105
-
halgatyó #65 Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten.
Én a házamban hagyományos kazánnal tüzelek, mindenféle építkezéi hulladékot (nomeg tüzifát is)
A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erővel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat.
Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?
3.: Ha az űrben bányászunk (pl. aszteroidán vagy a Holdon) akkor a parafát oda fel kellene juttatni. Egyetlen kilogramm akármi (pl. parafa) feljuttatása sok tízezer dollár. Elég drága lenne az így kitermelt akármi.
Amit viszont el tudok képzelni: azokat a gépeket, amikre ott fönn (talán legelőször a Holdon) szükség lesz, azokat tényleg jobb lesz ott előállítani. -
philcsy #64 "Mi ez a parafás hülyeség?"
http://www.centennialofflight.gov/essay/Evolution_of_Technology/advanced_reentry/Tech20.htm
"While this may seem primitive, wood (in some cases cork) is actually used as an ablative material for some American rocket engine areas and payload shrouds, which heat up as the rocket flies through the atmosphere."
http://www.freepatentsonline.com/4112179.html
Itt részben parafát használnak.
http://marsrovers.jpl.nasa.gov/mission/spacecraft_edl_aeroshell.html
Jé itt is szilikagéllel kezelt parafát használtak.
http://books.google.hu/books?id=5uiycUoRmFkC&pg=PT271&lpg=PT271&dq=cork+ablative+heat+shield&source=bl&ots=QUm9TpDrfi&sig=RgmmKObrRRq0vJnDPUvOomX87n0&hl=hu&ei=LQxaS4-FL52mnQPf_diaAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CC8Q6AEwBw#v=onepage&q=cork%20ablative%20heat%20shield&f=false
Még mindig úgy gondolod hogy hülyeség? -
Epikurosz #63 "jeudi 21 janvier 2010 Au terme d'une enquête méticuleuse, le journaliste et réalisateur de ce film accablant révèle comment les enfants des communautés roms en Espagne, en Italie et en Roumanie sont arrachés à leurs parents et forcés à mendier dans les rues de Milan ou de Madrid. Puis, forcés à pratiquer le vol à la tire, en particulier en détournant l'attention de clients des distributeurs d'argent. Remontant toute la chaîne du petit mendiant voleur de rue au sommet de la pyramide, il révèle grâce au témoignage d'un de ces parrains repentis, comment les caïds s'enrichissent et se construisent de luxueuses villas dans les faubourgs de Bucarest, sur le dos des petits malheureux. Ce film réalisé sur le long cours représente une véritable traque de plusieurs mois à travers toute l'Europe et montre également comment les politiques de répression ou de réinsertion fonctionnent, parfois avec succès. Mais surtout, bien que dérangeant certaines convictions un peu angéliques sur les communauté rom, ce reportage est sans concession sur les souffrances endurées par les petites victimes, ces enfants dressés pour enrichir des mafieux sans scrupules.
Rediffusion le vendredi 22 janvier 2010 à 1h et le lundi 25 janvier 2010 à 15h30 sur TSR2." Innét -
Epikurosz #62 Svájci. Még friss, meleg: [URL=http://www.tsrforum.ch/tp/1689-dresses-pour-voler-malediction-enfants-gitans]"Dressés pour voler. La malédiction des enfants gitans"[/URL] -
who am I 7 #61 itt mindenki "ilyen" okos? 
-
Juszufka #60 A Föld felszínéhez képest 0 sebesség a forgó rendszer miatt nem triviális dolog, üzemanyaggal kellene hozzá fékezni az űrjárművet, ami valószínűleg nagyobb teher cipelését jelentené, mint a hőpajzs.
Ha jól értelmezem a grafikont, akkor a 3500 nm-es infrasugárzásnak 90%-a eléri a földfelszínt, a veszteség tehát valóban nem lenne jelentős. -
Epikurosz #59 Mi ez a parafás hülyeség?
Az már a fellövéskor leégne.
A belépéskor meg elég, ha kellően vastag az űrkabin (Szojuz), és a külső réteg elég, így a kabinban 20 fok Celsius között szokott lenni a hőm.
Az amcsik siklója más forma, emiatt csmepézni kell, de az ő űrkabinjaik is hasonlóan viselkednek.
-
kvp #58 Tovabbra is azt allitom, hogy az energiat nem nekunk kell koncentraltan atcipelni a legkoron, egy ilyen energianyalab csak tovabb melegiti a bolygot, ha meg elteved, akkor csak gond van vele.
Az urkutatasnal pedig tenyleg az a lenyeg, hogy lehetoleg szinte semmit ne cipeljunk kifele a bolygok gravitcios godreibol, mert ez sok energiat igenyel es meg draga is. Amit lehet az erdemes az urben megepiteni, bar visszafele mar jobban meg lehet oldani, ha egy test sebessege relative 0 a Foldfelszinhez kepest, akkor nem fog elegni a leszallaskor, hanem csak siman leesik, vagy ejtoernyo eseten leszall. A fekezest pedig meg lehet oldani szepen lassan meg a felsolegkorben, pl. heat soaking segitsegevel. (lassu, de biztos eljaras)
Hopajzsnak a hoallo boritason es a levallo pajzson kivul meg jo a shock rider technologia, ahol a jarmu a belepesi hullamon lovagol, tehat a maga elott tolt legreteget hasznalja pajzsnak. Ez is igenyel minimalis hovedo boritast, de sokkal kevesebbet mint ami az ursiklokon van. Hatranya, hogy a mukodesehez a belepes soran meg kell orizni a sokszoros hangsebesseget, ami szerkezetileg eleg eros gepet igenyelne. Negyedik alternativa a plazma pajzs, ahol a gep maga allit elo a hoallo orr reszben elhelyezett generatorral plazmat es ez az egyfajta elektrosztatikus pajzs vedi meg. Hatranya, hogy sokkal tobb energiat igenyel mint barmilyen mas megoldas es a gep orrat ami kilog a pajzsbol ugyanugy szigetelni kell. -
#57
Arról nem is beszélve, hogy az űrbányászás során olyan itt a földön nagyon kevés mennyiségben található anyagokat is ki lehet bányászni. -
philcsy #56 A technológia neve: ablation heat shield -
philcsy #55 Nem az égés hőt termel. Itt is. De ez itt elhanyagolható.
A légkörben a test két okból melegszik fel, a súrlódástól, illetve a test előtt összenyomott és ezért felmelegedett levegő fűti fel(ha gáz összenyomsz az felmelegszik, ebben az esetben több ezer fokosra). A parafa egyrészt hőszigetelő, így csak a felszíne melegszik fel elősször. Amikor a felszíne felmelegszik elkezd égni, a keletkező forró gázokkal csóvaként távozik a hő nagy része is. A felület közelében lévő felforrósodott levegőt szintén "lefújja" a keletkező gáz. Megfelelő vastagságú parafa kibírja a földetérésig.
Amikor egy meteorit, vagy mesterséges tárgy lép be a légkörbe, ott vagy fém ami elég, de ebból nem keletkezik gáz, vagy nem éghető. Így aztán az egész fel tud izzani. -
#54
Mert az égés hőt von el, a parafa elég, és közben megvédi amit bevontunk vele. -
Locutos #53 A parafaboritassal miert is lehet a legkorben egest megszuntetni? -
philcsy #52 Pedig milyen szép is lenne ha több ezer tonnás vasgolyók potyognának az égből... -
Epikurosz #51 Nem vágod. Egyáltalán nem vágod.
Pedig írsz te ide olyan regényeket, hogy Honoré de Balzac is megirigyelné.
Aranyom!
A világűrben megépítendő cuccokról beszélek.
Nem viszünk fel semmit, és nem hozunk le semmit. Mindent helyi anyagokból csinálunk, fent is, lent is. Eh, úgysem érted...
-
philcsy #50 De komolyan:
Az előnye nem a földre lehozatal lenne, hanem az űrbe "felnemvitel".
Azt pedig kétlem hogy az ember sokáig kibírná hogy nem kezd odafent terjeszkedni. A bázis a holdon nem egy távoli scifi ötlet.
Vannak tudományos kutatások amelyeket vagy csak odafönt lehet megvalósítani, vagy olcsóbb odafönt mint idelent:
-Null vagy alacsonygravitációs kisérletek.
-Ott van például a napszél meg a kozmikus sugárzás. Idelent egy csomó energiát felhasználnak arra hogy különböző sugárzásokat előállítsanak ott meg csak úgy jön. "Csak" ki kell szűrni azt ami nem kell. (Persze az intenzitás korlátozott.)
A világon sok nemtudokmitkezdeniapénzemmelfelmennékazűrbe ember van és egyre több lesz. Előbb utóbb elér egy kritikus határt.
Térjünk vissza a cikkhez:
Ha te odafönt ilyen napelemrendszer akarsz megvalósítani nagyban akkor egy határon túl olcsóbb részben vagy egészben odafönt gyártani ezeket. -
philcsy #49 Ha csak a fémelőállítást visszük fel az is jó. Parafaborítással meg lehet akadályozni a légkörben elégést és veszteségeket, ahogy annak idején az oroszok csinálták.
A földet(vizet)érésre pedig akár jegyeket lehetne árulni. -
philcsy #48 A világ legnagyobb üzlete lesz a bányászás és feldogozás az űrben.
Csak óvatosan kell megvalósítani:
-ha túl korán kezded túl sok technológiát kell kifejlesztened
-ha túl korán kezded akkor nem lesz megfelelő kereslet
-ha túl sokáig vársz megelőznek
Csak egy cég kezdje el ezt ipari méretekben, egyből megjelenik még vagy egy tucat.
Hajrá kapitalizmus az űrkutatás jövője a tiéd!
-
halgatyó #47 Csak halkan hadd jegyezzem meg, hogy a "lőjük fel az űrbe az energiaigényes ipart" ötletet nem gondoltátok végig.
A fémkohászat évente 1 milliárd tonnánál több nyersanyagot használ fel, aztán a készterméket le is kell juttatni... A vas-bugák még csak lejönnek valahogy, némi veszteséggel, le-huppannak jó nagy döngéssel, de a mosógépek meg az autók nem élik túl a légkör tetején fellépő hőmérsékletet, a kapszula pedig, amiben le lehetne őket hozni, súlyosabb mint maga a lehozandó gép, drágább is és az élettartama annak is korlátozott. -
Epikurosz #46 "Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. "
Erről van szó, kinyögted a lényeget!
Be kell fejezni ez a sok gyerekes rakétázást!
Legfeljebb az asztronautákat kell fellőni, pici kis takarékos űrhajókban, de cuccot nem kell oda felcipelni, ha lehet.
Az energia baromi fontos, mert, ha az van, akkor lehet az űrben lévő anyagokat felhasználva gyártani.
Alapvetően, mindent ott kell gyártani. Praktikusan a Holdon, de az aszteroida öv, a Mars stb. is sorra kell, hogy kerüljön.
Sokkal egyszerűbb felsugározni rádión egy tervrajzot, mint felcipelni oda a cuccot.
-
philcsy #45 Az űrben csak fókuszálni kellene a napsugárzást. Aztán a földön majd termelünk energiát belőle.
Vagy maradva a lézereknél:
A lézerrel lesugározni az energiát, de nem úgy hogy napelem->elektromosság->lézer, hanem a lézer közvetlen pumpálását megoldani napenergiával.
Vagy:
Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. Ez nem látná el a földet kinemfogyó megújuló enregiával, de tehermentesítésnek jó. Meg előbb utóbb ki akarunk menni az űrbe, akkor inkább ott gyártsuk hozzá az alapanyagokat.
Bányásszuk le a hódat az égrül! -
djhambi #44 Jelenleg a napenergia felhasználásának a rossz, de javulú hatásfok mellett a legnagyobb hiányossága, hogy ma nem tudunk olyan akkumulátorokat építeni, ami képes lenen tárolni a nappal megszerzett energiát, és éjszaka abból élni. Ez a napelemnél hiányosság, a Holdbázisnál kikerülhetetlen technológia. Nem beszélve arról, hogy a Hold bázis esetében kell egyszerhasználatos szerkezeteket építeni, és sokkal inkább amortizálódik az extrém hőmérséklet, sugárzáskülönbség, ileltve űrszemét, mikrometeoritok miatt mindaz a technológia, amit kint használunk, mint a pár napelemcella. A jelenlegi álláspontom az, hogy az elkövetkező 100 éven belül nem érdemes foglalkozni olyan holdbázissal, melynek célja a hatékonyabb energiabegyűjtés, és az űrbe kilőtt és visszahozott akkumulátorokkal valósítanánk meg az energia szállítását. (Nem beszélve arról, hogy a kilövéshez és visszahozatalhoz is kell energia.) -
halgatyó #43 Ez valószínűleg csak egy demonstrációs kisérlet, pontosabban annak is csak a szándéka.
Valahol el kell kezdeni, bár a problémák ismertek és óriásiak. Csak címszavakban:
-- A fénybegyűjtő műhold feljuttatása geoszinkron pályára és ott tartása (fény-nyomás, napszél pályamódosító hatása)
-- Az óriás napelem műhold élettartama az ottani viszonyok között
-- Az energia lejuttatása (ezzel több probléma is van, például a nyaláb széttartása miatti nagy területszükséglet a fogadóállomáson, továbbá biztonsági problémák)
-- a lesugárzott energia visszaalakítása (itt is több probléma van, hatásfok, ill . a légkör elnyelő hatása miatti sugárgyengülés.
Megjegyzem, hogy a fogadóállomást valahol egy 6000méter feletti hegyi területen kellene felépíteni, mert ott tizedakkora sincs a levegő elnyelő hatása, nincsenek madarak, városok, repülőgépek, hajók.
Viszont akkor itt a földfelszínen kell nagy távolságra elvezetni az energiát.
Remélhetjük, hogy a problémákkal az indítványozók is tisztában vannak, csupán a sajtóban nem jött le. (az angol eredetiben sincs semmi konkrétum) -
nickwearby #42 Én arra lennék kíváncsi,
hogy ha kivesszük a "pénz" tényezőt,
akkor melyik érné meg jobban.
Energia és nyersanyag igény szempontjából.
Nyilván hosszú távon.
És meddig lehetne fejleszteni az ehhez szükséges technológiát,
mert ugye a mai legkorszerűbb (javítson ki aki tudja, hogy van jobb) lítium elemek sem univerzálisak abból a szempontól,
hogy állásban van némi veszteségük, és az alapanyag előfordulása is korlátozott.
-
Merces #41 ........ja ja ki kell próbálni de majd ha nem arany árban megy fel a sok szemét az ürbe -
#40
De gondolom az is megoldható, hogy néha más hullámhosszt használva nem energiatermelésre, hanem fegyverként is használható legyen. Úgyhogy tuti az összes nem barátságos ország megtámadná az ensz-nél az ötletet, ha nagyobb mérétkben elkezdenék használni. -
philcsy #39 Az elnyelt energia nem egyenesen arányos az intenzitással (csak kis intenzitásnál). Kétszer akkora intenzitásnál az elnyelt energia a kétszeresnél kevesebb. Ezzel a veszteséget lehet csökkenteni.
Ugyanazt a mennyiségű energiát ha keskenyebb hullámhossz tartományon küldöd át, az az adott tartományon nagyobb intenzitást jelent. A veszteség viszont nem arányosan nő.
Ha a tartományt kellően leszűkíted (lézer), ezzel a vezteségek nagy részét elkerülöd.
Így lehet (szerintem) hogy egy 10kW-os infralézer kevésbé süt mint egy 1kW-os hősugárzó. -
philcsy #38 A légkör, meg a test nem minden hullámhosszon egyenlően nyeli el az infravörös sugárzást. Megkeresték azt a sávot amin a legkissebb az abszorpció, így az nagyobb teljesítményen sem "süt". -
Juszufka #37 Erről a koncepcióról már régóta sokat lehetett hallani. Az egyetlen újdonság, amit ebben a cikkben írtak, hogy egy 10-20kW-os infralézer nem veszélyes. Ha ezt valaki meg tudná magyarázni nekem, na az érdekelne. Még abban is benne vagyok, hogy bontsák fel 20 darab 1kW-os lézernyalábra. Szerintem az is süt. Úgyhogy szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom. -
philcsy #36 Ennek az egésznek egyetlen előnye lenne: a jelenleg lelassult űrtechnikai fejlesztéseket kicsit megmozgatná. -
nextman #35 Nekem se tűnik jó ötletnek, de azért nem kéne egyből elvetni. Ki kell szépen próbálni, ahogy tervezik is, és utána levonni a tanulságokat. -
kvp #34 Nem tartom jo otletnek amit kitalaltak. Egyreszt ha barmilyen sugarnak van energiatartalma, ami kinyerheto, akkor ha valami bekerul a forras es a cel kozze, akkor az kapja meg az energiat. Az teljesen mindegy, hogy megfo a mikrohullamtol vagy megsul az infratol. A masik gond az, hogy a legkor rengeteg energiat nyelne ebbol el es mar amugy is eleg meleg, nem kell meg az is, hogy a Fold meg nagyobb feluleten gyujtse az urbol a napenergiat, inkabb a kisugarzast kellene javitani (tehat az uveghazhatast csokkenteni). Ha mar mindenkeppen energiat akarunk eloallitani, akkor jo lenne csak abbol dolgozni ami amugy is a bolygot melegiti, pl. a szaharaban levo napenergiamennyiseggel. Femtukros stirling generatorokkal viszonylag olcson es jo hatasfokkal lehet aramot eloallitani es egy foldi tavvezeteknel azert joval kisebb a veszteseg, sot meg biztonsagosabb is. Egy muhold felloves arabol egesz nagy feluletet lehetne lefedni es egy nasa fele linearis stirling generator eloallitasa meg a fem tukorfelulettel egyutt is filleres dolog, arrol nem beszelve, hogy teljesen kornyezetbarat es az alapja egy jo 200 eves technologia. -
#33
OFF
Ez még csak nem is az éhezésről szól, hanem az emberi primitivitás magasfokáról és arról, hogy Afrika tele van ostoba, buta és tudatlan négerrel.
ON -
#32
Ez biztos, hogy nem tudja felvenni a versenyt a Földön az atomenergiával, akkor meg minek nagy mértékben beruházni bele? OK, hogy kell alternatíva, de nehogy már erre alapuljon a Földön az energiatermelés(méregdrágán)
A holdbázisra meg szintén kevés lenne, maximum vésztartalék energiának lenne jó(ha az ottani reaktor leolvad/elfogy a fűtőanyag)
Távolabbi küldetésekre pedig az atomreaktor(majd később a fúziós erőműves(ha le lehet miniaturizálni 1 űrhajói méretre)meghajtás, vagy a Földön létrehozott nagy energiakoncentrációjú üzemanyagot[antianyag, ha gazdaságosan meg lehet valósítani az előállítását]) kellene erőltetni. -
djhambi #31 Nekem nem azt jelenti ez a cikk, hogy a feketék hülyék. Nekem azt jelenti, ha nincs a világról 100%-os ismeretünk - márpedig ez elvi képtelenség - akkor a szélsőséges viselkedés megmutatja valahol kártékony mivoltát, de ezt csak egy magasabb szinten lévő közösség ismerheti fel. Azért érezzük, hpgy "Úristen!", mert mi "tudjuk", hogy az emberi áldozattal nem lehet fejlődni. De mint ahogy ők sem, mi sem érezzük a saját szélsőséges lépéseink őrültségeit. Sosem szabad valamibe belebuzulni ész nélkül! És ez mindenre igaz, nem a politika miatt mondtam. A vallási elbetegesedés, a feltétlen Danikenhívés, a túlzott preciziás a munkában (depressziót okozhat), akinek van ideje, folytatatja a felsorolást. -
#30
Mert mar 20adszorra szurod be.. :S -
#29
80as evekben epult is nehany ocska monstrum, milliardokbol, igaz azok mézerek voltak tobbnyire, ha jol emlexem.. -
#28
es kar, hogy vannak mas hatasok is.. pl potencialkulonbseg. -
teddybear #27 Hát én úgy vélem ez az erőmű nem tudná felvenni a versenyt semmilyen földfelszíni erőművel sem.
Már régóta kísérleteznek vezeték-nélküli energiatovábbítással. Ha kihagyjuk Tesla kísérleteit, mert nem dokumentálta azokat, a legjobb hatásfok sem érte el a 90%-ot. Rövid, 1-2 km-es távon. Itt meg geostacionárius pályáról lenne szó.
Ami a madarakat illeti, ennél a kísérletnél még nem hiszem, hogy különösebb bajuk lenne, de az ipari változat halálbiztosan megsütné a belsejüket, akár egy mikrohullámú sütő.
A másik, a pályára helyezés. A Földről fellőni ezt az erőművet, annyiba kerülne, hogy annál sokkal gazdaságosabb lenne, ha a Holdon gyártanák le az egészet, és onnan hoznák ide, a Föld körüli pályára. -
Alfa Of NS #26 Az űrlift előfutára lehetne a vezetékes megoldás. Mármint ha megoldható.