202
National Geographic Channel-en
-
Bnum #82 Tudom mit jelent, nem is igazán neked szól a "felháborodásom", csak úton-útfélen..., tele van a fórum. -
#81
A 3 csillag, a vip tagság. Ha a fasza szó nem tetszik, akkor elnézést ha megbántottalak.
-
Bnum #80 Gondolom azért van 3 csillagod, mert 3 szót ismersz és azzal helyettesítesz minden számodra ismeretlen szót. -
#79
Mi nem tetszik? -
Bnum #78 A fejed helyén van az említett szerv, vagy legalábbis mindkettőnek azonos a tartalma. Nem ismersz jelzőket.
Siralmas. Papírjaid szerint hány éves vagy? -
forrai #77 Valóban az. Nagyon tetszett. És nagyon félelmetes. Mert hihetővé, elképzelhetővé tudja tenni azt, ami minden tapasztalatnak ellentmond. Ami elképzelhetetlen.
Ami akkor bajm ha végleg elfogadjuk, anélkükl, hogy más lehetőséget is keresnénk.
Mert van, bizopnyára több is.
Én is tudnék leírni ihasonló forgatókönyvet, de az egész másról szólna (a fogásimpulzusról, árapály távolodásról, égitestek kiszakadásáról stb.), és ugyanúgy elképzelhető lenne.
-
#76
Egy fasza videó -
forrai #75 Pedig a Föld-Hold története a köztes törmelékek árapály távolodsása függvényében roppant izgalmas!
Nincs is izgalmasabb jóformán semmi, dehát a bolygók porbacsomósodásával szemben az árapály távolodás egy kalandfilm....
Én nem is értem se a csillagászokat, sem a nem azokat.
Imádják az unalommal teli, éretlen, buta, nem igaz teóriákat?
Mert a törmelékek árapályvándorlását és zuhanását- távolodását ez esetben a két égitest: a Föld, és a jóval kisebb tömegü Hold együtt határozták meg!
A Föld kezdeti forgása a kritikusig ~1+-2 óra gyorsult, amikor rengeteg törmelékkel együtt a Holdat szinte egészében, egy hosszú csóvaként kivetette. Mindezt nyilván akkora távolságra (>Roche sugár~15-20000 km), hogy az árapály erők iziben szét ne szaggassák.
A kiszakadással egyidejüleg a Föld forgása hirtelen lelassult -tőle kis távolságban megjelent az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkron pálya, általánosítva).
Ezen belüli törmelékek kezdtek azonnal visszazuhanni, a távolabbi Hold azonban gyorsan távolodott (évi 20-30 cm-t), kezdetben hatékonyabban lassítva a Föld forgását.
Ezáltal annak USP-je is gyorsan távolodott, befogva újabb, és újabb törmelékeket, amelyek reá visszazuhantak.
Azonban a távolabbi törmelékek is gyorsan távolodtak, azokat csak sokkal később érte be, és vonzotta vissza.
Ezeknek a törmelékeknek egyike sem juthatott távolabb, mint 42500 km a Földtől.Ha pld. a 65 M évi meteor, ami a dinókat üldözte, ilyen volt, akkor az előbb 2,3Mrd évig távolodott a Földtől, csökkenő tempóban, majd zuhanni kezdett ugyanannyit. (Ezért nem valószínű, hogy az is ilyen volt).
De mi lett a többivel, amelyek a Föld mindenkori USP-sugarántúl jutottak? Hol vannak azok?
Hát azokat bizony a Holdunk kellett, hogy befogja, vagy elküldje a világürbe, ha már olyan szépen eltüntek, hogy mostanra egy se maradt!
Amikor ugyanis a Hold a Földből kiszaskadt, meg kellett őrizze annak a rétegnek az impulzusmomentumát, amiből kiszakadt. Ahogyan kihült, a forgása gyorsult, ugyanakkor a távolodásával meg a keringési impulzusával lassult is. Ehhez adódott a Földi árapály hatása is.
Így a kezdetben a még gyorsan forgó Hold USP*je távolította a törmeléket, azonban ahogyan maga is távolodott a Földtől, a forgása lefekéződött, kötötté vált. Vagyis éppen egy holdhónappá.
Jelenleg már 92000 km az USP-je, amin belül mindent magához ránt, ami a Föld, vagy ő körülötte kering! És hát volt elég idő arra, hogy a Föld körül keringő, attól távolodó törmelékeket is magához rántsa. Ezzel megtisztította az űrt körülöttünk, saját sebhelyes arcát érve el ezzel. És ezzel is lehetőséget adva a földi életnek a kialakulásához. A Hold: a földi élet nagy jótevője!
(Ezt se vizsgálja a SETI program?)
Itt többezer leütéssel, nagy fáradtsággal egy unikális, igaz történetet meséltem el, illetve csak kezdtem leírni, a szörnyförgeteges porbacsomósodással szemben.
Igazán méltó rá, hogy senki se válaszoljon!
-
forrai #74 Kár, hogy nem érdekel senkit, hogy bármely keletkezési elméletnél a Holdra még évmilliárdokig hulhattak kisbolygó nagysáágű törmelékek, ahogy a Földre is?
Hiszen valamennyiük így vagy úgy-de magából a Földből szakadhatott ki, csak más pályára álltak, a Föld, és a Hold körül is.
Vagyis a Holdra a saját és a Föld körül keringő törmelékek hullhattak!
-
forrai #73 Régen olvastam, megpróbálok emlékezni.
Most hirtelen pasz. De biztosan tudom, hogy olvastam.
Bármely Hold keletkezési elméletnél a Hold, és a Föld közé juthatott egy csomó törmelék, ami a kettő között keringet, és vagy a Földbe, vagy a Holdba hullot.
A legtöbb, leghatalmsasabb meteoritok "kondritok" vagyis kőzetből vannak. Keletkezésük homályos.
Ha így lenne, akkor az ütközési sebességük nem lehetett több 7-8 km-nél.
Így a tömegük a kráterátmérőből megsaccolható. Arra is volt linkem, már kerestem is. (A kráter mélysége és energia,, abból a tömeg ha a sebesység ismert).
Még valami: A Hold még majdnem olvadék lehetett, amimkor a tengerei létrejöttek. Vagyis a Hold a kezdet kezdetén kapta őket, telibe. Mert szerintem igen gyorsan kötötté válhatott. -
forrai #72 Emellett nem ezek ütköznek, csak ha valami kimozdítja őket. Az pedig távolabról jön. -
#71
Azért a videó egy kicsit csalóka, hiszen sokkal nagyobbnak "mutatja" a kisbolygókat, mint amekkorák azok valójában. Szóval tényleg ilyen sok van belőlük, de azért a valóság nem ennyire sűrű. Szerencsére (ahogy a Galaxis Útikalauz írja) "az űr nagy". -
patiang #70 Én már nem veszek tartós tejet............... -
#69
Lehet át kéne nevezni a topikot!
-
#68
Azt hol olvastad? És mit jelent a "jobban"? -
forrai #67 Kipinil. Azt olvastam, hogy a Holdnak pont az a fele van meglyukkagatva jobban, ami a Föld felé néz, s így elvileg védettebb. Nem lehet, hogy aok a tömegek zuhantak rá, és a Földre is vissza, amelyek még a szétszakadásuknál jutottak fel, és keringtek sokáig? Tehát nem is "külföldi" kisbolygók voltak? Mert furcsa, hogy 2 Mrd éve keletkeztek! Miért nem mindjárt a Naprendszer születésekor? -
forrai #66 A linken megnézhetők idő, és átmérő szerint. A legrégibb 2,4 Mrd éves, a legnagyobb, egy dél afrikai 300 km átmérőjű, kondrit meteorit lehetett. -
forrai #65
Egy kisbolygót- bárhol is van, a Föld csak a II. kozmikus sebességre képes felgyorsítani. Annál nagyobb sebességű ütközés, ami igazán kárt okoz, csak a Nap gyorsító hatása miatt léphetne fel. Ha pedig valami az Oorth felhőből elindul, azt inkább a Nap gyorsítja, mint a Föld.
A Naptól való szökési sebesség pedig a Földnél 42,1 km/s
vagyis ennél nagyobb sebességgel nem érkezhetne semmi, amit csupán a nap gyorsít, a végtelentől. Egy kicsit kevesebb az Oorth felhőtől, és lényegesen kisebb a kisbolygó ővtől.
Az Oorth felhő valószínűsége viszont kisebb, mint a kisbolygó övé, valójában attól félhetünk igazán. Onnan azonban csak 20-30 km relatív sebességre számíthatunk, ha elindul. És nem mindegy az sem, hogy milyen fázisban lesz a találkozás. Attól függően lehet nagyobb, vagy kisebb, hogy éppen utolér, vagy szemből érkezik (A Föld sebessége 30 km/s.)
Persze ezek csak első becslések, van már erről adatotok?
-
forrai #64 Ez érdekelhet titeket, ha még nem vót meg.
http://www.unb.ca/passc/ImpactDatabase/index.html
Azonban kérdezem: milyen relativ sebességgel ütközhetnek ezek a nagyjából rendezett pályán haladó földközeliek?
A problémát inkább az Oorth objektumok jelenthetik, amelyek nagy sebességüek is lehetnek. Vagy akár a kisbolygóöviek. -
#63
A kisbolygók témája. -
patiang #62 Azért írtam, hogy csodálkozz, mert én azt teszem.:)) -
patiang #61 Amelyikkel ütközött. -
patiang #60 Nem tudom láttad-e az NG-n, hogy egy a Szudánban becsapódott aszteroida keletkezési helyét kiszámították, meghatározva, megnevezve annak a kisbolygónak a nevét, melyik most is ott kering az övezetben.
Csodálkozz! -
6teen #59 Jó. Az idő valóban korábbi, és én nem számoltam az égitest nagyságával sem.
De a számítások mindig változhatnak. Azonkívül szvsz nagyobb veszélyt az égitestre ható földi tömegvonzás jelentheti, ami ha nem is most, de okozhat meglepetéseket. -
polarka #58 Ez egy '99 jún. 4-ei írás, ha kicsit utánanézel, akkor máris láthatod a frissebb adatokat (2008. ápr.). Mondjuk ez nem elég szenzáció ahhoz, h hírezzenek róla mindenfelé. Ha megnézed az Earth MOID-ot, akkor látszik h a pályától ≈86ezer km-re van minimuma, viszont a close aproach data-ból látszik, h 2027-ben lesz előreláthatólag a legközelebb és akkor is ≈388ezer km-re.
Továbbá a 32ezer km is bőven az atmoszféra felett van. elég gyorsan haladna el a Föld mellett és sztem egy csupán 1kmes tárgy meglepő volna, ha komolyan befolyásolná a Föld mágneses mezejét. Továbbá milyen földrengést okozna és hogy volna ennek komoly grav. hatása? -
polarka #57 És azok nagy része szintén biztosan nem az Oort felhőből való volt. Azért a gázóriások inkább magukhoz húzzák őket. -
polarka #56 és a túloldalt erős vulkanikus jelenségeket produkálna mire körbeér a felszíni hullám -
6teen #55 Természetes, hogy semmi nem maradna állva, sőt ekkora tömeg még a Föld belső magját is megmozgathatná. -
#54
Nagyon élethű az animáció de egy dologot tévesen csinálhattak benne: Londonban állnak az épületek de egy ekkora becsapódásnál szerintem a körbefutó lökéshullám a Föld minden pontján akkora földrengéseket generálna hogy kő kövön sehol nem maradna,igaz a becsapódás Ausztrália mellett van tehát a másik oldalon-de akkor is elmozdulnának a kőzetlemezek. -
#53
(Pontosabban a meteorokat égeti el a légkör-ami mégis földet ér az a meteorit.) -
#52
A Holdnak nincs légköre a Földnek van és ez védi a kisebb meteoritoktól mert elégeti őket.A Hold kráterei a földtörténeti ókorban keletkeztek úgy tudom,nem sokkal a naprendszer kialakulása után,mostanában már ritka az ilyesmi. -
6teen #51 Nem tudom, hogy 32 000km-es távolság már nem-e lesz hatással a föld mágneses mezejére, és a légkörre. Nem beszélve a földrengésekről, és az égitestre ható földi vonzerőről. -
6teen #50 Meteor becsapódás -
6teen #49 Ebben a cikkben csupán a kisbolygókkal foglalkoznak, és ezeknél is az a baj, hogy a kiszámított keringési pályájuk változhat, mivel a kibolygó övet is keresztezik. Itt viszont már vannak nagyobb objektumok, melyek hatással lehetnek rájuk. És ekkor még nem is volt szó az üstökösökről. A statisztika szerint már be kellett volna következni egy nagyobb karambolnak. Az a szerencsénk, hogy a statisztika átlagol. -
kipinil #48 Hüm-hüm, nézd csak meg a Hold felszínét. Odáig eljut? -
polarka #47 Igen, viszont azoknak elenyésző része jut el Földközelig. -
6teen #46 Persze igazad van, mert amit még nem ismerünk arról nem alkothatunk mennyiségi képet.
Gondolom itt a tudósok a valószínűséget vették alapul, hiszen a naprendszer azért nincs teljesen feltérképezve. Pl az Oort-felhőben számtalan objektum felénk veheti az útját. -
kipinil #45 Így igaz, már a becsapódás után néhány órával nekünk annyi lenne. A baktériumok egynémelyike egyébként túlélhetné talán. -
#44
Ekkora tömeg becsapódása még a pályájáról is kilökné a Földet nyilván vagy a Napba zuhanna vagy más bolygókkal ütközne-bár ez már mindegy lenne mert semilyen élet nem élne túl egy ilyet. -
polarka #43 Arról nem lehet infót adni, h maximum mennyi van (ezért arról sem, h mennyit derítettek fel), ami veszélyezteti a Földet. Pl.: a Kisbolygóövben a pálya alapján nem veszélyes, de ütközések során, ill. Jupiter hatása miatt módosul a pálya és már veszélyessé válik.
Ugyanígy a távolabbi pályákon is történhet változás.