459
-
osztmivan #41 nem probléma
akkor csak fénysebesség 99%-ával megyünk a szamoákra nyaralni -
PetiX87 #42 de miért feltételezik hogy a fénynél nem lehet gyorsabban menni? -
A1274815 #43 "Ráadásul nem csak egy agyafúrt utakon kimérhető jelenségről van szó, hanem a praktikus alkalmazásoknál is gondot okozó fizikai törvényről. A GPS műholdakat rendszeresen szinkronizálni kell, mert már a fellövés és pályára állítás során bekövetkező mozgásoktól is a földi órákétól eltérő időt fog mutatni."
A kérdés igazból az, hogy ott vajon tényleg az idő lassúlt be, vagy csúpán az atomóra hülyült meg a gyórsúlástól.
Amúgy meg tudok rólla, hogy részecske gyórsítók közel fénysebességre gyórsítják fel az atomotkat, de annak mégis hogy akarod kimérni az idő bomlását? A rádióaktív bomlás sem jó válasz, mert azért vannak ütközések rendsen, illetve ilyen erős eltro-statikus és mágneses mező akár ki is hathat az atommagra, elég csak arra gondolni, hogy az MRI mágnese a protonok tengelyére kihat.
Ami egyébként ebben az egész legalább is nekem nem tetszik, az az, hogy ha megközelítjük a fénysebességet az ürhajóból mérve hirtelen a fénysebesség többszörösével megyünk, de akkor kívűről is, nem?
Amúgy a fénnyel tényleg az a próbléma, hogy itt már egy forúmozó nagyon helyesen leírta, nem az a foton verődik vissza, hanem elnyelődik és egy másik bocsájtódik ki. Ez által ahogy hozzáér valamihez már is nem erdeti megy tovább az eredeti sebsségével, hanem a környezete által megszabottal, lásd az üvegben vagy a vízben lassabb a fénysebesség. -
Caro #44 Bizony, 1g az nagyon sok. Erre van egy kép a wikipedia-n, hogy ekkora gyorsulással milyen távolra tudnánk eljutni adott idő alatt. Ha az utazó rendszerében tudnánk ezt az 1g-t fenntartani, akkor 100 év alatt (sajátidőben) eljutnánk az ismert univerzum pereméig... és vissza.
Szerintem fölösleges 0,99999998c-kről álmodozni, egyrészt a cikkben leírtak miatt, másrészt mert ekkora sebességre gyorsítani 1 tonnát több energiát emésztene fel, mint amennyi fosszilis energiahordozó a Földön összesen van :)
Egy 0,1c már egészen kellemes lenne, és sokkal inkább megvalósítható megfelelő meghajtással.
A másik dolog, hogy a hely megváltozása a sebességből ered, de energetikailag nem lehetetlen, hogy "átcsússzunk" a téren, tehát sebesség nélkül változtassunk helyet. Azt, hogy ezt pontosan hogyan kell elképzelni, arra én sem tudok válaszolni, de energetikailag lehetséges. Mondjuk ez egyenértékű lenne az időutazással. -
Caro #45 Ez rossz megfogalmazás, a helyes inkább úgy hangzik, hogy a fény akkora sebességgel megy, amekkorát a természet legfeljebb megenged.
Tehát a nulla nyugalmi tömegű részecske csak fénysebességgel tud menni.
Azt, hogy ezt éppen fénysebességnek hívjuk, történeti okokra vezethető vissza :) -
#46
"Azt hiszem a megelőző mondattal összeolvasva egyértelmű, de leírom: vannak néhányan, akik valamelyik űrállomáson több évet eltöltöttek, visszatérve mégse látszanak öregebbnek, mint mi, "földi halandók"."
Hogyan állapítasz meg objektíven "öregség"-et? Hogyan méred? Mi alapján nem látszanak öregebbnek/fiatalabbnak?
"Az űrállomáson tapasztalt, és a földi gravitáció különbsége pontosan 1g -> ez évek alatt pár percet jelent"
Állj! Nem egy g a különbség, hanem kb 10-15%. Nem számolom most ki, ha nem baj, de csak (földsugár per földsugár+pályamagasság)négyzeten mennyiségnyit változik a gravitációs erő nagysága. (Kb (6300/6600)^2) Az abszolút téves, hogy ott nincs gravitáció. A súlytalanság NEM a gravitáció hiánya!
És ez a _kis_ gravitációs különbség okoz évek alatt perceket kb. De lehet, hogy csak másodperceket. Ezt sem számolnám most ki.
Teljesen nulla gravitációnál nem tudjuk, hogy mi van. Tekintve, hogy jelen tudásunk szerint nincs behatárolva a gravitáció hatása, így valószínűleg nincs is olyan hely az univerzumban, ahol pont 0 lenne a gravitáció. (Legfeljebb nagyon kicsi a hatás, vagy egyensúlyban van a test.)
"vagyis a fénysebességet megközelítő űrhajó, és a földi gravitáció különbsége még kisebb lesz, tehát ismét ott tartunk, hogy valójában nincs többszörös "időkülönbség"."
Ne az erőhatás számít, nem érdekes, hogy mennyi a földi gravitáció. Az egymáshoz képest gyorsuló vonatkoztatási rendszerek adják az idődilatációt. Meg hogy máshogy értelmezzük az egyidejűséget ha távolodik a test, mint ha közeledik. Olvasd el a lentebb linkelt wiki cikket, az elég jól leírja.
"Szerintem pont azt jelenti, de valóban nincsenek túlzott ismereteim a témában."
Na ez baj, látod, mert ez általános iskolás téma, másrészt ez nem vélemény kérdése. "A súly az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza."
Tehát egyrészt semmi köze a gravitációhoz, másrészt az űrben érthető módon nincs sem alátámasztás, sem felfüggesztés, tehát a súlyerő nem értelmezhető. De gravitáció van, az tartja orbitális pályán az űrhajót. Anélkül egyenes vonalú egyenletes mozgással kilövés után elhagyná a Naprendszert.
Az egész témával az a baj egyébként, hogy differenciálegyenletekről meg nopláne ezen egyenletrendszerek szélső értékeinél kialakult anomáliákról akarunk szemlélet alapon beszélgetni. Ez nehéz, nem túl egyszerű elképzelni, belátni meg pláne, a matematikai rész nélkül. -
#47
Ez jött ki az egyenletekből. Ahogy a gyorsítasz egy testet, nő a tömege. Ahogy egyre nő a tömege, egyre több energia kell a gyorsításához. Fénysebesség elérésekor a tömeg végtelenné válik, tehát egy paraszthajszálnyi gyorsításhoz is végtelen energia szükséges. Végtelen energia nincs, tehát a fénysebességnél gyorsabbra gyorsítani egy (nyugalmi)tömeggel rendelkező testet lehetetlen. -
hopp #48 Műszerekkel kimutatható idődilatáció van az űrállomás és a Föld felszíne között, de látható jelei nincsenek, mivel csak a másodperc töredékéről van szó (nagyon kis töredékéről).
Az idődilatáció két esetben jelentkezik:
- gravitáció hatására (erős gravitációs mezőben lassabban telik az idő mint gyengébben. Atomórákkal még egy magas toronyház teteje és alja közötti gravitációs mező változása miatti idődilatáció is kimutatható.)
- sebesség/gyorsulás hatására (gyorsan mozgó test számára lassabban telik az idő mint a lassan haladó test számára)
A súlytalanság egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs gravitáció. Azt jelenti, hogy a test szabadon esik, nincs alátámasztva, sem felfüggesztve, csak a gravitációs mező hat rá. Az űrállomás a Föld körül esik szabadon. Ha nem hatna rá a Föld gravitációs mezője, akkor egyenes vonalú egyenletes mozgással elzúgna a távoli ismeretlenbe. -
A1274815 #49 Utánna meg hírtelen leesik újra és komplexszám lesz. -
Juszufka #50 Igen valóban arról van szó. A spec. rel. egy kísérletileg sokszorosan alátámasztott, igazolt elmélet. Az egyik, hogy a felgyorsított részecskék közül kevesebb bomlik el a mi óráink szerint mérve, mint amennyi a nyugalmi felezési idejéből adódna. Valóban ez az egyik. Az atomóra nem hülyül meg csak úgy. Pláne fölösleges akkor valami feketedobozszerű meghülyülést feltételezni, amikor van egy többszörösen bizonyított elmélet, ami leírja mi történt. Occam borotvájánakhívják ezt a gondolkodásmódot.
Szemléletes és helyes képet az űrhajóban való utazás élményéről a hosszkontrakció összefüggését használva kaphatunk. Ha kinézünk az űrhajó ablakán, azt tapasztaljuk hogy környezetünk mozgásunk irányában megrövidül. Ahogy sebességünk a fényét közelíti, a távolságok a nullához tartanak, ebből jön ki a rövidebb utazási idő.
A fotonok elnyelődésével és kibocsátódásával kapcsolatban nem értem, mi a probléma. -
#51
"A kérdés igazból az, hogy ott vajon tényleg az idő lassúlt be, vagy csúpán az atomóra hülyült meg a gyórsúlástól."
Ez csak _neked_ kérdés.
"Amúgy meg tudok rólla, hogy részecske gyórsítók közel fénysebességre gyórsítják fel az atomotkat, de annak mégis hogy akarod kimérni az idő bomlását? "
Mi az, hogy az "idő bomlása"?
Egyébként a tömegnövekedést lehet mérni, arányosan több energia kell a gyorsításhoz. Ha meg a tömegnövekedés igaz, akkor az idődilatáció is az. Sorosan összetartoznak.
"Ami egyébként ebben az egész legalább is nekem nem tetszik, az az, hogy ha megközelítjük a fénysebességet az ürhajóból mérve hirtelen a fénysebesség többszörösével megyünk, de akkor kívűről is, nem?"
Az űrhajóból mérve állunk egy helyben, és az egész világ mozog hozzánk képest... De egyébként más sebességet is mérsz az űrhajóból, pont amiatt, mert máshogy telik az idő. -
Juszufka #52 Az eddig cáfolatlan általános relativitás elmélet szerint a súlytalanság effektíve a gravitáció hiányát jelenti. Az elmélet alapfeltevése az, hogy egy gyorsuló rendszer nem különböztethető meg egy olyan inerciarendszertől, melyben a gyorsulással azonos hatásokat kiváltó gravitáció van. Ebből következtettek arra, hogy a fény pályájának gravitációs térben ugyanúgy el kell hajolnia, mint egy gyorsuló rendszeren átsugározva. Magyarán a Föld gravitációja minőségileg is kinullázható az orbitális pálya centripetális gyorsulásával. -
A1274815 #53 "Mi az, hogy az "idő bomlása"?"
Ez elgépelés eredetileg a feleződési idő megváltozását akartam írni. -
A1274815 #54 "A fotonok elnyelődésével és kibocsátódásával kapcsolatban nem értem, mi a probléma."
Nekem azzal semmi bajom nincs, viszont az alapján amivel régen igazolták hogy a c = contans az az inetferóméterrel egy kicsit elkezd ettől döcögni. -
Juszufka #55 Egyrészt nem értem mi döcög, másfelől ha interferenciajelenséget vizsgálunk, akkor a fényt csak hullámtermészete felől közelíthetjük meg, a fotonok szóba sem jönnek. -
#56
Na igen, a Star Warsos "hiperűrbe ugrás" (jump to hyperspace) csak a magyar szinkronban lett fénysebesség (ahogyan a fénykardból "lézer"kard lett), a Star Trek térhajtóműve meg más módon ugyan, de kiküszöböli a relativitásból adódó problémákat.
Viszont a Stargateben volt egy Ős hajó, amit a legénysége -a hiperhajtómű elromlása miatt- a valós térben gyorsított közel fénysebességre, és ott rájuk érvényesült is a relativitás. Az ősőknek viszont fain pajzsaik voltak. Viszont az SG-U hajója az fénysebességgel halad (mégse képes egyik epizódtól a másikig idejében eljutni), annak nyilván anti-relativitás hajtóműve van.
Az Arany szív hajtóművet és a Bisztromat űrhajót most nem tárgyaljuk.
-
#57
Ez nem igaz.
A centripetális gyorsulás definíciószerűen az az erő, ami a testet körmozgásra kényszeríti.
Űrhajó esetében ez az erő a gravitációs erő, és nem ellensúlyozza semmi. (Föld inerciarendszerében lévő modellről beszélek.)
Az űrhajó gyorsuló rendszer, nincs nyugalomban.
Egy súllyal rendelkező rendszer nyugalomban van. A gravitációs súlyerőt ellensúlyozza az alátámasztásról átadódó nyomóerő.
A két rendszer nem egyenértékű. Valamit félreértettél. -
A1274815 #58 Attól még, hogy a fotonok szóba sem jöhetnek még vannak fotonok. Csupán ennek a tükrében az interferóméteres c = konst kisérlet nem tűnik túl meggyőzőnek. -
#59
Amcsik is hívják simán "laser sword"-nek. A filmben nem, de egyébként simán. Egyébként magyarul is fénykard, csak közszájon lézerkard. Pont, mint az amcsiknál. -
Juszufka #60 Ha definíciókról beszélünk és pontosak vagyunk, akkor rögtön egy gyorsulás nem lehet egyenlő egy erővel. Más a dimenziójuk. Egy hosszúság sem lehet egyenlő egy tömeggel, ez talán jobban érződik.
Az űrhajó gyorsuló rendszer, nem állítottam mást, éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulással, a kettő összege nulla, tehát az űrhajó fedélzetén a gravitáció elhanyagolható hibával nulla. -
Juszufka #61 Az interferencia hullámjelenség. Ebből semmi mást nem tudsz számolni, mint a fény hullámtulajdonságait. Fotonok valóban léteznek. Szerintem ez nem probléma. De ha mégis, akkor alighanem a speciális relativitáselmélettel föloldható. -
#62
De ez nem igaz.
Első lépésként határozd már meg, hogy milyen vonatkoztatási rendszerben teszed a kijelentést, kérlek!
Úgy látom, hogy az űrhajó vonatkoztatási rendszerében. Az viszont nem inerciarendszer. A "kiegyensúlyozó" erő, amiről beszélsz, az a centriFUGÁLIS erő, ami egy inerciális, fiktív erő. Azért van _felvéve_, hogy ellensúlyozza a centripetális erőt(ami itt a gravitáció), és így a rendszerre igazak legyenek Newton törvényei.
"éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulássa"
Nem, az űrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás. Azért van körpályán, mert a haladási irányára merőlegesen gyorsul. Pont a Föld felé mutat a gyorsulásvektora.
Ha az lenne, amit írtál, akkor parabolapályán elhagyná a Földet. -
#63
"Nem, az űrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás."
Saját rendszerében véve meg nyugalomban van, semerre nem gyorsul. (Csak a Föld táncol körülötte) -
#64
Elírtam, bocs.
A centrifugális ERŐ az az EREDŐ* erő, ami stb. És ezen erő hatására kiváltott gyorsulás a centripetális gyorsulás.
*Ezt is kihagytam, pedig nagyon fontos. Már egy jegy levonásom lenne. :P -
Juszufka #65 Na, nem szeretném, ha ez most elharapózna, úgyhogy egy hsz-ben igyekszem pontot tenni az egész végére.
Az első dolog, amin te kiakadtál, az nem űrhajóra vonatkozik, hanem az az általános relativitás egyik posztulátuma. Ez így hangzik. A Wikipédia oldalon ezt úgy találod meg, hogy ekvivalenciaelv.
És most ismétlés következik, ami igaz, tehát ha nem értesz egyet vele, rajzold le papírra, olvasd el még egyszer és csak utána írj. A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat. Képletet itt megtalálod (figyeld a negatív előjelet). Az űrhajó, mely egy gyorsuló rendszer, "körülesi" a földet. A föld középpontja felé gyorsul, így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen. Belátható tehát, hogy a két gyorsulás ellentétes irányú. Mivel az űrhajó akadálytalanul zuhan a Föld felé, ezért belátható, hogy a nagysága is azonos. A két gyorsulásvektor összege nulla, az űrhajó fedélzetén tehát nulla a gravitáció.
Ezt azért jelenthetjük ki, mert eddig nem indokolja semmi, hogy ne fogadnánk el az általános relativitást, mely kimondja, hogy "a gyorsuló rendszer ekvivalens a homogén gravitációs mezőben levő rendszerrel", mely utóbbit nyugodtan választhatjuk egy inerciarendszer + egy gravitációs tér összegének. Ez az ekvivalencia, a gyorsulás és gravitáció, a tehetetlen és gravitációs tömegek egymással ekvivalensek. -
BaltásRém #66 Egy kérdés fogant meg bennem.
fellőnek egyszerre két ELTÉRŐ TÖMEGŰ űrhajót, párhuzamos pályán egymással, és közel fénysebességre gyorsítják fel őket.
Az eltérő tömeg miatt fognak-e szinkronban menni egymás mellett ?
Az idő a két űrhajóban egyfomán fog-e telni ?
-
Juszufka #67 Akkor fog egyformán telni, ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, egészen addig amíg az egyik űrhajó tömege nem valami feketelyuk nagyságrendű irreális mennyiség. -
BaltásRém #68 Jó !
de ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, de más a tömegük, tehát különböző erőhatást segítségévellehetett őket szinkronba tenni, akkor a földről nézve eltérően telik az ürhajókban az idő, egymáshoz képest pedig egyformán ?
-
#69
"olvasd el még egyszer és csak utána írj"
Így történt.
"A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."
Ez tökre nem igaz. Józan paraszti ésszel is, ha körülesi a Földet, akkor hogy gyorsulhatna kifelé?
De komolyabbra fordítva a szót, pontosan a negatív előjel miatt mutat befelé. Ugyanis: "r^ is the unit vector from center of mass of the attracting object to the center of mass of the object being accelerated."
A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van.
"így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen"
A hozzá rögzített rendszerben kiegyensúlyozott erők vannak, gyorsulás nincs, mert az eredő nulla.
Az ekvivalencia a tömegről szól, ehhez a kis kitérőhöz semmi köze. -
BaltásRém #70 amúgy birom amikor az időutazásról van szó.
Számomra egyszerű a magyarázata, hogy lehet-e, vagy nem
Ha lenne időutazás, akkor az időutazókkal nem csak MOST találkozhatnánk, vagy MAJD, hanem MINDIG.
Tehát annyira valószínű az időutazás, mint amilyen gyakran találkozunk ilyenre utaló feljegyzésekre, írásokra, rajzokra a történelemből. -
#71
"A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van."
Megint pongyola voltam, "vonzott" helyett "gyorsuló". -
kvp #72 Ma ez a masodik oldal ahol leirom, de ez az elso magyar nyelvu. A professzor ugy nez ki, hogy nem igazan olvasta a 60-es evek ota kitalalt tudomanyos megoldasokat, sot nem latott egy rendes scifit sem. Letezik egy olyan hajtomu terv, amit Bussard ramjet-nek hivjak. Ez elol egy Bussard fele hidrogen kollektort tartalmaz, kozepen egy fuzios hajtomuvet es hatul egy plazma gyorsito rendszert. Ez utobbit vasimir neven tesztelgetik manapsag es ha minden jol megy az iss is kap egy kisebbet emelo hajtomunek. A fuzios reaktorokon dolgoznak (a Bussard fele megoldas elektrodinamikus confinement-et hasznal), a Bussard kollektor pedig semmi mas csak egy elektromagneses reszecskegyujto tanyer, ami a hajtomu reakcios anyagat szedi ossze. Ennek hatalmas elonye, hogy a reaktorhoz nem kell az urhajonak tul sok uzemanyagot magaval vinnie, mivel azt a csillagkozi terbol szedheti ossze menet kozben.
Az urszekerek cimu scifi-ben pont ilyen meghajtast hasznaltak impulzushajtomu neven, amivel fenysebesseg alatt kozlekedtek. Minden hajon ott van es a sorozatban Bussard kollektorkent emlegetik, a szerkezet altal letrehozott eroteret pedig navigacios pajzs-kent, azaz a fenysebesseg alatti kozelekedeshez az utasok vedelmere hasznalt energiamezokent. A szamtalan sorozat jopar reszeben elmagyarazzak a mukodeset is, ami a teleporttal ellentetben egy az elso sorozat idejen mar publikalt otletre alapult.
A prof kb. 50 ev kesesben van a technika mai allasahoz kepest.
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard
A fenysebessegrol es az ido dilataciorol pedig lehet vitatkozni, de nem erdemes, mert mar utanna mertek. (az ido lassulasat a magasabb energiaszint okozza, amit okozhat sebesseg valtozas de nagyobb gravitacio is, a lenyeg, hogy az adott tomeg energiaszintje mekkora) A fenyre egyebkent mivel nincs tomege, nem hat az ido, tehat a feny szamara a sajat belso ideje kb. egyhelyben all. -
roliika #73 Látom te is trek fan vagy. :))
Húúú..deakkor a fény az maga az energia..és mikor elér hozzánk, akkor éppen akkor jön létre...vagy nem? Persze lehet, hogy de, és éppen ezért láthatóak a tárgyak, hiszen mint volt róla szó nem visszaverődik, hanem az adott tárgyból jön létre, gerjesztődik. Tyűűűű.
De akkor a réten kint a boci önmagától miért nem tud ilyen gerjesztett állapotba jutni, miért nem fénylik, mi kéne hozzá? :))) -
roliika #74 Lehet, hogy a fény nem is fény, hanem egy sokkal sokkal gyorsabb valami ami létrehozza a fényt? :-O Naezt jólmegaszondtam...bár a tachion gyorsabb mint a foton. -
Juszufka #75 Igazad van, a Földé mutat befelé, és az űrhajóé kifelé. A többi amit mondtam az ettől még igaz.
"az eredő nulla."
Ezt pofáztam. A hozzá rögzített rendszerben van gyorsulás. Az eredő is csak a rendszer orbitális pálya menti görbéjén nulla, máshol véges. -
Sir Charles #76 Az utolsó előtti bekezdésben van egy kis hiba. A Tejút rendszer átmérője 100.000 fényév. Mivel a Naprendszerünk a peremhez közelebb esik mint a központhoz, ezért a Tejút közepe kb 30.000 fényévre van tőlünk. Tehát egy fénysebességgel repülő űrhajónak 30.000 évbe és nem 10 évbe kerülne megtenni az utat. -
Juszufka #77 A sokadik ember vagy, aki ezt felhozza ezen a fórumon, de nem én leszek az, aki sokadjára is leírja ugyanazt. Majd visszaolvasol. -
gombabácsi #78 Az emberiségnek még ahhoz is évszázadok kellenek szerintem, hogy szembenézzen a ténnyel: soha nem fogunk eljutni más csillagokhoz. :D
Főleg a gyagya "scifi" sorozatokon felnövekedő fiataloknak lesz ez hatalmas trauma. -
Soundmaker #79 OFF:
A Star Warsos kérdésre válaszolva (korábbi hozzászólónak):
Nincs semmi baj Luke tréning idejével... Luke közvetlen a Dagobahra repült, míg Soloék akár hónapokig is menekülhettek a Birodalmiak elől.. az ominózus asteroida kergetőzés, hetekkel vagy hónapokkal később is történhetett a hothi csata után, csak nem rágták az idő múlását a szánkba :D
A hothi vereség után Soloék valszeg elterelték a Birodalmiak figyelmét, hogy a lázadó flotta eltűnhessen új bázist találni... Na meg az sem rögtön a hothi csata után történt hogy Vader fejvadászokat állítatott Soloékra hogy megtalálják őket... Bobba Fett sem egyből az feladat kihirdetése után jött rá hogy Solo pont a csillagromboló hátára tapadva fog megszökni..
Szóval Lukenak volt elég ideje kikupálódni... Mellesleg meg azért ért oda időben, mert előre megérezte a jövőt, így napokkal előtte elindult a Bespinre, valószínűleg még Soloék előtt :)
(filmtörténeti rovatunkat hallották)
ON:
Lehet, hogy igaz amit a doki ír, de tegyük hozzá, ha a hipertéri utazás a valós téren kívül történik akkor nincs semmilyen sugárzás és hidrogénnyaláb... Mellesleg ha a "fapados" módszernél maradunk elég egy supravezető pajzs nem? Elvileg az LHC-ben is azokkal terelgetik és tartják kordában a felgyorsított atomagokat... Elméletben működhetne olyan pajzs, ami semmmi mást nem csinál csak a mozgásvektor irányából félrelöki a kérdéses hidrogénatmokat.
De javítsatok ki ha nagyon hülyeséget beszélek... -
sbela #80
Mindenre elég 640KByte!
Ez is egy hasonló kijelentés!