kamov#15
Na sorban:
"-az elso fokozat hajtomuvei meglhetosen bizonytalanul mukodnek, eleg kis hatekonysagu az egés."
Minden létező rakétahajtómű összességében tüzelőanyag felesleggel megy, A shuttle SSME például a tökéletes égéshez kellő oxigén 3/4 részét tápálja be. Érdemes megnézni a tüzelőanyag/oxidálóanyag arányokat. A merlin abszolút a kategóriájának megfelelő teljesítményt nyújtott a pályaadatok alapjá, ami kevésbé szubjektív mint a tüznézés.
"-az elso fokozat levalasakor egy marak tormelek szorodik szet, gyakorlatilag a levalaskor szetesik par lenyegtelen dolog (a legdurvabb az az oldalra elszallo fel tomitogyuru volt)"
Ezeknek az elemeknek az volt a feladata hogy leváljanak, meg is tették rendben. A szojuz végfokozata a gyújtás után még a hajtóművet körülölelő burkolólemezeket is ledobja.
"-a masodik fokozatnal folyamatosan szivarog a hidraulikus rendszerbol az uzemanyag, bar ez lehet tervezett veszteseg is (a hidraulika is kerozinnal megy)"
Az első fokozat Merlinjei hidraulikus mozgatásúak, a második fokozat merlinje viszont fix állású,ezért mozgatóhidraulikája sincs. Fúvókás reaktív kormányrendszere van emellett a turbószivattyú turbinájának a kipufogóját tudja elektromosan kitéríteni. Ez a reaktív kormányrendszer működött látványosan a felszállás alatt, ami bizony kifúvásokkal jár.
"-a hajtomu jo resze passziv hutesu, tehat vorossen izzik a hasznalat kozben, ez egy egyszer hasznalatos, nem ujraindithato rendszert jelent"
A második fokozat Merlinjének égőtere és kritikus keresztmetszeti része az első fokozat merlinjével egyezően regeneratív hűtésű. Csak fúvócső az ami kisugárzásos hűtésű. Nincs benne semmilyen ablatív bevonat, egy vékony nióbiumlemez az egész, aminél egy adott hőmérsékleten beáll egy viszonylagos egyensúly az őt ért és az általa kisugárzott hő között. A Delta-IV 300t tolóerejű RS-68 hajtóműveinek a fúvókája is sugárzásos hűtésű. A legtöbb űrhajó RCS ilyen hűtésű, az újraindíthatóságot ez egyáltalán nem befolyásolja. Bizony a második fokozat Merlinjét tesztképpen újra is indították egy rövid pillanatra, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz hogy a geostacionárius műholdbizniszbe pályázhassanak.
A Szojuz rossz példa mert az első két fokozat külső hűtésű, azaz direkt azért cipel magával több tonna folyékony nitrogént is hogy a hajtóműveket hűtse. Mellesleg a turbószivattyúk hidrazin üzemanyagát is a külön tartályban cipeli, mert külső ciklusú a lelkem. A végfokozat RD-0124-es hajtóművének négy fúvókája is sugárzásos hűtésű, és fix.
A másik hogy a gyakorlatban a kb.10t-nál nagyobb tolóerejű hajtóművek már tápszivattyúsak, mert különben a befecskendezési nyomásra kellene méretezni az egész marha nagytartályrendszert ami egy többtíztonnás tolóerejű hajtóműnél dögnehéz lenne, ami kis hajtóműnél még elmegy de nagynál már nem. Ezért a pártíz tonnás Merlin gázgenerátor ciklusú tápszivattyús rendszere teljesen rendben van.
Az első fokozat Merlinjeiből 3db már túl volt az ötödik indításán a startkor. A második fokozatnak meg pont a második teljes üzeme volt.