316
-
#316
Lehet. -
Darth Sidious #315 Szerinted rosszabb lesz, mint most? -
#314
Gyávák. -
#313
Nem, ennyire azért nem buták: a 12,3 évente lebomló tríciumot újra feltöltik. Ezt hívják karbantartásnak. Amúgy jól van ez így. -
#312
Aki megkaparintja az atombőröndöt, talán van annyi esze/pénze, hogy tríciumot is beszerezzen hozzá. -
#311
Ezért van időszakos karbantartás a bombákon. Ezért van az, hogy ha akármennyi atombőrönd is tűnt el - ez inkább UL kategóira - azok már tutura csak egy halom fémek, némi elektronika és némi akivítással bíró hasadóanyagok, de nem fegyverek. -
kukacos #310 Erről ugyan semmit sem írtam, de érdekes felvetés. Mondjuk dolgozik a témán néhány tízezer mérnök, meg tudósok, olyan kaliberrel, mint például Neumann, meg atomfizikusok hada. Erre a konteós körökből odaszól valaki, hogy "srácok, de arra nem gondoltatok, hogy a trícium bomlik?" Erre a bagázs a homlokára csap, vazze, ez még Tellernek se jutott eszébe, kidobnak pár milliárd dollárt és kezdik elölről. -
#309
- A DK honvédelmi miniszter lemondott
- Az új dk-i honvédelmi miniszter harciasabb
- USA-DK 4 napos hadgyakorlatot tart (a helyszínen van a G. Washington atommeghajtású repcsihordozó is)
- ÉK rakétákat vonultatott fel a közös határon -
#308
Google a haverod. -
Sir Ny #307 A források szarok a cikkben ( az összes link halott ). -
#306
Azért annyira ne szállj el, mert minden neutronbomba egyik eleme a trícium. Mivel ez kb. 12 év alatt lebomlik, el is terjedt konteós körökben a nagy ha-ha-ha, hogy az amcsi atombombák pár év múlva semmire sem lesznek jók. -
kukacos #305 "Viszont a nagy ribbanóerejű fissziós fegyverek tényleg nem tisztán fissziósak, hanem az egymásba csapódó uránium közé deutériumot és tríciumot juttanak."
Hát ez se nyert. Pl.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Mark_18_nuclear_bomb
http://en.wikipedia.org/wiki/Mark_6_nuclear_bomb
Azt is megjegyezném, hogy az urános összelőjük-típusú fegyvert kár ennyire hangsúlyozni, mert jó ideje senki sem alkalmazza, legfeljebb néhány tüzérségi lövedékben találni még az egyszerű felépítés miatt. Plutóniumot alap uránizotópokból állítanak elő besugárzással, ami nem túl nehéz, így sokkal jobban megéri az uránból plutóniumot csinálni és implóziós fegyverben eltüzelni, mint a nagy részét szétszórni egy béna uránalapúban. A legtöbb atomos nemzet egyáltalán nem is csinált ilyet. Az egyetlen kivétel Dél-Afrika, de nekik annyi uránjuk volt, mint a szemét, tudósból meg híján álltak. -
#304
Jó kis semmitmondó cikk. Nem az LHC-vel, vagy a várható eredményeivel van gondom. -
#303
(előre kuncogok a kötekedőkön :-)
Más téma: javítani kell dátumformátumot. LHC e. és LHC u. -
#302
Si vis pacem, Parabellum! -
#301
A hozzászólások sorrendjében válaszolok. Természetesen utána elolvastam az övét is.
Mégvalami? -
halgatyó #300 A NATO és Oroszország viszonyában annyi a ködösítés meg a visszavont állítás, meg a visszavonás visszavonása vagy csak símán elhallgatás, hogy már semmit sem hiszek el.
Akkor vált gyanússá az egész (először), amikor valamelyik sajtó az Orosz-NATO szövetségről meg a közös rakétavédelmi ernyőről értekezett.
Ez egy marhaság! Amíg ezek ellenségek, addig van értelme hogy rakétavédelmi ernyőt gyártsanak. Egymás ellen.
Node mihelyt szövetségre lépnek, az egész rakétavédelem okafogyottá válik.
Meghát még mindig nem értem ezt a gigantikus fegyverkezést a világban.
A nagy mumus, a szovjet tömb már 20 éve nincs.
Ki ellen fegyverkeznek ekkora ütemben?
A kőbaltás kis észak-Korea ellen? Vagy Irán ellen? Kína ellen? Vagy a másik kőbaltás ellenfél, az arabok ellen?
Ha nem haragítják magukra a fél világot, akkor azt a tengernyi pénzt békés célokra is költhetnék.
Több helyről olvastam, hogy az USA katonai költségvetése akkora, mint az utána következő 10 országé együttvéve.
Lehet azon agyalni, hogy melyik gerjeszti a másik fegyverkezését, de számomra eléggé egyértelmű. -
halgatyó #299 Még valamit hiányolok.
Az észak-Koreai vezetés véleményét, tájékoztatását, stb. nem olvastam-hallottam sehol sem.
Pedig biztosan lenne mit mondaniuk. Nyilván külföldi fogyasztásra (nekik ez külföld) nem ugyanazt a forradalmi jelszótömeget nyomatnák, mint belföldön.
Például tőlük is szívesen hallanám, hogy mit kerestek azok a katonák, akik az ágyúzáskor áldozatul estek, vagy megsebesültek.
Mert a jelek szerint nem a civil terület volt az elsődleges célpont, csakhát a célzási pontosság -
#298
Nahát, mióta örülsz annak, hogy jóban vagyunk az elvtársakkal?
-
#297
Azért írta, hogy hagyományos atomtöltet (pl a Fat Man, aminek csak pár százelék volt a hatásfoka). Később megemlítette, hogy parányi fúziós DT töltettel a hasadóanyag közepén többszörösére lehet növelni a fissziós bomba hatóerejét a többlet neutron felszabadulás miatt. Ezekkel már közel 100 %-os hatásfokú energiafelszabadítást lehet elérni, párszáz kT-ás pusztítóerővel. -
#296
Egyébként mialatt ti itt nyammogtok, olyan előrelépések történnek a Nato és Oroszország között, amelyek pl. 10 éve még legrózsásabb álmainkban sem szerepeltek. Már azt hittük, hogy a Putyin-éra újabb hidegháborút fog hozni. Ezzel szemben - kopogjuk le! - javulnak a a kapcsolatok. Olyan optimizmus fogott el most hirtelen, hogy kedvem lenne felhajtani egy üveg Törley pezsgőt. -
#295
kukacos már mindent leírt, de te csak bokszoljad az árnyékot.
Bocs, nem akarlak megzavarni. -
#294
Az implóziót is összekeverted. Mintha az egész posztban összekeverted volna a Pu-t az urániummal... -
#293
1945-ben az amerikaiaknak két bombára elég Uránja, és egy bombára elég plutóniumja volt. Az egyik urániumbombát felrobbantották egy sivatagi kísérletben, a plutóniumos meg az ágyúmódszeres, az csak élesben volt kísérlet. Biztosak voltak a működésében, mert egyszerű szerkezet.
Pont fordítva. Már akkor is rájöttek, hogy sokkal gyorsabb reaktorral Pu-t termelni, mint uránt tisztítani. Lényegében azóta nem is készült uránimbomba, vagy csak kísérleti céllal. Tetű lassú a Pu termeléshez képest. Viszont pont ezért van az - nekem ezt mesélték - hogy U-val működnek a reaktrok és ez örökődőött a civil szférában. A tórium is lehetne hasadóanyag, csak abból nem jön hamar Pu... -
#292
Atomfegyverekről. Egy hagyományos atomtültet nem lehet 20 KTonnánál erősebb, mert a fegyver anyaga előbb szétesik, mielőtt a reakció nagyobb energiát tudna felszabadítani, tehát a hasadóanyag nagy részében nem fut le láncreakció.
Nem maradt le itt egy 0? Én úgy tudom, hogy 200kT kb. a praktikussági határ és elvben lehetne 500kT-ás szerkezet is, csak akkora lenne és olyan embertelenül sok hasadóanyag kell, hogy értelme nincs.
Emlékeim szerint robbantottak 50kT-ás hatóerővel a fúziós technika előtt. -
#291
Egy másik állam területéről elég nehéz háborúzni, ami nem járul hozzá. Irakot azért támadhatták meg 2003-ban, mert a szomszédok asszisztáltak ehhez. Érdekes, hogy ezt soha senki nem vettette még a kedves szomszédoknak... -
#290
A felsorolt etnikumok természetesen a konstruktív másságra voltak példák.
Egyébként Én régen elkezdtem írni a wikin egy témábavágó cikket, de sajnos kifogytam a szuszból, más elfoglaltságaim lettek, és nem tudtam kiteljesíteni. -
Sir Ny #289 Én már régóta arra gyanakszom, hogy a kis pattogó országokat azért tartják, hogy a nagy országoknak folyamatos casus beli-je legyen egymással. -
#288
Nem hiszem, hogy Magyarország lenne az etnikailag leghomogénebb állam. Például, Albánia biztosan homogénebb, de ott van a világon még sok más állam is.
A másság biztosan jó dolog, de csak akkor, ha a mások között konstruktív kapcsolat alakul ki. Ha valamelyik másság parazitizmusra alapozza a létét, ott nem lehet beszélni konstruktív kapcsolatról. Ez utóbbira közeli példa a horvátok léte a Magyar Királyságban. De mondhatnám a szatmári svábokat is, vagy a kárpátaljai ruszinokat, vagy az erdélyi szászokat, vagy a bolgárkertészeket, vagy a kunokat, vagy a jászokat, vagy a székelyeket, vagy az örményeket.
Amit kihagytam, az nem véletlen. :-)
-
#287
:)
Az elv értelmetlen, ami a nagy buzifelvonulás mögött van. Amcsi tényleg egy multikulti társadalom. Na de Magyarország? Trianonnak hála létrejött talán az egész világon legtisztábban egynemzetiségű állam. Azzal, hogy itt is nyomatják a multikulti baromságot csak az embereket zavarják össze, és osztják meg. Persze egy szinten, pont ez a cél.
Amit ma Magyarországon ez a nyugati multikultis média okoz a társadalomban az pontosan a saját elveivel megy szemben.
Ez olyan, mintha a ratyi közösségbe mindenki bepofátlankodna és elkezdené mondani, hogy ki az igazi ratyi és a kissebségi ratyikat a többségi ratyik ellen hergelné. Mi értelme van ennek?
Magyarország viszonylag tisztán egynemzetiségű, egy kultúrájú, egy értékrendű közösség, ahol a heteró életmódnak elsőbbsége, magasabb értéke van a ratyisággal szemben. Nem mondom, hogy ratyi ellenes pogromokat kell szervezni, de az embereket elítélni, mert általában a heterókat értékesebbnek tartják, "homofóbok" az a helyi kultúrába történő erőteljes beavatkozás. -
#286
Kiskegyed. Annál autentikusabb lapot sose találsz MO-n 
Amúgy komolyan, ekkora nagy bajotok lenne, ha észak korában felvonulna 20 szerencsétlen buzi? Könyörgöm, engem már az se érdekelne, h a szomszéd utcában tenné, nemhogy egy kontinenssel arrébb.... -
#285
Teccenek az érveid. Megírhatnád a forrásaid, Blikk, Őnagysága, Sztori?
:) -
#284
Halgatyó te árpád apánk népéből jössz? Látszik :D
Engedélyezik a buzifelvonulásokat. Mert téged az észak koreai buzifelvonulás annyira korlátoz majd a szabadságodban, hogy fúúúúúúúúú.
Mindegy, látszik magyar vagy. -
Doktor Kotász #283 Látom, hogy jól éreznéd magad Észak-Koreában. -
Doktor Kotász #282 A berobbantásos és az ágyús módszert tényleg kevertem. Tehát tényleg a plutónium a berobbantásos, és a plutónium az ágyús elven működik.
Viszont a nagy ribbanóerejű fissziós fegyverek tényleg nem tisztán fissziósak, hanem az egymásba csapódó uránium közé deutériumot és tríciumot juttanak. A felszabaduló neutronok erősítik a láncreajciót. -
#281
-
kukacos #280 Hát ez tele van nagyon durva tévedésekkel. Csak szemezgetek egy kicsit.
Hogyne létezne kisméretű hidrogénbomba. Az '50-es évek óta azért dolgoztak ám valamit a fegyvereken. Az általad említett neutronfegyver például az, majd nézz utána, egy komplett Teller-Ulam dizájn. De emlíhetném mondjuk a B83-at, vagy bármelyik modern ballisztikus rakéta MIRV robbanófejét, amik néhány száz kilós, és 500 kt-ig skálázódnak. Mind fúziós elven működik. Keress rá pl. a W88-ra, kisebb, mint egy ember, és 360 kg.
Ennek megfelelően fúziós elven működő fegyverek bőven 100 kt alá is méretezhetők, szamárság, hogy mindig sok megatonnás kell legyen.
Hogyne létezne 20 kt-nál nagyobb fissziós fegyver. A legnagyobb hadrendbe állított 500 kilotonnás volt (Ivy King).
A deutériumnak semmi köze a neutronfelszabaduláshoz. A neutront a lítium fogja be, ami tríciumot hoz létre, ezután D-T fúzió következik. Láthatóan gőzöd sincs róla, mit csinál a lítium a buliban.
Teljesen összekeverted a plutóniumot az uránnal, az uránalapú az ágyús, a plutónium az implóziós.
A neutronbomba fúziós fegyver. Nem csak az USA-nak van, az oroszok is csináltak belőle épp eleget.
Tanulság: hasból nem kéne szakérteni ám... -
hangulati #279 keszitHETne, vagy keszit? -
Doktor Kotász #278 Ott bukik az összeesküvés elméleted, hogy minden incidens után egy fiatal nő arról üvöltözik az észak.koreai tévében, hogy lecsaptak az imperialistákra. Ha ezeket az akciókat amerikai katonák követték volna el komcsi egyenruhába bújva, akkor az északiak nem kérkednének a történtekkel, hanem azt bizonygatnák, hogy nem ők voltak.
Inkább az történhetett, hogy az a degenerált debil hülyegyerek örökösnek annyi esze van, mint a Paris Hiltonnak, csak őt kinevezték a hadserek főnökének, és nyomkodja a gombokat. -
Doktor Kotász #277 "Amennyire én tudom, a hidrogénbombát Li+D fúziójával csinálják meg. A litium-deuterid szobahőmérsékleten szilárd, sűrűsége sokszorosa a cseppfolyós hidrogénének (ez a felrobbantáskor nagyon számít!), nem bomlik mert nem radioaktív, ezek miatt viszonylag kisméretű, hordozható bombát lehet csinálni. "
Azt jól tudod, hogy deutériumot használnak lítiummal, tehát egy vegyületet.
De kismérető hidrogénbomba nem létezik. A hidrogénbomba az maga a geometria. Kell egy atombomba, egy kupac litium-deutérium vegyület. Az atombomba felrobban, és a deutériumot felhevítve beindítja a fúziót. Csak ez ugye nem működik, mert egy felrobbanó atombomba szétszórná a deutériumot. Ehhez kell a geometriai precizitás. Kell egy wolfram-uranium ütvozetből készült háromdimenziós elipszis. Az egyik gyújtópontban egy uránium bomba, a másikban meg a deutérium. Az atomtöltet felrobban, és mielőtt szétesik az egész szerkezet, a belőle elinduló röntgensugárzás, ami fotonokból áll, eljut a wolframból álló elipszisig, majd visszatükröződik egy részük, és mivel a forrás az elipszis gyújtópontjában volt, mind az elipszis másik gyújtópontját találják el. A röntgensugarak igen erős koncentrációja pedig annyira felhevíti a deutériumot, hogy beindul a fúzió. Ezalatt az elipszisben lévő gyenge uránium feldúsul, mert neutronsugárzás éri, és az is láncreakcióba kezd.
Ezt nem lehet kicsiben kivitelezni. Nagy szerkezet kell, hogy az atomtöltet robbanása ne vesse szét addig, amíg a röntgensugarak felhevítik a deutériumot. Van egy kis időrés a röntgensugarak és a fizikai szétesés terjedése között. Ezért nem lehet kicsi a szerkezet. Túl kell élnie az atomtöltet robbanását a fúzió beindulásáig.
Atomfegyverekről. Egy hagyományos atomtültet nem lehet 20 KTonnánál erősebb, mert a fegyver anyaga előbb szétesik, mielőtt a reakció nagyobb energiát tudna felszabadítani, tehát a hasadóanyag nagy részében nem fut le láncreakció. Nagyobb bombát csak úgy tudnak készíteni, ha megnövelik a reakcióban résztvevő neutronfelszabadulást. Ezt pedig deutériummal érik el. A hidrogénbombánál használt lítiumvegyülettel.
A plutóniumbomba két plutóniumtömböt egymásba ütköztetnek igen nagy energiával. Mintha két miniatűr ágyú egymásba lőne két plutónimlövedéket.
1945-ben az amerikaiaknak két bombára elég Uránja, és egy bombára elég plutóniumja volt. Az egyik urániumbombát felrobbantották egy sivatagi kísérletben, a plutóniumos meg az ágyúmódszeres, az csak élesben volt kísérlet. Biztosak voltak a működésében, mert egyszerű szerkezet.
Urániumbomba: Ennél már nem működik az ágyús módszer. Kissé bonyolultabb. Ki is próbálták a sivatagban, mert nem voltak biztosak a működésében. Az urániumot berobbantásos módszerrel készítették, mert az ágyús nem működik vele. Egy hatalmas vakuvillanás történne, lenne robbanás, de nagyon kis hatásfokkal. Szétvetődne a két urániumtömb, mielőtt elég energia szabadulna fel. A megoldás az, hogy két félgömb urániumtömböt körbevesznek robbanóanyaggal, és úgy robbantják fel, hogy minden irányból egyszerre érje a lökéshullám, és kellően összepréselődjön úgy, hogy nincs hova "kitüremkednie". Tehát ne járjun úgy, mint egy gyurma, amire rámarkolunk, és kifolyik az ujjaink között. Ez is csak nagyjából 20 KTonna energia felszabadulását eredményezi, mert a reakció szétveti az urániumot, mielőtt több energia felszabadulna. Hogyan lehet felturbózni? E két félgömb közé deutériumot kell helyezni, és az ott beinduló fúzió (kevés deutérium fér ott el, ezért kevés energia szabadul fel a bombához képest), de ez a kevés deutérium is ad a reakcióba elegendő neutrontöbbletet, ami felgyorsítja az uránium láncreakcióját. Így többszáz KTonnára emelhető a felszabaduló energia.
De Megatonna feletti erősség így sem érhető el. Van egy luk az atombombák és a hidrogénbomba energiája között. Ha jól tudom, a hidrogénbomba 15 MTonnától 100 MTonnáig skálázható, az atombomba meg Mtonna alá. Az amerikaiak az első hidrogénbombánál 7 MTonnát számoltak, de 15 MTonna lett. A ruszkik is befuccsoltak egy kísérlettel, mert nagyobb lett a robbanás, mint amire számítottak. Az atomvárosukban elestek az emberek, mert nem vitték elég messzire a robbantás helyszínét. Az amerikaikanál pedig egy japán halászhajó esett áldozatul.
A Nagy Iván bomba 100 MTonna erejú lett volna, de leskálázták 50 MTonnára. Így is a légkörben robbantották, mert ha földfelszínen hozzák működésbe, erősen rádióaktívvá teszi azt az anyagot, amit szétvet. Nem a bomba anyagára gondolok, hanem a talajt bombázó neutronok mindenféle instabil izotópot hoznának létre. A robbanás így is egy 70 Km átmérújűre fúvódott tűzgömböt hozott létre. Tehát a légkör egy részét felhevítve kilökte a világűrbe. Skandináviában 700 Km-re is volt olyan ablak, ami betört. Kétezerszer nagyobbat robbant, mint a hirosimai bomba.
A neutronbombák meg 1-2 KTonna erejúek. Olyan atombombák, ahol azon a határvonalon manővereznek, hogy a szerkezet előbb essen szét, mielőtt az urániumból nagy energia szabadulna fel, de addig kitartson, hogy nagy mennyiségú neutron szabaduljon fel. Kis robbanás, de erős neutronsugárzás. Így kis területet szennyez rédióaktív anyaggal, de nagyobb területen öl a robbanás pillanatában a neutronsugárzás. Ahol egy harckocsiban védve vagy egy atombomba sugárzásától, ott meghalsz a neutronbomba sugárzásától. Nagyon nehéz kivitelezni, és csak az USA-nak van. Taktikai fegyver, tehát komplett harckocsizó hadisztályokat támadtak volna vele.