Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#55
Nem az égés hõt termel. Itt is. De ez itt elhanyagolható.
A légkörben a test két okból melegszik fel, a súrlódástól, illetve a test elõtt összenyomott és ezért felmelegedett levegõ fûti fel(ha gáz összenyomsz az felmelegszik, ebben az esetben több ezer fokosra). A parafa egyrészt hõszigetelõ, így csak a felszíne melegszik fel elõsször. Amikor a felszíne felmelegszik elkezd égni, a keletkezõ forró gázokkal csóvaként távozik a hõ nagy része is. A felület közelében lévõ felforrósodott levegõt szintén "lefújja" a keletkezõ gáz. Megfelelõ vastagságú parafa kibírja a földetérésig.
Amikor egy meteorit, vagy mesterséges tárgy lép be a légkörbe, ott vagy fém ami elég, de ebból nem keletkezik gáz, vagy nem éghetõ. Így aztán az egész fel tud izzani.
A légkörben a test két okból melegszik fel, a súrlódástól, illetve a test elõtt összenyomott és ezért felmelegedett levegõ fûti fel(ha gáz összenyomsz az felmelegszik, ebben az esetben több ezer fokosra). A parafa egyrészt hõszigetelõ, így csak a felszíne melegszik fel elõsször. Amikor a felszíne felmelegszik elkezd égni, a keletkezõ forró gázokkal csóvaként távozik a hõ nagy része is. A felület közelében lévõ felforrósodott levegõt szintén "lefújja" a keletkezõ gáz. Megfelelõ vastagságú parafa kibírja a földetérésig.
Amikor egy meteorit, vagy mesterséges tárgy lép be a légkörbe, ott vagy fém ami elég, de ebból nem keletkezik gáz, vagy nem éghetõ. Így aztán az egész fel tud izzani.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#54
Mert az égés hõt von el, a parafa elég, és közben megvédi amit bevontunk vele.
#53
A parafaboritassal miert is lehet a legkorben egest megszuntetni?
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#52
Pedig milyen szép is lenne ha több ezer tonnás vasgolyók potyognának az égbõl...
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#51
Nem vágod. Egyáltalán nem vágod.
Pedig írsz te ide olyan regényeket, hogy Honoré de Balzac is megirigyelné.
Aranyom!
A világûrben megépítendõ cuccokról beszélek.
Nem viszünk fel semmit, és nem hozunk le semmit. Mindent helyi anyagokból csinálunk, fent is, lent is. Eh, úgysem érted...
Pedig írsz te ide olyan regényeket, hogy Honoré de Balzac is megirigyelné.
Aranyom!
A világûrben megépítendõ cuccokról beszélek.
Nem viszünk fel semmit, és nem hozunk le semmit. Mindent helyi anyagokból csinálunk, fent is, lent is. Eh, úgysem érted...
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
De komolyan:
Az elõnye nem a földre lehozatal lenne, hanem az ûrbe "felnemvitel".
Azt pedig kétlem hogy az ember sokáig kibírná hogy nem kezd odafent terjeszkedni. A bázis a holdon nem egy távoli scifi ötlet.
Vannak tudományos kutatások amelyeket vagy csak odafönt lehet megvalósítani, vagy olcsóbb odafönt mint idelent:
-Null vagy alacsonygravitációs kisérletek.
-Ott van például a napszél meg a kozmikus sugárzás. Idelent egy csomó energiát felhasználnak arra hogy különbözõ sugárzásokat elõállítsanak ott meg csak úgy jön. "Csak" ki kell szûrni azt ami nem kell. (Persze az intenzitás korlátozott.)
A világon sok nemtudokmitkezdeniapénzemmelfelmennékazûrbe ember van és egyre több lesz. Elõbb utóbb elér egy kritikus határt.
Térjünk vissza a cikkhez:
Ha te odafönt ilyen napelemrendszer akarsz megvalósítani nagyban akkor egy határon túl olcsóbb részben vagy egészben odafönt gyártani ezeket.
Az elõnye nem a földre lehozatal lenne, hanem az ûrbe "felnemvitel".
Azt pedig kétlem hogy az ember sokáig kibírná hogy nem kezd odafent terjeszkedni. A bázis a holdon nem egy távoli scifi ötlet.
Vannak tudományos kutatások amelyeket vagy csak odafönt lehet megvalósítani, vagy olcsóbb odafönt mint idelent:
-Null vagy alacsonygravitációs kisérletek.
-Ott van például a napszél meg a kozmikus sugárzás. Idelent egy csomó energiát felhasználnak arra hogy különbözõ sugárzásokat elõállítsanak ott meg csak úgy jön. "Csak" ki kell szûrni azt ami nem kell. (Persze az intenzitás korlátozott.)
A világon sok nemtudokmitkezdeniapénzemmelfelmennékazûrbe ember van és egyre több lesz. Elõbb utóbb elér egy kritikus határt.
Térjünk vissza a cikkhez:
Ha te odafönt ilyen napelemrendszer akarsz megvalósítani nagyban akkor egy határon túl olcsóbb részben vagy egészben odafönt gyártani ezeket.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#49
Ha csak a fémelõállítást visszük fel az is jó. Parafaborítással meg lehet akadályozni a légkörben elégést és veszteségeket, ahogy annak idején az oroszok csinálták.
A földet(vizet)érésre pedig akár jegyeket lehetne árulni.
A földet(vizet)érésre pedig akár jegyeket lehetne árulni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#48
A világ legnagyobb üzlete lesz a bányászás és feldogozás az ûrben.
Csak óvatosan kell megvalósítani:
-ha túl korán kezded túl sok technológiát kell kifejlesztened
-ha túl korán kezded akkor nem lesz megfelelõ kereslet
-ha túl sokáig vársz megelõznek
Csak egy cég kezdje el ezt ipari méretekben, egybõl megjelenik még vagy egy tucat.
Hajrá kapitalizmus az ûrkutatás jövõje a tiéd!
Csak óvatosan kell megvalósítani:
-ha túl korán kezded túl sok technológiát kell kifejlesztened
-ha túl korán kezded akkor nem lesz megfelelõ kereslet
-ha túl sokáig vársz megelõznek
Csak egy cég kezdje el ezt ipari méretekben, egybõl megjelenik még vagy egy tucat.
Hajrá kapitalizmus az ûrkutatás jövõje a tiéd!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#47
Csak halkan hadd jegyezzem meg, hogy a "lõjük fel az ûrbe az energiaigényes ipart" ötletet nem gondoltátok végig.
A fémkohászat évente 1 milliárd tonnánál több nyersanyagot használ fel, aztán a készterméket le is kell juttatni... A vas-bugák még csak lejönnek valahogy, némi veszteséggel, le-huppannak jó nagy döngéssel, de a mosógépek meg az autók nem élik túl a légkör tetején fellépõ hõmérsékletet, a kapszula pedig, amiben le lehetne õket hozni, súlyosabb mint maga a lehozandó gép, drágább is és az élettartama annak is korlátozott.
A fémkohászat évente 1 milliárd tonnánál több nyersanyagot használ fel, aztán a készterméket le is kell juttatni... A vas-bugák még csak lejönnek valahogy, némi veszteséggel, le-huppannak jó nagy döngéssel, de a mosógépek meg az autók nem élik túl a légkör tetején fellépõ hõmérsékletet, a kapszula pedig, amiben le lehetne õket hozni, súlyosabb mint maga a lehozandó gép, drágább is és az élettartama annak is korlátozott.
#46
"Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. "
Errõl van szó, kinyögted a lényeget!
Be kell fejezni ez a sok gyerekes rakétázást!
Legfeljebb az asztronautákat kell fellõni, pici kis takarékos ûrhajókban, de cuccot nem kell oda felcipelni, ha lehet.
Az energia baromi fontos, mert, ha az van, akkor lehet az ûrben lévõ anyagokat felhasználva gyártani.
Alapvetõen, mindent ott kell gyártani. Praktikusan a Holdon, de az aszteroida öv, a Mars stb. is sorra kell, hogy kerüljön.
Sokkal egyszerûbb felsugározni rádión egy tervrajzot, mint felcipelni oda a cuccot.
Errõl van szó, kinyögted a lényeget!
Be kell fejezni ez a sok gyerekes rakétázást!
Legfeljebb az asztronautákat kell fellõni, pici kis takarékos ûrhajókban, de cuccot nem kell oda felcipelni, ha lehet.
Az energia baromi fontos, mert, ha az van, akkor lehet az ûrben lévõ anyagokat felhasználva gyártani.
Alapvetõen, mindent ott kell gyártani. Praktikusan a Holdon, de az aszteroida öv, a Mars stb. is sorra kell, hogy kerüljön.
Sokkal egyszerûbb felsugározni rádión egy tervrajzot, mint felcipelni oda a cuccot.
Kara kánként folytatom tanításom.
#45
Az ûrben csak fókuszálni kellene a napsugárzást. Aztán a földön majd termelünk energiát belõle.
Vagy maradva a lézereknél:
A lézerrel lesugározni az energiát, de nem úgy hogy napelem->elektromosság->lézer, hanem a lézer közvetlen pumpálását megoldani napenergiával.
Vagy:
Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. Ez nem látná el a földet kinemfogyó megújuló enregiával, de tehermentesítésnek jó. Meg elõbb utóbb ki akarunk menni az ûrbe, akkor inkább ott gyártsuk hozzá az alapanyagokat.
Bányásszuk le a hódat az égrül!
Vagy maradva a lézereknél:
A lézerrel lesugározni az energiát, de nem úgy hogy napelem->elektromosság->lézer, hanem a lézer közvetlen pumpálását megoldani napenergiával.
Vagy:
Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. Ez nem látná el a földet kinemfogyó megújuló enregiával, de tehermentesítésnek jó. Meg elõbb utóbb ki akarunk menni az ûrbe, akkor inkább ott gyártsuk hozzá az alapanyagokat.
Bányásszuk le a hódat az égrül!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#44
Jelenleg a napenergia felhasználásának a rossz, de javulú hatásfok mellett a legnagyobb hiányossága, hogy ma nem tudunk olyan akkumulátorokat építeni, ami képes lenen tárolni a nappal megszerzett energiát, és éjszaka abból élni. Ez a napelemnél hiányosság, a Holdbázisnál kikerülhetetlen technológia. Nem beszélve arról, hogy a Hold bázis esetében kell egyszerhasználatos szerkezeteket építeni, és sokkal inkább amortizálódik az extrém hõmérséklet, sugárzáskülönbség, ileltve ûrszemét, mikrometeoritok miatt mindaz a technológia, amit kint használunk, mint a pár napelemcella. A jelenlegi álláspontom az, hogy az elkövetkezõ 100 éven belül nem érdemes foglalkozni olyan holdbázissal, melynek célja a hatékonyabb energiabegyûjtés, és az ûrbe kilõtt és visszahozott akkumulátorokkal valósítanánk meg az energia szállítását. (Nem beszélve arról, hogy a kilövéshez és visszahozatalhoz is kell energia.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#43
Ez valószínûleg csak egy demonstrációs kisérlet, pontosabban annak is csak a szándéka.
Valahol el kell kezdeni, bár a problémák ismertek és óriásiak. Csak címszavakban:
-- A fénybegyûjtõ mûhold feljuttatása geoszinkron pályára és ott tartása (fény-nyomás, napszél pályamódosító hatása)
-- Az óriás napelem mûhold élettartama az ottani viszonyok között
-- Az energia lejuttatása (ezzel több probléma is van, például a nyaláb széttartása miatti nagy területszükséglet a fogadóállomáson, továbbá biztonsági problémák)
-- a lesugárzott energia visszaalakítása (itt is több probléma van, hatásfok, ill . a légkör elnyelõ hatása miatti sugárgyengülés.
Megjegyzem, hogy a fogadóállomást valahol egy 6000méter feletti hegyi területen kellene felépíteni, mert ott tizedakkora sincs a levegõ elnyelõ hatása, nincsenek madarak, városok, repülõgépek, hajók.
Viszont akkor itt a földfelszínen kell nagy távolságra elvezetni az energiát.
Remélhetjük, hogy a problémákkal az indítványozók is tisztában vannak, csupán a sajtóban nem jött le. (az angol eredetiben sincs semmi konkrétum)
Valahol el kell kezdeni, bár a problémák ismertek és óriásiak. Csak címszavakban:
-- A fénybegyûjtõ mûhold feljuttatása geoszinkron pályára és ott tartása (fény-nyomás, napszél pályamódosító hatása)
-- Az óriás napelem mûhold élettartama az ottani viszonyok között
-- Az energia lejuttatása (ezzel több probléma is van, például a nyaláb széttartása miatti nagy területszükséglet a fogadóállomáson, továbbá biztonsági problémák)
-- a lesugárzott energia visszaalakítása (itt is több probléma van, hatásfok, ill . a légkör elnyelõ hatása miatti sugárgyengülés.
Megjegyzem, hogy a fogadóállomást valahol egy 6000méter feletti hegyi területen kellene felépíteni, mert ott tizedakkora sincs a levegõ elnyelõ hatása, nincsenek madarak, városok, repülõgépek, hajók.
Viszont akkor itt a földfelszínen kell nagy távolságra elvezetni az energiát.
Remélhetjük, hogy a problémákkal az indítványozók is tisztában vannak, csupán a sajtóban nem jött le. (az angol eredetiben sincs semmi konkrétum)
#42
Én arra lennék kíváncsi,
hogy ha kivesszük a "pénz" tényezõt,
akkor melyik érné meg jobban.
Energia és nyersanyag igény szempontjából.
Nyilván hosszú távon.
És meddig lehetne fejleszteni az ehhez szükséges technológiát,
mert ugye a mai legkorszerûbb (javítson ki aki tudja, hogy van jobb) lítium elemek sem univerzálisak abból a szempontól,
hogy állásban van némi veszteségük, és az alapanyag elõfordulása is korlátozott.
hogy ha kivesszük a "pénz" tényezõt,
akkor melyik érné meg jobban.
Energia és nyersanyag igény szempontjából.
Nyilván hosszú távon.
És meddig lehetne fejleszteni az ehhez szükséges technológiát,
mert ugye a mai legkorszerûbb (javítson ki aki tudja, hogy van jobb) lítium elemek sem univerzálisak abból a szempontól,
hogy állásban van némi veszteségük, és az alapanyag elõfordulása is korlátozott.
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#41
........ja ja ki kell próbálni de majd ha nem arany árban megy fel a sok szemét az ürbe
#40
De gondolom az is megoldható, hogy néha más hullámhosszt használva nem energiatermelésre, hanem fegyverként is használható legyen. Úgyhogy tuti az összes nem barátságos ország megtámadná az ensz-nél az ötletet, ha nagyobb mérétkben elkezdenék használni.
#39
Az elnyelt energia nem egyenesen arányos az intenzitással (csak kis intenzitásnál). Kétszer akkora intenzitásnál az elnyelt energia a kétszeresnél kevesebb. Ezzel a veszteséget lehet csökkenteni.
Ugyanazt a mennyiségû energiát ha keskenyebb hullámhossz tartományon küldöd át, az az adott tartományon nagyobb intenzitást jelent. A veszteség viszont nem arányosan nõ.
Ha a tartományt kellõen leszûkíted (lézer), ezzel a vezteségek nagy részét elkerülöd.
Így lehet (szerintem) hogy egy 10kW-os infralézer kevésbé süt mint egy 1kW-os hõsugárzó.
Ugyanazt a mennyiségû energiát ha keskenyebb hullámhossz tartományon küldöd át, az az adott tartományon nagyobb intenzitást jelent. A veszteség viszont nem arányosan nõ.
Ha a tartományt kellõen leszûkíted (lézer), ezzel a vezteségek nagy részét elkerülöd.
Így lehet (szerintem) hogy egy 10kW-os infralézer kevésbé süt mint egy 1kW-os hõsugárzó.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#38
A légkör, meg a test nem minden hullámhosszon egyenlõen nyeli el az infravörös sugárzást. Megkeresték azt a sávot amin a legkissebb az abszorpció, így az nagyobb teljesítményen sem "süt".
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#37
Errõl a koncepcióról már régóta sokat lehetett hallani. Az egyetlen újdonság, amit ebben a cikkben írtak, hogy egy 10-20kW-os infralézer nem veszélyes. Ha ezt valaki meg tudná magyarázni nekem, na az érdekelne. Még abban is benne vagyok, hogy bontsák fel 20 darab 1kW-os lézernyalábra. Szerintem az is süt. Úgyhogy szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom.
#36
Ennek az egésznek egyetlen elõnye lenne: a jelenleg lelassult ûrtechnikai fejlesztéseket kicsit megmozgatná.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#35
Nekem se tûnik jó ötletnek, de azért nem kéne egybõl elvetni. Ki kell szépen próbálni, ahogy tervezik is, és utána levonni a tanulságokat.
#34
Nem tartom jo otletnek amit kitalaltak. Egyreszt ha barmilyen sugarnak van energiatartalma, ami kinyerheto, akkor ha valami bekerul a forras es a cel kozze, akkor az kapja meg az energiat. Az teljesen mindegy, hogy megfo a mikrohullamtol vagy megsul az infratol. A masik gond az, hogy a legkor rengeteg energiat nyelne ebbol el es mar amugy is eleg meleg, nem kell meg az is, hogy a Fold meg nagyobb feluleten gyujtse az urbol a napenergiat, inkabb a kisugarzast kellene javitani (tehat az uveghazhatast csokkenteni). Ha mar mindenkeppen energiat akarunk eloallitani, akkor jo lenne csak abbol dolgozni ami amugy is a bolygot melegiti, pl. a szaharaban levo napenergiamennyiseggel. Femtukros stirling generatorokkal viszonylag olcson es jo hatasfokkal lehet aramot eloallitani es egy foldi tavvezeteknel azert joval kisebb a veszteseg, sot meg biztonsagosabb is. Egy muhold felloves arabol egesz nagy feluletet lehetne lefedni es egy nasa fele linearis stirling generator eloallitasa meg a fem tukorfelulettel egyutt is filleres dolog, arrol nem beszelve, hogy teljesen kornyezetbarat es az alapja egy jo 200 eves technologia.
#33
OFF
Ez még csak nem is az éhezésrõl szól, hanem az emberi primitivitás magasfokáról és arról, hogy Afrika tele van ostoba, buta és tudatlan négerrel.
ON
Ez még csak nem is az éhezésrõl szól, hanem az emberi primitivitás magasfokáról és arról, hogy Afrika tele van ostoba, buta és tudatlan négerrel.
ON
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#32
Ez biztos, hogy nem tudja felvenni a versenyt a Földön az atomenergiával, akkor meg minek nagy mértékben beruházni bele? OK, hogy kell alternatíva, de nehogy már erre alapuljon a Földön az energiatermelés(méregdrágán)
A holdbázisra meg szintén kevés lenne, maximum vésztartalék energiának lenne jó(ha az ottani reaktor leolvad/elfogy a fûtõanyag)
Távolabbi küldetésekre pedig az atomreaktor(majd késõbb a fúziós erõmûves(ha le lehet miniaturizálni 1 ûrhajói méretre)meghajtás, vagy a Földön létrehozott nagy energiakoncentrációjú üzemanyagot
A holdbázisra meg szintén kevés lenne, maximum vésztartalék energiának lenne jó(ha az ottani reaktor leolvad/elfogy a fûtõanyag)
Távolabbi küldetésekre pedig az atomreaktor(majd késõbb a fúziós erõmûves(ha le lehet miniaturizálni 1 ûrhajói méretre)meghajtás, vagy a Földön létrehozott nagy energiakoncentrációjú üzemanyagot
#31
Nekem nem azt jelenti ez a cikk, hogy a feketék hülyék. Nekem azt jelenti, ha nincs a világról 100%-os ismeretünk - márpedig ez elvi képtelenség - akkor a szélsõséges viselkedés megmutatja valahol kártékony mivoltát, de ezt csak egy magasabb szinten lévõ közösség ismerheti fel. Azért érezzük, hpgy "Úristen!", mert mi "tudjuk", hogy az emberi áldozattal nem lehet fejlõdni. De mint ahogy õk sem, mi sem érezzük a saját szélsõséges lépéseink õrültségeit. Sosem szabad valamibe belebuzulni ész nélkül! És ez mindenre igaz, nem a politika miatt mondtam. A vallási elbetegesedés, a feltétlen Danikenhívés, a túlzott preciziás a munkában (depressziót okozhat), akinek van ideje, folytatatja a felsorolást.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#30
Mert mar 20adszorra szurod be.. :S
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#29
80as evekben epult is nehany ocska monstrum, milliardokbol, igaz azok mézerek voltak tobbnyire, ha jol emlexem..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#28
es kar, hogy vannak mas hatasok is.. pl potencialkulonbseg.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#27
Hát én úgy vélem ez az erõmû nem tudná felvenni a versenyt semmilyen földfelszíni erõmûvel sem.
Már régóta kísérleteznek vezeték-nélküli energiatovábbítással. Ha kihagyjuk Tesla kísérleteit, mert nem dokumentálta azokat, a legjobb hatásfok sem érte el a 90%-ot. Rövid, 1-2 km-es távon. Itt meg geostacionárius pályáról lenne szó.
Ami a madarakat illeti, ennél a kísérletnél még nem hiszem, hogy különösebb bajuk lenne, de az ipari változat halálbiztosan megsütné a belsejüket, akár egy mikrohullámú sütõ.
A másik, a pályára helyezés. A Földrõl fellõni ezt az erõmûvet, annyiba kerülne, hogy annál sokkal gazdaságosabb lenne, ha a Holdon gyártanák le az egészet, és onnan hoznák ide, a Föld körüli pályára.
Már régóta kísérleteznek vezeték-nélküli energiatovábbítással. Ha kihagyjuk Tesla kísérleteit, mert nem dokumentálta azokat, a legjobb hatásfok sem érte el a 90%-ot. Rövid, 1-2 km-es távon. Itt meg geostacionárius pályáról lenne szó.
Ami a madarakat illeti, ennél a kísérletnél még nem hiszem, hogy különösebb bajuk lenne, de az ipari változat halálbiztosan megsütné a belsejüket, akár egy mikrohullámú sütõ.
A másik, a pályára helyezés. A Földrõl fellõni ezt az erõmûvet, annyiba kerülne, hogy annál sokkal gazdaságosabb lenne, ha a Holdon gyártanák le az egészet, és onnan hoznák ide, a Föld körüli pályára.
#26
Az ûrlift elõfutára lehetne a vezetékes megoldás. Mármint ha megoldható.
#25
Persze h nem!!! szolga sorsba fogjuk az osszes Ufot es azok fogjak pedalozni a generatorokat 0-24! tortenelem alapjan meg stimmelne is a keplet..<#alien2>
#24
Ez attól függ, hogy az akkumulátorok megépítési költsége, feljuttatása, lehozatala megéri-e a gyártónak, de valószínûbbenk tartom, hogy ennyibõl a Földön épít pár modern napraforgó napelemet, és az egyszeri beruházás, é jobabn megéri neki. A mûholdas dolognak az lenne az elõnye, hogy nem feltétlenül árnyékol a Föld elõl, és folyamatos 24 órás energiát biztosít. Ez az akkumulátorossal elveszik. De ha építenek Holdbázist, akkor biztosan az energiát nem fosszilis tüzelõanyagokból fogják nyerni. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#23
Ugye a linkre rá sem kattintottál?
Kara kánként folytatom tanításom.
#22
csak viccnek szántam ,
de ha már ráharaptál <#vigyor>
esetleg lehetne a Holdon úgy gyûjteni, hogy nagy teljesítményû akkumulátorokkal tárolva,
és akkor nem lenne probléma a veszteség, mert nagyobb tételben
lehetne bizonyos idõközönként lehurcolászni ide.
Tudom, scifi,
de volt amikor a cikk témája is az volt.
de ha már ráharaptál <#vigyor>
esetleg lehetne a Holdon úgy gyûjteni, hogy nagy teljesítményû akkumulátorokkal tárolva,
és akkor nem lenne probléma a veszteség, mert nagyobb tételben
lehetne bizonyos idõközönként lehurcolászni ide.
Tudom, scifi,
de volt amikor a cikk témája is az volt.
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#21
De minden hõmérsékleten minden test minden hullámhosszon sugároz.
Persze nem azonos intenzitással.
Egy ember kb.: 10000nm sugároz max intenzitással. A nap meg valahol a látható tartományban. De ha kellõen érzékeny detektorral vizsgálod az embert látható hullámhosszú fényt is "láthatsz". Röngent meg egyebeket persze nem fogsz detektálni, de nem azért mert nem sugároz ilyet ki magából a tested hõmérsékleti sugárzásként, hanem mert ennek nagyon kicsit az intenzitása.
(Igazság szerint röngen és gammasugarakat is bocsátasz ki mérhetõ mennyiségben, de azokat nem a sõmérsékleti sugárzás számlájára kell írni hanem a benned levõ radioizotópok bomlása okozza.)
Persze nem azonos intenzitással.
Egy ember kb.: 10000nm sugároz max intenzitással. A nap meg valahol a látható tartományban. De ha kellõen érzékeny detektorral vizsgálod az embert látható hullámhosszú fényt is "láthatsz". Röngent meg egyebeket persze nem fogsz detektálni, de nem azért mert nem sugároz ilyet ki magából a tested hõmérsékleti sugárzásként, hanem mert ennek nagyon kicsit az intenzitása.
(Igazság szerint röngen és gammasugarakat is bocsátasz ki mérhetõ mennyiségben, de azokat nem a sõmérsékleti sugárzás számlájára kell írni hanem a benned levõ radioizotópok bomlása okozza.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#20
De melegitesre nem az osszes hullamhossz kepes nemde?
#19
Egyébként ez az energiatovábbító infralézer(rendszer) fegyvernek se lenne utolsó.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#18
Nem a témához tartozik, de nem mintha a hozzászólásod oda tartozna. A poénodra egy válaszom van ha igényled, ha nem. És ez ugyan az, mint amit az itthoni éhesebb rétegnek mondok, legyen az bármilyen bõr színû:
Ha nem tudod eltartani, ne gyárts.
A gyerek nem tehet róla. c. mondatok tisztelete ellenére sem tudok megértõbb lenni, mert semmifajta tiszteletem nincs. Miért? Mert ez a gyerek is ugyan ezt a hibát fogja elkövetni, és ha ez élet árán szüntethetõ meg, hát legyen.
Én küzdök, hogy 2 lehessen és ne csak 1, a szegény pedig 5-ösével gyártja. Hmm érdekel?
Elnézést azoktól, akik a témák miatt olvasnak akár fórumot is, de nem tudom szó nélkül hagyni. Respect
Ha nem tudod eltartani, ne gyárts.
A gyerek nem tehet róla. c. mondatok tisztelete ellenére sem tudok megértõbb lenni, mert semmifajta tiszteletem nincs. Miért? Mert ez a gyerek is ugyan ezt a hibát fogja elkövetni, és ha ez élet árán szüntethetõ meg, hát legyen.
Én küzdök, hogy 2 lehessen és ne csak 1, a szegény pedig 5-ösével gyártja. Hmm érdekel?
Elnézést azoktól, akik a témák miatt olvasnak akár fórumot is, de nem tudom szó nélkül hagyni. Respect
#17
A fényben nem csak az infravörös sugárzásnak van "energiatartama". A fény minden hullámhosszának megvan az energia/foton értéke ez:
E = h*c/l (h - planck állandó, c - fénysebesség, l - hullámhosz)
Tehát az egész spektrum szállítja az energiát. gamma, röntgen, UV, látható, IR, RH
Ezeket nem is kellene megkülönböztetni.
E = h*c/l (h - planck állandó, c - fénysebesség, l - hullámhosz)
Tehát az egész spektrum szállítja az energiát. gamma, röntgen, UV, látható, IR, RH
Ezeket nem is kellene megkülönböztetni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#16
Jo akkor atfogalmazom!olyan anyag ami kibirja es eleg hosszu...<#nyes>
#15
Szénnanocsõ.
Erõs és hosszában vezeti az áramot.
Kár hogy eddig kicsit rövidek.
Erõs és hosszában vezeti az áramot.
Kár hogy eddig kicsit rövidek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#14
Talalj egy olyan anyagot a kabelnek amin lehozod, ami kibirja azokat a vizsonyokat es erohatasokat onsulyt stb es akkor garantalom h eleted vegeig koktelt fogsz iszogatni a tengerparton<#taps>
Mellesleg a fenyben az infravoros sugar felelos energia hordozasert+ melegitesert tudtommal (de szivesen varom a kritikakat ha nem igy van)... na most nem vagyok benne biztos de ha egy nyari napon egy negyzetmeterre elmeletileg olyan 700-1000 W koruli nap energia esik es arra mar mondhato h mar erosen sut a nap. most ha ez 10-20 KW akkor elgondolkoztato mennyire melegit/eget... de a cikk tenyleg azt irja h semmilyen hatasa nincsen! kivancsi lennek az igazsagra es h hogyan van megoldva.
Mellesleg a fenyben az infravoros sugar felelos energia hordozasert+ melegitesert tudtommal (de szivesen varom a kritikakat ha nem igy van)... na most nem vagyok benne biztos de ha egy nyari napon egy negyzetmeterre elmeletileg olyan 700-1000 W koruli nap energia esik es arra mar mondhato h mar erosen sut a nap. most ha ez 10-20 KW akkor elgondolkoztato mennyire melegit/eget... de a cikk tenyleg azt irja h semmilyen hatasa nincsen! kivancsi lennek az igazsagra es h hogyan van megoldva.
#13
Ha nincs hatással, akkor kb. annyit ér, mint egy távközlési mûhold.
Ilyen alapon nem is kell megépíteni, fûthetek a Hotbird-del is.
Ilyen alapon nem is kell megépíteni, fûthetek a Hotbird-del is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#12
A cikkben meg azt írták, hogy nem süt meg, de én kétlem, hogy nincs hatással ez semmire.
Amúgy meg hozzák le vezetékesen azt kész. 😄
Amúgy meg hozzák le vezetékesen azt kész. 😄
Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.
#11
Vakítani nem vakítaná, csak amíg egy ilyen infravörös sugáron, mondjuk 1-2 mp alatt átrepül, jól felmelegszik, úgy nagyjából meg is sül.
De legalább az afrikai éhezés is megoldódna!
<#eplus2>
De legalább az afrikai éhezés is megoldódna!
<#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
A mûholdat úgy állítanák be, hogy mindig egy adott pont fölött legyen. A Hold pedig felkel, lemegy, az biztos megzavarná a "madarakat". De egy állandó egymáshoz viszonyított helyzetû adó-vevõ rendszer esetén a légifolyosók kikerülhetnék azt a pár métert, és szerintem a madarakat se vakítaná el jobban, mint a Nap. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#9
....bazz a hülye járások minisztériuma megint nyomul<#vigyor2>
#8
A repülõ tárgyakat el lehetne terelni. A madarak és idõjárási viszonyok meg... talán nem olyan "nagyok", hogy számottevõ csökkenést jelentsenek. Lehet, hogy ezt is belekalkulálták a sikerességi statisztikába, és így is pozitív eredményeket kaptak. Erre nem tér ki a cikk.
Gaming is believing.
tehetnék a Holdra
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#6
"Lelövöm itt is a poént: Afrikában meg éheznek."
Neked ez poén?
Neked ez poén?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!