145
-
Déta #1 "Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát, ami akár át is írhatja a polinéz történelmet"
Miért is?
-
#2
Mert jelenleg ez máshogy van írva. -
#3
Nem értem mi a gond a felrakásban. Rendeltek egy Kato Bergert és felrakták vele:))) (http://www.anunturi-auto.ro/camioane-automacara_kato_berger-169082_1.jpg) Attól meg, hogy a tudosok átírnak 1-2 évszámot (ami lehet ugyan úgy rossz mint ami előtte volt) semmi nem változik. Ha kiderülne, hogy a Spartacus rabszolga lázadás 5 évvel korábban volt az mit változtatna a római kori történelmen????? Engem csak az bánt, hogy erre elcsesznek x milliót. A múlt helyet a jövővel kéne törödni, hogy mi lesz a Földdel és a rajta lakokkal. -
#4
meghalnak mind! -
#5
Ugyanúgy rakták fel szerintem ,ahogy elvitték oda. Csináltak egy alacsony szögű emelkedőt a szobor vmelyik oldalán, és feltolták/húzták rá rá. -
szarvasdinnye #6 Nemis, mert az ufok voltak.
Nem ertem miert kell sajnalkozni azon, hogy a tortenelmet kutatjak? Ennyi erovel azon is sirni lehetne, hogy minek vizsgaljuk a vilagegyetemet? Az is a mult. -
lammaer #7 Lehet szovegertelmezesi gondjaim vannak igy reggel, de:
Cim: Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát
szoveg: " A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen."
akkor most kibogoztak v nem? -
#8
Igazad van, végül is tök sz@r, hogy valami érdekesre költik a pénzt a fegyverkezés vagy az olajkitermelés helyett. -
#9
Azért, mert ha teszem azt 500 évvel korábbiak az első szobrok, mint az utóbbiak (ez egy perverz becslés, de sose lehet tudni), akkor már azt is meg kell magyarázni, hogy ez a vallás miért maradt fent olyan sokáig, és az is újabb kérdéseket vet fel, hogy a szigetlakók mit kerestek ott olyan korán. -
#10
nna, megint a Britek... 
-
#11
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!!!
-
BenceYCE #12 Hát a címnek mindig érdekesnek kell lennie. Aztán, hogy kapsz-e választ a cikkben, az már más kérdés. :) -
torreadorz #13 Mondjuk sosem értettem, hogy ezek ennyire unatkoztak hogy ilyen köfaragásokat készítettek? -
Professzore #14 1914 óta a szigeteken régészkedtek.
Mondjuk 20 évesen, az egyetem második éve óta ott vannak. Akkor most épp 115 évesek. Ez nem tűnt fel senkinek?
A mondat magyarul: "1914 óta ők az első brit régészek, akik a szigeten dolgoztak." -
cargame #15 Tudod lelkem akkor nem volt szamitogep ahol egesz nap el voltak folyva az emberek es kocultak ;) es diszko sem volt...latom te is virtualis vilagban elsz... -
sped #16 1914-ben voltak ott brit régészek, azóta nem. Most vannak megint. Kb. 100 évig nem voltak.
Nyilvánvalóan nem ugyanazokról van szó. Think twice. -
sonicXX #17 Ez egy érdekes dolog. Egyébként feltenni a köveket nem hiszem hogy annyira nagy dolog volt: magasított út. Ahogyan ma is a szobrok többségének a parti homokból épp csak a feje búbja látszik, úgy azt a homokot összehordani se lehetett nagy munka anno sem. -
sonicXX #18 Egyébként a brit régészek jók. Nem olyan mint amikor megállapítják például, hogy békák többsége zöld xD meg hasonlók... -
#19
Szerintem ezek kurva érdekes dolgok. Rögtön meg is néztem, hogy milyen messze van chilétől, meg a legközelebbi sziget melyik, és elképesztő látni, hogy ilyen picsányi kis szigeteken, baromi messze a kontinenstől élnek emberek. A Húsvét sziget olyan kicsi, hogy reptéri futópálya keresztben elfoglalja a szigetet. (Amúgy miért mondják szigeteknek? Csak egy darab van belőle.) Van jó pár ilyen picsányi sziget a Csendes Óceánon, a legtöbb csak sima síkság. Vajon hogy élnek meg ott? Nem lesznek belterjesek? Jó tudom, jönnek mennek a kontinensekre oda vissza, de ki akarna egy ilyen szigeten élni? Én menekülnék onnan. -
#20
Tényleg fura. Fa is alig van a szigeten, viszont (bár nem vagyok szakértő) úgy tűnik mintha rögtön két meteorkrátere is lenne. Egyik a déli csücsöknél, meg egy kicsi keletre.
Google Earthön valaki megtalálta már a szobrokat? -
savior #21 valami nagyhatalmu hulye kitalalta ezeket, a nep pedig szo nelkul megepitette. nem ertem mit kell ezen kutatni? -
szcsongor #22 Azok vulkani kraterek, a szigeten 3 inaktiv vulkan van. A szobrok meg, ahogy nezem a wikin a terkepet, vegig a tengerpart menten vannak, de sztem nem tul jo a Google Earth felveteleinek felbontasa ahhoz, hogy konnyen eszre lehessen venni oket.
Egyebkent a cikkben teves az az info, hogy 4000km-re van a chilei partoktol, mert igazabol "csak" 3500 km-re :)
Ja es sztem csak mi mondjuk szigeteknek, igy tobbes szamban, mert siman csak Isla de Pascua ill. Easter Island a neve, egyes szamban. -
#23
Igen, megnéztem a képeket, és a szobrok mégsem olyan nagyok mint amekkoráknak gondoltam, szóval esélytelen hogy meglegyen :)
Amúgy tök érdekes követni azt a tenger alatti gerincet amin a Húsvét Sziget is van, nyugat felé még egy pár hasonló szigetet lehet rajta találni. -
kukacos #24 A Húsvét-szigetek története épp hogy rendkívül érdekes a jövő szempontjából.
A szigeten ugyanis azért nincsen fa, mert az őslakók kb. 1000 év alatt kiirtották az összeset, részben a hatalmas szobrok felállítása miatt. Viszont így nem tudtak halászni, eszközöket készíteni, az egyébként kitűnő talaj erodálódni kezdett, éhínség és belháborúk törtek ki, kannibalizmus, satöbbi. Amikor az európaiak odaértek, a sziget fénykorában 10-15 ezerre becsült lakossága már kb. 3000 volt. Az európai látogatások jól dokumentálják, hogyan omlott össze a társadalmuk végleg. Feltalálták pl. az írást, amit aztán elfelejtettek. A szobrokat ledöntötték, új vallást alapítottak, aztán a perui rabszolgakereskedők elhurcolták a fél szigetet, a maradékot az európaiak által közvetített járványok ölték meg.
A Húsvét-szigetek története rendkívül szomorú és a jövőre nézve is elég negatív következtetésekkel jár. Ha egy nap alatt bejárható szigeten néhány ezer ember képtelen volt megegyezni a nyilvánvalóan követendő útban a fenntartható jövője érdekében, hogyan lesz képes a Földön az emberiség egésze?
A helyzet nem olyan reménytelen, van pozitív példa is. A Tikopia szigetén lakó kb. 1200 ember képes volt megegyezni a fenntartható jövőben. Ehhez viszont durva születésszabályozási módszerek kellettek.
Bővebben Diamond: Collapse c. könyvében. -
torreadorz #25 Én csak egy problémát látok:
A fenntartható jövő meg az élhető jövő nem feltétlen egyeztethető össze.
Szóval nem biztos hogy szivesen élnél egy olyan jövőben, ahol napi fél liter vizet ihatsz meg 20 deka kaját ehetsz és csak a kiválasztottaknak lehet gyerekük és egyébként is egy 4 négyzetméteres viskóban kell laknod egy fa tetején és télen nem lehetne füteni, nyáron meg hüteni és egyébként is mindenhová gyalog kell járni, mert csak igy biztositható a "fenntartható jövő"...
Ehelyett (a globális visszafejlődés helyett) szerintem csak a technológiai előre menekülés adhat megoldást a bekövetkező helyzetre.
Egy példát mondva, ha egy sivatagban vagy és van egy kulacs vized és nem számithatsz külső segitségre (ahogy a föld sem), akkor próbálhatsz te bárhogy takarékoskodni a vizzel előbb utobb elfogy és szomjan halsz, mig ha helyette megprobálsz vizet "fakasztani" annak árán is hogy igy hamarabb elfogy a vized, akkor ha az sikerrel jár megoldodik a problémád, ha meg nem akkor igy is ugy is szomjanhalsz akár takarékoskodtál akár nem... -
kukacos #26 Mi a helyzet, ha az előre menekülés nem lehetséges? Ha elfogytak a meghódítható, bevethető területek, a nyersanyagok? Ez nem olyan, hogy "csak akarni kell". Én szívesebben választanám az alacsonyabb életszínvonalat, mint a halált.
A sivatagos példád nem jó, inkább úgy helyes: van mellett egy apró forrás is, ami csörgedez, de nem elég minden igényedre és ha gyerekeket is szülsz, talán már az alapvetőkre sem. -
bvalek2 #27 Miért ne lenne lehetséges az előre menekülés? Befalazták az eget az ufók hogy ne jussunk ki az űrbe, vagy mi? -
bvalek2 #28 Mi nem mondjuk "szigeteknek" azt, ami egyetlen sziget, kivéve persze bizonyos nem túl tájékozott SG-s cikkírókat... 
-
torreadorz #29 "Mi a helyzet, ha az előre menekülés nem lehetséges? "
Akkor megszoptuk, hisz egyébként minden erőforrás elfogy idővel, ergó kb. csak a visszasüllyedés az állati sorba marad de még ez sem biztos megoldás végleg.
Szóval, lehet hogy te most visszaveszel a fogyasztásból és mondjuk csak fele annyi olajat(benzin) használsz fel mint eddig és azt mondod hogy te még igy is jól éldegélsz, de ekkor is elfogy az olaj csak nem most hanem "holnap" tehát a fiadnak már mégkevesebb lesz és igy tovább a végeredmény az hogy az unokád már csak gyalogolni fog mert egyáltalán nem lesz benzin. Ugyanez igaz a gázra, vizre, villanyra stb csak azoknak a következménye sokkal gázabb lesz mint ha csak nem lesz autod...
És végül az ükunokád már kb. azon az életszinvonalon fog élni, mint most az éhező szerencsétlen afrikaiak akkor is ha csökkented a fogyasztást. Csak akkor már nem biztos hogy lesz erőforrás kikutatni a fúzius erőmüvet amikor már nincsenek gépek mert nincs mivel hajtani őket és a legokosabb ember is azzal lesz elfoglalva hogy nyilvesszővel lődőzzön a madarakra mert nincs más élelem...
Természetesen a fenti folyamat akkor is lejátszodhat ha nem fogod vissza a fogyasztást sőt, ez esetben sokkal gyorsabban, csakhogy most még van erőforrás arra hogy megvalósitsunk olyan dolgokat amikkel ez a folyamat elkerülhető (pl. fúzios erőmü, nyersanyag hozása az ürből stb stb), ami azért jóval előrébbmutató mint a vegetálás. -
kukacos #30 Gratula. A Húsvét-szigeten élőknek is csak egyszerűen be kellett volna vezetniük a komputerizált fóliasátrakat. Vagy rendelni kaját valami on-line csomagküldőtől. Hülyék voltak, elcseszték. -
Jamaha #31 Ez a cikk is szól mindenről, de az nincs benne, amit a címben olvasni... -
kukacos #32 Ez így nem igaz. Jelenleg sem csak kőolajból tudunk áramot csinálni, és attól, hogy gyaloglunk, nem kell lemondani minden másról is. Létezik technológia egy elfogadható szintű fenntartható világ kialakítására. Nukleáris energia, tömegközlekedés, népességszabályozás. Ez nem vegetálás, hanem a realitáshoz történő alkalmazkodás. -
Pares #33 Hát szerintem ezek a "kalapok" nagyon nem hasonlítanak semilyen hajviseletre se.
-
#34
Mindegy ,hogy mikor de egyszer eljön az idő ,hogy az emberiség a kihalással néz szembe, mégpedig egy tőlünk jelenleg független forrásból. Ha más nem akkor mikor a napnak elfogy az üzemanyaga. Ezután a kihívás után csak akkor van jövőnk, ha elegendő fejlettségi szinten leszünk, hogy biztosítsuk fajtánk és a Föld minden fajának túlélését. Szóval minél gyorsabb a fejlődés, annál kevesebb az esélye ,hogy kihalunk egy független forrástól. Természetesen nem csak független források veszélyeztetik a kihalásunkat, hanem mi magunk és a jövőt figyelmen kívül hagyó "kapzsiságunk". Ezért lenne jó , ha kicsit jobban előre terveznénk. Pl a ritka fémeket már most újrahasznosítani, erőforrásainkat a helyes területekre összpontosítani, pazarlás visszaszorítása...
A lényeg,hogy minél hosszabb ideig minél gyorsabban biztosítsuk a fejlődést, hogy amit eddig elértünk ne legyen hiábavaló. -
teddybear #35 Megnéztem a Google Földdel, Látszanak a szabályosan elhelyezett sorbab álló szobrok, de csak ennyi. A formájukat már nem lehet kivenni. -
ashead #36 Jellemző hogy a cikkben Heyerdahlt meg sem említik. Pedig a 60-as években leírta hogy készültek a szobrok , hogy vitték a helyükre, hogy emelték fel az talapzatra amin állnak és hogy tették a fejükre a pukaót ( a kalapot ) . Sőt mi több néhány bennszülött a kérésére egy szobrot fel is állított az eredeti módszerrel, amihez nem kell más mint egy darab kötél, néhány gerenda és egy nagy csomó szikla ( amivel telis-teli van a sziget felszíne). Ugyanis az összes szobor le volt borítva a talapzatáról a 19. sz. végére( mikor az első európaiak arra jártak néhány még állt ). A szobrokat egyébként sem a polinézek állították, ők csak ledöntögették a törzsi háborúik során. A szobrokat az őslakók építették akiket a polinézek hosszúfülűeknek neveztek és persze kiirtottak ( a polinézek kannibálok ). A mai bennszülött lakosság polinéz származású a hosszúfülűekből a polinéz mészárlástól egyetlen menekült meg akinek a leszármazottai ma is élnek. -
kukacos #37 Ez így van. Ezért fontos ismerni a sziget példáját és történelmét, hogy mihez vezet, ha nem törődünk a jövővel. Ha tetszik, a szobrok az ő elhagyott felhőkarcolóik, rozsdásodó autóik, szeméthegyeik. A hosszú távú lehetőségeket figyelembe nem vévő, erőforrásokat felélő civilizációs gőgjük mementói. -
Sir Ny #38 "Akkor megszoptuk, hisz egyébként minden erőforrás elfogy idővel, ergó kb. csak a visszasüllyedés az állati sorba marad de még ez sem biztos megoldás végleg."
szerintem meg semmilyen erőforrás nem fogy el soha.
mint a húsvét szigeti emberek is jól példázzák: maguktól nem voltak képesek kihalni, az európaiaknak kellett őket megölni. -
Talgi #39 "Ha más nem akkor mikor a napnak elfogy az üzemanyaga."
Ha elfogadjuk az evolúcióelméletet, mire elfogy az a bizonyos üzemanyag, fajunk ebben a formában, biztos, hogy nem fog létezni... -
kukacos #40 Mai tudomásunk szerint a polinézek előtt senki sem lakott a szigeten. A polinézek nem kannibálok, legfeljebb éhínség idején. Mai napig vita tárgya, hogy a legendákban szereplő hosszúfülűek lehettek esetleg dél-amerikai bevándorlók, és hogy volt-e kapcsolat a kontinenssel. Ezt a nézetet Heyerdahl népszerűsítette, de többnyire bizonyíték nélküli spekuláció. Ma úgy tűnik, sokkal inkább valószínű, hogy a polinézek jutottak el Dél-Amerikába, és nem fordítva:
http://www.pnas.org/content/104/25/10335.abstract