A felújított Hubble is szemügyre vette a Jupiter sebét

A feketetest-sugárzása lehet. De ha épp egy flare vagy protuberancia kilökési útjában állsz, lehet, hogy mások lesznek a prioritásaid, és nem vigasztal, hogy látható fénybõl sokat kapsz, mert az nem fog felaktiválni 😊 De egyébként ez most hogy jön ide?

"Mire gondolsz? Ha távol van, jó helyen vAN, nem is kell oda rakéta. A baj az, ha közel van, közelre meg tudunk rakétázni."

Az a baj hogy már megint veled vitatkozom miközben tucatnyi topicban bizonyitottad hogy hülye vagy a fizikához mint a segg.
Remélhetõleg a közelrõl szétlõtt meteorit csak 50 méteres földfelszint érõ darabja pont a te házadon fog landolni, aztán majd kérdezheted hogy miért baj...

"még távolább (ahová most jelenleg el sem tudnánk jutattni rakétát...)"

Mire gondolsz? Ha távol van, jó helyen vAN, nem is kell oda rakéta. A baj az, ha közel van, közelre meg tudunk rakétázni. Nem is értelek.

gothmog nem mondtál semmi újjat.

torreadorz: És?
A nagy testek bolygók, vagy kisbolygók, vagy holdak. Egy sem akar minket eltalálni a következõ milliárd évben. Hogy miért nem? Kérdezd meg õket.
A kicsik meg kicsik, tehát azok ellen jó eséllyel lehet felvenni a harcot. Biztos van vasaszteroida meg gyémántaszteroida is valahol, de bárcsak lenne. Amúgy, ezek is olvadnak, pár ezer fokon. Akkor meg mi a gond?

A Nibirut nem említettem, na az beütne, de nincs.

"Egy atombomba nem csak a lökéshullámával pusztít, hanem a termelt hõvel is. Egy üstököst simán el tudnánk párologtatni. A nagyobb aszteroidákkal már problémásabb lenne, de azoknak is tudnánk befolyásolni a keringési pályáját."

Ebben én nem lennék olyan biztos a helyedben. Egyrészt nincs az az atombomba ami szétvinne mondjuk egy 10 km átmérõjû vas aszteroidát (mivel nincs az sehol megirva hogy ez csak fagyott vizbõl állhat) másrészt ezek csak óvatos becslések. Nincs semmi garancia arra hogy nem egy 20 vagy 30 km átmérõjû aszteroida fog erre jönni (ami mint tudjuk nem 2-3x akkorát jelent, hanem 8-27 szerest).

Olyan apróságokról hogy ezt az aszteroidát el is kell találni, és nem 300 km-re a Földtõl hanem inkább 300 ezer km-re vagy még távolább (ahová most jelenleg el sem tudnánk jutattni rakétát...)

ez a #32-re volt válasz.

Õõõ, bocs, beleugatok (bár én is csak mûkedvelõ vagyok, meg csak wiki-huszárkodok). A dolog leegyszerûsödik, ha így nézed:
elektromágneses sugárzás == fotonok.
Hogy ez most röntgen-gamma vagy infra-rádió, az csak az adott foton energiaszintjébõl adódik. (foton energiaszintje->frekvenciája) Mármost Planck bácsi arra jött rá, hogy adott elektron gerjeszésének növelésével nem a kibocsájtott fotonok száma fog növekedni, hanem csak az egyes fotonok energiája.
A Napfelszín 5-6000K körüli energiaszintjén pedig a kibocsájtott energia 99%-a az infravöröstõl az ultraibolyáig terjedõ tartományba esik, és a legnagyobb része ennek is a látható fény. (be is baszna, ha röntgensugárzás jönne belõle)

Szóval a lényeg: A Napból a Földre érkezõ energia legnagyobb része látható fény formájában jön. A napszél (töltött részecskék -többnyire protonok elektronok és héliummagok) által szállított energia arra elég, hogy zavarja a távközlési eszközöket, meg létrehozza a sarki fényt.
remélem nem mondtam túl nagy hülyeségeket, ha mégis, majd jön egy fizikus és kijavít

Azoknak, akik nem tudnak angolul:
Az amcsi libsi újság azt írja, hogy Goddard (figyelem! ma egy ûrkutató központ viseli a nevét!) nincs tisztában olyan alapvetõ newtoni törvényekkel, mint a hatás-ellenhatás, és a vûkuumban hogy képzeli, hogy mûködni fog a rakétája, hisz a kilõtt gázrészecskék nem ütköznek semminek, így nem tudnák elõretolni az ûrhajót.
Ez volt 1920-ban. 49 év múlva, 1969-ben bocsánatot kértek.

(Vajon a sok polkorrekt liberális maszlagjukért mikor fognak bocsit kérni?)

Ez az egész itteni mizéria engem 1920-ra emlékeztet. Goddardot egy vezetõ amcsi újság vezércikkébben röhögte ki, hogy a légüres térben mûködne a rakétája.

In 1920, Goddard published these ideas and experimental results in A Method of Reaching Extreme Altitudes.<23> The work included remarks about sending a solid-fuel rocket to the Moon, which attracted worldwide attention and was both praised and ridiculed. A New York Times editorial suggested:
“ That Professor Goddard, with his 'chair' in Clark College and the countenancing of the Smithsonian Institution, does not know the relation of action to reaction, and of the need to have something better than a vacuum against which to react -- to say that would be absurd. Of course he only seems to lack the knowledge ladled out daily in high schools. ”
—New York Times, 13 January 1920<24>

A New York Times egyébként egy szélsõségesen liberális újság.

"In America the manned programmes, Project Mercury, Project Gemini and later the Apollo programme culminated in 1969 with the first manned landing on the moon via the Saturn V, causing the New York Times to retract their earlier editorial implying that spaceflight couldn't work:
“ Further investigation and experimentation have confirmed the findings of Isaac Newton in the 17th century and it is now definitely established that a rocket can function in a vacuum as well as in an atmosphere. The Times regrets the error. ”
—New York Times, 17 June 1969 - A Correction"

Ennyi.<#eljen>
(Bár a stílussal nem értek 1-et.)

Ja, és az elektromágneses hullámok infra komponensérõl nem is beszéltem. Nem is fogok.

Akine nem ért hozzá, minek üti bele az orrát?
Én sem vagyok szakértõje a témának, de van józan paraszti eszem.
Ilyen esetben a tervezõk nem lennének hülyék, nyilván a bombát belefúrnák az aszteroida testébe. Nem kell ide semmiféle leszállás, mert elárulom azoknak, akik nem tudják: az atombunkerrombolókat nem kell kézel bedugni az atombunkerbe.

Ha egy ilyen felrobban egy aszteroidában, olyan hõt fejt ki, hogy az aszteroida közvetlen közelben lévõ anyaga egyszerûen elpárolog, gázfelhõt, csóvát hoz létre, amely már veszélytelen.

A töremlékkel lehetne gond, de a legtöbb erõsen pályát módosítana, és lehetne szó a nagyobb darabok újbóli kilövésérõl.

Az meg, hogy az ûrben vákuum van, nem akarom még egyszer hallani ezt az idiótaságot.
A nap hõje hogy ér ide, a Földre, idióták? Lökéshullámmal. Igen, részben. Napszéllel. ismerõs?

Az ûr lehet, hogy vákuum, de kiválóan "vezeti" az elektromágneses hullámokat, de még a napszé protonjai is remekül átmennek rajta. Az atomrobbanás során keletkezett sugárzás felhevítené egy ilyen aszteroida anyagát, és lenne közvetítõ közeg, amennyit akarsz.

Tessék gondolkodni!

Picit fárasztó, picit macerás, picit fáj, de akkor is.

És a robbanáskor keletkezõ sugarak aszteroida felé esõ részét "véletlenül" nem nyeli el az aszteroida és hevül fel a felszíne?

atombás elterelés sztem nem fog mûködni.
Sztem nem kell nagy tudás hozzá, hogy kiszámljuk, hogy megkora egy kb. 10km átmérõjû aszteroida (mondjuk kõ) mozgási energiája. (ez volt az ami 1994-ben kb. 100ezer km-rel vétette el a Földet és 10 órával az elhaladása után vették észre). Aztán meg azt is ki lehet számolni, hogy a vákumban hogyan terjed a lökéshullám (valószínûleg sehogy ui. nincs közvetítõ közeg ami a hullámot vinné, a Földön ezt levegõnek hívják ami a felhevülés miatt kitágúl, így hozza létre a lökéshullámot), a párologtatás atombóbával sem mûxik ui. a hõt semi nem közvetíti. A Nap az infra sugarak révén melegít és csak ott ahhol megtörik ui. a világûr üres, amikor ezzel mind megvagyunk rájövünk, hogy gy.k. semmit nem tudunk tenni egy ilyen becapódás ellen.
És én még kicsit mondtam ui. a cikk szerint a Jupiteren keletkezett volt kb. akkora mint a Csendes óceán... Na ezt véd ki valahogy.
Meg ugye az sem müxik, hogy furok egy lukat és benne robbantom, ui. még csak ott tartunk, hogy egy pár kilós kis izét tettek le egy kisbolygóra ami még csak nem is keringet gyorsan. Azért megnzéném azt a leszállás ami 5-6 tengelyen forgó aszteroidára történik, ami ráadásúl nem 2-vel jön...
Szóval sztem, nincs esélye jelneleg az emberiségnek arra, hogy megvádje magát egy ilyen katasztrófától.

Valószínû, hogy hévízforrás van alul.

A Bajkál az orosz Loch Ness

Függ a beesési szögtõl, a szikla anyagától, a sebességétõl... Gondolj bele. Ha merõlegesen talál, 20km/s körüli sebességgel, akkor öt-hat másodperc alatt szeli át a légkört. Ennyi idõ alatt szerinted mennyi párolog el egy 100m-es sziklából?
Az arizonai meteoritkrátert a számítások szerint egy 50m-es vasmeteor ütötte.

Amikor a 2001 Ûrodüszeia készült épp véget ért a hidegháború. Amikor az amerikai-orosz ûrexpedíció az Európa bolygó felé tart, megjelenik nekik egy magasabbrendû lény, és arra inti õket, hogy tartsák magukat távol Európától. Ennek már politikai áthallása volt: az egységesülõ Európa kontinens nem kér sem az amerikai, sem az orosz dominanciából, az EU egy önálló világhatalom (lesz).

Roliika, hun vagy? Help!

Szerintem teljesen fölösleges aggódnunk, mert mint tudjuk az összes meteor amerikába csapódik be, mi meg európa közepén elég jó helyen vagyunk. (de azért necces ha túl nagy a kavics😄)

Mind a mai napig nem tudják biztosan, hogy mi volt az. Az üstököst kevésbé tartják valószínûnek, mert ebbõl a távolságból rendszerint már megfigyelhetõek földi mûszerekkel (külön automatizált rendszerek vannak üstökös- és kisbolygókeresésre). Ha mégis üstökös volt, akkor a kevésbé aktív fajtából való.

Az 50 db 100 méteres kisbolygó darabbal sem sokra megyünk: rombolás tekintetében ezek is közelítenek a totalitáshoz, vagyis nagyjából kipusztítanák
az emberiséget.

OFF

Na persze a könyvre a film csak hasonlít. A 2001 esetében ez másképp volt, mert elõször álltak neki a filmnek, és késõbb a film forgatókönyve alapján írta meg a regényt Clarke. Így is volt benne egy "apró" eltérés. A filmben a Jupiter volt a cél, a regényben a Szaturnusz.

A 2010-bõl szinte kizárólag csak a leglényegesebb momentumokat vitték filmre. Sok egyéb fontos dolog - mint a kínaiak leszállása és katasztrófája az Európán - csupán említés szintjén történt, holott a történetnek a legfontosabb elemét hordozza: azt, hogy tudniillik van élet az Európán. A csillaglakók pedig azért csinálnak a Jupiterbõl törpe napot (Lucifer), hogy az Európán megolvadhasson a jégpáncél, és ezáltal fejlõdésnek indulhasson a magasabb rendû élet. És ezért tiltják el a Föld lakóit az Európától.

Tehát a film szép volt, meg látványos, csak éppen a lényeg maradt ki belõle!

Ezek után kíváncsi leszek, vajon lesz-e valakinek mersze megfilmesíteni a 2061-et, amikor a Haley-üstökösre szállnak le!

/OFF

Az egyik legjobb igazi SCI-fi. Tökéletes ûrjelenetek vannak benne és elég jó a történet.

Az eltérítéses módszernél is fennál akkor ennyi erõvel az, hogy még a végén én terlem rossz pályára. A robbantásos módszer talán túl "analóg" probléma megoldás. Ami itt lent a Földön megoldás az akadály eltávolítására, nem biztos, hogy odafent azért nyerõ.

2010: The film, like the novel, is a sequel to 2001: A Space Odyssey. 😛

Nem ismerem, jo film?

szerintem 50 db 100m-es elég kicsi, és elég.

"A jelenlegi fegyvereink hatóereje az ürben elég csekély (egy atombombának fõleg a lökéshulláma az ami okozza a tapasztalt pusztitóerõt, az ürben azonban nincs levegõ)"
jelenlegi fegyver... atomboma... huhú, már vége a második véhának, és már azóta egy hidegháborún is túlestünk. (bár én pl nem, de az egész emberiség nevében beszélek). szóval ha azt írod, hogy jelenlegi fegyver, akkor a jelentlegi fegyvereket számold bele, ne a hatvan évvel ezelõttieket. köcce.

CSNTKK!!!
<#rolleyes>

Nem biztos, hogy a felrobbantás jó módszer. Mert pl. semmivel nem vagyunk elõrébb, ha egy db 1km-es sziklából csinálunk 50db 100m-est. Sõt, az utolsó utáni pillanatig nem lehetünk biztosak benne, hogy nem épp a robbantással állítottuk-e ütközõpályára. (más kérdés, ha Brúsz Vilisz személyesen csinálja, mert akkor ugye a világ autómatikusan megmenekül)
A mûködõ megoldás talán az lenne, ha idõben észrevehetnénk, aztán egy (vagy több) telepített hajtómûvel, még idõben eltérítenénk. Megfelelõ távolságban 1-2 tized százalékos pályamódosítás elegendõ lehet. Persze nem kell mondanom hogy ez is mennyire hipotetikus, és hány ponton bukhat a mutatvány.
Elsõ körben ott, hogy ha nincs elég idõ, akkor marad torreadorz módszere.

Jaj, hagyjátok már! <#wow3>

2001 😛

Két olyan ember van, akit bizonyítotttan meteorit talált el, és túlélte: az elsõ egy alabamai háziasszony, akit az ágyban talált el egy meteorit (1954), amely beszakította házának tetejét, és széttörte a rádiót, majd az alvó nõre pattant. Kb. 4 kilós volt. A második ez a borsónyi kõdarab, amely a német srác karját súrolta a múlt hónapban.

Ki mondta hogy becsapódás volt?
Miért nem inkább kilövés?
Egyforma az esély.

Egyébként illett volna ide vmi számítás, de lusta dög vagyok ehhez.
Csak annyit írnék - mielõtt a szõrszálhasogatók leordítanának - hogy egy-egy régi atombomba, Oppenheimer regénye szerint, 1000 napnál fényesebben ragyogott. A LED-ek speckóiból tudom, hogy a Nap felszínének hõmérséklete 5000 fok (Celsius/Kelvin tökmindegy), tehát az atom 5M fokot termel, és 100-200 méteres sugarú körben akciózna,
De:
Wiki: "A bomba robbanásakor a hõmérséklet a több száz millió Kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok fõleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegõ pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tûzgömb alakul ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tûzgömb egy 1 megatonnás bomba esetében az elsõ ezredmásodperc után 150 m átmérõjû, míg a legnagyobb átmérõje (10 másodperc után) 2200 m"

Az ûrben más a helyzet, tehát ott rá kellene tenni a célra.

Másrészt:
'Az üstökösmagok mérete 100 méter és több mint 40 kilométer között mozog. Gyakran „piszkos hólabdának” nevezik, bár a friss megfigyelések száraz, poros vagy sziklás felszínt mutattak, ami arra utal, hogy a jég a kéreg alatt rejtõzik (lásd Vita az üstökösök összetételérõl). Az üstökösmagok meglehetõsen szabálytalan alakúak, sima és durva felületek, benyomódások, hegygerincek, dombok, kráterek egyaránt elõfordulhatnak, mivel tömegük (és így gravitációjuk) nem elégséges a gömbalak kialakulásához. A mag szerkezete porózus, térfogatának 60%-a (vagy annál is több) lehet légüres tér.<1>'
és:
"A külsõ Naprendszerben az üstökösök fagyott állapotban maradnak, és kis méretük miatt rendkívül nehéz õket a Földrõl észlelni (bár a Kuiper-övben néhány üstökösmagot sikerült megfigyelni<12>). Ahogy egy üstökös megközelíti a belsõ Naprendszert, a napsugárzás hatására a víz, a megfagyott gázok és más illékony anyagok párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, a korábban beléjük fagyott szilikátok, szulfidok és szerves vegyületek részecskéit is magukkal rántva. Az így kiáramló por és gázok egy hatalmas, rendkívül ritka légkört alkotnak az üstökös körül, melyet kómának hívnak. "

Tehát, ezeknek az észlelése nem gond, köszönhetõen a csóvájuknak.

ezt pedig imádom:
"Még mindig sok földközeli üstökös van, de egy kisbolygóval való ütközés jóval valószínûbb, mint egy üstökössel."

További olvasmány
Az aszteroidákkal más a helyzet, de méret szempontjából hasonlóak az üstökösmagokhoz.

itt.

Nem a hõ miatt lesz a lökéshullám?

A Földön ehhez van légkör. Az ûrben ha elpárologtat valammenyi anyagot és abból lesz gáz, a csinál valamekkora továbbító közeget talán, de az a földi légkörhöz képest valószínûleg csekély.

Gyakorlatilag az lenne az ideális, ha az összes aszteroidát belesöpörnénk a Marsba, meg a többi vizes holdba. De ez már bolygómérnökség, ehhez még fejlõdnünk kell.

Én nem vagyok ennyire rezignált. Egy atombomba nem csak a lökéshullámával pusztít, hanem a termelt hõvel is. Egy üstököst simán el tudnánk párologtatni. A nagyobb aszteroidákkal már problémásabb lenne, de azoknak is tudnánk befolyásolni a keringési pályáját. Nem kell lebecsülni az emberi technikát.

Egy kortárs angol konzervatív mondá:
"Never underestimate a silent man."

Szerintem rövidesen szemtanúi leszünk annak, ami a 2010 Ûrodüsszeiában is történt. - A gázóriás a naprendszer második csillagjává változik. Éppen idõben van! 😊 - De ez nem valószínû, hiszen ehhez kicsi a tömege.

A többségét nem látjuk. Alapvetõen az égbolt k.rva nagy és ahogy talán az armageddonban is mondták, jelenleg mindössze pár százalékát tudjuk megfigyelés alatt tartani.

Egyébiránt még ha látnánk is õket, nem sokmindent tehetnénk a megelõzésre. Bruce willis épp nem ér rá, egyébként is marhaság egy üstökösre való leszállás (senki nem élné túl), megfelelõ ûrhajónk sincs a célra (örülünk ha a meglévõk kibirnak egy mezei fel/le szállást). A jelenlegi fegyvereink hatóereje az ürben elég csekély (egy atombombának fõleg a lökéshulláma az ami okozza a tapasztalt pusztitóerõt, az ürben azonban nincs levegõ), és ahhoz hogy hasson kb. a jupiteren túl kéne eltalálni (mert itt még egy pici röppályamódositás is azt eredményezheti hogy elkerüli a Földet).

Szóval ha egy ilyen meteor eltalálná a Földet akkor egy dolgot tehetsz:
veszel magadhoz chipset meg kólát, aztán kiülsz egy magasabb dombra és nézed a tüzijátékot amig teheted...

Nyugi, te úgyis csak azt fogod észrevenni, ha becsapódik valami a Földbe, hogy eltûnt a lábad alól a talaj.....Szerintem csak véletlenségbõl tudnák észrevenni idõben.

azt hagy kérdezzem meg, hogy most akkor látjuk ezeket jönni, vagy csak akkor jövünk rá hogy volt, ha lebombázta a fél jupitert? vagy ez nem közeli még és lett volna idõ fúrótornyot építeni hozzá?

Ahogy elnézem...nem mostanába fogjuk az androméda csillagainak felszínét kutatni tüzetesen......