Csúcson az LHC
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#102
"hanem 4 igen-nem-et válaszolj"
Pedig a válasz az, hogy nem használhatsz newtoni fizikát abban a sebességtartományban, mert ott már nem érvényes. Nem adhatod össze a sebességeket.
Pedig a válasz az, hogy nem használhatsz newtoni fizikát abban a sebességtartományban, mert ott már nem érvényes. Nem adhatod össze a sebességeket.
#101
definiáld az "a" fogalmát, a "definiáld" fogalmát, a "fogalmát" fogalmát, a ""köntörfalazás"" fogalmát.
köszi!
köszi!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#100
a fénysebesség az az egyik, amit a legpontosabban tudnak a tudósok, mivel a fénysebességet saját magából számítják ki. a méter az az út, melyet a fény mittudomén mennyi idõ alatt megtesz. tehát a fény alapból a mértékegység része. mint mondjuk a méterrúd, ami akkor, amikor legyártották, "1" volt. sem több, sem kevesebb. így a fény sebességét 100% pontossággal tudják a tudósok, mivel õk határozták meg.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#99
9. parancsolat: ne tégy hamis tanúbizonyságot.
ha összevissza hazudozol, akkor elveszted a hiteledet, és úgy jársz, mint az ember, aki farkast kiáltott, hamar meghalsz, ráadásul a pokolra is fogsz jutni. a saját érdekedben javaslom, szokj le a hazudozásról. tic-tac tic-tac tic-tac
ha összevissza hazudozol, akkor elveszted a hiteledet, és úgy jársz, mint az ember, aki farkast kiáltott, hamar meghalsz, ráadásul a pokolra is fogsz jutni. a saját érdekedben javaslom, szokj le a hazudozásról. tic-tac tic-tac tic-tac
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#98
Az a baj, hogy te az ember által felépített "határokba" kötsz bele, amibe tökre felesleges, különben nem tudnánk átláthatóvá tenni a tudományt.
Példának okáért az evolúcióban nincsenek éles határok a hüllõk és az emlõsök fejlõdése között, mégis két külön családba soroljuk õket. Miért? Hogy rendszerezzük a dolgokat!
Ha te most belekötsz a fénysebességbe, az olyan, mintha az evolúciós határokat firtatnád! Értem én mit akarsz mondani, de mi emberek vagyunk, akik mértékegységekkel próbálják megfogni a természet különbözõ viselkedéseit, mechanizmusait. Akárcsak Newton törvényei! Einstein bebizonyította, hogy nem 100%-ig pontosak, de attól még mind a mai napig ezzel dolgozunk, mert ha nem is pontos, elhanyagolható a hiba aránya és a tervezetek mûködõképesek.
A részecskegyorsítók, pedig a legpontosabban adják meg nekünk a fény sebességét MÉRÉS alapján! Nagyon jól tudjuk, hogyan nõ a részecske tömege, ahogy közelít a fénysebességhez, ebbõl pontos következtetéseket tudunk levonni kísérletek útján. És megkapjuk azt az értéket, amivel az emberiség tudományosan KÉPES dolgozni. Ennyi a lényege, nem több. Nincs a tudománynak olyan ága, amit tökéletesen ismerünk.
Magyarán baromira felesleges és idõpocsékolás a kákán is csomót keresni!
Példának okáért az evolúcióban nincsenek éles határok a hüllõk és az emlõsök fejlõdése között, mégis két külön családba soroljuk õket. Miért? Hogy rendszerezzük a dolgokat!
Ha te most belekötsz a fénysebességbe, az olyan, mintha az evolúciós határokat firtatnád! Értem én mit akarsz mondani, de mi emberek vagyunk, akik mértékegységekkel próbálják megfogni a természet különbözõ viselkedéseit, mechanizmusait. Akárcsak Newton törvényei! Einstein bebizonyította, hogy nem 100%-ig pontosak, de attól még mind a mai napig ezzel dolgozunk, mert ha nem is pontos, elhanyagolható a hiba aránya és a tervezetek mûködõképesek.
A részecskegyorsítók, pedig a legpontosabban adják meg nekünk a fény sebességét MÉRÉS alapján! Nagyon jól tudjuk, hogyan nõ a részecske tömege, ahogy közelít a fénysebességhez, ebbõl pontos következtetéseket tudunk levonni kísérletek útján. És megkapjuk azt az értéket, amivel az emberiség tudományosan KÉPES dolgozni. Ennyi a lényege, nem több. Nincs a tudománynak olyan ága, amit tökéletesen ismerünk.
Magyarán baromira felesleges és idõpocsékolás a kákán is csomót keresni!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#97
Szerintem ha bebizonyítod ezt, akkor Einstein Nobelját megkapod a szoba faláról.
Kár, hogy nem fogod, mert nem lehet. De azért kösz, jót nevettem ezen a "fénysebesség kétszeresével megy" részen. Tiszta csillagkapu.
Kár, hogy nem fogod, mert nem lehet. De azért kösz, jót nevettem ezen a "fénysebesség kétszeresével megy" részen. Tiszta csillagkapu.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#96
Az LHC-ban többnyire olyan részecskéket gyorsítanak, amiket akarnak. Más kérdés, hogy a mostani kutatásokban protonokat meg nehézionokat (konkrétan ólommagokat) fognak használni.
"tehát nagyot nem tévedtem." csak félremagyarázol
#95
a "gondolatkísérlet" mint olyan értelmezhetõ számodra? Tökmindegy, milyen hosszúságokat használsz, ha kétszer akkora távolsághoz kétszer annyi idõ kell fele akkorához meg fele annyi, akkor mi a gond a sebesség mérésével, ugyanazon a berendezésen? Nehogy kitaláld már hogy nem vagyunk elég fejlettek.
#93
Ha képzeletben felállítunk egy világot, amelyben olyan kikötések teszünk amelyek megegyeznek a valós világéval, és ebben a világban sikerül olyan modellt alkotni ami mûködik, akkor az mûködhet a valós világban is. Azért csak feltételes mód, mert a valós világban több megkötés létezik, mint az elképzeltben.
Tegyük fel, hogy a képzelt világunkban a fény sebességéhez hozzáadódik a kibocsátó objektum mozgásának sebessége. Kikötések: a foton tömege legyen nulla, a foton energiáját a frekvencia határozza meg, az elnyelt foton energiájával egyenlõ energiájú fotont bocsát ki a gerjesztett elektron.
Legyen akkora a fénysebesség, hogy a méréséhez szükséges a tükör az út meghosszabbításához.
Ha tükörhöz ér a gyorsabb foton, akkor magasabb frekvenciájú fényként viselkedik, mint a kibocsátó objektumról szemlélve (doppler)
Na most ha a tükörhõz érve a tükör egy atomjának elektronja felveszi, majd leadja a foton energiáját, akkor a leadott foton frekvenciája megegyezik, de a sebessége nem. Ezt megteheti, hiszen a mozgási energia mindkét esetben 0 volt mert a fotonnak nincs tömege. Ebben az esetben a képzelt világban nem az érkezõ, hanem az elektron által kibocsátott foton sebességét mérhetjük.
Tehát a képzelt világban nem mérhetõ meg az a jelenség amikor a mozgó tárgy sebessége hozzáadódik a foton sebességéhez.
Most az a kérdés hány eltérés van a képzelt és a valós világ között. Ez határozza meg mennyi esélye van annak lehet-e alkalmazni az elméletet.
Tegyük fel, hogy a képzelt világunkban a fény sebességéhez hozzáadódik a kibocsátó objektum mozgásának sebessége. Kikötések: a foton tömege legyen nulla, a foton energiáját a frekvencia határozza meg, az elnyelt foton energiájával egyenlõ energiájú fotont bocsát ki a gerjesztett elektron.
Legyen akkora a fénysebesség, hogy a méréséhez szükséges a tükör az út meghosszabbításához.
Ha tükörhöz ér a gyorsabb foton, akkor magasabb frekvenciájú fényként viselkedik, mint a kibocsátó objektumról szemlélve (doppler)
Na most ha a tükörhõz érve a tükör egy atomjának elektronja felveszi, majd leadja a foton energiáját, akkor a leadott foton frekvenciája megegyezik, de a sebessége nem. Ezt megteheti, hiszen a mozgási energia mindkét esetben 0 volt mert a fotonnak nincs tömege. Ebben az esetben a képzelt világban nem az érkezõ, hanem az elektron által kibocsátott foton sebességét mérhetjük.
Tehát a képzelt világban nem mérhetõ meg az a jelenség amikor a mozgó tárgy sebessége hozzáadódik a foton sebességéhez.
Most az a kérdés hány eltérés van a képzelt és a valós világ között. Ez határozza meg mennyi esélye van annak lehet-e alkalmazni az elméletet.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#92
Tehát két atom között ha nincs anyag akkor ugyan az a helyzet a fény szempontjából mint a vákumban, tehát csak a kölcsönhatás vehet el idõt, ami a sebesség csökkenéséhez vezet. Ez bizonyítja, hogy létezik az a kölcsönhatás amit leírtam!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#91
igen, én kerültem meg a válaszadást, mikor csak hatszor írtam le, hogy ne köntörfalazz, hanem 4 igen-nem-et válaszolj, de azért én kerültem meg a válaszadást. <#wow3><#wow3><#wow3>
más: elvileg én vmi olyasmit tanultam, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ testben (pl. villamos) _semmilyen_ módszerrel nem tudjuk megállapítani, hogy az éppen álldogál-e, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez-e. legalábbis vmi ilyesmi rémlik. ez így igaz, vagy rosszul emlékszem?
más: elvileg én vmi olyasmit tanultam, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ testben (pl. villamos) _semmilyen_ módszerrel nem tudjuk megállapítani, hogy az éppen álldogál-e, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez-e. legalábbis vmi ilyesmi rémlik. ez így igaz, vagy rosszul emlékszem?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#90
Had kérdezzek valamit, a Föld- Hold távolságát mérték a fénnyel, vagy a fénysebességét a Föld- Hold távolságával? C:
Szóval azért nem jó az elõbbi példa, mert azt senki nem vitatta, hogy azonos rendszerben állandó a fénysebesség.
Mos arról van szó hogy eltérõ rendszerbõl induló fénynek lehetsége-e eltérõ sebessége. Ezt nem lehet megmérni a Földön.
Például azért sem, mert a vákumban és a levegõben más sebességgel terjed a fény. És nem azért mert a levegõnek közegellenállása van, hiszen a fotonnak nincs tömege, amely kölcsönhatásba léphetne a levegõ részecskéivel. Hanem azért mert a levegõ elektronjaival lép kölcsönhatásba, úgy mint a tükörnél leírtam. Ha a gerjesztett atomok elektronjai a foton haladási irányán nem változtatnak jelentõsen akkor az anyag átlátszó, Ha zömében ellentétes irányba veri vissza, akkor tükör.
Ha ebbõl indulunk ki akkor a levegõn annyival több idõ alatt halad át a fény, amennyi idõt gerjesztve tölt el az atom elektronja, két atom között a fénysebesség állandó.
Tehát amint a távoli objektum fénye a légkörbe lép, már állandó is a sebessége. Ezért nem lehet kimutatni eltérést a mozgó és álló objektum fényének sebessége között.
Szóval azért nem jó az elõbbi példa, mert azt senki nem vitatta, hogy azonos rendszerben állandó a fénysebesség.
Mos arról van szó hogy eltérõ rendszerbõl induló fénynek lehetsége-e eltérõ sebessége. Ezt nem lehet megmérni a Földön.
Például azért sem, mert a vákumban és a levegõben más sebességgel terjed a fény. És nem azért mert a levegõnek közegellenállása van, hiszen a fotonnak nincs tömege, amely kölcsönhatásba léphetne a levegõ részecskéivel. Hanem azért mert a levegõ elektronjaival lép kölcsönhatásba, úgy mint a tükörnél leírtam. Ha a gerjesztett atomok elektronjai a foton haladási irányán nem változtatnak jelentõsen akkor az anyag átlátszó, Ha zömében ellentétes irányba veri vissza, akkor tükör.
Ha ebbõl indulunk ki akkor a levegõn annyival több idõ alatt halad át a fény, amennyi idõt gerjesztve tölt el az atom elektronja, két atom között a fénysebesség állandó.
Tehát amint a távoli objektum fénye a légkörbe lép, már állandó is a sebessége. Ezért nem lehet kimutatni eltérést a mozgó és álló objektum fényének sebessége között.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#89
Én nem ezt mondtam. Azt monatm, hogy a fénysebességet nem kell mérni. Viszont a fénynek a sebessége már mérehtõ. Nem tudom, érezhetõ-e a különbség.
Amúgy ha jól tudom, úgy mérték meg a fény seességét, hogy Simonyi Károly radarral megvilágította a Holdat, aminek a távolságát ismerte, az elektromágneses hullám frekvenciáját ismerte, és a visszavert radarjel fázisát az eredetihez viszonyította, és a távolság kétszeresén létrejövõ fáziseltolódásból aszámolta ki az eltelt idõt, amibõl pedig az elektromágneses hullám sebességét. Szóval húzzák ki magukat a magyarok és villamosmérnökök, mert ebben megelõztük az amcsikat, holott második világháború utáni roncs állapotok között építette a szerkezetet Simonyi, míg az amcsik egy többmillió dolláros készülékkel próbálkoztak, és így is megelõztük õket.
Amúgy ha jól tudom, úgy mérték meg a fény seességét, hogy Simonyi Károly radarral megvilágította a Holdat, aminek a távolságát ismerte, az elektromágneses hullám frekvenciáját ismerte, és a visszavert radarjel fázisát az eredetihez viszonyította, és a távolság kétszeresén létrejövõ fáziseltolódásból aszámolta ki az eltelt idõt, amibõl pedig az elektromágneses hullám sebességét. Szóval húzzák ki magukat a magyarok és villamosmérnökök, mert ebben megelõztük az amcsikat, holott második világháború utáni roncs állapotok között építette a szerkezetet Simonyi, míg az amcsik egy többmillió dolláros készülékkel próbálkoztak, és így is megelõztük õket.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#88
Na, jó, de ez a képlet konvención alapul, nem?
Kara kánként folytatom tanításom.
#87
Ezt nem akarom cáfolni, csak arra akarok rávilágítani, hogy ami alapján így gondoljuk az nem biztos, hogy így is van.
Mivel nem tudjuk méréssel igazolni, mert amit mérésnek gondolunk az nem azt méri amit mi gondolunk hogy mér.
A "megmérés" szó alatt a következõkben következtetést értek.
Tehát mikor "megmérték" egy távolódó, vagy közeledõ égitestrõl érkezõ foton sebességét akkor nem is azt mérték, hanem egy másik foton sebességét amely már nem arról az égitestrõl indult.
Ugyanis képzelj el két hullám ütközését, nem visszapattannak egymásról. Tehát mikor a foton elektronnal ütközik nem lepattan róla, hanem az elektront gerjesztett állapotba hozza a foton pedig megsemmisül, majd az elektron elvesztve a gerjesztett állapotát kibocsájt egy fotont, de ez már nem ugyanaz a foton.
Mit nem lehet ezen érteni?
Én leírtam, hogy ha következtetünk, akkor az alapfeltevések hamis, vagy igaz volta befolyásolhatja az eredményt és nem tudhatjuk milyenre.
Az egy alapfeltételezés volt mindig, hogy az égitestrõl érkezõ foton sebességére következtetünk azokkal az eszközökkel amelyekkel mérni véljük a fénysebességet.
Mivel nem tudjuk méréssel igazolni, mert amit mérésnek gondolunk az nem azt méri amit mi gondolunk hogy mér.
A "megmérés" szó alatt a következõkben következtetést értek.
Tehát mikor "megmérték" egy távolódó, vagy közeledõ égitestrõl érkezõ foton sebességét akkor nem is azt mérték, hanem egy másik foton sebességét amely már nem arról az égitestrõl indult.
Ugyanis képzelj el két hullám ütközését, nem visszapattannak egymásról. Tehát mikor a foton elektronnal ütközik nem lepattan róla, hanem az elektront gerjesztett állapotba hozza a foton pedig megsemmisül, majd az elektron elvesztve a gerjesztett állapotát kibocsájt egy fotont, de ez már nem ugyanaz a foton.
Mit nem lehet ezen érteni?
Én leírtam, hogy ha következtetünk, akkor az alapfeltevések hamis, vagy igaz volta befolyásolhatja az eredményt és nem tudhatjuk milyenre.
Az egy alapfeltételezés volt mindig, hogy az égitestrõl érkezõ foton sebességére következtetünk azokkal az eszközökkel amelyekkel mérni véljük a fénysebességet.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#86
Kevered a szezont a fazonnal:
1 fotonnal te nem írsz semmit, nem hogy DVD-t. ráadásul Csak annyira pontosan meghatározott a fotonok kibocsátásának ideje hogy a DVD írásnak megfeleljen, ez pedig elmarad a méréshez szükséges pontosságtól.
Arra megint nem válaszoltál, Hogyan méred meg egy távolodó égitestbõl érkezett foton sebességét?
Egyébként 1m-en a jelenlegi eszközök nem "mérik" a fénysebességét, sem 2m-en sem 100m-en.
Más az LHC töbnyire protonokat gyorsít, tehát nagyot nem tévedtem.
lHC
1 fotonnal te nem írsz semmit, nem hogy DVD-t. ráadásul Csak annyira pontosan meghatározott a fotonok kibocsátásának ideje hogy a DVD írásnak megfeleljen, ez pedig elmarad a méréshez szükséges pontosságtól.
Arra megint nem válaszoltál, Hogyan méred meg egy távolodó égitestbõl érkezett foton sebességét?
Egyébként 1m-en a jelenlegi eszközök nem "mérik" a fénysebességét, sem 2m-en sem 100m-en.
Más az LHC töbnyire protonokat gyorsít, tehát nagyot nem tévedtem.
lHC
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#85
A sebességek összegével kapcsolatos vitához egy hozzászólás: két sebesség összegét nem azok algebrai összege adja, hanem a következõ képlet:
v = (u1+u2)/(1+u1*u2/c^2)
Három példa arra mennyire nagyszerû ez a képlet:
1.) u1 = 0,03km/s u2=0,03km/s (0,03km/s=108km/h) algebrai összegük 216km/h, képlet szerint
215,999999352000001943999994168 km/h. Mivel a különbség elhanyagolható, kis sebességeknél megfelel az algebrai összeg is.
2.) u1 = 200.000km/s u2 = 200.000km/s a helyes eredmény ~ 276.923km/s
3.) u1 = c u2 =c (c=300.000km/s) (c+c)/(1+ c^2 / c^2)=(2*c)/(1+1)=c!
Nincs a fény sebességénél nagyobb sebesség, bármilyen viszonyitási rendszert is választanánk.
v = (u1+u2)/(1+u1*u2/c^2)
Három példa arra mennyire nagyszerû ez a képlet:
1.) u1 = 0,03km/s u2=0,03km/s (0,03km/s=108km/h) algebrai összegük 216km/h, képlet szerint
215,999999352000001943999994168 km/h. Mivel a különbség elhanyagolható, kis sebességeknél megfelel az algebrai összeg is.
2.) u1 = 200.000km/s u2 = 200.000km/s a helyes eredmény ~ 276.923km/s
3.) u1 = c u2 =c (c=300.000km/s) (c+c)/(1+ c^2 / c^2)=(2*c)/(1+1)=c!
Nincs a fény sebességénél nagyobb sebesség, bármilyen viszonyitási rendszert is választanánk.
#84
"a protonokból nem potyognak fotonok, sõt nem is bocsát ki fotont."
nézd csak mit írtam: "közel fénysebességgel utazó részecskébõl hátrafelé majdnem álló fotonok potyognak-e ki?" hol olvastál te protont?
miért nem használod az internetet, mielött elkezdenél hülyeségeket beszélni?
nézd csak mit írtam: "közel fénysebességgel utazó részecskébõl hátrafelé majdnem álló fotonok potyognak-e ki?" hol olvastál te protont?
miért nem használod az internetet, mielött elkezdenél hülyeségeket beszélni?
#83
"Nem lehet pontosan meghatározott idõben foton kibocsátani" :)))
Mármost dvd-író a számítógépedben van-e? Akkor majd egyszer számold ki hogy pl. 16x-os dvd írásnál másodpercenként hányszor kell az írólézert ki-be kapcsolni, és hogy ez idõben milyen szintû pontosság egy ~5000.-Ft-os íróban.
És akkor most nézzünk a mérést. kiadjuk az impulzust, és mondjuk 1m-el odébb mérjük a beérkezésig eltelt idõt. kijön egy eredmény. Aztán 2m-en mérünk. az elöbbi duplája lesz. aztán száz méteren mérünk. Az eredeti százszorosa lesz. Mi a problémád ezzel?
Mármost dvd-író a számítógépedben van-e? Akkor majd egyszer számold ki hogy pl. 16x-os dvd írásnál másodpercenként hányszor kell az írólézert ki-be kapcsolni, és hogy ez idõben milyen szintû pontosság egy ~5000.-Ft-os íróban.
És akkor most nézzünk a mérést. kiadjuk az impulzust, és mondjuk 1m-el odébb mérjük a beérkezésig eltelt idõt. kijön egy eredmény. Aztán 2m-en mérünk. az elöbbi duplája lesz. aztán száz méteren mérünk. Az eredeti százszorosa lesz. Mi a problémád ezzel?
#82
#66
Nem lehet pontosan meghatározott idõben foton kibocsátani, és egyébként is a sebesség mérésének akkor van jelentõsége ha két eltérõ rendszerbõl érkezõ foton sebességét akarjuk összehasonlítani, ugyanis az a kérdés a mozgás sebessége hozzáafódik vagy sem a foton sebességéhez.
#65
Nem azok nem mérések, hanem következtetések.
A bolygók, tükrök, tárcsák segítségével nem megmérhetjük a foton sebességét, hanem következtethetünk rá. Ezzel az a baj, hogy a mérésnek hibája van amit elég jól lehet kezelni, a következtetésnek meg igazságértéke (igaz vagy hamis).
Ha az alapul szolgáló feltevések közül egyik téves akkor hamis eredményt kapunk, ha kettõ hamis akkor lehet hogy hamisat, lehet hogy igazat. És ez elég problémás. Az a hiba meg van, hogy azt feltételezük, azonos fotonról van szó, kérdés van-e másik hiba?
#72 a protonokból nem potyognak fotonok, sõt nem is bocsát ki fotont.
#73 Ha nem "mérték" (következtettek rá) volna a fény sebességét, akkor nem született volna meg a relativitás elmélete. Ugyanis pont ezért vált szükségessé a felállítása.
Nem lehet pontosan meghatározott idõben foton kibocsátani, és egyébként is a sebesség mérésének akkor van jelentõsége ha két eltérõ rendszerbõl érkezõ foton sebességét akarjuk összehasonlítani, ugyanis az a kérdés a mozgás sebessége hozzáafódik vagy sem a foton sebességéhez.
#65
Nem azok nem mérések, hanem következtetések.
A bolygók, tükrök, tárcsák segítségével nem megmérhetjük a foton sebességét, hanem következtethetünk rá. Ezzel az a baj, hogy a mérésnek hibája van amit elég jól lehet kezelni, a következtetésnek meg igazságértéke (igaz vagy hamis).
Ha az alapul szolgáló feltevések közül egyik téves akkor hamis eredményt kapunk, ha kettõ hamis akkor lehet hogy hamisat, lehet hogy igazat. És ez elég problémás. Az a hiba meg van, hogy azt feltételezük, azonos fotonról van szó, kérdés van-e másik hiba?
#72 a protonokból nem potyognak fotonok, sõt nem is bocsát ki fotont.
#73 Ha nem "mérték" (következtettek rá) volna a fény sebességét, akkor nem született volna meg a relativitás elmélete. Ugyanis pont ezért vált szükségessé a felállítása.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#80
U.I.: megírtam a topicban.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#79
"<...>kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnõje emailcímét, és garantáljuk, hogy jövõre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet. "
„Nagyon sokan hiszik, hogy nagyjában-egészében tudjuk, hogyan kell oktatni a gyereket. <…> Az olvasás és a matematika tanítására midenféle komoly elméletek születtek, de ha megnézzük, gyermekeink olvasni tudása nemhogy javulna, inkább romlik.” - Richard P. Feynman (Elõadás, 1974. - A "mintha-tudomány") (Nobel-díj: 1965.)
„Nagyon sokan hiszik, hogy nagyjában-egészében tudjuk, hogyan kell oktatni a gyereket. <…> Az olvasás és a matematika tanítására midenféle komoly elméletek születtek, de ha megnézzük, gyermekeink olvasni tudása nemhogy javulna, inkább romlik.” - Richard P. Feynman (Elõadás, 1974. - A "mintha-tudomány") (Nobel-díj: 1965.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#78
Sir Ny, remélem csak bosszantásunk céljából, szándékosan beszélsz hülyeségeket!
kb annyi energia befektetéssel amíg idebüfögted az okosságaidat, meg is érthetted volna, mirõl szól a relativitás elmélet.
négy igen a válasz, de ott tévedsz óriásit, hogy közben az idõt állandónak veszed. a sebesség pedig a megtett út és az idõ hányadosa. tehát nem csak a megtett út számít, hanem az is, hogy közben (bár neked 1 mp-nek tûnt) a fotonoknak pontosan 2mp telt el.
ha csinálsz (vagy akár csak kitalálsz) egy kisérletet, ahol gyorsabban megy bármi egy másik bármihez képest, mint a fény - a saját inerciarendszerükben - borítékolok neked egy Nobel-díjat.
kb annyi energia befektetéssel amíg idebüfögted az okosságaidat, meg is érthetted volna, mirõl szól a relativitás elmélet.
négy igen a válasz, de ott tévedsz óriásit, hogy közben az idõt állandónak veszed. a sebesség pedig a megtett út és az idõ hányadosa. tehát nem csak a megtett út számít, hanem az is, hogy közben (bár neked 1 mp-nek tûnt) a fotonoknak pontosan 2mp telt el.
ha csinálsz (vagy akár csak kitalálsz) egy kisérletet, ahol gyorsabban megy bármi egy másik bármihez képest, mint a fény - a saját inerciarendszerükben - borítékolok neked egy Nobel-díjat.
Elösször lõjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#77
Az veled a baj, h leragadtál Newtonnál.
#76
Aham.
Most akkor arra kérlek, hogy lépj túl a harmadik osztályos anyagon legyél szivesz! (ennél azért csak intelligensebb vagy nem?)
Ha a fejed nem engedi, akkor kérlek tanulmányozd a müonok viselkedését, ami elõször bizonyította a relativitás elméletét.
És nem utolsó sorban kérlek, hogy tanulj!
Most akkor arra kérlek, hogy lépj túl a harmadik osztályos anyagon legyél szivesz! (ennél azért csak intelligensebb vagy nem?)
Ha a fejed nem engedi, akkor kérlek tanulmányozd a müonok viselkedését, ami elõször bizonyította a relativitás elméletét.
És nem utolsó sorban kérlek, hogy tanulj!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#75
ennyi, köszönöm. négy igenre, vagy nemre nem voltál képes. én ezennel befejeztem.
moikboy, bvalek2, KillerBee, torreadorz, DrRadon, Epikurosz: ha erre jártok, igazán beugorhatnátok a Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában témába.
moikboy, bvalek2, KillerBee, torreadorz, DrRadon, Epikurosz: ha erre jártok, igazán beugorhatnátok a Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában témába.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#74
Ejnye, no! Hát nem tetszettél érteni az iróniát? <#awink>
#73
A fénysebességet nem kell megmérni, mert ez egy természeti állandó. Nem a fény sebessége a fénysebesség, hanem egy természeti állandó, és véletlenül az elektromágneses jelenségek egymásba alakulása ilyen sebességgel halad. Valójában a fénysebesség a vákuum dielektromos állandójának és mágneses permaabilitásnak szorzatának a gyöknek a reciproka.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#72
Valamint, felteszek egy kérdést. Ha a 80km/h (~22m/s) sebességû autódban felkapcsolod a világítást, akkor a refibõl kilépõ fotonok ennyivel gyorsabban, a hátsó lámpából kilépõk pedig ennyivel lassabban fognak-e haladni. Vagy másként: az LHC-ben közel fénysebességgel utazó részecskébõl hátrafelé majdnem álló fotonok potyognak-e ki?
Tudod-e miért nem?
Meg tudod-e magyarázni Newtoni fizikával, miért nem?
Tudod-e miért nem?
Meg tudod-e magyarázni Newtoni fizikával, miért nem?
#71
az a jó az internetben, hogy ha valaki valamit egyszer már leírt, azt onnantól elég csak linkelni.
Az is jó az internetben, hogy ha valaki egyszer már vette a fáradságot, hogy elmagyarázzon valamit (mintegy nyolcvan percbe sûrítve), azt is elég csak linkelni.
Ezzel egy csomó idõt és felesleges munkát lehet megtakarítani.
Az is jó az internetben, hogy ha valaki egyszer már vette a fáradságot, hogy elmagyarázzon valamit (mintegy nyolcvan percbe sûrítve), azt is elég csak linkelni.
Ezzel egy csomó idõt és felesleges munkát lehet megtakarítani.
#70
Ó, már megint elhagyott valamit? Hát ez a Fred sose tud vigyázni a holmiaira? Ott lakik valahol Stockholmban, ha megkérdezel valakit az utcán, biztos megmutatja neked.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#69
Na, akkor egy picit másképp. Felteszek neked néhány kérdést. Igennel, vagy nemmel válaszolhatsz. Ha elkezdel köntörfalazni újra, azt úgy veszem, hogy elismerted, hogy nekem van igazam. Csak igennel, vagy nemmel. Menni fog?
Ha megy balra egy fény a vákumban egy mp-t, akkor 300 000 km-t megy?
Igen, vagy nem?
Ha megy jobbra egy fény a vákumban egy másodpercet, akkor 300 000km-t megy-e?
Igen, vagy nem?
Egy mp elteltével 600 000 kmnyire lesznek-e egymástól?
Igen, vagy nem?
Ha két dolog egy mp alatt 600 000 kmnyire kerül egymástól, akkor 600 000 km-vel távolodnak mp-enként?
Igen, vagy nem?
Ismétlem, semmi kedvem a köntörfalazásokat olvasni, mint azt már tettem megannyiszor megannyi témában.
Ha az összes kérdésre igennel felelt, akkor gratulálunk, megnyerte a fõnyereményt. Ha akár egy NEM válasz is született, akkor kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnõje emailcímét, és garantáljuk, hogy jövõre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet.
Ha megy balra egy fény a vákumban egy mp-t, akkor 300 000 km-t megy?
Igen, vagy nem?
Ha megy jobbra egy fény a vákumban egy másodpercet, akkor 300 000km-t megy-e?
Igen, vagy nem?
Egy mp elteltével 600 000 kmnyire lesznek-e egymástól?
Igen, vagy nem?
Ha két dolog egy mp alatt 600 000 kmnyire kerül egymástól, akkor 600 000 km-vel távolodnak mp-enként?
Igen, vagy nem?
Ismétlem, semmi kedvem a köntörfalazásokat olvasni, mint azt már tettem megannyiszor megannyi témában.
Ha az összes kérdésre igennel felelt, akkor gratulálunk, megnyerte a fõnyereményt. Ha akár egy NEM válasz is született, akkor kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnõje emailcímét, és garantáljuk, hogy jövõre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Nobel-díjat hova küldhetjük?<#vigyor>
#67
nincs itt relativitás elmélet, kérem. harmadik osztályos tananyag. mész balra egy óra alatt 300 000 km-t, más megy jobbra egy óra alatt 300 000 km-t, és Einstein akár a fenekén is ugrálhat, akkor is 600 000 km-rel lesznek távolabb egymástól óránként.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#66
"mert két mérés kell hozzá"
Túl azon, hogy a gondolatmeneted több ponton is hibás, miért is kellene hozzá kétszer mérni a fotont? A fotont elsõ körben ki bocsájtod egy pontosan meghatározott idõpontban. Aztán megérkezik a mérési pontra. Mitõl lenne ez két külön foton?
Túl azon, hogy a gondolatmeneted több ponton is hibás, miért is kellene hozzá kétszer mérni a fotont? A fotont elsõ körben ki bocsájtod egy pontosan meghatározott idõpontban. Aztán megérkezik a mérési pontra. Mitõl lenne ez két külön foton?
#65
Öööö...
Hidd el nekem, meg lehet!
És nem csak a tükrökkel, hanem a csillagokkal, bolygókkal, aberrációval, fogaskerékkel, azaz egy csomó módon lehetséges.
Hidd el nekem, meg lehet!
És nem csak a tükrökkel, hanem a csillagokkal, bolygókkal, aberrációval, fogaskerékkel, azaz egy csomó módon lehetséges.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#64
Ezt írtam én is lejjebb <#vigyor0>
#63
Szerintem a fénysebességét nem lehet megmérni.
Amit mérésnek gondolunk az tévedés.
Az összes mérési módszer amit olvastam tévedésen alapszik.
Ugyanis, ha egy fotont érzékelünk, azzal megszünik létezni.
Ezért nem lehet a sebességét megmérni, mert két mérés kell hozzá.
Az elsõ mérés után, már nem ugyanaz a foton mint volt.
Pl.: A tükörrõl nem visszaverõdik a foton, hanem a tükör atomját gerjeszti, amely rövid idõn belül kibocsát egy másik foton amit mi úgy érzékelünk, mintha visszaverte volna az eredetit. Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy ennek a sebessége megegyezik az eredeti fotonéval. Mivel azt mérni nem tudjuk.
Az elméletek meg azon a mérésen alapulnak, miszerint nem lehet nagyobb a fénysebesség mint amit mértek tükrök segítségével.
Amit mérésnek gondolunk az tévedés.
Az összes mérési módszer amit olvastam tévedésen alapszik.
Ugyanis, ha egy fotont érzékelünk, azzal megszünik létezni.
Ezért nem lehet a sebességét megmérni, mert két mérés kell hozzá.
Az elsõ mérés után, már nem ugyanaz a foton mint volt.
Pl.: A tükörrõl nem visszaverõdik a foton, hanem a tükör atomját gerjeszti, amely rövid idõn belül kibocsát egy másik foton amit mi úgy érzékelünk, mintha visszaverte volna az eredetit. Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy ennek a sebessége megegyezik az eredeti fotonéval. Mivel azt mérni nem tudjuk.
Az elméletek meg azon a mérésen alapulnak, miszerint nem lehet nagyobb a fénysebesség mint amit mértek tükrök segítségével.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#62
"olyan szabad részecskéket állítva elõ, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott."
Ez érdekes, mert a kozmikus sugárzásban 10^20 eV, azaz százmillió TeV energiájú részecskék is vannak. Ezek azért csak ütköznek néha a "természetben" is. Tehát azért csak lát ilyesmit a világegyetem, nap mint nap, sõt másodpercenként is rengeteget...
Ez érdekes, mert a kozmikus sugárzásban 10^20 eV, azaz százmillió TeV energiájú részecskék is vannak. Ezek azért csak ütköznek néha a "természetben" is. Tehát azért csak lát ilyesmit a világegyetem, nap mint nap, sõt másodpercenként is rengeteget...
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#60
Nem tudjuk mennyi a minimalis tomeg amibol mar stabil fekete lyuk lesz. Ha ket reszecske eleg kozel kerul egymashoz, amihez eleg nagy energia kell, abbol mar elvileg lehet. Persze sokkal egyszerubb lett volna megvizsgalni az urben a mar eleve jelen levo reszecskeket, mert akkor csak a detektorokat kellene felcipelni foldkoruli palyara, a reszecskek gyorsitasat elvegzi az univerzum. Ha meg tenyleg van valahol fekete lyuk, akkor az fenysebesseggel halad at a detektoron, a Foldon es tavozik a naprendszerbol. Amit meg esetleg mi keszitunk, az itt marad. Ezt csak ugy lehetne kivedeni, ha eltero lenne a ket nyalab energiaja, hogy a reszecskek utkozes utani sebessege a naprendszer szokesi sebessege folott legyen. Barmi is keszulne, az biztos azonnal tavozna is.
#59
Ne parázz! :P Egy fekete lyuk létrehozásához, kb. egy csillagnyi anyag kellene, elég nehéz lenne azt létrehozniuk. :) Lehet kerülnek olyan közel egymáshoz részecskék, mint egy fekete lyukban, de abban a pillanatban szét is válnak. ;) Nincs mi össze tartsa õket.
Tpe - http://www.daciaklub.hu
#58
Gyerekek! Egy nagyon fontos kérdés, amelyrõl még nem esett szó: Ha azok a felelõtlen tudósok mégis létrehoznak egy csúnya fekete lyukat, amely elnyeli a Földet és bekebelezi az emberiséget reggelire, akkor közvetlenül a CERN-hez kell benyújtani a kártérítési igényünket, vagy a biztosítónk - akinél a lakás- illetve életbiztosítási kötvényünk van - intézi az egész procedúrát? <#fejvakaras>
#19-ben linkelt videót végignézed, és akkor nagyjából megértheted.
#55
Találkozzunk a Párisi Udvarban!
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Jah és ugyanígy fordítva!
Ha a fényt követed, akkor nem 200.000-el fog gyorsabban menni nálad, hanem MINDIG 300.000 km/sec lesz a különbség!
Ez emberi aggyal felfoghatatlan? Jah hát kérem ez a relativitás elmélet!
Ha a fényt követed, akkor nem 200.000-el fog gyorsabban menni nálad, hanem MINDIG 300.000 km/sec lesz a különbség!
Ez emberi aggyal felfoghatatlan? Jah hát kérem ez a relativitás elmélet!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#53
Ha van egy ûrhajód, ami 100.000 km/sec-al halad és mész mondjuk egy csillag felé, amibõl a fotonok ugye 300.000 km/sec-al jönnek feléd,akkor nem 400.000 km/sec-al találkoztok, hanem ugyancsak 300.000 km/sec-al.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.