93
-
#53
A nukleáris láncreakció által létrehozott energia egy részre sugárzásos formában bizony terjed, ahogy a Nap által kibocsátott energia. -
kukacos #52 Földművelő civilizáció vagy tízezer éve létezik, technikai vagy ötszáz éve, ehhez képest a százmillió év rengeteg. Nem aggódnék annyira, az aszteroidás kihalás nincs a legvalószínűbb első tízben. Viszont felkészülni nem árt, jó ha tartunk egy bazi nagy rakétát valahol a készletben. Lehet, hogy a becsapódások gyakoribbak, mint gondoltuk, és a történelmi idők vadászó-gyűjtögető civilizációi kevésbé voltak érzékenyek egy kellemetlen helyen bekövetkező Tunguz-eseményre.
-
Epikurosz #51 Na, és mit gondolsz, hogy ezeket a NASA jelentéseket kik írják?
Hát, olyanok, mint éééén. :-))
A napszeles megjegyzésedre reagálva, nálam az utolsó infó az, hogy ezek annyira nem is veszélyesek, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás (gamma), sőt, még jól is jön egy vaskos napkitörés, mert leárnyékolja a gamma sugárzást.
Ezt valamelyik jelentésembe bele is írtam, lehet még nincs fent a nasa honlapon. :-)
-
Epikurosz #50 OK, te kis aggódó. Mit javasolsz?
Azonkívül, hogy üljünk ki egy dombra, és szívózzuk a kokakólát. -
Epikurosz #49 megint OFF
miért vitatkozol velem? el lehet menni!
vagy vitatkozz a KillerBével vagy a MolinoBalázzsal, mert ők tényleg értenek a fizikához, ráadásul nem is segghülyéznek le téged, te segghülye.
uff -
torreadorz #48 "minden százmillió évben egyszer esélyesek. Jelenleg jó esélyünk van arra, hogy sikerrel vegyünk egy ilyen problémát. "
Én már csak attól félek hogy a dinoszauruszok is azt mondogatták, hogy elég nagyok ők ahhoz hogy félrelökjenek egy ilyet, meg hát különben is csak 100 millió évente csap be egy ilyen.. -
kukacos #47 Elég sokszor, és véd a Föld mágneses tere. Viszont ha egy Marsra tartó űrhajóban lennék, eléggé érdekelne a napszél aktuális állapota. De még mindig nem értem, miről beszélsz, mi köze a Nap sugárzásának a témához. Egyetlen hozzászóláshoz se kapcsolódik. -
kukacos #46 10 km átmérőjű vas aszteroidák kb. minden százmillió évben egyszer esélyesek. Jelenleg jó esélyünk van arra, hogy sikerrel vegyünk egy ilyen problémát. A téma bibliája egyébként egy NASA jelentés:
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/report2007.html
ahol nem fórumlakók szopják a kisujjukból, hanem szakértők számolgatják, hogy pontosan hány nukleáris töltet és hordozóeszköz kell a sikeres védekezéshez. A jelentésből kiderül többek között, hogy tényleg az üstökösök a legveszélyesebbek. A sikeres védelem titka ugyanis a minél korábbi észlelés és beavatkozás. Ez a nagy vas-kő aszteroidák esetében valószínűleg nem probléma, mert ezek 99%-ban a Föld pályájához közel keringenek, ma már tucatnyi program figyeli és katalogizálja ezeket, hamarosan a túlnyomó többségüket ismerni fogjuk. Pályájukat évtizedekre előre ki lehet számítani. A robbanóerő nem gáz, fel tudunk vinni bombákat, amelyek könnyedén szétszednek vagy eltérítenek egy ilyet. Évtizedes riasztási idő alatt lehetséges is olyan hordozóeszközt kifejleszteni, ami képes az atomtöltetet célba juttatni. Ez sem megoldhatatlan: a Cassini például egy busznyi méretű szonda, ami jelenleg a Szaturnusz körül manőverezik néhány kilométeres pontossággal.
Az üstökösök viszont váratlanul bukkannak fel a Naprendszer külső régiójukból, nem szinkron pályán mozognak, így relatív sebességük a Földhöz képest óriási, így várhatóan kisebb tömegük ellenére akkora vagy nagyobb veszélyt jelentenek, mint egy nagy aszteroida. Ami még rosszabb, hogy gyakran teljesen újak, észlelésük esetén csak pár hónap lenne küldeni a fogadóbizottságot. -
#45
Tippelj, eddigi életed során hány esetben álltál "flare vagy protuberancia kilökési útjában" a Földdel együtt. Ebből hányszor vetted észre? -
#44
úgy hogy "A nap hője hogy ér ide, a Földre, idióták? Lökéshullámmal. Igen, részben. Napszéllel. ismerős?" -
kukacos #43 A feketetest-sugárzása lehet. De ha épp egy flare vagy protuberancia kilökési útjában állsz, lehet, hogy mások lesznek a prioritásaid, és nem vigasztal, hogy látható fényből sokat kapsz, mert az nem fog felaktiválni :) De egyébként ez most hogy jön ide? -
torreadorz #42 "Mire gondolsz? Ha távol van, jó helyen vAN, nem is kell oda rakéta. A baj az, ha közel van, közelre meg tudunk rakétázni."
Az a baj hogy már megint veled vitatkozom miközben tucatnyi topicban bizonyitottad hogy hülye vagy a fizikához mint a segg.
Remélhetőleg a közelről szétlőtt meteorit csak 50 méteres földfelszint érő darabja pont a te házadon fog landolni, aztán majd kérdezheted hogy miért baj... -
Epikurosz #41 "még távolább (ahová most jelenleg el sem tudnánk jutattni rakétát...)"
Mire gondolsz? Ha távol van, jó helyen vAN, nem is kell oda rakéta. A baj az, ha közel van, közelre meg tudunk rakétázni. Nem is értelek. -
Epikurosz #40 gothmog nem mondtál semmi újjat.
torreadorz: És?
A nagy testek bolygók, vagy kisbolygók, vagy holdak. Egy sem akar minket eltalálni a következő milliárd évben. Hogy miért nem? Kérdezd meg őket.
A kicsik meg kicsik, tehát azok ellen jó eséllyel lehet felvenni a harcot. Biztos van vasaszteroida meg gyémántaszteroida is valahol, de bárcsak lenne. Amúgy, ezek is olvadnak, pár ezer fokon. Akkor meg mi a gond?
A Nibirut nem említettem, na az beütne, de nincs. -
torreadorz #39 "Egy atombomba nem csak a lökéshullámával pusztít, hanem a termelt hővel is. Egy üstököst simán el tudnánk párologtatni. A nagyobb aszteroidákkal már problémásabb lenne, de azoknak is tudnánk befolyásolni a keringési pályáját."
Ebben én nem lennék olyan biztos a helyedben. Egyrészt nincs az az atombomba ami szétvinne mondjuk egy 10 km átmérőjű vas aszteroidát (mivel nincs az sehol megirva hogy ez csak fagyott vizből állhat) másrészt ezek csak óvatos becslések. Nincs semmi garancia arra hogy nem egy 20 vagy 30 km átmérőjű aszteroida fog erre jönni (ami mint tudjuk nem 2-3x akkorát jelent, hanem 8-27 szerest).
Olyan apróságokról hogy ezt az aszteroidát el is kell találni, és nem 300 km-re a Földtől hanem inkább 300 ezer km-re vagy még távolább (ahová most jelenleg el sem tudnánk jutattni rakétát...) -
#38
ez a #32-re volt válasz. -
#37
Őőő, bocs, beleugatok (bár én is csak műkedvelő vagyok, meg csak wiki-huszárkodok). A dolog leegyszerűsödik, ha így nézed:
elektromágneses sugárzás == fotonok.
Hogy ez most röntgen-gamma vagy infra-rádió, az csak az adott foton energiaszintjéből adódik. (foton energiaszintje->frekvenciája) Mármost Planck bácsi arra jött rá, hogy adott elektron gerjeszésének növelésével nem a kibocsájtott fotonok száma fog növekedni, hanem csak az egyes fotonok energiája.
A Napfelszín 5-6000K körüli energiaszintjén pedig a kibocsájtott energia 99%-a az infravöröstől az ultraibolyáig terjedő tartományba esik, és a legnagyobb része ennek is a látható fény. (be is baszna, ha röntgensugárzás jönne belőle)
![]()
Szóval a lényeg: A Napból a Földre érkező energia legnagyobb része látható fény formájában jön. A napszél (töltött részecskék -többnyire protonok elektronok és héliummagok) által szállított energia arra elég, hogy zavarja a távközlési eszközöket, meg létrehozza a sarki fényt.
remélem nem mondtam túl nagy hülyeségeket, ha mégis, majd jön egy fizikus és kijavít -
Epikurosz #36 Azoknak, akik nem tudnak angolul:
Az amcsi libsi újság azt írja, hogy Goddard (figyelem! ma egy űrkutató központ viseli a nevét!) nincs tisztában olyan alapvető newtoni törvényekkel, mint a hatás-ellenhatás, és a vűkuumban hogy képzeli, hogy működni fog a rakétája, hisz a kilőtt gázrészecskék nem ütköznek semminek, így nem tudnák előretolni az űrhajót.
Ez volt 1920-ban. 49 év múlva, 1969-ben bocsánatot kértek.
(Vajon a sok polkorrekt liberális maszlagjukért mikor fognak bocsit kérni?) -
Epikurosz #35 Ez az egész itteni mizéria engem 1920-ra emlékeztet. Goddardot egy vezető amcsi újság vezércikkébben röhögte ki, hogy a légüres térben működne a rakétája.
In 1920, Goddard published these ideas and experimental results in A Method of Reaching Extreme Altitudes.[23] The work included remarks about sending a solid-fuel rocket to the Moon, which attracted worldwide attention and was both praised and ridiculed. A New York Times editorial suggested:
“ That Professor Goddard, with his 'chair' in Clark College and the countenancing of the Smithsonian Institution, does not know the relation of action to reaction, and of the need to have something better than a vacuum against which to react -- to say that would be absurd. Of course he only seems to lack the knowledge ladled out daily in high schools. ”
—New York Times, 13 January 1920[24]
A New York Times egyébként egy szélsőségesen liberális újság.
"In America the manned programmes, Project Mercury, Project Gemini and later the Apollo programme culminated in 1969 with the first manned landing on the moon via the Saturn V, causing the New York Times to retract their earlier editorial implying that spaceflight couldn't work:
“ Further investigation and experimentation have confirmed the findings of Isaac Newton in the 17th century and it is now definitely established that a rocket can function in a vacuum as well as in an atmosphere. The Times regrets the error. ”
—New York Times, 17 June 1969 - A Correction" -
polarka #34 Ennyi. 
(Bár a stílussal nem értek 1-et.) -
Epikurosz #33 Ja, és az elektromágneses hullámok infra komponenséről nem is beszéltem. Nem is fogok. -
Epikurosz #32 Akine nem ért hozzá, minek üti bele az orrát?
Én sem vagyok szakértője a témának, de van józan paraszti eszem.
Ilyen esetben a tervezők nem lennének hülyék, nyilván a bombát belefúrnák az aszteroida testébe. Nem kell ide semmiféle leszállás, mert elárulom azoknak, akik nem tudják: az atombunkerrombolókat nem kell kézel bedugni az atombunkerbe.
Ha egy ilyen felrobban egy aszteroidában, olyan hőt fejt ki, hogy az aszteroida közvetlen közelben lévő anyaga egyszerűen elpárolog, gázfelhőt, csóvát hoz létre, amely már veszélytelen.
A töremlékkel lehetne gond, de a legtöbb erősen pályát módosítana, és lehetne szó a nagyobb darabok újbóli kilövéséről.
Az meg, hogy az űrben vákuum van, nem akarom még egyszer hallani ezt az idiótaságot.
A nap hője hogy ér ide, a Földre, idióták? Lökéshullámmal. Igen, részben. Napszéllel. ismerős?
Az űr lehet, hogy vákuum, de kiválóan "vezeti" az elektromágneses hullámokat, de még a napszé protonjai is remekül átmennek rajta. Az atomrobbanás során keletkezett sugárzás felhevítené egy ilyen aszteroida anyagát, és lenne közvetítő közeg, amennyit akarsz.
Tessék gondolkodni!
Picit fárasztó, picit macerás, picit fáj, de akkor is. -
polarka #31 És a robbanáskor keletkező sugarak aszteroida felé eső részét "véletlenül" nem nyeli el az aszteroida és hevül fel a felszíne? -
MacropusRufus #30 atombás elterelés sztem nem fog működni.
Sztem nem kell nagy tudás hozzá, hogy kiszámljuk, hogy megkora egy kb. 10km átmérőjű aszteroida (mondjuk kő) mozgási energiája. (ez volt az ami 1994-ben kb. 100ezer km-rel vétette el a Földet és 10 órával az elhaladása után vették észre). Aztán meg azt is ki lehet számolni, hogy a vákumban hogyan terjed a lökéshullám (valószínűleg sehogy ui. nincs közvetítő közeg ami a hullámot vinné, a Földön ezt levegőnek hívják ami a felhevülés miatt kitágúl, így hozza létre a lökéshullámot), a párologtatás atombóbával sem műxik ui. a hőt semi nem közvetíti. A Nap az infra sugarak révén melegít és csak ott ahhol megtörik ui. a világűr üres, amikor ezzel mind megvagyunk rájövünk, hogy gy.k. semmit nem tudunk tenni egy ilyen becapódás ellen.
És én még kicsit mondtam ui. a cikk szerint a Jupiteren keletkezett volt kb. akkora mint a Csendes óceán... Na ezt véd ki valahogy.
Meg ugye az sem müxik, hogy furok egy lukat és benne robbantom, ui. még csak ott tartunk, hogy egy pár kilós kis izét tettek le egy kisbolygóra ami még csak nem is keringet gyorsan. Azért megnzéném azt a leszállás ami 5-6 tengelyen forgó aszteroidára történik, ami ráadásúl nem 2-vel jön...
Szóval sztem, nincs esélye jelneleg az emberiségnek arra, hogy megvádje magát egy ilyen katasztrófától. -
Epikurosz #29 Valószínű, hogy hévízforrás van alul. -
#28
A Bajkál az orosz Loch Ness -
#27
Függ a beesési szögtől, a szikla anyagától, a sebességétől... Gondolj bele. Ha merőlegesen talál, 20km/s körüli sebességgel, akkor öt-hat másodperc alatt szeli át a légkört. Ennyi idő alatt szerinted mennyi párolog el egy 100m-es sziklából?
Az arizonai meteoritkrátert a számítások szerint egy 50m-es vasmeteor ütötte. -
Epikurosz #26 Amikor a 2001 Űrodüszeia készült épp véget ért a hidegháború. Amikor az amerikai-orosz űrexpedíció az Európa bolygó felé tart, megjelenik nekik egy magasabbrendű lény, és arra inti őket, hogy tartsák magukat távol Európától. Ennek már politikai áthallása volt: az egységesülő Európa kontinens nem kér sem az amerikai, sem az orosz dominanciából, az EU egy önálló világhatalom (lesz).
Roliika, hun vagy? Help! -
CloneB #25 Szerintem teljesen fölösleges aggódnunk, mert mint tudjuk az összes meteor amerikába csapódik be, mi meg európa közepén elég jó helyen vagyunk. (de azért necces ha túl nagy a kavics:D) -
Professzore #24 Mind a mai napig nem tudják biztosan, hogy mi volt az. Az üstököst kevésbé tartják valószínűnek, mert ebből a távolságból rendszerint már megfigyelhetőek földi műszerekkel (külön automatizált rendszerek vannak üstökös- és kisbolygókeresésre). Ha mégis üstökös volt, akkor a kevésbé aktív fajtából való.
Az 50 db 100 méteres kisbolygó darabbal sem sokra megyünk: rombolás tekintetében ezek is közelítenek a totalitáshoz, vagyis nagyjából kipusztítanák
az emberiséget. -
#23
OFF
Na persze a könyvre a film csak hasonlít. A 2001 esetében ez másképp volt, mert először álltak neki a filmnek, és később a film forgatókönyve alapján írta meg a regényt Clarke. Így is volt benne egy "apró" eltérés. A filmben a Jupiter volt a cél, a regényben a Szaturnusz.
A 2010-ből szinte kizárólag csak a leglényegesebb momentumokat vitték filmre. Sok egyéb fontos dolog - mint a kínaiak leszállása és katasztrófája az Európán - csupán említés szintjén történt, holott a történetnek a legfontosabb elemét hordozza: azt, hogy tudniillik van élet az Európán. A csillaglakók pedig azért csinálnak a Jupiterből törpe napot (Lucifer), hogy az Európán megolvadhasson a jégpáncél, és ezáltal fejlődésnek indulhasson a magasabb rendű élet. És ezért tiltják el a Föld lakóit az Európától.
Tehát a film szép volt, meg látványos, csak éppen a lényeg maradt ki belőle!
Ezek után kíváncsi leszek, vajon lesz-e valakinek mersze megfilmesíteni a 2061-et, amikor a Haley-üstökösre szállnak le!
/OFF -
#22
Az egyik legjobb igazi SCI-fi. Tökéletes űrjelenetek vannak benne és elég jó a történet. -
#21
Az eltérítéses módszernél is fennál akkor ennyi erővel az, hogy még a végén én terlem rossz pályára. A robbantásos módszer talán túl "analóg" probléma megoldás. Ami itt lent a Földön megoldás az akadály eltávolítására, nem biztos, hogy odafent azért nyerő. -
NexImpera #20 2010: The film, like the novel, is a sequel to 2001: A Space Odyssey. :P
Nem ismerem, jo film? -
Sir Ny #19 szerintem 50 db 100m-es elég kicsi, és elég. -
Sir Ny #18 "A jelenlegi fegyvereink hatóereje az ürben elég csekély (egy atombombának főleg a lökéshulláma az ami okozza a tapasztalt pusztitóerőt, az ürben azonban nincs levegő)"
jelenlegi fegyver... atomboma... huhú, már vége a második véhának, és már azóta egy hidegháborún is túlestünk. (bár én pl nem, de az egész emberiség nevében beszélek). szóval ha azt írod, hogy jelenlegi fegyver, akkor a jelentlegi fegyvereket számold bele, ne a hatvan évvel ezelőttieket. köcce. -
#17
CSNTKK!!!
-
#16
Nem biztos, hogy a felrobbantás jó módszer. Mert pl. semmivel nem vagyunk előrébb, ha egy db 1km-es sziklából csinálunk 50db 100m-est. Sőt, az utolsó utáni pillanatig nem lehetünk biztosak benne, hogy nem épp a robbantással állítottuk-e ütközőpályára. (más kérdés, ha Brúsz Vilisz személyesen csinálja, mert akkor ugye a világ autómatikusan megmenekül)
A működő megoldás talán az lenne, ha időben észrevehetnénk, aztán egy (vagy több) telepített hajtóművel, még időben eltérítenénk. Megfelelő távolságban 1-2 tized százalékos pályamódosítás elegendő lehet. Persze nem kell mondanom hogy ez is mennyire hipotetikus, és hány ponton bukhat a mutatvány.
Első körben ott, hogy ha nincs elég idő, akkor marad torreadorz módszere. -
Tsol #15 Jaj, hagyjátok már! 
-
bvalek2 #14 2010
