57
-
gybfefe #57 Momentum és reláció a marketing terv hátterében... de azért hajrá, inkább mint való villa, amit még Geller is meghajlíthat a téridőben. Egy pillanatra minden állítható a világ végtelenjével szemben. Én azt nem értem, amikor a görögök elkezdtek gondolkozni, hogy a francba lehet, folyton rácáfolunk a dologra, mármint a gondolkodás folyamatára.... A negatív és pozitív fogalmak egzakt relációt takarnak, nevesen tükörképet, ha épp a géometriával pédálódzunk. De mit lehet tenni, az ember örül hogy él és ismételhet bizonyos dolgokat, ezek közé tartozik a butaság is -
vasedeny2 #56 ígyis elég hideg van! kell a francnak "abszolút negatív" minusz fok :D
egyébként ha jól értettem (bár ez közel se biztos) a relativitás elméletét, akkor azért nem tudjuk átlépni a fénysebességet, mert egész egyszerűen nincs rá idő. viszont nem is kell átlépni a fénysebességet, mert a világegyetem bármely pontjába el tudunk jutni egy űrjahóban, az űrhajó utazói számára 2 hét alatt. az más kérdés, hogy a külvilág számára sok-sok év telik el. -
#55
Amit mondtál, a nyelvem hegyén volt. -
djhambi #54 ""Most az abszolút nulla fok dől meg, majd lassan megdől az a fránya fénysebesség is... "
Az igaz, hogy negatív hőmérsékletnek nevezik el, de elég hatásvadász ahhoz, hogy félig összezavarja azokat, akik nem hallottak még entrópiáról. A középiskolában és a termodinamika nagy részében - ahogy philcsy is mondta - a hőmérséklet definíció szerint az, amit a hőmérő mér. Ez összefügg az anyag belső energiájával, vagyis a részecskék mozgási energijával.
Ily módon a negatív hőmérséklet azt sugallhatja, hogy a részecskék mozgási energiája negatív. Ez pedig azt sugallná, hogy vagy a sebesség négyzete, vagy a tömege negatív. Toták kár, mert a valós sebesség nem komplex szám, és a negatív tömeg valahol a negatív energiával tisztára Kaku-sci-fi. Létezik negatív energia, de ezt a féregjáratok esetében már lefoglalták.
Mint kiderült, ők a negatív hőmérsékletet az ntrópia fordított viselkedésére értik. Akkor nem lenne célszerűbb a negatív entrópia megnevezés? Ja, hogy a negatív hőmérséklet sokkal jobban eladható a hírügynökségeknek, mert senki se hallott entrópiáról, de hőmérsékletről már igen...
"Az utóbbit pedig már régen nem tartják állandónak. (hiszen még megállítani is tudják a fényt, nézd meg a Mindentudás Egyeteme erről szóló részét)"
Várjatok! A fény sebessége függ a közegtől, amiben terjed. Sűrűbb optikai közegben lelassul. Vákuumban megegyezik a fénysebességgel. A fénysebesség természeti állandó, és nem egyenlő a fény sebességével.
Például E = mc^2. Ki tudja, milyen fény sebességétől függ az anyag energiája? Nem, nem a fény sebességétől függ, mert nincs is semmilyen fény a képletben. Egy természeti állandótól függ, a fénysebességtől.
Az más kérdés, hogy egyes "eretnek" tudósok úgy tartják, hogy a fénysebesség az univerzum 13,7 milliárd éve alatt nem volt mindig állandó. Nehéz helyzetben vannak, ha ezt bizonyítani is akarják...
-
#53
Dehogy fed el bármit is. Valahogy baromira el vagy tájolva. A "kaotikus" meg nem azt jelenti, hogy "nagy komplexitású dinamikus". A nagy komplexitású dinamikus rendszer entrópiája is lehet alacsony, vagy magas.
Pluszban meg egy adott komplexitású rendszer komplexitása időben állandó, attól, hogy az entrópiája nő, nem lesz komplexebb egy hangyafasznyit sem. A komplexitás a rendszerben lévő részecskék számától és az elméletileg lehetséges interakcióktól függ. Az entrópia meg pont azt mutatja meg, hogy ezen elméletileg lehetséges interakciók mekkora része történik is meg adott pillanatban. Alacsony entrópiájú rendszerben kevesebb a részecskék közti történés, magas entrópiájúban meg több. -
#52
Nem teljesen: pl
Az entrópia valójában a fenti cikk szerint sokkal inkább egy mesterségesen létrehozott dimenzió nélküli mérőszám, ami azt fedi el, hogy nem ismerjük a kaotikus (nagy komplexitású dinamikus) rendszerek állapotát, működését, fejlődését. Márpedig inkább csak arról van szó, hogy a kaotikus rendszerek az időben előre haladva egyre bonyolultabb fraktálmintázatot hagynak maguk után, ez értelmezhető egyre komplexebb rendszernek, vagy az entrópia növekedéseként is. -
#51
Mit bővebben, baszki? Az egyszerű-összetett az egy tulajdonság, a rendezett-kaotikus meg egy másik. A kettő dolog totál független egymástól. -
#50
Aha, értem!
Bővebben...? -
#49
"Azonban, ha az entrópia fogalmát nem a rendezett/kaotikus, hanem az egyszerű/komplex fogalompároson keresztül nézzük, "
Kár, hogy lófasz köze van a két dolognak egymáshoz, ezek a fogalmak két különböző tulajdonságot jelölnek, és egymástól függetlenek. Nem kéne erőlködni a spanyolviasz fosáson, mert nem azzal lesz a végén tele a naci... -
#48
Én ott látom a dolog magyarázatát és a hagyományos entrópia fogalom egyfajta csődjét, hogy a magyar fordítása ennek ugye a "rendezetlenség", de nagyjából a világon mindenhol ilyen értelemben használják. Ami pl úgy van magyarázva, hogy egy szép szabályos kristályrácsot felmelegítünk, akkor az elolvad, majd elpárolog/elforr és összevissza rohangáló golyók töltik be a szentanyatermészetet, mindenfajta energiaszintekkel és szabadsági fokokkal. Tehát egy szabályszerű állapotból eljutottunk egy kaotikus állapotba. Tiszta sor.
Azonban, ha az entrópia fogalmát nem a rendezett/kaotikus, hanem az egyszerű/komplex fogalompároson keresztül nézzük, akkor ez a kísérlet és még egy csomó dolog érthetővé válik. Először is matematikailag szinte semmit nem kell változtatni, a leírás OK.
Azonban hogy miről is van szó már érdekesebb.
Igazából talán inkább csak arról, hogy a lézerekkel potenciálgátat hoznak létre ott, ahol régebben gödör volt, és ennek vannak különleges effektusai.
Általánosan viszont azt látjuk, hogy mesterségesen létrehozott körülmények között a természetestől jelentősen eltérő eredményeket, folyamatokat kapunk.
Azonban valójában ebben nincs semmi különleges, az élet az evolúció ugyan is így működik. Vannak olyan önszervező általában ciklikus folyamatok, amelyek hagyományos értelemben a rendszerek "entrópiáját" csökkentik, miközben komplexitásuk növekszik.
És ennyi, nem egy vasziszdasz.
A gond az, hogy fizikus szemmel a természet az ami az univerzum 99%-a: energia, plazma, gáz, por, meg kő. Fizikus szemmel az élet, az összetett rendszerek marginális az általánostól eltérő rendszerek, nem pedig az általános dolognak az értelemszerű folytatása.
Szóval szerintem csak az entrópia értelmezésén kéne igazítani egy kicsit.
De ezek nem az én gondolataim, csak lusti vagyok most linket keresni hozzá. -
#47
Valkinek megvan ez "lángoló jégkocka" kép nagyban? NxN>1024x768 -
#46
Na de amikor megfordították a mezőt, akkor valójában le is közölték azt az energiát, ami ezt az "abszolút negatív" hőmérsékletet abszolút nullára hozta. A rendszer tényleg energiát kellett elnyeljen, hogy elérje az abszolút nullát, de ettől még nem negatív tartományban volt, csak "egy másik" abszolút nullán. -
physis #45 Köszönöm a példát és a leírást, egyszer majd meg is próbálom végigszámolni konkrét értékekre is. -
blessyou #44 Én a legjobban a kombinatorikai magyarázattal és a bináris atommal értettem meg a negatív abszolút hőmérsékletet.
Képzeljünk el olyan részecskéket, amiknek összesen két energiaszintjük van. Következésképp az egyik nagyobb a másiknál. Namármost ebből van N darab, ők alkotják a rendszert.
Kiindulásképp az összes alapenergián, vagyis az alacsonyabbik energián van, vagyis az energia minimális. Ekkor az entrópiája a legkisebb, hiszen ez csak egyféleképp jöhet létre, az összes részecske az alsó energiaszinten áll.
Első lépésként adjunk a rendszernek annyi energiát, amennyi elegendő egyetlen atom magasabb energiaszintbe ugrásához. Ekkor egyetlen részecske a magasabb energiára ugrik. Na de melyik? Akármelyik. Vagyis ezt a makroállapotot N-féle mikroállapot valósíthatja meg. vagyis megnőtt a rendszer entrópiája. Adjunk hozzá mégegyszer ennyi energiát, vagyis még egy részecske fog a magasabb energiára ugrani. Vagyis akármelyik két részecske lehet a magasabb állapotban. Ez már (N alatt a 2)-féleképp valósulhat meg, vagyis N*(N-1)/2, ami nagyobb N-nél, vagyis az entrópia tovább nőtt.
Azt történt tehát, hogy energia közlésével növekedik az entrópia, vagyis az egységnyi energiaváltozásra jutó entrópiaváltozás pozitív (lásd képlet), tehát a hőmérséklet pozitív.
Ahogy adjuk hozzá az energiaadagokat a rendszerhez, úgy fog egyre több részecske a magasabb energiaszintre ugorni, és ez egyre több kombinációt tesz lehetővé, vagyis nő a mikroállapotok száma, vagyis nő az entrópia.
Egészen addig, amíg pont N/2 db részecske van a magasabb energiaszinten. Ilyenkor maximális az entrópia, most baromi nagy a hőmérséklet. Adjunk hozzá ismét egy energiaadagot, hogy még egy részecske a magasabb energiaszintre ugorjon: meg is történik. Vagyis most N/2+1 db részecske van magas energiaszinten, DE a lehetséges mikroállapotok száma CSÖKKEN, pontosan ugyanannyi, mint az N/2-1 gerjesztett részecske esetén. Az a középiskolából ismert matematikai szabály érvényes, hogy N részecskéből ugyanannyiféleképp tudok N/2+1 -et kiválasztani, mint N/2-1 -et otthagyni. Ezt kombinatorikából így tanítják középsuliban:
(N alatt a k)=(N alatz az (N-k)).
Szóval mi is történt, energiát adtam a rendszernek, aminek hatására a mikroállapotok száma (vagyis az entrópia) csökkent. Ahogy adogatom az energiát, úgy egyre csökken az entrópia, mígnem az összes részecske a felső energiaszinten lesz, vagyis az entrópia újra minimális. Tehát az egységnyi energiaváltozásra jutó entrópiaváltozás negatív, tehát a képlet szerint a hőmérséklet negatív.
Ilyen kétállapotú részecskékként lehet felfogni a részecskék mágneses momentumát (spint). Vagy azonos irányba áll a térrel, és akkor nagyobb az energiája(1/2), vagy ellentétesen, és akkor kisebb(-1/2). A fenti kísérletben ezt csinálták, N/2-nél több spin állt ellentétesen a mágneses térrel, mint azonos irányban. Majd hirtelen átfordították a mágneses teret, ezzel tulajdonképpen felcserélték az energiaszinteket, és hirtelen N/2-nél több részecske spinje állt azonos irányban, mint ellentétesen, vagyis ebben az állapotban ha egy spint ellentétesből azonos irányba fordítottál volna (energia hozzáadásával), akkor csökkent volna az entrópia, tehát a hőmérséklet negatív volt. -
philcsy #43 Ez: "Ha a rendszer csak hűtöd akkor az mindvégig ebben az egyensúlyi állapotban marad."
helyett ez: "Ha a rendszer csak fűtöd akkor az mindvégig ebben az egyensúlyi állapotban marad." -
philcsy #42 Úgy hogy gerjesztve vannak a részecskék.
Termodinamikai egyensúlyban az állapotok betöltöttségére Maxwell–Boltzmann statisztikát használjuk. (Kivéve ha nem :) )
Ebből két nem degenerált állapotra:
Pi / Pj = exp(-Ei/(kT)) / exp(-Ej/(kT))
Pi i-edik állapot betöltöttsége, más néven populációja
Ei i-edik állapot energiája
Ebből az jön ki hogy ha összehasonlítjuk a különböző energiájú állapotok betöltöttségét a magasabb energiájúé mindig alacsonyabb lesz. Határértékként végtelen nagy hőmérsékletre lenne csak az összes állapot azonos mértékben betöltött. De ez csak egyensúlyi állapotra igaz. Ha a rendszer csak hűtöd akkor az mindvégig ebben az egyensúlyi állapotban marad.
Ha viszont gerjeszetjük a rendszert, pl egy másik lézerrel vagy villanófénnyel, akkor lehetségessé válik az hogy a magasabb energiájú állapotok betöltöttsége nagyobb legyen mint valamelyik alacsonyabb energiájú állapoté. Ezt nevezzük populációinverziónak, és ez kell ahhoz hogy a lézer működjön.
Így lehetséges az hogy egy "rendszer több magas energiaállapotú atomot tartalmaznak, mint ami a legmagasabb pozitív hőmérsékleten lehetséges".
A kulcs az hogy itt nincs egyensúlyban a rendszer. Ha várunk, nem is kell túl sokat, ez a rendszer közel egyensúlyivá válik, és onnantól kezdve igaz lesz rá a Maxwell–Boltzmann statisztika és már nem lesz "több magas energiaállapotú atomot tartalmaznak, mint ami a legmagasabb pozitív hőmérsékleten lehetséges".
Amit a cikkben írnak az egy olyan állapot ahol sokáig ilyen nem egyensúlyi állapotban tud maradni a rendszer. Szerintem. -
physis #41 A képlet mögött álló fizikai és matematikai tudást még nem tudtam megragadni, ezért úgy próbáltam eddig elképzelni, hogy:
Először elképzelek egy majdnem abszolút nulla fokos hideg testet, az atomokat valami kristályrácsba szerveződve. Ez a test lebegjen valahol az űrben háborítatlanul , mindentől elszigetelve, még a kozmikus háttérsugárzástól is. Most ha csak egy kicsi energiát is közlök a testtel (mondjuk az Alpha Centauriról ránéz egy hangya), akkor a test már ettől a pici energiaközléstől is sokkal rendezetlenebbé válik. Nem abszolút értelemben, hanem az eredeti mértékéhez arányítva. Valahogy úgy képzeltem, el, hogy az abszolút nulla fokhoz nagyon közeli állapot valamilyen értelemben már olyan magas rendezettségűnek számít, hogy ahhoz képest már az a pici hőmozgás is nagyságrendekkel rendezetlenebbnek tekinthető, ami a hangya rápillantásától eredt. Lehet, hogy az Alfa Centauri távolságából jövő hangyapillantás is elég ahhoz, hogy a rendezetlenség nagymértékben nőjön. Nem azért, mintha a hangya olyan nagy rendezetlenséget tudna bevinni, hanem azért, mert úgy viszonyul az eredeti extrém pici rendezetlenséghez.
Gondolom ezért lehet az is, hogy nem lehet a testeket teljesen abszolút nullára lehűteni. Mert még ha egy tündér jóságosan lehűtené is nekünk egy pillanatra abszolút nullára, akkor is egy pillanat alatt elrontaná az egészet egy olyan csekély energiabevitel is, hogy egy távoli galaxisban egy baktérium eléget egy cukormolekulát, és annak az itteni melege is elég lenne a móka teljes elrontásához. Gondolom, éppen ezt értik a tudósok azon, hogy az abszolút nulla felé közeledve a testek fajhője egyre kisebb lesz, korlátlanul elenyészve, és éppen ez teszi az abszolút nullát elérhetetlenné. Hétköznapi hasonlattal: a nagy fajhőjű vizet sokkal könnyebb tartósan jéghidegen tartani, mint a kis fajhőjű fémeket, mert a nagy ,,hőtehetetlenségű'' víz viszonylag érzéketlen a szoba zavaró melegére, míg pl. egy kis fajhőjű fémdarab pillanatok alatt átveszi a környezet melegét, tehát tartósan jéghidegen csak különleges elszigeteltség esetén tartható.
Most jön a korábbi hangyapillantásos, abszolútnullafokos gondolatkísérlet kontrasztja: most meg képzeljünk el egy ugyanolyan tömegű és anyagi minőségű testet, mint az előbb, de ne az űr hidegében, hanem a Nap belsejében, tízmillió fokon. Vagy akár képzeljünk el még ennél is forróbb anyagot, ahol a részecskék sebessége összevethető a fénysebességgel. Nyilván valami kavargó plazma lesz, ahol intuitív értelemben hatalmas zűrzavar uralkodik. Most próbáljuk meg ezt a szinte extrémnek tekinthető zűrzavart tovább növelni, mondjuk ugyanolyan arányban vagy mértékben, ahogy az előbb az abszolút nullafok közeli anyagnál próbáltuk. Bár nem sokat tudok a rendezetlenség pontos fogalmáról, mértékéről, de szemléletből úgy képzelem, hogy a kavargó, extrém rendezetlen plazma rendezetlenségének növelése nagy energiabevitelt igényel, mert már eleve olyan gyors és kavargó és szétkenődött minden, hogy "a lúd kövérségét" csak nagyarányú további energia bevételével lehet fokozni.
És ha általában is úgy tapasztaljuk, hogy a nagyon forró testeknél valamiféle egységnyi rendezetlenség-növelésre jutó, ahhoz szükséges többletenergia-igény nagy, míg a nagyon hideg testeknél ugyanez az arány meg elenyészően kicsiny, és a köztes (nem szélsőséges) hőmérsékleteknél is szép szabályosan, éppen a hőmérsékletnek megfelelően (csak attól függően) áll be ez az arány, akkor akár tekinthetnénk a hőmérséklet fogalmát eszerint az új fogalom szerint is. Úgy értem, persze csak akkor, ha a tapasztalás azt mutatja a jelenségek elég széles körénél, hogy a hőmérséklet mindenféle intuitív és klasszikus fogalmai épp ugyanannak felelnek meg számszerűen is, amit ezzel a furcsa arány-fogalommal kapnánk.
Ennek az lehet az előnye, hogy ekkor nem kell feltétlenül mindenféle szabadsági fokra eső átlagos energiáról beszélnünk a hőmérséklet fogalmának pontos meghatározásához, hanem a rendezetlenség és az energia fogalmára építve is felépíthetnénk ezt a fogalmat. Ennek meg például akkor lenne haszna, ha a jelenségek egyes szűk körénél valamiféle általánosítást szeretnénk, vagyis olyan fogalmakra van szükségünk, amire a klasszikus hőmérséklet definíciók az eredeti értelemben nem alkalmazhatóak.
Őszintén szólva a (termodinamikai) entrópia fogalmát nem értettem meg, és a vele kapcsolatos deriválásos képleteket sem, ezért próbáltam az említett képletet az alábbi módon elképzelni. -
Sir Ny #40 Na ne mondd. És mégis hogy van a lézerben több magas energiájú részecske, mint ami akár a legmagasabb pozitív hőmérsékleten SEM lehetséges? Sőt még szobahőmérsékleten SEM lehetséges, de még azon a hőmérsékleten sem, amin a lézer van, azon sem lehetséges. -
blackeagle #39 Nekem a mostani 0 fok is elég hideg és mondanak -10et is hétvégére úgyhogy nem értem minek lejjebb menni ? Amúgy a Millenium Falcon bebizonyította hogy lehet a fénynél gyorsabban repülni és a doki DeLorien -je pedig hogy ha időt ugrasz akkor a kasznin az abszolut 0 foknál is hidegebb lesz :)
na én meg megyek afrikába ,elég a hidegből ! -
kukacos #38 Pedig philcsy szépen elmagyarázta.
Nagyon egyszerűen összefoglalva arról van szó, hogy a hőmérsékletet lehet úgy definiálni, hogy
hőmérséklet = energiaváltozás/entrópiaváltozás
Általában egy fizikai rendszerben, ha energiát közlünk vele, akkor a "rendezetlensége", azaz az entrópiája nő, és fordítva. Tehát az egyenlet jobb oldalán levő mindkét mennyiség előjele megegyezik, így a bal oldalon levő hőmérséklet mindig pozitívnak adódik. Ez a definíció nagyon szépen működik a normál fizikai rendszerekben.
A szóban forgó rendszer olyan trükkös, hogy ha energiát közlünk vele, az entrópiája csökken. Így ha a fenti egyenlet szerint számolva "negatív hőmérsékletet" lehet hozzárendelni. A trükköt úgy érik el, hogy instabil állapotba hozzák a rendszert, és bármi kis lökés is "kimozdítja" ebből az instabil állapotból, egy "alacsonyabb entrópiájú" állapotba mozgatva azt. Tehát energiát közöltünk vele, és mégis csökken az entrópiája.
Mint philcsy írja, a hőmérsékletnek nem sok értelme van egy nem egyensúlyban levő rendszerben. El lehet játszani a negatív hőmérséklettel, haszna is lehet, de csak zavaró összehasonlítani a hétköznapi hőmérőben mérhető mennyiséggel.
A másik probléma, hogy az így használt (statisztikus fizikában értelmezett) entrópia lényegében szubjektív fogalom, tehát a megfigyelő választásain múlik. Röviden az entrópia definíciója: ha egy rendszer sokféle állapotban lehet (mikroállapotok), a megfigyelő nem tud különbséget tenni sok között, és ezeket egy közös állapotnak látja (ezek az ún. makroállapotok). Tehát pl. nem tudjuk, hogy konkrétan melyik gázmolekula mit csinál egy edényben, de ismerjük a gáz nyomását, hőmérsékletét és térfogatát. Az entrópiát makroállapotokhoz rendeljük, és arányos az ahhoz tartozó mikroállapotok számának logaritmusával. A második főtétel például annyit mond, hogy a makroállapotok úgy szoktak megváltozni, hogy időben később azok valószínűbbek, amelyeknek *több* mikroállapot felel meg, tehát az entrópia mindig nő - ami teljesen nyilvánvaló. Tehát ha egy nyomás-hőmérséklet-térfogat hármas többféleképp állhat elő, akkor az fog bekövetkezni.
Viszont látni kell, hogy a dolog azon múlik, hogy mi mit látunk egyformának, tehát hogyan húzzuk meg a makroállapotok határát. Elvileg egy szuperképességű démon képes lehet név szerint ismerni minden gázatomot, és neki egyik állapot sem tűnik egyformának az edényben, sőt, kijelentheti, hogy épp az az állapot számára a rendezettebb, amibe érkeztünk, és így nem érvényes a főtétel, a hőmérője pedig negatívat mér.
Ennek ellenére az entrópia jól használható fogalom: belátható ugyanis, hogy ilyen trükkökhöz mindig energiára van szükség. Lehet, hogy a démon képes fejben tartani minden molekulát, de ehhez az agyának rengeteg energiát kell elhasználnia, és a démonnal együtt értelmezett rendszer számunkra már a második főtételnek megfelelően viselkedik.
Ha jól értem, ebben az esetben a fizikai érdekesség az, hogy nem külső energiaforrás adja a szükséges extra energiát, hanem előzőleg eltároljuk a rendszerben magában, így zárt rendszernek nyilváníthatjuk. Egy kigyúrt, szteroidos, felpumpált démonnal állunk szemben, aki korábban megszívta magát energiával, zárt rendszernek deklarálja magát, és elvégzi a trükköt.
Ettől meg továbbra is az emberi megfigyelő véges képességein játszunk definíciós játékot. Valószínűleg lehetne egy olyan állapotleírást is adni ehhez a rendszerhez, ahol az entrópia teljesen normálisan viselkedik. -
#37
A #6-osom picit segít, meg a #4-es és philcsy beszólásai is, de azok sem sokat.
Igazából, ez egy terminológiai probléma. Ezek a hülye tudósok nem kreatívak. Foggal-körömmel ragaszkodnak a régi fogalmakhoz, ahelyett, hogy ezt az újonnan felfedezett jelenséget teljesen új fogalmakkal magyaráznák el. Persze, akkor az lenne a baj, hogy nem a nép nyelvén szólnak, de egy adott pontra elérve - Nincs mese! - újítani kell. -
Darth Dave #36 El kezdtem olvasni, aztán felhagytam vele... totál érthetetlen. 100%ig biztos vagyok, hogy a szerző/fordító se sokat értett belőle. 
-
philcsy #35 Egy példa:
A lézer működéséhez populáció inverzióra van szükség. Tehát arra hogy a magas energiájú állaoptokból több legyen betültve mint az alacsonyakból. Ezt sem lehet elérni a hőmérséklet emeléséve. Mégsem mondjuk azt hogy a pumpált lézer "forróbb mint a legforróbb bármi" pedig az is "több magas energiaállapotú atomot tartalmaznak, mint ami a legmagasabb pozitív hőmérsékleten lehetséges".
-
Sir Ny #34 "A negatív hőmérsékletű rendszerek pontosan ellentétesen viselkednek, az energia hozzáadása csökkenti rendezetlenségüket. Ezek a rendszerek azonban nem a hagyományos értelemben hidegek. Valójában a negatív abszolút hőmérsékletű rendszerek több magas energiaállapotú atomot tartalmaznak, mint ami a legmagasabb pozitív hőmérsékleten lehetséges, ezért a hő mindig a nulla Kelvin fok fölötti rendszerekbe fog áramlani belőlük,"
Tehát ez forróbb, mint a legforróbb bármi? Nemééééééétem! -
#33
Ez a kísérlet halálosan hasólínt a "Day After Tomorrow" (Holnapután) filmre. A film végén meg fordult a sarki mágneses pólusok és bekövetkezett az abszolút ZERO. És még pop-corn sem kellet hozzá. 
-
Zolivok #32 mármint úgyértettem hélium szuperfolyékony hélium már lassan én is tompa leszek -
Zolivok #31 folyékony hidrogén -273fokot már ezer éve elérték mondjuk azt nemtudom hogy a -273.2 e az abszolut nulla vagy a simán -273 °C -
Venator #30 Az egész arról szól hogy meggyújtjuk a jégkockát. Ott a szemléltető ábra. Nem értitek? Ejdesötétmindenki.
(Bocs a trollkodásért)
-
#29
Mi az, hogy feketelyuk? féreglyuk! -
philcsy #28 Mert ti a hülye goa'uldoktól tanultátok, minket viszont egy Alterai tanított ... -
philcsy #27 javítom:
"Viszont ez azt jelentené hogy az alapállapot nem az igazi alapállapot. Ez viszont azt jelentené hogy a kvantum-elméletek használhatatlanok a valóság leírására." -
#26
Ahogy én tudom még a Brown mozgás sem áll le, ez is a ZPE miatt.
A BEC-nél meg fontos, hogy egész spinű bozonokból álljon a cuccos, ott ugyan is nem érvényesül a Pauli-elv, ami kizárja, hogy azonos kvantum állapotokban több részecske is tartózkodjon. Általában a normál anyag feles spinű részecskékből áll, ahol egy kvantumállapotot csak egy részecske foglalhat el. Az anyag ezért mutat akármilyen szerkezetet egyáltalán.
Olyan atommagoknál, atomoknál viszont ahol a rendszer teljes spinje egészre jön ki tapasztalhatunk bozon-szerű tulajdonságokat, ilyenkor talán bármennyi részecske lehet ugyan azon a helyen.
Talán meg kéne próbálkozni egy feketelyuk készítéssel ez alapján!
-
#25
Végre, bár szigorlatoztam is anno ötomfizikábú, de kezdtem nem érteni mi a rohadás van, mígnem meg nem említetted a csigakaput, meg a ZPM-et! Mosmá akkor minden világos! DAnkesőn! Maj jön Samantha Carter és jól megoldja! Megnyugtató.
Jaffa Kree! -
#24
Én nem értem a cikket. Lehet, hogy a fordít sem...? Ilyen szintű fizikáról mezei újságíró nehezen ír vagy fordít értelmeset. -
#23
Még, hogy új anyagállapot....
A melóhelyem homlokzatán van egy kijelzős hőmérős-óra. Na az szokott mostanában nem csak +0- át hanem -0-át is mutatni....
Lehet, új munkahely után kell néznem ?? -
Doktor Kotász #22 Jól értem, hogy ez a cikk a fing fúrészeléséről szól? -
philcsy #21 Ha "beállna a hullamerevség" akkor az addigi alapállapotú rezgés energiája felszabadulna. Megcsinálnád a Csillag kapus zérópont generátort. Ami mellékhatásként folyamatosan ölné az univerzumot.
Viszont ez azt jelentené hogy az alapállapot nem az igazi alapállapot, és az igazi alapállapot energiája nulla. Ez viszont azt jelentené hogy a kvantum-elméletek használhatatlanok a valóság leírására, hiszen mindben van egy nem nulla energiájú alapállapot. -
philcsy #20 "Ha a fenti cikket az ember szó szerint értelmezné, akkor az abszolút nulla foknál is kisebb, azaz abszolút negatív hőmérsékleteken egy test nem adja le a hőjét a környezetében lévő, nála hidegebb testnek, hanem épp fordítva a hő a hidegebb testtől a melegebb felé áramlik. Nagy baromságot írtam?"
Ha szó szerint vesszük akkor igen. De itt is #4 "blessyou" -re hivatkoznék. Itt nincs értelme hőről beszélni.
Ez a hőmérséklet definíció a klasszikustól nagyon távol van. Azért nevezik ezt is hőmérsékletnek mert hagyományos eredményeket ugyanúgy visszaadja,tehát semmivel nem rosszabb mint a hagyományos. Viszont általánosan használható. -
#19
Én, mint húrelmélethívő, értem ezt, de játsszunk el a gondolattal, hogy a tér egy adott részében beáll a hullamerevség. -
philcsy #18 A magmozgás, és minden más mozgás, soha nem áll le. Még 0°K-en sem.
A Bose-Einstein kondenzátumban minden részecske alap állapotban van. De még ebben is mozognak. ZPE energiával rezegnek.