A Földön is lehet idegen élet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#109
Nagyon szépen megfogalmaztad, öröm ilyen hozzászólásokat olvasni! 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#108
Nem nyert. A kvantummechanika és a relativitáselmélet pont azt bizonyította be, hogy kicsiben és nagyban nem ugyanazok a törvények a meghatározóak. Érdekes lenne, ha a kvantummechanika emberi méretekben is használható lenne, pl. átmehetnénk falakon az alagúteffektus miatt. A relativitáselmélet esetében meg a nagymamád fiatalabb lehetne nálad, ha sokat fut és lassabban öregszik, mint te.
Már a hangya esetében sem áll a hasonlat, mert emberi méretben csodálkozna, hogy nem tud a falon vagy plafonon végigmászni, és ebben nincs semmi modern fizika.
Már a hangya esetében sem áll a hasonlat, mert emberi méretben csodálkozna, hogy nem tud a falon vagy plafonon végigmászni, és ebben nincs semmi modern fizika.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#107
A vagyon azé, aki megtermeli, nem a tolvajoké.
Kara kánként folytatom tanításom.
#106
"újra kell osztani a nemzeti vagyont" ebben mondjuk igaza van. Bár "újra kell osztani a vagyont" így helyesebb lenne.
Azt viszont nem várhatja Zsigó Jenõ se hogy az emberek majd jószendékukból megteszik. A jelenlegi helyzetben meg fõleg nem.
Elõbb vagy utóbb meg úgyis kell lennie legalább részleges visszosztásnak.
Azt viszont nem várhatja Zsigó Jenõ se hogy az emberek majd jószendékukból megteszik. A jelenlegi helyzetben meg fõleg nem.
Elõbb vagy utóbb meg úgyis kell lennie legalább részleges visszosztásnak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#105
Kb. egy hete néztem egy kerekasztal beszélgetést az ATV-n. (Régen úgy hívták, hogy "magyar ATV", de ma már nyílt kártyákkal játszanak, levedlették a "felesleges" jelzõket.)
A meghívottak között volt, több más díszpinty mellett, Zsigó Jenõ, a Roma Parlament elnöke. Szerinte, újra kell osztani a nemzeti vagyont, és nem ilyyen pár milliárdos programokban kell gondolkodni, hanem több száz milliárdokban. Nem dolgozni kell ám, hanem zsarolni, követelõzni, lopni, csalni.
A meghívottak között volt, több más díszpinty mellett, Zsigó Jenõ, a Roma Parlament elnöke. Szerinte, újra kell osztani a nemzeti vagyont, és nem ilyyen pár milliárdos programokban kell gondolkodni, hanem több száz milliárdokban. Nem dolgozni kell ám, hanem zsarolni, követelõzni, lopni, csalni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#104
Okos embereink lehet, hogy vannak, de nem a politikában.
De ha pl. Budapest várostervezését nézem, ott sincsenek.
Zajlik az ország folyamatos, kíméletlen kirablása.
Egy kis hír az uzsorások áldozatairól:
"Nyírõ Árpád, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal osztályvezetõje közölte: a sértettek kárenyhítésért fordulhatnak a hivatalhoz; eddig hét család élt a lehetõséggel. A családok a 85527 forintos alapösszegnek legfeljebb a tizenötszörösét kaphatják meg."
Tehát, ha valaki felelõtlen, és uzsorakölcsönt vesz fel, a végén a magyar adófizetõk pénzébõl - amelyet jelenleg címeres gazemberek kezelnek - akár 1 282 905 forintot is kaphat kárenyhítésként.
Jegyezzük meg, hogy az uzsorások áldozatai cigányok, akik sok más felzárkóztató, szociális, iskolai ingyen étkeztetési, közüzemi költségeket megtérítõ, és isten tudja még hány támogatás haszonélvezõi. A mi pénzünkbõl.
De ha pl. Budapest várostervezését nézem, ott sincsenek.
Zajlik az ország folyamatos, kíméletlen kirablása.
Egy kis hír az uzsorások áldozatairól:
"Nyírõ Árpád, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal osztályvezetõje közölte: a sértettek kárenyhítésért fordulhatnak a hivatalhoz; eddig hét család élt a lehetõséggel. A családok a 85527 forintos alapösszegnek legfeljebb a tizenötszörösét kaphatják meg."
Tehát, ha valaki felelõtlen, és uzsorakölcsönt vesz fel, a végén a magyar adófizetõk pénzébõl - amelyet jelenleg címeres gazemberek kezelnek - akár 1 282 905 forintot is kaphat kárenyhítésként.
Jegyezzük meg, hogy az uzsorások áldozatai cigányok, akik sok más felzárkóztató, szociális, iskolai ingyen étkeztetési, közüzemi költségeket megtérítõ, és isten tudja még hány támogatás haszonélvezõi. A mi pénzünkbõl.
Kara kánként folytatom tanításom.
#103
"Viszont a mûholdgyártással alapvetõen két probléma lép fel: semmi tapasztalatunk sincs ûrtechnológia terén, tehát megoldani számos olyan problémát, ami felmerülhet: speciális méretekre csökkenteni az alkatrészeket, speciális anyagokat kikísérletezni, melyek bírják azokat a körüméyneket."
Nos, nagyjából ez a lényege k+f-nek. Megoldani a problémákat, nem igaz? Kis országunknak nincsenek igazán jelentõs ásványkincsei. Már nem vagyunk a vas és acél országa. Bárki bármit mond, a mezõgazdaságunk egy nagy rakás f*s. Ellenben vannak egész jó egyetemeink és egész okos embereink. Szerintem egyszerû a képlet. Kutatás fejlesztés.
Nos, nagyjából ez a lényege k+f-nek. Megoldani a problémákat, nem igaz? Kis országunknak nincsenek igazán jelentõs ásványkincsei. Már nem vagyunk a vas és acél országa. Bárki bármit mond, a mezõgazdaságunk egy nagy rakás f*s. Ellenben vannak egész jó egyetemeink és egész okos embereink. Szerintem egyszerû a képlet. Kutatás fejlesztés.
#102
A kolléga hülyeségeket beszél.
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
A sugárzás miadt mennek tönkre?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#100
Utána hóapokig ûrszemét, majd elég.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#99
Igen, de 100 millió forint a ilövés, hogy max. 2 hétig lesz a vilgûrben, utána nagy folytonos valószínûséggel tönkremegy. Tudod, ilyen exponenciálisan öregedõ függvénny mentén.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#98
Egyetértek abban, hogy Magyarországnak lenne jövõje egyrészt könnyûipari területen, másrészt a kutatás-fejlesztésben.
Viszont a mûholdgyártással alapvetõen két probléma lép fel: semmi tapasztalatunk sincs ûrtechnológia terén, tehát megoldani számos olyan problémát, ami felmerülhet: speciális méretekre csökkenteni az alkatrészeket, speciális anyagokat kikísérletezni, melyek bírják azokat a körüméyneket. Ezt nem áltod, mert nincs benne tapastzalatod, de én valamennyire látom a magam körüli technológiai szükségleteket (bátyám dolgozott egy ESA projekten) és tudom, hogy nem lehetne egybõl kereskedelmi célokra alkalmazahtó mûholdat elsõre összerakni, mert még a légkörben elégne. Az amcsik sem egy ûrállomással kezdték az ûrversenyt. Lépésenként kell elõrehaladni, és úgy érzem, hogy tanácsokat, tapasztalatokat az ESA-val együttmûködve szerezhetünk, cserélhetünk, így költséghatékonyabb lenne a vállalkozásunk.
A másik megoldatlan probléma a pénz. Magyarországon bátyám ESA projektjét offolták, hogy a MASAT-ot támogassák. (Bátyám írta a mûhold képtömörítõ programját, tucatmagával, és ezt több hónapig, tehát lehet látni, hogy nem csettintésre áll össze a mûhold.) Azonban az EU a pénz dolgában is segíthet, nekünk talán csak arra kellene pénz, hogy valamiféle ESA intézményt létesítsünk Magyarországon, és az rengeteg munkahelyet biztosítana, sok okos és jól keresõ külföldit, aki Magyrországon költi el a pénzét, persze ehhez meg kéne teremteni az infrastruktúrát is, meg nem ártana tudni angolul-németül országszinten.
És megoldódna mind a technikai tapastzalatlanság, mind a pénz megteremtésének problémája.
Viszont a mûholdgyártással alapvetõen két probléma lép fel: semmi tapasztalatunk sincs ûrtechnológia terén, tehát megoldani számos olyan problémát, ami felmerülhet: speciális méretekre csökkenteni az alkatrészeket, speciális anyagokat kikísérletezni, melyek bírják azokat a körüméyneket. Ezt nem áltod, mert nincs benne tapastzalatod, de én valamennyire látom a magam körüli technológiai szükségleteket (bátyám dolgozott egy ESA projekten) és tudom, hogy nem lehetne egybõl kereskedelmi célokra alkalmazahtó mûholdat elsõre összerakni, mert még a légkörben elégne. Az amcsik sem egy ûrállomással kezdték az ûrversenyt. Lépésenként kell elõrehaladni, és úgy érzem, hogy tanácsokat, tapasztalatokat az ESA-val együttmûködve szerezhetünk, cserélhetünk, így költséghatékonyabb lenne a vállalkozásunk.
A másik megoldatlan probléma a pénz. Magyarországon bátyám ESA projektjét offolták, hogy a MASAT-ot támogassák. (Bátyám írta a mûhold képtömörítõ programját, tucatmagával, és ezt több hónapig, tehát lehet látni, hogy nem csettintésre áll össze a mûhold.) Azonban az EU a pénz dolgában is segíthet, nekünk talán csak arra kellene pénz, hogy valamiféle ESA intézményt létesítsünk Magyarországon, és az rengeteg munkahelyet biztosítana, sok okos és jól keresõ külföldit, aki Magyrországon költi el a pénzét, persze ehhez meg kéne teremteni az infrastruktúrát is, meg nem ártana tudni angolul-németül országszinten.
És megoldódna mind a technikai tapastzalatlanság, mind a pénz megteremtésének problémája.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#97
"és 100 millió forint csak a kilövésre"
Hát ez az. 100 milla a gdp-hez viszonyítva semmi. Fika. A fika fikája. Egy átlagos számítógépes játék nem készül el ennyibõl. Ötvenszer ennyit rá lehetne fordítani.
Hát ez az. 100 milla a gdp-hez viszonyítva semmi. Fika. A fika fikája. Egy átlagos számítógépes játék nem készül el ennyibõl. Ötvenszer ennyit rá lehetne fordítani.
#96
Nem csak presztízskérdés.
Én teljes szívemmel támogatom az európai együttmûködést, ezen a téren is, de az nem zárja ki a nemzeti programokat.
Minden európai országnak van saját TB-rendszere, meg ilyen-olyan programjai (szélerõmûvek, atomerõmûvek stb.).
Az EU nem fog nekünk ingyen adni egy mûholdat, hogy tessék itt van, használjátok egészséggel, sugározzátok vele a Duna Tv-t, meg a többit.
Még egyszer leírom: egy mûhold legyártása olyan projekt, amelyet Magyarország fel tud vállalni. Nem kis játékszeren kell játszani, hanem olyan eszközt kell mindjárt építeni, amelynek valós kereskedelmi haszna is van.
Hordozórakétát nem tudnánk építeni jelenleg, mert a II. vgh. utáni vesztes államként nem engedték fejleszteni a rakétaipart, de mûhold építésére képesek lennénk, ill. vagyunk. Legalábbis nagyon remélem. De minden van itt, borkultúra fejelesztéstõl a putrifelszámolásig, csak olyan nincs, ami a jövõt építené.
Én teljes szívemmel támogatom az európai együttmûködést, ezen a téren is, de az nem zárja ki a nemzeti programokat.
Minden európai országnak van saját TB-rendszere, meg ilyen-olyan programjai (szélerõmûvek, atomerõmûvek stb.).
Az EU nem fog nekünk ingyen adni egy mûholdat, hogy tessék itt van, használjátok egészséggel, sugározzátok vele a Duna Tv-t, meg a többit.
Még egyszer leírom: egy mûhold legyártása olyan projekt, amelyet Magyarország fel tud vállalni. Nem kis játékszeren kell játszani, hanem olyan eszközt kell mindjárt építeni, amelynek valós kereskedelmi haszna is van.
Hordozórakétát nem tudnánk építeni jelenleg, mert a II. vgh. utáni vesztes államként nem engedték fejleszteni a rakétaipart, de mûhold építésére képesek lennénk, ill. vagyunk. Legalábbis nagyon remélem. De minden van itt, borkultúra fejelesztéstõl a putrifelszámolásig, csak olyan nincs, ami a jövõt építené.
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
Persze a presztizsen kívül semmi haszna nem lenne, de el lehetne indítani egy európai-amcsi vs. orosz-kínai versenyt, ami hasonló gazdasági fejlõdéssel járna, mint ami a hidegháborúban történt.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#94
Mivel ez az elsõ magyar mûhold, leginkább arra jó, hogy tapasztalatokat szerezznek a fejlesztõk, hogy ha bármit ki akarnak küldeni világûrbe, mire kell számítani. És hidd el, 3 év tervezés, hardver elkészítés, szoftver megírás, felkészülés az extrém fizikai körülméynekre, és 100 millió forint csak a kilövésre nem "bohóckodás".
Egyébként, amit mondasz, az nem hülyeség, de én akkor már azzal egészíteném ki, hogy az ESA-t lehetne tuningolni európai összefogssal, és akkor ketten a NASA-val összefogva megõrizhetjük az ûrversenybeli elõnyünket a kínaiakkal, ruszkikkal szemben.
Egyébként, amit mondasz, az nem hülyeség, de én akkor már azzal egészíteném ki, hogy az ESA-t lehetne tuningolni európai összefogssal, és akkor ketten a NASA-val összefogva megõrizhetjük az ûrversenybeli elõnyünket a kínaiakkal, ruszkikkal szemben.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#93
Bevallom neked, pontosan nem számoltam utána ezeknek, mert mindig jönnek olyan fejszámolóbûvészek, mint halgatyó és a többiek, és nem szeretném elvenni a kenyerüket, meg jó látni, ahogy diadalt ülnek a lehengerlõ bizonyítékok bemutatása után.
Amit biztosra állítok: egy komoly, tévémûsorainkat visszasugárzó és esetleg másokra is alkalmas (pl. mûholdas telefónia, távérzékelés stb.) mûhold megépítésére képes lenne Magyarország, és olcsó pénzért az oroszok fel is juttatnák az ûrbe. Jelenleg is fizetünk a mûholdas tévémûsorokért, így gazdaságilag teljes mértékben indokolt lenne egy komplex magyar mûhold (nem az a maszat, amivel a BME-n bohóckodnak). Ami szintén fontos, hogy a mûhold megépítésébe bekapcsolódhatna több hazai egyetem és vállalat, végre kapnának õk is valami érdekesebb feladatot. No, de visszatérünk megint oda, ami úgy látszik, hogy az alfa és az omega nálunk: a politikusaink bunkósága megakadályozza az ilyen projekteket. Pedig, még egyszer mondom, szerintem 5-10 év alatt megtérülne.
Amit biztosra állítok: egy komoly, tévémûsorainkat visszasugárzó és esetleg másokra is alkalmas (pl. mûholdas telefónia, távérzékelés stb.) mûhold megépítésére képes lenne Magyarország, és olcsó pénzért az oroszok fel is juttatnák az ûrbe. Jelenleg is fizetünk a mûholdas tévémûsorokért, így gazdaságilag teljes mértékben indokolt lenne egy komplex magyar mûhold (nem az a maszat, amivel a BME-n bohóckodnak). Ami szintén fontos, hogy a mûhold megépítésébe bekapcsolódhatna több hazai egyetem és vállalat, végre kapnának õk is valami érdekesebb feladatot. No, de visszatérünk megint oda, ami úgy látszik, hogy az alfa és az omega nálunk: a politikusaink bunkósága megakadályozza az ilyen projekteket. Pedig, még egyszer mondom, szerintem 5-10 év alatt megtérülne.
Kara kánként folytatom tanításom.
#92
Sajnos a fenysebesseget (normal terben) tullepo kiserletek nemigazan mervadoak, hiszen nemsikerult egyertelmuen bizonyitani oket. Amolyan SG-s kacsa hirek. Egyebkent minimum egy nobeldijat ernenek.
Persze lassitani lehet, peldaul vizben lassabban terjed a feny, mint koztudott.
Epikurosz: En is orulnek, ha lenne mar valami egyertelmu nyelvtani szabaly erre vonatkozolag. Kukacos fele erzelekesre visszaterve: Mivel a radiohullam kozel fenysebesseggel terjed, igy egyertelmu, hogy az nem hasznalhato. Viszont nagyon messze vagyunk attol, hogy fenysebesseg feletti komunikaciot hasznaljunk. Igy szerintem ervenybe lep az amit mondtam, hogy egyaltalan lehetseges e?
Persze lassitani lehet, peldaul vizben lassabban terjed a feny, mint koztudott.
Epikurosz: En is orulnek, ha lenne mar valami egyertelmu nyelvtani szabaly erre vonatkozolag. Kukacos fele erzelekesre visszaterve: Mivel a radiohullam kozel fenysebesseggel terjed, igy egyertelmu, hogy az nem hasznalhato. Viszont nagyon messze vagyunk attol, hogy fenysebesseg feletti komunikaciot hasznaljunk. Igy szerintem ervenybe lep az amit mondtam, hogy egyaltalan lehetseges e?
#91
s €100 billion over 30 years
Ja hogy az nem 100 millió hanem 100 milliárd euró, azért úgy már másabb :/
Ja hogy az nem 100 millió hanem 100 milliárd euró, azért úgy már másabb :/
#90
Én számolgattam, hogy egy SETI fenntartása vagy egy robotos marsmisszió kb. hogyan viszonyul a magyar GDP-hez.
(adatok a wikirõl)
Mars misszió spirittel meg opportunity-val: mindösszesen kb. 1000 millió dollár
SETI fenntartása: évi 4 millió dollár
Ûrállomás fenntartása: 100 millió euró 30 évre, azaz mondjuk 140 millió dollár.
Magyar Bruttó GDP (2005-ben): 22 027 Mrd forint, nagyon nagy vonalakban (220-as dollárral számolva) 10000 millió dollár. Most ne kössetek bele, hogy 190 vagy 230, nem ez a lényeg, a nagyságrend.
Tehát a magyar bruttó gdp-nek 10%-ából kijönne egy marsmisszió, 1%-ából egy ûrállomás 30 évre? Lehetséges, hogy ez tényleg így van, vagy éppen baromira elszámoltam valamit? Osszátok az észt.
(adatok a wikirõl)
Mars misszió spirittel meg opportunity-val: mindösszesen kb. 1000 millió dollár
SETI fenntartása: évi 4 millió dollár
Ûrállomás fenntartása: 100 millió euró 30 évre, azaz mondjuk 140 millió dollár.
Magyar Bruttó GDP (2005-ben): 22 027 Mrd forint, nagyon nagy vonalakban (220-as dollárral számolva) 10000 millió dollár. Most ne kössetek bele, hogy 190 vagy 230, nem ez a lényeg, a nagyságrend.
Tehát a magyar bruttó gdp-nek 10%-ából kijönne egy marsmisszió, 1%-ából egy ûrállomás 30 évre? Lehetséges, hogy ez tényleg így van, vagy éppen baromira elszámoltam valamit? Osszátok az észt.
#89
Egyébként, én jobban szeretném, ha fonetikusan (kiejtésnek megfelelõen) írnánk a szavakat, de nem rajtam múlik.
Témára visszatérve - és ezt hiányoltam kukacosék hsz-ében is - filozofálgatás helyett szerintem arra kellene koncentrálni, hogy miként lehetne tökéletesíteni az érzékelési módszereket, esetleg újakat is találni. Nem tudom, hogy mi magyarok mennyire tudnánk ezen a téren labdába rúgni, de pl. a Föld pályáját súroló aszteroidák terén szépen teljesítenek a csillagászok, sõt exobolygókat is fedeztek már fel.
Témára visszatérve - és ezt hiányoltam kukacosék hsz-ében is - filozofálgatás helyett szerintem arra kellene koncentrálni, hogy miként lehetne tökéletesíteni az érzékelési módszereket, esetleg újakat is találni. Nem tudom, hogy mi magyarok mennyire tudnánk ezen a téren labdába rúgni, de pl. a Föld pályáját súroló aszteroidák terén szépen teljesítenek a csillagászok, sõt exobolygókat is fedeztek már fel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#88
Szerintem csak összekeverte a fénysebességet a fény sebességével.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#87
Hivatkozás? Engem baromira lenyûgözne... Kb. öngyilkos lennék, de legjobb esetben is bölcsésznek állnék. 😛
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#86
"+ Idetartozik es masok is emlitettek mar, hogy mas civilizacioknak mar lehetett ideje arra, hogy szamunkra elkepzelhetetlen teknologiai szintet erjenek el es meg is talaljanak minket."
Én továbbra is állítom, hogy amennyiben egy ilyen civilizáció ránk talál egyszerûen nem látná értelmét, hogy kapcsolatba lépjen velünk. Hiszen egy olyan technológiai szintet elért faj, amelyik képes a csillagközi utazásra és valószínüleg több rendszert kolonizált már (esetleg képes arra is, hogy a rendszerek központi csillagaiból közvetlenül nyerjen energiát) nem látna bennünk semmit. Egyszerûen nem vagyunk tényezõk egy ilyen civilizációnak.
Én továbbra is állítom, hogy amennyiben egy ilyen civilizáció ránk talál egyszerûen nem látná értelmét, hogy kapcsolatba lépjen velünk. Hiszen egy olyan technológiai szintet elért faj, amelyik képes a csillagközi utazásra és valószínüleg több rendszert kolonizált már (esetleg képes arra is, hogy a rendszerek központi csillagaiból közvetlenül nyerjen energiát) nem látna bennünk semmit. Egyszerûen nem vagyunk tényezõk egy ilyen civilizációnak.
#85
Kieg.
Szakirodalmat/irodalmat olvasok, csak sosem magyarul.
Szakirodalmat/irodalmat olvasok, csak sosem magyarul.
#84
Nekem annakidejen kiejtes szerint belemvertek K-val, de igazad van szotarban ch-val szerepel mar. Vicces, hogy direkt nem akarom "kulfoldiesen" irni, de megis az a helyes mar. Mindenesetre nemhiszem, hogy ez barmit valtoztat a leirtakon.
#83
Szióka!
A tudomány úgy fejlõdik, hogy nem kell mindent újra felfedezni, hanem elolvassuk mások írományait. Ha valaki olvas magyar nyelvû tudományos témájú írásokat, akkor látja, hogy technika, technológia stb. Ha valaki ezeket rosszul írja, mármint úgy, hogy teknika, teknológia, akkor az illetõ nem tájékozott, nem olvasott szakirodalmat. Ennek ellenére nem kell elcsüggedni, mert az ember fejlõdõképes.
A tudomány úgy fejlõdik, hogy nem kell mindent újra felfedezni, hanem elolvassuk mások írományait. Ha valaki olvas magyar nyelvû tudományos témájú írásokat, akkor látja, hogy technika, technológia stb. Ha valaki ezeket rosszul írja, mármint úgy, hogy teknika, teknológia, akkor az illetõ nem tájékozott, nem olvasott szakirodalmat. Ennek ellenére nem kell elcsüggedni, mert az ember fejlõdõképes.
Kara kánként folytatom tanításom.
#82
Reggel meg atneztem a kommenteket, aztan valaszolni mar nem volt idom, de latom Sadun Tryst mar reszben megtette helyettem.
En sem irom le a lehetoseget, de sokan masokkal ellentetben (legtobb ismerosomre gondolva) ugyanakkora eselyt adok arra is, hogy nem kivitelezheto. Ugygondolom az eddigi tenyek inkabb azt tamasztjak ala, hogy a sci-fi-ben latott ide-oda ugralunk talan sosem valosulhat meg.
Elvegre mi a nagy hiba a vallasos emberek ervelesenek? Hogy van egy megallapitasuk, amihez alakitjak a tenyeket, nem pedig a tenyekbol vonjak le a megallapitast. Tehat, ha tenyekkel tudjuk alatamasztani a fenysebesseg feletti utazast, akkor tudomanyosan gondolkozunk, viszont, ha a fenysebesseg feletti utazas feltevesehez alakitjuk a tenyeket, akkor az nem tudomanyos. Valos peldaval elve, ha a megfogalmazasom kicsit zavaros volt:
1.Tudomanytalan - Ozonvizrol tudjuk, hogy volt, hiszen irva van a Bibliaban, ezt alatamasztja az, hogy halcsontvazakat talaltak 3000 meter magasan az Andokban.
2.Tudomanyos - Tengerfenekrol szarmazo, evmilliok alatt kepzodott kozet talalhato 3000 meter magasan, tehat a tengerfenek valamifelekeppen szarazfoldi hegysegge formalodott.
A vegeredmeny pedig ismeret, vagyis a tudomanyos megkozelites cafolja a tudomanytalant. Persze ehez bizonyitott tenyekre van szukseg, nem pedig olyanra, mint hogy a fold lapos. Az sem veletlen, hogy vallast hoztam fel peldanak, hiszen a tudomanytalan gondolkozas nemtobb, mint puszta hit.
+ Idetartozik es masok is emlitettek mar, hogy mas civilizacioknak mar lehetett ideje arra, hogy szamunkra elkepzelhetetlen teknologiai szintet erjenek el es meg is talaljanak minket.
Ez az a tema, amibol azonnal tobbszaz kerdest/gondolatmenetet lehet alkotni, egy példa:
- Ha a robotika/szamitasteknika alapfeltetele a fejlett teknologianak, akkor a fenysebesseg feletti utazas ismeretevel minden egyes bolygora kuldheto reproduktiv szonda, ami ugye mint a bakterium egy szelet huson rovid ido alatt milliardnyi mennyisegre osztodik szet. A visszakuldott adatok alapjan egy ertelmes szamitogep mar megtudja allapitani, hogy van e ertelmes elet az adott bolygon.
Erre jogosan irnatok, hogy ha olyan fejlett egy civilizacio, akkor a reproduktiv robotokban rejlo veszelyeket is ismeri.
De erre is ott a valasz, hogy ugyanugy kezelni is tudja. Es mivel a cel igen fontos, felterkepezni mindent, igy vegre is lesz hajtva elobb-utobb. (megjegyzes, hogy igen valoszinu, hogy minden ertelmes lenynek a megismeres a celja, hiszen a teknologiai fejlodesnek is ez az alapja)
Ne ertsetek felre, nem akarok harcbaszallni az eselyek ellen, viszont ugygondolom erdemes ismerni a pesszimista oldalt is, hiszen az optimista feltevesek altalanosan ismertek.
Ui. Ha valaki ugyerzi, hogy itt-ott hulyeseget irtam, akkor nyugodtan kijavithat kuluralt formaban, nem fogok megsertodni.
En sem irom le a lehetoseget, de sokan masokkal ellentetben (legtobb ismerosomre gondolva) ugyanakkora eselyt adok arra is, hogy nem kivitelezheto. Ugygondolom az eddigi tenyek inkabb azt tamasztjak ala, hogy a sci-fi-ben latott ide-oda ugralunk talan sosem valosulhat meg.
Elvegre mi a nagy hiba a vallasos emberek ervelesenek? Hogy van egy megallapitasuk, amihez alakitjak a tenyeket, nem pedig a tenyekbol vonjak le a megallapitast. Tehat, ha tenyekkel tudjuk alatamasztani a fenysebesseg feletti utazast, akkor tudomanyosan gondolkozunk, viszont, ha a fenysebesseg feletti utazas feltevesehez alakitjuk a tenyeket, akkor az nem tudomanyos. Valos peldaval elve, ha a megfogalmazasom kicsit zavaros volt:
1.Tudomanytalan - Ozonvizrol tudjuk, hogy volt, hiszen irva van a Bibliaban, ezt alatamasztja az, hogy halcsontvazakat talaltak 3000 meter magasan az Andokban.
2.Tudomanyos - Tengerfenekrol szarmazo, evmilliok alatt kepzodott kozet talalhato 3000 meter magasan, tehat a tengerfenek valamifelekeppen szarazfoldi hegysegge formalodott.
A vegeredmeny pedig ismeret, vagyis a tudomanyos megkozelites cafolja a tudomanytalant. Persze ehez bizonyitott tenyekre van szukseg, nem pedig olyanra, mint hogy a fold lapos. Az sem veletlen, hogy vallast hoztam fel peldanak, hiszen a tudomanytalan gondolkozas nemtobb, mint puszta hit.
+ Idetartozik es masok is emlitettek mar, hogy mas civilizacioknak mar lehetett ideje arra, hogy szamunkra elkepzelhetetlen teknologiai szintet erjenek el es meg is talaljanak minket.
Ez az a tema, amibol azonnal tobbszaz kerdest/gondolatmenetet lehet alkotni, egy példa:
- Ha a robotika/szamitasteknika alapfeltetele a fejlett teknologianak, akkor a fenysebesseg feletti utazas ismeretevel minden egyes bolygora kuldheto reproduktiv szonda, ami ugye mint a bakterium egy szelet huson rovid ido alatt milliardnyi mennyisegre osztodik szet. A visszakuldott adatok alapjan egy ertelmes szamitogep mar megtudja allapitani, hogy van e ertelmes elet az adott bolygon.
Erre jogosan irnatok, hogy ha olyan fejlett egy civilizacio, akkor a reproduktiv robotokban rejlo veszelyeket is ismeri.
De erre is ott a valasz, hogy ugyanugy kezelni is tudja. Es mivel a cel igen fontos, felterkepezni mindent, igy vegre is lesz hajtva elobb-utobb. (megjegyzes, hogy igen valoszinu, hogy minden ertelmes lenynek a megismeres a celja, hiszen a teknologiai fejlodesnek is ez az alapja)
Ne ertsetek felre, nem akarok harcbaszallni az eselyek ellen, viszont ugygondolom erdemes ismerni a pesszimista oldalt is, hiszen az optimista feltevesek altalanosan ismertek.
Ui. Ha valaki ugyerzi, hogy itt-ott hulyeseget irtam, akkor nyugodtan kijavithat kuluralt formaban, nem fogok megsertodni.
#81
Az 1800-as években kiszámolták, hogy 1950(?)-re már annyi zabot fognak zabálni a párizsi lovak, hogy nem tudnak majd annyit termelni. És tényleg.
#80
Ezt NEXUS6 #8 hsz-re írtam
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#79
Tisztán nukleinsav vagy tisztán fehérje alapú élettel azért vannak gondok. Egymásra vannak utalva.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#78
Ebben egyet értek.
Stabil és változatos molekulákra van szükség. Ehhez pedig a szénnél nincs jobb. Esetleg valamilyen nagyon extrém körülmények között létrejött "élet" esetében.
Stabil és változatos molekulákra van szükség. Ehhez pedig a szénnél nincs jobb. Esetleg valamilyen nagyon extrém körülmények között létrejött "élet" esetében.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#77
"ha Drake egyenlete hiteles (márpedig nem igen találtak rajta fogást), akkor egy galaxisban 10 000 nép élhet"
Mikor határozták meg a kérdéses egyenletben szereplõ állandókat?
Mikor határozták meg a kérdéses egyenletben szereplõ állandókat?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#76
A Bibliaban csupan csaladfak vannak, ebbol kovetkeztetett Ussher puspok es pl. Newton, h a Fold kb 6000 eves..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#75
Végülis jogos érvek a dimenzióváltás ellen. Még ha váltani is tudnál, akkor sem ezekkel a fizikai prefenciákkal... innentõl kezdve meg tök mindegy... xD
Térhajlítás. Térhajlításkor mindig síkra képzik a teret (papírlap modell), miért? Valaki világosítson már föl, hogy miért? Én inkább valami zselének képzelném, ami energia és így anyagsûrûsödéseknél szintén sûrûbb. Tehát nem csak 2D-ben hajlik, hanem 3D-ben, de ezt elég nehéz elképzelni... Viszont a térhajlítás is másképp alakul, mert effektíve sûrûsíteni kellene két pont között a teret, nem kis energiabefektetéssel.
Az a fõ problem a mai technológiákkal, hogy krva energiapocsékló. Ilyen szempontból jók lehetnek az LHC-s kísérletek (eddig nem ismert energiastruktúrák megismerése - bár a megtartásuk nem túl valószínû), no meg a nanotechnológia (a kölcsönhatások elemi szinten történõ kihasználása, nem kémia reakciók és egyéb útján). Valszeg' a jelenleg elérhetõ ismereteinkkel ennyit lehet.
Amúgy meg csak el kéne végre menni a Szaturnusz mellé, oszt' használni az ott hagyott térkaput. <#beka3>
Térhajlítás. Térhajlításkor mindig síkra képzik a teret (papírlap modell), miért? Valaki világosítson már föl, hogy miért? Én inkább valami zselének képzelném, ami energia és így anyagsûrûsödéseknél szintén sûrûbb. Tehát nem csak 2D-ben hajlik, hanem 3D-ben, de ezt elég nehéz elképzelni... Viszont a térhajlítás is másképp alakul, mert effektíve sûrûsíteni kellene két pont között a teret, nem kis energiabefektetéssel.
Az a fõ problem a mai technológiákkal, hogy krva energiapocsékló. Ilyen szempontból jók lehetnek az LHC-s kísérletek (eddig nem ismert energiastruktúrák megismerése - bár a megtartásuk nem túl valószínû), no meg a nanotechnológia (a kölcsönhatások elemi szinten történõ kihasználása, nem kémia reakciók és egyéb útján). Valszeg' a jelenleg elérhetõ ismereteinkkel ennyit lehet.
Amúgy meg csak el kéne végre menni a Szaturnusz mellé, oszt' használni az ott hagyott térkaput. <#beka3>
#74
"A naprenceren kívülre már mindjárt eljutottunk"
Hja és mindez "csupán" 40 évünkbe került. 😊
Amúgy aranyos ez a kis játék az igeidõkkel.
Hja és mindez "csupán" 40 évünkbe került. 😊
Amúgy aranyos ez a kis játék az igeidõkkel.
#73
"sosem jut el a naprendszeren kíülre"
A naprenceren kívülre már mindjárt eljutottunk, de ez még kevés. (Mihez?)
A naprenceren kívülre már mindjárt eljutottunk, de ez még kevés. (Mihez?)
Kara kánként folytatom tanításom.
#72
szeretem az ilyen megállapításokat, h a tudósok már kiszámolták...
annak a technikai fejlettségnek jelenleg a közelében sem vagyunk, h egyáltalán azzal kéne kísérleteznünk, h fénysebesség megközelítése, miféle energia kell hozzá, stb.
persze a nagy felfedezések mindig úgy jönnek létre, h valaki nagyobbat gondol, mint mások (és az esze is megvan hozzá), de az is tény, h már mennyi "megmondott" és a "kiszámolt" adatot döntöttek meg késõbb? rengeteget. én nem írom le a fénysebességes, térhajlításos dolgokat. amíg élek, reménykedek, hogy egyszer sikerül majd úgy utaznunk az ûrben, h az egyik bolygó a másikától ne fényévekre legyen, hanem csak esetleg pár órára vagy napra (esetleg hétre).
én akkor írnám le ezeket a dolgokat, mikor már tényleg MINDENT megpróbáltunk. de mire az bekövetkezik... (ha egyáltalán bekövetkezik)
annak a technikai fejlettségnek jelenleg a közelében sem vagyunk, h egyáltalán azzal kéne kísérleteznünk, h fénysebesség megközelítése, miféle energia kell hozzá, stb.
persze a nagy felfedezések mindig úgy jönnek létre, h valaki nagyobbat gondol, mint mások (és az esze is megvan hozzá), de az is tény, h már mennyi "megmondott" és a "kiszámolt" adatot döntöttek meg késõbb? rengeteget. én nem írom le a fénysebességes, térhajlításos dolgokat. amíg élek, reménykedek, hogy egyszer sikerül majd úgy utaznunk az ûrben, h az egyik bolygó a másikától ne fényévekre legyen, hanem csak esetleg pár órára vagy napra (esetleg hétre).
én akkor írnám le ezeket a dolgokat, mikor már tényleg MINDENT megpróbáltunk. de mire az bekövetkezik... (ha egyáltalán bekövetkezik)
\"Bombing for paece is like fucking for virginity.\"
#71
A fénysebességet laboratóriumi körülmények között már túllépték.
#70
"Ehhez lehet elég csak dimenziót váltani... "
Azon röhögök, hogy milyen komolyan beszéltek ennyire abszurd és távoli témáról. 😄
Ez a dimenzió-váltás pont olyan hülyeség, mint hogy lõjünk ki egy ember ágyúból a Holdra. Már ott megdõl a dimenzióváltás kérdése, hogy a világegyetem dimenzióstruktúrája adott, és azt nem változtathatjuk meg, ez természetesen így létezik. A mi másik dienzióba való konvertálódásunk (pl. két dimenzió) olyan végtelenszeres veszteséegs konverzió lenne, hogy nem tudnánk mûködtetni a szerveinket, ergo meghalnánk. Magasabb dimenziószámú térbe pedig hiába mennénk, úgysem lnne olyan érzékszervünk, amivel érzékelni tudnánk a dolgokat. Ez nem úgy mûködik, hogy átmegyek egy portálon, és másik dimenzióban vagyok. <#vigyor5>
Szerintem az a legelképzelehtõbb, hogy egyszerûen az univerzum úgy alakult ki, hogy olyan messze vannak az égi objektumok, hogy az emberiség sosem jut el a naprendszeren kíülre. Megszoptuk, ennyi. Így osztotta le a Nagy Bumm, vagy Teremtõ, vagy Isten, vagy a Darwin. Persze ember szempontjából: minek teremtõdött annyi minden, ha be sem járhatjuk? A világot persze ez különösebben nem érdekli. <#mf2>
Azon röhögök, hogy milyen komolyan beszéltek ennyire abszurd és távoli témáról. 😄
Ez a dimenzió-váltás pont olyan hülyeség, mint hogy lõjünk ki egy ember ágyúból a Holdra. Már ott megdõl a dimenzióváltás kérdése, hogy a világegyetem dimenzióstruktúrája adott, és azt nem változtathatjuk meg, ez természetesen így létezik. A mi másik dienzióba való konvertálódásunk (pl. két dimenzió) olyan végtelenszeres veszteséegs konverzió lenne, hogy nem tudnánk mûködtetni a szerveinket, ergo meghalnánk. Magasabb dimenziószámú térbe pedig hiába mennénk, úgysem lnne olyan érzékszervünk, amivel érzékelni tudnánk a dolgokat. Ez nem úgy mûködik, hogy átmegyek egy portálon, és másik dimenzióban vagyok. <#vigyor5>
Szerintem az a legelképzelehtõbb, hogy egyszerûen az univerzum úgy alakult ki, hogy olyan messze vannak az égi objektumok, hogy az emberiség sosem jut el a naprendszeren kíülre. Megszoptuk, ennyi. Így osztotta le a Nagy Bumm, vagy Teremtõ, vagy Isten, vagy a Darwin. Persze ember szempontjából: minek teremtõdött annyi minden, ha be sem járhatjuk? A világot persze ez különösebben nem érdekli. <#mf2>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#69
Sci-fi rajongó tudósok kiszámolták, hogy egy ûrhajó, ami úgy halad fénysebesség felett, hogy maga elõtt begörbíti a teret, és maga mögött kitágítja, fénynél gyorsabban, ahhoz több ezer csillag energiájára lenne szükség.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#68
*elképzelésben, *redundáns... korán van még ehhez. <#sniffles>
#67
Ehhez lehet elég csak dimenziót váltani... A kulcs szerintem ebben lesz és nem a mi dimenziónkban való gyorshajtásos elképzelés.
@Epikuleszosz: komolyabb áttöréshez szemléletváltásra lesz szükség. Erre próbáltam célozni a szûklátókörûséggel. A mai tudóstársadalom mintha megrekedni látszana egy szinten. Nekem úgy tûnik a kommunikációjuk elég redunáns.
@Epikuleszosz: komolyabb áttöréshez szemléletváltásra lesz szükség. Erre próbáltam célozni a szûklátókörûséggel. A mai tudóstársadalom mintha megrekedni látszana egy szinten. Nekem úgy tûnik a kommunikációjuk elég redunáns.
#66
Olyan tudatlanok vagytok, a bibliaban mar reg megirtak, hogy a fold 6000 eves X😄SEFDsf
De, hogy valami ertelmeset is irjak: azt is jo lenne letisztazni, hogy akkor megis lehetseges e a "fenysebesseg feletti" utazas, gondolok itt pl. a kozepiskolaban is sokszor bemutatott terhajlitasos (papirhajtogatos) "otletre". Mert, ha nem megvalosithato, akkor szinte folosleges foglalkozni a temaval, hiszen egy millio fenyevnyire elo (valoszinuleg mar csak elt) civilizacio nem lesz tobb, mint pusztan egy erdekesseg, ami ahoz a szomoru tenyhez vezetne, hogy nem vagyunk/voltunk egyedul, de megis, hiszen nem letezhetunk egy terben/idoben).
Persze itt le leszek tamadva, hogy miert ne lehetne (illetve ami igaz, hogy valoszinuleg nincs az a pont, amikor azt mondhatjuk, hogy nincs tobb lehetoseg). De meglatasom szerint pont akkora esely van arra is, hogy semmikepp sem lehetseges. Persze, ha valaki tud megcafolhatatlan bizonyitekot a "fenysebesseg feletti" utazasra, azzal engem tenne boldogga, ugyhogy hajra.
Ui. Azert irom, hogy "fenysebesseg feletti" (idezojelbe), mert jelenlegi tudasunk alapjan ugye nem haladhat semmi se a fenynel gyorsabban, illetve a terhajlitasos elmeletben is fenysebesseg alatt utazunk, viszont, ha elerjuk a celunkat, akkor a normal terben az A es B pont kozott megtett tavolsag/ido-bol adott atlagsebessegunk fenysebesseg feletti lesz. Igy ezzel a szoosszetetellel lehet a leginkabb jellemezni az osszes ilyen elmeletet.
De, hogy valami ertelmeset is irjak: azt is jo lenne letisztazni, hogy akkor megis lehetseges e a "fenysebesseg feletti" utazas, gondolok itt pl. a kozepiskolaban is sokszor bemutatott terhajlitasos (papirhajtogatos) "otletre". Mert, ha nem megvalosithato, akkor szinte folosleges foglalkozni a temaval, hiszen egy millio fenyevnyire elo (valoszinuleg mar csak elt) civilizacio nem lesz tobb, mint pusztan egy erdekesseg, ami ahoz a szomoru tenyhez vezetne, hogy nem vagyunk/voltunk egyedul, de megis, hiszen nem letezhetunk egy terben/idoben).
Persze itt le leszek tamadva, hogy miert ne lehetne (illetve ami igaz, hogy valoszinuleg nincs az a pont, amikor azt mondhatjuk, hogy nincs tobb lehetoseg). De meglatasom szerint pont akkora esely van arra is, hogy semmikepp sem lehetseges. Persze, ha valaki tud megcafolhatatlan bizonyitekot a "fenysebesseg feletti" utazasra, azzal engem tenne boldogga, ugyhogy hajra.
Ui. Azert irom, hogy "fenysebesseg feletti" (idezojelbe), mert jelenlegi tudasunk alapjan ugye nem haladhat semmi se a fenynel gyorsabban, illetve a terhajlitasos elmeletben is fenysebesseg alatt utazunk, viszont, ha elerjuk a celunkat, akkor a normal terben az A es B pont kozott megtett tavolsag/ido-bol adott atlagsebessegunk fenysebesseg feletti lesz. Igy ezzel a szoosszetetellel lehet a leginkabb jellemezni az osszes ilyen elmeletet.
#65
Jóvanna, ha nincs más, akkor te is jó vagy. :-D
Egyébként megismételted, amit leírtad, ami jó, mert azt jelenti, hogy tanulékony vagy.
Valóban, a világegyetem homogén, ill. izotróp, olyan értelemben, hogy az alkotóelemek és a törvények ugyanazok mindenütt. Másrészt, meg nekünk eleve olyan életformákat kell keresnünk, amelyekkel van esélyünk kapcsolatba lépni. Nagyon fejletlen életformák tudományos szempontból érdekesek, a nagyon fejlettek meg szintén tudományos szempontból, de másként. Ezért említettem meg alább a társkeresést, mint analógiát.
A következõ 5-10 évben biztos nem lesz komoly áttörés, én szkeptikus vagyok. Lehet, hogy több száz, vagy ezer év is eltelik, amíg fejlett földönkívüli civilizációra bukkanunk. Van idõ bõven ezen filózni.
Nem is árt, ha még érik a dolog.
Egyébként megismételted, amit leírtad, ami jó, mert azt jelenti, hogy tanulékony vagy.
Valóban, a világegyetem homogén, ill. izotróp, olyan értelemben, hogy az alkotóelemek és a törvények ugyanazok mindenütt. Másrészt, meg nekünk eleve olyan életformákat kell keresnünk, amelyekkel van esélyünk kapcsolatba lépni. Nagyon fejletlen életformák tudományos szempontból érdekesek, a nagyon fejlettek meg szintén tudományos szempontból, de másként. Ezért említettem meg alább a társkeresést, mint analógiát.
A következõ 5-10 évben biztos nem lesz komoly áttörés, én szkeptikus vagyok. Lehet, hogy több száz, vagy ezer év is eltelik, amíg fejlett földönkívüli civilizációra bukkanunk. Van idõ bõven ezen filózni.
Nem is árt, ha még érik a dolog.
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
Sajnálom, ha untattalak kedves tájékozottabb "elvtárs".
Máfelõl miért hiszik azt, hogy egy rendszeren belül (pl. naprendszer) a földitõl lényegesen eltérõ életre bukkannak, hiszen lényegében ugyanazok az anyagok és kombinációk találhatók meg. (de ez igaz tágabb értelemben véve is) Ha humanoid természetet keresnek ott valószínûleg szén/vízalapú dolog lesz a megoldás.
Nem tudom (nem vagyok elég olvasott!), de próbálkoznak-e esetleg mondjuk a Titánon feltételezett körülmények szimulálásával (vagy annyira nem egzaktok még az ismereteink) és földi élõlények behelyezésével csekkolni, hogy képes-e életben maradni? Vagy ha már metántengerekrõl van szó, akkor nyílván metánalapú lesz az ottani életforma? Számomra ez kicsit paradox, mert hogy próbálnak földitõl eltérõ életjelek után kutatni, ha más élettérben vélhetõen egészen másképp néz ki és másképp is mûködik, nem is életszerûen... Bár Francis Carsac is írt már fémalapú életrõl a Sehollakókban...
kukacos gondolata azért szimpatikus (még mindig), mert õ felhozza az alternatívát a rossz megközelítésre. Egyszerûen ha csak az egyik irányból nézel valamit, akkor nem veszed észre a másik irányból látható evidenciákat. Márpedig a mai asztrobiológia(?) nekem úgy tûnik, hogy egy kissé szûklátókörû... bár nyílván itt is lesznek mérföldkõ jelentõséggû áttörések 5-10 éven belül... vélhetõen.
Máfelõl miért hiszik azt, hogy egy rendszeren belül (pl. naprendszer) a földitõl lényegesen eltérõ életre bukkannak, hiszen lényegében ugyanazok az anyagok és kombinációk találhatók meg. (de ez igaz tágabb értelemben véve is) Ha humanoid természetet keresnek ott valószínûleg szén/vízalapú dolog lesz a megoldás.
Nem tudom (nem vagyok elég olvasott!), de próbálkoznak-e esetleg mondjuk a Titánon feltételezett körülmények szimulálásával (vagy annyira nem egzaktok még az ismereteink) és földi élõlények behelyezésével csekkolni, hogy képes-e életben maradni? Vagy ha már metántengerekrõl van szó, akkor nyílván metánalapú lesz az ottani életforma? Számomra ez kicsit paradox, mert hogy próbálnak földitõl eltérõ életjelek után kutatni, ha más élettérben vélhetõen egészen másképp néz ki és másképp is mûködik, nem is életszerûen... Bár Francis Carsac is írt már fémalapú életrõl a Sehollakókban...
kukacos gondolata azért szimpatikus (még mindig), mert õ felhozza az alternatívát a rossz megközelítésre. Egyszerûen ha csak az egyik irányból nézel valamit, akkor nem veszed észre a másik irányból látható evidenciákat. Márpedig a mai asztrobiológia(?) nekem úgy tûnik, hogy egy kissé szûklátókörû... bár nyílván itt is lesznek mérföldkõ jelentõséggû áttörések 5-10 éven belül... vélhetõen.
#63
Kara kánként folytatom tanításom.
#62
Elég rossz bõrben vagy ma.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Tényleg, miért? Lehet, hogy a meteorit megolvad, elpárolog, az hõt von el, és akkor szobahõmérsékleten földet ér... Mint ahogy Epikurosz állítja...<#alien>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#60
Jaj, néha olyan udvariatlan tudok lenni...
Nekem nem volt új az ötlet, olyan értelemben, hogy már Lemnél is van olyan, hogy élõlény-bolygó.
Én e téren szkeptikus vagyok, és eléggé el nem ítélhetõ módon úgy gondolom, hogy máshol is valami a földihez hasonlót találnánk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy igazam lesz-e.
Nekem nem volt új az ötlet, olyan értelemben, hogy már Lemnél is van olyan, hogy élõlény-bolygó.
Én e téren szkeptikus vagyok, és eléggé el nem ítélhetõ módon úgy gondolom, hogy máshol is valami a földihez hasonlót találnánk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy igazam lesz-e.
Kara kánként folytatom tanításom.