Több univerzumra utal a háttérsugárzás

Egy kis félreértés van itt srácok.
Nem pártolom az anarchiát ( anarchia: olyan állapot amelyben, nincs a társadalomnak semmilyen formában visszatartó ereje, és az ezzel
visszaélõk lerombolják a társadalmat, valamint visszataszítják a fejlõdésben morális és technikai szinten és megtámadja annak tagjait, és az õt képviselõ intézményeit.Azok akiket ezt elkövetik nihilistáknak nevezik: olyan személy aki nem tiszteli a környezetét és annak törvényeit semmibe veszi és megszegi ).
Mindazonáltal minden rendszert anarchia követ, és azután alakul meg az újjabb rendszer.
Amiröl Te beszélsz Irasidus, a törvénynélküli világ bekövetkezhet, de kizárólag csak erõszakmentesen, és csak akkor ha az emberek rendelkeznek elegendõ etikával ( etika: ésszerû, józan ész alapján meghozott döntés amelyel segítesz, vagy legalábbis nem ártasz másoknak ) és erkölcsel: ( erkölcs: a népek sok évezredes tapasztalata által összegyüjtött írott és íratlan helyes viselkedési szabályok )
Az elõzõ írásommal arra akartam utalni, hogy az aktuális rendszer sem tökéletes, de messze jobb mint az elõzõ rendszerek.
Viszont épp ezért érdemes a dolgok mögé nézni, és nem kell követni minden esetben a fõsodor vonalat.
Irasidus másik kérdésedre válaszolva: a tudomány módszere a saját helyességének ellenörzésére: megismételhetõ és adott körülmények között ugyanazokat az adatokat produkáló kísérlet általi szemléltetése az általa helyesnek vélt adatok, elméletek alátámasztására, amely kisérlet igazolja hogy az adott elmélet igaz és mûködõképes .

néhány link amit érdemes megnézni:

Nem várom el senkitöl hogy elhiggye azt ami ezekben a filmekben elhangzik, csak az érdeklõdést szeretném felkelteni a téma iránt.
Ha bemutatott témában megítélésed szerint elegendõ információt halmoztál fel és ennek ellenére nem tartalmaz ellentmdondásokat, lyukakat ( nagy hiányosságokat )( számoknak, idézett véleményeknek, említett statisztikai adatoknak, a feltüntetett források léteznek e, ezeknek nézz utánna )
Ez helyett kiderül, hogy igazak, nem mondanak ellent egymásnak, hanem összefüggenek, megerõsítik egymást, miközben egymástól függetlenek,
Valamint a témát közlõ személyek józan, tiszta és ésszerû érvelést alkalmaznak, amelyet igyekeznek tényekkel alátámasztani

[justify]Aki nem ért valamilyen szót vagy nem ismer egy nevet, helység nevet, állítsa meg a filmet és vegye a fáradságot és nézzen utánna legalább röviden, másképp zavaros lesz neki az a téma amit a film közölni szeretne.
Elhangzik majd ilyen szó hogy FED: 1913-ban alapított amerikai központi bank, a FED szó a nem hivatalos neve a banknak, amerikában többnyire
így nevezik, a valódi neve: Federal Reserve System: Szövetségi Tartalék Rendszer
Vagy Bank of England: az angol központi bank.A Magyar Nemzeti Bank is egy központi bank.
Egy másik szó, résztartalék rendszer: azt fejezi ki hogy ha a bank 100 forintal rendelkezik akkor kibocsáthat 1000 forintot, vagyis a tõkéje 10-szeresét.
Aminek nem nézel utánna, azzal kapcsoladban lyukak lesznek az elmédben a témát illetõen, és függõen attól mennyire fontos része a témának a szó, olyan zavaros lesz számodra az információ amihez hozzá jutsz.

Gazdasági erõk lobby vagy hatalom


9/11 1

9/11 2

9/11 3

9/11 4

9/11 5

9/11 6

9/11 7

9/11 8

9/11 9


Interneten olvasható irodalom:

Drábik János


könyvek:

Drábik János - Uzsoracivilizáció II

Drábik János - Tudatmódosítás

Lenkei Gábor - Cenzúrázatlan Egészség

William Dufty - Cukorblues

Edward Griffin - A világ rák nélkül


Az alábbi film sok esetben nem alkalmaz tiszta és ésszerû érvelést, ennek ellenére rendkivül jól ábrázol néhány megtörtént eseményt és a pénz
forgalmazás módját jól bemutatja, ez a rész nem tartalmaz semmilyen olyan állítást amely nem megerõsíthetõ más forrásból.Valamint a film feleslegesen támadja az egyházakat, hajlamos a józan érveléstõl elrugaszkodóan tárgyalni a témákat, ennek ellenére érdemes megnézni, aki képes ignorálni ( ignorálni: nem tudomást venni róla ) a filmben tapasztalható negatívumokat, annak mindenképpen ajánlom.
Az elsõ 8 perc elég unalmas, de onnantól érdekessé válik

Zeitgeist film

Zeitgeist film bejezõ része

Köszönöm szõr nyúton, hogy nyugtázta a nyilvánvalót... 😊

"Ugyan annyi kordinata-ido mellett a sajatido egyre rovidul, ahogy kozeledunk a tomeghez. Nyilvan ez a gravitacio oka, a feny, es minden mas, a leheto legrovidebb ido alatt akar celhoz erni."

VS

"Semmilyen 'akarat' nincs a beprogramozva a szimulacioba, ugyhogy fogalmam sincs, mirol beszelsz."

Vaze ha a saját mondatodban nem tudod azonosítani az igét akkor nemtom mit írjak

" nem akar semmit az"

Az egyenletek egy minden lehetseges uton halado forgo vektorok amplitudoinak szuperpoziciojabol szamol valoszinuseget.

Semmilyen 'akarat' nincs a beprogramozva a szimulacioba, ugyhogy fogalmam sincs, mirol beszelsz.

Igen, Feynman úr értekezése is így szól a fényrõl, a kvantumfizika megadja a választ én a hasonlatra mondtam, hogy szar. A fény az nem akar semmit az ég világon, az csak fotonnyaláb és sokkal értelmesebb hasonlat lenne nyomáskülönbségekrõl beszélni minthogy orra lenne a fotonnak, ami kiszagolja merre kell menni. Olvastam az elõadását, ha nem hiszed olvasd el te is és végy egy nagy levegõt mielõtt legközelebb azt akarod mondani, hogy "a feny, es minden mas, a leheto legrovidebb ido alatt akar celhoz erni."- nem akar az semmit, maximum pofozva van ha már hasonló hasonlattal akarsz élni, megy amerre tud 😊 ps.: benézek okvetlen a kvantumfizika topikba hátha ott is hülyeségeket írtok 😊

Ez halal pontosan kiszamolhato.

Nem tudom, mit akarsz ezen 'megbeszelni'. Gyere at a kvantumfizika topikba, de elotte vegyel nagy levegot.
lol

Felejtsük már el ezt a lehetõ legrövidebb úton, meg lehetõ leggyorsabban akar célbajutni címû szöveget! Ezt már Richard Feynman is rosszul adta elõ, sõt még cifrázta is valami fergetes "kiszagolja" jelzõvel. LOL. Egyszerûbb akkor már nyomáskülönbségekrõl beszélni fényenergia esetén is. Így legalább takarná valamelyest a valóságot az energiakülönbségek ütközéssel való kiegyenlítõdésérõl és tovacsordulásáról szóló képbeszéd.
Egyszer azért szívesen elbeszélgetnék valakivel errõl az álláspontról. Vajon milyen akarata lehet a fénynek és ha van télleg neki akkor miket akarhat még? 😊

En koszonom, hogy megmutattad a helyes utat.

Köszönöm szépen az idõdet, amelyet erre fordítottál!

http://en.wikipedia.org/wiki/Shapiro_delay

A pontos valasz itt lapul. Ahogy irtam, a koordinata-ido es a sajatido kulonbozosege az ok. Ez felirhato ugy is , hogy lassul a feny, ahogy a lenti egyenlet mutatja.

Ha szamolsz, akkor koordinata-idoben nagyobb tavolsagot tesz meg a feny, de ez lenyegtelen, mert a koordinata-rendszer teljesen mas a bent levo tomeg miatt, igy a ket tavolsag nem osszemerheto.

Kiszamolhatod egy globalis koordinata-rendszerben a feny sebessegenek a valtozasat.
Ahogy kozeledsz a tomeghez, csokken. Itt az egyenlet.


http://en.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild_metric

Ranezesre a r->vegtelenbe alulrol kozelit c-hez.

A problemat az okozza, hogy ha kiveszed a Hold tomeget, akkor az egesz koordinata-rendszer atmeretezodik. Az ido, a ter, a testek hossza, minden.

Szamold ki. ,-)

Akkor mondok egy egyszerû kísérletet.

Lõjjünk fel a Földrõl egy szondát.
Lõjjünk rá egy lézersugarat, és mérjük meg az idõt, amíg eljut oda.
Várjuk meg, amíg a kettõ közé belép a Nap. Elõtte, utána, amikor görbül a fény, mérjünk idõt.
De ugyanez megjátszható olyankor is, amikor a Föld-Nap közé egy másik bolygó kerül - szonda sem kell.
A pályaadatok ismertek.
Ha a fény lassabban ér el hozzánk, amikor egy test közbeékelõdésre közelít, akkor ott van az eredmény.
Napfogyatkozás is jó lenne erre, de a Hold tömege elég kicsi ehhez.

Termeszetesen a fenynel sajatidorol nem beszelhetunk.
De 0.99c sebessegnel igen. Amit irtam, erre a sebessegre vonatkozik.

Multiuniverzumok, persze.. lol
Ennyi erovel mondhatom. hogy ez batman hivojele. xD

Ugyan annyi kordinata-ido mellett a sajatido egyre rovidul, ahogy kozeledunk a tomeghez. Nyilvan ez a gravitacio oka, a feny, es minden mas, a leheto legrovidebb ido alatt akar celhoz erni.

De a problema nem ennyi. Te azt hiszed, a ter erintetlen marad.
De ez nem igaz, az is eltorzul. Ugyan akkora koordinata-idoben nagyobb tavolsagot tesz meg a feny. De ez nem jelent semmit, nem hasonlithatod az elozo ter allapotahoz.

Foleg nem szamolhatsz ezzek a torzult tavolsagbol es a sajatidobol sebesseget, mert az ket koordinata-rendszer osszekeverese.

A feny mindig c-vel halad.

„Egyenesen. (Ha egy labdán húzol egy egyenest, az most egyenes vagy görbe? Vigyázz becsapós! ”

Ehhhehe.

Ha van egy fényforrásom, amely fényt bocsát ki, amelyet x méterre elcsípek úgy, hogy a közelben nincs nagyobb tömeg, akkor az a fény egyenes úton haladt.

Ha közben odamozog a Nap, ugyanaz a fény már nem egyenes úton halad, meg lesz görbítve.
Az, hogy a tér(idõ) görbül meg, engem, mint külsõ megfigyelõt nem érdekel. Az eltérés ívmásodpercekben mérhetõ.

Azt lenne még érdekes kimérni, hogy van-e késleltetés.
Valszeg van, mert a fény hosszabb utat tesz meg a gravitációs elhajlítás miatt. Ha nincs késleltetés, akkor az azt jelenti, hogy nagyobb a sebessége, mint c. Vagy valami ilyesmi.

Jan 2. Nyugodtan írhatsz: ok, a cikk arról ír, hogy a fény gravitációs térben nem egyenesen halad. Ez volt a kérdésem alapja. Újra a kérdés: sokszög vagy ív a haladás pontos útja?

Ami zavart a linkelt cikkben, hogy kvazárok fényét nézegetik. Éppen a gravitációs hatások miatt maga a kavzár kiinduló fénye nem a legjobb minta. Egy kevésbé nagy tömeggel rendelkezõ objuktum lenne alkalmasabb.., de a fenti kérdés szempontjából ez most mindegy.

Valamit iszonyatosan benéztek a srácok, ha nulla jött ki 😄DD Azt hittem, mozgunk. Erre kiderül, hogy egy helyben állunk, de közben keringünk is?? Nekik is jó volt a pezsgõjük 😄

😄D

"A fény, amikor görbe úton halad, sokszög mentén mozog vagy törésmentes íven halad? A válasz több ponton is megnyugvást adhatna 😊"

Javítanék, mert félre értetem a kérdést(Jan 1. nem írok többet):
olvasni való

"Itt arra gondolok, hogy mi a Föld abszolút sebessége a térhez képest? Itt ugye Nap körüli keringés lenne a legkisebb komponens és a globális mozgás sebessége érdejelne."

Röviden: 0

Hosszan: "A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley, a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét. A kísérlethez a Michelson által kifejlesztett Michelson-interferométert használták. Abszolút sebesség nincs.
...
E kísérlet eredménye, negatív volt, vagyis a keresett sebesség mindig nullával volt egyenlõ. A kísérletet többször is elvégezték, és mindig ugyanarra az eredményre jutottak."

"A fény, amikor görbe úton halad, sokszög mentén mozog vagy törésmentes íven halad? A válasz több ponton is megnyugvást adhatna 😊"

Egyenesen. (Ha egy labdán húzol egy egyenest, az most egyenes vagy görbe? Vigyázz becsapós! Egy kis segítség: Mit nevezünk egyenesnek?)

Ugye finom volt a szilveszteri pezsgõ?
Csak kicsit sokat ittál. :-)

Na mégegy megjegyzés, hogy hogyan lehet bedobni a térbe valamit, amit ott is marad, mint a hajósok csomója. Majdnem megvan a megoldás, amivel nem kell kilõni a mûholdat, hanem ott marad ahol lértejön és a Föld kering el onnan 😄 Ez lenne a csomó a kötélen, de látom, hogy magammal fórumozok. így már mindegy a megoldás is 😊

Átrágtam mégegyszer és jogos volt a 'juj', mert a rögös tér egy adott torzulása lehet egy szintén mozgó objektum következménye, ami érvénytelenné teszi az abszolút dolgot. És ami még rosszabb, ha a vizsgált térrész, amiben utazgatunk még esetleg folyamatosan nyúlik/torzul. Egy felfúlyódó lufin szaladgáló hangya mérhetne hasonlóan nehéz módszerrel. Arra gondoltam, hogy a hajósok nem véletlen dobták be a vízbe a csómós kötelet, ami bár hullámzott a vízzel együtt, mégis lehetett számolgatni a csomókat: a sebesség a vízhez képest a vízben -> térhez képest a térben.
A második kérdés talán könyebb, ami a fotonokra irányul 😊 Mérési ötelem viszont erre nincsen...

😊 Pontosítok: A tér egy adott pontjában található torzuláshoz képest. Ehhez az kell, hogy két apróbb dolog (tomok) úgy mozduljanak el, hogy nincs tényleges gyorsulásuk vagy sebességük, csak "alattuk" változik a tér. Ha jól tudom, már figyeltek meg ilyet. Na ehhez képest hogyan mozgunk. A relatív sebességünk lerágott csont (?) 😊 A sok térgörbítõ cikk arra utal, hogy a tér rögösebb, mint egy szántóföld. Látható ez a rögösség vagy csak én jövök túlságosan vidékrõl?

"Itt arra gondolok, hogy mi a Föld abszolút sebessége a térhez képest?"

juj

Átolvasgattam az összes hozzászólást és a cikket is 😊 és két kérdés merült fel az agyamban (nem én csak az agy):
- merre haladunk az ütközést nézve ez akár fontos is lehet. Itt arra gondolok, hogy mi a Föld abszolút sebessége a térhez képest? Itt ugye Nap körüli keringés lenne a legkisebb komponens és a globális mozgás sebessége érdejelne. Konkrét mérés erre lehetne a tér rögös mintáját figyelve kellene azonosat találni a bolygó különbözõ pontjain elhelyezett állomásokon. Nem tudom, hogy ez megvalósítható-e.
- A fényrõl: tetszik a vákum csillapítás/tired light kérdés. A grvitációval kombinálva született a másik kérdés. A fény, amikor görbe úton halad, sokszög mentén mozog vagy törésmentes íven halad? A válasz több ponton is megnyugvást adhatna 😊

Teljesen igazad van.
A filozófia ma ugyanazt a szerepet tölti be, mint régen a vallás, összegez eredményeket, de önmagában semmit nem ér.
A vallás és a filozófia alól mára már mindent kiszerveztek, még az erkölcsöt is. Ezzel nem vitatom a létjogosultságát, de mai formájában nem termékeny. Ugyanúgy, ahogy nem termékeny a l'art pour l'art sem.
Néha találkozom olyan emberekkel, akik pl. költészetbõl akarnak megélni. Az, hogy meg lehet ebbõl élni nem azt jelenti, hogy meg is kell ebbõl élni. Én azokat a költõket (filozófusokat) szeretem, akiknek van egy tisztességes szakmájuk, és szabad idejükben verset írnak (filozofálnak).

Ezek szerint a filozófiai eszmecserénket lezárhatjuk. Azt ugyan pontosan nem tudom mivel foglalkozol, de ha jól sejtem diploma kell hozzá, igaz? És amit tanultál az sem olyan, hogy gondolok egyet, billentyûzetet ragadok és megváltom a világot? Gondolom elõképzettség szükséges hozzá...

Pedig nekem pl.: nagyon tetszene ha nem azt kellene tanítani az iskolában, hogy kettõ meg kettõ az négy hanem mondjuk 2+2 = 12. Nekem ez tetszik, és "kalkulációs maximum-halmaz tétel" miatt ez lehetséges is. Amit én találtam ki mert elolvastam néhány ismeretterjesztõ fércmûvet a neten, meg a wikipédiát is vágom, ja és ezt tételt meg ne keresd sehol, mert ezt én találtam ki, most... Tetszik? Persze, hogy nem tetszene, és valószínûleg az sem tetszene ha ilyeneket terjesztenék a neten. Az meg gondolom a legkevésbé ha felhívnád figyelmemet, hogy ugyan már ez egy marhaság, erre újabb általam kitalált szóvirágokkal érvelnék, amíg lehet ... utána személyeskednék. Mert konkrétan itt errõl szólt ez a móka.

(Megjegyzés: A videó nem rossz.)

Azt nem tudom, meg nem is tudnék érdemben hozzátenni sem a témához, még a tudományos módszer kérdéséhez sem, mert nincs (tapasztalati) természettudományos végzettségem (a matematikát és a logikát itt nem venném annak).

Néha eljátszom a gondolattal, milyen is lenne egy igazán törvények nélküli világ, meg ha lenne ilyen, milyenek lennének benne a megismerni vágyó ember kilátásai (ha ugyan lehetne egyáltalán). (Beindul, csak picit várni kell a stream-elésre, meg van egy rövid reklámblokk is az elején)

Bõvebben a filozófiáról:
Azért mert filozófia analizálja és néha mindenféle hajmeresztõ dolgot állít a tudományról attól még ugyanolyan távol lesz a egymástól a két "tudományterület" mintha nem értekezne róla. Például Polányi éppen Kuhn ellenzõjét állítja, vagy még sokan mások. A filozófia éppen ilyen, vagy elfogadod az egyiknek vagy másiknak az állítását, vagy elveted. Nincs filozófiai bizonyítás (bár voltak erre törekvések pl.: Logikai Pozitivizmus - de elhalt)!

Vagyis a filozófiai állításokat a tudományról mint érdekességet meghallgatom, de vita alapnak semmiféleképpen nem tartom, minthogy teljesen eltérõ módszert alkalmaznak (és mint már említettem a filozófia állításai falszifikálhatatlanok)! Bár értelemszerûen van közös részhalmazuk, mint pl.: a logikai analízis.) Filozófia módszerével valóban nem fogod eldönteni az olyan egyszerû kérdéseket sem, hogy létezik-e a valóság, vagy éppen meg lehet-e ismerni?! Bár az sem jó ha szembeállítjuk a két módszert mivel mindkettõ másra való. Egyes filozófusok (nem Kuhn) ezt néha elfelejtik, és egy pár évvel ezelõtti filozófiai konferencián olyan okos téma volt napirenden, hogy "miért ne lehetne sajtból a Hold?" (Ez sajnos nem vicc!)

Nos, szerintem legyen a kérdés az, hogy mi a tudomány módszere, a tudomány szerint?

Sajnos ez a fejezet nincs fenn online.

Bocsánat, persze John Barrow: A fizika világképe. Mindjárt beteszem a linket is, úgy emlékszem, van online változat.

Nekem tetszik az, amit Halgatyó a tired light kapcsán kérdezett.

Az új kérdésrõl:

,,Szerinted ha egy jelenségre több elmélet születik, hogyan lehet eldönteni az "elméleteknek" a valóságtartalmát? Vagy szerinted ez lehetetlen? ''

Nem tudom, a realizmus vitát nem dönthetem el, mindenesetre én egyáltalán nem tartom eretnekségnek azokat a megközelítéseket, miszerint valóban lehetetlen igazságról beszélni. De nem tartom jelentõsnek a realizmus-vita gyakorlati oldalát, mert akár igaz a dolog, akár nem igaz, mindenképp ugyanaz a végeredmény a mi szempontunkból: egészen nyugodtan tehetünk úgy, mintha a realizmus igaz vol(na).

Szóval van egy olyan munkahipotézisünk, hogy a jobban ,,tömörítõ-zippelõ'' elméletek ,,igazak'', és hogy a világban valamiféle ,,rend'' van, egyáltalán, van ,,külvilág'', ami tõlünk függetlenül, és szabályok alapján szervezõdik, ezek a szabályok pedig elég mélyek ahhoz, hogy érdekes legyen foglakozni velük, de azért nem is reménytelenül nehezek. Mindez afféle kimondatlan alaphipotézis, amit anyira megszoktunk, hgy észre sem veszünk. Tagadhatatlan, hogy igen alapos okunk van rá. Itt nemcsak az ötszáz éves modern tudomány és az ötezer éves civilizáció ezt igazolni látszó tapasztalataira gondolok, a történet szerintem még régebbi:

Úgy tûnik, hogy az elmúlt évmilliók alatt azok az élõlények, amelyek (persze többnyire kimondatlanul) valami ilyesféle ,,realista'' és ,,szabályelvû'' alapra építettek, azok fennmaradtak, versenytársaik meg kiszorultak. Itt persze nem arra gondolok, hogy már az egér is fizikai elméleteket is gyártott volna, hanem csak arra gondolok, hogy az aggyal (idegrendszerrel, szabályozással) rendelkezõ élõlények már pusztán a létükkel is egyfajta benchmark-ot nyújtanak a realizmus-alaphipotézis védhetõségére. Ugyanis az élõlények agyát a lehetséges méretek korlátozzák, tehát minden egyes agynak egy szûken kimért adott kapacitásból kell a veszélyes külvilág minél teljesebb körû modellezését megoldania. Vagyis: az idegrendszer (agy), sõt általában a biológiai szabályozás kialakulása óta az élõlények feladata egyfajta ,,tömörítés''. Minden egyes agy szelektál, szûk modellekkel dolgozik, sõt eleve csak korlátozott ingereket tud felvenni. Az élõvilág versenyszínpada tehát ezekkel a tétekkel játszik.

A végeredmény pedig, vagy legalábbis a jelenleg látható helyzet az alábbi: éppen a modellezésre, tömörítésre legjobban specializálódott faj, az ember valóban sikeres lett. Szóval az élõvilág fejlõdése szerintem valóban jó okot ad arra, hogy a szokásos realista egyéb ,,természetesnek vehetõ'' alaphipotézisekben kimondatlanul is megbízzunk, legalább munkahipotézisként: létezik világ, úgy tûnik rend van benne, elég bonyolult ahhoz, hogy korlátlan mélységig kutatni lehessen, de azért nem is kaotikus, elméleteket gyárthatunk és tesztelhetjük õket hasznosságuk szerint. Szóval itt ezeket értettem ,,realizmus'' alatt, legalábbis itt ebben a hsz-ban.

Sajnos már nem emlékszem jól ezekre a kimondatlanul is elfogadott alapdolgokra, de kb. azokra gondolok, amikrõl emlékeim szerint Paul Davies ír A fizika világképe c. könyve elején. Sajnos nem tudok errõl sokat, ráadásul könnyen belekeverhetek oda nem tartozó szálakat is, fõleg azért, mivel egy másféle értelemben a matematikafilozófián is végigvonul egy realizmus-vita. A lényeg az, hogy Halgatyó írása a mérésrõl és a hipotézisekrõl nekem tetszett, és én nem látom úgy, mintha ne értené, hogy mit kérdez. Sajnos Polányi írását egyáltalán nem ismerem, Kuhn könyve volt az egyetlen részletesebben tanulmányozott könyv általam, meg a szociálkonstruktivizmus egyes vitái.

Én és halgatyó közötti "vitáról":
Nem hiszem, hogy halgatyó "fényfáradásra" gondolt minthogy állítás szerint õ talált ki ezt a szót, bármit is jelentsen - mert ezt eddig nem árulta el. Ha elolvasod a kommentjeit, a fogalmakat csak használja de nem érti és olyan mondatok születnek ami egy középiskolát megjárt személy számára is világosak, hogy valóságtártáluk nulla. Persze lehet olyat játszani, hogy néhány gondolata hasonlít valamilyen régen elavult elmélethez, ez nem is annyira meglepõ minthogy ezer számra vannak ilyenek, és az lenne a csoda ha nem találnánk ilyet...

Tudományfilozófiáról:
A tudományfilozófia szép dolog, és biztos értékes is, de az filozófia, ez meg természettudomány. Gondolom tanultad mi a különbség a kettõ között? Szép gondolatai vannak Thomas Kuhn-tnak (olvastam), de ugyanígy szép gondolatai vannak Polányi Mihálynak is meg a többieknek is... nem tudom érted-e mit akarok mondani vagy kifejtsem?

Elméletekrõl:
Szerinted ha egy jelenségre több elmét születik, hogyan lehet eldönteni az "elméleteknek" a valóságtartalmát? Vagy szerinted ez lehetetlen?

U.i.: A kevesebb néha több! Elnézést!😊

Talán nem a legjobb példa ide, de talán a legolvasmányosabb:

Isaac Asimov: Logika, in: Én, a robot.

Azért jutott csak eszembe, mert szépirodalmi példaként jó lehet arra, hogy egy elvileg egy elmélet milyen messze mehet abban, hogy ad hoc kiegészítõ hipotézisekkel igazolja magát. Végsõ soron nem lehet megcáfolni Zseni robot kozmológiai elméletét sem. Powel elmélete ennek ellenére persze sikeresebbnek nevezhetõ, mint Zsenié, ezt azonban talán úgy lehetne a legjobban megragadni, hogy Powel elmélete egyszerre magyarázatot ad rengeteg más, az eredeti kérdés szempontjából új, ,,idegen'' területre is, míg Zseni elmélete közvetlenül épp csak azt a szûk területet magyarázza meg, amire kitalálta, és azt a szûk területet is rendre állandóan újabb és újabb ad hoc kiegészítõ hipotézisekkel kell megvédenie, ahogy merülnek fel rendre az újabb és újabb ellentmondó tények.

Gondolom, a fényfáradás (tired light) elmélete is azért került ki a fõsodorból,

* egyrészt mert gondolom csak azt magyarázza meg, amire eredetileg kitalálták, és az kitalálása óta eltelt nyolcvan év alatt sem találtak olyan más területet, amire szintén éppen jó magyarázatot adott volna ugyanez az elmélet,

* másrészt mert gondolom az idõközben kiderült ellentmondó tények ellen pedig egyre inkább csak nehézkes ad hoc kiegészítésekkel lehetne megvédeni a tired light elméletet.

A táguló világegyetem elmélete pedig gondolom, azért válhatott uralkodóvá, mert,

* egyrészt ahogy írtad is 95-ben, rengeteg olyan más dologgal is összhangban áll, amire közvetlenül a kitalálásakor eredetileg talán nem is gondoltak (elemek aránya, csillagok kora), tehát afféle ,,független'' területek, amiket ,,egyúttal'' szintén ,,pont'' megmagyaráz,

* másrészt meg gondolom az azóta eltelt évtizedek alatt sem merültek fel olyan ellentmondó tények, amelyektõl csak erõltetett ad hoc kiegészítésekkel lehetne megvédeni az elméletet.

Kicsit durván fogalmazva: ha úgy gondoljuk az elméletekre, mint valami tömörítõ algoritmusokra, melyek a világ jelenségeinek lehetséges magyarázatát ,,gazdaságosan'', valamiféle elv-rendszerek ,,formátumában'' ,,kódolják le'', akkor egyes elméletek gazdaságosaknak nevezhetõek, mások meg kevésbé. A tudománytörténet fordulatai pedig szerintem talán azért vannak, mert hát a zippelõ algoritmusok végsõ hatékonysága is csak akkor mutatkozik meg, amikor kellõen sokféle fájlra ki lettek próbálva: a túl szûk mintás ,,benchmark'' félrevezetõ is lehet.

Pl. a ,,hamis'' elméletek pedig leginkább olyanok lehetnek, amelyek egy eredeti szûk kérdéskör területén látszólag jól kódolnak, de ahogy tágul az érdeklõdés alá vont kérdések köre, úgy bizonyul egyre gazdaságtalanabbnak a ,,zippelésük'' hatékonysága. Mint ahogy lehetne olyan zippelõ programot is írni, amely a tulajdonos néhány személyes fájlját kiemelkedõ hatékonysággal kódolná, viszont tágabb körû használatra gazdaságtalan lenne, általános használatra pedig kifejezetten elõnytelen. Talán a mítoszok csírái is éppen ilyen ,,minizipperek'' lehettek eredetileg, és csak késõbb alakultak át mitológiává.

A ,,félrevezetõ kismintás benchmarknak'' néha persze elõfordulhat az ellentétes jellegû esete is: vagyis egy elmélet elvileg általánosan ,,jól tudna zippelni'', de ez éppen a kitalálása idején még nem látszik egyértelmûen, mert elõször véletlenül épp csak néhány olyan szûk kérdéskör területén használják, amire leszûkítve éppen hogy nem optimálisan tömörít, és ezért a kortárs, versengõ társelméletek kiszorítják, amelyek pedig akár primitívebbek is lehetnek nála, de épp primitívségük miatt az adott szûk kérdéskör területén ,,testreszabottabban,'' tehát hatékonyabban kódolhatnak. No és ahogy bõvül az érdekõdés alá vont kérdések köre, úgy bontakozik ki fokozatosan a ,,jobb'' elmélet elõnye, ami esetleg eredetileg még nem volt egyértelmû. Még akár az is lehetséges, hogy egy mai szemmel nézve helyes elméletnek eredetileg mindenféle ad hoc hipotézissel kellett védenie magát a kortárs primitívebb elméletektõl (állítólag a kémia tudománytörténetében van erre példa).

Szóval szerintem ennek köszönhetõek a tudománytörténet furcsa vargabetûi is, azok, amikrõl Kuhn egy csokrot szedett össze a könyvében (geocentrikus világkép látszólag ,,váratlan'' háttérbe, majd ,,váratlan''elõtérbe kerülése stb.).

A szövegösszefüggésbõl úgy értem, hogy Halgatyó (tudománytörténeti értelemben) nagyon is valós dologra kérdezett rá: a "vákuumcsillapítás" alatt szerintem a fényfáradás nevû alternatív hipotézisre gondolt, ez része (volt) az ELTE TTK tudománytörténeti-tudományfilozófiai képzésének is, legalábbis nekünk TTK-s tanárszakosoknak akkor kötelezõ volt, a kutató szakosok tantervét és a mai helyzetet nem ismerem.

Halgatyó kérdése pedig szerintem elsõsorban tudományfilozófiai irányultságú volt: vagyis nem ismerethiányról vagy elfogultságról van szó, hanem egyszerûen csak arra kérdezett rá, hogy hogyan szorulnak háttérbe vagy elõtérbe a kezdetben versengõ hipotézisek: szerintem arra a kérdéskörre gondolt, amit Thomas Kuhn vizsgált. Az a sejtésem, hogy a kísérletekkel való egybevetés mellett az is számít, hogy egyes elméletek meglepõ sikerrel képesek összekapcsolni sok korábban különállónak tartott területet is, sõt végsõ jelentõségük sokszor messze túlterjed az eredetileg felvetett problémakörön ("szeredipaság"), míg más elméletek esetlegesebb jellegûek maradnak, és magyarázó erejük nem terjed túl azon a körön, mint amire eredetileg felvetették õket.

A kérdés azért bonyolult, mert bár a tapasztalat és a kísérlet teszteli az elméleteket, de a kísérleteket, sõt általában a kérdésfelvetéseket részben éppen az elméletek vezérlik, ezért az elmélet és a tapasztalat egymással való viszonya nem igazán egyszerû. Kuhn szerint ad hoc magyarázatokkal meglepõen sokáig fenn tudják tartani magukat a versengõ hipotézisek is, ezért a végsõ háttérbe szorulásuknak a története valóban olyan dolog, amirõl érdemes beszélni.

"optikailag vastag és optikailag vékony fényforrások"

A mit??? Ha ez megint a általad kitalált szó, akkor nehezen tudok utánanézni, mert gondolatolvasó nem vagyok. Esetleg ha leírnád mire gondolsz, és ez hogyan kötõdik a mi beszélgetésünkhöz, nagy öröm volna számomra...

"Továbbá: gondold át még egyszer, hogy egy 3000 K fokos bármilyen anyag (pl. hidrogéngáz) folytonos spektrumú hõmérsékleti sugárzása zömében mibõl származik. (Nem a rekombinációból)"

A rekombinációban éppen anyag keletkezett, nem az anyag volt 3000 k. Na de ezt hagyjuk, akkor szerinted mibõl keletkezet, és miért?

Nem volt itt semmiféle személyeskedés, titeket leszámítva. Én meg sem említett volna, hogy amit csinál az Rakománykultusz-tudomány, ha nem kezd el magáról beszélni... Alátámasztottam, linketltem miért gondolom így. A személye engem a legkevésbé érdek, annál inkább a téma. Arról meg nem én tehetek, hogy fogalma sincs mirõl beszél. Ha ezt kimondom, alátámasztom, az az én szótáramban építõ jellegû kritika, persze ha nem fogadja meg az az õ baja, és nem az enyém...

Beszélhetünk a témáról a tovább, vagy még elmondjátok látatlanban én milyen vagyok? A továbbiakban ezt figyelmen kívül fogom hagyni, mert ez engem nem érdekel, se más személye!

Ez halgatyónak volt ...

És ha nem tudod mitõl lila a lila akkor nincs mirõl beszélnünk <#banplz>

Fel se vedd a felsõbbrendûségre tett kísérletét, ha leszámítom az alakoskodását és személyeskedését, egész jó kis vita alakul(hatott)-t volna ki belõle.

Csak ne finnyáskodjunk!
Én szeretem a kemény ütésváltásokat, fõleg ha nem én kapok.

Még annyit: egy kis tanulás még ilyen okos embernek sem árt, mint te.
Javaslom, tanulmányozd az optikailag vastag és optikailag vékony fényforrások fénye közötti különbséget.
Továbbá: gondold át még egyszer, hogy egy 3000 K fokos bármilyen anyag (pl. hidrogéngáz) folytonos spektrumú hõmérsékleti sugárzása zömében mibõl származik.
(Nem a rekombinációból)

Hát, már én se merek megszólalni...
a nagyképûséged meglehetõsen ritka.
Képzeld, pontosan tudom, hogy mit írtál le.
Meg azt is gyanítom, amit nem írtál le.
De ha ez neked lelki kielégülést okoz, akkor hülyézz csak nyugodtan másokat

Én már nem is merek megszólalni. :-)

"Azt is tudom, hogy a foton energiája fordítva arányos a hullámhosszal. abszolóte nem értetted, amit írtam. No mindegy."

Ugye fogalmad sincs, hogy ezt írtam le? 😊 Ez éppen egy bizonyíték a vöröseltolódás és az univerzum tágulása közti kapcsolatra. Na pislogj egy kicsit és tedd fel a következõ kérdésedet: "De miért?" (Ez a mondat akkor is csúcs :"hogy a fény (és bármilyen elektromágneses sugárzás) 1 Mpc út megtétele után hullámhosszát teljes pontossággal megtartja-e, vagy energiát veszít folyamatosan" - összehordasz hetet-havat aztán szabadkozol hogy te tudtad. Ne áltasd magad!)

Dehogynem értem azt amit írtál ezt hívják Rakománykultusz-tudománynak. (Példa: "vákuum csillapítás")

K: 1.) Amikor a hidrogénatom létrejön egy elektronból meg egy protonból, akkor szerinted milyen hullámhosszú sugárzás keletkezik?

V: Egy kb. 3000 K fekete-test sugárzás, na ez, mekkora hullámhosszúságú sugárzás? Parancsolj:



A vöröseltolódás okai:

1. a forrás és a megfigyelõ relatív mozgása (Doppler-effektus,relativisztikus Doppler-effektus)
2. a forrás és a megfigyelõ gravitációs potenciálja eltérõ (gravitációs vöröseltolódás)
3. a Világegyetem tágulása (a forrás és a megfigyelõ között)

(1,2 pont fajtáit is soroljam fel? Csak mert az egy egész estés mulatság lenne, és nem sokat értenél belõle...)

1.) Amikor a hidrogénatom létrejön egy elektronból meg egy protonból, akkor szerinted milyen hullámhosszú sugárzás keletkezik?

2.) Tudom, hogy mi az a vöröseltolódás.
Azt is tudom, hogy a foton energiája fordítva arányos a hullámhosszal.

abszolóte nem értetted, amit írtam. No mindegy.

Következõ hozzászólásodban írod:
"A vöröseltolódásnak, vagyis a relatív hullámhossz változásnak több oka is van, nem csak az Univerzum tágulása,"

Mondj egy olyan okot, emi nem a távolodással kapcsolatos.

"ezt többféleképpen lehet megkülönböztetni egymástól."
Hogyan?