kvp#72
Ma ez a masodik oldal ahol leirom, de ez az elso magyar nyelvu. A professzor ugy nez ki, hogy nem igazan olvasta a 60-es evek ota kitalalt tudomanyos megoldasokat, sot nem latott egy rendes scifit sem. Letezik egy olyan hajtomu terv, amit Bussard ramjet-nek hivjak. Ez elol egy Bussard fele hidrogen kollektort tartalmaz, kozepen egy fuzios hajtomuvet es hatul egy plazma gyorsito rendszert. Ez utobbit vasimir neven tesztelgetik manapsag es ha minden jol megy az iss is kap egy kisebbet emelo hajtomunek. A fuzios reaktorokon dolgoznak (a Bussard fele megoldas elektrodinamikus confinement-et hasznal), a Bussard kollektor pedig semmi mas csak egy elektromagneses reszecskegyujto tanyer, ami a hajtomu reakcios anyagat szedi ossze. Ennek hatalmas elonye, hogy a reaktorhoz nem kell az urhajonak tul sok uzemanyagot magaval vinnie, mivel azt a csillagkozi terbol szedheti ossze menet kozben.
Az urszekerek cimu scifi-ben pont ilyen meghajtast hasznaltak impulzushajtomu neven, amivel fenysebesseg alatt kozlekedtek. Minden hajon ott van es a sorozatban Bussard kollektorkent emlegetik, a szerkezet altal letrehozott eroteret pedig navigacios pajzs-kent, azaz a fenysebesseg alatti kozelekedeshez az utasok vedelmere hasznalt energiamezokent. A szamtalan sorozat jopar reszeben elmagyarazzak a mukodeset is, ami a teleporttal ellentetben egy az elso sorozat idejen mar publikalt otletre alapult.
A prof kb. 50 ev kesesben van a technika mai allasahoz kepest.
A fenysebessegrol es az ido dilataciorol pedig lehet vitatkozni, de nem erdemes, mert mar utanna mertek. (az ido lassulasat a magasabb energiaszint okozza, amit okozhat sebesseg valtozas de nagyobb gravitacio is, a lenyeg, hogy az adott tomeg energiaszintje mekkora) A fenyre egyebkent mivel nincs tomege, nem hat az ido, tehat a feny szamara a sajat belso ideje kb. egyhelyben all.