130
-
#130
Carl Sagan asszem már jó régen megmondta, hogy a Holdon található viz. -
Epikurosz #129 A fiúk a bányában dolgoznak!
![]()
-
Sir Ny #128 http://www.sg.hu/cikkek/61308/valami_nincs_rendben_a_holddal -
Sir Ny #127 nem volt valami olyasmi, hogy a Hold egy nagy kavics, ami egyszer beleütközött a Földbe, majd lepattant onnan? hát akkor logikus, hogy a Földről loccsant a Holdra a víz. -
Raketkilla #126 Te miért ócsárolsz mindenkit? Te mindenkinek gúnyosan szólsz vissza, mintha te mindenhez értelnél... Ez egy rossz emberi tulajdonság... -
halgatyó #125 Az O a Hold kőzeteiben bennevan. A gond inkább az, hogy a Hold nem tudja megtartani a gázokat és a vízgőzt, ezért ami a talajból kipárolog, az gyakorlatilag azonnal el is illan.
Nemrég volt egy nagyon érdekes cikk a Hold sarkvidéki krátereinek a mélyén kialakult igen alacsony hőmérsékletről. Bennem az a benyomás alakult ki, hogy elméletileg mégcsak saccolni sem lehet a holdfelszín közelében (a "talajban") levő víz mennyiségét. Mindenképpen csak rengeteg méréssel dönthető el. -
#124
De egyeseknek ez pénzt ér meg. A mai világ arról szól, hogy a sok hülyének add el dárgán a szarodat. Egyes cégeknél a marketing osztály nagyobb, mint a tervező részleg. A NASA-nál is a közönségkapcsolatokkal foglalkozó és PR részleget bővítették a Challenger katasztrófa előtt, a biztonságért felelős igazgató állása meg X ideje betöltetlen volt... -
babajaga #123 Baktériumok szárazon nem tudnak alkoholt erjeszteni. Csak az a butaság hogy mintha különleges lenne az a víz, holott ha hozzáöntik a cefréhez akkor ugyanaz lesz mint a mostani. -
#122
Tehát kell víz. A víz meg lírtam, hogy honnan jön. Nekem csak mestélték, nem vagyok whiskey szakértő. -
babajaga #121 "Hold felületét igen jelentős mennnyiségű hidrogén érte már, tehát volt "alapanyag"
Hát az O? -
babajaga #120 "van olyan whiskey amit azzal reklámoznak, hogy sarki gleccserjéből készül"
Vízből? Aki ezt kitalálta kémiai analfabéta. Amikor az erjesztéshez cefrekészítéshez vízet öntenek az máris olyan mint bármelyik víz. Csak azért kell a víz mert a baktériumok szárazon nem erjesztenek. -
#119
Nekem viccesen az jutott eszembe, hogy van olyan whiskey amit azzal reklámoznak, hogy sarki gleccserjéből készül, mert nagyon öreg víz és természetes állapotában tiszta. Most akkor az lesz a menő pia, ami holdi jégből készült? Az ára lesz csillagászati. :) -
halgatyó #118 Ne kötekeggyetek má... romboljátok ennek a fórumnak a tudományos sznvonalát és erősítitek a NEMtudományos vonásait. Ne csináljunk Index fórumot ide is, egymás aprításával 30ezer hozzászóláson keresztül:-(
Vegyetek példát rólam. Engem is lehülyézett csúnyán egy zsugoragyú nemrég valamelyik fórum végén, mégsem reagáltam rá. Kifutott topicok végére nem írok, 1 héttel később. Ennyi.
Sokkal érdekesebb, hogy honnan van a Holdon a víz, és miért pont annyi. Miért nem kevesebb vagy több. Lehetne ugyanis sokkal több is, azt jól meg lehetne magyarázni (a Nap másodpercenként 700millió tonna anyagot veszít, ami napszél -- főleg protonok -- formájában egy 150millió km sugarú gömb felületén oszlik szét. Ebből kiszámítható, hogy a Hold felületét igen jelentős mennnyiségű hidrogén érte már, tehát volt "alapanyag")
Tényleg: mennyi víz VAN? Ez a kérdés még nincs megbízhatóan lezárva.
Az izgalom szerintem indokolt, az ember szeretne kijutni az űrbe valami reális költségek árán, és ez a holdi víz igen nagy megtakarítást jelenthet a jövőben, a konkrétan végrehejtandó lépések tervezésekor mindenképpen figyelembe veendő.
A víz teljes hiánya a Hold kihagyásához is vezethet a következő fontosabb űrbeli célpont kijejlösekor. Ez van a cikk mögött, szerintem. -
#117
Fullánk, capisce? Fullánk!
Amúgy meg, drága Fütty Imre alias Marcellina: Sibilla decrepita, da rider mi fa. -
Epikurosz #116 A kis fogazós... -
#115
Dehogynem, drága Fütty Imre. :) Mutasd csak, hadd mélyesztem bele a fullánkomat, így legalább a duzzanat elmúlásáig nagyító nélkül is látható lesz. 
-
babajaga #114 Azt honnan veszed hogy csak a karbonátok képeznek vízkövet? A Ca Mg minden vegyülete. -
Epikurosz #113 A f.tyimre nem vagy kíváncsi? -
#112
Micike, mutasd már a Műegyetemen szerzett mérnöki diplomádat.
Molnibalage-nak van. És neked? -
Epikurosz #111 Ha te olyan nagy okos vagy, amilyennek képzeled magad (LOL), akkor külön tudod választani.
Ha sima geotermális energiahasznosítást akarsz, hőszivattyú nélkül, arra is van már számtalan működő példa. Igaz, a legtöbb közintézmény. A TV híradóban egy hete mutatták be azt a magyarországi települést, ahol elsőként nem csak a község intézményeit, hanem lakóházait is geotermális energiával fűtik. -
#110
Na ez a másik fele. Összevissza keveri a különféle módokat... -
#109
Micikém, jópárat ismerek, a többi sem ír semmi újat. -
Epikurosz #108 A linkekbe is nézz belé KillerBé.
Félek azonban, hogy a te fejedben is sok a víz. -
#107
A hőszivattyú fogyasztása a befektetett energia, ez értelemszerűen benne van a számításokban. A víz visszanyomása a visszatöltő kútba már más dolog. -
#106
"Mucuskám, egyre több hülyeséget írsz, és nem veszed észre, hogy ez itt tudományos fórum. Érted?! Tudományos." (Idézet a #98-ból)
Mucikám, sőt Micikém, te hadoválsz itt tudományról, amikor a termálvizes energiatermelést kevered a termálvizes fűtéssel? És mindkettőt kevered a talajszondás vagy kútvizes hőszivattyúval? Utóbbinak semmi köze nincs a termálvízhez, persze az előbbinek sincs.
A talajszondát majd ingyen fúrják ki neked 30-50 méter mélyre? (A talajszonda drágább a pár méter mélyen lefektetett csőkígyónál, de egyenletesebb vízhőmérsékletet ad.) A hőszivattyú éves karbantartási vagy simán ellenőrzési költségét is rögtön levonhatod az éves megtakarításból, nem lesz olcsó.
Amúgy a megtérülési számításokat máris dobhatod ki az ablakon, mert ősszel az áram drágább lesz, a földgáz meg olcsóbb. OK, hosszútávú megtérülésről van szó, de a megtérülés így is bizonytalan. -
teddybear #105 Ha elolvastad volna az előző hozzászólásaimat is, akkor megértetted volna, hogy ez csak az energiatermelő kutakra vonatkozik.
Azonkívül az állam per pillanat a geotermikus fűtést is adóztatja, és még ott van a kút kifúrásának minden költsége is. Artézi kutat aránylag olcsó fúrni, de egy normális rendszerhez mindjárt kettő kell,(egy termelő és egy visszatöltő). És persze sem a normál szivattyú sem pedig a hőszivattyú sem megy ingyen, és az is pénzbe kerül. -
#104
És a hőszivattyú önmagában minden puritánságban megy? Nem kell hozzá egyéb meló? Pl. telepíteni, csövezni, stb? -
#103
Energia klub + index + origo. Hát menten itt fordulok le a székről. A többit megnézzem vagy hasonlóan színvonalasak? -
Epikurosz #102 Korrektúrázva
(kérem az előző törlését):
Butaság.
mert:
1, 2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12.
És a bónusz:
GEOTERMIKUS FŰTÉS - MEGTAKARÍTÁSI KALKULÁCIÓK, MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK
"Hőszivattyús fűtés gazdasági számításai:
A pontos kalkulációhoz hőszivattyús rendszerünket összehasonlítjuk egy 150m²-es átlagos szigetelésű családi ház jelenlegi legolcsóbb, azaz gázüzemű fűtési mutatóival, és költségeivel.
Kiindulási adatok:
1 kWh = 3,6 MJ
fölgáz ára: 3,5064 Ft/MJ
nappali vill. energia ára: 43,21 Ft/kWh
kapcsolt vill. energia ára: 25,16 Ft/kWh
lakás fűtési energia fogyasztása: 220 kWh/m²/év
150m²-es lakás fűtési energia fogyasztása: 220 kWh×150 = 33.000 kWh
Földgáz tüzelésnél a fogyasztás: 123.750 MJ/év 96%-os kazánhatásfok mellett
Fűtési költség: 123.750 MJ/év×3.5064 Ft/MJ = 433.867 Ft/év
Geotermikus energia felhaszálása hőszivattyúval:
Jósági fok: 4,8
Nappali és kapcsolt villamosenergia felhasználás aránya 2/3:1/3
(nappali és éjszakai díjszabás)
Nappali áramszükséglet: 22.000 kWh/4.8 = 4.583 kWh/év
Áramdíj: 4.583×43.21 = 198.046 Ft/év
Kapcsolt áram szükséglet: 11.000 kWh/4,8 = 2.291 kWh/év
Áramdíj: 57.658 Ft/év
Összes áramdíj: 255.704 Ft/év
Várható megtakarítás: 178.162 Ft/év
Hőszivattyú ára: 690.000 Ft+ÁFA=828.000 Ft
A megtérülési idő: ~ 5 év ( a gáz árának várható növekedésével a megtérülési idő tovább csökken)
-
Epikurosz #101 Butaság.
mert:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
És a bónusz:
GEOTERMIKUS FŰTÉS - MEGTAKARÍTÁSI KALKULÁCIÓK, MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK
"Hőszivattyús fűtés gazdasági számításai:
A pontos kalkulációhoz hőszivattyús rendszerünket összehasonlítjuk egy 150m²-es átlagos szigetelésű családi ház jelenlegi legolcsóbb, azaz gázüzemű fűtési mutatóival, és költségeivel.
Kiindulási adatok:
1kWh = 3,6MJ
fölgáz ára: 3,5064Ft/MJ
nappali vill.áram nappali ár: 43,21Ft/kWh
kapcsolt vill ár: 25,16Ft/kWh
lakás fűtési energia fogyasztása: 220kWh/m²/év
150m² lakás fűtési energia fogysztása: 220kWh*150 = 33.000kWh
Földgáz tüzelésnél a fogyasztás: 123.750MJ/év 96%-os kazánhatásfok mellett
Fűtési költség: 123.750MJ/év*3.5064Ft/MJ =433.867Ft/év
Geotermikus energia felhaszálása hőszivattyúval:
Jósági fok: 4,8
Nappali, és kapcsolat villamosenergia felhasználás aránya 2/3 : 1/3
(nappali, és éjszakai díjszabás)
Nappali áram szükséglet: 22.000kWh/4.8=4.583kWh/év
Áramdíj: 4.583*43.21=198.046Ft/év
Kapcsolt áram szükséglet: 11.000kWh/4,8=2.291kWh/év
Áramdíj: 57.658Ft/év
Összes áramdíj: 255.704Ft/év
Várható megtakarítás: 178.162Ft/év
Hőszivattyú ára: 690.000Ft+ÁFA=828.000Ft
A megtérülési idő: ~ 5év ( a gáz árának várható növekedésével a megtérülési idő tovább csökken)"
-
teddybear #100 Nem a vízkő a legnagyobb probléma,(mert nem is mindenhol karbonátos a hévíz) hanem az alacsony energiatartalom. Egyszerűen nem elég meleg a felhozott víz. -
#99
Mucikám, édes galambom, éppen hogy te írod tele ezt a topicot (is) marhaságokkal.
Járd csak a budapesti és vidéki kocsmákat és ott tarts tudományos előadásokat az ősmagyar lelkület és a mezőgazdaság összefüggéseiről. A te "tudományos" színvonalad kb. a rosszabb kocsmákba illik. -
Epikurosz #98 Mucuskám, egyre több hülyeséget írsz, és nem veszed észre, hogy ez itt tudományos fórum. Érted?! Tudományos.
De találtam egy cikket, ahol elmenne a stílusod és a vehemenciád, és a nyelvérzéked. :-D
-
babajaga #97 Milyen könnyen hozzáférhető termálvízről beszélsz? Tudod mi az a vízkövesedés? -
babajaga #96 Pld sokan nyervognak hogy izlandon ki tudják a termálvízet használni. Magyarországon meg nem. Annyi eszük már nincs hogy izlandon a forróvíz feljön a felszínre míg nálunk többszáz méterről csak csővel lehet felhozni ami a melegvíztől secperc alatt el vízkövesedik és lehet cserélni.Azért érteni is kellene bizonyos dolgokhoz nem csak beszélni. Van fogalma az ilyeneknek milyen költségek vannak itt? -
#95
Mucikám, először józanodj ki, akkor talán nem hordasz össze hetet-havat. 
-
#94
A szubtrópusokon nem véletlenül nincs vagy alig van növényzet: a trópusokon felszálló pára ezt idézi elő a Föld vízháztartásában. Nem lenne értelme a sivatagokban növényzetet telepíteni, amikor egyszerűbb a trópusi esőerdők rehabilitálása. Nem is értem, miért erőlteted, de mindegy, ezt eddig is megmagyarázhattad volna, de nem tetted.
"Ha ez lenne az utolso loket pl Gronland elolvadasahoz, akkor is tobb elohely lenne, csupan a nepvandorlast kene okosan megvalositani, de legalabb lenne hova.."
Aha, amikor pár négyzetkilométerért folynak véres háborúk, akkor teljes népeket akarsz áttelepíteni egy másik kontinensre? Nem gondokhatod ezt komolyan, ez éppúgy megvalósíthatatlan illúzió, mint volt a kommunizmus.
Arra gondoltál-e, mi lenne a mérsékelt égövön, ha Grönland kiolvadna? -
Epikurosz #93 "A további fejtegetésed már elég zavaros"
Mondjuk úgy, hogy magas neked. Még nőnöd kell.
Igyál sok tejet, attól nő a gyerek. Esetleg méhpempőt. :-)) -
Epikurosz #92 "az EU-csatlakozásra való felkészítésük gyakorlatilag elmaradt, az információk későn jutottak el a hozzájuk,"
Én is erről ugatok. (kukacos, KillerBee?)
És ez csak egy a sok bűn közül. -
teddybear #91 A Tsz-rendszer szétverése közvetlenül a rendszerváltás után történt. Még csak vágyálom volt az EU-csatlakozás. A fő oka a földárveréseken végrehajtandó nyerészkedési lehetőségek biztosítása volt. Ha emlékszel rá, a Sasad Tsz teljes tagsága megszavazta a mezőgazdasági Rt.-vé történő átalakulást, amit a kisgazdák vezetésével egy igen mocskos kampány után a bíróság érvénytelenített. Ha az átalakulás rendben megtörténik, akkor az M0-körüli földspekulációkat nem lehetett volna elkövetni. Mert a föld természetesen a Sasad MgRt. kezelésébe került volna. Nem épült volna fel a budaörsi bevásárló és ipari-park övezet, meg a többi Budapest környéki sem. Azonkívül a hagyományos piacaink szándékos, vagy politikai ostobaságból történő leépítése szintén komoly bevételkiesést okozott. Hogy a feldolgozó-ipar privatizációjáról már ne is beszéljek.
A mezőgazdaság teljesítménye jelenleg a felét sem éri el a '80-as évek átlagának. Torgyán körbeugatta az országot, amikor 5 millió tonna búza termett, majd a horpadásig verte a mellét, hogy "hatástalanította a búzabombát!"
Pedig régebben a 8 millió tonna búza gyenge termésnek számított.
Ami a gépállományt, és a korszerűséget illeti, azzal '90 körül nem volt baj, de amikor a gépállomány széthurcolták, a gazdáknak már nem jutott tőke a folyamatos modernizálásra. Ha mégis megtették, akkor csak banki hitelre tehették. Az meg nem éppen a leggazdaságosabb ötlet.
A tanulmány, amit említesz, hát én nem tudom megítélni, hogy mennyire tükrözi a valós adatokat. De azért megemlít pár dolgot:
"Ehhez képest, sajnos, mi – az írekkel ellentétben - nem készítettük fel az agrárgazdaság szereplőit az európai integrációra. Nálunk – kellő mértékű
szubvenciók hiányában – nem gyorsult föl az agrárfejlődés a csatlakozást közvetlenül megelőző években. A termelők informáltsága esetleges. Egy nemrégen készült empirikus felmérésből kiderül, hogy a termelők – mérettől függetlenül – egyöntetűen úgy látják: az EU-csatlakozásra való felkészítésük gyakorlatilag elmaradt, az információk későn jutottak el a hozzájuk, az állami támogatás messze nem fedezte a korszerűsítés költségeit. [Forrás: Somai 2003a]"
Ahogy olvastam, a tanulmány szerzője nem vette figyelembe azt a visszafejlődést sem, amit a rendszerváltástól az EU-csatlakozásig tartó időszak alatt elszenvedett a mezőgazdaságunk.
