202
-
#162
Még egy gondolat az abszolút jelenhez.
Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan előjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest előrébb járjon az "időben".
Azért tettem idézőjelbe, mert az előbb definiáltuk az időt. Periódikusan mozognak a testek, amihez mi emberek számokat rendelünk. Ennek fényében ez a fogalom, hogy "időben előrébb lenni" vagy "időben utazni" teljesen értelmetlen.
-
djhambi #161 Azért van létjogosultsága azon definíciónak, hogy az idő az, amita z óra mér, mert minden más mértékegységet is mréshez kötünk. Van egy abszolút méterrúd, azzal mérhetjük a hosszúságot. Hidd el nekem, hogyha fényhez közeli sebességgel megyek, akkor megváltozik az álló méterrúd hossza is, ugyanúgy, ahogy másképp jár az óra. A baj csak annyi, hogy az emberbe beleneveltek egy olyan időfogalmat születése után, ami fizikai szempontból nem állja meg a helyét. Ennek megértése elengedhetetlenül szükséges a relativitás-elmélet megértésében.
Ezért is nyögdécselem folyton-folyvást az alábbi hét szót: az idő az, amit az óra mér. -
physis #160 Ezt nem értem, mire akarsz utalni?
Mindenesetre az egység lényegtelen, csak az a lényeg, hogy a távolságot és az időt ,,azonos'' egységben mérjük. Méter és fényméter, vagy hüvelyk és fényhüvelyk....
Esetleg, ha az kellemesebb az ember intuíciójának, akkor fénymásodperc és másodperc, fényóra és óra stb.
Nem foglalkoztam a mértékegyég (méter) hivatalos definíciójával, mert az témánk szempontjából mellékes. Bármilyen standard jó, akár a francia ősméter is, sőt tetszőleges egység is (hüvelyk). Ha valaki jobban szereti, hogy az ,,időalapú'' egységekből induljunk ki, és abból definiáljuk a hosszegységeket is, az is jó (fénymásodperc hosszegység, másodperc időegység).
Egyszerűen csak a Wheeler által leírt ,,órák és méterrudak rendszere'' leírása volt a célom... -
djhambi #159 Kíváncsi vagyok, hogy kedvenc fizikatanárunk erre mit válaszol. :) De megkérdezheted a saját fizikatanárodat is, hogy mi az idő definíciója. Az időnek nem is lehet más definíciója, mert nem létezik. Kitalált fizikai mennyiség, ninsc olyan jeleség, amivel közvetlenül lehetne mérni. Az időt az ember alkotta meg, hogy megmagyarázza az egymásutániságot. Majd később (talán) tanulni fogod, hogy a legtöbb dolgot a fizikában idő szerint deriválunk. A legtöbb dolognak az idő szerinti változását vizsgáljuk. Ez az események egymás utáni kategorizálása. Emiatt szokták ezt negyedik dimenziónek hívni, mert 4 koordinátával tudok leírni egy dolog mozgását: a három dimenziós koordinátarendszeremben hol helyezkedik el, de mikor vizsgálom: éppen hol tart a mozgásban, hol tart éppen a dolog a változásban? Mikor van fenn a Nap, és mikor esik a hó? Pont a relativitás elmélet és az egymásnak fordított zseblámpák mutatták meg, hogy abszolút idő nem létezik: a mozgó óra mást mutat, mint az álló, és a mozgó órájához képest az álló is ugynúgy mást mutat. Akkor mi az idő? Van egy órám az egyik testen, és van egy órám a másikon. Az idő az, amit az óra mér. Más testen van, mást mér, másképp telik az idő. Ennyire egyszerű. -
#158
A Föld ugyan így periódikus, ismétlődő mozgást végez. Ez megszámolható, ezzel mértéket adhatunk az időnek.
-
#157
"Az óra az nem az időt, hanem magát méri."
Az óra periódikus mozgást végez, amit mi megszámolunk.
Ez az idő mértéke.
Ezért helyes az a megfogalmazás is, hogy az idő az, amit az óra mér.
Ez ugyan az, amit én mondok, csak egy másik nézőpontból.
-
#156
"Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe,"
Ezzel egy gond van, ha a más sebbességgel mozgó órák más ütemben járnak, akkor mozgatás közben elállítódnak. Ezért kötötte ki Einstein a fényjeles szinkronizációt. Nem unalmában tette, hanem ez az egyetlen járható út.
Márpedig a mozgó órák más ütemben járnak. -
#155
Nagyon jókat írsz és igazad van.
Egyben nem értek egyet. Az abszolút jelenben. -
#154
Órákat csak fényjelekkel lehet szinkronizálni. Minden más módszer ellentétben áll a relativitás mérési utasításával.
-
#153
Ez a méterköves dolog nagyon bukás.
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter
Találj ki valami mást. xd
-
mcganyol #152 "Ez így tiszta bonyi, hogy az órákat különböző időre állítjuk be, majd a fény indítja. Nem egyszerűbb az órákat egy ugyanolyan időre beállítani, és meghatározni az indítás időpontját? Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe, minden 0 időt állítunk be, és megbeszéljük az órakezelőkkel, hogy mondjuk 15 idő múlva robbantsák a bombát?"
próbáld megérteni, hogy ami másként mozog annak másképp telik az idő.
pont ezért nem lehet őket egy teremeben "behangolni". vagyis lehet, de mire kiviszed a helyükre őket már mást fognak mutatni.
példa: reptér két atomórát összehangolnak, egyiket felteszik egy gépre másik marad a reptéren. a gép megy egy kört a Föld körül, majd visszajön. az az óra ami a gépen volt kevesebbet mutat, mint ami ott maradt. pedig bazi pontos órák voltak, ez nem mérési hiba, reprodukálható, sőt a mért különbség a relativitás elméletéből előre számolható. (ne tessék belekötni, valóban borzasztóan kicsi a repülős példánál az eltérés, de minél közelebb járunk a fénysebességhez, annál erősebben jelentkezik) -
Sir Ny #151 "Az idő az, amit az óra mér."
Az óra az nem az időt, hanem magát méri. -
Sir Ny #150 Ez így tiszta bonyi, hogy az órákat különböző időre állítjuk be, majd a fény indítja. Nem egyszerűbb az órákat egy ugyanolyan időre beállítani, és meghatározni az indítás időpontját? Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe, minden 0 időt állítunk be, és megbeszéljük az órakezelőkkel, hogy mondjuk 15 idő múlva robbantsák a bombát? -
djhambi #149 Ha kikérted a véleményemet, bár tudom magamról, hogy a témában pici vagyok, mivel nem fizikusnak készülök, de szerintem nincs abszolút jelen, hiszen nincs abszolút idő. Az idő az, amit az óra mér. Nincs időutazás és satöbbi. Csak hogy egy okos ember gondolatát idézzem, az ember időfogalma elég lassan alakul ki gyermekkorában, hiszen számára kézenfekvő, hogy ez közel van, az távol, ez nagyobb, mint a másik, de az időt csak az órán keresztül ismerehti meg. Az embereknek van egy belenevelt időfogalma, ezért tűnik úgy, hogy most csordogál az idő. Csak arra használjuk az időt, hogy le tudjuk írni az eseméynek egymásutániságát. Nem létezik egy idő nevezetű dolog, ami folyamatosan telik, csak az órakészülék kihasznál különböző fizikai, kémiai, anyagtudományi jelenségeet, hogy abból mutasson egy értéket. Az idő az, amit az óra mér, de ahogy írtad, a mozgó óra mást mér, mint egy másik, álló. Következésképpn (szerntem) nincs abszolút idő sem. Így nincs abszolút jelen, bár nem tudom pontosan, hogy mit értesz ez alatt.
#146. természetesen eljön mindennek a halála, a görögök is teljesen másképp gondolkodtak a tudományról, ők filozófiai módszerekkel akartak megismerkedni vele, hittek a számok szépségében, satöbb, az egy másik megközelítési mód, de úgy érzem, a mai pozitivista fizika a legtisztább, legpotosabb módja a környezetünk megismerésének, ahogy maga Feynman (Nobel-díj: 1965) írta, egy 1974-es előadásában, aminek A "mintha-tudomány" címet adta, hogy mire van szüksége a jövő nemzedékének? "- a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban". És akkor nincsen Tisza Tamás, Egely György, csakra, gyógyító kristályok, biolabor, sarlatánkodás, és meg lehet bízni a tudományban, és a tudomány segítségével nem fogunk kiszolgáltatódni a pénzhajhász kuruzslóknak, és pont ez a pozitivista fizika lényege: van tudomány, az van, van marhaság, ami nincs. És elhelyezhető a hit, amit a tudomány senem igazol, senem cáfol, de a hit nem használható fel emberek kiszipolyozására. Nem helyetesítheti a hit a természettudományt. Mert a természettudomány van, a hit lehet. Persze, aki hisz, annak ugyanolyan valóságos az, mint a tudomány. Ez örök vita marad.
Ó igen, a pozitivista fizika leáldozóban van, és sok ember fog szopni emiatt. -
physis #148 Az origóból indított indító fényfelvillanás után követő egy év múlva a koordinátatengely 1 fényéves hossza mentén össze lesznek hangolva az órák, precízen lehet egyidejűségről beszélni, sőt regisztrálni is. Szerencsére az ollós gondolatkísérlet nem követeli meg második referencia-rendszer bevezetését, így egyértelmű, melyik referencia-rendszerre vonatkozóan értjük az egyidejűséget. -
physis #147 Az általam megadott kísérletben a referencia-rendszer pontosan megadható, és nincs szükség második referencia-renndszer bevezetésére, ezért itt lehet egyidejűségről beszélni (automatikusan az adott referencia-rendszerre vonatkozóan értjük azt).
Úgy értettem, ahogy Wheeler Téridőfizika c. könyvében összehangolták az órákat a Wheeler által érzékletesen leírt referencia-rendszerben.
Referencia-rendszer
Tegyük fel, hogy van egy koordinátatengelyem (elég egy, most nem kell a másik), ezt méterenként beosztjuk (kilométerkövek helyett méterkövek vannak).
Minden egyes méterkőnél egyben van egy-egy óra is.
Tehát méterkövek és a hozzájuk tartozó órák hálózatából áll referencia-rendszerünk, ez alkalmas arra, hogy eseményeket regisztráljunk, és a relativitáselmélettel kapcsolatos kísérletekről, törvényszerűségekről beszélhessünk.
Az órák nem másodpercben, nem órában, nem napban mérik az időt, kényelmesebb egységet választunk az idő regisztrálására. Az idő egysége legyen a fényméter, az szükséges idő, amennyi alatt a fény egy méter távolságot megtesz.
Az órákat a következőképp hangoljuk be:
- először álló helyzetben előhangoljuk őket
- az indítást későbbre halasztjuk: külön egy indító fényjel fogja az indítást végezni
Előhangolás
Az origónál lévő órát 0 fényméter időpontra állítjuk be.
Az első méterkőnél lévő órát 1 fényméter időpontra állítjuk be
...
minden egyes órát épp annyi fénymásodperces időpontra állítunk be, ahányas méterkőnél az óra elhelyezkedik.
Indítás
Most jön az indítás. Az origóban nagyon erős fényt villantunk fel. Ez az időzítő fény eléri az egyes órákat, az órák fotocellájuk révén ezt észlelik, és az észlelés pillanatában elindulnak.
Wheeler ezt a keretet használta referencia-rendszerként, én is erre gondolok.
Egyidejűség
Ha pontosan adott a leírásoknak alapjául szolgálóreferenciarendszer, akkor nyugodtan beszélhetünk egyidejűség fogalmáról, hiszen az pontosan definiálható az adott referenciarendszerben.
Az én ollóm nem mozog gyorsan (1 mm/s-os sebességgel bőven elég összehúzni az olló pengéit, hogy a vágáspont látszólagos fénysebeség-feletti mozgása előálljon), szóval nincs szükség külön referencia-rendszer bevezetésére. -
#146
" De ez igazából csak szőrszálhasogatás."
Nem, ez a jelenleg uralkodó pozitivista fizika. De mindennek eljön a halála.
-
#145
Legyenek egy adott pillanatban t1=0 egy sor mozgó óra koordinátái
x1=-10-tól 10-ig
t1=0
t2=(t1-v*x1/(c*c))/gyök(1-v*v/(c*c))
A t2 a Lorentz transzformáció idő komponensét számolja. Az eredmény magáért beszél. A mozgó órák sora menetirányban késik. Ennek az okát leírtam, a bolygóknál eljátszott szinkronizáció nem más, mint a relativitás fényjelekkel történő óraszinkronizációja.
Azért késnek menetirányban az órák, mert a jelek valójában c+v c-v sebességgel mennek.
Na most lehet anyázni..
-
#144
A holdakkal akartam az elején a lassult periódikus mozgást bemutatni, de erre nincs szükség.
-
#143
Ott jártam, hogy a fény az éterben 300000 km/s sebességgel mozog. A Nap nagy valószínűséggel a valóságban is mozog az éterhez képest /már ha van éter./.
A következő kérdés az lehetne, hogy miért nem tudjuk kimutatni a fény c+v c-v sebességét, hiszen mi mozgunk az éterben v sebességgel.
Ennek három oka van.
Az első, hogy számunkra ez a v-sebesség nem létezik. Önmagunkhoz képest nem mozgunk.
A második ok, hogy minden periódikus mozgás lelassult, pont amiatt, hogy a fény meg minden az éter rezgései.
A harmadik kicsit bonyolultabb.
Ehhez a Naprendszeren belül kell 3 bolygó 3 saját holddal. Ezek most ne keringjenek a Nap körül, csak álljanak egy helyben. Mozognak a Naprendszerrel együtt, és mindegyik bolygó körül keringjel a saját holdja.
Az egyik a Naprenszer közepén legyen, a másik a szélén mozgásirányában, a harmadik is szélen, de a mozgási ránnyal ellentétesen.
A középső küld két radarjelet a szélső bolygókra. A radarjelek elektromágneses hullámok, mint a fény. Az éterben fénysebességgel terjednek. Mivel a Naprendszer mozog, a jelek a bolygóhoz képest c+v c-v sebességgel terjednek.
Az elöl levő bolygóhoz később fog a jel elérni, mert mozgunk az éterben. A hátsóhoz hamarabb. De ha vissza kell jelezniük a bolygóknak, akkor a visszafele tartó jelekkel pont fordított lesz a helyzet. A futásidő kiegyenlítődik, és a jelek EGYSZERRE fognak visszaérkezni a középső bolygóra.
Ha ehhez hozzáveszem, hogy a közös mozgás miatt a bolygók távolsága egymástól nem változik, már meg is van az állandó fénysebesség.
A középső bolygó azt hiszi, hogy a két szélső bolygó egyforma távolságra van tőle. Mivel a jelek egyszerre érkeztek vissza hozzá, meg van arról győződve, hogy a két bolygóra az általa kiküldött jelek EGYSZERRE értek oda. Pedig nem.
Az egyidejűség relatív. A mozgó renszer a két szélső bolygón az órákat a fényjelek megérkezési pillanatában EGYFORMA időpontra fogja állítani. A mozgó rendszer órái menetirányban késnek.
Ez a harmadik ok.
Az utóbbit majd a relativitás egyenleteivel is bemutatom.
-
#142
Most a relativitás a téma, itt nem számítanak az érzelmek.
-
Epikurosz #141 Én nem így érzem. 
-
#140
És ekkor Einstein elmélete uralkodna, hiszen amit nem tudunk kimutatni, az nincs.
/vagy van? xd/ -
#139
Vajon ha mozogna a Nap-Föld rendszer az éterben, és egy év sokkal lassabban telne, mint amíg nem mozgott az egész, észrevennénk ezt a lassulást?
Ha az atomok, kvarkok, elektronok és a fotonok is ilyen éterhullámok lennének, akkor soha semmilyen kisérlettel nem tudnánk ezt a lassulást kimutatni, mert MINDENFÉLE periódikus mozgás ugyan úgy lelassulna, mint a Föld Nap körüli mozgása.
Na ez a relativitás lényege. -
#138
Nem kell mellébeszélni, nincs szó a függésről.
Itt és most én egyetlen jelenben érzem magam. Emlékszem a múltra, de nincs jelen a "múlt". A jövő pláne nincs a jelenemben. Joggal feltételezem, hogy a Földön lévő összes ember ugyan így érzi.
Ez vajon nem egy abszolút jelen? -
#137
Hogyan lehet az, hogy a fény sebessége független a forrás sebességétől?
Gondoljunk csak bele, megy a nagy semmiben egy tárgy, és egy fotont lő ki, ami most legyen egy golyó.Ki lehet találni olyan elrendezést, ahol a golyó sebessége mindig állandó lesz, függetlenül a forrás sebességétől? Nem. Vagy legalábbis bonyolult vezérlő elektronika nélkül nehezen.
De ismert egy olyan természeti jelenség, ahol ez a feltétel automatikusan teljesül. Ilyen mondjuk a vízben terjedő rezgés. Tudom, a fény nem lehet az éter rezgése, hiszen ezt végérvényesen "megcáfolta" a Michelson-Morley kisérlet./Csak halkan megjegyzzem, annakidelyén Newton korpuszkuláris fényelméletét is megcáfolta "véglegesen" a hullámelmélet. Aztán jött a foton. www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton1.html /
Ennek ellenére, ha a fény az éter rezgése, akkor a mozgó testekben az 'idő' lassabb múlása és megérthető.
Mert mi az idő?
Periódikus, ismétlődő jelenségekhez hasonlítunk mozgásokat. A sebességet, mint a mozgás mennyiségét ezzel mérjük. Az év a Föld keringési periódusa, egy nap a forgási periódusa. A 'modern' másodperc a cézium atom egy energia-átmenetével definiált. Ez is egy periódikus mozgásból ered.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodperc
Na és akkor hol itt a magyarázat? Képzeljük el, hogy a Föld nem atomokból áll, hanem kis hullámokból. Ezek az éterhez képest állandó sebességgel haladnak. Ha a Nap áll az éterben, akkor a Föld egyszerű körpályán mozog körülötte. /valójában ez nem teljesen kör, de most ez lényegtelen./
Ha mozog a Nap, akkor a körpályákból egy spirál lesz, ami ugyanannyi fordulatra hosszabb utat jelent, a Földnek hosszabb utat kell megtennie ahhoz, hogy ugyanannyiszor megkerülje a Napot. Mivel a fény az éterhez képest mindig állandó sebességgel halad, ezért hosszabb út megtételéhez több időre lesz szükség.
Ha mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy 1 év az az idő, amig a Föld egyszer megkerüli a Napot, akkor ez az idő függeni fog a Nap éterbeli mozgásától.
-
Epikurosz #136 Mi értesz abszolút jelen alatt?
Olyant, ami nem függ a múlttól? Vagy amitől nem függ a jövő?
Hát olyan nincs, miszter. -
#135
" jelterjedés nélkül a rakéták egyszerre gyakorolnak nyomást a pengére, annak teljes hosszában."
Nincs olyan, hogy egyszerre. Helyesebben relatív. Ki szerint egyszerre?
-
#134
"Szerinted van "abszolút jelen"? "
Kerülöd az igazi kérdést. Ez az igazi kérdés. Ennek mellékesen az a vonzata, hogy ha igaz, akkor abszolút tér is van.
Nos?
-
djhambi #133 "Nincs abszolút tér? Szerintem csak nem kimutatható."
Amit nem lehet mérni, az nincs. Mert ha lenne, és bámilyen módon hatna ránk, vagy olyan dologra hatna, aminek a változása hatna valamilyen formában ránk, akkor lehetne mérni is. De ez igazából csak szőrszálhasogatás.
-
physis #132 Igazad, van, ne haragudj, nem figyeltem. Az olló száraiban nem haladhat az információ a fény sebességénél gyorsabban.
Az alábbi linkből kiderül, hogy az ollós példa ennek ellenére javítható, menthető. Nem szabad úgy használni az ollót, hogy egyszerűen csak összenyomom a szárait a fogóknál a kezemmel, és elvárom, hogy a nyomóhatás végigterjedjen az ollón.
Az ollót gondosan elő kell készíteni. Tízméterenként egy-egy rakétát teszek a pengére (a penge teljes, fényévnyi hossza mentén), és a rakétákat előre időzítem. Az időzítés következtében egymástól függetlenül, jelterjedés nélkül a rakéták egyszerre gyakorolnak nyomást a pengére, annak teljes hosszában. -
physis #131 Nagyon tetszett a kísérlet (megfigyelés). Ebből az látszik számomra most, hogy egy valós fizikai tartalommal rendelkező jelenséghez érdekes fizikai kísérletek sokasága társítható,amelyek tartalommal töltik fel az adott jelenséget. A dolog száz meg száz különböző arcal megmutatja a saját önálló fizikai érdekességét (jelen esetben eltolódások, autó példája esetében virtuális erők, indukció, mindkét példánál Doppler hatás). Egymástól függetlenül jelenségek sokasága ösztönöz arra, hogy elismerjük a fogalom fizikai jelentőségét, érdekességét. A motiváció egy idő múlva már szinte vitathatatlanná válik.
A virtuális objektumok fénysebesség feletti mozgását el lehet ismerni, de ezt a formális keretet nem töltik fel valós fizikai tartalommal érdekes kísérletek és jelenségek százai. -
physis #130 Az ollóra vonatkozó válaszom pontatlan. A teljes válasz itt olvasható:
Scott I. Chase (1993): The Superluminal Scissors -
physis #129 Javítás:
Igazából azt kellene értenem, hogy hogyan születnek a fizikai fogalmak, miért tekintek a lehetséges elképzelhető matematikai menyiségek tömkelege közül egyeseket fizikai fogalmaknak, vagyis olyan fogalmaknak, amiknek valami közvetlen fizikai jelentése, jelentősége, érdekessége van.
...
Az autó esetében a sebességnek van valami fizikai jelentése. Úgy értem, hogy jelenségek köthetők hozzá, fizikai érdekessége van, fizikai témák és jelenségek százai köthetők hozzá. -
physis #128 Sajnos, a kérdésekre nem tudok válaszolni, ahhoz ismernem kellene a relativitáselméletet.
1
"És tényleg, a két foton ,,közti térrész'' ,,valóban'' két fénysebességgel ,,dagad'' (a mi saját vonatkoztatási rendszerünkből nézve)."
A zárójeles részt kifejtenéd egy kicsit bővebben? A két foton közti térrész miért viselkedik másképpen, ha innen nézzük, meg ha onnan?
El tudom képzelni, hogy függ a vonatkoztatási rendszertől, hogyan érzékelem a távolságrész dagadását.
Ha állok, és én indítom a fotonokat jobbra meg balra, akkor két fénysebességű dagadásra következtetek, úgy, ahogy írtad.
Ha fotonok helyett kocsikat tekintek, amik háromnegyed fénysebességgel haladnak jobbra meg balra, és én nem állok a kocsikhoz képest, hanem az egyik után rohanok, akkor szerintem mindenféle köztes eredményeket kapok a kocsik közti távolság ,,dagadási'' ,,sebességére'', attól függően, milyen gyorsan rohanok.
De ezt nem tudom igazán, csak sejtem. Semmi elképzelhetetlent nem látok abban sem, hogy a távolságokat másképp mérem (pl. rövidebbnek), ha rohanok a tájhoz képest.
2
"Viszont a kétzseblámpás példa esetén meg volt egy olyan fogalom, amihez nem tartozott kísérlet, mérés, hanem külön matematikai absztrakcióval kellett megalkotni."
Melyik az? Az időt tudjuk mérni, a távolságot (az anyagtalan gumiszalagot) is. (Megmérjük, hogy milyen távol vannak egymástól a fotonok.)
Erre nem tudom a választ, pedig lehet, hogy tényleg itt húzódik a lényeg. Igazából azt kellene értelenem, hogy hogyan születnek a fizikai fogalmak, miért tekintek a lehetséges elképzelhető matematikai menyiségek tömkelege közül egyeseket fizikai fogalmaknak, vagyis olyan fogalmaknak, amiknek valami közvetlen fizikai jelentése, jelentősége, érdekessége van.
Úgy érzem, a Te gondolat kísérleted éppen ezt a témát domborítja ki (ezért is tetszett meg): megjelenik itt egy olyan fogalom, aminek -- valamilyen értelemben, de nem tudom megfogalmazni miért -- hiányzik a belső, önálló fizikai érdekessége.
Ha egy kocsiban ülök, akkor annak a sebességét nemcsak úgy mérhetem, hogy figyelem a kilométerköveket és az órámat, grafikont rajzolok, deriválok és meredekséget számítok minden egyes másodpercben. Hanem mérhetem a sebességet közvetlenül is: a kocsi sebességmérője bonyolult differenciálszámítási műveletek nélkül, valami elektromágneses indukció jelenségét felhasználva, automatikusan elém varázsolja a kocsi mindenkori pillanatnyi sebességét.
A rendőr nem kénytelen úgy mérni a gyorshajtó kocsi sebességét, hogy távcsővel leolvassa, mely kilométerórák mellett halad el a gyorshajtó, aztán azt a saját óráján leolvasott időpontokhoz társítva, grafikont rajzol, derivál, s ha a meredekség bármely pontján nagyobb, mint a sebességkorlát, akkor büntet. A rendőr e fáradságos módszer helyett radart használ, a Doppler hatás szellemes kihasználásával.
Ha az autó körben kanyarodik, vagy egy forgó tárcsán halad egyenesen, akkor virtuális erők ébrednek benne (centrifugális erő, Coriolis erő), ezek nagysága a sebességtől függ. Ezeket akár közvetlen sebességmérésre is lehetne használni.
Az autó esetében a sebességnek valami fizikai jelentése. Úgy értelem, hogy jelenségek köthetők hozzá, fizikai érdekessége van, fizikai témák és jelenségek százai köthetők hozzá.
Viszont a két foton közti térrész dagadásához nem kötődnek jelenségek. Sem Doppler-hatás, sem elektromágneses indukció, sem más jelenség nem képes közvetlenül megmérni. Nincs oksági kapcsolat a táguló térrész között. A jelenség vizsgálata valahogy kívül esik a kísérleti fizika mezsgyéjén.
Tulajdonképpen nem is lehet igazán beszélgetni róla: meg lehet említeni, de nem lehet előadások százait tartani róla. Az autó sebességéről lehet fizikai előadásait ezreit tartani (Doppler hatás, elektromágneses indukció, Coriolis erő, stb.) Ezért gondoltam, hogy sz autó sebességének közvetlen fizikai érdekessége van, a dagadó térrész esetében viszont csak valamiféle absztrakt virtuális mintázatról van szó, mint az fénynél sebesebb árnyékok esetében.
Egyébként nem tudok válaszolni a kérdésre, érzem, hogy alapvetően nem tudom a választ. -
physis #127 Nem, a zsinórban meg a csőben azért nem haladhat fénynél gyorsabban az információ, mert mindenképpen az anyag rugalmassága közvetíti a nyomást -- vagy húzást -- márpedig az anyag ellenállása az tulajdonképpen nem más, mint a szomszédos atomok elektronhéjainak taszítása. Elektromos erőhatásról van sz végső soron, az pedig nem haladhat a fénynél sebesebben.
Zsinórral (vagy csővel) lehetne üzeneteket küldeni. A cső (zsinór) igenis képes oksági kapcsolatot létesíteni az Univerzum két része között. Itt igenis érvényes a korlát: nem haladhatunk a fénynél sebesebben.
Az olló esete más, a vágási pont csak virtuális objektum, olyasmi, mint az árnyék. Nem közöl információt, nincs rá sebességi korlát. Egymástól független események olyan véletlen sorozata, amely egy látszólagos mintázat illúzióját kelti.
Magának az olló szárainak nem kell a fénynél sebesebben mozognia. Ugyanis a vágási pont terjedése valójában nem más, mint a szomszédos papírrészecskét egymást követő elhasadása. Ez pedig történhet egymástól független események sorozataként is. Nem azért hasad el a következő papírrészecske, memintha az előző papírrészeckéről odaérkezett volna egy jel. Hanem azért hasad el egy papírrészecske, mert az olló pengéje véletlenül épp úgy időzíti az elhasadás idejét. Az egyes papírrészecskék között nincsen jelterjedés, oksági kapcsolat. Tulajdonképpen itt is pici időzített bombákról van szó, amiket úgy időzítettek jóelőre, hogy épp látszólag egy fénynél sebesebb mintázatot adjanak.
Elmondom érzékletesebb példával. A Hold és a Föld között kifeszítek egy sima papírlapot. A papírlap fölé teszek egy pengét (mint egy guillotine-penge). A penge álljon teljesen vízszintesen a papír fölött. Lecsapok a guillotine-nal, mi történik? A papír elhasad, egyszerre, teljes hosszában.
Most picit ferdén állítom be a pengét. Az egyik vége 1 milliméterrel lejjebb van, mint a másik. Lecsapok vele. A picit lejjebb levő végen ey tizedmásodperccel előbb fog lehasadni a papír, mint a magasabbik pengevégen. Ha úgy tetszik, tekinthetem úgy, hgy a vágási pont egy tizedmásodperc alatt rohanta végig a Föld--Hold távolságot, tehát több mint tízszeres fénysebességgel. Azonban -- érezni -- itt sincs valódi jelterjedés, mert ez csak egy véletlen időzítés, nem pedig valódi oksági kapcsolat. Információküldésre sem használható. -
Epikurosz #126 Jóvanna, kaptok egy kis offocskás rágnivaló csontot addig is.
Jó étvágyat! -
Epikurosz #125 Várd meg az ünnepeket, mert most sok a dolgom, mert hanem az Angyal néninek üres lesz a zsebe. Majd akkor írok okosságokat, vegyítve sok butasággal is, hogy megtévesszem az ellenséget. 
-
Sir Ny #124 Ezt te dobtad be? Te nem a másikat írtad, hogy fogok egy zseblámpát, és örökké élek? -
#123
Ja, hogy konkrét dolgokról nem tárgyaltok.
Én ráérek.