Csúcson az LHC
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#202
Semmi különös, csak felvidított a párbeszéd. <#awink>
#201
?
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#200
Na várjál, mindjért eldöntjük szubjektív dolgokról objektíven, hogy relatívak-e, vagy sem. <#falbav>
#199
Semmi sem relatív? Kérek egy magyarázatot! <#smile>
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#198
Véleményem szerint a mûvészet relatív, mert eltérõ emberek számára eltérõ alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettõl biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nõk csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerû csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérõ kultúrák, illetve eltérõ népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegû szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettõt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi mûvészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a mûvészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebbõl következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.
#191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a mûvészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna gyõzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.
#191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a mûvészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna gyõzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#197
Semmi sem relatív. Az, hogy minden relatív, csak azok mentegetõzése, akik Einstein könyveinek csak a címét olvasták el. A te életed sem relatív, akiket szeretsz azok sem relatívok. A mûvészetben is van örök érték, legalábbis az emberi történelem perspektívájából.
Kara kánként folytatom tanításom.
#196
A Large Hadron Collider célja, jelentõsége (zenei - rap - interpretáció):
http://www.youtube.com/v/j50ZssEojtM&hl=en_US&fs=1&
Szent Lõrinc szigeti eszkimó tánc, szerintem állatok viselkedését utánozza:
http://www.youtube.com/v/VjKV8MtivPY&hl=en_US&fs=1&
Szent Lõrinc szigeti eszkimó tánc, szerintem állatok viselkedését utánozza:
#195
Gyógyulást kívánok, és addig is jobb közérzetet.
A természettudomány iránti kíváncsiság mûvészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepõ mélységû a közvetlen érdeklõdés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellõzik a doktriner, zárt hitvitákat.
A természettudomány iránti kíváncsiság mûvészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepõ mélységû a közvetlen érdeklõdés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellõzik a doktriner, zárt hitvitákat.
#194
Sok sikert kívánok hozzá Neked. Én egyelõre még a négy Newton törvénynél tartok, a matematika felõl jöttem ide, a fizikába csak nemrég kezdtem kontárkodni, fõleg azért, mert motivációt ad a matematikához.
#193
Látjátok, még a mûvészet is relatív! :)
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#192
Persze! Ismerjük, tudjuk, hogy van, de az agy nem látja át, nem érzi a valóját!
A röntgensugárzásról is tudjuk, hogy létezik, mégsem képes az ember látni!
Ezek egyszerû fizikai korlátok, de attól még megismerhetjük õket.
A röntgensugárzásról is tudjuk, hogy létezik, mégsem képes az ember látni!
Ezek egyszerû fizikai korlátok, de attól még megismerhetjük õket.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#191
/off
Azt vettem észre, igazából mindegy mirõl beszélgetsz kivel, elõbb utóbb valaki úgyis elkezd zsidózni.
2009, Üdvözöllek abszurdisztában/hungarisztánban!
na ezért kell innen a 3,14csába elhúzni...
/on
djhambi:
Nem hiszem, hogy isten létezik. Ha igen, BIZTOSAN nem az az isten, amit mi úrnak, allahnak vagy jehovának hívunk. Az ábrahám vallások rossz úton vannak. A mindenható jó isten logikailag lehetetlen ebben a világban.
Azt vettem észre, igazából mindegy mirõl beszélgetsz kivel, elõbb utóbb valaki úgyis elkezd zsidózni.
2009, Üdvözöllek abszurdisztában/hungarisztánban!
na ezért kell innen a 3,14csába elhúzni...
/on
djhambi:
Nem hiszem, hogy isten létezik. Ha igen, BIZTOSAN nem az az isten, amit mi úrnak, allahnak vagy jehovának hívunk. Az ábrahám vallások rossz úton vannak. A mindenható jó isten logikailag lehetetlen ebben a világban.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#190
A mûvészet egy nehezen körüljárható valami. Nehéz megmondani, hogy mi tartozik mûvézetnek, és mi nem. Ha egy világkiállításon egy búra alá dugott szardarabot kiállítasz, valaki azt fogja mondani, mekkora ember, kifejezte az egész világ baját egyetlen szóval, valaki pedig azt fogja mondani: ilyet én is tudok csinálni.
Van olyan ismersöm, aki nem tartja mûvészetnek a szrelmes verseket, mert nincs lényegi mondanivalója, egyszerû önkifejezés, és semmi több, üres, önzõ valami. Van olyan ismerõsöm, aki a komoly zenén kívü minden mást elítél, mert ugyanaz a pár akkor ismétlõdik,milye unalmas így a zene. Jó, de mi van a The Queennel, vagy Pink Floyddal, és vajon összehasonlíthatók-e egy Demjénnel? (Engem baromira idegesít, mert nem szövegszerû: "ezért míínden faal sötétóóóldaláán" "annyi faal ledõõlt és aanyi nõt" nem elírtam, csak leírtam, hogy hogy énekel.) Vajon az mûvészet, hogy õsember két botot összeüt ritmikusan? Persze a komoly-könnyûzenében az is elõjön, hogy egy Kodály -Budaváti tedeum teljesen másra való, mint Tiesto új száma. Az elõzõ egy komolyzenét mûvelõ ember számára annyira komoly, hogy élvezhetetlen lesz a hallgatás, a tiestora meg lehet táncolni, kábszerezni és jól érezni magad. Teljesen más a kettõ célja.
Én úgy vélem, hogy annyira nem definiálható a mûvészet, hogy nem is érdemes ezzel foglalkozni, mert annyian különbözünk, máshol, más korban nõttünk fel, egyénenként változik. Viszont definiálhatunk egy maradandó mûvészet nevû dolgot, és az idõ rostája majd kiszórja a szemetet, ahogy Demjént kiszórja, és kiszórt eddig is többezer komolyzenei kakit, csak azokról nem tudunk, mert már eltûntek. Az viszont már a jövõ zenéje! <#idiota>
Van olyan ismersöm, aki nem tartja mûvészetnek a szrelmes verseket, mert nincs lényegi mondanivalója, egyszerû önkifejezés, és semmi több, üres, önzõ valami. Van olyan ismerõsöm, aki a komoly zenén kívü minden mást elítél, mert ugyanaz a pár akkor ismétlõdik,milye unalmas így a zene. Jó, de mi van a The Queennel, vagy Pink Floyddal, és vajon összehasonlíthatók-e egy Demjénnel? (Engem baromira idegesít, mert nem szövegszerû: "ezért míínden faal sötétóóóldaláán" "annyi faal ledõõlt és aanyi nõt" nem elírtam, csak leírtam, hogy hogy énekel.) Vajon az mûvészet, hogy õsember két botot összeüt ritmikusan? Persze a komoly-könnyûzenében az is elõjön, hogy egy Kodály -Budaváti tedeum teljesen másra való, mint Tiesto új száma. Az elõzõ egy komolyzenét mûvelõ ember számára annyira komoly, hogy élvezhetetlen lesz a hallgatás, a tiestora meg lehet táncolni, kábszerezni és jól érezni magad. Teljesen más a kettõ célja.
Én úgy vélem, hogy annyira nem definiálható a mûvészet, hogy nem is érdemes ezzel foglalkozni, mert annyian különbözünk, máshol, más korban nõttünk fel, egyénenként változik. Viszont definiálhatunk egy maradandó mûvészet nevû dolgot, és az idõ rostája majd kiszórja a szemetet, ahogy Demjént kiszórja, és kiszórt eddig is többezer komolyzenei kakit, csak azokról nem tudunk, mert már eltûntek. Az viszont már a jövõ zenéje! <#idiota>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#189
Nincs semmi baj, mûvészlelkektõl soha nem vártam el a józan észt. :-D
Nos, a mûvészet egy kutya dolog, még kutyább, mint a tudomány, ha lehet ezt így mondani. Azért, mert a tudománynak csak igaznak kell lennie, de a mûvészetnek esztétikusnak és eredetinek is, és ezt a 3-at egyszerre elérni baromira nehéz.
Nekem a fiatalkori verseim egész jók voltak, de mostanra már nem akar összejönni a dolog. Az Istennek sem.
Mutatok egy példát. Ezt a verset 18 éves koromban írtam.
Szép, tömör, szomorú vers a beteljesületlen vágyról.
Gondoltam megírom a 3. és 4. versszakot is, de nem voltam rá képes, és nem is lett volna értelme, hisz minek befejezni az egyszerit, a soha vissza nem térõt, a befejezhetetlent?
Van zenéje, hangulata, jól visszaad egy életérzést, nincs benne képzavar. Akár meg is lehetne zenésíteni. Ehhez képest már csak visszafejlõdtem.
Nem dícsérni akarom magam, tudom, vannak sokkal jobb versei is másoknak, de nálam valahol itt kezdõdik a mérce.
Manapság sokan tévesen ítélik meg a mûvészetet és a szerepét. Azt mondják, hogy a mûvészet az önkifejezés, az önmegvalósulás eszköze, mintha ezek lennének a legfontosabb szempontok, és egy torz személyiségtõl is alig várjuk, hogy önkifejezzen és önmegvalósuljon.
Pedig a mûvészet több ennél, és ilyenformán közelít a tudományhoz: képesség arra, hogy meglásd az igazat (értéket) és a szépet (a fent említett elsõ két feltétel, de sokakban már ezek sincsenek meg), és képesség (tehetség és munka) arra, hogy ezt visszaadd (itt jön be fõleg az egyéniség, az eredetiség).
Egy mûvészet van, de egy mûvészetben három istenség van.
Nos, a mûvészet egy kutya dolog, még kutyább, mint a tudomány, ha lehet ezt így mondani. Azért, mert a tudománynak csak igaznak kell lennie, de a mûvészetnek esztétikusnak és eredetinek is, és ezt a 3-at egyszerre elérni baromira nehéz.
Nekem a fiatalkori verseim egész jók voltak, de mostanra már nem akar összejönni a dolog. Az Istennek sem.
Mutatok egy példát. Ezt a verset 18 éves koromban írtam.
Õszi madár
Amikor megláttalak téged,
léha, füttyös este volt,
a szél õszi fákat tépett,
hajadra rézsút hullt a hold.
Darvak szálltak délnek az égen,
költözött a sok madár,
s te úgy ellibbentél a szélben,
mint fájó búcsúzás.
Õszi madár...
Szép, tömör, szomorú vers a beteljesületlen vágyról.
Gondoltam megírom a 3. és 4. versszakot is, de nem voltam rá képes, és nem is lett volna értelme, hisz minek befejezni az egyszerit, a soha vissza nem térõt, a befejezhetetlent?
Van zenéje, hangulata, jól visszaad egy életérzést, nincs benne képzavar. Akár meg is lehetne zenésíteni. Ehhez képest már csak visszafejlõdtem.
Nem dícsérni akarom magam, tudom, vannak sokkal jobb versei is másoknak, de nálam valahol itt kezdõdik a mérce.
Manapság sokan tévesen ítélik meg a mûvészetet és a szerepét. Azt mondják, hogy a mûvészet az önkifejezés, az önmegvalósulás eszköze, mintha ezek lennének a legfontosabb szempontok, és egy torz személyiségtõl is alig várjuk, hogy önkifejezzen és önmegvalósuljon.
Pedig a mûvészet több ennél, és ilyenformán közelít a tudományhoz: képesség arra, hogy meglásd az igazat (értéket) és a szépet (a fent említett elsõ két feltétel, de sokakban már ezek sincsenek meg), és képesség (tehetség és munka) arra, hogy ezt visszaadd (itt jön be fõleg az egyéniség, az eredetiség).
Egy mûvészet van, de egy mûvészetben három istenség van.
Kara kánként folytatom tanításom.
#187
Bocsi, kicsit túlreagáltam. xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#186
Eddig tudtam, hogy a tudományokhoz nem értesz, de most mártudom, hogy a mûvészetekhez sem. Gondolom nem azért írsz a topcba nap 20 órán át, mert kétekezi munkát végzel. Így megkérdõjelezõdik létezésed létjogosultsága.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#185
Epikurosz, drága szerelmem, nem kellett volna lógni a suliban, mikor hazád nyelve nevezetû tantárgyat tanítottak neked. (Hogy megértsed: magyart.)
Amikel felsoroltál, mind-mind ambivalencia, szürreális képek sorozata, melyek kifejezik a beteg ember vergõdését, háynattatását. Egyszerre forró és hideg, a Holt teger dupla bomba: egyrészt közelebb visz Istenhez, és emelkedett lesz, másrészt utal anev a halálra, és a tenger édes vize egyértelmû jel a halucinálásra. Tudom, hogy tudományos fórum, de én se szoktam olyan dolgokba pofázni, amihez nem értek, köszönöm.
Amikel felsoroltál, mind-mind ambivalencia, szürreális képek sorozata, melyek kifejezik a beteg ember vergõdését, háynattatását. Egyszerre forró és hideg, a Holt teger dupla bomba: egyrészt közelebb visz Istenhez, és emelkedett lesz, másrészt utal anev a halálra, és a tenger édes vize egyértelmû jel a halucinálásra. Tudom, hogy tudományos fórum, de én se szoktam olyan dolgokba pofázni, amihez nem értek, köszönöm.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#184
OFF
Még pár megjegyzés:
"deret izzadok"
Deret izzadni nehéz lesz, mert nulla fok alatt van, de egy költõnek talán az is lehetséges.
"Epe ízû leheletem"
Ez igaz is.
"Holt-tenger édes vizén"
Úgy tudtam sós, de ha neked édes, üsse kõ.
Még pár megjegyzés:
"deret izzadok"
Deret izzadni nehéz lesz, mert nulla fok alatt van, de egy költõnek talán az is lehetséges.
"Epe ízû leheletem"
Ez igaz is.
"Holt-tenger édes vizén"
Úgy tudtam sós, de ha neked édes, üsse kõ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#183
OFF
Mondjuk, az teljesen világos volt, hogy zsidó vagy, az új infó nekem csak az, hogy a Holt-tenger partján hullik a pihe-puha pelyhes. De persze lehet libatoll is. Bajnainak odáig is elér a keze. :D
Mondjuk, az teljesen világos volt, hogy zsidó vagy, az új infó nekem csak az, hogy a Holt-tenger partján hullik a pihe-puha pelyhes. De persze lehet libatoll is. Bajnainak odáig is elér a keze. :D
Kara kánként folytatom tanításom.
#182
Ja, amúgy "a hõmérséklet az, amit a hõmérõ mér". Megyek, és megmérem a lázam. xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#181
Láz
Ruhámba pállok, megfagyok,
Rugdalok, didergek, vagyok?
Ezer kétség közt fetrengek,
Halódok, vagyok, remegek.
Egyedül kínzó sötétben,
Mindvégig teljesen ébren,
Hûvös veríték csomózik
Forró keblemen.
Csak az a pihe-puha pelyhes
Hullik szüntelen.
Vért nyögök, deret izzadok.
Az életemért izgulok.
Epe ízû leheletem,
A szobám halott, kietlen.
Tájjellegû boromat
Kitöltöm, ifjú koromat
Bánom, többé nem remélek.
Nem nekem való az élet.
Minden izmom rángatózik,
Lelkem viszont ringatózik
A Holt-tenger könnyû vizén,
A Holt-tenger édes vizén.
2009. december, djhambi
Ruhámba pállok, megfagyok,
Rugdalok, didergek, vagyok?
Ezer kétség közt fetrengek,
Halódok, vagyok, remegek.
Egyedül kínzó sötétben,
Mindvégig teljesen ébren,
Hûvös veríték csomózik
Forró keblemen.
Csak az a pihe-puha pelyhes
Hullik szüntelen.
Vért nyögök, deret izzadok.
Az életemért izgulok.
Epe ízû leheletem,
A szobám halott, kietlen.
Tájjellegû boromat
Kitöltöm, ifjú koromat
Bánom, többé nem remélek.
Nem nekem való az élet.
Minden izmom rángatózik,
Lelkem viszont ringatózik
A Holt-tenger könnyû vizén,
A Holt-tenger édes vizén.
2009. december, djhambi
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#180
Nem lehet aludni, tanulni kõ! xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#178
Lehet, hogy hülyülésbe megyek így, 38 fokos lázzal, de kérlek, defináld a pillanatot. Egy Δt->0 dologról van szó? Akkor arra a pici infinit dezimális dt-re is igaz, hogy ismétlõdik, és van hossz, csak egyre kisebb, amíg lényegében nullához tart. De minden dt-re igaz marad az, amit mondok, vagyis nincs abszolút most, mert minden idõpillanatnak van hossza. xd
Az ember érzékelésében a látás diszkrét, valójában a sezm ugrándozik, a hallás, és a többi, mivel van ingerküszöb, szintén nem folytonos. Ebbõl arra következtetek, hogy az érzékelés nem folytonos, vagyis az érzékelésben sincsen most. De ne fogd vissza, ha hülyeséget beszélek. Nem könnyen érthetõ dolgokról beszélünk.
Az ember érzékelésében a látás diszkrét, valójában a sezm ugrándozik, a hallás, és a többi, mivel van ingerküszöb, szintén nem folytonos. Ebbõl arra következtetek, hogy az érzékelés nem folytonos, vagyis az érzékelésben sincsen most. De ne fogd vissza, ha hülyeséget beszélek. Nem könnyen érthetõ dolgokról beszélünk.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#177
"Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz."
Ime
Felrajzolható ellentmondás mentesen, tehát igaz.
Ime
Felrajzolható ellentmondás mentesen, tehát igaz.
#176
" is ugyanannyi életideje van,"
Megint egy hosszabb idõperiódusról beszélsz. Én egy pillanatról. A MOSTról.
/lehet hogy a többi ember mégsem úgy éli meg, mint én??? xd/
Megint egy hosszabb idõperiódusról beszélsz. Én egy pillanatról. A MOSTról.
/lehet hogy a többi ember mégsem úgy éli meg, mint én??? xd/
#175
Igazából amirõl én itt írok az nem fontos a pozitivista fizika szempontjából. A relativitás a maga helyén tökéletesen mûködik.
De a világ megértéséhez tovább kell ezen lépni. Ebben segít a Lorentz étermodell.
Senki nem akarja eltörölni a relativitást. Az egyik legszebb elmélet. De nincs belõle továbblépési lehetõség. Lehet sokan gondolhatják úgy, hogy nem is kell továbblépni, de ezt én másképp látom.
Lentebb volt egy videó, ahol Teller Ede olyasmit mondott, hogy aki érti a relativitás 4 dimenziós geometriáját, az érti a relativitást. /tudom idézni pontosan illene./
Abban igaza van, hogy azután minden probléma kezelhetõvé válik. Egyenletekkel felírható.
De az ember kiváncsi, és tudni akarja, mi van emögött a furcsa viselkedés mögött. És a Lorentz étermodell nyitottabb, több részlet felfedezhetõ a segítségével.
De a világ megértéséhez tovább kell ezen lépni. Ebben segít a Lorentz étermodell.
Senki nem akarja eltörölni a relativitást. Az egyik legszebb elmélet. De nincs belõle továbblépési lehetõség. Lehet sokan gondolhatják úgy, hogy nem is kell továbblépni, de ezt én másképp látom.
Lentebb volt egy videó, ahol Teller Ede olyasmit mondott, hogy aki érti a relativitás 4 dimenziós geometriáját, az érti a relativitást. /tudom idézni pontosan illene./
Abban igaza van, hogy azután minden probléma kezelhetõvé válik. Egyenletekkel felírható.
De az ember kiváncsi, és tudni akarja, mi van emögött a furcsa viselkedés mögött. És a Lorentz étermodell nyitottabb, több részlet felfedezhetõ a segítségével.
#174
Ha egy olyan bolygón élnél, ami baromi, baromi gyorsan forog, akkor számodra az idõ ugyanúgy telne, de Alien-nek lassabban, illetve Alien azt látná, hogy nézd, a kis hülyét, alig született meg, és már meg is hal. Ha soraidból jól olvasom ki, arra gondolsz, hogy Aliennek is ugyanannyi életideje van, meg neked is, csak más körülmények között élitek meg, arra rábólintok.
Einsteint nem amiatt hoztam fel, mert bele akarom keverni a kvantumelektrodinamikát a témába, hanem hogy az õ példája a legjobb bizonyítéka az állításnak: Istent nem érdekli, hogy az emberrel életében igazságos legyen. Hogy mi van a halál után, azzal a fizikusok nem foglalkoznak, akkor jönnek a filozófusok meg azok az emberek, akik ülnek egy fotelben, vagy ülnek egy szõnyegen a földön, és kigondolják, hogy mi lehet a halál után.
((Utána meg tényként közlik, mire két ilyen muksóka között ellentét alakul ki, meg vallási háború, mert mindenki csak önmagával foglalkozik. De ez duplazárójeles, mert ezzel a fizika nem foglalkoik. Persze, hogy ne csak a negatívat mondjam, mondjuk pozitív lehet a felismerés öröme is, hogy kitaláltam, mi Meander célja az emberrel, és ezt olyan jó másokkal megosztani.))
Einsteint nem amiatt hoztam fel, mert bele akarom keverni a kvantumelektrodinamikát a témába, hanem hogy az õ példája a legjobb bizonyítéka az állításnak: Istent nem érdekli, hogy az emberrel életében igazságos legyen. Hogy mi van a halál után, azzal a fizikusok nem foglalkoznak, akkor jönnek a filozófusok meg azok az emberek, akik ülnek egy fotelben, vagy ülnek egy szõnyegen a földön, és kigondolják, hogy mi lehet a halál után.
((Utána meg tényként közlik, mire két ilyen muksóka között ellentét alakul ki, meg vallási háború, mert mindenki csak önmagával foglalkozik. De ez duplazárójeles, mert ezzel a fizika nem foglalkoik. Persze, hogy ne csak a negatívat mondjam, mondjuk pozitív lehet a felismerés öröme is, hogy kitaláltam, mi Meander célja az emberrel, és ezt olyan jó másokkal megosztani.))
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#173
Az idõ, egy mérték, ami mozgásokból van származtatva. A mozgások térben zajlanak, ezért keveredik a Lorentz transzformáció során a tér és idõ koordináta.
A mozgó periódikus mozgások lassabban zajlanak le. Igazából ilyen egyszerû.
A dolog megfordítható, ha beülünk a mozgó test mellé, akkor az a periódikus mozgás fog lassabb lenni, ami mellett az elõbb áltunk. Ez a pont, ahol az emberek sírva szoktak fakadni, de nem kell pánikolni, Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz.
A mozgó periódikus mozgások lassabban zajlanak le. Igazából ilyen egyszerû.
A dolog megfordítható, ha beülünk a mozgó test mellé, akkor az a periódikus mozgás fog lassabb lenni, ami mellett az elõbb áltunk. Ez a pont, ahol az emberek sírva szoktak fakadni, de nem kell pánikolni, Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz.
#172
Azért ennyire ne keverd a fogalmakat.
A QED-hez Einsteinnek nem sok köze volt. Sõt a valószínûségek fizikájához, a kvantummechanikához se sok. Nem is kedvelte igazán. Enyhén szólva. xd
A kvantumokhoz volt köze, azért is kapta a nobelt. Nem a relativitásért. Ahhoz úgy kellet volna elmagyaráznia, hogy mindenki 100%-ig megértse. Hát az lehetetlen.
A kvantumvilágban van egy bizonyos idõhatározatlanság, ami az energiától függ. De most ezt ne keverjük ide.
Én az emberi agyról beszélek. A jelenérzetrõl.
Az elõbb írtam, hogy érzelmeknek nem sok helye a fizikában. De a mérések eredményei az emberi elmében összegzõdnek. Ilyen formán a "jelenérzet" egy közvetlen mérésnek feleltethetõ meg. Én érzem, hogy most, pillanatok sorában létezem. Miért lenne ez a másik embernél máshogy? Márpedig ha így éli át mindenki, akkor milyen jogon, mire fel lenne valaki elõrébb az "idõben"?
A QED-hez Einsteinnek nem sok köze volt. Sõt a valószínûségek fizikájához, a kvantummechanikához se sok. Nem is kedvelte igazán. Enyhén szólva. xd
A kvantumokhoz volt köze, azért is kapta a nobelt. Nem a relativitásért. Ahhoz úgy kellet volna elmagyaráznia, hogy mindenki 100%-ig megértse. Hát az lehetetlen.
A kvantumvilágban van egy bizonyos idõhatározatlanság, ami az energiától függ. De most ezt ne keverjük ide.
Én az emberi agyról beszélek. A jelenérzetrõl.
Az elõbb írtam, hogy érzelmeknek nem sok helye a fizikában. De a mérések eredményei az emberi elmében összegzõdnek. Ilyen formán a "jelenérzet" egy közvetlen mérésnek feleltethetõ meg. Én érzem, hogy most, pillanatok sorában létezem. Miért lenne ez a másik embernél máshogy? Márpedig ha így éli át mindenki, akkor milyen jogon, mire fel lenne valaki elõrébb az "idõben"?
#171
De ez már Schrödinger, és ehhez MÉG nem értek. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#169
Meg Einstein I. posztuátuma is kimondja, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó, és c.
"Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan elõjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest elõrébb járjon az "idõben"."
Einstein azt mondta, hogy "Isten nem kockajátékos." Azért mondta, mert maga sem hitte el azt (amit kiszámolt), hogy a kvantumelektrodinamika valószínûségekkel írható le. Pedig de.
"Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan elõjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest elõrébb járjon az "idõben"."
Einstein azt mondta, hogy "Isten nem kockajátékos." Azért mondta, mert maga sem hitte el azt (amit kiszámolt), hogy a kvantumelektrodinamika valószínûségekkel írható le. Pedig de.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#168
Szóval egy nem-standard elméletre gondolsz, amelynek igazolása szempontjából fontos lenne, hogy erre külön figyeljünk, és ne egyszerûen elfogadjuk alapból, hogy a fénysebesség tisztán állandó, mindenféle rejtett vagy mögöttes ok nélkül, tehát egy természetes váltószámot ad meg hossz és idõegységek között oda-vissza?
#167
Csak azt akartam megmutatni, hogy a méter is függ a fény sebességétõl.
Ha már helyesen beállított méterrudaknál szinkronizálom az órát az ugyan az, mint amikor fényjelekkel szinkronizálom. Mivel a métert eleve a fény segítségével vettem fel.
Ha már helyesen beállított méterrudaknál szinkronizálom az órát az ugyan az, mint amikor fényjelekkel szinkronizálom. Mivel a métert eleve a fény segítségével vettem fel.
#166
#165
"Ezt nem értem, mire akarsz utalni?"
Csak arra, hogy a távolság definiciója a fény futásidejétõl függ.Az idõ pedig periódikus mozgásoktól, amelyek atomi szinten szintén függenek a fény haladási sebességétõl.
Ebbõl egyszerûen levonható a végsõ következtetés, ha változik a fény sebessége, akkor minden átdefiniálódik. A méter, a másodperc. Minden a fény sebességétõl függ.
Olyannyira átdefiniálódik minden, hogy eltüteti elõlünk a fény sebességének a megváltozását.
Ezért állandó a fény sebessége.
Számunkra.
Csak arra, hogy a távolság definiciója a fény futásidejétõl függ.Az idõ pedig periódikus mozgásoktól, amelyek atomi szinten szintén függenek a fény haladási sebességétõl.
Ebbõl egyszerûen levonható a végsõ következtetés, ha változik a fény sebessége, akkor minden átdefiniálódik. A méter, a másodperc. Minden a fény sebességétõl függ.
Olyannyira átdefiniálódik minden, hogy eltüteti elõlünk a fény sebességének a megváltozását.
Ezért állandó a fény sebessége.
Számunkra.
#164
... és az órák fényjelekkel való szinkonizációjának leírása. Mire utaltál? Szerintem jól írtam le, ugyanúgy, ahogy Wheeler is leírta a fényjellel való szinkronizációt (bár Wheeler háromdimenziós ,,rácsrendszert'' írt le, én meg itt megelégedtem egydimenziós koordinátarendszerrel, mert az ollós példa szempontjából az is elég a szemléletes kép megvilágítására).
#163
Ez azért nem hülyeség, mert idõt atomórával radioaktív bomlással pontosan lehet mérni. A fény sebessége állandó, ezért ebbõl nyugodtan következik a hossz mérhetõsége.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#162
Még egy gondolat az abszolút jelenhez.
Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan elõjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest elõrébb járjon az "idõben".
Azért tettem idézõjelbe, mert az elõbb definiáltuk az idõt. Periódikusan mozognak a testek, amihez mi emberek számokat rendelünk. Ennek fényében ez a fogalom, hogy "idõben elõrébb lenni" vagy "idõben utazni" teljesen értelmetlen.
Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan elõjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest elõrébb járjon az "idõben".
Azért tettem idézõjelbe, mert az elõbb definiáltuk az idõt. Periódikusan mozognak a testek, amihez mi emberek számokat rendelünk. Ennek fényében ez a fogalom, hogy "idõben elõrébb lenni" vagy "idõben utazni" teljesen értelmetlen.
#161
Azért van létjogosultsága azon definíciónak, hogy az idõ az, amita z óra mér, mert minden más mértékegységet is mréshez kötünk. Van egy abszolút méterrúd, azzal mérhetjük a hosszúságot. Hidd el nekem, hogyha fényhez közeli sebességgel megyek, akkor megváltozik az álló méterrúd hossza is, ugyanúgy, ahogy másképp jár az óra. A baj csak annyi, hogy az emberbe beleneveltek egy olyan idõfogalmat születése után, ami fizikai szempontból nem állja meg a helyét. Ennek megértése elengedhetetlenül szükséges a relativitás-elmélet megértésében.
Ezért is nyögdécselem folyton-folyvást az alábbi hét szót: az idõ az, amit az óra mér.
Ezért is nyögdécselem folyton-folyvást az alábbi hét szót: az idõ az, amit az óra mér.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#160
Ezt nem értem, mire akarsz utalni?
Mindenesetre az egység lényegtelen, csak az a lényeg, hogy a távolságot és az idõt ,,azonos'' egységben mérjük. Méter és fényméter, vagy hüvelyk és fényhüvelyk....
Esetleg, ha az kellemesebb az ember intuíciójának, akkor fénymásodperc és másodperc, fényóra és óra stb.
Nem foglalkoztam a mértékegyég (méter) hivatalos definíciójával, mert az témánk szempontjából mellékes. Bármilyen standard jó, akár a francia õsméter is, sõt tetszõleges egység is (hüvelyk). Ha valaki jobban szereti, hogy az ,,idõalapú'' egységekbõl induljunk ki, és abból definiáljuk a hosszegységeket is, az is jó (fénymásodperc hosszegység, másodperc idõegység).
Egyszerûen csak a Wheeler által leírt ,,órák és méterrudak rendszere'' leírása volt a célom...
Mindenesetre az egység lényegtelen, csak az a lényeg, hogy a távolságot és az idõt ,,azonos'' egységben mérjük. Méter és fényméter, vagy hüvelyk és fényhüvelyk....
Esetleg, ha az kellemesebb az ember intuíciójának, akkor fénymásodperc és másodperc, fényóra és óra stb.
Nem foglalkoztam a mértékegyég (méter) hivatalos definíciójával, mert az témánk szempontjából mellékes. Bármilyen standard jó, akár a francia õsméter is, sõt tetszõleges egység is (hüvelyk). Ha valaki jobban szereti, hogy az ,,idõalapú'' egységekbõl induljunk ki, és abból definiáljuk a hosszegységeket is, az is jó (fénymásodperc hosszegység, másodperc idõegység).
Egyszerûen csak a Wheeler által leírt ,,órák és méterrudak rendszere'' leírása volt a célom...
#159
Kíváncsi vagyok, hogy kedvenc fizikatanárunk erre mit válaszol. :) De megkérdezheted a saját fizikatanárodat is, hogy mi az idõ definíciója. Az idõnek nem is lehet más definíciója, mert nem létezik. Kitalált fizikai mennyiség, ninsc olyan jeleség, amivel közvetlenül lehetne mérni. Az idõt az ember alkotta meg, hogy megmagyarázza az egymásutániságot. Majd késõbb (talán) tanulni fogod, hogy a legtöbb dolgot a fizikában idõ szerint deriválunk. A legtöbb dolognak az idõ szerinti változását vizsgáljuk. Ez az események egymás utáni kategorizálása. Emiatt szokták ezt negyedik dimenziónek hívni, mert 4 koordinátával tudok leírni egy dolog mozgását: a három dimenziós koordinátarendszeremben hol helyezkedik el, de mikor vizsgálom: éppen hol tart a mozgásban, hol tart éppen a dolog a változásban? Mikor van fenn a Nap, és mikor esik a hó? Pont a relativitás elmélet és az egymásnak fordított zseblámpák mutatták meg, hogy abszolút idõ nem létezik: a mozgó óra mást mutat, mint az álló, és a mozgó órájához képest az álló is ugynúgy mást mutat. Akkor mi az idõ? Van egy órám az egyik testen, és van egy órám a másikon. Az idõ az, amit az óra mér. Más testen van, mást mér, másképp telik az idõ. Ennyire egyszerû.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#158
A Föld ugyan így periódikus, ismétlõdõ mozgást végez. Ez megszámolható, ezzel mértéket adhatunk az idõnek.
#157
"Az óra az nem az idõt, hanem magát méri."
Az óra periódikus mozgást végez, amit mi megszámolunk.
Ez az idõ mértéke.
Ezért helyes az a megfogalmazás is, hogy az idõ az, amit az óra mér.
Ez ugyan az, amit én mondok, csak egy másik nézõpontból.
Az óra periódikus mozgást végez, amit mi megszámolunk.
Ez az idõ mértéke.
Ezért helyes az a megfogalmazás is, hogy az idõ az, amit az óra mér.
Ez ugyan az, amit én mondok, csak egy másik nézõpontból.
#156
"Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe,"
Ezzel egy gond van, ha a más sebbességgel mozgó órák más ütemben járnak, akkor mozgatás közben elállítódnak. Ezért kötötte ki Einstein a fényjeles szinkronizációt. Nem unalmában tette, hanem ez az egyetlen járható út.
Márpedig a mozgó órák más ütemben járnak.
Ezzel egy gond van, ha a más sebbességgel mozgó órák más ütemben járnak, akkor mozgatás közben elállítódnak. Ezért kötötte ki Einstein a fényjeles szinkronizációt. Nem unalmában tette, hanem ez az egyetlen járható út.
Márpedig a mozgó órák más ütemben járnak.
#154
Órákat csak fényjelekkel lehet szinkronizálni. Minden más módszer ellentétben áll a relativitás mérési utasításával.
#153
Ez a méterköves dolog nagyon bukás.
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter
Találj ki valami mást. xd
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter
Találj ki valami mást. xd
Oldal 1 / 5Következő →