willcox#81
Nekem semmilyen problémám nincs. Vakon nem hiszek el senkinek semmit, egyébként sem hiszek senkinek és semmiben (vagy elfogadok valamit, vagy nem, de az elhiszem és az elfogadom nálam nem ugyanazt jelenti). Ha valamiről megbizonyosodom, vagy csupán logikailag belátható, akkor elfogadom. Minden egyéb esetben maximum csak meghallgatom, de nem fogadom el.
"én addig nem hiszem el neked, hogy a fű nem kék, amíg nem szerzel legalább egy PhD-t és be nem bizonyítod az ellenkezőjét." - nem célom, hogy bárki is elfogadja azt, amit állítok, az meg aztán pláne nem érdekel, hogy te mit hiszel el és mit nem. De ilyen mentalitással te nagyon megvezethető vagy. Ez a mentalitás kb. ekvivalens azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem hiszem el, ha a templomban valaki mond valamit, de ha azt a pápa mondja, akkor elhiszem. A vak hit a vallásban vagy a tudományban egyaránt rossz.
Amíg kétségek maradnak bennem bármivel kapcsolatban is, addig azt nem tudom elfogadni.