A Földön is lehet idegen élet
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#159
Felfelé úgy tudom, hogy véges az univerzum, bár korlátlan, vagy mi.
Kara kánként folytatom tanításom.
#158
Igazad van.
#157 és #154 ben is.
djhambi-nak: neked is rosszul mondtam
#157 és #154 ben is.
djhambi-nak: neked is rosszul mondtam
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#157
"megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínûség sûrûség-függvényét"
Megint: ez nem egy pdf! Te errõl beszélsz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Electron_density
Lehet valószínûségi értelmet adni neki minden pontban, de ez nem egy teljes eseményrendszer felett értelmezett sûrûség-függvény. Az eloszlás valamilyen változóra vett marginalizálásával nem feltétlen sûrûség-függvényt kapunk.
Hasonlóképp: korrektül úgy lehet 0 valószínûségû eseményeket tárgyalni, hogy a kísérlet "nem sikerült" lehetõségét egy új változóval beveszed az állapottérbe - és nem úgy, hogy egyszerûen lenullázod a sûrûséget az egész állapottéren.
Megint: ez nem egy pdf! Te errõl beszélsz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Electron_density
Lehet valószínûségi értelmet adni neki minden pontban, de ez nem egy teljes eseményrendszer felett értelmezett sûrûség-függvény. Az eloszlás valamilyen változóra vett marginalizálásával nem feltétlen sûrûség-függvényt kapunk.
Hasonlóképp: korrektül úgy lehet 0 valószínûségû eseményeket tárgyalni, hogy a kísérlet "nem sikerült" lehetõségét egy új változóval beveszed az állapottérbe - és nem úgy, hogy egyszerûen lenullázod a sûrûséget az egész állapottéren.
#156
Mennyire kicsi az oszthatatlan egész??? Mennyire lehet lemenni, mik azok, amik tovább már nem bonthatóak?? Talán a szuperhúrok? Szerintem ezt még nem tudhatja senki...
#155
Nyuszika, miért? Talán nem az???
#154
"Miért várod el hogy a valószínûség sûrûség-függvénytõl hogy korrekt hullámfüggvény legyen? Soha nem az, még egyrészecsénél sem."
Ez nem egy valószínûség sûrûség-függvény (pdf), az definíció szerint 1-re integrálódik. Ha az lenne, akkor természetesen nem kellene hullámfüggvénynek lennie. Talán pongyolán fogalmaztam: azt akartam mondani, hogy ezt a függvényt nem egy korrekt hullámfüggvény négyzetes integráljával kaptad.
Ez nem egy valószínûség sûrûség-függvény (pdf), az definíció szerint 1-re integrálódik. Ha az lenne, akkor természetesen nem kellene hullámfüggvénynek lennie. Talán pongyolán fogalmaztam: azt akartam mondani, hogy ezt a függvényt nem egy korrekt hullámfüggvény négyzetes integráljával kaptad.
#153
Aham, értem. Köszönöm szépen.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#152
"Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínûsége az egész térben P = ∫pdV = 1."
Egy darabé igen. De ha több részecskébõl áll a rendszer? Sok mindenhez lehet valószínûséget rendelni.
pl.:
-lehetetlen esemény: singlet triplet spektroszkópiai átmenet. Ennek a valószínûsége 0 hiába integrálod a végtelen idõben.
-Legyen az esemény két részecske ütközése (ha így jobb legyen konkrétan proton-proton ütközés), ehhez az eseményhez tartozó valószínûség sûrûség-függvényt végtelen térben és végtelen idõben integrálva végtelent kapsz. (persze ezzel lehet kötekedni: hogy a tér és az idõ végtelen-e illetve mindig és/vagy mindenhol létezhetnek-e protonok)
Egy darabé igen. De ha több részecskébõl áll a rendszer? Sok mindenhez lehet valószínûséget rendelni.
pl.:
-lehetetlen esemény: singlet triplet spektroszkópiai átmenet. Ennek a valószínûsége 0 hiába integrálod a végtelen idõben.
-Legyen az esemény két részecske ütközése (ha így jobb legyen konkrétan proton-proton ütközés), ehhez az eseményhez tartozó valószínûség sûrûség-függvényt végtelen térben és végtelen idõben integrálva végtelent kapsz. (persze ezzel lehet kötekedni: hogy a tér és az idõ végtelen-e illetve mindig és/vagy mindenhol létezhetnek-e protonok)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#151
Nem beszélhetünk egy kiválasztott részecskérõl, de beszélhetünk arról hogy egy térrészben mekkora valószínûséggel találunk részecskét.
"A sûrûség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettõ." De összemosható.
1. Csak egy elektron helyére vagyunk kíváncsiak. Ezért a többi elektron koordinátái szerint az egész térre integrálunk. Marad egy egyszerû 3 változós függvény amelyet egésztérre integrálva 1-et kapunk.
2. Mivel a részecskéink fizikailag megkülönböztethetetlenek, ezért a második, ..., részecske megtalálása egy adott térrészben ugyanolyan valószínûségû mint az elsõ elektronunké. Ezért az elõbb kapott függvényt beszorozzuk a részecskék számával és megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínûség sûrûség-függvényét.
Az így kapott függvénynek még fizikai értelme is van, (egészen pontosan az alapállapothoz tartozónak). A rendszert ugyanúgy egyértelmûen leírja mint az említett Schrödinger-egyenlet. Ennek a neve DFT magyarul: sûrûség funkcionál elmélet.
"A sûrûség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettõ." De összemosható.
1. Csak egy elektron helyére vagyunk kíváncsiak. Ezért a többi elektron koordinátái szerint az egész térre integrálunk. Marad egy egyszerû 3 változós függvény amelyet egésztérre integrálva 1-et kapunk.
2. Mivel a részecskéink fizikailag megkülönböztethetetlenek, ezért a második, ..., részecske megtalálása egy adott térrészben ugyanolyan valószínûségû mint az elsõ elektronunké. Ezért az elõbb kapott függvényt beszorozzuk a részecskék számával és megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínûség sûrûség-függvényét.
Az így kapott függvénynek még fizikai értelme is van, (egészen pontosan az alapállapothoz tartozónak). A rendszert ugyanúgy egyértelmûen leírja mint az említett Schrödinger-egyenlet. Ennek a neve DFT magyarul: sûrûség funkcionál elmélet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#150
Nyuszika!
Az általános suli hanyadik osztályában tanították, hogy "hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen"?
Az általános suli hanyadik osztályában tanították, hogy "hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen"?
Kara kánként folytatom tanításom.
#149
"Ki tudsz számolni egy ilyen mennyiséget, valóban 2 lesz az integrálja, de szerintem ez nem egy korrekt hullámfüggvény, amit be lehet dobni egy Schrödinger-egyenletbe." Miért várod el hogy a valószínûség sûrûség-függvénytõl hogy korrekt hullámfüggvény legyen? Soha nem az, még egyrészecsénél sem.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#148
Én sem tudhatok mindent nyolc általánossal...😊)<#crazya>
#147
Szükség van némi pontosításra. Igazad van, mert nem is végtelenekrõl van szó, hanem /csak/ az univerzumunkról, ami tudtommal kinetikailag mintegy 28 milliárd fényév, anyagi értelemben pedig ennek a töredéke. Az idõvektor 14 milliárd, a hely pedig az az egészen kevés olyan pont, ahol adott a feltétel a komplex rendszerek kialakulására. /ebbõl persze elég sok van, de messze nem annyi, hogy az egyenlet végét nulláról kimozdítsa, talán csak a G-állandóval egyenlõ mértékben. Így majdnem igazad van... A negyedik "végtelenrõl" nem esett szó, pedig azon múlik minden. Azon a néhány ponton, ahol az összes feltétel adott, ott végtelenül bonyolult és kiszámíthatatlan lesz a globális egész, hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen. Kicsibõl a nagy. Nekünk nem tûnik sok idõnek 4 milliárd év/relatíve/ de egy kvark vagy bozon életciklusa hányszor fér ebbe bele?
Most már át is fordult a mérleg nyelve 0-ról 1-re Biztosan sokan máshogy gondoljátok, de nekem ennek az elméletnek a legfontosabb bizonyítéka a létezésem ténye...<#crazya>
Most már át is fordult a mérleg nyelve 0-ról 1-re Biztosan sokan máshogy gondoljátok, de nekem ennek az elméletnek a legfontosabb bizonyítéka a létezésem ténye...<#crazya>
#146
Amúgy egyetértek, és bátor embernek tartalak ("szerintem rengeteg ilyen bolygót fogunk találni,"), de én nem vagyok ennyire kategorikus ("de intelligenciát sehol sem").
Kara kánként folytatom tanításom.
#145
Én isz akajok ijen fémhabot!<#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#144
És szerinted pontosan hogyan fogunk kapcsolatba lépni az Alfa Centauri ötödik bolygóján élõ patkányszerû állatkákkal? Mert ugye egyelõre õket se tudjuk észlelni. Ahogy írtam, szerintem rengeteg ilyen bolygót fogunk találni, de intelligenciát sehol sem. Elég sok program célozza most a Föld-szerû bolygók detektálását, nagyon remélem, találnak majd sokat. Bár az igazi átütõ erejû felfedezés az lenne, ha oxigént és vízgõzt mutatnának a légkörben a színképek, ehhez sajnos egyelõre egyik futó program sem elég erõs.
#143
Ki tudsz számolni egy ilyen mennyiséget, valóban 2 lesz az integrálja, de szerintem ez nem egy korrekt hullámfüggvény, amit be lehet dobni egy Schrödinger-egyenletbe. Még csak nem is valószínûség, ami definíció szerint nem mehet 1 fölé.
#142
Technikai gondjaitok vannak. Két elektronos rendszernél már nem beszélhetünk egyetlen elektron megtalálási valószínûségérõl, ki kell menni szorzattérbe. A sûrûség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettõ. Ebben a térben teljesen korrekt 1-re integrálódó valószínûség írja le a rendszert.
#141
Bár nem hiszem, hogy egyformán értjük a "káosz" és a "rendszer" fogalmakat, talán azt bontod tovább, amit én is írtam, hogy az entrópia bezony függ a megfigyelõtõl. Ezt szerintem is nagyon fontos hangsúlyozni, szeretünk elfeledkezni róla. Ami nekünk csak gáz egy tartályban, és a hõmérsékletén és a nyomásán kívül nem érdekel bennünket különösebben a tartalma, egy végtelenül kifinomult észlelõnek izgalmas billiárdmeccs lehet (feltéve persze, hogy a megfigyeléshez szükséges entrópiát leadja máshol, lásd még Maxwell-démon).
Viszont a végtelenrõl szóló fejtegetésed az integrálelméleti problémák mellett azért sem állja meg a helyét, mert nemcsak végtelenül kicsi valószínûségeket ismerünk, hanem nulla valószínûségûeket is. Azonkívül arról is lehet beszélni, hogy minek kisebb vagy nagyobb a valószínûsége, így véletlen rendszereken is van értelme jóslatokat, azaz fizikát csinálni.
Egy "valódi káosz", tehát ahol valóban minden megtörténik, kezelhetetlen. Amikor a fizikai valóságról beszélünk, mindig feltesszük, hogy van benne rendszer, különben nem lenne mirõl beszélni. Lásd még Klapunciusz és Trurl történetei.
Az élet keletkezése egy konkrét probléma, ezért nem kell ilyen messzire menni. Jelenleg ugyanis senki sem tudja megmondani, pontosan mekkora is annak a bizonyos kezdõlépésnek a valószínûsége.
Viszont a végtelenrõl szóló fejtegetésed az integrálelméleti problémák mellett azért sem állja meg a helyét, mert nemcsak végtelenül kicsi valószínûségeket ismerünk, hanem nulla valószínûségûeket is. Azonkívül arról is lehet beszélni, hogy minek kisebb vagy nagyobb a valószínûsége, így véletlen rendszereken is van értelme jóslatokat, azaz fizikát csinálni.
Egy "valódi káosz", tehát ahol valóban minden megtörténik, kezelhetetlen. Amikor a fizikai valóságról beszélünk, mindig feltesszük, hogy van benne rendszer, különben nem lenne mirõl beszélni. Lásd még Klapunciusz és Trurl történetei.
Az élet keletkezése egy konkrét probléma, ezért nem kell ilyen messzire menni. Jelenleg ugyanis senki sem tudja megmondani, pontosan mekkora is annak a bizonyos kezdõlépésnek a valószínûsége.
#140
fõemlõsökkel - akartam mondani.
Bár, ha ideveszem pl. a kutyát, amely nem is fõemlõs, de idomítható, akkor a kör még tágítható. 100 millió év már elég lesz?
Bár, ha ideveszem pl. a kutyát, amely nem is fõemlõs, de idomítható, akkor a kör még tágítható. 100 millió év már elég lesz?
Kara kánként folytatom tanításom.
#139
Na, de kérlek, én nem szûkítettem le az egykorúságot a rádiózásra. Gyakorlatilag mi lefelé az emlõsökkel tudunk kommunikálni valamennyire, ami már 70 milliós idõablakot jelent.
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) = 1/16, mert mindegyik felezi az intervallumot. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#137
Elismerem, hogy a poenciáldoboznak csak a felszínét kapirgálom. De valszámból még nem láttam olyan példát, hogy 1-nél nagyobb valószínûség jöjjön ki. Megpróbálom a lehetõ legpontosabban leírni, hogy mire gondolok, mert lehet, hogy elkommunikálunk egymás mellett, és utána te is eírod a legpontosabban a gondolatidat, jó?
Az eredeti idézet ez volt:
"ha egy esemény valószínûsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen idõbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Én úgy gondolkodtam, hogy egy esemény valószínûsége úgy lehet végtelenül kicsi, ha egy folytonos valószínûségi problémám van, mind a térben, mind az idõben. Tehát négy koordinátám van, három tér és egy idõ valószínûségi változóm. Tehát egy olyan valószínûséget keresek, hogy P(x,y,z,t) = ?
Továbbá felteszem, hogy az eloszlás egyenletes mind térben, mind idõben.
Úgy értelmeztem, hogy minden változó folytonos. Tehát ha bármelyik változóra diszkrét értéket keresek, pl. P(0,y,z,t) = ? akkor az a valószínûség kinullázódik, mert az x = 0 síkban az y,z tengelyen bárhol lehet az esemény, és bármikor. Ahhoz, hogy nullától különbözõ valószínûséget kapjak, intervallumot kell vizsgálni, pl. P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) ha a tér és idõ nem végtelen nagy lenne, hanem bezárnánk egy valamekkora idõ és térdobozba, akkor ennek lenne nullától különbözõ valószínûsége. (pl. ha megadom, hogy <0<x<y<z<2, 0<t<2>, akkor P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) = 0,5)
Az egész tér-idõ dobozra az egy esemény valószínûsége P = 1, hiszen valamikor, valahol be kell következnie az eseménynek. (Már nem kell dobozba zárni, lehet integrálni mínusz végtlentõl végtelenig, úgyis P = 1.)
Több esemény esetén attól függõen, hogy egymástól függõ, vagy független események azok, a valószínûség megváltozik. Független eseményeknél annak az esélye, hogy mind a kettõ valamikor, valahol bekövetkezik, az egész térre és idõre, P = 1 (a valószínûségek intervallumonként szorzódnak, majd kiintegrálódnak mínusz végtelentõl végtelenig minden változó szerint).
Ha két független esmény bámelyikének bekövetkezését keresem, akkor az egyéni valószínûségeik összeadódnak. Logikus, hogy egy intervallumban tehát megkétszerezõdjön a valószínûség, de így se láttam még soha olyan példát, ahol 1 fölé ment volna.
Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínûsége az egész térben P = ∫pdV = 1.
Nem volt még olyan helyzet, hogy több elektron lett volna egy potenciáldobozban, ezért errõl nem tudok nyilatokzni.
Kérlek, magyarázd el, hogy szerinted hol a hibám, de azt hiszem, sejtem. Ugyanis az elektronos példádban az esemény az idõben állandó, tehát az elektron nem egy pillanatig történik, hanem mindig van valahol, ezért idõtõl független a létezése. Három koordinátával leírható. A két elektron megtalálási valószínûsége 2 más gondolkodásmódot igényel, de kezdem kapizsgálni, hogy mivel független események bármelyike, a valószínûségek összeadódnak, és ha egy valószínûsége az egész térre 1, akkor kettõé 2.
Az eredeti idézet ez volt:
"ha egy esemény valószínûsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen idõbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Én úgy gondolkodtam, hogy egy esemény valószínûsége úgy lehet végtelenül kicsi, ha egy folytonos valószínûségi problémám van, mind a térben, mind az idõben. Tehát négy koordinátám van, három tér és egy idõ valószínûségi változóm. Tehát egy olyan valószínûséget keresek, hogy P(x,y,z,t) = ?
Továbbá felteszem, hogy az eloszlás egyenletes mind térben, mind idõben.
Úgy értelmeztem, hogy minden változó folytonos. Tehát ha bármelyik változóra diszkrét értéket keresek, pl. P(0,y,z,t) = ? akkor az a valószínûség kinullázódik, mert az x = 0 síkban az y,z tengelyen bárhol lehet az esemény, és bármikor. Ahhoz, hogy nullától különbözõ valószínûséget kapjak, intervallumot kell vizsgálni, pl. P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) ha a tér és idõ nem végtelen nagy lenne, hanem bezárnánk egy valamekkora idõ és térdobozba, akkor ennek lenne nullától különbözõ valószínûsége. (pl. ha megadom, hogy <0<x<y<z<2, 0<t<2>, akkor P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) = 0,5)
Az egész tér-idõ dobozra az egy esemény valószínûsége P = 1, hiszen valamikor, valahol be kell következnie az eseménynek. (Már nem kell dobozba zárni, lehet integrálni mínusz végtlentõl végtelenig, úgyis P = 1.)
Több esemény esetén attól függõen, hogy egymástól függõ, vagy független események azok, a valószínûség megváltozik. Független eseményeknél annak az esélye, hogy mind a kettõ valamikor, valahol bekövetkezik, az egész térre és idõre, P = 1 (a valószínûségek intervallumonként szorzódnak, majd kiintegrálódnak mínusz végtelentõl végtelenig minden változó szerint).
Ha két független esmény bámelyikének bekövetkezését keresem, akkor az egyéni valószínûségeik összeadódnak. Logikus, hogy egy intervallumban tehát megkétszerezõdjön a valószínûség, de így se láttam még soha olyan példát, ahol 1 fölé ment volna.
Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínûsége az egész térben P = ∫pdV = 1.
Nem volt még olyan helyzet, hogy több elektron lett volna egy potenciáldobozban, ezért errõl nem tudok nyilatokzni.
Kérlek, magyarázd el, hogy szerinted hol a hibám, de azt hiszem, sejtem. Ugyanis az elektronos példádban az esemény az idõben állandó, tehát az elektron nem egy pillanatig történik, hanem mindig van valahol, ezért idõtõl független a létezése. Három koordinátával leírható. A két elektron megtalálási valószínûsége 2 más gondolkodásmódot igényel, de kezdem kapizsgálni, hogy mivel független események bármelyike, a valószínûségek összeadódnak, és ha egy valószínûsége az egész térre 1, akkor kettõé 2.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#136
A civilizációk rádiózó és ûrhajózó korszakáról egyelõre annyit tudunk, hogy száz évig biztosan tart, többet nem. Ha csak olyan partnert tud valaki elfogadni, aki napra pontosan egyidõs vele, nehéz dolga lesz.
#135
Ezzel csak arra akartam utalni hogy a valószínûség sûrûség-föggvény (nevezzük nevén) teljes térre vett integrálja nem mindig 1.
"Az egész térre az összes esemény valószínûsége nulla. (hiszen az adott idõpillanat diszkrét)"
Az elõbbi példánál maradva egy diszkrét pillanatban is van értelme arról beszélni hogy az elektron valahol van. Sõt az is biztos hogy az egész térben 2 van. Így az e- megtalálás valószínûsége nem 0 hanem 2, hiába a diszkrét idõpont.
Ha egy változás valószínûségérõl beszélünk, példánál maradva elektronátmenet, akkor már a diszkrét idõ miadt tényleg 0 valószínûséget kapsz bármely idõpillanatban.
Tehát az amit leírtál speciális esetre igaz lehet de csak úgy általában a folytonos valószínûségekre nem. Fontos az is hogy minek a valószínûségérõl beszélünk.
"Az egész térre az összes esemény valószínûsége nulla. (hiszen az adott idõpillanat diszkrét)"
Az elõbbi példánál maradva egy diszkrét pillanatban is van értelme arról beszélni hogy az elektron valahol van. Sõt az is biztos hogy az egész térben 2 van. Így az e- megtalálás valószínûsége nem 0 hanem 2, hiába a diszkrét idõpont.
Ha egy változás valószínûségérõl beszélünk, példánál maradva elektronátmenet, akkor már a diszkrét idõ miadt tényleg 0 valószínûséget kapsz bármely idõpillanatban.
Tehát az amit leírtál speciális esetre igaz lehet de csak úgy általában a folytonos valószínûségekre nem. Fontos az is hogy minek a valószínûségérõl beszélünk.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#134
"Viszont az egész térre integrálva a valószínûségnek az jön ki, hogy 1."
Ez azért csak speciális esetben igaz.
pl.:
H2 molekula 2e-. Annak a valószínûsége hogy elektont találok az egész térre integrálva 2.
Ez azért csak speciális esetben igaz.
pl.:
H2 molekula 2e-. Annak a valószínûsége hogy elektont találok az egész térre integrálva 2.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#133
Elgurult...
Kara kánként folytatom tanításom.
#132
(hiszen az adott térrész diszkrét) -> hiszen az adott térkoordináta diszkrét.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#131
""Lásd: ha egy esemény valószínûsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen idõbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy."
Ja, de folytonos valószínûségeknél nem nézünk soha diszkrét eseményt, mert annak a valószínûsége mindig nulla, egy intervallumra szabad csak valószínûséget számolni. Viszont az egész térre integrálva a valószínûségnek az jön ki, hogy 1. Tehát fordítva gondolkozol.
1. A végtelenül nagy (esemény)térben egy darab esemény valószínûsége mindig nulla. (hiszen az adott térrész diszkrét)
2. Az egész térre az összes esemény valószínûsége nulla. (hiszen az adott idõpillanat diszkrét)
3. Az egész térre és az egész idõre az összes esemény valószínûsége 100%, vagyis 1.
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy."
Ja, de folytonos valószínûségeknél nem nézünk soha diszkrét eseményt, mert annak a valószínûsége mindig nulla, egy intervallumra szabad csak valószínûséget számolni. Viszont az egész térre integrálva a valószínûségnek az jön ki, hogy 1. Tehát fordítva gondolkozol.
1. A végtelenül nagy (esemény)térben egy darab esemény valószínûsége mindig nulla. (hiszen az adott térrész diszkrét)
2. Az egész térre az összes esemény valószínûsége nulla. (hiszen az adott idõpillanat diszkrét)
3. Az egész térre és az egész idõre az összes esemény valószínûsége 100%, vagyis 1.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#130
Egyetértek azzal, hogy a munkanélküliség a munkához való hozzáállástól, és nem a munkahelyek hiányábóladódik. De ez igaz romára, de igaz a rózsadombon henyélõ ficsúrra is.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#129
"Az emberi lépték szerint nehéz. Na meg a csillagokból se mind képes rá."
Na igen, mondhatni képtelenek vagyunk rá. 😊 De a fórumban kozmikus léptékû dolgokról van szó, úgyhogy nem biztos, hogy az emberi képességek határai az alap.
"Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak."
Ez igaz, de szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy még csak az elején vagyunk az útnak, hogy megismerjük a csillagok mûködését.
Na igen, mondhatni képtelenek vagyunk rá. 😊 De a fórumban kozmikus léptékû dolgokról van szó, úgyhogy nem biztos, hogy az emberi képességek határai az alap.
"Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak."
Ez igaz, de szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy még csak az elején vagyunk az útnak, hogy megismerjük a csillagok mûködését.
#128
"Néhány? Néhány milliárd? Vagy még inkább néhány tízmilliárd?"
Igaz a "néhány" helytelen, inkább "csak a csillagok egy részében".
"Nehéz?" Az emberi lépték szerint nehéz. Na meg a csillagokból se mind képes rá.
"Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan mûködik?"
Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak.
Igaz a "néhány" helytelen, inkább "csak a csillagok egy részében".
"Nehéz?" Az emberi lépték szerint nehéz. Na meg a csillagokból se mind képes rá.
"Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan mûködik?"
Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#127
Epikurosz. Vegyél egy nagy levegõt, számolj el tízig és tegyél egy szívességet az emberiségnek, kapcsold ki a számítógépedet. Örökre. Faragj teknõt, meg fakanalat, hátha jobb lesz.
"Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz."
Néhány? Néhány milliárd? Vagy még inkább néhány tízmilliárd? Nehéz? Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan mûködik?
"Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz."
Néhány? Néhány milliárd? Vagy még inkább néhány tízmilliárd? Nehéz? Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan mûködik?
#126
"De annyira nem is nehéz, nem igaz? Valami hasonló folyik a csillagok belsejében."
Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz.
Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#125
Nyuszika!
Belezavarodtál a sok fektetett nyolcasba.
Ha annyi nyolcas lenne, egymás-hegyén hátán lennénk itt, annyi ET telefonálna, hogy csak a roaming díjakból meg lehetne élni.
Belezavarodtál a sok fektetett nyolcasba.
Ha annyi nyolcas lenne, egymás-hegyén hátán lennénk itt, annyi ET telefonálna, hogy csak a roaming díjakból meg lehetne élni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#124
"Lásd: ha egy esemény valószínûsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen idõbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy.
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#123
Tök jó témának indult, muszáj ezt a hülyeséget belekeverni? Epikurosz, ahogy te mondtad: "csak ugye a kollégák felfogása nehéz", nem megy ez neked, fogadd el.
Másrészt meg:
"Nyuszika!
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen."
De annyira nem is nehéz, nem igaz? Valami hasonló folyik a csillagok belsejében.
Másrészt meg:
"Nyuszika!
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen."
De annyira nem is nehéz, nem igaz? Valami hasonló folyik a csillagok belsejében.
#122
Buta.
Kara kánként folytatom tanításom.
#121
off:
"Megkértelek szépen, hogy ne lógj a nyakamon?" Nem kértél eddig semmit, szépen meg pláne nem, és nem kötelezõ válaszolni.
"A termelõeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is." Ez hülyeség! Hol élsz te? Az õskorban? Mert kb akkor készített mindent magának az ember.
"A földet is." Mirõl beszélsz te? Hogy lehet földet termelni? A földet kisajátítani lehet csak.
És mégegyszer mondom: NEM KÖTELEZÕ VÁLASZOLNI! Fõleg ha nem tudsz mit mondani.
"Megkértelek szépen, hogy ne lógj a nyakamon?" Nem kértél eddig semmit, szépen meg pláne nem, és nem kötelezõ válaszolni.
"A termelõeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is." Ez hülyeség! Hol élsz te? Az õskorban? Mert kb akkor készített mindent magának az ember.
"A földet is." Mirõl beszélsz te? Hogy lehet földet termelni? A földet kisajátítani lehet csak.
És mégegyszer mondom: NEM KÖTELEZÕ VÁLASZOLNI! Fõleg ha nem tudsz mit mondani.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#120
Megkértelek szépen, hogy ne lógj a nyakamon?
Termelõeszköz. Marxizmus.
A termelõeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is. A bicskával nem lopni kell és késelni, hanem fakanalat és teknõt kell vájni vele, és mindjárt jobb lesz.
Termelõeszköz. Marxizmus.
A termelõeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is. A bicskával nem lopni kell és késelni, hanem fakanalat és teknõt kell vájni vele, és mindjárt jobb lesz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
off
"Nincs ilyen." Van ott.
"Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz" Nem, nem arra gondolok. Arra gondolok hogy a termeléshez eszközök kellenek. És ha én nem hagyok neked eszközt akkor nem tudsz termelni. Ha elveszik a földed akkor hogy termelsz rajta? Ha bezárják a gyárat hogy termelsz benne? Komolyan azt hiszed hogy akinek nincs munkája az mind csak nem akar dolgozni?
"a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni" Azt hogy melyikünk nevelése van elkúrva... De minek kell itt személyeskedni? És se mondom hogy milyen nagyarcú paraszt vagy. Akkor meg minek sértegetni egymást. Jobb a békesség.
"Nincs ilyen." Van ott.
"Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz" Nem, nem arra gondolok. Arra gondolok hogy a termeléshez eszközök kellenek. És ha én nem hagyok neked eszközt akkor nem tudsz termelni. Ha elveszik a földed akkor hogy termelsz rajta? Ha bezárják a gyárat hogy termelsz benne? Komolyan azt hiszed hogy akinek nincs munkája az mind csak nem akar dolgozni?
"a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni" Azt hogy melyikünk nevelése van elkúrva... De minek kell itt személyeskedni? És se mondom hogy milyen nagyarcú paraszt vagy. Akkor meg minek sértegetni egymást. Jobb a békesség.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#118
Nyuszika!
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen.
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#117
Sokan azzal érvelnek, hogy Központi átfogó értelem nélkül nem jöhetne létre semmilyen komplex rendszer, /élet/ mert mindig kell hozzá egy értelem, ami a káoszból rendszert csinál. Ez NEM igaz. mert ha a rendszer annyi komponensbõl áll, mint itt a földön, akkor a káosz maga a rendszer, és egyszer mindenképp megtörténik, ami megtörténhet. Lásd: ha egy esemény valószínûsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen idõbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik! <#crazya>
#116
off
Nincs ilyen. A munkától senkit nem zavarnak el, vagy ha igen, annak oka van.
Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz, õk a hibások. A munkaalkalmat is mindenki saját magának teremti elõ. Amúgy, kinek van kedve mocskos, megbízhatatlan, a közösséget bomlasztó embereket alkalmazni? Aki még a saját ruházatát, házát, környezetét sem tudja tisztán tartani, és erre nem is törekszik?
De, téma lezárva, nem pazarolom rád az idõm, a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni.
Nincs ilyen. A munkától senkit nem zavarnak el, vagy ha igen, annak oka van.
Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz, õk a hibások. A munkaalkalmat is mindenki saját magának teremti elõ. Amúgy, kinek van kedve mocskos, megbízhatatlan, a közösséget bomlasztó embereket alkalmazni? Aki még a saját ruházatát, házát, környezetét sem tudja tisztán tartani, és erre nem is törekszik?
De, téma lezárva, nem pazarolom rád az idõm, a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#115
Pontosítok:
Mivan akkor ha én nem hagyom hogy valaki más termeljen azért hogy én termelhessek helyette, akkor a megtermelt érték az enyém?
Mivan akkor ha én nem hagyom hogy valaki más termeljen azért hogy én termelhessek helyette, akkor a megtermelt érték az enyém?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#114
Ott van a kozmikus háttérsugárzás. Lehet hogy pont azzal szkennelnek minket.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#113
Mivan akkor ha én nem hagyom hogy valaki más termeljen, akkor a megtermelt érték az enyém?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#112
A hangyás gondolatod nagyon tetszik.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#111
Kb. 10 éve volt egy levélváltásom egy amcsi ipsével. Akkor arról írtam neki, hogy miért nem tapasztaljuk magunk körül ET-éket. Az én elméletem is vmi ilyesmi volt, hogy nem szondákat kell keresni. Ha én ET lennék, magukat az embereket használnám szondaként, és szerintem ha valaki nagyon kontemplatív, minden érdekli, de csak úgy, autista, az már gyanús. Picit poénból is írtam, természetesen.
A hsz-ed emlékeztet még Carl Saganre. Õ, élete utolsó éveiben elment kicsit a miszticizmus felé, a mindenben értelmet keresõ irányzat ("panteizmus") felé. (Remélem te nem vagy halálos beteg...)
Ami engem zavar, az a következõ:
Most attól függetlenül, hogy létezhet-e olyan intelligens létforma, amely átmegy számunkra láthatatlan dimenziókba, ha elfogadjuk az evolúciót - és nem csak a Földön! - akkor csak itt a galaxisunkban rengeteg átmenetnek kell lennie; az általad említett lehetõségtõl a bacilusokig, és közte hozzánk hasonló lényekig. Nekünk igazából ezeket kell keresnünk, hisz a többiekkel nem lenne közös témánk. Erre utaltam társkeresõs hasonlatommal korábban, csak ugye a kollégák felfogása nehéz.
Visszatérve az elõzõ témára: nézegettem Attenborough filmjét a hangyákról és termeszekrõl. A boly belsejét pici, optikai szálas kamerás cuccal figyelték meg. Nos, nem tudom, hogy a hangyák megcsípkedték-e a cuccot legelõször, mint idegen tárgyat - megszokták csípkedni, amúgy - de utána teljesen figyelmen kívül hagyták, élték tovább az életüket, gyakorlatilag tudomást sem vettek a kameráról. Mindenesetre az tény, hogy ki kell kerülni, rá lehet mászni, ott van fizikai valójában.
A bolyon kívüli tevékenységhez meg ez sem kellene, csak egy távcsõ, és igazából - drága beendezésekkel - a bolyba is be lehetne látni úgy, hogy annak nem lenne fizikailag érzékelhetõ nyoma (szkennerrel).
Szóval, az, hogy mi nem érzékelünk semmit, az nem jelent semmit, és igazából annyira nem is kell nekünk ezzel foglalkoznunk, mindaddig, amíg olyan létformával nem találkozunk, amellyel kölcsönhatásba tudunk lépni.
A hsz-ed emlékeztet még Carl Saganre. Õ, élete utolsó éveiben elment kicsit a miszticizmus felé, a mindenben értelmet keresõ irányzat ("panteizmus") felé. (Remélem te nem vagy halálos beteg...)
Ami engem zavar, az a következõ:
Most attól függetlenül, hogy létezhet-e olyan intelligens létforma, amely átmegy számunkra láthatatlan dimenziókba, ha elfogadjuk az evolúciót - és nem csak a Földön! - akkor csak itt a galaxisunkban rengeteg átmenetnek kell lennie; az általad említett lehetõségtõl a bacilusokig, és közte hozzánk hasonló lényekig. Nekünk igazából ezeket kell keresnünk, hisz a többiekkel nem lenne közös témánk. Erre utaltam társkeresõs hasonlatommal korábban, csak ugye a kollégák felfogása nehéz.
Visszatérve az elõzõ témára: nézegettem Attenborough filmjét a hangyákról és termeszekrõl. A boly belsejét pici, optikai szálas kamerás cuccal figyelték meg. Nos, nem tudom, hogy a hangyák megcsípkedték-e a cuccot legelõször, mint idegen tárgyat - megszokták csípkedni, amúgy - de utána teljesen figyelmen kívül hagyták, élték tovább az életüket, gyakorlatilag tudomást sem vettek a kameráról. Mindenesetre az tény, hogy ki kell kerülni, rá lehet mászni, ott van fizikai valójában.
A bolyon kívüli tevékenységhez meg ez sem kellene, csak egy távcsõ, és igazából - drága beendezésekkel - a bolyba is be lehetne látni úgy, hogy annak nem lenne fizikailag érzékelhetõ nyoma (szkennerrel).
Szóval, az, hogy mi nem érzékelünk semmit, az nem jelent semmit, és igazából annyira nem is kell nekünk ezzel foglalkoznunk, mindaddig, amíg olyan létformával nem találkozunk, amellyel kölcsönhatásba tudunk lépni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#110
Nem egy jól látható élõlényrõl beszélek, hanem arról, hogy az idegen intelligencia itt lehet körülöttünk, bennünk. Ha nagyon sci-fi párhuzamot akarnék találni, talán a Galaxis Útikalauz áll a legközelebb, ahol a Föld valójában egy szuperszámítógép.
Elvileg simán lehetséges, hogy bizonyos természetesnek gondolt folyamatok valójában egy szuperintelligencia által formált számítás részei. Az entrópia ugyanis bizonyos értelemben szubjektív mérce, mert a makroállapotok definíciója függ a szemlélõtõl. Semmi akadálya, hogy egy gigantikus protuberancia anyagában kölcsönható részecskék "mellékesen" valamilyen óriási számítás részeredményét produkálják. Nekünk az egész csak elektromágneses zajnak látszik, de egy óriási számítási kapacitással rendelkezõ megfigyelõ a kitörésben mintázatokat, egyenletek eredményét látja. Ha esetleg a jelenség kezdõállapotát tudatosan beállítja, ez az entitás a csillagok energiáját számításokra használhatja.
Ezt a perspektívát figyelembe véve kicsit abszurd végtagokkal rendelkezõ, ûrhajózó, rádiózó lényeket keresgélni. Hamarosan mi magunk is elveszítjük a végtagjainkat. Én azt tippelem, hogy a Planet Finder-hez hasonló programok hamarosan önteni fogják az élettel rendelkezõ bolygókat, és ha valahogy odajutunk, akkor azt fogjuk találni, hogy valaha volt rajta fejlett intelligencia, de eltûnt. Felszívódott. A nyomok alapján nyilvánvalóan átmentek egy technológiai szingularitáson, de onnantól nem tudjuk, hova tûntek. De az is lehet, hogy olyan pusztaságokat hagynak maguk után, mint a Mars.
Ez nem csak filozófia. Elvileg egy ilyen intelligencia is észlelhetõ, bár roppant nehezen: entropikus anomáliákat, a zajból kiemelkedõ, nem zajszerû mintázatokat kellene keresgélni a Világegyetem anyagában. De ha találunk is ilyet, inkább egy új természeti törvényt fogunk belelátni.
És tényleg mi van, ha már most *minden* megfigyelt természeti jelenség egy ilyen, számunkra rejtett értelemnek végez számítást? Ha az ismert mintázatok, a molekulák, az atomok már ezért álltak össze? A Világegyetem "buta", egyszerû törvényekkel szabályozható anyaga az anyagot korlátlanul ismerõ és uraló lénynek vagy lényeknek csak játszótér...
Elvileg simán lehetséges, hogy bizonyos természetesnek gondolt folyamatok valójában egy szuperintelligencia által formált számítás részei. Az entrópia ugyanis bizonyos értelemben szubjektív mérce, mert a makroállapotok definíciója függ a szemlélõtõl. Semmi akadálya, hogy egy gigantikus protuberancia anyagában kölcsönható részecskék "mellékesen" valamilyen óriási számítás részeredményét produkálják. Nekünk az egész csak elektromágneses zajnak látszik, de egy óriási számítási kapacitással rendelkezõ megfigyelõ a kitörésben mintázatokat, egyenletek eredményét látja. Ha esetleg a jelenség kezdõállapotát tudatosan beállítja, ez az entitás a csillagok energiáját számításokra használhatja.
Ezt a perspektívát figyelembe véve kicsit abszurd végtagokkal rendelkezõ, ûrhajózó, rádiózó lényeket keresgélni. Hamarosan mi magunk is elveszítjük a végtagjainkat. Én azt tippelem, hogy a Planet Finder-hez hasonló programok hamarosan önteni fogják az élettel rendelkezõ bolygókat, és ha valahogy odajutunk, akkor azt fogjuk találni, hogy valaha volt rajta fejlett intelligencia, de eltûnt. Felszívódott. A nyomok alapján nyilvánvalóan átmentek egy technológiai szingularitáson, de onnantól nem tudjuk, hova tûntek. De az is lehet, hogy olyan pusztaságokat hagynak maguk után, mint a Mars.
Ez nem csak filozófia. Elvileg egy ilyen intelligencia is észlelhetõ, bár roppant nehezen: entropikus anomáliákat, a zajból kiemelkedõ, nem zajszerû mintázatokat kellene keresgélni a Világegyetem anyagában. De ha találunk is ilyet, inkább egy új természeti törvényt fogunk belelátni.
És tényleg mi van, ha már most *minden* megfigyelt természeti jelenség egy ilyen, számunkra rejtett értelemnek végez számítást? Ha az ismert mintázatok, a molekulák, az atomok már ezért álltak össze? A Világegyetem "buta", egyszerû törvényekkel szabályozható anyaga az anyagot korlátlanul ismerõ és uraló lénynek vagy lényeknek csak játszótér...
Oldal 1 / 4Következő →