202
  • toto66
    #82
    #66
    Nem lehet pontosan meghatározott időben foton kibocsátani, és egyébként is a sebesség mérésének akkor van jelentősége ha két eltérő rendszerből érkező foton sebességét akarjuk összehasonlítani, ugyanis az a kérdés a mozgás sebessége hozzáafódik vagy sem a foton sebességéhez.
    #65
    Nem azok nem mérések, hanem következtetések.
    A bolygók, tükrök, tárcsák segítségével nem megmérhetjük a foton sebességét, hanem következtethetünk rá. Ezzel az a baj, hogy a mérésnek hibája van amit elég jól lehet kezelni, a következtetésnek meg igazságértéke (igaz vagy hamis).
    Ha az alapul szolgáló feltevések közül egyik téves akkor hamis eredményt kapunk, ha kettő hamis akkor lehet hogy hamisat, lehet hogy igazat. És ez elég problémás. Az a hiba meg van, hogy azt feltételezük, azonos fotonról van szó, kérdés van-e másik hiba?
    #72 a protonokból nem potyognak fotonok, sőt nem is bocsát ki fotont.
    #73 Ha nem "mérték" (következtettek rá) volna a fény sebességét, akkor nem született volna meg a relativitás elmélete. Ugyanis pont ezért vált szükségessé a felállítása.
  • gothmog
    #81
    ugyanakkor ügyesen megkerülted a válaszadást.
  • djhambi
    #80
    U.I.: megírtam a topicban.
  • djhambi
    #79
    "[...]kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnője emailcímét, és garantáljuk, hogy jövőre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet. "

    „Nagyon sokan hiszik, hogy nagyjában-egészében tudjuk, hogyan kell oktatni a gyereket. […] Az olvasás és a matematika tanítására midenféle komoly elméletek születtek, de ha megnézzük, gyermekeink olvasni tudása nemhogy javulna, inkább romlik.” - Richard P. Feynman (Előadás, 1974. - A "mintha-tudomány") (Nobel-díj: 1965.)
  • mcganyol
    #78
    Sir Ny, remélem csak bosszantásunk céljából, szándékosan beszélsz hülyeségeket!
    kb annyi energia befektetéssel amíg idebüfögted az okosságaidat, meg is érthetted volna, miről szól a relativitás elmélet.

    négy igen a válasz, de ott tévedsz óriásit, hogy közben az időt állandónak veszed. a sebesség pedig a megtett út és az idő hányadosa. tehát nem csak a megtett út számít, hanem az is, hogy közben (bár neked 1 mp-nek tűnt) a fotonoknak pontosan 2mp telt el.

    ha csinálsz (vagy akár csak kitalálsz) egy kisérletet, ahol gyorsabban megy bármi egy másik bármihez képest, mint a fény - a saját inerciarendszerükben - borítékolok neked egy Nobel-díjat.
  • henrikk001
    #77
    Az veled a baj, h leragadtál Newtonnál.
  • Bandew
    #76
    Aham.
    Most akkor arra kérlek, hogy lépj túl a harmadik osztályos anyagon legyél szivesz! (ennél azért csak intelligensebb vagy nem?)
    Ha a fejed nem engedi, akkor kérlek tanulmányozd a müonok viselkedését, ami először bizonyította a relativitás elméletét.
    És nem utolsó sorban kérlek, hogy tanulj!
  • Sir Ny
    #75
    ennyi, köszönöm. négy igenre, vagy nemre nem voltál képes. én ezennel befejeztem.

    moikboy, bvalek2, KillerBee, torreadorz, DrRadon, Epikurosz: ha erre jártok, igazán beugorhatnátok a Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában témába.
  • highpoint
    #74
    Ejnye, no! Hát nem tetszettél érteni az iróniát?
  • djhambi
    #73
    A fénysebességet nem kell megmérni, mert ez egy természeti állandó. Nem a fény sebessége a fénysebesség, hanem egy természeti állandó, és véletlenül az elektromágneses jelenségek egymásba alakulása ilyen sebességgel halad. Valójában a fénysebesség a vákuum dielektromos állandójának és mágneses permaabilitásnak szorzatának a gyöknek a reciproka.
  • gothmog
    #72
    Valamint, felteszek egy kérdést. Ha a 80km/h (~22m/s) sebességű autódban felkapcsolod a világítást, akkor a refiből kilépő fotonok ennyivel gyorsabban, a hátsó lámpából kilépők pedig ennyivel lassabban fognak-e haladni. Vagy másként: az LHC-ben közel fénysebességgel utazó részecskéből hátrafelé majdnem álló fotonok potyognak-e ki?
    Tudod-e miért nem?
    Meg tudod-e magyarázni Newtoni fizikával, miért nem?
  • gothmog
    #71
    az a jó az internetben, hogy ha valaki valamit egyszer már leírt, azt onnantól elég csak linkelni.
    Az is jó az internetben, hogy ha valaki egyszer már vette a fáradságot, hogy elmagyarázzon valamit (mintegy nyolcvan percbe sűrítve), azt is elég csak linkelni.
    Ezzel egy csomó időt és felesleges munkát lehet megtakarítani.
  • Sir Ny
    #70
    Ó, már megint elhagyott valamit? Hát ez a Fred sose tud vigyázni a holmiaira? Ott lakik valahol Stockholmban, ha megkérdezel valakit az utcán, biztos megmutatja neked.
  • Sir Ny
    #69
    Na, akkor egy picit másképp. Felteszek neked néhány kérdést. Igennel, vagy nemmel válaszolhatsz. Ha elkezdel köntörfalazni újra, azt úgy veszem, hogy elismerted, hogy nekem van igazam. Csak igennel, vagy nemmel. Menni fog?

    Ha megy balra egy fény a vákumban egy mp-t, akkor 300 000 km-t megy?
    Igen, vagy nem?

    Ha megy jobbra egy fény a vákumban egy másodpercet, akkor 300 000km-t megy-e?
    Igen, vagy nem?

    Egy mp elteltével 600 000 kmnyire lesznek-e egymástól?
    Igen, vagy nem?

    Ha két dolog egy mp alatt 600 000 kmnyire kerül egymástól, akkor 600 000 km-vel távolodnak mp-enként?
    Igen, vagy nem?


    Ismétlem, semmi kedvem a köntörfalazásokat olvasni, mint azt már tettem megannyiszor megannyi témában.

    Ha az összes kérdésre igennel felelt, akkor gratulálunk, megnyerte a főnyereményt. Ha akár egy NEM válasz is született, akkor kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnője emailcímét, és garantáljuk, hogy jövőre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet.
  • WoodrowWilson
    #68
    Nobel-díjat hova küldhetjük?
  • Sir Ny
    #67
    nincs itt relativitás elmélet, kérem. harmadik osztályos tananyag. mész balra egy óra alatt 300 000 km-t, más megy jobbra egy óra alatt 300 000 km-t, és Einstein akár a fenekén is ugrálhat, akkor is 600 000 km-rel lesznek távolabb egymástól óránként.
  • gothmog
    #66
    "mert két mérés kell hozzá"
    Túl azon, hogy a gondolatmeneted több ponton is hibás, miért is kellene hozzá kétszer mérni a fotont? A fotont első körben ki bocsájtod egy pontosan meghatározott időpontban. Aztán megérkezik a mérési pontra. Mitől lenne ez két külön foton?
  • Bandew
    #65
    Öööö...
    Hidd el nekem, meg lehet!
    És nem csak a tükrökkel, hanem a csillagokkal, bolygókkal, aberrációval, fogaskerékkel, azaz egy csomó módon lehetséges.
  • UnnameD
    #64
    Ezt írtam én is lejjebb
  • toto66
    #63
    Szerintem a fénysebességét nem lehet megmérni.
    Amit mérésnek gondolunk az tévedés.
    Az összes mérési módszer amit olvastam tévedésen alapszik.
    Ugyanis, ha egy fotont érzékelünk, azzal megszünik létezni.
    Ezért nem lehet a sebességét megmérni, mert két mérés kell hozzá.
    Az első mérés után, már nem ugyanaz a foton mint volt.
    Pl.: A tükörről nem visszaverődik a foton, hanem a tükör atomját gerjeszti, amely rövid időn belül kibocsát egy másik foton amit mi úgy érzékelünk, mintha visszaverte volna az eredetit. Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy ennek a sebessége megegyezik az eredeti fotonéval. Mivel azt mérni nem tudjuk.
    Az elméletek meg azon a mérésen alapulnak, miszerint nem lehet nagyobb a fénysebesség mint amit mértek tükrök segítségével.
  • AgentKis
    #62
    "olyan szabad részecskéket állítva elő, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott."
    Ez érdekes, mert a kozmikus sugárzásban 10^20 eV, azaz százmillió TeV energiájú részecskék is vannak. Ezek azért csak ütköznek néha a "természetben" is. Tehát azért csak lát ilyesmit a világegyetem, nap mint nap, sőt másodpercenként is rengeteget...
  • gothmog
    #61
    Hawkig-sugárzás
    Chandrasekhar-határ
  • kvp
    #60
    Nem tudjuk mennyi a minimalis tomeg amibol mar stabil fekete lyuk lesz. Ha ket reszecske eleg kozel kerul egymashoz, amihez eleg nagy energia kell, abbol mar elvileg lehet. Persze sokkal egyszerubb lett volna megvizsgalni az urben a mar eleve jelen levo reszecskeket, mert akkor csak a detektorokat kellene felcipelni foldkoruli palyara, a reszecskek gyorsitasat elvegzi az univerzum. Ha meg tenyleg van valahol fekete lyuk, akkor az fenysebesseggel halad at a detektoron, a Foldon es tavozik a naprendszerbol. Amit meg esetleg mi keszitunk, az itt marad. Ezt csak ugy lehetne kivedeni, ha eltero lenne a ket nyalab energiaja, hogy a reszecskek utkozes utani sebessege a naprendszer szokesi sebessege folott legyen. Barmi is keszulne, az biztos azonnal tavozna is.
  • Tpe
    #59
    Ne parázz! :P Egy fekete lyuk létrehozásához, kb. egy csillagnyi anyag kellene, elég nehéz lenne azt létrehozniuk. :) Lehet kerülnek olyan közel egymáshoz részecskék, mint egy fekete lyukban, de abban a pillanatban szét is válnak. ;) Nincs mi össze tartsa őket.
  • highpoint
    #58
    Gyerekek! Egy nagyon fontos kérdés, amelyről még nem esett szó: Ha azok a felelőtlen tudósok mégis létrehoznak egy csúnya fekete lyukat, amely elnyeli a Földet és bekebelezi az emberiséget reggelire, akkor közvetlenül a CERN-hez kell benyújtani a kártérítési igényünket, vagy a biztosítónk - akinél a lakás- illetve életbiztosítási kötvényünk van - intézi az egész procedúrát?
  • WoodrowWilson
    #57
    #19-ben linkelt videót végignézed, és akkor nagyjából megértheted.
  • jhetedikj
    #56
    Én ezt nem értem. Miért?
  • Epikurosz
    #55
    Találkozzunk a Párisi Udvarban!
  • Bandew
    #54
    Jah és ugyanígy fordítva!
    Ha a fényt követed, akkor nem 200.000-el fog gyorsabban menni nálad, hanem MINDIG 300.000 km/sec lesz a különbség!
    Ez emberi aggyal felfoghatatlan? Jah hát kérem ez a relativitás elmélet!
  • Bandew
    #53
    Ha van egy űrhajód, ami 100.000 km/sec-al halad és mész mondjuk egy csillag felé, amiből a fotonok ugye 300.000 km/sec-al jönnek feléd,akkor nem 400.000 km/sec-al találkoztok, hanem ugyancsak 300.000 km/sec-al.
  • Bandew
    #52
    Pedig baromira nem így van!
  • gothmog
    #51
    Magyarul: nem érted.
  • Sir Ny
    #50
    ez számomra sokkal átláthatóbbnak és természetesebbnek tűnik...
    lehet ennek bármi köze a jobb-/balkezességnek ill. a jobb és bal agyfélteke dominálásához?
  • Sir Ny
    #49
    "Vajon mi fog történni, ha a mindent elpusztító proton összetalálkozik a mindent kibíró fémbárkával?"

    a válasz egyszerű: egy univerzumon belül nem létezhet mindent elpusztító proton (WTF?), ÉS mindent kibíró fémbárka. létezhet egy univerzum, amiben létezik egy mindent kibíró fémbárka, meg egy olyan is, amelyben van egy mindent elpusztító proton, de ez a két dolog egyszerre nem létezhetnek.
  • Sir Ny
    #48
    na figyeljetek, mer én most leírom a tutit. ha fogol két zseblámpát, és ellentétes irányba fordítod őket, akkor a belőlük kiáramló fények kétszeres fénysebességgel haladnak egymáshoz viszonyítva. tehát nem tiltja semmilyen elmélet, hogy két részecske egymáshoz viszonyítva kétszeres fénysebességgel haladjon.
  • Julius Caesar
    #47
    Főleg hogy sok köze nincs (a szereplőn kívül) a da vinci kódhoz (sztoriban) és előbb volt, mint a da vinci kód. Ez kb olyan, mintha azt mondanád, a star wars 1-2-3 része a hetedik, nyolcadik és kilencedik rész. Istenem, miért nem olvas utána senki?
  • gothmog
    #46
    És fordítva is dohányoznak. Előbb kifújják a füstöt, és csak azután szívják be.
  • AranyKéz
    #45
    > Juteszembe: Vajon mi fog történni, ha a mindent elpusztító proton összetalálkozik a mindent kibíró fémbárkával?

    Egy leírhatatlan ütközés ^^
  • GabiWong
    #44
    Naiv vagy, miért csak a felét vinnék, ha vihetik az egészet.
  • ziipp
    #43
    2008-ban durván 14000 milliárd forint volt Magyarország költségvetése. Ez 446 ezerszer fér bele a 6,25 trillióba. :P A fele kérdés nélkül izraeli számlákra utalódik; negyede Oroszországba megy, bár ott a zsidó sajtó már csap egy kis botrányt; nyolcadát magyarok teszik el; a maradékból pedig megvesszük a környező politikusokat, hogy önként adják vissza az elcsatolt területeinket. Ezzel még ki is egyeznék.