202
National Geographic Channel-en
-
forrai #122 Csak azt tudom ajánlani, hogy nézzétek meg a hopnlapomon (www.megismerhetetlen.com) a Hold árapály vándorlását, amely a Föld közelében kezdődött.
Roppant érdekes az egész. Ne fitymáljátok le, mert sokat veszítetek rajta.
Számításaim szerint 3 Mrd éve még ~200000 km, nagyjából a fele távolságon volt a Földtől.
Nem azt kérem, hogy higyjetek. De legalább "játékként", beszéljük meg.
Én bármely számítást, amit itt lehet prezentálok.
Modellezek rövid időn belül más állapotot is, mert van rá programom.
Hihetetlen számomra, hogy mindez senkit se érdekel. Nem indulhat ilyen párbeszéd egy tudományos fórumon, csak döfködni tudjuk egymást? -
forrai #121 Köszönöm a linket.
De csak mosolyogni tudok a válaszodon.
A Cassini rés a Szaturnusz USP (másképp szinkronpályája) közelében van. Ami közelebb van, zuhan, ami távolabb, az távolodik.
Ami meg rajta van, ráadásul a ROCHE pályán belül, az szétszakad. A többi csendbe vigadozhat.
A tudás erőt ad a gyengének is.
-
#120
"Hogy miért nem csomósodnak veszettül egy minutumban a Szaturnusz övei?"
Nem? Hát, pedig de. Például ott, ahol a rések vannak benne. Nyilván.
-
forrai #119 Vagy nem bánom: ti mondjátok el:
- hogyan születtek a Naprendszer bolygói, és az óriási, 15 dkg-os Oorth övi meteoritok a jéghideg világürben?
- Hogy miért nem csomósodnak veszettül egy minutumban a Szaturnusz övei? Ott kereng az a két büdös porszem tíz centire egymástól, és fütyölnek az égimechanikára százmillió évig, amikor külön lezuhannak?
- Mit jelentenek azok a kis földméretü gömbök a Nap mellett, megjelennek, és eltünnek, ha nem ufók (szerintem sem).
- Hogyan jelennek meg az exobolygók olyan közel a Napjukhoz?
Stb.
Biztos van ezekre és még sok másra is magyarázatotok!
Vitassuk meg. -
forrai #118 Kérlek titeket, gondoljuk át együtt! Ha nem sikerül, még mindig ott marad vigaszként a porbacsomósodási elmélet!
Hiszen csupán szellemi játék ez. De én már tudom, hogy nagyon érdekes. -
forrai #117 Hadd modjak el egy "gondolati játékot", ami a Naprendszer keletkezéséről szól. Ezen belül a Földéről, és a Holdról is.
Elsőként azonban Nap gravitációs teréről szeretnék beszélni, mikor még nem forog a tengelye körül.
A Nap gravitációs gyorsulás maximuma sem a peremén, hanem valahol a sugarának 1/5-részénél van. Ott többszöröse annak, mint a peremén számított.
A közepén viszont: nulla.
Egyfajta haranggörbét ír le tehát. Ha valami a közepéről elindulna kifelé, először még nem lenne nehéz dolga, de azután mintha egy nagyon meredek hegyet mászna, amíg végül a maximum után már egyre könnyebb távolodnia. Végül a peremén túl ~ négyzetesen csökken a vonzás.
Ez önmagában is nehezen elképzelhető folyamat, de a Föld vonzása is pont ilyen. Valahol a kétharmad sugaránál 10 m/s^2-nél nagyobb a gyorsulás, ami a közepén nullára csökken.
Ezt természetesen megbolygatja a forgása miatti centrifugális erő, ami ott is nyilván az egyenlítőnél a legnagyobb. Ugyanott legnagyobb a forgási sebessége is.
Ez önmagában is elég változatos áramlást jelent, amin még sokféle tényező, elektromágneses erők, összetétel, stb. igazit.
Azért kezdem ezzel, mert szeretném, ha energiát fordítanánk arra, hogy vajon milyen feltételekkel, mikor és hogyan szakadhatna ki egy olyan nagyságú gáztömeg belőle, mint például a Juupiter?
Ami persze nem a pályáján csomósodik. A csomósodás csak akkor elképzelhető, ha sem az égimechanika, sem a termodinamika alapjait nem ismerjük.
Vagyis egy olyan gondolati játékot ajánlok, amit én a "Naprendszer bolygó kiszakadásos elméletének" nevezek.
Úgy gondoltam, hogy ezt mindenki izgalmasnak, és érdekesnek találná.
Beszéljünk tehát arról, hogy a különféle gázbolygók, különböző időkben és okokból a Nap különféle zónáiból szakadtak ki, és teszik ezt még ma is, csak kisebb léptékben.
Képzeljük el a Napot még viszonylag hideg, ám kritikus sebességgel (2-3 óra/ford) keringő állapotban, amikor valamiért éppen csak elkezdődött benne a fúzió.
Azok a gáztömegek, amelyek a határán voltak, már régen leszakadtak, vagy meg se közelítették már, őket az árapály rég szétszórta, illetve eltávolította, mint a diszkóvető diszkóját a lendület.
Van tehát egy hideg Napunk, amely iszonyatos gyorsasággal (mekkorával?) kezd felmelegedni. Termo és elektrohidrodinamikai folyamatok kezdődnek, a hőmérséklet és a nyomás a közepén hallatlanul megnő (ott, ahol még kicsi a gyorsulás)!
Mondjuk az első gázbolygó, (az Anonymus 1) ekkor indul útjára, felgyorsulva kolosszálisan, és kivetve a Napot a csillagkarból, elfordítva a pályasíkját is, maga pedig elosont a Naprendszerből, hátrahagyva az Oorth felhőbeli törmelékeket.
Utána már kevésbé vérmes gázbolygók jöttek. Azonban menetközben, 600-1000 km/s sebességgel száguldva ,mind lefialta a maga légkörében kikondenzálódott mono és iker (Föld és Hold)gázbolygóját.
Hihetetlenül érdekes téma ez, aminek sok részletét számítottam, nem mindet persze. Tényleg senkit se érdekel?
-
forrai #116 Nem így van, szerintem Te képes leszel felfogni. -
forrai #115 De megy. Jó lenne, ha játszhadozatnánk gondolatokkal. A tietekkel, és az enyémekkel is. -
uwu #114 Ez most nekem szól?
Velem szoktál így viccelődni
-
uwu #113 Az árapályerők belső erőrendszert alkotnak, eredőjük nulla. Csak belső feszültségek, és ezáltal alakváltozások keletkeznek, a tömegközéppont pályájára semmilyen hatással nincs.
Tudom hogy képtelen vagy felfog, nem is neked írom igazából, hanem a többieknek. -
#112
"Amíg nem szóltam, észre se vettétek. Ez egy ilyen sajt, de szép kerek- gondoltátok. Mindenre így néztek. "Szép kerek sajt"- a tudósok már biztos megkostolták, ugatni se érdemes!"
-enélkül nem megy? A saját szabályaid egyedül rád nem érvényesek?
-
forrai #111 Nem tudtam megnyitni, mi fölött! -
forrai #110 Mondtam már, hogy mit ne emlegess! Nem fogok visszaanyázni, mert attól hányingerem van.
Viszont tudom, hogyan tegyelek a helyedre!
-
forrai #109 Az árapály az oka, hogy a gyorsabban forgó Föld távolította, a gyorsabban lassuló forgású Hold pedig magához rántotta a keringő törmelékeket. Azért is sokkal borostásabb, mint a Föld. Már megirtam, hogy a Hold a földi élet védelmezője. Másoknak is van ilyen véleménye.
(Tud a Föld is elég bajt okozni magának, nem szorulunk mindenbe az Oorth felhőre.)
-
uwu #108 Egyébként feleslegesen írsz neki. Azt szereti mikor ő ír, és mindegy hogy mi az, ha az édesanyja nem ért ő attól már boldog. -
uwu #107 Mégis csak fejlődőképes egyed vagy.
Ha a szmájlik mennek, nemokára vehetjük a piktogrammokat, hogy ne legyél zavarba ha közterületre tévedsz. -
#106
Ami az első mondatodban "valószínű" az a harmadikban már "csak úgy lehetséges"?
És közben mintha elsiklottál volna efölött. -
forrai #105 Fogalmatok nincs (uwu-val az élen), mi az, hogy árapály,és hogy az mit okoz. Sajnos, nem csak nektek.
Így születnek a fantáziátlannál- bárgyúbb ütközéses Hold keletkezési teóriák.
-
forrai #104 uwu- szeretni való vagy... -
forrai #103 Persze, hogy nem volt kötött mindig, de egy milliárd év után már valószínű.
De ennek köze sincs az óceánokhoz.
Valamik mindig a Föld felől csapódtak belé, mégpedig sok- sok év alatt, lassacsként. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha mindig a Föld felől érkeztek. -
uwu #102 
-
forrai #101 ok minden van írva a te forrásodfon, csak én másképp olvasom:
"A Hold túlsó oldala sokban különbözött a jól ismert közelebbi félgömbjétõl. Például csupán egyetlen nagyobb mare tûnik fel rajta, a Moszkva-tenger; jóllehet a Hold innensõ felén legalább tizenötöt ismerünk, némelyikük pedig átnyúlik a túloldalra is. E jelenség oka nem teljesen nyilvánvaló. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az égitest innensõ felébe egy hatalmas üstökös csapódott be, amely óriási sebhelyekként hagyta maga után a tengereket."
Nem vitatom, csak azt mondom, hogy kb 3 Mrd éve zuhant bele a hold inenső oldalába de nem egy üstökös, hanem egy sor hatalmas kisbolygónyi törmelékdarab.
Ezek megolvasztották a felszinét, eltüntetve azt a milliónyi, kisebb törmelékdarabtól származó krátert, amelyek máshol megmaradtak. A kisebb kráterek nyilván korábban keletkeztek.
Már ne haragudjatok, de csak nem az jut eszetekbe, hogy a Hold ütközéses teoriája esetén is keletkező rengeteg törmelék egyetlen pillanat, vagy akár millió év alatt is "felszívódhatott"?
Ilyet csak egy beteg elme gondolhatna! Akár milliárd évig is keringtek, amíg ide, vagy oda zuhantak.
A földre korán lehullt meteoritok majdnem mind ilyen törmelékek lehettek. -
#100
"Ti mivel magyarázzátok, hogy a Hold innenső oldalán vannak óceánnyi kráterek?"
-például azzal, hogy a forgása nem volt mindig kötött? -
forrai #99 Szegény uwu, már mukkanni se mer, csak a kezét nyujtogatja... -
forrai #98 Köszi a képeket. Pontosan azt írtam, és jól is látható, hogy a nagy "tengerek" az innenső oldalon vannak, amely védettebb volt, hiszen a Hold sokkal közelebb is keringett kezdetben. Ezt nem én, de mások is állitják, bár ők a kezdő pályáját távolabbról indítják.
De így, vagy úgy, nagy különbség van a két oldal között, és a nagyobb kiterjedésű eltérések a földi oldalon.
Az, hogy a tulsó oldalán is rengeteg kisebb meteorit kráter látható, szintén természetes. Oda is jutottak, azonban kisebb meteoritok.
Ti mivel magyarázzátok, hogy a Hold innenső oldalán vannak óceánnyi kráterek?
Semmivel.
Amíg nem szóltam, észre se vettétek. Ez egy ilyen sajt, de szép kerek- gondoltátok. Mindenre így néztek. "Szép kerek sajt"- a tudósok már biztos megkostolták, ugatni se érdemes! -
7th uwu #97 
-
#96
Azt írtad:
"Azt olvastam, hogy a Holdnak pont az a fele van meglyukkagatva jobban, ami a Föld felé néz, s így elvileg védettebb."
Azért kérdeztem rá erre, mert nem egyértelmű az állítás. Képpel:
Ez van "belül", ahol ugye "elvileg védettebb":
![]()
és ez a túloldal:
![]()
Ha úgy érted a "jobban meglyuggatva"-t, hogy a "mare" területek korai nagy becsapódások nyomai, és ezek valóban a belső oldal legnagyobb részét lefedik, (gyors számolással 10-15 nagy kört lehet találni), még igazad is lehet. Viszont becsapódási kráterből akkor is kívül van több, viszont "mare" területek ott tényleg nincsenek. (mare-bazalt van néhány kráter fenekén, de az nem ugyanaz)
A dolog ott válik érdekessé, amikor megnézed ugyanezeket a képeket a magassági adatokkal kiegészítve.
Belül:
![]()
És kívül:
![]()
A negyedik képen van a lényeg. Nem lehetséges, hogy a kék terület és a sárga területek egészen addig "mare" területek voltak, amíg a kívülről jövő bombázás el nem törölte őket?
Néhány vonalat megjelöltem, kék terölet mellett a vörössel jelzett terület határai a legszebbek. Mindez persze erősen kérdőjeles, csak annyi, hogy ránéztem a képre és ezt láttam:
![]()
(a képeket
[URL=http://wms.lroc.asu.edu/lroc]Innen "szereztem", a "PDS archive" felületéről[/URL], elnézést a benne maradt kezelőelemekért, de így volt a legegyszerűbb a szükséges képeket előállítani.)
remélem működik így a linkelés... mehet... -
patiang #95 itt is, és több oldalon -
forrai #94 Ezt hol találtad? -
patiang #93 "A legnagyobb kráterek a Hold túlsó oldalán találhatók." -
forrai #92 Sajnos, nem sikerült a képrátételem.
De lényegében így is válaszoltam. A holdi tengerek ~4 Mrd éve keletkeztek, és főképpen a Föld felőli oldalon. Ami szerintem azt (is) jelentheti, hogy előtte vagy fél-egymilliárd évig kóvályogtak a Föld, és a Hold között, ám a Hold gyorsabb forgáslassulása miatt inkább reáhullottak, mint a Földre.
Ettől lettünk mi ilyen egészséges, pirospozsgás arcúak, szemben a dínókkal, akiknek még kijuthatott ezekből a törmelékekből.
Ám te miért nem furcsállod, hogy a csillagászat egyáltalán szót sem ejt a Hold keletkezésekor nyilván keletkező törmelékek sorsáról, sem hosszú, sem rövid távon? Hanem inkább kitalál valamiféle Oorth övi meteor bombázást?
Pedig- ez mutat rá leginkább az elméleti csillagászat fantáziátlanságára, és populista szájbarágós füllentéseire. -
forrai #91 -
forrai #90 Lásd WIKI:
"A mare területek általában hatalmas, becsapódások által vájt medencék, amelyek 3,9-3,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek és amelyeket a mélyből feltörő bazaltláva töltött fel (a bazalt sötétebb színe miatt látjuk ezeket a területeket sötétebbnek)....
Érdekes, hogy holdtengerek szinte kizárólag a Föld felé néző oldalon helyezkednek el, a túloldalon egyedül a Ciolkovszkij-kráter tekinthető mare területnek, ám az is csak jelentéktelen kis kráter az innenső oldal hatalmas holdtengereihez képest."
Ezt még markánsabban láttam valahol, de megpróbálok betenni képet is. -
forrai #89 (...már dolgozom rajtuk...) -
forrai #88 Most megfogtál, gothmog
Ez az a kategória, amire több év távlatából is emlékszem, de nem emlékszem, hogy hol olvastam?
Ezért ezt tartozásnak tekintem én is. Vagyis most a tulajdon dugomba döltem, mert bizonyítási kényszer is lett a hascsikarásom mellé. Ezek külön is kellemetlenek, de együtt?
Szóval- kérlek, légy türelmes, már dolgozom rajta!
-
patiang #87 Csak meg ne fázz:)) -
#86
"Igazán méltó rá, hogy senki se válaszoljon!"
Én még mindig arra várok, hogy válaszolj. -
patiang #85 Hát az, és szédítő.
-
forrai #84 Ma kétszer is hülyéskedni akartam, de sikerült visszatartani magam, pedig jó poénok voltak. Új szelek fujdogálnak? -
#83
Jól van, akkor ezt megtárgyaltuk. 
