Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát

Ami ott lezajlott lokálisan, az lezajlik most globálisan. A "globális felmelegedés" elég félrevezetõ szó, inkább így mondanám: nagy kihalás. A fajok 1000x gyorsabban tünnek el a föld színérõl, mint az ember megjelenése elõtt. Az éghajlat megváltozása a fajok élõhelyének kisebb-nagyobb, máshol drasztikus és végzetes megváltozását jelenti, ami a tápláléklánc összeomlásához és tömeges kihaláshoz vezet.
A Föld elvan nélkülünk, de mi nem vagyunk el a Földi élet sokszínûsége nélkül, ami mellesleg évmilliók alatt fejlõdött ki, az ember pedig pár évtized alatt nyereségvágyból megszünteti és beszennyezi az élõlények élõhelyeit és ezzel elpusztítja a biodiverzitást.
A Föld képes eltartani az emberiséget, de mindenkinek a luxus igényeit nem képes kielégíteni.
Amíg az a pénzrendszer marad, ami most van, addig jöhet itt bármilyen "környezetvédelem" a bukás útján nem fordulunk vissza.
Mivel a pénz birtoklása önmagában az emberiség és a Föld számára nem érték, a munkát kellene egyedüli értékké tenni és ez olyan gazdasági-pénzügyi rendszerhez vezetne, ami magától megoldaná a "problémákat". Azért, mert nem vezetne felhalmozáshoz, az embert tenné az értékek teremtõjévé és megerõsítene minden lokalitást, amelyek (a technológia segítségével) képesek lennének a saját szükségleteiknek az elõállítására. Kinek lenne ez rossz?
A birodalmaknak. Ha a lokalitások elvannak birodalmak nélkül, akkor miért is akarnák szolgálni a birodalmi érdekeket? Továbbá a pénz kibocsátóinak és felhalmozóinak. A FED fõnökeinek, a banktrösztök elnökeinek, a tõzsdeguruknak és a többi ingyenélõnek. Továbbá mindazoknak, akiknek érdeke a jövõt felélõ rendszer változatlan fennmaradása.
Például ezért is 'veszélyes' mindenki, aki teszemazt nemzetben gondolkodik, mert az ilyen elvetemült még arra is képes, hogy a saját fogyasztását és GDP-termelését a lokalitása jövõje érdekében korlátozza! Micsoda szentségtörés!
Mondjuk ágál az ellen, hogy a Velencei tó partján kaszinóváros épüljön és pénztermelõ és mosó komplexum jöjjön létre, pedig a helyiek közül 20 embert alkalmazni fognak, mint takarítót.
Természetesen ilyesmirõl beszélni tabu a fõsodrú médiában.
Megtehetnénk, hogy megállunk, de nem lehet, mert ez olyan mértékben sértené a világ urainak az érdekeit és csorbítaná a hatalmukat, hogy bármire hajlandók csak erre nem. Mivel érzik az ellenerõt, ami a hatalmuk további növelése elõtt áll kitalálták a "terroizmus elleni háborút" és ez minden birodalomnak egyformán tetszik, hiszen jogosítványt ad minden fellépésre bármilyen lokális ellenállás ellen. Elég bemondatni a médiával, hogy az a csoport terroirsta.
Ha ezt felismerjük lesz jövõnk, ha nem, akkor meg nem lesz.

Még egy off:

Itt is fenn van. 2:30! 😊

Valószínûleg igazad van, de azért megjegyezném ,hogy az evolúcióelmélet nem vagy csak részben érvényes a mai társadalmak zömében.Sõt még az állatoknál sem teljesen érvényes, mert az ember sokszor eltartja õket(pl állatkert). Szóval teljesen biztosnak nem nevezném, hogy eltûnik a fajunk. Tulajdonképp nem is az a fontos, hanem a civilizációnk, minden amiért dolgoztunk, amit alkottunk eddig és alkotni fogunk. És ez csak akkor marad meg ha gondozza valaki és tovább csinálja.

Volt egy nagyon jó pc demo a témakörben. Valaki nem emlékszik a címére?

Mai tudomásunk szerint a polinézek elõtt senki sem lakott a szigeten. A polinézek nem kannibálok, legfeljebb éhínség idején. Mai napig vita tárgya, hogy a legendákban szereplõ hosszúfülûek lehettek esetleg dél-amerikai bevándorlók, és hogy volt-e kapcsolat a kontinenssel. Ezt a nézetet Heyerdahl népszerûsítette, de többnyire bizonyíték nélküli spekuláció. Ma úgy tûnik, sokkal inkább valószínû, hogy a polinézek jutottak el Dél-Amerikába, és nem fordítva:

http://www.pnas.org/content/104/25/10335.abstract

"Ha más nem akkor mikor a napnak elfogy az üzemanyaga."
Ha elfogadjuk az evolúcióelméletet, mire elfogy az a bizonyos üzemanyag, fajunk ebben a formában, biztos, hogy nem fog létezni...

"Akkor megszoptuk, hisz egyébként minden erõforrás elfogy idõvel, ergó kb. csak a visszasüllyedés az állati sorba marad de még ez sem biztos megoldás végleg."

szerintem meg semmilyen erõforrás nem fogy el soha.

mint a húsvét szigeti emberek is jól példázzák: maguktól nem voltak képesek kihalni, az európaiaknak kellett õket megölni.

Ez így van. Ezért fontos ismerni a sziget példáját és történelmét, hogy mihez vezet, ha nem törõdünk a jövõvel. Ha tetszik, a szobrok az õ elhagyott felhõkarcolóik, rozsdásodó autóik, szeméthegyeik. A hosszú távú lehetõségeket figyelembe nem vévõ, erõforrásokat felélõ civilizációs gõgjük mementói.

Jellemzõ hogy a cikkben Heyerdahlt meg sem említik. Pedig a 60-as években leírta hogy készültek a szobrok , hogy vitték a helyükre, hogy emelték fel az talapzatra amin állnak és hogy tették a fejükre a pukaót ( a kalapot ) . Sõt mi több néhány bennszülött a kérésére egy szobrot fel is állított az eredeti módszerrel, amihez nem kell más mint egy darab kötél, néhány gerenda és egy nagy csomó szikla ( amivel telis-teli van a sziget felszíne). Ugyanis az összes szobor le volt borítva a talapzatáról a 19. sz. végére( mikor az elsõ európaiak arra jártak néhány még állt ). A szobrokat egyébként sem a polinézek állították, õk csak ledöntögették a törzsi háborúik során. A szobrokat az õslakók építették akiket a polinézek hosszúfülûeknek neveztek és persze kiirtottak ( a polinézek kannibálok ). A mai bennszülött lakosság polinéz származású a hosszúfülûekbõl a polinéz mészárlástól egyetlen menekült meg akinek a leszármazottai ma is élnek.

Megnéztem a Google Földdel, Látszanak a szabályosan elhelyezett sorbab álló szobrok, de csak ennyi. A formájukat már nem lehet kivenni.

Mindegy ,hogy mikor de egyszer eljön az idõ ,hogy az emberiség a kihalással néz szembe, mégpedig egy tõlünk jelenleg független forrásból. Ha más nem akkor mikor a napnak elfogy az üzemanyaga. Ezután a kihívás után csak akkor van jövõnk, ha elegendõ fejlettségi szinten leszünk, hogy biztosítsuk fajtánk és a Föld minden fajának túlélését. Szóval minél gyorsabb a fejlõdés, annál kevesebb az esélye ,hogy kihalunk egy független forrástól. Természetesen nem csak független források veszélyeztetik a kihalásunkat, hanem mi magunk és a jövõt figyelmen kívül hagyó "kapzsiságunk". Ezért lenne jó , ha kicsit jobban elõre terveznénk. Pl a ritka fémeket már most újrahasznosítani, erõforrásainkat a helyes területekre összpontosítani, pazarlás visszaszorítása...

A lényeg,hogy minél hosszabb ideig minél gyorsabban biztosítsuk a fejlõdést, hogy amit eddig elértünk ne legyen hiábavaló.

Hát szerintem ezek a "kalapok" nagyon nem hasonlítanak semilyen hajviseletre se.

Ez így nem igaz. Jelenleg sem csak kõolajból tudunk áramot csinálni, és attól, hogy gyaloglunk, nem kell lemondani minden másról is. Létezik technológia egy elfogadható szintû fenntartható világ kialakítására. Nukleáris energia, tömegközlekedés, népességszabályozás. Ez nem vegetálás, hanem a realitáshoz történõ alkalmazkodás.

Ez a cikk is szól mindenrõl, de az nincs benne, amit a címben olvasni...

Gratula. A Húsvét-szigeten élõknek is csak egyszerûen be kellett volna vezetniük a komputerizált fóliasátrakat. Vagy rendelni kaját valami on-line csomagküldõtõl. Hülyék voltak, elcseszték.

"Mi a helyzet, ha az elõre menekülés nem lehetséges? "

Akkor megszoptuk, hisz egyébként minden erõforrás elfogy idõvel, ergó kb. csak a visszasüllyedés az állati sorba marad de még ez sem biztos megoldás végleg.

Szóval, lehet hogy te most visszaveszel a fogyasztásból és mondjuk csak fele annyi olajat(benzin) használsz fel mint eddig és azt mondod hogy te még igy is jól éldegélsz, de ekkor is elfogy az olaj csak nem most hanem "holnap" tehát a fiadnak már mégkevesebb lesz és igy tovább a végeredmény az hogy az unokád már csak gyalogolni fog mert egyáltalán nem lesz benzin. Ugyanez igaz a gázra, vizre, villanyra stb csak azoknak a következménye sokkal gázabb lesz mint ha csak nem lesz autod...

És végül az ükunokád már kb. azon az életszinvonalon fog élni, mint most az éhezõ szerencsétlen afrikaiak akkor is ha csökkented a fogyasztást. Csak akkor már nem biztos hogy lesz erõforrás kikutatni a fúzius erõmüvet amikor már nincsenek gépek mert nincs mivel hajtani õket és a legokosabb ember is azzal lesz elfoglalva hogy nyilvesszõvel lõdõzzön a madarakra mert nincs más élelem...

Természetesen a fenti folyamat akkor is lejátszodhat ha nem fogod vissza a fogyasztást sõt, ez esetben sokkal gyorsabban, csakhogy most még van erõforrás arra hogy megvalósitsunk olyan dolgokat amikkel ez a folyamat elkerülhetõ (pl. fúzios erõmü, nyersanyag hozása az ürbõl stb stb), ami azért jóval elõrébbmutató mint a vegetálás.

Mi nem mondjuk "szigeteknek" azt, ami egyetlen sziget, kivéve persze bizonyos nem túl tájékozott SG-s cikkírókat... <#szomoru2>

Miért ne lenne lehetséges az elõre menekülés? Befalazták az eget az ufók hogy ne jussunk ki az ûrbe, vagy mi?

Mi a helyzet, ha az elõre menekülés nem lehetséges? Ha elfogytak a meghódítható, bevethetõ területek, a nyersanyagok? Ez nem olyan, hogy "csak akarni kell". Én szívesebben választanám az alacsonyabb életszínvonalat, mint a halált.

A sivatagos példád nem jó, inkább úgy helyes: van mellett egy apró forrás is, ami csörgedez, de nem elég minden igényedre és ha gyerekeket is szülsz, talán már az alapvetõkre sem.

Én csak egy problémát látok:
A fenntartható jövõ meg az élhetõ jövõ nem feltétlen egyeztethetõ össze.

Szóval nem biztos hogy szivesen élnél egy olyan jövõben, ahol napi fél liter vizet ihatsz meg 20 deka kaját ehetsz és csak a kiválasztottaknak lehet gyerekük és egyébként is egy 4 négyzetméteres viskóban kell laknod egy fa tetején és télen nem lehetne füteni, nyáron meg hüteni és egyébként is mindenhová gyalog kell járni, mert csak igy biztositható a "fenntartható jövõ"...

Ehelyett (a globális visszafejlõdés helyett) szerintem csak a technológiai elõre menekülés adhat megoldást a bekövetkezõ helyzetre.
Egy példát mondva, ha egy sivatagban vagy és van egy kulacs vized és nem számithatsz külsõ segitségre (ahogy a föld sem), akkor próbálhatsz te bárhogy takarékoskodni a vizzel elõbb utobb elfogy és szomjan halsz, mig ha helyette megprobálsz vizet "fakasztani" annak árán is hogy igy hamarabb elfogy a vized, akkor ha az sikerrel jár megoldodik a problémád, ha meg nem akkor igy is ugy is szomjanhalsz akár takarékoskodtál akár nem...

A Húsvét-szigetek története épp hogy rendkívül érdekes a jövõ szempontjából.

A szigeten ugyanis azért nincsen fa, mert az õslakók kb. 1000 év alatt kiirtották az összeset, részben a hatalmas szobrok felállítása miatt. Viszont így nem tudtak halászni, eszközöket készíteni, az egyébként kitûnõ talaj erodálódni kezdett, éhínség és belháborúk törtek ki, kannibalizmus, satöbbi. Amikor az európaiak odaértek, a sziget fénykorában 10-15 ezerre becsült lakossága már kb. 3000 volt. Az európai látogatások jól dokumentálják, hogyan omlott össze a társadalmuk végleg. Feltalálták pl. az írást, amit aztán elfelejtettek. A szobrokat ledöntötték, új vallást alapítottak, aztán a perui rabszolgakereskedõk elhurcolták a fél szigetet, a maradékot az európaiak által közvetített járványok ölték meg.

A Húsvét-szigetek története rendkívül szomorú és a jövõre nézve is elég negatív következtetésekkel jár. Ha egy nap alatt bejárható szigeten néhány ezer ember képtelen volt megegyezni a nyilvánvalóan követendõ útban a fenntartható jövõje érdekében, hogyan lesz képes a Földön az emberiség egésze?

A helyzet nem olyan reménytelen, van pozitív példa is. A Tikopia szigetén lakó kb. 1200 ember képes volt megegyezni a fenntartható jövõben. Ehhez viszont durva születésszabályozási módszerek kellettek.

Bõvebben Diamond: Collapse c. könyvében.

Igen, megnéztem a képeket, és a szobrok mégsem olyan nagyok mint amekkoráknak gondoltam, szóval esélytelen hogy meglegyen 😊
Amúgy tök érdekes követni azt a tenger alatti gerincet amin a Húsvét Sziget is van, nyugat felé még egy pár hasonló szigetet lehet rajta találni.

Azok vulkani kraterek, a szigeten 3 inaktiv vulkan van. A szobrok meg, ahogy nezem a wikin a terkepet, vegig a tengerpart menten vannak, de sztem nem tul jo a Google Earth felveteleinek felbontasa ahhoz, hogy konnyen eszre lehessen venni oket.
Egyebkent a cikkben teves az az info, hogy 4000km-re van a chilei partoktol, mert igazabol "csak" 3500 km-re 😊
Ja es sztem csak mi mondjuk szigeteknek, igy tobbes szamban, mert siman csak Isla de Pascua ill. Easter Island a neve, egyes szamban.

valami nagyhatalmu hulye kitalalta ezeket, a nep pedig szo nelkul megepitette. nem ertem mit kell ezen kutatni?

Tényleg fura. Fa is alig van a szigeten, viszont (bár nem vagyok szakértõ) úgy tûnik mintha rögtön két meteorkrátere is lenne. Egyik a déli csücsöknél, meg egy kicsi keletre.
Google Earthön valaki megtalálta már a szobrokat?

Szerintem ezek kurva érdekes dolgok. Rögtön meg is néztem, hogy milyen messze van chilétõl, meg a legközelebbi sziget melyik, és elképesztõ látni, hogy ilyen picsányi kis szigeteken, baromi messze a kontinenstõl élnek emberek. A Húsvét sziget olyan kicsi, hogy reptéri futópálya keresztben elfoglalja a szigetet. (Amúgy miért mondják szigeteknek? Csak egy darab van belõle.) Van jó pár ilyen picsányi sziget a Csendes Óceánon, a legtöbb csak sima síkság. Vajon hogy élnek meg ott? Nem lesznek belterjesek? Jó tudom, jönnek mennek a kontinensekre oda vissza, de ki akarna egy ilyen szigeten élni? Én menekülnék onnan.

Egyébként a brit régészek jók. Nem olyan mint amikor megállapítják például, hogy békák többsége zöld xD meg hasonlók...

Ez egy érdekes dolog. Egyébként feltenni a köveket nem hiszem hogy annyira nagy dolog volt: magasított út. Ahogyan ma is a szobrok többségének a parti homokból épp csak a feje búbja látszik, úgy azt a homokot összehordani se lehetett nagy munka anno sem.

1914-ben voltak ott brit régészek, azóta nem. Most vannak megint. Kb. 100 évig nem voltak.

Nyilvánvalóan nem ugyanazokról van szó. Think twice.

Tudod lelkem akkor nem volt szamitogep ahol egesz nap el voltak folyva az emberek es kocultak 😉 es diszko sem volt...latom te is virtualis vilagban elsz...

1914 óta a szigeteken régészkedtek.
Mondjuk 20 évesen, az egyetem második éve óta ott vannak. Akkor most épp 115 évesek. Ez nem tûnt fel senkinek?
A mondat magyarul: "1914 óta õk az elsõ brit régészek, akik a szigeten dolgoztak."

Mondjuk sosem értettem, hogy ezek ennyire unatkoztak hogy ilyen köfaragásokat készítettek?

Hát a címnek mindig érdekesnek kell lennie. Aztán, hogy kapsz-e választ a cikkben, az már más kérdés. 😊

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!!!
<#ijedt>

nna, megint a Britek...<#eplus2>

Azért, mert ha teszem azt 500 évvel korábbiak az elsõ szobrok, mint az utóbbiak (ez egy perverz becslés, de sose lehet tudni), akkor már azt is meg kell magyarázni, hogy ez a vallás miért maradt fent olyan sokáig, és az is újabb kérdéseket vet fel, hogy a szigetlakók mit kerestek ott olyan korán.

Igazad van, végül is tök sz@r, hogy valami érdekesre költik a pénzt a fegyverkezés vagy az olajkitermelés helyett.

Lehet szovegertelmezesi gondjaim vannak igy reggel, de:

Cim: Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát
szoveg: " A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen."

akkor most kibogoztak v nem?

Nemis, mert az ufok voltak.

Nem ertem miert kell sajnalkozni azon, hogy a tortenelmet kutatjak? Ennyi erovel azon is sirni lehetne, hogy minek vizsgaljuk a vilagegyetemet? Az is a mult.

Ugyanúgy rakták fel szerintem ,ahogy elvitték oda. Csináltak egy alacsony szögû emelkedõt a szobor vmelyik oldalán, és feltolták/húzták rá rá.

meghalnak mind!

Nem értem mi a gond a felrakásban. Rendeltek egy Kato Bergert és felrakták vele😊)) (http://www.anunturi-auto.ro/camioane-automacara_kato_berger-169082_1.jpg) Attól meg, hogy a tudosok átírnak 1-2 évszámot (ami lehet ugyan úgy rossz mint ami elõtte volt) semmi nem változik. Ha kiderülne, hogy a Spartacus rabszolga lázadás 5 évvel korábban volt az mit változtatna a római kori történelmen????? Engem csak az bánt, hogy erre elcsesznek x milliót. A múlt helyet a jövõvel kéne törödni, hogy mi lesz a Földdel és a rajta lakokkal.

Mert jelenleg ez máshogy van írva.

"Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát, ami akár át is írhatja a polinéz történelmet"

Miért is? <#fejvakaras>