Sikeres rajtot vett a Falcon 9 rakéta
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44
Nem tudom feltunt-e, de a falcon9-et egy afrikai szarmazasu mernok cege epitette, magantokebol. A kormanyok olyan szerzodeseket irnak amilyeneket akarnak, de ha a magancegek kerulnek elonybe, akkor egy ido utan a kormanyok azt fogjak eszrevenni, hogy letrejott egy uj gazdasagi, majd kesobb politikai vezetes, amibol oket kihagytak. A vilagurt nem tul egyszeru elzarni az emberek elol es ma ott tart a vilag, hogy az urkutatas szepen lassan atkerul magankezbe. Barki letesit eloszor koloniat a Holdon vagy a Marson, joggal formalhat igenyt ra, ha nem irta ala az eredeti szerzodest. Es mivel egy maganceg sem irta ala, tehat ha odajutnak nyugodtan kikialthatjak a sajat allamukat. Es ez ellen itt a Foldon senki sem tehet semmit, mert a jelenlegi kormanyok meg fel sem tudnak oda menni onerobol...
#43
Majd a magyarok!!!!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#42
Eddig nem szegték meg az Antarktisz-egyezményt sem, és a Világûr-egyezményt sem szegték meg, hiába hirdették meg anno a csillagháborús kezdeményezést, mert a Szu belerokkant gazdaságilag a fegyverkezési versenybe. 1967-1983 között viszont minden kormányzat tiszteletben tartotta. 1986 után meg senkinek nem fûzõdött érdeke hozzá, mert nem volt olyan hatalom, ami képes lett volna az ûrben terjeszkedni.
Igazából ma sem támogatja célirányosan semelyik hatalom az ûr erõforrásainak (hangsúlyozom, gyakorlatilag végtelen erõforrásainak) magánszektor által történõ kiaknázását!!!
Az USA jelenleg az egyetlen globális katonai szuperhatalom, neki sem érdeke új hadszintért nyitni. Kína gazdaságilag már lassan az elsõ, az õ prioritásuk pedig sokkal inkább a költséghatékony a cyber hadviselés (lásd kína katonai doktrináját un. fehér könyvét).
Ma tehát szintén egyfajta status quo van és ennek továbbra sem része a világûr-hadszíntér megnyitása semelyik oldalról.
Igazából ma sem támogatja célirányosan semelyik hatalom az ûr erõforrásainak (hangsúlyozom, gyakorlatilag végtelen erõforrásainak) magánszektor által történõ kiaknázását!!!
Az USA jelenleg az egyetlen globális katonai szuperhatalom, neki sem érdeke új hadszintért nyitni. Kína gazdaságilag már lassan az elsõ, az õ prioritásuk pedig sokkal inkább a költséghatékony a cyber hadviselés (lásd kína katonai doktrináját un. fehér könyvét).
Ma tehát szintén egyfajta status quo van és ennek továbbra sem része a világûr-hadszíntér megnyitása semelyik oldalról.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
szerinted mert maradta abba? Az valahogy gyenge dumanak tunik hogy a holdon csak par szikla van es kessz. Az eggeyzmeny se tul hiheto mivelhogy az eggyezmeny arra van hogy megszegjek :)
#40
10 éven keresztül, 1957-tõl csak az ûr folyt a tv-bõl, rádióból, moziból. Az emberek azt hitték, hogy a 2001 ûrodüsszeia inkább dokumentumfilm a jövõbõl, mint sci-fi.
Ezt nem lehetett egy pillanat alatt leállítani.
Az oroszoknál le lehetett volna, mert õk soha nem is jelentették be hivatalosan a Hold-programot, talán a '80-as évek végén kezdett elterjedni elõször a szoc országokban, hogy volt ilyen egyáltalán.
Az amcsiknál viszont nem igazán lehetett hirtelen leállítani, bár igazság szerint pont az ûregyezmény aláírása napján az Apollo-1 legénysége gyakorlás közben bennégett a kabinban. Az elkészült jelentés gyakorlatilag repülésre alkalmatlannak nyilvánította az ûrhajót. Ez akár kapóra is jöhetett volna, azonban az oroszok is elõre haladott állapotban voltak és õk sem állították le azonnal a programot. Tehát a verseny gyakorlatilag még is ment tovább.
Azonban a katonai programokat szépen egymás után törölték.
Ezt nem lehetett egy pillanat alatt leállítani.
Az oroszoknál le lehetett volna, mert õk soha nem is jelentették be hivatalosan a Hold-programot, talán a '80-as évek végén kezdett elterjedni elõször a szoc országokban, hogy volt ilyen egyáltalán.
Az amcsiknál viszont nem igazán lehetett hirtelen leállítani, bár igazság szerint pont az ûregyezmény aláírása napján az Apollo-1 legénysége gyakorlás közben bennégett a kabinban. Az elkészült jelentés gyakorlatilag repülésre alkalmatlannak nyilvánította az ûrhajót. Ez akár kapóra is jöhetett volna, azonban az oroszok is elõre haladott állapotban voltak és õk sem állították le azonnal a programot. Tehát a verseny gyakorlatilag még is ment tovább.
Azonban a katonai programokat szépen egymás után törölték.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
fade2black mer hoznam fel? jo helyt van az ott
#38
67? a holdra alitolag 69 ben voltak akkor nem is voltak a holdon?
#37
Azért hagyták abba gyakorlatilag az emberes ûrkutatást, mert a nagyhatalmak 1967-ben megegyeztek abban, hogy a világûrben nem nyitnak újabb hadszínteret.
Ettõl kezdve fokozatosan visszaesett az ûrtevékenység, a védelmi célú pláne.
Amikor látták, hogy a másik fél is betartja az egyezményt a hanyatlás felgyorsult. Ez a folyamat gyakorlatilag a Szojúz-Apolo közös repülésben csúcsosodott ki, ami után az amerikaiak 6 évig nem küldtek ûrhajóst az ûrbe!
A nagyhatalmak vállalták, hogy nem fogják az ûrt gyarmatosítani, ott kolóniákat létrehozni, saját érdekszférájukat az ûrre kiterjeszteni, ezáltal az érdekeik érvényesítése miatt kirobbanó konfliktusokat felvállalni, és olyan eszközöket kifejleszteni, amellyel az érdekeik érvényesítését segítenék (fegyvereket magyarul természetesen).
Ez nem egyedülálló dolog, hiszen az Antarktisz érintetlenségét ugyan így szavatolják, pedig ott egy egész földrész van teljesen elérhetõ közelségben felméretlen és feltáratlan természeti kincsekkel. Ha csak az édesvíz készletet számoljuk, akkor már is az az ország a nyerõ az elkövetkezendõ néhány száz évben amelyik ezt a földrészt birtokolja.
De nem birtokolja senki!!!
Az ûrkorszak vége tehát 1967-volt, ha ki akarjuk sarkítani a dolgokat.
Ettõl kezdve fokozatosan visszaesett az ûrtevékenység, a védelmi célú pláne.
Amikor látták, hogy a másik fél is betartja az egyezményt a hanyatlás felgyorsult. Ez a folyamat gyakorlatilag a Szojúz-Apolo közös repülésben csúcsosodott ki, ami után az amerikaiak 6 évig nem küldtek ûrhajóst az ûrbe!
A nagyhatalmak vállalták, hogy nem fogják az ûrt gyarmatosítani, ott kolóniákat létrehozni, saját érdekszférájukat az ûrre kiterjeszteni, ezáltal az érdekeik érvényesítése miatt kirobbanó konfliktusokat felvállalni, és olyan eszközöket kifejleszteni, amellyel az érdekeik érvényesítését segítenék (fegyvereket magyarul természetesen).
Ez nem egyedülálló dolog, hiszen az Antarktisz érintetlenségét ugyan így szavatolják, pedig ott egy egész földrész van teljesen elérhetõ közelségben felméretlen és feltáratlan természeti kincsekkel. Ha csak az édesvíz készletet számoljuk, akkor már is az az ország a nyerõ az elkövetkezendõ néhány száz évben amelyik ezt a földrészt birtokolja.
De nem birtokolja senki!!!
Az ûrkorszak vége tehát 1967-volt, ha ki akarjuk sarkítani a dolgokat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
hozd fel azt a 7000m mélyen lévõ halat a vízfelszinre már...
#35
a holdon sokminden van ami erdekes lehet. Vizet is kaptak rajta alitolag. Persze dumalnak hogy csak nagyon keveset. Gondolom ugy tortent a dolog hogy valaki vegigjarta az egitesteket es csepegtetett ra par csepp vizet. Lassan megertem hogy mert neznek mindenkit teljesen hulyenek :)
#34
Amúgy én anno az embert a Marsra program lényegét se értettem, nem tudom mit nem tud elvégezni majd pár robot amit az ember igen.
#33
latom nagyon megy a szamolgata :)
http://www.origo.hu/tudomany/20081008-video-melytengeri-halakrol.html
kerdeznek valamit. Ha 1500 meteren olyan nagy a nyomas akkor hogy lehet hogy 7700 meteren olyan konnyeden mozognak a halak mintha egy tal vizbe lennenek?
http://www.origo.hu/tudomany/20081008-video-melytengeri-halakrol.html
kerdeznek valamit. Ha 1500 meteren olyan nagy a nyomas akkor hogy lehet hogy 7700 meteren olyan konnyeden mozognak a halak mintha egy tal vizbe lennenek?
#32
hold sztem is egy presztizsberuházás volt. és most se látom gazdaságilag a hold, hogy lehetne használható.
#31
1500 méter mélyen ha utánaszámolsz, akkor 1500 tonna tömeg nehezedik 1 négyzetméterre, tehát 1,5 millió kg, 15millió Pascal. A normál légköri nyomás 100ezer Pascal, 1 bar. Tehát ez 150 bar nyomásnak felel meg. Ilyen minimum teherbírású tartályt alapból nehéz csinálni (biztonság érdekében legalább 180 bar-t kellene kibírnia), de ezzel együtt még mûködõ robotnak is kell lennie, ami távolról vezérelhetõ, valamint mindent feladatra alkalmas a feladat végrehajtásához. Szóval nem mondanám könnyebb feladatnak, mint egy rakétát megtervezni, amibe ötvözõelemeken és méretén kívül csak tûrés illesztés és hajtóanyag kérdése az egész.
A tengeralattjárók is nem véletlen nem merülhetnek ennyire mélyre... Összeroppannak, mint egy sörösdoboz.
A tengeralattjárók is nem véletlen nem merülhetnek ennyire mélyre... Összeroppannak, mint egy sörösdoboz.
#30
legyunk oszintek egy olajszivargast nem tudnak megoldani a mexikoi obolben ami 1500 meter melyen van es ok repkednek a holdra?:) Csak azert hogy az oroszok elajuljanak es azt mondja hogy nem semmi?:)
#29
latom nem ertjuk egymast:) csak hogy jol ertem e ezelott 40 evvel ami 20 milliardba kerult 200 vagy 400 milliard lenne? szoval te kinezel az ablakon es nem veszel szre semmi fjelodest? ha annakidejen 2-3 darab 40 mhz szamitogeppel meg tudtak oldani a holdraszallast akkor szivesen felajanlom a laptopomat 3500 mhz gondolom erzekeled hogy ez tobszorose annak. szoval egy mai holdraszallas a toredeke kene legyen az akkorinak mivelhogy a tehnologia adott. Es a hold az szerintem igenis erdekes tema. Szoval lenyomtak az oroszokat? gondolom irakaba is a demokraciat vittek. A hold egy rakas szikal?:) Alitolag mar par csepp vizet is kaptak. Szorakoztatasi cel hm? a nasa rengeteg penzt olt bele ebbe a projektbe gondolod hogy oket nem erdekli a profit?
#28
Az akkori áron volt 24 milliárd az Apollo program. Ma ez kb. 10-20-szor ennyi pénz jelent.
Azért hagyták abba, mert a célt elérték. Lenyomták az oroszokat. Semmi más nem volt ez egész, mint egy méregdrága showmûhor, ami új technológiákat is hozzott és munkahelyeket is biztosított. A Vietnámi háború költségeim mellett egy presztízsprogram fenntartása nem volt lehetséges. Sokba fájt az.
Az Avatar techikájával egy élõ környezet szimulációja és film is megvolt a hírek szerit 500 millióból. Ma már nem kell elmenni a Holdra, hogy ezt a látványt visszaadd és nem kell hozzá 100 milliárd dollár sem. A várható bevétel meg az Avatárét biztos nem érni le, mert 3D ide - oda, a Hold az egy rakás szikla és ennyi. Oda tudományos mérések miatt érdemes menni esetleg, nem szórakoztatási céllal.
Azért hagyták abba, mert a célt elérték. Lenyomták az oroszokat. Semmi más nem volt ez egész, mint egy méregdrága showmûhor, ami új technológiákat is hozzott és munkahelyeket is biztosított. A Vietnámi háború költségeim mellett egy presztízsprogram fenntartása nem volt lehetséges. Sokba fájt az.
Az Avatar techikájával egy élõ környezet szimulációja és film is megvolt a hírek szerit 500 millióból. Ma már nem kell elmenni a Holdra, hogy ezt a látványt visszaadd és nem kell hozzá 100 milliárd dollár sem. A várható bevétel meg az Avatárét biztos nem érni le, mert 3D ide - oda, a Hold az egy rakás szikla és ennyi. Oda tudományos mérések miatt érdemes menni esetleg, nem szórakoztatási céllal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
Valamit nem ertek.Ha ezelott 40 evvel kepesek voltunk embert kuldeni a holdra. 20 milliard dollarbol kifejlesztve akkor mert hagytak abba? a teknologia adott joval olcsobban lehetne embert kuldeni a holdra mert nem hasznaljak ki? ha egy avatar kepes 1 milliard dollar bevetelt hozni egy ujabb holdraszallas nem lenne nyereseges? csinalhatnanak reality showt 3 ds felveteleket , elobe lehetne kovetni az interneten az odautat, lehetne vinni egy holdjarot ami bekamerazva jonne menne a holdon amit szinten lehetne nezni az innterneten. kicsi millio dolgot lehetne kitalalni a holdal kapcsolatba amivel rengteg penzt lehetne keresni. Miert nem csinaljak meg? foleg ugy hogy eleg sokan vannak akik nem hiszik el hogy ott jartunk volna. Annyira voltak kepesek hogy par csillagaszt 1-2 ezer dollarert odakuldenek hogy magyarazza meg hogy marpedig ott voltunk.
#26
A Szojúz tényleg 40 éves konstrukció, csak ez azt is jelenti, hogy a rakétát az akkori anyagokra építették. Akkor az volt a csúcs, amit az tudott, ma meg az, hogy 1-2 lépcsõ rendszer szerûen mûködõ, újrafelhasználható rakétát csinálnak, amit a Falcon biztosít, a Szojúz meg, bármilyen szép is a lángja, nem.
:)
Mellesleg, a másik "nagy" kérdés, tök mindegy, hogy milyen szépen izzik az anyag, jelen esetben a rakéta fúvókája, a lényeg, hogy nem olvad el. A higany szobahõmérsékleten olvad, de ugye nem izzik (csak infravörös tartományban!), a volframitot meg több ezer fokra lehet melegíteni, ahol izzik már rendesen, a szilárdsága meg nem sokat változik a szobahõmérséklethez képest.
Ajánlom mindenkinek, akinek ilyen problémái vannak, hogy tanulmányozza az un. fekete test sugárzására vonatkozó törvényt.
<#nyes>
:)
Mellesleg, a másik "nagy" kérdés, tök mindegy, hogy milyen szépen izzik az anyag, jelen esetben a rakéta fúvókája, a lényeg, hogy nem olvad el. A higany szobahõmérsékleten olvad, de ugye nem izzik (csak infravörös tartományban!), a volframitot meg több ezer fokra lehet melegíteni, ahol izzik már rendesen, a szilárdsága meg nem sokat változik a szobahõmérséklethez képest.
Ajánlom mindenkinek, akinek ilyen problémái vannak, hogy tanulmányozza az un. fekete test sugárzására vonatkozó törvényt.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Én ebben nem lennék biztos... ha nagyon profit éhesek vagy elszámolták magukat :) : 10.000$ helyett 15.000$ ért raknak GTora 1kgt, már õk a legolcsobbak.
ha mondjuk profitra jön ki akkor 4000*5000$=20millio$ profit. Mindez egy indításból.
ha mondjuk profitra jön ki akkor 4000*5000$=20millio$ profit. Mindez egy indításból.
#24
"Csak azt nem értem, hogy miért pazarolja a Musk a milliárdjait rakétatechnológiára..."
Mert van neki! Van mit pazaroljon. Az egyik milliomos (árdos) hobbyja a yacht, a másik mittomén Afrikába szeret járni szafarira, a harmadik pedig rakétát akar építeni. Neki most éppen ez a "jó játék / jó buli"
Mert van neki! Van mit pazaroljon. Az egyik milliomos (árdos) hobbyja a yacht, a másik mittomén Afrikába szeret járni szafarira, a harmadik pedig rakétát akar építeni. Neki most éppen ez a "jó játék / jó buli"
#23
Ennek a cuccnak az a lényege, hogy ócsó'-ért ki legyen hozva, amit a mamut cégek drágán elszámolnak. A kérdés csak az, hogy menyivel olcsóbb?
#22
Nem igazán költ senki az ûrhajózásra.
Nagy szavak elõtt talán meg kellene nézni az USA 2010-es költségvetés tervezetét. 1200 milliárd szociális kiadásokra, 660 milliárd a hadügyekre 19 milliárd a NASA-nak (FED 0,53%), ami ennek max az 1/3 részét fordítja emberes programra.
Hogy érthetõ legyen, itt most arról van szó, hogy a NASA új dolgokat akar kipróbálni (tehát fejleszt) az aprómunkát meg bagóért lepasszolja kisebb max. párezer fõs ûripari vállalatoknak. Ennyi és semmi több.
A Spacex cég Dragon ûrhajóját és az Orbital Sciences cég Cygnus ûrhajóját párszáz fõs csapatok építik max. százvalahány millió dolláros összegekért, azaz kb. egy átlagos távközlési mûhold áráért...
Az USA viszonyokhoz képest ezek aprópénzek.
Nagy szavak elõtt talán meg kellene nézni az USA 2010-es költségvetés tervezetét. 1200 milliárd szociális kiadásokra, 660 milliárd a hadügyekre 19 milliárd a NASA-nak (FED 0,53%), ami ennek max az 1/3 részét fordítja emberes programra.
Hogy érthetõ legyen, itt most arról van szó, hogy a NASA új dolgokat akar kipróbálni (tehát fejleszt) az aprómunkát meg bagóért lepasszolja kisebb max. párezer fõs ûripari vállalatoknak. Ennyi és semmi több.
A Spacex cég Dragon ûrhajóját és az Orbital Sciences cég Cygnus ûrhajóját párszáz fõs csapatok építik max. százvalahány millió dolláros összegekért, azaz kb. egy átlagos távközlési mûhold áráért...
Az USA viszonyokhoz képest ezek aprópénzek.
#21
Amikor a cikket olvastam, elsõ pillanatban arra gondoltam: hát majd a NASA meg egyéb állami társaságok ellátják megrendeléssel ezt a magánûrhajó-fejlesztõ-gyártó társaságot, meg néha egy-egy távközlési mûhold feljuttatására szóló megrendelés is beesik az ajtón... bár abban van már komoly konkurrencia: kínaiak, japánok, oroszok, nomeg magántársaságok is.
A cikk alapján gondolom, hogy leginkább a NASA van kiszemelve mint megrendelõ.
Summa summárum: ez a projekt nagy valószínûséggel egy társadalmi mondanivalót hordozó demonstráció. Mint 50 évvel ezelõtt a szovjet traktoroslány.
Akik résztvettek benne, valószínûleg nagyon sokan és sokféle céllal, elképzeléssel. Nem tételezek fel róluk rosszat, sõt asszem a többségüknek a fejlõdés lebegett a szeme elõtt.
De az a mondanivaló, amit az egész projekt hordoz: a magántõke dicsõítése, az a mai viszonyok között nem pozitív!
Egy ellopott-elcsalt-szétprivatizált-elkorrumpált fos-rendszerváltás után 20 évvel, a kamatos-kamatos hitelpénzuralmi bankárrendszer térhódítása és a reálgazdaság fokozódó átcsúszása a spekulánsok kezébe, az ember és ember közötti különbségek egekbe szökése idõszakában, a szociális piacgazdaság gõzerõvel folyó felszámolása (ld. a német nép nyakába b**ott pénzhatalom-seggnyaló rongyok kéjesen röhögcsélnek az újabb népnyúzás fölött)
Szóval ebben az idõszakban valahogy nem tudok felhõtlenül ujjongani a magántõke bevonásán
A cikk alapján gondolom, hogy leginkább a NASA van kiszemelve mint megrendelõ.
Summa summárum: ez a projekt nagy valószínûséggel egy társadalmi mondanivalót hordozó demonstráció. Mint 50 évvel ezelõtt a szovjet traktoroslány.
Akik résztvettek benne, valószínûleg nagyon sokan és sokféle céllal, elképzeléssel. Nem tételezek fel róluk rosszat, sõt asszem a többségüknek a fejlõdés lebegett a szeme elõtt.
De az a mondanivaló, amit az egész projekt hordoz: a magántõke dicsõítése, az a mai viszonyok között nem pozitív!
Egy ellopott-elcsalt-szétprivatizált-elkorrumpált fos-rendszerváltás után 20 évvel, a kamatos-kamatos hitelpénzuralmi bankárrendszer térhódítása és a reálgazdaság fokozódó átcsúszása a spekulánsok kezébe, az ember és ember közötti különbségek egekbe szökése idõszakában, a szociális piacgazdaság gõzerõvel folyó felszámolása (ld. a német nép nyakába b**ott pénzhatalom-seggnyaló rongyok kéjesen röhögcsélnek az újabb népnyúzás fölött)
Szóval ebben az idõszakban valahogy nem tudok felhõtlenül ujjongani a magántõke bevonásán
#20
Vajon hogyan lesz rentábilis a magán ûrhajózás? Amikor nincs magán-kereskedelem, amely azt fenntarthaná?
A történelem nem túl távoli korszakaiban már átélt az emberiség hasonlókat: a hajózás majd a repülés fejlõdése idõszakában.
Érdemes összehasonlítani a mostani kort azokkal, mert vannak hasonlóságok, és vannak komoly eltérések is.
Elsõ a hajózás, amelynek igazi nagy fellendülését Amerika felfedezése hozta meg. De már korábban is fejlõdött, szerves egységben az akkori kereskedelem színvonalával és szükségleteivel.
Nem úgy terjedt el a magán-hajózás, hogy mondjuk Kr.u. 500-ban létrehoztak egy mesterséges szigetet (ISS), ahová a magán-csónakok idõnként kivittek néhány kutatót.
Megjegyzem, hogy a hajóépítés és az ûrtechnika között van egy igen lényeges nagyságrendi eltérés: egy tengerálló hajót kb. 100ezer fõs közösség már meg tud építnei, egy ûrhajóhoz még 100milliós közösség sem elegendõ (kifejlesztés!)
kb. 100 évvel ezelõtt a repülés kifejlesztése majd elterjedése is szoros kapcsolatban állt a tényleges felhasználással. Volt utazóközönség.
Amíg ez nem volt, addig a repülés (és korábban a komolyabb hajózás) az állam által fejlesztett, felügyelt, kizárólag hadi vagy ahhoz kapcsolható célokat szolgáló terület volt.
Az ûrhajózás -- megitélésem szerint -- ma még nem áll azon a szinten, hogy a korábbi történelmi korok tanulsága alapján rentábilis gazdasági vállalkozás lehessen.
Lehet, hogy 50 év múlva, amikor atomreaktorral táplált ionhajtómûvek szállítják a Marsra a cuccot és az embereket, nos akkor várható, hogy a magánszféra tényleg hatékonyan és nyereségesen tud majd tevékenykedni ezen a téren. De addig...
mindjárt folyt.
A történelem nem túl távoli korszakaiban már átélt az emberiség hasonlókat: a hajózás majd a repülés fejlõdése idõszakában.
Érdemes összehasonlítani a mostani kort azokkal, mert vannak hasonlóságok, és vannak komoly eltérések is.
Elsõ a hajózás, amelynek igazi nagy fellendülését Amerika felfedezése hozta meg. De már korábban is fejlõdött, szerves egységben az akkori kereskedelem színvonalával és szükségleteivel.
Nem úgy terjedt el a magán-hajózás, hogy mondjuk Kr.u. 500-ban létrehoztak egy mesterséges szigetet (ISS), ahová a magán-csónakok idõnként kivittek néhány kutatót.
Megjegyzem, hogy a hajóépítés és az ûrtechnika között van egy igen lényeges nagyságrendi eltérés: egy tengerálló hajót kb. 100ezer fõs közösség már meg tud építnei, egy ûrhajóhoz még 100milliós közösség sem elegendõ (kifejlesztés!)
kb. 100 évvel ezelõtt a repülés kifejlesztése majd elterjedése is szoros kapcsolatban állt a tényleges felhasználással. Volt utazóközönség.
Amíg ez nem volt, addig a repülés (és korábban a komolyabb hajózás) az állam által fejlesztett, felügyelt, kizárólag hadi vagy ahhoz kapcsolható célokat szolgáló terület volt.
Az ûrhajózás -- megitélésem szerint -- ma még nem áll azon a szinten, hogy a korábbi történelmi korok tanulsága alapján rentábilis gazdasági vállalkozás lehessen.
Lehet, hogy 50 év múlva, amikor atomreaktorral táplált ionhajtómûvek szállítják a Marsra a cuccot és az embereket, nos akkor várható, hogy a magánszféra tényleg hatékonyan és nyereségesen tud majd tevékenykedni ezen a téren. De addig...
mindjárt folyt.
#19
A hír érdekes és elgondolkodtató. Nem annyira a technikai részletei, mert ami most esetleg nem mûködött, vagy nem 100%-osan, az majd legközelebb mûködni fog.
Viszont a háttér-finanszírozás kérdése az, amin érdemes elgondolkodni.
Miért éri meg a Dzsóbácsinak az ûrhajózásba fektetni?
Félreértés ne essék: én nagyon örülök minden pozitív hírnek, amely az ûrhajózás fejlõdésérõl (és általában is, a technikai civilizáció fejlõdésérõl) szól!
Ennek a hírnek is örülök. Csak van bennem egy kis félsz, hogy itt nem egészen az történik, amire elsõ látásra gondolunk.
Elsõ látásra az ember örül: húdejó húdejó lesz hamarosan mindenki számára elérhetõ ûrutazás!
Nos, ez az, ami megér némi diszkussziót.
Ha véletlenül (azért ennek is van 1% esélye) tényleg ílyen irányba fejlõdnének a dolgok, akkor én szégyenkezve megtépem felsõruházatom és bûnbánatot gyakorolok... de addig
mindjárt folytatom.
Viszont a háttér-finanszírozás kérdése az, amin érdemes elgondolkodni.
Miért éri meg a Dzsóbácsinak az ûrhajózásba fektetni?
Félreértés ne essék: én nagyon örülök minden pozitív hírnek, amely az ûrhajózás fejlõdésérõl (és általában is, a technikai civilizáció fejlõdésérõl) szól!
Ennek a hírnek is örülök. Csak van bennem egy kis félsz, hogy itt nem egészen az történik, amire elsõ látásra gondolunk.
Elsõ látásra az ember örül: húdejó húdejó lesz hamarosan mindenki számára elérhetõ ûrutazás!
Nos, ez az, ami megér némi diszkussziót.
Ha véletlenül (azért ennek is van 1% esélye) tényleg ílyen irányba fejlõdnének a dolgok, akkor én szégyenkezve megtépem felsõruházatom és bûnbánatot gyakorolok... de addig
mindjárt folytatom.
#18
Mert lehet tud valamit, amit mi nem, és nem akar itt lenni, annak a bekövetkezésekor... :D
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#17
"Csak két nagyságrenddel kevesebbõl? :)"
Kérdés, milyen áron. Azt, amivel ez kevesebb tud lenni, valahol meg kell fizetni. Vagy valakin meg kell spórolni. Mindkettõnek következményei vannak. Azt apróságot se felejtsük el, hogy a SpaceX-nek rendelkezésére állt kb 50 év tudományos kutatás eredménye. Azt a pénzt valaki megfizette már.
Az ûrsikló program faszaládézás iskolapéldája. Az Ares meg... Mindegy. A faszkodás csúcsa az volt, amikor kidobták az Apollo program technikai dokumentációit, mert nem volt pénz a raktárra.
Hasonlítsuk a Falcon 9-et inkább egy Szojuz-hoz. Mindkettõ kerozinnal megy, a Szojuz egy 40+ éves konstrukció... Mégse füstöl annyira. Egy kilövés ára 100 Millió dollár. (Kb/sacc)
Kérdés, milyen áron. Azt, amivel ez kevesebb tud lenni, valahol meg kell fizetni. Vagy valakin meg kell spórolni. Mindkettõnek következményei vannak. Azt apróságot se felejtsük el, hogy a SpaceX-nek rendelkezésére állt kb 50 év tudományos kutatás eredménye. Azt a pénzt valaki megfizette már.
Az ûrsikló program faszaládézás iskolapéldája. Az Ares meg... Mindegy. A faszkodás csúcsa az volt, amikor kidobták az Apollo program technikai dokumentációit, mert nem volt pénz a raktárra.
Hasonlítsuk a Falcon 9-et inkább egy Szojuz-hoz. Mindkettõ kerozinnal megy, a Szojuz egy 40+ éves konstrukció... Mégse füstöl annyira. Egy kilövés ára 100 Millió dollár. (Kb/sacc)
#16
A Falcon-1, a Falcon-9, és a Dragon eddigi munkái összesen kb. 320 millió dollárba kerültek. Ebbõl kb.100 milliót Musk pumpált bele, a többi az eddig teljesített COTS méföldkövek utáni NASA részletek. Musk utoljára 2007 közepén tett pénzt a Spacex-be, azóta a vállalat a COTS pályázat pénzébõl mûködik.
Összehasonlításul az Ares-I-re eddig kb 4. milliárd dollár ment el és legalább további 12 milliárd kellene a befejezéshez. A könnyített Orion mentóûrhajó becsült kifejlesztési költsége 4,5 milliárd dollár, a teljes Constellation féle Orion befejezése ennek a duplájába fájna.
Összehasonlításul az Ares-I-re eddig kb 4. milliárd dollár ment el és legalább további 12 milliárd kellene a befejezéshez. A könnyített Orion mentóûrhajó becsült kifejlesztési költsége 4,5 milliárd dollár, a teljes Constellation féle Orion befejezése ennek a duplájába fájna.
#15
Na sorban:
"-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az egés."
Minden létezõ rakétahajtómû összességében tüzelõanyag felesleggel megy, A shuttle SSME például a tökéletes égéshez kellõ oxigén 3/4 részét tápálja be. Érdemes megnézni a tüzelõanyag/oxidálóanyag arányokat. A merlin abszolút a kategóriájának megfelelõ teljesítményt nyújtott a pályaadatok alapjá, ami kevésbé szubjektív mint a tüznézés.
"-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)"
Ezeknek az elemeknek az volt a feladata hogy leváljanak, meg is tették rendben. A szojuz végfokozata a gyújtás után még a hajtómûvet körülölelõ burkolólemezeket is ledobja.
"-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)"
Az elsõ fokozat Merlinjei hidraulikus mozgatásúak, a második fokozat merlinje viszont fix állású,ezért mozgatóhidraulikája sincs. Fúvókás reaktív kormányrendszere van emellett a turbószivattyú turbinájának a kipufogóját tudja elektromosan kitéríteni. Ez a reaktív kormányrendszer mûködött látványosan a felszállás alatt, ami bizony kifúvásokkal jár.
"-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent"
A második fokozat Merlinjének égõtere és kritikus keresztmetszeti része az elsõ fokozat merlinjével egyezõen regeneratív hûtésû. Csak fúvócsõ az ami kisugárzásos hûtésû. Nincs benne semmilyen ablatív bevonat, egy vékony nióbiumlemez az egész, aminél egy adott hõmérsékleten beáll egy viszonylagos egyensúly az õt ért és az általa kisugárzott hõ között. A Delta-IV 300t tolóerejû RS-68 hajtómûveinek a fúvókája is sugárzásos hûtésû. A legtöbb ûrhajó RCS ilyen hûtésû, az újraindíthatóságot ez egyáltalán nem befolyásolja. Bizony a második fokozat Merlinjét tesztképpen újra is indították egy rövid pillanatra, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz hogy a geostacionárius mûholdbizniszbe pályázhassanak.
A Szojuz rossz példa mert az elsõ két fokozat külsõ hûtésû, azaz direkt azért cipel magával több tonna folyékony nitrogént is hogy a hajtómûveket hûtse. Mellesleg a turbószivattyúk hidrazin üzemanyagát is a külön tartályban cipeli, mert külsõ ciklusú a lelkem. A végfokozat RD-0124-es hajtómûvének négy fúvókája is sugárzásos hûtésû, és fix.
A másik hogy a gyakorlatban a kb.10t-nál nagyobb tolóerejû hajtómûvek már tápszivattyúsak, mert különben a befecskendezési nyomásra kellene méretezni az egész marha nagytartályrendszert ami egy többtíztonnás tolóerejû hajtómûnél dögnehéz lenne, ami kis hajtómûnél még elmegy de nagynál már nem. Ezért a pártíz tonnás Merlin gázgenerátor ciklusú tápszivattyús rendszere teljesen rendben van.
Az elsõ fokozat Merlinjeibõl 3db már túl volt az ötödik indításán a startkor. A második fokozatnak meg pont a második teljes üzeme volt.
"-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az egés."
Minden létezõ rakétahajtómû összességében tüzelõanyag felesleggel megy, A shuttle SSME például a tökéletes égéshez kellõ oxigén 3/4 részét tápálja be. Érdemes megnézni a tüzelõanyag/oxidálóanyag arányokat. A merlin abszolút a kategóriájának megfelelõ teljesítményt nyújtott a pályaadatok alapjá, ami kevésbé szubjektív mint a tüznézés.
"-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)"
Ezeknek az elemeknek az volt a feladata hogy leváljanak, meg is tették rendben. A szojuz végfokozata a gyújtás után még a hajtómûvet körülölelõ burkolólemezeket is ledobja.
"-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)"
Az elsõ fokozat Merlinjei hidraulikus mozgatásúak, a második fokozat merlinje viszont fix állású,ezért mozgatóhidraulikája sincs. Fúvókás reaktív kormányrendszere van emellett a turbószivattyú turbinájának a kipufogóját tudja elektromosan kitéríteni. Ez a reaktív kormányrendszer mûködött látványosan a felszállás alatt, ami bizony kifúvásokkal jár.
"-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent"
A második fokozat Merlinjének égõtere és kritikus keresztmetszeti része az elsõ fokozat merlinjével egyezõen regeneratív hûtésû. Csak fúvócsõ az ami kisugárzásos hûtésû. Nincs benne semmilyen ablatív bevonat, egy vékony nióbiumlemez az egész, aminél egy adott hõmérsékleten beáll egy viszonylagos egyensúly az õt ért és az általa kisugárzott hõ között. A Delta-IV 300t tolóerejû RS-68 hajtómûveinek a fúvókája is sugárzásos hûtésû. A legtöbb ûrhajó RCS ilyen hûtésû, az újraindíthatóságot ez egyáltalán nem befolyásolja. Bizony a második fokozat Merlinjét tesztképpen újra is indították egy rövid pillanatra, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz hogy a geostacionárius mûholdbizniszbe pályázhassanak.
A Szojuz rossz példa mert az elsõ két fokozat külsõ hûtésû, azaz direkt azért cipel magával több tonna folyékony nitrogént is hogy a hajtómûveket hûtse. Mellesleg a turbószivattyúk hidrazin üzemanyagát is a külön tartályban cipeli, mert külsõ ciklusú a lelkem. A végfokozat RD-0124-es hajtómûvének négy fúvókája is sugárzásos hûtésû, és fix.
A másik hogy a gyakorlatban a kb.10t-nál nagyobb tolóerejû hajtómûvek már tápszivattyúsak, mert különben a befecskendezési nyomásra kellene méretezni az egész marha nagytartályrendszert ami egy többtíztonnás tolóerejû hajtómûnél dögnehéz lenne, ami kis hajtómûnél még elmegy de nagynál már nem. Ezért a pártíz tonnás Merlin gázgenerátor ciklusú tápszivattyús rendszere teljesen rendben van.
Az elsõ fokozat Merlinjeibõl 3db már túl volt az ötödik indításán a startkor. A második fokozatnak meg pont a második teljes üzeme volt.
#14
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyibe van, hanem hogy újrafelhasználható (elvileg) és hogy hányszor, illetve milyen gyorsan lehet újra felkészíteni.
Egy egyszer használható rakétánál 1 db ciklussal kell számolni, gyártás, tárolás, felkészítés, kilövés. Ennek a költségét lehet könnyen számolni.
Ennél több ciklus jön be. a kilövés után a begyûjtés, visszaszállítás után, kezdõdik a tárolás, újra felkészítés, ...
A többször felhasználhatóság miatt a gyártási költség eloszlik, ha elég sûrûn tudják fellövöldözni, nem kell sokáig tárolgatni, akkor adott pénzügyi évben a kilogrammonkénti felbocsájtási költség 1/5-1/10-e egy DeltaIV-ének.
Egy egyszer használható rakétánál 1 db ciklussal kell számolni, gyártás, tárolás, felkészítés, kilövés. Ennek a költségét lehet könnyen számolni.
Ennél több ciklus jön be. a kilövés után a begyûjtés, visszaszállítás után, kezdõdik a tárolás, újra felkészítés, ...
A többször felhasználhatóság miatt a gyártási költség eloszlik, ha elég sûrûn tudják fellövöldözni, nem kell sokáig tárolgatni, akkor adott pénzügyi évben a kilogrammonkénti felbocsájtási költség 1/5-1/10-e egy DeltaIV-ének.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#13
Mennybõl készült ez a cucc?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#12
"Azaz úgy tûnik kell majd 30 év, hogy a kereskedelmi ûrhajózás elérje azt a szintet, amit a jelenleg "elavult" ûrsiklóflotta felmutat."
Csak két nagyságrenddel kevesebbõl? :)
Csak két nagyságrenddel kevesebbõl? :)
#11
Az égéstér itt is regeneratív hûtésû, csak a fúvóka nem. Az meg szerintem nem is baj, azt becsövezni csak extra tömeg, meg lehet hogy az oxigén "elfogy" az égéstér hûtése során. Ha jó anyagból van, nem baj a vörös izzás. Elvégre az izzólámpák is több ezer órákat világítanak :)
Ablációs hûtésû fúvókával kísérleteztek, de szerintem ezzel nem lesz gond.
Nagy teljesítményû rakétáról, ami héliumot használ még nem hallottam, de persze ettõl még lehet hogy van.
Az általad említett kormányzás lehetõsége itt is megvan, az elsõ fokozatban kilenc motor van, de a másodikban már csak egy.
Ami engem jobban zavar, hogy a kapszula meghajtását még mindig hidrazin/N2O4-el akarják csinálni. Tudom, hogy ebbõl eddig soha nem volt probléma, de attól még veszélyesek, minden elõnyük ellenére.
Ablációs hûtésû fúvókával kísérleteztek, de szerintem ezzel nem lesz gond.
Nagy teljesítményû rakétáról, ami héliumot használ még nem hallottam, de persze ettõl még lehet hogy van.
Az általad említett kormányzás lehetõsége itt is megvan, az elsõ fokozatban kilenc motor van, de a másodikban már csak egy.
Ami engem jobban zavar, hogy a kapszula meghajtását még mindig hidrazin/N2O4-el akarják csinálni. Tudom, hogy ebbõl eddig soha nem volt probléma, de attól még veszélyesek, minden elõnyük ellenére.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#10
"WOW, nagyon jó a szemed ha ezt a videóból megállapítottad, szerintem nagyon jó melót találhatsz ezzel a tehetséggel."
Persze. Eleg csak osszehasonlitani a langot a nasa foldi teszt videoival. Kerozines hajtomu langjanak akkor szokott ilyen szine es formaja lenni, amikor nem tokeletes az eges. Egyebkent hatalmas tehetseg kell hozza, kb. a gimnaziumi kemia ora szint.
"Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítõ gyûrûnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj."
Ez hibas tervezest jelent. Eloszor is tobb darabban esett le, azaz inkabb csak lefujta a masodik fokozat. Viszont ez a raketa eleg sok urszemetet hagy maga utan. Mind darabos alkatreszek formajaban, mind fagyott uzemanyag szemcsek kepeben. Egyik sem tul kellemes es ma mar nem kellene ilyen megoldasokat hasznalni. (az ursiklok de meg a sojuzok sem szornak ma mar szet ennyi alkatreszt felszallas kozben)
"Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzõt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenõ anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani."
A dokumentacioban az szerepel, hogy az uzemanyagot hasznaljak a hidraulikahoz is. Mas folyadek nincs a fedelzeten. Akkor mi csopoghet meg?
"És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amibõl), és a hajtómû újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)..."
Errol beszelek. Ez egy tervezesi hiba. Nem tul szerencses passziv hutesre tervezni egy ilyen hajtomuvet. Az ujraindithatosaggal meg az a baj, hogy csak egy repules soran lehet ezt megtenni es azt is csak rovid ideig, mert ha az egesz kihul, akkor jo esellyel fagy bele a maradek uzemanyag a rendszerbe. Nem tul nyero otlet, bar tenyleg olcso. Az elso fokozat meg visszafele meggondolta magat es vegul megsem lett ujra hasznosithato. <#nyes>
"Konklúzió: Leülhetsz egyes."
Erre mit mondjak. Eleg durva hangnem, foleg hogy nem sikerult ertemezni amit leirtam. Viszont ez egy szabad forum, tehat mindenki azt es tobbe kevesbe ugy mond ahogy akar. Azt a velemenyemet, hogy a raketa eleg gyenge konstrukcio tovabbra is fenttartom, bar kezdo csapathoz kepest jo, csak eppen nem hoz sem technologiai, sem gazdasagi attorest.
Persze. Eleg csak osszehasonlitani a langot a nasa foldi teszt videoival. Kerozines hajtomu langjanak akkor szokott ilyen szine es formaja lenni, amikor nem tokeletes az eges. Egyebkent hatalmas tehetseg kell hozza, kb. a gimnaziumi kemia ora szint.
"Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítõ gyûrûnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj."
Ez hibas tervezest jelent. Eloszor is tobb darabban esett le, azaz inkabb csak lefujta a masodik fokozat. Viszont ez a raketa eleg sok urszemetet hagy maga utan. Mind darabos alkatreszek formajaban, mind fagyott uzemanyag szemcsek kepeben. Egyik sem tul kellemes es ma mar nem kellene ilyen megoldasokat hasznalni. (az ursiklok de meg a sojuzok sem szornak ma mar szet ennyi alkatreszt felszallas kozben)
"Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzõt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenõ anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani."
A dokumentacioban az szerepel, hogy az uzemanyagot hasznaljak a hidraulikahoz is. Mas folyadek nincs a fedelzeten. Akkor mi csopoghet meg?
"És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amibõl), és a hajtómû újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)..."
Errol beszelek. Ez egy tervezesi hiba. Nem tul szerencses passziv hutesre tervezni egy ilyen hajtomuvet. Az ujraindithatosaggal meg az a baj, hogy csak egy repules soran lehet ezt megtenni es azt is csak rovid ideig, mert ha az egesz kihul, akkor jo esellyel fagy bele a maradek uzemanyag a rendszerbe. Nem tul nyero otlet, bar tenyleg olcso. Az elso fokozat meg visszafele meggondolta magat es vegul megsem lett ujra hasznosithato. <#nyes>
"Konklúzió: Leülhetsz egyes."
Erre mit mondjak. Eleg durva hangnem, foleg hogy nem sikerult ertemezni amit leirtam. Viszont ez egy szabad forum, tehat mindenki azt es tobbe kevesbe ugy mond ahogy akar. Azt a velemenyemet, hogy a raketa eleg gyenge konstrukcio tovabbra is fenttartom, bar kezdo csapathoz kepest jo, csak eppen nem hoz sem technologiai, sem gazdasagi attorest.
#9
Ha valaki latta a videot, azon tobb dolog is latszik:
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
WOW, nagyon jó a szemed ha ezt a videóból megállapítottad, szerintem nagyon jó melót találhatsz ezzel a tehetséggel.
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítõ gyûrûnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj.
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzõt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenõ anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani.
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amibõl), és a hajtómû újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)...
Konklúzió: Leülhetsz egyes.
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
WOW, nagyon jó a szemed ha ezt a videóból megállapítottad, szerintem nagyon jó melót találhatsz ezzel a tehetséggel.
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
Ha bárminek is tényleg utánajártál volna, vagy akár csak a videót kommentáló ürge szövegét értetted/hallottad volna és nem csak trollkodni akarnál, tudnád, hogy annak a tömítõ gyûrûnek az volt a feladata hogy ott és akkor leessen, ha nem teszi az lett volna a baj.
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
Ezt is szabad szemmel a kis felbontású videóról állapítottad meg? Tényleg gyanús kezd lenni hogy a szemedbe egy színképelemzõt építettek valamikor, amviel kisfelbontású videókon megjelenõ anyagfoltok pontos összetételét is meg tudod állapítani.
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
És ismét, ha egy kicsit is utánanéznél tudnád , hogy a 2. fokozat vörös(néhol fehér) izzása tervezett dolog (azért van abból az anyagból amibõl), és a hajtómû újraindítható, akár többször (ez kb alapfeltétele annak ha nem valami random LEO-ra akarsz parkolni)...
Konklúzió: Leülhetsz egyes.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
kíváncsi leszek a továbbiakra, hogy hogyan fog duruzsolni a magánszféra ûrprogramja... ez egyenlõre nem túl nagy áttörés, de lehet hogy késõbb látunk majd szebbeket. Bár ezeket a dolgokat rossz irányba is el lehet vinni... egy két milliárdos kõgazdag gondol kettõt és kénye kedve szerint bármit felvihet az ûrbe, ellenõrzés nélkül... valahol veszélyes is. Ki tud mindent ellenõrizni? Szerintem még az amcsik sem. no de mind1 :) ez csak egy rövid eszmefuttatás volt.
#7
Ha valaki latta a videot, azon tobb dolog is latszik:
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
Ha mar valaki olcso es megbizhato raketat akar gyartani, akkor nezze meg a sojuzok megoldasat. Peldaul ott a hajtomu regnerativ hutesu, ezert nem izzik repules kozben es helium gaz tartja nyomas alatt a tartalyokat (eleg nehezen romlik el). Ha meg egyszerubb megoldas kell, akkor ablativ hajtomu hutes, szivattyu helyett sima tulnyomasos uzemanyag befecskendezo rendszer es mechanikus kormanyzas helyett differencialis toloerovektoros kormanyzas (ez utobbi annyit jelent, hogy az uzemanyag szelepekkel szabalyozzak a hajtomuveket). Egy ilyen raketa sokkal megbizhatobb mint a maiak es nagyon keves mechanikus alkatresze van ami tonkremehet. Arrol nem beszelve, hogy csak 1 fele hajtomuvet kell kifejleszteni a 3 fokozathoz es igaz hogy el kell dobni oket egy hasznalat utan, de nincs is bennuk szinte semmilyen alkatresz.
-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az eges
-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)
-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)
-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent
Ha mar valaki olcso es megbizhato raketat akar gyartani, akkor nezze meg a sojuzok megoldasat. Peldaul ott a hajtomu regnerativ hutesu, ezert nem izzik repules kozben es helium gaz tartja nyomas alatt a tartalyokat (eleg nehezen romlik el). Ha meg egyszerubb megoldas kell, akkor ablativ hajtomu hutes, szivattyu helyett sima tulnyomasos uzemanyag befecskendezo rendszer es mechanikus kormanyzas helyett differencialis toloerovektoros kormanyzas (ez utobbi annyit jelent, hogy az uzemanyag szelepekkel szabalyozzak a hajtomuveket). Egy ilyen raketa sokkal megbizhatobb mint a maiak es nagyon keves mechanikus alkatresze van ami tonkremehet. Arrol nem beszelve, hogy csak 1 fele hajtomuvet kell kifejleszteni a 3 fokozathoz es igaz hogy el kell dobni oket egy hasznalat utan, de nincs is bennuk szinte semmilyen alkatresz.
#6
Szerintem nem egészen.
Ha így nézzük mindenki a németeket másolja, még a második VH-ból.
Azért kifejleszteni egy új rakétát, az egy komoly mérnöki munka.
A SpaceX sok tekintetben megelõzi azt, amit a NASA csinált a Constellation programmal, ahol elvileg meglevõ elemekbõl kellett volna egy nem egészen új rendszert létrehozni. Kb ugyan annyi erõfeszítéssel csináltak egy szuborbitális teszt repülést, miközben a Space X gyakorlatilag teljes tesztet csinált.
Ha így nézzük mindenki a németeket másolja, még a második VH-ból.
Azért kifejleszteni egy új rakétát, az egy komoly mérnöki munka.
A SpaceX sok tekintetben megelõzi azt, amit a NASA csinált a Constellation programmal, ahol elvileg meglevõ elemekbõl kellett volna egy nem egészen új rendszert létrehozni. Kb ugyan annyi erõfeszítéssel csináltak egy szuborbitális teszt repülést, miközben a Space X gyakorlatilag teljes tesztet csinált.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
Pontosabban megcsinálják azt, amit egyszer a NASA már régesrég megcsinált és felülmúlt. Tényleg nagy lépés, de most csak annyi történt, hogy egy cég megcsinálta elvileg olcsóbban (?) azt, ami a nagy mammutvállaltok 30-35 éve meg tudtak tervezni és le tudtak gyártani. Az egész program tudtommal arról szól, hogy "olcsó" - mármint rakétához képest - legyen de terhelhetõsében miben tud többet a ma gyakran használt csúcskategóriás cuccokhoz képest? Mikor lesz vele képes ezzel bárki olyan összetett mûveletekre, mint az STS-sel?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4
Szerintem ez egy nagyon nagy lépés volt, nem számítottam a sikerre. Igaz, létezõ technológiákból építkezik a Falcon, de pl. a folyékony hajtóanyagú gyorsítók elég merészek szerintem (pozitív értelemben, igaz, ezen a teszten nem voltak gyorsítók).
Egy fajta hajtómûvet használ (mindkét fokozatban), ami nyilván olcsóbbá teszi az elõállítást. Ha sikerül megoldani az elsõ fokozat visszaszerzését, akkor lényegesen olcsóbbá is válhat, bár így is egy nagyságrenddel olcsóbb az ûrsiklónál. Azt sem kellene elfelejteni, hogy a nagyobb változat a jelenleg üzemelõ rakéták közül az egyik legnagyobb kapacitással rendelkezne. A kapszulát tekintve pedig szintén csak azt tudom mondani, hogy rohamléptekkel haladnak. Pár év alatt megvalósítják azt, amihez a NASA-nak egy évtized kellett. Csak így tovább!
Egy fajta hajtómûvet használ (mindkét fokozatban), ami nyilván olcsóbbá teszi az elõállítást. Ha sikerül megoldani az elsõ fokozat visszaszerzését, akkor lényegesen olcsóbbá is válhat, bár így is egy nagyságrenddel olcsóbb az ûrsiklónál. Azt sem kellene elfelejteni, hogy a nagyobb változat a jelenleg üzemelõ rakéták közül az egyik legnagyobb kapacitással rendelkezne. A kapszulát tekintve pedig szintén csak azt tudom mondani, hogy rohamléptekkel haladnak. Pár év alatt megvalósítják azt, amihez a NASA-nak egy évtized kellett. Csak így tovább!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#3
"szerette volna begyûjteni és újra felhasználni az óceánba zuhant elsõ fokozatot, amit ejtõernyõk tartottak volna a felszínen"
WTF? Az ejtõernyõ nem tart semmit semminek a felszínén.
Kicsit olyan érzésem van ezzel a spacekszel, mint ami a szilikonvölgyes filmben volt a Xerox munkatársai, meg a Microsoft és az Apple között. Tipikusan amikor bementek a laborba mindent körbetapiztak, hogy utána megcsinálják a silány másolataikat (pl Windóz 1.0). Itt most a Xerox=Nasa SpaceX=Microsoft.
Azaz úgy tûnik kell majd 30 év, hogy a kereskedelmi ûrhajózás elérje azt a szintet, amit a jelenleg "elavult" ûrsiklóflotta felmutat.
És hogy miért gondolom ezt? Hasonlítsátok össze az ûrsikló hajtómûvének csóváját azzal ami ebbõl elõhányódik...
WTF? Az ejtõernyõ nem tart semmit semminek a felszínén.
Kicsit olyan érzésem van ezzel a spacekszel, mint ami a szilikonvölgyes filmben volt a Xerox munkatársai, meg a Microsoft és az Apple között. Tipikusan amikor bementek a laborba mindent körbetapiztak, hogy utána megcsinálják a silány másolataikat (pl Windóz 1.0). Itt most a Xerox=Nasa SpaceX=Microsoft.
Azaz úgy tûnik kell majd 30 év, hogy a kereskedelmi ûrhajózás elérje azt a szintet, amit a jelenleg "elavult" ûrsiklóflotta felmutat.
És hogy miért gondolom ezt? Hasonlítsátok össze az ûrsikló hajtómûvének csóváját azzal ami ebbõl elõhányódik...
#2
Csak azt nem értem, hogy miért pazarolja a Musk a milliárdjait rakétatechnológiára...
úúúú végre! az ember kirajzhat az ûrbe!!!
:)
eljön végre a BSG, Startrek, Halo, Mass Effect stb szabad és csodálatos világa az emberiség számára
:)
eljön végre a BSG, Startrek, Halo, Mass Effect stb szabad és csodálatos világa az emberiség számára