145
-
torreadorz #25 Én csak egy problémát látok:
A fenntartható jövő meg az élhető jövő nem feltétlen egyeztethető össze.
Szóval nem biztos hogy szivesen élnél egy olyan jövőben, ahol napi fél liter vizet ihatsz meg 20 deka kaját ehetsz és csak a kiválasztottaknak lehet gyerekük és egyébként is egy 4 négyzetméteres viskóban kell laknod egy fa tetején és télen nem lehetne füteni, nyáron meg hüteni és egyébként is mindenhová gyalog kell járni, mert csak igy biztositható a "fenntartható jövő"...
Ehelyett (a globális visszafejlődés helyett) szerintem csak a technológiai előre menekülés adhat megoldást a bekövetkező helyzetre.
Egy példát mondva, ha egy sivatagban vagy és van egy kulacs vized és nem számithatsz külső segitségre (ahogy a föld sem), akkor próbálhatsz te bárhogy takarékoskodni a vizzel előbb utobb elfogy és szomjan halsz, mig ha helyette megprobálsz vizet "fakasztani" annak árán is hogy igy hamarabb elfogy a vized, akkor ha az sikerrel jár megoldodik a problémád, ha meg nem akkor igy is ugy is szomjanhalsz akár takarékoskodtál akár nem... -
kukacos #24 A Húsvét-szigetek története épp hogy rendkívül érdekes a jövő szempontjából.
A szigeten ugyanis azért nincsen fa, mert az őslakók kb. 1000 év alatt kiirtották az összeset, részben a hatalmas szobrok felállítása miatt. Viszont így nem tudtak halászni, eszközöket készíteni, az egyébként kitűnő talaj erodálódni kezdett, éhínség és belháborúk törtek ki, kannibalizmus, satöbbi. Amikor az európaiak odaértek, a sziget fénykorában 10-15 ezerre becsült lakossága már kb. 3000 volt. Az európai látogatások jól dokumentálják, hogyan omlott össze a társadalmuk végleg. Feltalálták pl. az írást, amit aztán elfelejtettek. A szobrokat ledöntötték, új vallást alapítottak, aztán a perui rabszolgakereskedők elhurcolták a fél szigetet, a maradékot az európaiak által közvetített járványok ölték meg.
A Húsvét-szigetek története rendkívül szomorú és a jövőre nézve is elég negatív következtetésekkel jár. Ha egy nap alatt bejárható szigeten néhány ezer ember képtelen volt megegyezni a nyilvánvalóan követendő útban a fenntartható jövője érdekében, hogyan lesz képes a Földön az emberiség egésze?
A helyzet nem olyan reménytelen, van pozitív példa is. A Tikopia szigetén lakó kb. 1200 ember képes volt megegyezni a fenntartható jövőben. Ehhez viszont durva születésszabályozási módszerek kellettek.
Bővebben Diamond: Collapse c. könyvében. -
#23
Igen, megnéztem a képeket, és a szobrok mégsem olyan nagyok mint amekkoráknak gondoltam, szóval esélytelen hogy meglegyen :)
Amúgy tök érdekes követni azt a tenger alatti gerincet amin a Húsvét Sziget is van, nyugat felé még egy pár hasonló szigetet lehet rajta találni. -
szcsongor #22 Azok vulkani kraterek, a szigeten 3 inaktiv vulkan van. A szobrok meg, ahogy nezem a wikin a terkepet, vegig a tengerpart menten vannak, de sztem nem tul jo a Google Earth felveteleinek felbontasa ahhoz, hogy konnyen eszre lehessen venni oket.
Egyebkent a cikkben teves az az info, hogy 4000km-re van a chilei partoktol, mert igazabol "csak" 3500 km-re :)
Ja es sztem csak mi mondjuk szigeteknek, igy tobbes szamban, mert siman csak Isla de Pascua ill. Easter Island a neve, egyes szamban. -
savior #21 valami nagyhatalmu hulye kitalalta ezeket, a nep pedig szo nelkul megepitette. nem ertem mit kell ezen kutatni? -
#20
Tényleg fura. Fa is alig van a szigeten, viszont (bár nem vagyok szakértő) úgy tűnik mintha rögtön két meteorkrátere is lenne. Egyik a déli csücsöknél, meg egy kicsi keletre.
Google Earthön valaki megtalálta már a szobrokat? -
#19
Szerintem ezek kurva érdekes dolgok. Rögtön meg is néztem, hogy milyen messze van chilétől, meg a legközelebbi sziget melyik, és elképesztő látni, hogy ilyen picsányi kis szigeteken, baromi messze a kontinenstől élnek emberek. A Húsvét sziget olyan kicsi, hogy reptéri futópálya keresztben elfoglalja a szigetet. (Amúgy miért mondják szigeteknek? Csak egy darab van belőle.) Van jó pár ilyen picsányi sziget a Csendes Óceánon, a legtöbb csak sima síkság. Vajon hogy élnek meg ott? Nem lesznek belterjesek? Jó tudom, jönnek mennek a kontinensekre oda vissza, de ki akarna egy ilyen szigeten élni? Én menekülnék onnan. -
sonicXX #18 Egyébként a brit régészek jók. Nem olyan mint amikor megállapítják például, hogy békák többsége zöld xD meg hasonlók... -
sonicXX #17 Ez egy érdekes dolog. Egyébként feltenni a köveket nem hiszem hogy annyira nagy dolog volt: magasított út. Ahogyan ma is a szobrok többségének a parti homokból épp csak a feje búbja látszik, úgy azt a homokot összehordani se lehetett nagy munka anno sem. -
sped #16 1914-ben voltak ott brit régészek, azóta nem. Most vannak megint. Kb. 100 évig nem voltak.
Nyilvánvalóan nem ugyanazokról van szó. Think twice. -
cargame #15 Tudod lelkem akkor nem volt szamitogep ahol egesz nap el voltak folyva az emberek es kocultak ;) es diszko sem volt...latom te is virtualis vilagban elsz... -
Professzore #14 1914 óta a szigeteken régészkedtek.
Mondjuk 20 évesen, az egyetem második éve óta ott vannak. Akkor most épp 115 évesek. Ez nem tűnt fel senkinek?
A mondat magyarul: "1914 óta ők az első brit régészek, akik a szigeten dolgoztak." -
torreadorz #13 Mondjuk sosem értettem, hogy ezek ennyire unatkoztak hogy ilyen köfaragásokat készítettek? -
BenceYCE #12 Hát a címnek mindig érdekesnek kell lennie. Aztán, hogy kapsz-e választ a cikkben, az már más kérdés. :) -
#11
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!!!
-
#10
nna, megint a Britek... 
-
#9
Azért, mert ha teszem azt 500 évvel korábbiak az első szobrok, mint az utóbbiak (ez egy perverz becslés, de sose lehet tudni), akkor már azt is meg kell magyarázni, hogy ez a vallás miért maradt fent olyan sokáig, és az is újabb kérdéseket vet fel, hogy a szigetlakók mit kerestek ott olyan korán. -
#8
Igazad van, végül is tök sz@r, hogy valami érdekesre költik a pénzt a fegyverkezés vagy az olajkitermelés helyett. -
lammaer #7 Lehet szovegertelmezesi gondjaim vannak igy reggel, de:
Cim: Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát
szoveg: " A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen."
akkor most kibogoztak v nem? -
szarvasdinnye #6 Nemis, mert az ufok voltak.
Nem ertem miert kell sajnalkozni azon, hogy a tortenelmet kutatjak? Ennyi erovel azon is sirni lehetne, hogy minek vizsgaljuk a vilagegyetemet? Az is a mult. -
#5
Ugyanúgy rakták fel szerintem ,ahogy elvitték oda. Csináltak egy alacsony szögű emelkedőt a szobor vmelyik oldalán, és feltolták/húzták rá rá. -
#4
meghalnak mind! -
#3
Nem értem mi a gond a felrakásban. Rendeltek egy Kato Bergert és felrakták vele:))) (http://www.anunturi-auto.ro/camioane-automacara_kato_berger-169082_1.jpg) Attól meg, hogy a tudosok átírnak 1-2 évszámot (ami lehet ugyan úgy rossz mint ami előtte volt) semmi nem változik. Ha kiderülne, hogy a Spartacus rabszolga lázadás 5 évvel korábban volt az mit változtatna a római kori történelmen????? Engem csak az bánt, hogy erre elcsesznek x milliót. A múlt helyet a jövővel kéne törödni, hogy mi lesz a Földdel és a rajta lakokkal. -
#2
Mert jelenleg ez máshogy van írva. -
Déta #1 "Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát, ami akár át is írhatja a polinéz történelmet"
Miért is?