93
-
NexImpera #13 2001 :P -
Epikurosz #12 Két olyan ember van, akit bizonyítotttan meteorit talált el, és túlélte: az első egy alabamai háziasszony, akit az ágyban talált el egy meteorit (1954), amely beszakította házának tetejét, és széttörte a rádiót, majd az alvó nőre pattant. Kb. 4 kilós volt. A második ez a borsónyi kődarab, amely a német srác karját súrolta a múlt hónapban. -
Epikurosz #11 A mázlista. :-) -
osztmivan #10 Ki mondta hogy becsapódás volt?
Miért nem inkább kilövés?
Egyforma az esély. -
Epikurosz #9 Egyébként illett volna ide vmi számítás, de lusta dög vagyok ehhez.
Csak annyit írnék - mielőtt a szőrszálhasogatók leordítanának - hogy egy-egy régi atombomba, Oppenheimer regénye szerint, 1000 napnál fényesebben ragyogott. A LED-ek speckóiból tudom, hogy a Nap felszínének hőmérséklete 5000 fok (Celsius/Kelvin tökmindegy), tehát az atom 5M fokot termel, és 100-200 méteres sugarú körben akciózna,
De:
Wiki: "A bomba robbanásakor a hőmérséklet a több száz millió Kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tűzgömb egy 1 megatonnás bomba esetében az első ezredmásodperc után 150 m átmérőjű, míg a legnagyobb átmérője (10 másodperc után) 2200 m"
Az űrben más a helyzet, tehát ott rá kellene tenni a célra.
Másrészt:
'Az üstökösmagok mérete 100 méter és több mint 40 kilométer között mozog. Gyakran „piszkos hólabdának” nevezik, bár a friss megfigyelések száraz, poros vagy sziklás felszínt mutattak, ami arra utal, hogy a jég a kéreg alatt rejtőzik (lásd Vita az üstökösök összetételéről). Az üstökösmagok meglehetősen szabálytalan alakúak, sima és durva felületek, benyomódások, hegygerincek, dombok, kráterek egyaránt előfordulhatnak, mivel tömegük (és így gravitációjuk) nem elégséges a gömbalak kialakulásához. A mag szerkezete porózus, térfogatának 60%-a (vagy annál is több) lehet légüres tér.[1]'
és:
"A külső Naprendszerben az üstökösök fagyott állapotban maradnak, és kis méretük miatt rendkívül nehéz őket a Földről észlelni (bár a Kuiper-övben néhány üstökösmagot sikerült megfigyelni[12]). Ahogy egy üstökös megközelíti a belső Naprendszert, a napsugárzás hatására a víz, a megfagyott gázok és más illékony anyagok párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, a korábban beléjük fagyott szilikátok, szulfidok és szerves vegyületek részecskéit is magukkal rántva. Az így kiáramló por és gázok egy hatalmas, rendkívül ritka légkört alkotnak az üstökös körül, melyet kómának hívnak. "
Tehát, ezeknek az észlelése nem gond, köszönhetően a csóvájuknak.
ezt pedig imádom:
"Még mindig sok földközeli üstökös van, de egy kisbolygóval való ütközés jóval valószínűbb, mint egy üstökössel."
További olvasmány
Az aszteroidákkal más a helyzet, de méret szempontjából hasonlóak az üstökösmagokhoz.
itt. -
#8
Nem a hő miatt lesz a lökéshullám?
A Földön ehhez van légkör. Az űrben ha elpárologtat valammenyi anyagot és abból lesz gáz, a csinál valamekkora továbbító közeget talán, de az a földi légkörhöz képest valószínűleg csekély. -
Epikurosz #7 Gyakorlatilag az lenne az ideális, ha az összes aszteroidát belesöpörnénk a Marsba, meg a többi vizes holdba. De ez már bolygómérnökség, ehhez még fejlődnünk kell. -
Epikurosz #6 Én nem vagyok ennyire rezignált. Egy atombomba nem csak a lökéshullámával pusztít, hanem a termelt hővel is. Egy üstököst simán el tudnánk párologtatni. A nagyobb aszteroidákkal már problémásabb lenne, de azoknak is tudnánk befolyásolni a keringési pályáját. Nem kell lebecsülni az emberi technikát.
Egy kortárs angol konzervatív mondá:
"Never underestimate a silent man." -
drwho #5 Szerintem rövidesen szemtanúi leszünk annak, ami a 2010 Űrodüsszeiában is történt. - A gázóriás a naprendszer második csillagjává változik. Éppen időben van! :) - De ez nem valószínű, hiszen ehhez kicsi a tömege. -
torreadorz #4 A többségét nem látjuk. Alapvetően az égbolt k.rva nagy és ahogy talán az armageddonban is mondták, jelenleg mindössze pár százalékát tudjuk megfigyelés alatt tartani.
Egyébiránt még ha látnánk is őket, nem sokmindent tehetnénk a megelőzésre. Bruce willis épp nem ér rá, egyébként is marhaság egy üstökösre való leszállás (senki nem élné túl), megfelelő űrhajónk sincs a célra (örülünk ha a meglévők kibirnak egy mezei fel/le szállást). A jelenlegi fegyvereink hatóereje az ürben elég csekély (egy atombombának főleg a lökéshulláma az ami okozza a tapasztalt pusztitóerőt, az ürben azonban nincs levegő), és ahhoz hogy hasson kb. a jupiteren túl kéne eltalálni (mert itt még egy pici röppályamódositás is azt eredményezheti hogy elkerüli a Földet).
Szóval ha egy ilyen meteor eltalálná a Földet akkor egy dolgot tehetsz:
veszel magadhoz chipset meg kólát, aztán kiülsz egy magasabb dombra és nézed a tüzijátékot amig teheted...
-
Balage74 #3 Nyugi, te úgyis csak azt fogod észrevenni, ha becsapódik valami a Földbe, hogy eltűnt a lábad alól a talaj.....Szerintem csak véletlenségből tudnák észrevenni időben. -
lapaleves #2 azt hagy kérdezzem meg, hogy most akkor látjuk ezeket jönni, vagy csak akkor jövünk rá hogy volt, ha lebombázta a fél jupitert? vagy ez nem közeli még és lett volna idő fúrótornyot építeni hozzá? -
who am I 7 #1 Ahogy elnézem...nem mostanába fogjuk az androméda csillagainak felszínét kutatni tüzetesen......