Évente két atombombát készíthetne Észak-Korea

Lehet.

Szerinted rosszabb lesz, mint most?

Nem, ennyire azért nem buták: a 12,3 évente lebomló tríciumot újra feltöltik. Ezt hívják karbantartásnak. Amúgy jól van ez így.

Aki megkaparintja az atombõröndöt, talán van annyi esze/pénze, hogy tríciumot is beszerezzen hozzá.

Ezért van idõszakos karbantartás a bombákon. Ezért van az, hogy ha akármennyi atombõrönd is tûnt el - ez inkább UL kategóira - azok már tutura csak egy halom fémek, némi elektronika és némi akivítással bíró hasadóanyagok, de nem fegyverek.

Errõl ugyan semmit sem írtam, de érdekes felvetés. Mondjuk dolgozik a témán néhány tízezer mérnök, meg tudósok, olyan kaliberrel, mint például Neumann, meg atomfizikusok hada. Erre a konteós körökbõl odaszól valaki, hogy "srácok, de arra nem gondoltatok, hogy a trícium bomlik?" Erre a bagázs a homlokára csap, vazze, ez még Tellernek se jutott eszébe, kidobnak pár milliárd dollárt és kezdik elölrõl.

- A DK honvédelmi miniszter lemondott
- Az új dk-i honvédelmi miniszter harciasabb
- USA-DK 4 napos hadgyakorlatot tart (a helyszínen van a G. Washington atommeghajtású repcsihordozó is)
- ÉK rakétákat vonultatott fel a közös határon

Google a haverod.

A források szarok a cikkben ( az összes link halott ).

Azért annyira ne szállj el, mert minden neutronbomba egyik eleme a trícium. Mivel ez kb. 12 év alatt lebomlik, el is terjedt konteós körökben a nagy ha-ha-ha, hogy az amcsi atombombák pár év múlva semmire sem lesznek jók.

"Viszont a nagy ribbanóerejû fissziós fegyverek tényleg nem tisztán fissziósak, hanem az egymásba csapódó uránium közé deutériumot és tríciumot juttanak."

Hát ez se nyert. Pl.:

http://en.wikipedia.org/wiki/Mark_18_nuclear_bomb
http://en.wikipedia.org/wiki/Mark_6_nuclear_bomb

Azt is megjegyezném, hogy az urános összelõjük-típusú fegyvert kár ennyire hangsúlyozni, mert jó ideje senki sem alkalmazza, legfeljebb néhány tüzérségi lövedékben találni még az egyszerû felépítés miatt. Plutóniumot alap uránizotópokból állítanak elõ besugárzással, ami nem túl nehéz, így sokkal jobban megéri az uránból plutóniumot csinálni és implóziós fegyverben eltüzelni, mint a nagy részét szétszórni egy béna uránalapúban. A legtöbb atomos nemzet egyáltalán nem is csinált ilyet. Az egyetlen kivétel Dél-Afrika, de nekik annyi uránjuk volt, mint a szemét, tudósból meg híján álltak.

Jó kis semmitmondó cikk. Nem az LHC-vel, vagy a várható eredményeivel van gondom.

(elõre kuncogok a kötekedõkön :-)

Más téma: javítani kell dátumformátumot. LHC e. és LHC u.

Si vis pacem, Parabellum!

A hozzászólások sorrendjében válaszolok. Természetesen utána elolvastam az övét is.

Mégvalami?

A NATO és Oroszország viszonyában annyi a ködösítés meg a visszavont állítás, meg a visszavonás visszavonása vagy csak símán elhallgatás, hogy már semmit sem hiszek el.
Akkor vált gyanússá az egész (elõször), amikor valamelyik sajtó az Orosz-NATO szövetségrõl meg a közös rakétavédelmi ernyõrõl értekezett.
Ez egy marhaság! Amíg ezek ellenségek, addig van értelme hogy rakétavédelmi ernyõt gyártsanak. Egymás ellen.
Node mihelyt szövetségre lépnek, az egész rakétavédelem okafogyottá válik.

Meghát még mindig nem értem ezt a gigantikus fegyverkezést a világban.
A nagy mumus, a szovjet tömb már 20 éve nincs.
Ki ellen fegyverkeznek ekkora ütemben?
A kõbaltás kis észak-Korea ellen? Vagy Irán ellen? Kína ellen? Vagy a másik kõbaltás ellenfél, az arabok ellen?
Ha nem haragítják magukra a fél világot, akkor azt a tengernyi pénzt békés célokra is költhetnék.
Több helyrõl olvastam, hogy az USA katonai költségvetése akkora, mint az utána következõ 10 országé együttvéve.
Lehet azon agyalni, hogy melyik gerjeszti a másik fegyverkezését, de számomra eléggé egyértelmû.

Még valamit hiányolok.
Az észak-Koreai vezetés véleményét, tájékoztatását, stb. nem olvastam-hallottam sehol sem.
Pedig biztosan lenne mit mondaniuk. Nyilván külföldi fogyasztásra (nekik ez külföld) nem ugyanazt a forradalmi jelszótömeget nyomatnák, mint belföldön.

Például tõlük is szívesen hallanám, hogy mit kerestek azok a katonák, akik az ágyúzáskor áldozatul estek, vagy megsebesültek.
Mert a jelek szerint nem a civil terület volt az elsõdleges célpont, csakhát a célzási pontosság

Nahát, mióta örülsz annak, hogy jóban vagyunk az elvtársakkal?
<#hehe>

Azért írta, hogy hagyományos atomtöltet (pl a Fat Man, aminek csak pár százelék volt a hatásfoka). Késõbb megemlítette, hogy parányi fúziós DT töltettel a hasadóanyag közepén többszörösére lehet növelni a fissziós bomba hatóerejét a többlet neutron felszabadulás miatt. Ezekkel már közel 100 %-os hatásfokú energiafelszabadítást lehet elérni, párszáz kT-ás pusztítóerõvel.

Egyébként mialatt ti itt nyammogtok, olyan elõrelépések történnek a Nato és Oroszország között, amelyek pl. 10 éve még legrózsásabb álmainkban sem szerepeltek. Már azt hittük, hogy a Putyin-éra újabb hidegháborút fog hozni. Ezzel szemben - kopogjuk le! - javulnak a a kapcsolatok. Olyan optimizmus fogott el most hirtelen, hogy kedvem lenne felhajtani egy üveg Törley pezsgõt.

kukacos már mindent leírt, de te csak bokszoljad az árnyékot.
Bocs, nem akarlak megzavarni.

Az implóziót is összekeverted. Mintha az egész posztban összekeverted volna a Pu-t az urániummal...

1945-ben az amerikaiaknak két bombára elég Uránja, és egy bombára elég plutóniumja volt. Az egyik urániumbombát felrobbantották egy sivatagi kísérletben, a plutóniumos meg az ágyúmódszeres, az csak élesben volt kísérlet. Biztosak voltak a mûködésében, mert egyszerû szerkezet.

Pont fordítva. Már akkor is rájöttek, hogy sokkal gyorsabb reaktorral Pu-t termelni, mint uránt tisztítani. Lényegében azóta nem is készült uránimbomba, vagy csak kísérleti céllal. Tetû lassú a Pu termeléshez képest. Viszont pont ezért van az - nekem ezt mesélték - hogy U-val mûködnek a reaktrok és ez örökõdõött a civil szférában. A tórium is lehetne hasadóanyag, csak abból nem jön hamar Pu...

Atomfegyverekrõl. Egy hagyományos atomtültet nem lehet 20 KTonnánál erõsebb, mert a fegyver anyaga elõbb szétesik, mielõtt a reakció nagyobb energiát tudna felszabadítani, tehát a hasadóanyag nagy részében nem fut le láncreakció.

Nem maradt le itt egy 0? Én úgy tudom, hogy 200kT kb. a praktikussági határ és elvben lehetne 500kT-ás szerkezet is, csak akkora lenne és olyan embertelenül sok hasadóanyag kell, hogy értelme nincs.

Emlékeim szerint robbantottak 50kT-ás hatóerõvel a fúziós technika elõtt.

Egy másik állam területérõl elég nehéz háborúzni, ami nem járul hozzá. Irakot azért támadhatták meg 2003-ban, mert a szomszédok asszisztáltak ehhez. Érdekes, hogy ezt soha senki nem vettette még a kedves szomszédoknak...

A felsorolt etnikumok természetesen a konstruktív másságra voltak példák.
Egyébként Én régen elkezdtem írni a wikin egy témábavágó cikket, de sajnos kifogytam a szuszból, más elfoglaltságaim lettek, és nem tudtam kiteljesíteni.

Én már régóta arra gyanakszom, hogy a kis pattogó országokat azért tartják, hogy a nagy országoknak folyamatos casus beli-je legyen egymással.

Nem hiszem, hogy Magyarország lenne az etnikailag leghomogénebb állam. Például, Albánia biztosan homogénebb, de ott van a világon még sok más állam is.
A másság biztosan jó dolog, de csak akkor, ha a mások között konstruktív kapcsolat alakul ki. Ha valamelyik másság parazitizmusra alapozza a létét, ott nem lehet beszélni konstruktív kapcsolatról. Ez utóbbira közeli példa a horvátok léte a Magyar Királyságban. De mondhatnám a szatmári svábokat is, vagy a kárpátaljai ruszinokat, vagy az erdélyi szászokat, vagy a bolgárkertészeket, vagy a kunokat, vagy a jászokat, vagy a székelyeket, vagy az örményeket.
Amit kihagytam, az nem véletlen. :-)

:)

Az elv értelmetlen, ami a nagy buzifelvonulás mögött van. Amcsi tényleg egy multikulti társadalom. Na de Magyarország? Trianonnak hála létrejött talán az egész világon legtisztábban egynemzetiségû állam. Azzal, hogy itt is nyomatják a multikulti baromságot csak az embereket zavarják össze, és osztják meg. Persze egy szinten, pont ez a cél.

Amit ma Magyarországon ez a nyugati multikultis média okoz a társadalomban az pontosan a saját elveivel megy szemben.
Ez olyan, mintha a ratyi közösségbe mindenki bepofátlankodna és elkezdené mondani, hogy ki az igazi ratyi és a kissebségi ratyikat a többségi ratyik ellen hergelné. Mi értelme van ennek?

Magyarország viszonylag tisztán egynemzetiségû, egy kultúrájú, egy értékrendû közösség, ahol a heteró életmódnak elsõbbsége, magasabb értéke van a ratyisággal szemben. Nem mondom, hogy ratyi ellenes pogromokat kell szervezni, de az embereket elítélni, mert általában a heterókat értékesebbnek tartják, "homofóbok" az a helyi kultúrába történõ erõteljes beavatkozás.

Kiskegyed. Annál autentikusabb lapot sose találsz MO-n <#nezze>

Amúgy komolyan, ekkora nagy bajotok lenne, ha észak korában felvonulna 20 szerencsétlen buzi? Könyörgöm, engem már az se érdekelne, h a szomszéd utcában tenné, nemhogy egy kontinenssel arrébb....

Teccenek az érveid. Megírhatnád a forrásaid, Blikk, Õnagysága, Sztori?
:)

Halgatyó te árpád apánk népébõl jössz? Látszik :D

Engedélyezik a buzifelvonulásokat. Mert téged az észak koreai buzifelvonulás annyira korlátoz majd a szabadságodban, hogy fúúúúúúúúú.

Mindegy, látszik magyar vagy.

Látom, hogy jól éreznéd magad Észak-Koreában.

A berobbantásos és az ágyús módszert tényleg kevertem. Tehát tényleg a plutónium a berobbantásos, és a plutónium az ágyús elven mûködik.

Viszont a nagy ribbanóerejû fissziós fegyverek tényleg nem tisztán fissziósak, hanem az egymásba csapódó uránium közé deutériumot és tríciumot juttanak. A felszabaduló neutronok erõsítik a láncreajciót.

<#eplus2>

Hát ez tele van nagyon durva tévedésekkel. Csak szemezgetek egy kicsit.

Hogyne létezne kisméretû hidrogénbomba. Az '50-es évek óta azért dolgoztak ám valamit a fegyvereken. Az általad említett neutronfegyver például az, majd nézz utána, egy komplett Teller-Ulam dizájn. De emlíhetném mondjuk a B83-at, vagy bármelyik modern ballisztikus rakéta MIRV robbanófejét, amik néhány száz kilós, és 500 kt-ig skálázódnak. Mind fúziós elven mûködik. Keress rá pl. a W88-ra, kisebb, mint egy ember, és 360 kg.

Ennek megfelelõen fúziós elven mûködõ fegyverek bõven 100 kt alá is méretezhetõk, szamárság, hogy mindig sok megatonnás kell legyen.

Hogyne létezne 20 kt-nál nagyobb fissziós fegyver. A legnagyobb hadrendbe állított 500 kilotonnás volt (Ivy King).

A deutériumnak semmi köze a neutronfelszabaduláshoz. A neutront a lítium fogja be, ami tríciumot hoz létre, ezután D-T fúzió következik. Láthatóan gõzöd sincs róla, mit csinál a lítium a buliban.

Teljesen összekeverted a plutóniumot az uránnal, az uránalapú az ágyús, a plutónium az implóziós.

A neutronbomba fúziós fegyver. Nem csak az USA-nak van, az oroszok is csináltak belõle épp eleget.

Tanulság: hasból nem kéne szakérteni ám...

keszitHETne, vagy keszit?

Ott bukik az összeesküvés elméleted, hogy minden incidens után egy fiatal nõ arról üvöltözik az észak.koreai tévében, hogy lecsaptak az imperialistákra. Ha ezeket az akciókat amerikai katonák követték volna el komcsi egyenruhába bújva, akkor az északiak nem kérkednének a történtekkel, hanem azt bizonygatnák, hogy nem õk voltak.

Inkább az történhetett, hogy az a degenerált debil hülyegyerek örökösnek annyi esze van, mint a Paris Hiltonnak, csak õt kinevezték a hadserek fõnökének, és nyomkodja a gombokat.

"Amennyire én tudom, a hidrogénbombát Li+D fúziójával csinálják meg. A litium-deuterid szobahõmérsékleten szilárd, sûrûsége sokszorosa a cseppfolyós hidrogénének (ez a felrobbantáskor nagyon számít!), nem bomlik mert nem radioaktív, ezek miatt viszonylag kisméretû, hordozható bombát lehet csinálni. "

Azt jól tudod, hogy deutériumot használnak lítiummal, tehát egy vegyületet.

De kisméretõ hidrogénbomba nem létezik. A hidrogénbomba az maga a geometria. Kell egy atombomba, egy kupac litium-deutérium vegyület. Az atombomba felrobban, és a deutériumot felhevítve beindítja a fúziót. Csak ez ugye nem mûködik, mert egy felrobbanó atombomba szétszórná a deutériumot. Ehhez kell a geometriai precizitás. Kell egy wolfram-uranium ütvozetbõl készült háromdimenziós elipszis. Az egyik gyújtópontban egy uránium bomba, a másikban meg a deutérium. Az atomtöltet felrobban, és mielõtt szétesik az egész szerkezet, a belõle elinduló röntgensugárzás, ami fotonokból áll, eljut a wolframból álló elipszisig, majd visszatükrözõdik egy részük, és mivel a forrás az elipszis gyújtópontjában volt, mind az elipszis másik gyújtópontját találják el. A röntgensugarak igen erõs koncentrációja pedig annyira felhevíti a deutériumot, hogy beindul a fúzió. Ezalatt az elipszisben lévõ gyenge uránium feldúsul, mert neutronsugárzás éri, és az is láncreakcióba kezd.

Ezt nem lehet kicsiben kivitelezni. Nagy szerkezet kell, hogy az atomtöltet robbanása ne vesse szét addig, amíg a röntgensugarak felhevítik a deutériumot. Van egy kis idõrés a röntgensugarak és a fizikai szétesés terjedése között. Ezért nem lehet kicsi a szerkezet. Túl kell élnie az atomtöltet robbanását a fúzió beindulásáig.

Atomfegyverekrõl. Egy hagyományos atomtültet nem lehet 20 KTonnánál erõsebb, mert a fegyver anyaga elõbb szétesik, mielõtt a reakció nagyobb energiát tudna felszabadítani, tehát a hasadóanyag nagy részében nem fut le láncreakció. Nagyobb bombát csak úgy tudnak készíteni, ha megnövelik a reakcióban résztvevõ neutronfelszabadulást. Ezt pedig deutériummal érik el. A hidrogénbombánál használt lítiumvegyülettel.

A plutóniumbomba két plutóniumtömböt egymásba ütköztetnek igen nagy energiával. Mintha két miniatûr ágyú egymásba lõne két plutónimlövedéket.
1945-ben az amerikaiaknak két bombára elég Uránja, és egy bombára elég plutóniumja volt. Az egyik urániumbombát felrobbantották egy sivatagi kísérletben, a plutóniumos meg az ágyúmódszeres, az csak élesben volt kísérlet. Biztosak voltak a mûködésében, mert egyszerû szerkezet.

Urániumbomba: Ennél már nem mûködik az ágyús módszer. Kissé bonyolultabb. Ki is próbálták a sivatagban, mert nem voltak biztosak a mûködésében. Az urániumot berobbantásos módszerrel készítették, mert az ágyús nem mûködik vele. Egy hatalmas vakuvillanás történne, lenne robbanás, de nagyon kis hatásfokkal. Szétvetõdne a két urániumtömb, mielõtt elég energia szabadulna fel. A megoldás az, hogy két félgömb urániumtömböt körbevesznek robbanóanyaggal, és úgy robbantják fel, hogy minden irányból egyszerre érje a lökéshullám, és kellõen összepréselõdjön úgy, hogy nincs hova "kitüremkednie". Tehát ne járjun úgy, mint egy gyurma, amire rámarkolunk, és kifolyik az ujjaink között. Ez is csak nagyjából 20 KTonna energia felszabadulását eredményezi, mert a reakció szétveti az urániumot, mielõtt több energia felszabadulna. Hogyan lehet felturbózni? E két félgömb közé deutériumot kell helyezni, és az ott beinduló fúzió (kevés deutérium fér ott el, ezért kevés energia szabadul fel a bombához képest), de ez a kevés deutérium is ad a reakcióba elegendõ neutrontöbbletet, ami felgyorsítja az uránium láncreakcióját. Így többszáz KTonnára emelhetõ a felszabaduló energia.
De Megatonna feletti erõsség így sem érhetõ el. Van egy luk az atombombák és a hidrogénbomba energiája között. Ha jól tudom, a hidrogénbomba 15 MTonnától 100 MTonnáig skálázható, az atombomba meg Mtonna alá. Az amerikaiak az elsõ hidrogénbombánál 7 MTonnát számoltak, de 15 MTonna lett. A ruszkik is befuccsoltak egy kísérlettel, mert nagyobb lett a robbanás, mint amire számítottak. Az atomvárosukban elestek az emberek, mert nem vitték elég messzire a robbantás helyszínét. Az amerikaikanál pedig egy japán halászhajó esett áldozatul.
A Nagy Iván bomba 100 MTonna erejú lett volna, de leskálázták 50 MTonnára. Így is a légkörben robbantották, mert ha földfelszínen hozzák mûködésbe, erõsen rádióaktívvá teszi azt az anyagot, amit szétvet. Nem a bomba anyagára gondolok, hanem a talajt bombázó neutronok mindenféle instabil izotópot hoznának létre. A robbanás így is egy 70 Km átmérújûre fúvódott tûzgömböt hozott létre. Tehát a légkör egy részét felhevítve kilökte a világûrbe. Skandináviában 700 Km-re is volt olyan ablak, ami betört. Kétezerszer nagyobbat robbant, mint a hirosimai bomba.

A neutronbombák meg 1-2 KTonna erejúek. Olyan atombombák, ahol azon a határvonalon manõvereznek, hogy a szerkezet elõbb essen szét, mielõtt az urániumból nagy energia szabadulna fel, de addig kitartson, hogy nagy mennyiségú neutron szabaduljon fel. Kis robbanás, de erõs neutronsugárzás. Így kis területet szennyez rédióaktív anyaggal, de nagyobb területen öl a robbanás pillanatában a neutronsugárzás. Ahol egy harckocsiban védve vagy egy atombomba sugárzásától, ott meghalsz a neutronbomba sugárzásától. Nagyon nehéz kivitelezni, és csak az USA-nak van. Taktikai fegyver, tehát komplett harckocsizó hadisztályokat támadtak volna vele.

Lám-lám a mindíg igazságos amerika is be tud szarni. Mivan, gyengék mészárosai? Most kéne megmutatni a bátorságotokat, meg a harci kedveteket és megbombázni Észak-Koreát, amely állam VALÓBAN fenyegetést jelent (nem csak) a szomszédaira, hanem az egész régióra is. Vagy itt Izráel nincs a közelben és azért nem lényeges? Vagy nincs itt elég olaj? Vagy itt nincsenek "tömegpusztító fegyverek"? Iraknak sem voltak de azt mégis elfoglaltátok!
Beszartatok Észak Koreától meg Kínától. Fosos szarjankó banda a "nagyszerû" amerikai egybesült állatok. Érzitek, hogy beletörne a bicska, mi? Fostok, ennyi.

Bocs Kara, nem bírtam kihagyni!<#vigyor>

Ki mondta, hogy nem vitték el?

De aztán inkább visszahozták!
<#nyes>

Pontatlanul fogalmaztam. Szavazati jogok a szavazat súlyának megfelelõen.

Kara kán egy idióta, minek vitatkoztok vele?

Csak azt sajnálom hogy nem jött még érte az idegen ürhajó hogy elvigye a sziriuszra (ahogy titokban reméli).

Errõl a Ceaucescu (így írták annakidején) féle bankról nem hallottam. Gondolom, hogy nemzeti kézben akarta tartani a pénzügyeket.
Nekem is egybõl ez ugrott be: áááá szóval ezért lõtték le olyan hirtelen

Más: az, hogy Kína "szavazati joga" vagy mi a csoda megváltozik... hát én azt sem tudom, hogy PONTOSAN mire jó az a szavazati jog.

De nagyon az az érzésem, hogy legalább egy (de inkább kettõ) fontos infó hiányzik.
Mintha inkább az lenne a szerepe ennek az IMF "átalakításnak" (-látszó szemfényvesztésnek) hogy Kínát is megdolgozzák, és besorolják ebbe a kamatos kamatos nemzetközi magán-pénzügyi diktatúrába.
(Nyilván erre szolgál az is, hogy egy kis közel-keleti ország mintha feszegetné a naaagy testvér technológia- és fegyver-embargós törekvéseit Kína felé... valamit valamiért, mindig.)

„A 100 ezer lakosra jutó átlagosan évi 48 (Caracasban 130!) gyilkossággal Venezuela ma a világ egyik legrosszabb közbiztonságú állama.”

Látod, nálam itt bukik meg teljesen a Chávez-féle politika hitelessége. Az a rendszer, amely képtelen élet-és vagyonbiztonságot teremteni, az nálam teljes mértékben hiteltelen, és nem is vagyok hajlandó semmiféle más megvalósítását figyelembe venni.

Kína is megkéri az árát.
Jelenleg Kína fejlettlen Afrikai és Ázsiai országokba nyom pénz. Nagyon sokat. Majd 20 év múlva kiderül hogy mennyire különböznek õk a nyugattól.

A dolog nem ennyire egyértelmû. Kínában, ahogy olvasom marhára nincsenek letisztázva a tulajdonviszonyok. Nincs magántulajdon, de bérleti jog 100 évre van. Ha kifizetted egy összegben, senki nem kéri vissza, és még sem a tiéd a kéró.

Az a kiskönyv olyan nekik mint a biblia.
Úgy értelmezik ahogy éppen kell.