108
-
JMáté #28 Jó, akkor urban legend, de akkor is igazolták kísérletileg. Sokszor. Meg mint mondtam ebből kiszámítható hogy mikor tűnnek fel az égen a Jupiter holdjai, a Newtoni fizikából meg nem. -
willcox #27 Az nem magyarázat, hogy leírod az angol nevét. Egyébként meg nem rohadt sok műhold, hanem csak 24-32. A relativitáselméletet meg nem kell belekeverni, az csak urban legend miatt van. -
JMáté #26 -Jó, itt nyilván leegyszerűsítettem a dolgot, de a galaxisok olyan felfoghatatlanul távol vannak egymástól (a méreteikhez képest) hogy a gravitációs vonzásuk nem befolyásolja a többi galaxis pályáját, tehát jó közelítéssel még az is igaz amit mondtam, Hubble meg valószínűleg pontosabban számolt mint én, mert kicsit nagyobb fizikus.
-Hidd már el hogy csillagászok meg asztrofizikusok akik egész életükben ezzel foglalkoztak el tudják dönteni hogy két bogyó az égen periodikusan helyet cserél-e vagy nem. Akár merőleges akár nem. És mivel nagyon nagyon de nagyon sok csillag van, valószínűleg van jó közelítéssel merőleges is. -
JMáté #25 Azért ezt a példát hoztam mert az SG-n általában ez a standard példa a relativitáselmélet-tagadóknak, és azt hittem már mindenki ismeri. A GPS (Global Positioning System) úgy működik hogy rohadt sok műhold kering földkörüli pályán. Ezek jeleket küldenek, amikt a földön lehet venni. A helymeghatározáshoz kell a pontos idő (a vevő kéri a műholdtól). Na most a műholdakra kisebb gravitáció hat mint a (földi) vevőkészülékre és sokkal gyorsabban is mozognak. Szóval ha nem vennék figyelembe az idődilatációt, akkor elég pontatlan lenne a GPS. -
willcox #24 "A Világegyetem életkor a v=s/t képlet alapján számítandó" - egyenes vonalú egyenletes mozgásnál ez igaz is lehetne. De mutass nekem bárhol az űrben olyat, ami egyenes vonalú egyenletes mozgással mozog.
"Tuti hogy forognak, hisz egy kettős csillag esetében egy 90°-os fordulat elég szembetűnő, hisz az egyik ilyenkor eltűnik." - Álmodj csak. Ez csak akkor igaz, ha a forgás síkja merőleges. Minden más esetben nem tűnik el teljesen, vagy semennyire sem tűnik el. -
willcox #23 A GPS-nek ehhez semmi köze nincs. Látszik, hogy fogalmad sincs róla, hogy hogyan működik. -
Gutmann #22 Kövezzetek meg, de tudtommal, egy supernóva illetve a neutroncsillagok jelentős része másodpercenként tízszer, de akár százszor is megfordul a saját tengelye körül, mielőtt fekete lyukká alakul át... Végsősoron az anyag sebessége ekkor a szélefelé már megközelíti a fénysebességet, hiszen rendszerint földnagyságú égitestekről van szó , ez pedig elég ha 7x megfordul a saját tengelye mentén már el is érte a fénysebességet. Végül az váltja ki a nagy bummot egy inverz téridősíkon, hogy az anyag sebessége mégis átlépi a fénysebességet, ekkor szó szerint kifordul a téridő és a neutroncsillag fekete lyukká alakul át, ami a mi téridősíkunk szélét jelenti. -
JMáté #21 -A perdület jöhetett onnan hogy nagyobb mennyiségű anyag próbált a csillag mellett elhaladni -a Világegyetem első néhány milliárd évében ilyen bizony gyakran előfordult- de acsillag magához vonzotta. Ha ez az anyagcsomó gyors volt, akkor viszont nem zuhant rögtön a csillagba, hanem spirálpályán esett bele. De ha ez nem győz meg, gondolj arra hogy néhány kettős csillag milyen rohadt gyorsan forog (kering egymás körül). Nem biztos hogy amiatt amit mondtam, de valamiért. Tuti hogy forognak, hisz egy kettős csillag esetében egy 90°-os fordulat elég szembetűnő, hisz az egyik ilyenkor eltűnik.
-De akkor miért fényesebbek ezek a csillagok.
Biztos nem azért mert a külső és a belső rétegeik összekeveredtek? A nagyobb fényerősség megint csak "szabad szemmel" megfigyelhető tulajdonság.
-A Világegyetem életkor a v=s/t képlet alapján számítandó. Arról nem is beszélve hogy egybeesik a relativitás elmélet előrejelzéseivel, amit kísérletileg rengetegszer igazoltak, és ami nélkül nem működne pl. a GPS. A forgó csillagok meg nem egzotikusak. A kettős csillagok is forognak, a neutroncsillagok is (néha) ésa feketelyukak is (néha). -
JMáté #20 Mindkét kérdésedet Hubble válaszolta meg. Kezdjük a távolságméréssel. A közeli csillagok távolságát könnyű megmérni. Tudjuk hogy mozog a Föld, a csillagok látószögének látszólagos változásából számolható a távolság. Mérhető a látszólagos fényességük. Ezekből kiszámolható a luminozitás. Hubble észrevette hogy bizonyos csillagoknak azonos a luminozitásuk. Ezért ha találunk egy ismert luminozitású de nagyon távoli csillagot, akkor a látszólagos fényerejük megmérése után számítható a távolságuk. Ha egy galaxison belül több csillag távolságát is kimértük és nagyjából hasonló eredményeket kaptunk, akkor az azt jelenti hogy a mérés (viszonylag) pontos volt.
Most nézzük a Világegyetem életkorát. Hubble észrevette hogy a távolabbi csillagok színképe a vörös felé van eltolódva. A magyarázat a Doppler-effektus (a gravitáció is okozhatja, de az csak kisebb mértékben). Szóval fogjuk egy közeli csillag színképét, összehasonlítjuk egy távoliéval, kiszámoljuk mennyit változott a frekvencia, ebből kiszámolható a sebesség. Hubble azt tapasztalta hogy minden csillag távolodik mindegyiktő, tehát akkor régen egy pontban voltak. Ezután fogta egy csillag távolságt és sebességét, v=s/t, és megkapta a Világegyetem életkorát. -
JMáté #19 Miért kellene külső energia? Ha van elegendő "negatív energiánk" is, akkor a Világegyetem összes energiája nulla, és az egész csak egy nagyra nőtt kvantumfluktuáció. Persze abban igazad van hogy -legjobb tudomásom szerint- ez ma még csak feltételezés. -
JMáté #18 Ha Einstein és persze sok más ember annak idején nem nézte volna az eget, és nem gondolkodott volna rajta hogy a Jupiter holdjai miért nem válnak láthatóva a megjósolt időpontban, miért csak pár perccel később, akkor ma nem lenne relativitáselméletünk, és nem működne pl. a GPS. -
JMáté #17 Nem kellett korong formájúaknak lenniük, mert egyrészt ha nagyobb volt a tömegük akkor az őket gömbbé összehúzó erő is nagyobb volt, másrészt meg úgy tudom, a gravitáció által összetartott dolgok forgás közben forgásellipszoid alakot vesznek fel (bár megesküdni nem mernék rá). -
droidka #16 Én is pontosan erre gondoltam, már ami a kérdésedet illeti. -
JMáté #15 Nem egészen. Sok gimis könyv azt írja hogy ma már tudjuk hogy minden hullám és reészecske is egyben. De én az ilyen könyveket nem szeretem. Sokkal pontosabb -és helyesebb szemléletet tükröz- ha azt mondjuk hogy semmi sem hullám és semmi sem részecske. Csak néha hasonlítanak az egyikhez vagy másikhoz. Az én fizika tanárom ezt így magyarázta:
Képzeld el hogy van valaki aki még sosem látott békát. Hogy írnád le neki. Mondjuk elmondhatod hogy fejlett, nagy ugrásokra alkalmas hátsó lábai vannak. Erre beszélgetőpartnered azt gondolhatja érti a dolgot, ez valamiféle nyúl. De nem, mert szaporodása és táplálkozása a vízhez kötött. Akkor ez valami hal? Most hal vagy nyúl? Egyszerre mindekettő? De hisz az értelmetlen!
Persze hogy az. Mert ez nem nyúl, nem hal, hanem béka.
Szóval ha van egy zsinórod amit rángatsz és hullámzik annak van eleje és vége, van a ráható erőnek támadási pontja, de ne várd hogy az elektronnak is legyen, mert az nem hullám. Csak néha nagyon hasonlít hozzá. -
Rotcsa #14 Márpedig a kvantummechanika az csak arról szól, hogy minden hullám...
akkor? -
Rotcsa #13 Én azt nem értem, ha az anyagra úgy is tekinthetünk, mint hullám, akkor miért nem találtuk még meg a választ arra, hogy hol lehet a hullám forrása?
Ha a elektront nem tartja semmi rezgésben, akkor meg kéne tudnunk állítani(fogni)
és bemutatni a nagyérdeműnek, hogy tessék, az az anyag egyik építőköve, így néz ki, stb... nem? -
MacropusRufus #12 érdekes. Megnézem a Szaturnuszt és látom, hogy pötyet ellapított formája van a nagy forgási sebessége miatt, ami közel sincs akkora mint amit itt a tudósok állítanak.
Tehát gondolom a fizika régen is úgy működött mint ma, akkor ezek a csillagok inkább korong formájúak lehettek nem? Ebből következik a következő kérdésem: akkor megkora volt a felszínük? :o Egy bazinagy gyorsanforgó "penge" volt?
-
shader00 #11 erre költik az adófizető állampolgárok pénzét, hogy rájöjjenek arra mi volt 124 milliárd évvel ezelőtt. senkit se érdekel -
torreadorz #10 A legnagyobb gond az, hogy az ősrobbanás elméletéhez az szükséges hogy a rendszer kivülről energiát kapjon. Mivel úgy tünik hogy a világegyetem ráadásul gyorsulva tágul, ez azt jelenti hogy nem csak kapott, hanem folyamatosan is kap energiát valahonnan, máskülönben vagy lassulva tágulna vagy legalábbis azonos sebességgel. -
torreadorz #9 Én a következőket nem értem:
1, honnan tudják hogy az 13 milliárd fényévre van tőlünk
2, honnan tudják hogy a 13,7 milliárd év az pont a világegyetem keletkezése után volt egy kicsivel
És végül ez azt is jelenti hogy a viláegyetem gyorsabban tágult egy időszakában mint az abszolut fénysebesség, mivel a Föld biztosan később alakult ki mint az első csillagok, ergó csak akkor láthatjuk most az első csillagok fényét, ha a Földet alkotó anyag ugyanannyi idő alatt meszebbre jutott, mint a csillag fénye. -
#8
Mondjuk jó kérdés hogy honnan jött ez a perdület. Adott tömegű gáz összehúzódása adott perdületet eredményez, hacsak a gáznak nincs amúgy is valami forgási momentuma. Szal az a kérdés, hogy az a gáz, amiből létrejöttek hogy kapott valami extra erőhatást?
De az igazi kérdés, hogy honnan jött az, hogy ezeknek az ősi csillagoknak extra forgási sebességük volt?
Gondolom pont fordítva, először a csillaghalmazban érzékelt magasabb stroncium szint jött be. Ami anomália. Mert a csillaghalmaz ősi volta miatt ezek a csillagok elvileg csak hidrogénből, meg héliumból kellene hogy álljanak.
Ja hogy ez megkérdőjelezi az univerzum életkorát, vagy a kialakulására megalkotott modellt. Bocs.
Akkor kitalálunk inkább valami egzotikus pörgő csillagokat, amiben a belső áramlások miatt olyan reakciók játszódnak le, amelyek csak szupernóvákban jobbára.
Király! Nagyobb baromságot nem tudnak kitalálni?:)
Pl, hogy az ősi gömbhalmazokban létrejövő civilizációk hatalmas termonukleáris háborúkat vívtak. Illetve erőteljesen használtak mindenféle nukleáris technológiát. A hulladékot, illetve a roncsokat ezekbe az ősi napokba dobálták, mert akkor még nem működtek az univerzum szeméttárolói a feketelyukak. -
#7
Elnéznek 13,7 milliárd fényév messzire és látják... -
shader00 #6 és honnan a faxból tudják hogy mi volt 13,7 milliárd évvel ezelőtt? -
#5
Hat ez kurva jo.Örülök h ilyen gyorsan forogtak. -
endrev #4 Ez gimnáziumi kettes fizikából... A forgássebesség mértékegysége a szögsebesség, nem a felszíni sebesség, mivel utóbbi értelmezéséhez méretadatok és némi kalkuláció is szükséges. Nem értem...
Tehát helyesen:
A Nap forgási sebessége kb. 0,5927 fok/óra
Az említett ősi csillag forgási sebessége kb. 18,5 fok/óra, tehát kb. 30-szorosa a Napénak. Köszönjük az eredeti újságírónak, hogy nem írt le azonnal értelmezhető adatot. :D -
#3
Aki a munkahelyén van,és úgy tesz mintha melózna. -
#2
Es ki olvassa? :O :) -
#1
Ki ir hajnali 4:15 kor cikket?