció az excentrikus keringés következtében alakul ki, ezért 5-5%-kal hol az egyik , hol a másik hátoldalából látunk egy kicsit többet. Az abszolót libráció következtében pedig az egész Hold felgyorsított mozgása tőlünk nézve egy ingázó libikókára emlékeztet.
![]()
-
#69
Amen.
