44
-
kvp #44 Nem tudom feltunt-e, de a falcon9-et egy afrikai szarmazasu mernok cege epitette, magantokebol. A kormanyok olyan szerzodeseket irnak amilyeneket akarnak, de ha a magancegek kerulnek elonybe, akkor egy ido utan a kormanyok azt fogjak eszrevenni, hogy letrejott egy uj gazdasagi, majd kesobb politikai vezetes, amibol oket kihagytak. A vilagurt nem tul egyszeru elzarni az emberek elol es ma ott tart a vilag, hogy az urkutatas szepen lassan atkerul magankezbe. Barki letesit eloszor koloniat a Holdon vagy a Marson, joggal formalhat igenyt ra, ha nem irta ala az eredeti szerzodest. Es mivel egy maganceg sem irta ala, tehat ha odajutnak nyugodtan kikialthatjak a sajat allamukat. Es ez ellen itt a Foldon senki sem tehet semmit, mert a jelenlegi kormanyok meg fel sem tudnak oda menni onerobol... -
#43
Majd a magyarok!!!! -
#42
Eddig nem szegték meg az Antarktisz-egyezményt sem, és a Világűr-egyezményt sem szegték meg, hiába hirdették meg anno a csillagháborús kezdeményezést, mert a Szu belerokkant gazdaságilag a fegyverkezési versenybe. 1967-1983 között viszont minden kormányzat tiszteletben tartotta. 1986 után meg senkinek nem fűződött érdeke hozzá, mert nem volt olyan hatalom, ami képes lett volna az űrben terjeszkedni.
Igazából ma sem támogatja célirányosan semelyik hatalom az űr erőforrásainak (hangsúlyozom, gyakorlatilag végtelen erőforrásainak) magánszektor által történő kiaknázását!!!
Az USA jelenleg az egyetlen globális katonai szuperhatalom, neki sem érdeke új hadszintért nyitni. Kína gazdaságilag már lassan az első, az ő prioritásuk pedig sokkal inkább a költséghatékony a cyber hadviselés (lásd kína katonai doktrináját un. fehér könyvét).
Ma tehát szintén egyfajta status quo van és ennek továbbra sem része a világűr-hadszíntér megnyitása semelyik oldalról. -
l300d #41 szerinted mert maradta abba? Az valahogy gyenge dumanak tunik hogy a holdon csak par szikla van es kessz. Az eggeyzmeny se tul hiheto mivelhogy az eggyezmeny arra van hogy megszegjek :) -
#40
10 éven keresztül, 1957-től csak az űr folyt a tv-ből, rádióból, moziból. Az emberek azt hitték, hogy a 2001 űrodüsszeia inkább dokumentumfilm a jövőből, mint sci-fi.
Ezt nem lehetett egy pillanat alatt leállítani.
Az oroszoknál le lehetett volna, mert ők soha nem is jelentették be hivatalosan a Hold-programot, talán a '80-as évek végén kezdett elterjedni először a szoc országokban, hogy volt ilyen egyáltalán.
Az amcsiknál viszont nem igazán lehetett hirtelen leállítani, bár igazság szerint pont az űregyezmény aláírása napján az Apollo-1 legénysége gyakorlás közben bennégett a kabinban. Az elkészült jelentés gyakorlatilag repülésre alkalmatlannak nyilvánította az űrhajót. Ez akár kapóra is jöhetett volna, azonban az oroszok is előre haladott állapotban voltak és ők sem állították le azonnal a programot. Tehát a verseny gyakorlatilag még is ment tovább.
Azonban a katonai programokat szépen egymás után törölték. -
l300d #39 fade2black mer hoznam fel? jo helyt van az ott -
l300d #38 67? a holdra alitolag 69 ben voltak akkor nem is voltak a holdon? -
#37
Azért hagyták abba gyakorlatilag az emberes űrkutatást, mert a nagyhatalmak 1967-ben megegyeztek abban, hogy a világűrben nem nyitnak újabb hadszínteret.
Ettől kezdve fokozatosan visszaesett az űrtevékenység, a védelmi célú pláne.
Amikor látták, hogy a másik fél is betartja az egyezményt a hanyatlás felgyorsult. Ez a folyamat gyakorlatilag a Szojúz-Apolo közös repülésben csúcsosodott ki, ami után az amerikaiak 6 évig nem küldtek űrhajóst az űrbe!
A nagyhatalmak vállalták, hogy nem fogják az űrt gyarmatosítani, ott kolóniákat létrehozni, saját érdekszférájukat az űrre kiterjeszteni, ezáltal az érdekeik érvényesítése miatt kirobbanó konfliktusokat felvállalni, és olyan eszközöket kifejleszteni, amellyel az érdekeik érvényesítését segítenék (fegyvereket magyarul természetesen).
Ez nem egyedülálló dolog, hiszen az Antarktisz érintetlenségét ugyan így szavatolják, pedig ott egy egész földrész van teljesen elérhető közelségben felméretlen és feltáratlan természeti kincsekkel. Ha csak az édesvíz készletet számoljuk, akkor már is az az ország a nyerő az elkövetkezendő néhány száz évben amelyik ezt a földrészt birtokolja.
De nem birtokolja senki!!!
Az űrkorszak vége tehát 1967-volt, ha ki akarjuk sarkítani a dolgokat. -
fade2black #36 hozd fel azt a 7000m mélyen lévő halat a vízfelszinre már... -
l300d #35 a holdon sokminden van ami erdekes lehet. Vizet is kaptak rajta alitolag. Persze dumalnak hogy csak nagyon keveset. Gondolom ugy tortent a dolog hogy valaki vegigjarta az egitesteket es csepegtetett ra par csepp vizet. Lassan megertem hogy mert neznek mindenkit teljesen hulyenek :) -
fade2black #34 Amúgy én anno az embert a Marsra program lényegét se értettem, nem tudom mit nem tud elvégezni majd pár robot amit az ember igen. -
l300d #33 latom nagyon megy a szamolgata :)
http://www.origo.hu/tudomany/20081008-video-melytengeri-halakrol.html
kerdeznek valamit. Ha 1500 meteren olyan nagy a nyomas akkor hogy lehet hogy 7700 meteren olyan konnyeden mozognak a halak mintha egy tal vizbe lennenek? -
fade2black #32 hold sztem is egy presztizsberuházás volt. és most se látom gazdaságilag a hold, hogy lehetne használható. -
Akuma #31 1500 méter mélyen ha utánaszámolsz, akkor 1500 tonna tömeg nehezedik 1 négyzetméterre, tehát 1,5 millió kg, 15millió Pascal. A normál légköri nyomás 100ezer Pascal, 1 bar. Tehát ez 150 bar nyomásnak felel meg. Ilyen minimum teherbírású tartályt alapból nehéz csinálni (biztonság érdekében legalább 180 bar-t kellene kibírnia), de ezzel együtt még működő robotnak is kell lennie, ami távolról vezérelhető, valamint mindent feladatra alkalmas a feladat végrehajtásához. Szóval nem mondanám könnyebb feladatnak, mint egy rakétát megtervezni, amibe ötvözőelemeken és méretén kívül csak tűrés illesztés és hajtóanyag kérdése az egész.
A tengeralattjárók is nem véletlen nem merülhetnek ennyire mélyre... Összeroppannak, mint egy sörösdoboz. -
l300d #30 legyunk oszintek egy olajszivargast nem tudnak megoldani a mexikoi obolben ami 1500 meter melyen van es ok repkednek a holdra?:) Csak azert hogy az oroszok elajuljanak es azt mondja hogy nem semmi?:) -
l300d #29 latom nem ertjuk egymast:) csak hogy jol ertem e ezelott 40 evvel ami 20 milliardba kerult 200 vagy 400 milliard lenne? szoval te kinezel az ablakon es nem veszel szre semmi fjelodest? ha annakidejen 2-3 darab 40 mhz szamitogeppel meg tudtak oldani a holdraszallast akkor szivesen felajanlom a laptopomat 3500 mhz gondolom erzekeled hogy ez tobszorose annak. szoval egy mai holdraszallas a toredeke kene legyen az akkorinak mivelhogy a tehnologia adott. Es a hold az szerintem igenis erdekes tema. Szoval lenyomtak az oroszokat? gondolom irakaba is a demokraciat vittek. A hold egy rakas szikal?:) Alitolag mar par csepp vizet is kaptak. Szorakoztatasi cel hm? a nasa rengeteg penzt olt bele ebbe a projektbe gondolod hogy oket nem erdekli a profit? -
#28
Az akkori áron volt 24 milliárd az Apollo program. Ma ez kb. 10-20-szor ennyi pénz jelent.
Azért hagyták abba, mert a célt elérték. Lenyomták az oroszokat. Semmi más nem volt ez egész, mint egy méregdrága showműhor, ami új technológiákat is hozzott és munkahelyeket is biztosított. A Vietnámi háború költségeim mellett egy presztízsprogram fenntartása nem volt lehetséges. Sokba fájt az.
Az Avatar techikájával egy élő környezet szimulációja és film is megvolt a hírek szerit 500 millióból. Ma már nem kell elmenni a Holdra, hogy ezt a látványt visszaadd és nem kell hozzá 100 milliárd dollár sem. A várható bevétel meg az Avatárét biztos nem érni le, mert 3D ide - oda, a Hold az egy rakás szikla és ennyi. Oda tudományos mérések miatt érdemes menni esetleg, nem szórakoztatási céllal. -
l300d #27 Valamit nem ertek.Ha ezelott 40 evvel kepesek voltunk embert kuldeni a holdra. 20 milliard dollarbol kifejlesztve akkor mert hagytak abba? a teknologia adott joval olcsobban lehetne embert kuldeni a holdra mert nem hasznaljak ki? ha egy avatar kepes 1 milliard dollar bevetelt hozni egy ujabb holdraszallas nem lenne nyereseges? csinalhatnanak reality showt 3 ds felveteleket , elobe lehetne kovetni az interneten az odautat, lehetne vinni egy holdjarot ami bekamerazva jonne menne a holdon amit szinten lehetne nezni az innterneten. kicsi millio dolgot lehetne kitalalni a holdal kapcsolatba amivel rengteg penzt lehetne keresni. Miert nem csinaljak meg? foleg ugy hogy eleg sokan vannak akik nem hiszik el hogy ott jartunk volna. Annyira voltak kepesek hogy par csillagaszt 1-2 ezer dollarert odakuldenek hogy magyarazza meg hogy marpedig ott voltunk. -
#26
A Szojúz tényleg 40 éves konstrukció, csak ez azt is jelenti, hogy a rakétát az akkori anyagokra építették. Akkor az volt a csúcs, amit az tudott, ma meg az, hogy 1-2 lépcső rendszer szerűen működő, újrafelhasználható rakétát csinálnak, amit a Falcon biztosít, a Szojúz meg, bármilyen szép is a lángja, nem.
:)
Mellesleg, a másik "nagy" kérdés, tök mindegy, hogy milyen szépen izzik az anyag, jelen esetben a rakéta fúvókája, a lényeg, hogy nem olvad el. A higany szobahőmérsékleten olvad, de ugye nem izzik (csak infravörös tartományban!), a volframitot meg több ezer fokra lehet melegíteni, ahol izzik már rendesen, a szilárdsága meg nem sokat változik a szobahőmérséklethez képest.
Ajánlom mindenkinek, akinek ilyen problémái vannak, hogy tanulmányozza az un. fekete test sugárzására vonatkozó törvényt.
-
fade2black #25 Én ebben nem lennék biztos... ha nagyon profit éhesek vagy elszámolták magukat :) : 10.000$ helyett 15.000$ ért raknak GTora 1kgt, már ők a legolcsobbak.
ha mondjuk profitra jön ki akkor 4000*5000$=20millio$ profit. Mindez egy indításból. -
xyl #24 "Csak azt nem értem, hogy miért pazarolja a Musk a milliárdjait rakétatechnológiára..."
Mert van neki! Van mit pazaroljon. Az egyik milliomos (árdos) hobbyja a yacht, a másik mittomén Afrikába szeret járni szafarira, a harmadik pedig rakétát akar építeni. Neki most éppen ez a "jó játék / jó buli" -
#23
Ennek a cuccnak az a lényege, hogy ócsó'-ért ki legyen hozva, amit a mamut cégek drágán elszámolnak. A kérdés csak az, hogy menyivel olcsóbb? -
kamov #22 Nem igazán költ senki az űrhajózásra.
Nagy szavak előtt talán meg kellene nézni az USA 2010-es költségvetés tervezetét. 1200 milliárd szociális kiadásokra, 660 milliárd a hadügyekre 19 milliárd a NASA-nak (FED 0,53%), ami ennek max az 1/3 részét fordítja emberes programra.
Hogy érthető legyen, itt most arról van szó, hogy a NASA új dolgokat akar kipróbálni (tehát fejleszt) az aprómunkát meg bagóért lepasszolja kisebb max. párezer fős űripari vállalatoknak. Ennyi és semmi több.
A Spacex cég Dragon űrhajóját és az Orbital Sciences cég Cygnus űrhajóját párszáz fős csapatok építik max. százvalahány millió dolláros összegekért, azaz kb. egy átlagos távközlési műhold áráért...
Az USA viszonyokhoz képest ezek aprópénzek.
-
halgatyó #21 Amikor a cikket olvastam, első pillanatban arra gondoltam: hát majd a NASA meg egyéb állami társaságok ellátják megrendeléssel ezt a magánűrhajó-fejlesztő-gyártó társaságot, meg néha egy-egy távközlési műhold feljuttatására szóló megrendelés is beesik az ajtón... bár abban van már komoly konkurrencia: kínaiak, japánok, oroszok, nomeg magántársaságok is.
A cikk alapján gondolom, hogy leginkább a NASA van kiszemelve mint megrendelő.
Summa summárum: ez a projekt nagy valószínűséggel egy társadalmi mondanivalót hordozó demonstráció. Mint 50 évvel ezelőtt a szovjet traktoroslány.
Akik résztvettek benne, valószínűleg nagyon sokan és sokféle céllal, elképzeléssel. Nem tételezek fel róluk rosszat, sőt asszem a többségüknek a fejlődés lebegett a szeme előtt.
De az a mondanivaló, amit az egész projekt hordoz: a magántőke dicsőítése, az a mai viszonyok között nem pozitív!
Egy ellopott-elcsalt-szétprivatizált-elkorrumpált fos-rendszerváltás után 20 évvel, a kamatos-kamatos hitelpénzuralmi bankárrendszer térhódítása és a reálgazdaság fokozódó átcsúszása a spekulánsok kezébe, az ember és ember közötti különbségek egekbe szökése időszakában, a szociális piacgazdaság gőzerővel folyó felszámolása (ld. a német nép nyakába b**ott pénzhatalom-seggnyaló rongyok kéjesen röhögcsélnek az újabb népnyúzás fölött)
Szóval ebben az időszakban valahogy nem tudok felhőtlenül ujjongani a magántőke bevonásán -
halgatyó #20 Vajon hogyan lesz rentábilis a magán űrhajózás? Amikor nincs magán-kereskedelem, amely azt fenntarthaná?
A történelem nem túl távoli korszakaiban már átélt az emberiség hasonlókat: a hajózás majd a repülés fejlődése időszakában.
Érdemes összehasonlítani a mostani kort azokkal, mert vannak hasonlóságok, és vannak komoly eltérések is.
Első a hajózás, amelynek igazi nagy fellendülését Amerika felfedezése hozta meg. De már korábban is fejlődött, szerves egységben az akkori kereskedelem színvonalával és szükségleteivel.
Nem úgy terjedt el a magán-hajózás, hogy mondjuk Kr.u. 500-ban létrehoztak egy mesterséges szigetet (ISS), ahová a magán-csónakok időnként kivittek néhány kutatót.
Megjegyzem, hogy a hajóépítés és az űrtechnika között van egy igen lényeges nagyságrendi eltérés: egy tengerálló hajót kb. 100ezer fős közösség már meg tud építnei, egy űrhajóhoz még 100milliós közösség sem elegendő (kifejlesztés!)
kb. 100 évvel ezelőtt a repülés kifejlesztése majd elterjedése is szoros kapcsolatban állt a tényleges felhasználással. Volt utazóközönség.
Amíg ez nem volt, addig a repülés (és korábban a komolyabb hajózás) az állam által fejlesztett, felügyelt, kizárólag hadi vagy ahhoz kapcsolható célokat szolgáló terület volt.
Az űrhajózás -- megitélésem szerint -- ma még nem áll azon a szinten, hogy a korábbi történelmi korok tanulsága alapján rentábilis gazdasági vállalkozás lehessen.
Lehet, hogy 50 év múlva, amikor atomreaktorral táplált ionhajtóművek szállítják a Marsra a cuccot és az embereket, nos akkor várható, hogy a magánszféra tényleg hatékonyan és nyereségesen tud majd tevékenykedni ezen a téren. De addig...
mindjárt folyt. -
halgatyó #19 A hír érdekes és elgondolkodtató. Nem annyira a technikai részletei, mert ami most esetleg nem működött, vagy nem 100%-osan, az majd legközelebb működni fog.
Viszont a háttér-finanszírozás kérdése az, amin érdemes elgondolkodni.
Miért éri meg a Dzsóbácsinak az űrhajózásba fektetni?
Félreértés ne essék: én nagyon örülök minden pozitív hírnek, amely az űrhajózás fejlődéséről (és általában is, a technikai civilizáció fejlődéséről) szól!
Ennek a hírnek is örülök. Csak van bennem egy kis félsz, hogy itt nem egészen az történik, amire első látásra gondolunk.
Első látásra az ember örül: húdejó húdejó lesz hamarosan mindenki számára elérhető űrutazás!
Nos, ez az, ami megér némi diszkussziót.
Ha véletlenül (azért ennek is van 1% esélye) tényleg ílyen irányba fejlődnének a dolgok, akkor én szégyenkezve megtépem felsőruházatom és bűnbánatot gyakorolok... de addig
mindjárt folytatom. -
KopaszIsten #18 Mert lehet tud valamit, amit mi nem, és nem akar itt lenni, annak a bekövetkezésekor... :D -
T0nk #17 "Csak két nagyságrenddel kevesebből? :)"
Kérdés, milyen áron. Azt, amivel ez kevesebb tud lenni, valahol meg kell fizetni. Vagy valakin meg kell spórolni. Mindkettőnek következményei vannak. Azt apróságot se felejtsük el, hogy a SpaceX-nek rendelkezésére állt kb 50 év tudományos kutatás eredménye. Azt a pénzt valaki megfizette már.
Az űrsikló program faszaládézás iskolapéldája. Az Ares meg... Mindegy. A faszkodás csúcsa az volt, amikor kidobták az Apollo program technikai dokumentációit, mert nem volt pénz a raktárra.
Hasonlítsuk a Falcon 9-et inkább egy Szojuz-hoz. Mindkettő kerozinnal megy, a Szojuz egy 40+ éves konstrukció... Mégse füstöl annyira. Egy kilövés ára 100 Millió dollár. (Kb/sacc) -
kamov #16 A Falcon-1, a Falcon-9, és a Dragon eddigi munkái összesen kb. 320 millió dollárba kerültek. Ebből kb.100 milliót Musk pumpált bele, a többi az eddig teljesített COTS méföldkövek utáni NASA részletek. Musk utoljára 2007 közepén tett pénzt a Spacex-be, azóta a vállalat a COTS pályázat pénzéből működik.
Összehasonlításul az Ares-I-re eddig kb 4. milliárd dollár ment el és legalább további 12 milliárd kellene a befejezéshez. A könnyített Orion mentóűrhajó becsült kifejlesztési költsége 4,5 milliárd dollár, a teljes Constellation féle Orion befejezése ennek a duplájába fájna. -
kamov #15 Na sorban:
"-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az egés."
Minden létező rakétahajtómű összességében tüzelőanyag felesleggel megy, A shuttle SSME például a tökéletes égéshez kellő oxigén 3/4 részét tápálja be. Érdemes megnézni a tüzelőanyag/oxidálóanyag arányokat. A merlin abszolút a kategóriájának megfelelő teljesítményt nyújtott a pályaadatok alapjá, ami kevésbé szubjektív mint a tüznézés.
"-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)"
Ezeknek az elemeknek az volt a feladata hogy leváljanak, meg is tették rendben. A szojuz végfokozata a gyújtás után még a hajtóművet körülölelő burkolólemezeket is ledobja.
"-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)"
Az első fokozat Merlinjei hidraulikus mozgatásúak, a második fokozat merlinje viszont fix állású,ezért mozgatóhidraulikája sincs. Fúvókás reaktív kormányrendszere van emellett a turbószivattyú turbinájának a kipufogóját tudja elektromosan kitéríteni. Ez a reaktív kormányrendszer működött látványosan a felszállás alatt, ami bizony kifúvásokkal jár.
"-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent"
A második fokozat Merlinjének égőtere és kritikus keresztmetszeti része az első fokozat merlinjével egyezően regeneratív hűtésű. Csak fúvócső az ami kisugárzásos hűtésű. Nincs benne semmilyen ablatív bevonat, egy vékony nióbiumlemez az egész, aminél egy adott hőmérsékleten beáll egy viszonylagos egyensúly az őt ért és az általa kisugárzott hő között. A Delta-IV 300t tolóerejű RS-68 hajtóműveinek a fúvókája is sugárzásos hűtésű. A legtöbb űrhajó RCS ilyen hűtésű, az újraindíthatóságot ez egyáltalán nem befolyásolja. Bizony a második fokozat Merlinjét tesztképpen újra is indították egy rövid pillanatra, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz hogy a geostacionárius műholdbizniszbe pályázhassanak.
A Szojuz rossz példa mert az első két fokozat külső hűtésű, azaz direkt azért cipel magával több tonna folyékony nitrogént is hogy a hajtóműveket hűtse. Mellesleg a turbószivattyúk hidrazin üzemanyagát is a külön tartályban cipeli, mert külső ciklusú a lelkem. A végfokozat RD-0124-es hajtóművének négy fúvókája is sugárzásos hűtésű, és fix.
A másik hogy a gyakorlatban a kb.10t-nál nagyobb tolóerejű hajtóművek már tápszivattyúsak, mert különben a befecskendezési nyomásra kellene méretezni az egész marha nagytartályrendszert ami egy többtíztonnás tolóerejű hajtóműnél dögnehéz lenne, ami kis hajtóműnél még elmegy de nagynál már nem. Ezért a pártíz tonnás Merlin gázgenerátor ciklusú tápszivattyús rendszere teljesen rendben van.
Az első fokozat Merlinjeiből 3db már túl volt az ötödik indításán a startkor. A második fokozatnak meg pont a második teljes üzeme volt.
-
#14
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyibe van, hanem hogy újrafelhasználható (elvileg) és hogy hányszor, illetve milyen gyorsan lehet újra felkészíteni.
Egy egyszer használható rakétánál 1 db ciklussal kell számolni, gyártás, tárolás, felkészítés, kilövés. Ennek a költségét lehet könnyen számolni.
Ennél több ciklus jön be. a kilövés után a begyűjtés, visszaszállítás után, kezdődik a tárolás, újra felkészítés, ...
A többször felhasználhatóság miatt a gyártási költség eloszlik, ha elég sűrűn tudják fellövöldözni, nem kell sokáig tárolgatni, akkor adott pénzügyi évben a kilogrammonkénti felbocsájtási költség 1/5-1/10-e egy DeltaIV-ének. -
#13
Mennyből készült ez a cucc? -
Inquisitor #12 "Azaz úgy tűnik kell majd 30 év, hogy a kereskedelmi űrhajózás elérje azt a szintet, amit a jelenleg "elavult" űrsiklóflotta felmutat."
Csak két nagyságrenddel kevesebből? :) -
Caro #11 Az égéstér itt is regeneratív hűtésű, csak a fúvóka nem. Az meg szerintem nem is baj, azt becsövezni csak extra tömeg, meg lehet hogy az oxigén "elfogy" az égéstér hűtése során. Ha jó anyagból van, nem baj a vörös izzás. Elvégre az izzólámpák is több ezer órákat világítanak :)
Ablációs hűtésű fúvókával kísérleteztek, de szerintem ezzel nem lesz gond.
Nagy teljesítményű rakétáról, ami héliumot használ még nem hallottam, de persze ettől még lehet hogy van.
Az általad említett kormányzás lehetősége itt is megvan, az első fokozatban kilenc motor van, de a másodikban már csak egy.
Ami engem jobban zavar, hogy a kapszula meghajtását még mindig hidrazin/N2O4-el akarják csinálni. Tudom, hogy ebből eddig soha nem volt probléma, de attól még veszélyesek, minden előnyük ellenére. -
kvp #10 "WOW, nagyon jó a szemed ha ezt a videóból megállapítottad, szerintem nagyon jó melót találhatsz ezzel a tehetséggel."
Persze. Eleg csak osszehasonlitani a langot a nasa foldi teszt videoival. Kerozines hajtomu langjanak akkor szokott ilyen szine es formaja lenni, amikor nem tokeletes az eges. Egyebkent hatalmas tehetseg kell hozza, kb. a gimnaziumi kemia ora szint.
"Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítő gyűrűnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj."
Ez hibas tervezest jelent. Eloszor is tobb darabban esett le, azaz inkabb csak lefujta a masodik fokozat. Viszont ez a raketa eleg sok urszemetet hagy maga utan. Mind darabos alkatreszek formajaban, mind fagyott uzemanyag szemcsek kepeben. Egyik sem tul kellemes es ma mar nem kellene ilyen megoldasokat hasznalni. (az ursiklok de meg a sojuzok sem szornak ma mar szet ennyi alkatreszt felszallas kozben)
"Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzőt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenő anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani."
A dokumentacioban az szerepel, hogy az uzemanyagot hasznaljak a hidraulikahoz is. Mas folyadek nincs a fedelzeten. Akkor mi csopoghet meg?
"És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amiből), és a hajtómű újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)..."
Errol beszelek. Ez egy tervezesi hiba. Nem tul szerencses passziv hutesre tervezni egy ilyen hajtomuvet. Az ujraindithatosaggal meg az a baj, hogy csak egy repules soran lehet ezt megtenni es azt is csak rovid ideig, mert ha az egesz kihul, akkor jo esellyel fagy bele a maradek uzemanyag a rendszerbe. Nem tul nyero otlet, bar tenyleg olcso. Az elso fokozat meg visszafele meggondolta magat es vegul megsem lett ujra hasznosithato.
"Konklúzió: Leülhetsz egyes."
Erre mit mondjak. Eleg durva hangnem, foleg hogy nem sikerult ertemezni amit leirtam. Viszont ez egy szabad forum, tehat mindenki azt es tobbe kevesbe ugy mond ahogy akar. Azt a velemenyemet, hogy a raketa eleg gyenge konstrukcio tovabbra is fenttartom, bar kezdo csapathoz kepest jo, csak eppen nem hoz sem technologiai, sem gazdasagi attorest. -
Balu0 #9 Ha valaki latta a videot, azon tobb dolog is latszik:
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
WOW, nagyon jó a szemed ha ezt a videóból megállapítottad, szerintem nagyon jó melót találhatsz ezzel a tehetséggel.
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítő gyűrűnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj.
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzőt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenő anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani.
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amiből), és a hajtómű újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)...
Konklúzió: Leülhetsz egyes. -
kovadam87 #8 kíváncsi leszek a továbbiakra, hogy hogyan fog duruzsolni a magánszféra űrprogramja... ez egyenlőre nem túl nagy áttörés, de lehet hogy később látunk majd szebbeket. Bár ezeket a dolgokat rossz irányba is el lehet vinni... egy két milliárdos kőgazdag gondol kettőt és kénye kedve szerint bármit felvihet az űrbe, ellenőrzés nélkül... valahol veszélyes is. Ki tud mindent ellenőrizni? Szerintem még az amcsik sem. no de mind1 :) ez csak egy rövid eszmefuttatás volt. -
kvp #7 Ha valaki latta a videot, azon tobb dolog is latszik:
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
Ha mar valaki olcso es megbizhato raketat akar gyartani, akkor nezze meg a sojuzok megoldasat. Peldaul ott a hajtomu regnerativ hutesu, ezert nem izzik repules kozben es helium gaz tartja nyomas alatt a tartalyokat (eleg nehezen romlik el). Ha meg egyszerubb megoldas kell, akkor ablativ hajtomu hutes, szivattyu helyett sima tulnyomasos uzemanyag befecskendezo rendszer es mechanikus kormanyzas helyett differencialis toloerovektoros kormanyzas (ez utobbi annyit jelent, hogy az uzemanyag szelepekkel szabalyozzak a hajtomuveket). Egy ilyen raketa sokkal megbizhatobb mint a maiak es nagyon keves mechanikus alkatresze van ami tonkremehet. Arrol nem beszelve, hogy csak 1 fele hajtomuvet kell kifejleszteni a 3 fokozathoz es igaz hogy el kell dobni oket egy hasznalat utan, de nincs is bennuk szinte semmilyen alkatresz. -
#6
Szerintem nem egészen.
Ha így nézzük mindenki a németeket másolja, még a második VH-ból.
Azért kifejleszteni egy új rakétát, az egy komoly mérnöki munka.
A SpaceX sok tekintetben megelőzi azt, amit a NASA csinált a Constellation programmal, ahol elvileg meglevő elemekből kellett volna egy nem egészen új rendszert létrehozni. Kb ugyan annyi erőfeszítéssel csináltak egy szuborbitális teszt repülést, miközben a Space X gyakorlatilag teljes tesztet csinált. -
#5
Pontosabban megcsinálják azt, amit egyszer a NASA már régesrég megcsinált és felülmúlt. Tényleg nagy lépés, de most csak annyi történt, hogy egy cég megcsinálta elvileg olcsóbban (?) azt, ami a nagy mammutvállaltok 30-35 éve meg tudtak tervezni és le tudtak gyártani. Az egész program tudtommal arról szól, hogy "olcsó" - mármint rakétához képest - legyen de terhelhetősében miben tud többet a ma gyakran használt csúcskategóriás cuccokhoz képest? Mikor lesz vele képes ezzel bárki olyan összetett műveletekre, mint az STS-sel?