SG.hu·

A felújított Hubble is szemügyre vette a Jupiter sebét

A nemrég felújított Hubble Űrtávcső vadonatúj kamerájával szemügyre vett egy Jupiteren keletkezett sötét foltot, ami az elméletek szerint egy üstökös becsapódás eredménye.

A zúzódásszerű foltot elsőként egy ausztrál amatőr csillagász, Anthony Wesley észlelte július 19-én, felfedezését nem sokkal később a Hawaii-i Keck II és Gemini távcsövekkel is megerősítették. Becslések szerint a déli sark közelében elhelyezkedő folt méretében a Csendes-óceánnal vetekszik.

A májusi űrsikló szervízküldetés óta átfogó tesztelési sorozaton áteső Hubble egy kis szünetet tartott, hogy néhány órára a Jupiter felé fordítsa műszereit és csütörtök délután elkészítse a sebhelyről készült legélesebb felvételt. A csillagászok szerint az óriásbolygó sötét foltját nagy valószínűséggel egy üstökös becsapódás hozta létre, ezek az objektumok ugyanis viszonylag gyakorta keresztezik az óriásbolygó pályáját, ellentétben az aszteroidákkal, amik igen ritkák.


A Hubble által július 23-án készített, a Jupiter becsapódási területéről készült legélesebb látható fényű felvétel, ami egyben a felújított űrtávcső első tudományos észlelése is

A heves esemény fényvisszaverő aeroszolokat lökött ki a Jupiter alsó légköri rétegeiből a Földről is tanulmányozható felső régióba, ezért az infravörös felvételek egy fényes foltot mutatnak egy sötétebb háttér előtt, míg a látható fényű fotón egy sötétebb, zúzódásra emlékeztető jegy körvonalazódik. "A Hubble felvételeinek részletei egyenetlenséget mutatnak a törmelékfelhőben, amit a Jupiter atmoszférája által keltett turbulencia okoz" - mondta Amy Simon-Miller, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.

A Hubble új főműszereként számon tartott 132 millió dolláros Wide Field Camera 3-t annak ellenére bízták meg a szokatlan feladattal, hogy még nem végezték el rajta az összes tervezett tesztet. A WFC 3 ultraibolya és látható fényű csatornáján készítette el a felvételeket, amivel egyben némi betekintést is nyertünk a Hubble új képességeibe. "Bár a kamera kalibrációját még nem fejeztük be teljes egészében, be kellett gyűjtenünk az adatokat, mert a folt viszonylag gyorsan elhalványul" - tette hozzá Dave Leckrone, a Hubble projekt tudósa, aki egyben arra is utalt, hogy még soha nem használták ilyen hamar egy szervizküldetést követően az új műszereket. Tudományos szempontból azonban szükségesnek ítélték az űrtávcső bevetését, a mostani esemény ugyanis mindössze a második alkalom, hogy a tudósok két naprendszerbeli objektum ütközését tanulmányozhatják, nem számítva természetesen a Föld és más objektumok találkozásait.


A becsapódási területről készült hamisszínes felvétel

A foltot előidéző objektum szinte napra pontosan a Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódás 15. évfordulóján érte el a Jupitert. "Mind az infravörös, mind a látható fényű felvételek arra utalnak, hogy az 1994-es Shoemaker-Levy 9 esetéhez nagyon hasonló jelenség játszódott le a Jupiter légkörében" - mondta Leckrone. Becslések szerint a becsapódó objektum fél kilométer átmérőjű lehetett, és a Tunguzka eseménynél felszabaduló energia több ezerszeresét zúdította a Jupiterre. Az eset jól példázza, hogyan védi meg a Jupiter, illetve gravitációja a belső bolygókat a kósza objektumoktól.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Epikurosz2009. 07. 30.. 21:37||#93
Az új-fundlandi viking telep neve: L'Anse au Meadow.
© Epikurosz2009. 07. 30.. 21:35||#92
Nekem a legérdekesebbbnek Grönland benépesítése tûnik. Ha elolvasod a sziget történelmét, akkor láthatod, amint a 3 betelepülési hullám végbement: elõször (Kr.e. 2500) eszkimók, akik elhagyták, vagy kihaltak, majd vikingek (980), és megint eszkimók, akik a kis jégkorszak által meggyengített (és persze a keteszténység miatt már kevésbé harcias) vikingeket kiirtották az 1400-as évek végén. Aztán 1720 körül jöttek a dán gyarmatosítók.
A gyarmatosítás folyamata törvényszerû volt: ha nem az európaiak fedezik fel Amerikát, például, akkor õk fedeznek fel minket, és semmivel sem bántak volna finomabban velünk.
© polarka2009. 07. 30.. 20:45||#91
Persze, lehet h 1-2 dologban pontatlan voltam...
© polarka2009. 07. 30.. 20:44||#90
Azok. Köszi.

És még van néhány ilyen törzs (pl. Virginiában és még Kanada egyik folyója közelében is van; vmelyiknek a kettõ közül tuszkarórák a neve), amelyet vmi révén esetleg kapcsolatba lehet hozni az óvilággal többé-kevésbé megalapozottan.

Ha már ennyit rizsáltam offtopicban. Akkor megemlítem, h a vikingek könnyen lehet, h a Karib-tengerig is eljutottak, egyesek szerint még D-Amerikáig is. És Észak-Amerika ÉK-i részében viking jelenlétre utaló romokat is találtak.
© Epikurosz2009. 07. 30.. 19:09||#89
D-Amerika: csacsapoják
© polarka2009. 07. 30.. 18:41||#88
Én anno úgy olvastam, h a grönlandi vikingek vmi miatt nem kaptak több gabona utánpótlást és az éhínségek vezettek a telepek kihalásához. De a hajókhoz szükséges fát is asszem be kellett volna szerezzék, amit viszont lehet, h maguk is megtudtak volna oldani Marklandról, de az éhség nagy úr.

Egyébként az eszkimók legendáiban szerepelnek tunitoknak nevezett emberek, akik magasak voltak, hosszú lándzsájuk és késük volt és gyalogosan vadásztak, halásztak.

Érdekességnek: Egy "indián" törzs (mendenek) Missouriban arról volt nevezetes, h házakban laktak és cölöpfallal vették körül a településüket és világos bõrük, kék ill. szürke szemük volt; szõke hajúak is voltak köztük. Meg Dél-Amerikában is találtak fehér emberre illõ leírásokat az egyik törzsrõl.
© physis2009. 07. 30.. 16:47||#87
A vadász-gyûjtögetõk életmódja, lehetõségei szerintem igen érdekes kérdés, szerintem még jó lenne még többet tudni róluk, még sok érdekes részlet derülhetne ki.
Ami direkt a hozzászóláshoz kapcsolódik:

Cunami

Meglepõ, hogy a Sentinel szigeti vadász-gyûjtögetõk tényleg képesek voltak túlélni a 2004-es cunamit. Egyesek szerint ez azért volt lehetséges, mert ezek a természeti népek gyakorlat és tapasztalat alapján képesek voltak jelekbõl (tenger hangja, talán állatok viselkedése) elõre érzékelni a cunami közeledését.

A hátteret még érdekesebbé teszi, hogy a szentinel szigetiek nem afféle félig-meddig már asszimilálódott nép, hanem egyike a kevés megmaradt igazi érintetlen természeti népnek. Csak közvetett ismereteink vannak rólunk: légifelvételek, hajónaplók, réges régi hajótörések, talán eseti epizódok is régi kalózokkal. Valódi kapcsolatfelvétel még nem volt, bár egyes finom módokkal bepróbáloztak indiai antropológusok mostanában. Úgy tûnik, India nem erõlteti tovább a kapcsolatfelvételt, talán tapintatból, talán a népcsoport eltérõ immunrendszere miatt (fertõzésveszély), vagy talán azért, mert meg akarja õrizni a terep egyedülálló tudományos értékét akkorra, amikor a technika révén úgyis észrevétlenül kikutathatjuk õket.

Éghajlat

Még egy dolog illik témába: amikor a korai európai telepesek Grönlandra, Amerikába jutottak (még 1492 elõtt, vikingek, úgy tudom), õk nem élték túl (népként) az éghajlat zorddá válását. Erõltették az Európában bevált életmódjukat (birkatartás), ahelyett, hogy ellesték volna az eszkimók jól bevált túlélési technikáit (eszközök, jégrõl és kajakról való tengeri vadászat). Az eredeti viking telepek még Kolumbusz ideje elõtt (vagy akörül) eltûntek, az eszkimók pedig ma is ott élnek.

Betegségek

Egy utazó benyomása szerint a pigmeusok ivóvize tisztább, mint a környezõ néger falvakéi. A szerzõ szerint ennek az az oka, hogy a pigmeusok nem irtják ki élõhelyük körül a fákat, nincs por, ami a néger falvaknak valóságos átka, ivóvízük bepiszkolója. Egészében véve a téma bonyolult és szerteágazó: a vadász-gyûjtögetõk és a letelepedett népek betegségei (tápálkozás kiegyensúlyozottsága, járványok terjedése), külön-külön vizsgálva az egyes népeket (zord viszonyok között élõ arktikus vadászok, gazdagabb élõhyelyek gyûjtögetõ népei).

Egyéb

Egészében szerintem keveset tudunk a természeti népek eredeti életérõl is, és (a majmos cikkhez kapcsolódóan) a szabadban élõ vadállatok természetes életformájáról is. Remélem, mg tudjuk õrizni ezeket az értékes tudományos terepeket érintetlenül a jövõ évtizedben, utána már úgyis meglesz a technikánk az észrevétlen és teljeskörû kutatásra.

Peter Freuchen arról számol be, hogy az eszkimók kereskedõhálózatokat szerveztek a környéken lehullott vasmeteordarabokhoz, és onnan nyerték ki a vasat. Ami a természeti népek nyelveit illeti: az általam eddig belekontárkodott nyelvek (középsõ szibériai jupik, kolimai jukagir) nagyon nehezek, a meséik pedig tele vannak furcsa és mellbevágó képekkel (költõi képeknek lehetne hinni õket, de egy részül mögött lehet valami mágikus hiedelemrendszer is). Egyébként a természeti népek állítólag nagyon különbözõek egymástól is (technológia, hiedelemrendszer, nyelv terén is), sõt egyedi történelmük is van. Csak kívülrõl látszanak hasonlóaknak, de ez talán csak afféle észlelési hiba, azzal analóg, ahogy a négereket is hasonlóaknak látjuk egymáshoz arcra.
© Epikurosz2009. 07. 30.. 14:34||#86
nagyjából nem sejtheted, mert a kedvenc médiám a hirlista.hu.
© gothmog2009. 07. 30.. 14:21||#85
Nem hát. Persze hogy nem. Csak hogy érezd a törõdést.
© polarka2009. 07. 30.. 13:34||#84
Nem szeretem a kávét.
Tisztában vagyok a korlátaim létezésével.