Líbia, a kellemetlen kérdés II.

"A harci eszközöket meg aki kapja alapon osztották szét."

Majd nézz utána. Amikor a szerbek kivonultak, magukkal vitték a haditechnika egészét, amit utána a szerb szabadcsapatoknak adtak. Horvátországnak egy darab tankja nem volt, legfeljebb azok, akik átálltak vagy amiket zsákmányul ejtettek. Épp ezért tudtak a szerbek Krajinában 92-ben sikereket elérni, és ezért kellett a horvátoknak két-három év, hogy semmibõl, amcsi és francia forrásokból létrehozzanak egy hadsereget, amivel végül 95-ben kiverték a szerbeket.

Tehát vészhelyzetben igenis simán lehetséges 1-3 év alatt felhúzni egy ütõképes hadsereget.

És? Most félsz, hogy megismétlõdik ugyanez? Látsz egy közeledõ világháborút, ahol esetleg a románok másik szövetségi blokkban lesznek? 😊

A pontosítás kedvéért emlékeim szerint 1916-ban a románok nem rohanták le Erdélyt, hanem a monarchia foglalta el egész Romániát.

Azért cserébe felhúzott az Ericsson is pár gyárat.

Én 1-2 évet mondok, te 2-3-at. Ez az a kolosszális tévedés?

Mo. kizárólag a környezõ országok ellen tudja magát megvédeni. Ha valaki messzebbrõl jön, akkor semmi esélyünk. Hiába van igazad abban, hogy forog a politika, mint a széljárás, az egyedüli értelmes taktika a környezõ országok ellen fegyverkezni, ha õk is elkezdik azt. Arra pedig lenne idõnk.

Svájc 1815-ben nem is tudta volna magát megvédeni Napóleontól. De ha ma Svájcot külsõ veszély fenyegetné, az ország gigantikus tartalékaiból ezer vadászgépet is fel tudna szerelni, és akár zsoldosokkal reptetni õket. Egy ország biztonságát nem csak a katonái tudják garantálni, hanem a gazdagsága is.

A probléma, hogy nem értesz a haditechnikához és a honvédség állapotát sem ismered, de azért okoskodsz. tipikus..

1. Mint arról már szóvolt a jelenlegi hadi forrásokkal jobb állapotban lehetne a honvédség. Tehát semmi + költség nem kellene csak normálisan felhasználni a meglévõ forrásokat.
2. A svájci irány amit mondtam, az csak egy irány, jövõbeni pozitív szemlélet, terv vagy hívhatod ahogy akarod. Evidens, hogy nem azonnal lenne az elképzelés, hanem afelé lehetne tendálni. Például ha normálisan lett volna irányítva a gazdaság az elmúlt 20 év alatt, akkor simán lehetne egy svájci szint is. Tehát már az elõrelépés lenne ha legalább a jövõbeni tervekben az országvédelem lenne a domináns elképzelés.
3. Minden szomszéd többet költ a hadseregére és jobban felhasználják a forrásukat. Elsõsorban csak nálunk divat szajkózni a minek hadsereg, nato meg eu van... A többi ország meg röhög rajtunk..
4."Egyébként haditechnikát pillanatok alatt lehet venni, az embereket kiképzeni"
Ez szimplán nem igaz.

Mi a különbség Kadhafi és Bajnai között?
Kadhafinak van Libia, Bajnainak volt libája.
(Tudom fa!)<#mf1>

"Egyébként haditechnikát pillanatok alatt lehet venni, az embereket kiképzeni, ha egy ország elég gazdag. Ráadásul akut shoppinggal a legjobbat kapod. A horvát hadsereget lényegében egy-két év alatt a tökéletes semmirõl emelték fel olyan szintre, hogy meg tudta verni a reguláris hadsereg fegyvereivel felszerelt szerbeket. Ez nekik a GDP úgy 20-30%-ába került évente."

Ez úgy nem igaz, ahogy leírtad. A Horváth Hadsereg nem a semmibõl került elõ, és nem a Tescoban vették le a polcról.

A szerb, a horvát, a szlovén hadsereg, légierõ és haditengerészet a volt jugoszláv haderõ darabjaiból, eszközeibõl és személyi állományából áll fel. Egyszerûen az eredeti egységes hadsereg szétesett, és ki-ki a neki kedves országba ment. A harci eszközöket meg aki kapja alapon osztották szét. Horvátország, Szlovénia és Montenegró megosztozott a régi Jugoszláv Haditengerészeten, és rögtön egymásnak esett.

1913-ban sem hitte volna senki, hogy elveszíthetjük az ország területének kétharmadát, aztán a román hadsereg lerohanta Erdélyt '16-ban, aztán '18-ban is. Meg elverte a Magyar Hadsereget '19-ben a Tiszai Hadjáratban, igaz Horthy, és az õt támogató tisztek árulásának segítségével.

Szakmai indokok miatt kellett volna vennünk F-16-osokat. A Gripenek mellett Orbán döntött, mindenki más ellenére.

Hozzáteszem, a svéd ügyészség nyomozati anyaga szerint az ominózus osztrák gróf több mint 3 millió €-t osztott szét a reménybeli megrendelõk befolyásos politikusai között, csakhogy erre a nyomozati anyagra a magyar ügyészség nem volt kíváncsi, és nem kérte ki. Azóta sem érdekelt senkit, aki léphetett volna.

Miért kell vadászgép Magyarországnak? Kell –e Honvédség Magyarországnak?

Magyarország kormánya anno úgy döntött, hogy az ország légtérvédelmét saját erõbõl kívánja megoldani. A döntés következménye, hogy ehhez erõforrásokat is kell biztosítani. Ez a vállalás egyben hosszú távú kötelezettséget jelent az ország és ezért a mindenkori politikai vezetés számára is. A beszerzés hosszútávra – 15-20 évre (!) – meghatározza a védelmi politikát és mindig forrásokat kell biztosítani a folyamatos képesség fenntartására, ez nem lehet politikai vita tárgya és nem lehet hanyagolni a honvédelmet csak azért, mert a beszerzés és lebonyolítás egy másik politikai vezetés alatt történt.

Nézzük a másik oldalt. Mi lenne, ha nem így döntött volna az ország vezetése? Vannak olyan kisebb (NATO) államok, amik nem rendelkeznek vadászgépekkel, ezen országok légterét vagy állandó jelleggel egy másik ország véd. Pl. Olaszország Albániáét és a balti államok légterét rotációs alapon a többi NATO tagállam. Persze ez nem ingyen van, de nekik ez olcsóbb, mint fenntartani egy vadászgép flottát. Elõttünk is mindig nyitva áll ez az alternatíva, bár ez nagy szégyen és hatalmas anyagi kudarc lenne jelen esetben. Még, ha azonnal le is állítanánk a gépek üzemeltetését, és feladnánk, az önálló vadász légierõ koncepcióját a lízing miatt kötbért kellene fizetni. A program összes járulékos költsége – kiképzés, bérek, infrastruktúra, stb. – lényegében ablakon kidobott pénz lenne. Ezen felül egy újabb mûszaki kultúra elvesztését jelentené az ország számára, megint csak eltûnne valami úgy, hogy ráadásul horribilis pénzt költött rá az ország.

A NATO nem szeretetotthon, nem a két szép szeméért vesznek be valakit egy kölcsönös védelmi szövetségbe. A tagsággal járó elõnyök kötelezettségekkel is járnak. Ha ezeket nem teljesíti egy tagország, szankcionálási lehetõség nemigen van. Azonban a diplomáciában vannak bizonyos eszközök, szintek és megítélések. Egy idõ után egy országot és vezetését nem veszik komolyan.

A NATO úgynevezett arányos védelmi képességeket vár el. Ez elég homályosan és lazán kezelt valami. Lényegében a költségvetés GDP arányosan elvárt %-át kell honvédelmi célokra használni, de nincs konkrét terület megjelölve, hogy mire kell költeni. Sejthetõ, hogy Luxemburg nem fog vadászgép flottát üzemeltetni és Albánia nem „kékvízi” flottafejlesztésre fog gyúrni. A cél az lenne, hogy ebbõl a keretbõl ésszerû a képesség megvalósuljon mind az ország, mind a NATO számára. Ilyen képesség pl. az önálló légtérvédelem képessége p. ilyen, ahogy a NATO integrált légvédelmi rendszerével történõ együttmûködés és normális radar lefedettség kialakítása. Természetesen nem az a cél, hogy az ország önmagában szembeszálljon egy sokszorta nagyobb és erõsebb országgal vagy technikai színvonalban egybõl a világ lefejlettebb légierejével konkuráljon.

Persze a vadászgép beszerzés nem jelenti azt, hogy minden más irányú képességet – pl. helikopteres páncélelhárítás, szárazföldi nehézfegyverzet, stb. – totálisan le kell építeni, de igenis van példa rá, hogy a NATO elvárt összegbõl igenis kellõen kiegyensúlyozott védelmi erõ hozható létre. Mi a probléma? A honvédelem terén milyen alapvetõ hiányosságok vannak szemléleti szinten is. Átjárja a korrupció, a szakmai impotencia és mélyen átpolitizált a felsõ vezetés...

Nincs pl. meghatározva, hogy mi is igazán a cél. Kell egy értelmes év vállalható honvédelmi koncepció, amihez reális forrásokat rendelnek hozzá. A források biztosítása kormányzati ciklusokon átívelõ távlatban kell, hogy biztosítva legyen. Ezek után ehhez ragaszkodni kell és csak az ésszerûség határain belül rugalmasan idomulni és nem úgy, hogy úgy változtatni a célokat és forrásokat, ahogyan a szél fúj. Elsõ körben fel kellene mérni, hogy mire van szüksége hosszútávon az országnak. Prioritásokat kell felállítani, ami ezer tényezõtõl függ. Pl. a helikopter flotta mostani állapotától.

Több igen gyakran felmerülõ „érvek” szoktak felmerülni különféle fórumokon vagy egyéb internetes oldalakon, hogy miért nincs szükség légierõre vagy Honvédségre.

1.Minek vadászgép – vagy egyenesen Honvédség – ha a NATO úgyis megvéd minket?
2.Ki támadna meg minket, ha NATO tagok vagyunk?
3.Mire elég ilyen kevés vadászgép ilyen kevés fegyverzettel?

Az 1. ponttal már foglalkoztam. A NATO nem szeretetotthon. Ha mindenki ezt az elvet követné, akkor milyen katonai ereje lenne egy katonai szövetségnek. Semmilyen.

A 2. ponttal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy két NATO tagállam már vívott kisebbfajta „háborút” – annak azért túlzás lenne nevezni – és senki nem avatkozott közbe. A görög-török konfliktusról és Ciprus megszállásáról van szó.

A 3. pont is részben meg van válaszolva. Nem nekünk kell a világ legnagyobb légierõit egyedül elintézni. Az arányos szó játszik szerepet ismét. Olyan erõvel kell rendelkezni, hogy belátható idõn belül semelyik szomszédos államban történt radikális változás után se ragadtassa magát semmiféle kalandor vállalkozásba.

A másik fontos dolog az idõtényezõ. Az utóbbi 20-21 évben számtalan olyan történelmi változás történt, amit nem igazán tudott megjósolni senki. Az alábbi „lényegtelen” események történtek a közelünkben, vagy világszinten. Csak néhány példa:

•A 45 évig tartó kétpólusú világ, a két szuperhatalom által meghatározott világkép megszûnt. Lényegében 2 év alatt atomjaira zuhant szét a VSZ, a KGST és végül a Szovjetunió is.
•Irak lerohanta Kuvaitot.
•Közvetlenül a szomszédunkban éveken át tartó véres polgárháború volt Jugoszlávia romjain.
•A polgárháború alatt és után etnikai villongások és népirtás. Tegyük fel a kérdést, mi lett volna, ha éppen magyarokat kezdtek volna ölni? (Nem, nem vagyok turbómagyar...)
•Az utóbbi hónapok változásai az arab világban.

A fenti helyzetek történelmi távlatokban jöttek a semmibõl. Hetekrõl, hónapokról, de legfeljebb 1-2 évrõl van/volt szó. Ha már kialakult valamiféle válsághelyzet, akkor egy támadás az nem a „semmibõl” jön. A harckészültség emelésére a gyakorlati tapasztalat szerint van idõ.

Ha ne adjisten, csak egy, az ezekhez hasonló események közül komolyabb kihatása lenne ránk nézve és nincs megfelelõ védelmi képessége, akkor lényegében védtelen az ország, ha nem tagja egy védelmi szövetségnek. Ismét csak ott vagyunk, hogy elvárt arányos védelmi képesség. Viszont a védelmi képességek kialakítása évekbe telik.

Azonban, ha rendelkezünk az arányos védelmi képességgel, akkor a líbiai események jól mutatják, hogy a valódi képességekkel bíró komoly légierõk igen rövid reakció idõvel képesek segítséget nyújtani. Itt jön be a fent már említett dolog. Milyen koncepciónak kell megfelelni és ezt mivel elégítjük ki?

A többit majd késõbb linkelem.

Ez úgy téves, ahogy van. Komoly fegyverekkel felszerelt komoly haderõ felépítse, ha semmkiféle költséglimit nincs akkor is kb. 2-3 év.

Ki? Most senki. Ez viszont nem determinálja a jövõt.. Várd meg a bõvített Gripen FAQ-t.

"A magyar hadsereg állománya tudtommal 70000 ezer fõ, ebbõl harcol a fele, a többi adminisztrátor. Szóval létszámilag ott vagyunk."

Nem egészen
"Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII.6.) OGY
határozat, valamint vonatkozó Korm. határozat szerint a rendszeresített, feltölthetõ
létszám 29.500 fõ. A fejezet 2010. évi költségvetési létszáma 26.500 fõ, melyen belül a
2010. február 28-án meglévõ létszám 26.278 fõ."
( http://www.hm.gov.hu/files/9/3868/185_39_2010_tajekoztato.pdf )
Ennek a fele ül irodában kb.

"Egyébként haditechnikát pillanatok alatt lehet venni, az embereket kiképzeni, ha egy ország elég gazdag. Ráadásul akut shoppinggal a legjobbat kapod. A horvát hadsereget lényegében egy-két év alatt a tökéletes semmirõl emelték fel olyan szintre, hogy meg tudta verni a reguláris hadsereg fegyvereivel felszerelt szerbeket. Ez nekik a GDP úgy 20-30%-ába került évente.

Ha Mo. hirtelen fenyegetni kezdenék, mi is meg tudnánk venni egy regiment technikát, kiképezni az embereket elég gyorsan, hidd el. De az életszínvonal bezuhanna. Kinek jó ez, amíg nincs rá szükség? Nem elég magas az adód, akarsz még hadikölcsönt is venni, kötelezõ jelleggel?"
Nem ártana nem elfelejteni, hogy alig több, mint 10 éve Magyarországról induló amerikai gépek bombázták a volt Jugoszlávia maradékait. Nem lehetett az olyan rég, hisz ugyanaz a miniszterelnökünk, mint akkor! (igaz, azóta volt pár váltás is =D )
Emellett, az események kiszámíthatatlanságára jó példa, hogy az USA jelenleg Líbia szétbombázásával van elfoglalva, de 4 hónapja még a kereskedelmi együttmûködésrõl és befektetések növelésérõl írtak alá szerzõdéseket velük.
( http://www.ustr.gov/about-us/press-office/press-releases/2010/december/united-states-libya-hold-first-meeting-discuss-tr )

Bár bizonyos szintig lehet fejleszteni a hadsereget rövid idõ alatt is, de az összetettebb eszközök beszerzése és használatának elsajátítása idõigényes, ami normális haderõ felállítását lehetetlenné teszi az olyan gyors konfliktusok során.
Persze így is lehet sikereket elérni, millió dolláros harckocsikkal és páncéltörõ fegyverekkel felszerelt képzett katonák helyett lehet AK-s, RPG-s, molotovkoktélos embereket is küldeni, csak akkor valószínû, hogy nem 200 ember fog meghalni egy csata során, hanem 5 000. A háború már csak ilyen: pénzbe és életekbe kerül, de legalább eldönthetjük elõtte, hogy melyiket szeretnénk inkább feláldozni.

Emellett anyagilag sem feltétlenül jársz jobban, ha halogatsz:
Ha 40 éven keresztül a GDP 1,5% -át költjük a haderõre még mindíg ugyan úgy állunk, mint 2 éve során 30% -ot.

"A svájci példa épp fényesen mutatja, hogy az országnak kell elõször gazdagnak lennie, hogy küzdés nélkül kiköhögje a csúzli árát. Nem ám eladni a gatyánkat is, hogy üljünk néhány csúcsszuper haditechnikán, ami ideális esetben a padláson rozsdásodik, húsz év múlva meg fabatkát se ér."
Nem.
A Napóleón által megszállt, de már felszabadult Svájc 150-200 éve közel sem volt ilyen jó gazdasági állapotban, de már 1815 -ben kötelezõ tették az állampolgároknak, hogy szükség esetén a hadseregben szolgáljanak, igaz eleinte a népesség 2, majd 3% -ában határozták meg a létszámot, de 1874 -ben ezt megszüntették és azóta gyakorlatilag az egész férfilakosságot képesek mozgósítani pillanatok alatt.

"Ha meg a környezõ országok valamelyike akarna megtámadni, arra lesz idõ felkészülni, ugyanis õk is meglehetõsen ramaty állapotban vannak. Ha a szomszédod is csak böllérkést tart otthon, biztonságban érezheted magad, ha neked is az van, de ha õ tankot vesz, neked is azt kell. Ugyan kinek hiányzik ma egy fegyverkezési verseny a Kárpát-medencében? Ha a szomszédaink arra kényszerítenének, nekünk is lépni kell nyilván, de egyelõre ennek semmi nyoma."
Igen, de nem olyan mértékben, mint mi. A probléma pedig nem is elsõsorban ott van, hogy hozzájuk képest bizonyos téren kevésbé vagyunk felszerelve, hanem azt, hogy a jelenlegi lehetõségek mellett sokkal jobb kéne a helyzeteünk, de a rossz gazdálkodás és az akarat hiánya miatt elég rosszul állunk.

Egyébként haditechnikát pillanatok alatt lehet venni, az embereket kiképzeni, ha egy ország elég gazdag. Ráadásul akut shoppinggal a legjobbat kapod. A horvát hadsereget lényegében egy-két év alatt a tökéletes semmirõl emelték fel olyan szintre, hogy meg tudta verni a reguláris hadsereg fegyvereivel felszerelt szerbeket. Ez nekik a GDP úgy 20-30%-ába került évente.

Ha Mo. hirtelen fenyegetni kezdenék, mi is meg tudnánk venni egy regiment technikát, kiképezni az embereket elég gyorsan, hidd el. De az életszínvonal bezuhanna. Kinek jó ez, amíg nincs rá szükség? Nem elég magas az adód, akarsz még hadikölcsönt is venni, kötelezõ jelleggel?

Jóember, és mégis, honnan jönne a megszálló hadsereg? Elõtte át kell gyalogolnia a környezõ országokon, ha pedig elég erõs hozzá, hogy két országot meg tud szállni, mi aligha fogunk ellenállni neki.

Ha meg a környezõ országok valamelyike akarna megtámadni, arra lesz idõ felkészülni, ugyanis õk is meglehetõsen ramaty állapotban vannak. Ha a szomszédod is csak böllérkést tart otthon, biztonságban érezheted magad, ha neked is az van, de ha õ tankot vesz, neked is azt kell. Ugyan kinek hiányzik ma egy fegyverkezési verseny a Kárpát-medencében? Ha a szomszédaink arra kényszerítenének, nekünk is lépni kell nyilván, de egyelõre ennek semmi nyoma.

A svájci példa épp fényesen mutatja, hogy az országnak kell elõször gazdagnak lennie, hogy küzdés nélkül kiköhögje a csúzli árát. Nem ám eladni a gatyánkat is, hogy üljünk néhány csúcsszuper haditechnikán, ami ideális esetben a padláson rozsdásodik, húsz év múlva meg fabatkát se ér.

Nem vagytok ti magatoknál, az biztos.

"Meg azóta az a párszázezer/millió halott palesztin."

Hahaha... pármillió halott palesztin? Mikor, hol, kiskomám?

48-ban kb. 1.5 millió arab élt a területen, jelenleg közel tízmillióan vallják magukat palesztinnak. Ha közben még ki is irtottak pár milliót, minden elismerésem a palesztin anyukáké. ;D

A magyar hadsereg állománya tudtommal 70000 ezer fõ, ebbõl harcol a fele, a többi adminisztrátor. Szóval létszámilag ott vagyunk.

"Ha az egész csak dísznek kellett volna az sokkal olcsóbban megoldható lett volna, akár tizedáron a mostani MIG-29-esek felújításával."

Figyu, ez úgy ment a háttérben, hogy amikor a NATO-ra ácsingóztunk, akkor az amcsik leszóltak, hogy okés, de akkor legyetek velünk kompatibilisek, azaz legalább csináljatok nekünk egy kis bevételt azzal, hogy fegyvereket vesztek a hadiiparunktól. Az amik be is rágtak, amikor svédet vettünk F-16-os helyett. Az is a kompenzáció miatt történt, na meg a megfelelõ emberek megkenése miatt.

Valamit viszont vennünk kellett. Ha az F-16-os nyer, akkor valaki más zsebét kenték volna.

egyébként a miérttel kapcsolatban.Nem mostanság biztos fogják basztatni a magyarokat.Víz...

Nevetségesek vagytok, mégis ki a halál akarná megtámadni magyarországot?
EU-n belül meg a háború még elborultabb baromság...

2011-van nem 1800-as évek....

környékünkön nincs olyan ország aki még ezen el is gondolkozna, max európánkívülrõl jöhetne de abból úgyis világháború bontakozna ki.

védjük a hazát...komolyan..mitõl?,hogyan? különben is mit érne az elavult kis hadiiparunk egy fejlett de még populációba is milliókat ránkverõ ország ellen?

Létre kellene hozni egy egysées erõs,fejlett európai haderõt ami saját érdekeit nézné nem az enszét meg az usaét.
Itt egy csomó ország egyneként ha van 2 vagy 3 olyan ország ami képes lenne felvenni a növekvõ millárdoakt zsákszámra teremtõ országok ellen a küzdelemt európába,.
Zsákutca ez, európa sajnos már bõven nem olyan erõs és meghatározó katonai szinten mint volt száz éve.
Egy ilyen India emg kína meg ilyenek ellen lehetetlen versenyre kelni egyenként de ezt nem tudom hogy a francba nem fogják fel ott.

1. Ez az egyik elõnye a szövetségi rendszernek és a viszonylag jó nemzetközi kapcsolatoknak: mindíg van kivel hadgyakorlatozni. Emellett, bizonyos mértékben Magyarországon is lehet gyakorlatozni, az itt állomásozó szovjet erõknek is ment például elég jól.

2. Épp ezért kéne több gyakorlatot tartani.

3. A készenléti gépekben általában ott a pilóta, a Gripenek pedig elméletileg a levegõbe emelkedés után 1-2 perc alatt képesek 10 000 méter fölé is eljutni.

4. Más, nem sokkal gazdagabb (pl: Cseh és Lengyelország) vagy még szegényebb(Törökország, Románia) országok mégis képesek több gépet jóval normálisabban üzemeltetni.

5. A földi célpontok támadására létrehozott helikoptereket nem lehet mentésre vagy homokzsákcipelésre használni, legfeljebb a szállító helikoptereket.
Emellett, ha nem rendelkezel légierõvel, az ellenség minden erõfeszítés nélkül teljes légi fölényre tesz szert, a légiharcra alkalmatlan helikopterek tucatjait pedig akár 2-4 vadászgép is veszteség nélkül lõheti darabokra.

"A meglévõ forrásokkal is jobb állapotba lehetne a honvédség."
Igen én is ezt mondom,de ha nagyobb minõségi és mennyiségi javulást akarsz akkor ez nem elég. Akkor máshonnan kell elvonni az erõforrásokat. Én úgy vettem ki , hogy te ilyesmit akarsz.

"Tehát ilyenre, csak úgy hirtelen nem lehet felkészülni."
Valóban nincs teljes garancia, hogy fel lehet készülni elfogadható szinten. De elég valószínûtlen, hogy hirtelen olyannyira megváltoznak a körülmények , hogy csak pár év választ el a háborútól a saját földünkön. Szóval hidd el, a jelenlegi felállás mellett senki nem fog megtámadni minket. És ha veszélyesen megváltozik a felállás akkor is lesz valószínûleg elég sok idõnk felkészülni, mivel egyik országgal sem vagyunk olyan elmérgesedett viszonyban, hogy meg akarnának minket támadni, csak nem tudnak.

nem kell feladni semmit. Csupán normális vezetés kellene 😊
A meglévõ forrásokkal is jobb állapotba lehetne a honvédség. De semmit nem költöttek az elmúlt 20 évben a seregre, kivétel a gripen, boros hordók meg mutyik de minden más rohad.

"akkor lesz idõ felkészülni." egy átlagos bakát felkészíteni 6 hónap. És ez csak alapkiképzés, és csak pár ezer embert lehet egyszerre felkészíteni. Aztán mi lesz a haditechnikával? Mert ember állomány nem ér semmit megfelelõ haditechnika nélkül. Ha gyorsan fel is vásárolunk egy-két dolgot, akkor is a kiképzés és a "személyzet" gyakorlata 0-val lesz egyenlõ és a harcban is 0-fog érni. Tehát ilyenre, csak úgy hirtelen nem lehet felkészülni.

vagyok = vagyunk 😊

Hát én ehhez az egészhez csak annyit tudok hozzáfûzni, hogy 2011 van, lassan 7 milliárdan leszünk, és a fejekben még mindig a "védjük meg a saját országunkat, erõsítsük meg saját határainkat és hadseregünket, mert mi ez a nép vagyok, a másik meg az a nép" van.
Istenem, de elcseszett egy faj vagyunk <#fejvakaras>

Csak az a probléma, hogy nem ingyen van. Ha nagyobb hadsereget akarsz valamit fel kell adnod érte. Más területek rovására menne: oktatás, egészségügy, stb...
Ha nagy hadseregünk van és 50 évig nem nem támadtak meg és nem is akartak volna, akkor bizony kidobott pénz. Szerintem jelenleg megéri kockáztatni és csak kis hadsereget fenntartani. És a pénzt másba fektetni.
Mert ha meg akarnak támadni, az biztos nem fog villámcsapásszerûen érni minket. Szóval ha mégis eljön majd az idõ valamikor és elég szemfülesek vagyunk , akkor lesz idõ felkészülni. Amit meg kéne csinálni az az, hogy megpróbálnak a jelenlegi források mellett jobbat kihozni a hadseregbõl. Mert állítólag elég sokat lehetne. Itt egy indexes riport egy magyar katonatiszttel: riport

A gripenek is csak dísznek vannak..
Sajnos gyatra állapotban van a honvédség. Ezért sem értem egyesek miért akarják még jobban zülleszteni a. A 0-ból nem érdemes -1 et csinálni 😄
Inkább egy normális irányba kéne haladni, mint az említett svájci példa. Persze szép álom..

Meg komoly érdek sose volt Svájc elfoglalása mellett. Németeknek meg a II. VH alatt direkt jól jött inkább, egy semleges állam akivel együtt lehetett mûködni mindenféle ügyletben.

igazad van, csak sajna ekünk semmink sincs pár grippen kivételével :-(

néha eljátszunk a gondolattal, hogy egy fiktív szomszéd hû de megharagszik ránk és zászlófoglalósat játszik, és nekem ötletem sincs, hogy mit lehetne csinálnunk, csudi jó hírszerzés ide vagy oda. :-(

Egy sok csillagos úriember egyszer beleszolt az ilyen agytornánkba, egy elég egyszerû mondat formájában: a hadiállapot kihirdetése után 3 órával Gyurcsány Ferenc (akkor még õ volt) kimenne a parlament elé, fogadni az ellenséges csapatok vezetõjét a teljes kapitulálás jegyében. :-(

az lehet, de attól még nagyobb hatalmakkal õk sem tudnának mit kezdeni.
De amiért erõs tartalékos rendszerûk van és minõségi haditechnikájuk, ezért csak hatalmas veszteségek árán lehetne elfoglalni Svájcot

szvsz svájc nem igazán jó példa, mert minden alagút erõd, minden férfi katona (akinél ráadásul otthon a teljes arzenál). :-)

Én értem, de te nem érted az egészet. Abba a hiedelemben élsz, hogy semmi esély Megvédeni az országot. Dehogy nincs.
Evidens, hogy a kis ország méretei miatt nem lehet Nagy-hatalmakkal küzdeni. De nagyon nem mindegy, hogy egy országot milyen áron lehet elfoglalni. Ha Magyarországnak egy erõs ütõképes hadserege van akkor négyszer meggondolja akárki, hogy foglalósdit játsszon
Nézd meg Svájcot, ugyanerre a pillére épül. Németek, franciák, olaszok simán el tudnák foglalni a területet. De nem tették régen sem, mert rohadt nagy veszteségek árán lehet elfoglalni a térséget.

És igen ilyenkor nem voltunk "elég tökösök", --ahogy te mondod-- hogy ellene tegyünk (2. világháborúra gondolok).

Tudtommal minden háborúban mindig más nemzet (pápai hatalom) mondta meg, hogy mi ugyan nem engedünk át senkit és nem kötünk békét. Meg lett az eredménye: tatárok, törökök, osztrákok, németek. Úgyhogy mirõl is beszélünk? 😊) 2. vh.-ban jobb oldali hatalom küldte a hadüzenetet. jugoszlávia ellen is német baráti kormány mondott igent. 2. vh-ban tényleg mi sarunk volt, hogy németek mellé álltunk, nem maradtunk semlegesek. Ha semlegesek lettünk volna mi történt volna? Ugyan úgy jártunk volna, mint Lengyelek és qrvára nem tudtunk volna segíteni nekik, még ha az nem is volt sok segítség számukra. Soroljam még? 😊

"ui: egyébként a gripenes sztorihoz tegnap volt egy nagyon jó beszolás az indexen, nem szó szerint de ez volt a lényege:
azért nem vetjük be a gripeneket libiában, mert magyarország nem lép be olyan háborúba ahol a legcsekélyebb esély is van arra hogy gyõzünk"

és én hol írtam, hogy gripenek vessük be libiában... ?
Én arról beszélek, hogy pont ne a nato seggét nyaljuk hanem foglalkozunk a saját dolgunkkal

a gripen pilótáink gyakoroltak külföldön más országok gripenjeivel már akkor, amikor itt még csak 1-2 került átadásra. Az, hogy azóta keveset repülnek, az valóban szomorú.

Nem tudom, hol tart most az egyezkedés arról, hogy a csehek-szlovákok légterére is mi vigyázunk majd. Tény a politikai feszültség elég nagy, de idõvel tuti lesz "ernyõ" amit a légierõvel rendelkezõ országok adnak.

Szerintem egyikünknek sincs komoly rálátása a miértekre, értem, hogy miért támadod a légierõ témát, én egyelõre kicsit naívabban állok hozzá, szeretnék hinni benne, hogy van-lesz értelme az "armadánknak" :-)

Én értem a terrorfenyegetést, de kiemelnék egy lényeges motivumot:

"dehogy, na nézzük, ki adja most az EU elnökséget, jaj de helyes kis ország, nahát pont szomszédos "

Most akkor vajon mi a megoldás?
a, minden sz@ros kis országnak legyen valami szedett-vedett légiereje, mert hátha õ a soros elnök amikor bepipulnak a terroristák (ez az ami most van)
b, legyen egy közös EU haderõ, közös légierõvel, ahol van egy nagy légitámaszpont az eu minden égtáján egy, és ahonnan napi 24 órában járöröznek a gépek? (ez az amit én mondok)

Továbbmenve, miben bizol meg jobban, hogy egy képzett pilóta aki több légiharcban is részt vett már és alaposan ismeri a gépét ami korszerüen és nem spórolosan van felszerelve fogja kilõni az ellenséges gépet, vagy egy magyar pilóta, akinek remege a keze és a gyomra görcsben van mert csak 10 órát repült az elmúlt évben és még sosem használta azt a fegyverzetet amivel most élesben kéne kilõnie egy gépet?

jó a hírszerzésünk, vagy hát pár éve még az volt

illetve volt egy komolynak szánt (bár szerintem vicces) NATO kijelentés pár éve, és pedig az, hogy Európa területén évtizedekig nem lesz teritoriális háború :-)

Szerintem még mindig nem érted. Európa közepén vagyunk egy olyan országban, amelyiknek nulla védhetõ természetes határa van ráadásul minimális nehéziparral, ami egy komoly hadsereg alapeleme.

Nincs megfelelõ erõsségü hadseregünk és soha nem is lesz ugyanezekbõl következõen. Magyarország számára létkérdés hogy a szomszédainkkal jó viszonyban és szövetségben legyünk, persze ettõl még lehet erõs haderõnk, de soha sem lesz elég erõs. Elmúltak már azok az idõk amikor a magyarok nyilaitól féltek a környezõ országok. Természetes védhetõ határok hiján mit védene egy magyar hadsereg? A hortobágy közepén a 9 lyukú hidat?...

Amúgy meg nem tudjuk hogy a törökök és társaik mennyire lettek volna békések, de az biztos hogy igy is elvertek minket és 150 évig tartózkodtak itt, szóval akár a másik megoldást is ki lehetett volna próbálni.

számomra egy nagyon nyomós érvet hozott fel, mégpedig a terrorelhárítást, bármilyen hülyén is hangzik elsõre.

Amik a tények: amikor én még fiatalabb voltam vigyáztam pár mig-29re, holmi sorálomány keretében, és bizony egy szem gépünk rendesen fel volt készítve bevetésre, a reakció idõ pedig ilyen esetben valóban gyors, pár perc és a levegõben van.

Gondolom ennél nem rosszab a helyzet most sem, légtér védelmet ellátnak a gripenek most is, bár a hírekben nincs benne mert nem hírértékû, de néha felszállnak hazakísérni egy eltévedt szomszédos repülõt, ez bizony kutya kötelességük.

terror vonal: most, hogy megint forrong az arab világ sajnos lehet számolni terrorcselekményekkel az EU-ban (reméljük egy sem lesz), és egy ilyen beszélgetés sajnos realizálódhat (kicsit kiszinezve):

Juszuf: basszus nem elég, hogy a NATO ugrál, most már az a köcsög EU is.
Ali: akkor büntessük meg õket, csapjunk le a mostani elnökükre!
Juszuf: Mérjünk csapást Brüszelre?
Ali: dehogy, na nézzük, ki adja most az EU elnökséget, jaj de helyes kis ország, nahát pont szomszédos Ukrajnával, na pattintsatok egy Tupoljevet, rakodjatok bele némi csernobili "termõföldet" aztán irány a Gellért hegy (Bp vízkészletének jelentõs része).

Tehát zötykölõdik a Tupoljev, mit csinálunk most? Kilõjük Mistralokkal?

Valóban kicsi ennek az esélye, legalább annyira mint ami most zajlik Afrikában.

A légierõ fontos, csapást lehet mérni vele egy esetleges konfliktus esetén vezetési pontokra, eltévedt, vagy rosszindulatú gépek hazakísérésére.

Lehet, hogy túl drága, nem tudjuk rendesen fenttartani, esetleg kevesebb kéne, talán kevesebbet lopni a mindenkori kormánynak, nem tudom, azzal egyetértek (mint laikus civil), hogy így minek? Olyan ez mint ha van egy gyönyörû barátnõd, akiért megveszel, csak éppen dugni nem szeret.

Alapjában véve örülök, hogy vannak röppenõink, biztos lesz pár Vári szintû pilótánk, de illene használni is õket, ha már olyan rohadt sokat költöttünk rájuk, elvégre (sajnos) vannak konfliktusok, ahol a NATO jelen van.

Nem "erõsködtek" hanem tisztában voltak a valósággal.
A török sosem volt megbízható. Tehát semmi garancia nem lett volna arra, hogy csak átsétálnak stb. ez egy szép legenda, hogy a török békés lett volna.
2. Napóleon eseténél nem a magyarok döntöttek..
Egyébként igen Európa közepén vagyunk és pont ezért kell megfelelõ hadsereg...
3.
"-a 2 világháborúban önként és dalolva üzentük hadat az USA-nak (remélem érzed az iróniát), amikor az USA külügy visszaküldte hogy tudják hogy mi csak a német nyomásra tettük ezt, mi akkor is ragaszkodtunk hozzá hogy márpedig de mi háborúzunk velük..."
az német nyomásra történt és senki nem vette komolyan. Ez sem mer mérvadó történet."
4. Egyébként igen Európa közepén vagyunk és pont ezért kell megfelelõ hadsereg...
A jövõben nem ártana megvédeni Európa egyik legnagyobb vizkészletével és az egyik legjobb termöföldjével rendelkezõ pannóniát..

De vegyünk pár mérvadó példát a hadsereg lezülesztésére:
Például Mohács, ahol idegen nyomásra a király elhanyagolta a hadsereget, meglett az eredménye...
A monarchiánál az osztrákok nem engedték fejleszteni a hadsereget. Meglett az eredménye. stb stb.


És végül, ha meghunyászkodó, mindent feladó szemléletet követték volna az õseink, akkor ma nem lenne még csonka-Magyarország sem. Ez tény.
Még igy is csodát mûveltek, hogy sokáig magyarellenes vezetés mellet is képesek voltak megvédeni az országot, vagy egy részét a lehetõségeikhez képest.

szia,

"Beszéltem ma egy rendvédelmis barátommal és torreadorzt idézte innen (nem értett egyet az érveivel), elolvastam a 6-os kommentjét viszont számomra, laikus számára emészthetõ, befogadható, sõt, megtippelem, hogy az országunk lakosságának meghatározó (tök mindegy mennyi) százaléka így vélekedik."

Én nem vagyok katona, viszont kiváncsi vagyok hogy õ mit lát vagy miben/miért nem értett egyet velem?

"Magyarország mindig akkor szívta meg a legjobban, mikor elhanyagolták és leépítették a hadseregét. Lényegtelen, hogy milyen szövetségbe volt, vagy sem az ország. Minden esetben totálisan megszívtuk ha nem volt kellõ erõs hadsereg, ez a lényeg és ebbõl illene tanulni.."

Nem. Magyarország mindig azért szivta meg, mert
1, mindig erõsködött, akkor is amikor nem kellet volna
2, európa közepén van, ergó aki keletrõl nyugatra tartott át akart menni rajta, aki meg nyugatról keletre az is, ami még nem lett volna feltétlen baj, ha nincs az a fránya egyes pont.

Hogy néhány klasszikus témát vegyek:
-a török bécs ellen akarta vonulni de olyan tökösek voltunk hogy ellenáltunk, le is vertek minket annak rendje és módja szerint
-napóleón az oroszok ellen vonult és csak annyit kért hogy hagy haladjon át a seregével az országon, nem mi kurva tökösek voltunk és ellenáltunk, jó szarrá is vert minket
-a 2 világháborúban önként és dalolva üzentük hadat az USA-nak (remélem érzed az iróniát), amikor az USA külügy visszaküldte hogy tudják hogy mi csak a német nyomásra tettük ezt, mi akkor is ragaszkodtunk hozzá hogy márpedig de mi háborúzunk velük...

És még sorolhatnám napestig, alap igazság, hogy mi minden háborúban elsõként szálltunk be a vesztes fél mellett és utolsóként szálltunk ki... Meg kell érteni, hogy egy ilyen földrajzi adottságú ország nem képes minden fronton folyamatosan harcolni, ehelyett meg kéne húzni magunkat amikor lehet és a kisebb kárt választani. De nem mi mindig nagyon tökös gyerekek voltunk, meg is van az eredménye, még 1 háború és az ország területe akkora lesz mint egy megye...

ui: egyébként a gripenes sztorihoz tegnap volt egy nagyon jó beszolás az indexen, nem szó szerint de ez volt a lényege:
azért nem vetjük be a gripeneket libiában, mert magyarország nem lép be olyan háborúba ahol a legcsekélyebb esély is van arra hogy gyõzünk

"Ne ferdíts, ne terelgess más témára! Te vitatkoztál azon hogy ki kezdte, nem én..."

En valakinek valaszoltam, mire te belemkotottel. En mindossze annyit allitottam, hogy 48-ban a kornyezo (es meg tavolabbi is) arab allamok megtamadtak Izraelt es ki akartak irtani minden egyes zsidot. Az orszagnak a tulelesert kellett kuzdenie. Ilyen merteku atrocitasok elotte nem fordultak elo.

Legyszives idezz, hogy melyik allitasommal vitatkozol! Vagy deklarald, hogy csak ugy siman kotozkodni akarsz!

és ezek vajh selejtesek?

mert potens szárazföldi és légi arzenálnak tûnik. számomra elképzelhetetlen, hogy egy ekkora haderõ (dezertál mondjuk az 1/3-a) nem képes rendet rakni felkelés esetén.

Hohó én is beleszólok

Izraelt minek keverjük bele? Biztosan vannak vaskos érvek Arab oldalról és Izraeli oldalról is. Általánosságban én sem szeretem õket, na de hogy kerülnek Líbiába?

Gripen vonal (ezek bárcsak röpködnének):
Beszéltem ma egy rendvédelmis barátommal és torreadorzt idézte innen (nem értett egyet az érveivel), elolvastam a 6-os kommentjét viszont számomra, laikus számára emészthetõ, befogadható, sõt, megtippelem, hogy az országunk lakosságának meghatározó (tök mindegy mennyi) százaléka így vélekedik.

Tehát a kérdés az, hogy mi a francért nem kommunikálja ki értelmesen a mindenkori kormány valamelyik szakértõje, hiszen megosztja a kövéleményt és ezt azért könnyebben helyre lehetne rakni, mint a közbszerzést?

Más: jelenleg Líbiába kishazánk képviseli az EU-t (soros elnök), tehát valamit marhára kéne ott csinálnunk, ahelyett hogy hülyeségeket hebeg-habog holmi díszhuszár miniszter a miért nem témakörben. :-(

Hogy ne tudj terelni, és ferdíteni, leírom hogy te is megértsed. 48 egy reakció volt, egy elõzetes akcióra... nagyon nem "csak úgy váratlanul" történt.

Ne ferdíts, ne terelgess más témára! Te vitatkoztál azon hogy ki kezdte, nem én...

ezek 48 elõtt történtek

Most komolyan azzal akarsz vitatkozni, hogy nem az arabok tamadtak meg 48-ban a zsidokat, azzal a szandekkal, hogy mind egy szalig kiirtjak oket???