68
  • Irasidus
    #68
    Senkinek nem tűnik fel, hogy ez egy UAV? És vajon egy űrben használható drón nem is tudom mire lehet jó a hadseregének...
  • vasedeny2
    #67
    új generációs siklója még mexikónak is van. ez a cucc első ránézésre semmi extrát nem tud, csak kicsi, úgyhogy olcsó, messzire se jut, viszont egy atomtöltet pont belefér. naés melyik volt a történelem során az egyetlen kormány, amelyik atomfegyvert vetett be? öszintén: pici, ember se fér bele, a katonaság fejleszti, akkor mi másra jó? dobozos tejet állítunk vele pályára?
  • teddybear
    #66
    "Arra a raketavedelmi rendszerre, amit alaszkaba telepitettek eloszor es elvileg kepes lefedni a teljes nyugati partot. "

    Nézd, ilyen rendszer nincs. Azok az amerikai rakétabázisok, amik Alaszkában vannak, az orosz Csendes-Óceáni Flotta és egyéb bázisait támadják. Főleg Kamcsatka és Kelet-Szibéria területén.

    Hasonló, közép-hatótávolságú rakétákat telepítettek a hatvanas évek elején török területre, de a Kubai Válság feloldásaként lebontották őket.
  • gyozo
    #65
    Szerintem felesleges nagyon találgatni, mit akar a Pentagon. Eddig is elszórt már pénzt olyan dologra, amiből semmi nme lett és ezután is el fog.
    Ott is szivárog a rendszer, ott sem a legyek hordják össze.

    Én nekem ez a nyilatkozat kerek. Kicsit megrettentek, hogy "Jaaa, nem tudunk az űrbe menni a NASA STS-e nélkül? Hűha, az nem jó.".

    Gondolom ott is el kellett magyarázni pár döntéshozónak, hogy miből lesz a cserebogár, és most nézegetik, hogy mire lehet használni egy űrsiklót.

    Átvetek egy félkész projekttet és most játszadoznak a repcsijükkel. Gondolom az ember nélküli projekt már csak azért is átment, mert a hadsereget most ezzel lehet etetni. Minden, ami "unmanned", már kell is. Ez most egy trend.
  • philcsy
    #64
    "Arnyekolni nem kell, mert fent amugy is minden sugarzik, meg a nap is, tehat nem szurja ki senki, legfeljebb par meter tavolsagbol."
    Minden sugároz de nem ugyanolyan típusú és energiájú sugárzást bocsájt ki.

    "Abbol, hogy fent hagyott 4 mikromuholdat, amibol 2 a globalis felmelegedest, 1 az orosz elnok nappalijat fotozza, meg nem lehet rajonni, hogy a negyediben meg egy atomtoltet van." Az viszont hogy a negyedik műhold pályát módosít és a végén fölrobbanva nagy gombafelhőt hagy maga után, több mint gyanús.

    A tengrealattjáróról fellőtt rakétára pedig ha nem fested fel hogy US-ARMI, a büdös életben nem jönnek rá hogy ki küldte. A becsempészett nukleáristöltet szintén nem hagy maga után nyomot.
  • Molnibalage
    #63
    Bocs a sok gépelési hibáért.
  • Molnibalage
    #62
    A lengyel bázis már egy ideje ejtve van. Aztán jött a cseh ötlet. Oda már asszem csak radart akartak. Még az sem lesz. Az alaszkairó sem találok semmit.

    Teljesen minegy, hogy mekkora %-kal véd egy ABM rendszer. A tömöges támadás ellen, mind tehetlen.

    Amatőrök csinálnal ISS-ről olyan felvételeket, hogy a részletek kivehetőek. Akkor egy lassító rakétával felszert cucc kiszűrése nem jelent megldhatatlan feladatot. További leszarom, hogy mit kamuzik be az ellen. Kitett x dolog, mind az x-et nyomon követem. Ennyi.

    Az STS milyen gyakran ját fent és milyen költséggel?

    A visszatérés rész is totálisan téves. Hova akarsz te aerodinamikai kormányzást? 12-14 Mach környékén térnek vissza az ICBM fejek. Ha te olyan sebességtartományban hozod vissza, ahol van aerodin kormányzás, akkor a ma már viszonylag elterjed Sz-300 vagy Patriot modifikációk simán tudnak rá dolgozni, az AGIS rendszerről nem is beszéleve.


    Eddig csak értelmes dolgokat olvastam tőled. Nem tudom, hogy miért erőltetsz egy ekkora hülyeséget. Semi értelme annak, amit álmodsz. Iszonyatosan drága és több hátránya van, mint az SLBM-nek, de előny egyáltalán nem látom. Az atomfegyverekkel szemben elsődleges követelmény a 100% humán kontroll. Ez nem valósul meg továbbá az atomfegyverek űrbe telepítése tilos. (Tudom, ez "csak" jog.)
  • kvp
    #61
    "Melyikre gondolsz?"

    Arra a raketavedelmi rendszerre, amit alaszkaba telepitettek eloszor es elvileg kepes lefedni a teljes nyugati partot. Az usa Bush alatt ugy dontott, hogy nem tartja be a szabalyokat. Ebbol kaptak a lengyelek is egy bazist, Europa es az usa keleti partjanak vedelmere. A gond csak az, hogy ez az uj rendszer csak 50%-os hatasfokunak bizonyult. Az europai radar eloszor nallunk epult volna, de vegul a csehek engedelyeztek. Obama viszont most ugy nez ki, hogy visszavonta az egeszet, cserebe az oroszok sem folytatjak a mirv gyartast.

    "A kirakásos módszer sem értem. Centiméteres nagyságrendű űrszemetet követnek. Szerinted akkor nem lesz gyanús, hogy odafent hagyott valamit egy felőtt cucc?"

    Abbol, hogy fent hagyott 4 mikromuholdat, amibol 2 a globalis felmelegedest, 1 az orosz elnok nappalijat fotozza, meg nem lehet rajonni, hogy a negyediben meg egy atomtoltet van. Azt nyugodtan hivhatjak 'nemzetkozi kommunikacios uznetkuldo taratalek muhold'-nak is. Aztan ha nem kell legfeljebb beleiranyitjak az egyik nagyobb, lakatlan es kiserleti robbantasok miatt mar amugy is szennyezett oceani tersegbe.

    "Mármint beléptetik valahol máshol és majd elrepül a cél fölé. Nem valami biztos célzás. Valahogy azért irányítani is kellene nem?
    Ha a töltetet nem árnyékolod le rendesen szerintem kiszúrják a sugárzásból.
    Tehát kell egy nukleáris töltet. Kell rá pályántartó hajtómű (különben idővel leesik), kell rá fékező hajtómű, kell rá valami ami visszaúton a cél felé manőverezi, kell rá hővédőpajzs, kell rá sugárzás árnyékolás."

    Arnyekolni nem kell, mert fent amugy is minden sugarzik, meg a nap is, tehat nem szurja ki senki, legfeljebb par meter tavolsagbol. Nem kell palyantarto hajtomu, ha kezd csokkenni a palya, vagy visszahozzak a sikloval, vagy iranyitottan leviszik egy biztonsagos teruletre. Fekezo hajtomu kell, ez lehet egyszer hasznalatos szilard hajtoanyagu is. Hopajzs kell, ami lehet akar ablativ is, akkor meg egy lezer sem szedi le. Mindemellett ennek a megoldasnak a legkisebb a tomege. A manoverezesrol csak annyit, hogy 3 kis kormanyfelulet boven eleg, mert a legkorben mar siklo uzemmodban is lehet kormanyozni, lasd gps-es bombak iranyitasa. Es azert emlitettem nuklearis toltetet, mert azzal nem kell olyan pontosan celozni, par kilometeres pontossag boven eleg. A legiero a celozasban eleg gyakorlott, mert anno rengeteg filmkapszulat hoztak vissza. Igy egy muhold tobb tekercs filmet is el tudott loni az elettartalma soran, majd tekercsenkent egy-egy kapszulaban hoztak oket vissza, kb. hetente egyet. Es nem szortak el oket a vilagban, tehat tudnak celozni. Minden azon mulik, hogy pontosan mikor gyujtjak be a fekezo raketat, a tobbi mar ballisztika.
  • philcsy
    #60
    "Egy ertelme van, meghozza az, hogy az illeto allamrol tujdak, hogy megteheti, de nem tudjak hogy meg is tette-e." Ehhez viszont nem kell megtenni. Ez nem ok arra hogy megtegyék.

    "Kirakja az urbe, ahol az palyara all, a siklo meg visszajon. Ha be akarjak vetni a toltetet, akkor a fekezoraketakkal kimozditjak a tarolo palyarol es celzottan a celterulet folott leptetik be a legkorbe."
    Mármint beléptetik valahol máshol és majd elrepül a cél fölé. Nem valami biztos célzás. Valahogy azért irányítani is kellene nem?
    Ha a töltetet nem árnyékolod le rendesen szerintem kiszúrják a sugárzásból.
    Tehát kell egy nukleáris töltet. Kell rá pályántartó hajtómű (különben idővel leesik), kell rá fékező hajtómű, kell rá valami ami visszaúton a cél felé manőverezi, kell rá hővédőpajzs, kell rá sugárzás árnyékolás. Ezt még a magyar űrügynökség is kiszúrja.

    "Igy barhova el lehet juttatni egy atombombat, ugy hogy nem derul ki, hogy ki volt a tamado." Egy kis méretű atombombát bárhova el lehet juttatni most is úgy hogy nem tudják ki volt a támadó. A csoda az hogy ilyen még nem történt.

    A többi poént Molnibalage lelőtte.
  • Molnibalage
    #59
    Melyikre gondolsz? 36:00-tól. 14-ből 10. Több, mint 50%. Ez '60-as évek legvége, '70-es évek eleje.

    Hol épült ki a rakétapajzs? Most is csak egy vagy kettő engedélyezett az oroszok és a jenkik szémára is. Vagy a főváros, vagy egy nagyobb ICBM indítókörzetet lehetvédeni. Az oroszok Moszkvát védig, a jenkik valamelyik siló csoportosulást.

    A kirakásos módszer sem értem. Centiméteres nagyságrendű űrszemetet követnek. Szerinted akkor nem lesz gyanús, hogy odafent hagyott valamit egy felőtt cucc? Lopakód technika meg nincs. Kísérleteztek egy ilyennel és a milliárdos költséggel kifejlesztet cuccot egy amatőr csillagász is megtalálta optikai eszközökkel...

    Továbbra is fenntartom, hogy semmi értelme ennek a vacaknak mint atomfegyver hordozó.
  • kvp
    #58
    "Milyen 50%-os? Kezdjük ott, hogy alapvetően egy % számmal büdös élétben nem definiálsz semmit."

    Az amerikai raketavedelmi pajzs mar telepitett resze idaig a tesztek soran 50%-os sikerrel semmisitette meg a ballisztikus raketakat. A lapos roppalya viszont a robotrepulogepek es nem a ballsztikus raketak sajatossaga, de en nem azokrol beszeltem.

    "Semmi értelme annak, hogy felküldesz egy valamit amit:
    - Le lehet lőni.
    - A pályája tökéletesen ismert.
    - És a visszatérés és célzást meg kell oldani. Gravitációsan nem lehet leoldani, rakéta kell. Akkor meg belső térbe minek teszed a cuccot?
    - Embert mindek küldenél fel?"

    Egy ertelme van, meghozza az, hogy az illeto allamrol tujdak, hogy megteheti, de nem tudjak hogy meg is tette-e. Ez volt anno a csillaghaborus otlet, amikor a szovjetek azt hittek az amerikaiak epitik az urfegyvereket, mig valojaban a jenkik joletre koltottek a penzt. A szovjetek meg a hadiiparba, hogy utolerjek a jenkiket, akik valojaban nem is indultak a versenyen. Ez Regan es par hollywood-i iro otlete volt, de bevalt, mert a szovjetek csodbe mentek a nemletezo versenybe. Most kinaval megy egy hasonlo verseny, nekik is van egy hasonlo ursiklo prototipusuk.

    Az amerikai siklo erdeti felhasznalasa pedig szemely es teherszallitas volt az iss-re, csak idokozben a nasa-nal elfogyott a tamogatas, a legieronek pedig meg volt egy kis penze.

    Egyebkent az ilyen siklo pont akkor jo, ha be is akarnak vetni valamit, de ugy, hogy ne legyen tul sok nyoma. Felviszi a siklo a toltetet, egy kis fekezo raketaval kobminalt minimuholddal egyutt. Kirakja az urbe, ahol az palyara all, a siklo meg visszajon. Ha be akarjak vetni a toltetet, akkor a fekezoraketakkal kimozditjak a tarolo palyarol es celzottan a celterulet folott leptetik be a legkorbe. Ha van rajta hopajzs (az ugyanis kell), akkor tetszoleges magassagban robbanthato a celterulet folott, ugy, hogy mivel nem tartozott hozza raketa, ezert se az inditasat, se a fegyvert beveto orszagot, se a viszateres megkezdeset nem lehet detektalni. Mivel nem kell hozza gyorsito fokozat, ezert egy kisebb urszemet kepeben csak maga a toltet ter vissza, ami a legtobb radar szamara is lenyegtelen targynak minosul, de a kis meret miatt tobbnyire nem is kovetheto rendesen. Igy barhova el lehet juttatni egy atombombat, ugy hogy nem derul ki, hogy ki volt a tamado. Nem elegans, de hatekony es mar maga a kepesseg meglete eleg az elrettenteshez, meg telepiteni sem kell, hiszen epp az a lenyeg, hogy nem tudhato, hogy telepitve van-e vagy sem.
  • Molnibalage
    #57
    Milyen 50%-os? Kezdjük ott, hogy alapvetően egy % számmal büdös élétben nem definiálsz semmit. Lapos röppálya esetén az USA partvidékérő indítva a célok ellen lényégben nincs védelem, ahogy ott is 0%, ahogy fizikailag nincs. Legtöbb helyen semmféle rakétavédelem nincs.

    A dobják kifele a ballisztikus rakéták részt sem értem. A Bulava fejlesztés az meg micsoda? Az, hogy egyre kevesebbet tartanak rendszerben nem jelenti azt, hogy megválnak tőle. Minden komoly atomhatlom első számú ütőerője az SLBM és jelek szerint az is marad.

    Semmi értelme annak, hogy felküldesz egy valamit amit:

    - Le lehet lőni.
    - A pályája tökéletesen ismert.
    - És a visszatérés és célzást meg kell oldani. Gravitációsan nem lehet leoldani, rakéta kell. Akkor meg belső térbe minek teszed a cuccot?
    - Embert mindek küldenél fel?

    Egy SLBM sokkal olcsóbb és sokkal több előnnyel bír egy ilyen elképzeléssel szemben. Semmi értelme LEO pályára felküldeni valamit, hogy aztán esetleg visszajöjjön onnan. A karbantarás sem megolható. stb.
  • philcsy
    #56
    "mire is lenne ez jo"
    Semmire.
    Felvisz mondjuk 10 töltetet. És mit csinál velük? Ledobja valahova? Kétlem. Ha mégis olyan nagy gebasz van akkor tudnak máshonnan is küldeni, nem kell az űrből dobálni.
    Mivel titokban kell tartania, elrettentő erőről sem beszélhetünk.
  • kvp
    #55
    "Nem értem ezt az atomfegyverezést. Az efféle atombomázó koncepció 40 éve letárgyalt és elvetett dolog."

    Most irtak ala a start3 szerzodest. Dobjak kifele a ballisztikus raketakat, arrol nem beszelve, hogy azok ellen egesz jo (50%-os) vedelmi rendszerek vannak. Az atombombazokkal viszont az volt 40 eve a gond, hogy a szemelyzet nem maradhat fent honapokig es az uzemanyag is draga lenne. Na most ebben nincs szemelyzet es 9 honapig maradhat palyan. (mire is lenne ez jo... )
  • Molnibalage
    #54
    Nem értem ezt az atomfegyverezést. Az efféle atombomázó koncepció 40 éve letárgyalt és elvetett dolog.
  • kvp
    #53
    Ugy latom a hozzaszolok kozzul senki nem nezett meg utnna a dolognak: A fejlesztes eredetileg a nasa-nal volt, de a Bush fele urprogram miatt elvesztettek. Ekkor vette at a legiero, mert nekik szukseguk van ra. A fejleszto ceg Boeing, a tervezest es a teszteleseket a Scaled Composites vegezte. Gyakorlatilag egy kis space ship two meretu urrepulorol van szo. A hajtomurendszert az oroszoktol vettek (szo szerint, penzert), sima kerozin/lox rendszeru, mint amilyen a sojuzokban is van. Automata vezerlesu, de a rakterben akar utasokat is kepes szallitani, persze csak urruhaban, mert legzsilip es dokkolo rendszer nincs, de befoghato es csatlakoztathato az iss karjaval (igy mukodik az europai atv is). Persze az egesznek a feltetele, hogy a robotpilota mukodjon, mert mas hibalehetoseg nem nagyon van a jarmuvon.

    A felhasznalasa egyelore nem publikus, de a tervezesnel odafigyeltek, hogy kepes legyen szemelyszallitasra is, sot a nagyobb (teljes meretu) valtozatat eleve arra szantak. Jelenleg a kis muholdak es a tesztelendo muszerek felvitelen kivul foleg visszahozando kiserleti eszkozok, az iss-re szant teher es fegyverek felvitelere alkalmas. Az utobbira azert is jo, mert gyakorlatilag nem latszik, hogy eppen egy uj kamerat visz-e fel vagy par atomtoltetet es mivel vissza is jon, ezert ha nem vetik be, soha nem derul ki, hogy mi volt a fedelzeten.

    Szerintem drukkoljunk nekik, mert az uj inditojarmuvel (most nem ezzel ment fel, nem akartak kockaztatni), ujra lenne egy rendes ursikloja az usa-nak, ami adna nemi eselyt az emberes urkutatasnak is. Tovabba ha bevalik, akkor ez bizonyitja, hogy a scaled composites fele kis ursiklok egy jarhato ut es a legi inditasu pegasus rendszerrel (ugyancsak az o termekuk) mar a vallati kezben levo urrepulok is elerhetove valnanak, ami megnyitna az utat a magan urrepules fele.
  • Molnibalage
    #52
    A GS-23 az gépágyú. :)
  • Molnibalage
    #51
    Nem sok = kevés. Tényleg ilyen nehéz? :(
  • kukacos
    #50
    Szaljut-3 és 5 lesz az, nem a Mir.

  • boond
    #49
    Lassacskán haladunk az x-302-esek felé :D
  • Csirke4
    #48
    Mellesleg kurvadrága egy műholdig kiérő optikai kábel.
  • Utokverek
    #46
    De jó, hogy engem itt mindenki szeret! :)

    Melesleg, ha fejlesztenek, had fejlesszenek, minket úgyse fognak lőni, nem hinném, hogy bárki komolyabb akarna velünk foglalkozni egy kicsit is, pár tíz év múlva meg csak leesik valami újfajta teflon...
  • halgatyó
    #41
    még ki kell fejleszteni hozzá a szuper gépágyút is, mert a jelenlegi tipusokkal nem lehet az űrből halomra lövöldözni az iraki civileket
  • teddybear
    #33
    Ezek szerint nem tudsz valami sokat a radartechnikáról.

    Egészen más technika kell egy rövidhullámú(úgy 30-40 MHz-en működő) radarhoz, mint például egy milliméteres hullámhosszon működő radarhoz. Mások is a jellemzőik.

    Ezt a technológiai különbséget egy kocka sem tudja egyedül összehozni. Évtizedek munkája egy iparágnak is.
  • djhambi
    #31
    "Mi ebben a hír?
    Felment, magától. Pályakorrekciókat végzet magától, és landólt megint csak magától. Ehhez a jenkiknek több mint 25 évet kellett várniuk. Hát nem is tudom."

    Ne fejlesszetk mobilt, mert telefon 50 éve is volt, meg rádió is volt.
  • Oláh Herkules
    #29
    nem hiszem hogy más frekvenciához annyira "spécizni" kellene elég csak egy elektronikabuzi koczka, és megcsinálja :)
  • teddybear
    #28
    Azt, hogy nem sok katonai célú küldetést hajtottak végre. Azért több olyan fellövésre is emlékszem, ami teljes egészében katonai céllal történt. Például olyan rövid hullámhosszon működő radarral is végeztek letapogatást, amely a közönséges optikai felderítés felbontásával vetekedett.
  • teddybear
    #27
    Terveztek kizárólag katonai célú űrállomást is, amire felszereltek volna irányított rakétát, és géppuskát is. A géppuskát ettől függetlenül felvitték, és ki is próbálták egy elöregedett orosz műholdon. Egy módosított GS-23-as géppuska volt, aminek az elődjét a MIG-23-as vadászgépekbe építették be.
  • Molnibalage
    #26
    És én mit írtam?
  • Molnibalage
    #25
    Biztos, hogy a Mirre? Én másra emlékszem.
  • teddybear
    #23
    Az űrsiklóknak éppúgy voltak katonai célú küldetései, ahogy az orosz űrhajóknak. csak nem mindig tették közzé a küldetés minden célját.
  • teddybear
    #22
    Kizárólag az atomfegyverek űrbéli telepítése tilos. A közönséges fegyverek nem érnek annyit, hogy felvigyék. Az oroszok ettől függetlenül a Mirre vittek géppuskát, műhold-elhárítónak.
  • firstman
    #21
    Szerintem ezt tesztelik :) :

    http://www.sg.hu/cikkek/41871/hiperter_hajtomuvet_vizsgal_az_amerikai_kormany
  • teddybear
    #20
    A videojel ment át kódolatlanul, de olyan frekvencián, amit a közönséges tévé nem tudott fogni. Azért az afgánoknak is az oroszokhoz kellett fordulni, hogy megdobják őket egy-két spéci vevővel.
  • Molnibalage
    #19
    Műholdakat elvben támadhatna, de van egy olyan sejtésem, hogy a hajtóműve elég kis teljesítményű. A "támadás" alatt levő hold a hajtóanyagának egy részének feláldozásával szépen pályát módosít. Mellesleg ez szerinem sérti a fegyver űrbe telepítségének egyezményét.

    Azon felül ennek semmi értelme, mert a támadó kiélte nem marad rejtve. Fellövés pillanatától lehet tudi, hogy kiek a cucci. Az ellenfél bármiélfe holdjának megsemmisítése de facto háborút jelent elvileg...
  • Molnibalage
    #18
    És erre miért ne lenne képes egy hagyományos műhold? Mellesleg az optikai hálózatok korában ki az a balga aki a létfontosságú üzenetet rádióadásként továbbítja? Még Irak is rendelkezett ilyen föld alá telepített fizikailag lehallgatathatlan rendszerrel 1991-ben...
  • NEXUS6
    #17
    Az a dúrva, hogy ilyen repülőket már a hatvanas években, igaz akkor emberi irányítással már terveztek, teszteltek. Csak valamiért letettek róla.

    A kínai műholdelhárítási kísérletre adott válaszként is tekinthető, és egyfajta űr/fegyverkezési verseny előszelének. Pár éve az oroszok is bejelentettek egy manőverező járművet, amit leteszteltek, de semmit nem lehet róla tudni.

    Szóval úgy tűnik szép csendben folyik az ilyen újrafelhasználható kis űrrepülők rendszeresítése. Ki tudja 10 éven belül valami teljesen újrafelhasználható eszközzel küldik fel, pl egy Falcon9-cel.
  • vecseidavid
    #16
    Am véleményem szerint ez egy olyan műhold lesz amely képes lesz lehallgatásra fellövésétől számított 3 órán belül plusz ami még érdekes lenne ha más műholdak támadására is képes lenne sőt közvetlen támadás esetén eltud menekülni.
  • hiftu
    #15
    Szerintem egy megfordított orosz gyártmányú Raketa porszívó van benne.
    Ez azért tuti infó, mert az oroszok mindent 25 évvel korábban és sokkal egyszerűbben megoldottak.
    A program célja, hogy a nagyon elszemtelenedett szomáliai kalózokat visszaszoritsák az űrből. Már 27 műholdat zsákmányoltak és egy nagy halászhálóval gyűjtötték őket össze. A gond az, hogy karcolodnak egymáson, ami jelentős értékcsökkenést okoz. Ezt fogja megakadályozni ez az űrsikló.
    Minden műhold kap puha pamutborítást...
  • Molnibalage
    #14
    Látom sikeresen kevered a szezont a fazonnal. Nem az hír, hogy automatikus. Az csak a hír körítése. A lényege az, hogy új hajóműrendszer van - amit nem vágok, hogy hogya működik - és az, hogy egyáltalán valami újgenerációs újrafelhasználhatóval kísrleteznek.

    Akkor anno a Buránba mi volt a hír? Az STS rendszer vagy tíz éve üzemelt akkor már...