221
-
uwu #101 Tök mindegy melyik vonatkoztatási rendszerben számolsz. -
#100
A képlet azért működik (azért lehet kiejteni m-et), mert m értéke elhanyagolható M-éhez képest. -
bvalek2 #99 Na ez kb. olyan, mintha nem hinnél az elefántok létezésében, és ha mutatnak neked egy élő elefántot, akkor nem fogadod el a bizonyítékot, hiszen te pont arról beszélsz, hogy nem létezik...
A képlet működik, ez bizonyítja, hogy helyes. pont. A kísérletek eredménye nem véleményfüggő. -
Sir Ny #98 rendben, válaszoltál arra, amiről úgygondoltad, hogy azt kérdezem, minden tőled telhetőt megtettél, peace. én viszont közlöm, hogy nem véletlen soroltam föl az egyik kérdés után a neveket, ha esetleg arra is válaszolnál, örülnék. -
Sir Ny #97 nagyon szép egyenlet, csak itt az a bibi, hogy én éppen arról írogatok itt, hogy a G nem létezik, úgyhogy nem értem mit akarsz vele elérni. és ez szól blessyou-nak is. -
Sir Ny #96 " Most akkor egyenként külön-külön vonzza őket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?"
mi történne, ha a Föld a kő esése közben feleakkorára változna? és ha 0.0123szorosára változna a tömege? ha a kő változna feleakkorára? nem találod furcsának, hogyha egy kölcsönhatásban az egyik felet megváltoztatjuk, akkor megváltozik a kölcsönhatás mértéke, de ha a másik felet megváltoztatjuk, akkor nem? -
Epikurosz #95 LISA ->2018-2020 -
Sir Ny #94 hát igen. nyomós érv. -
Sir Ny #93 " Most akkor egyenként külön-külön vonzza őket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?
Izgatottan várom a válaszaidat."
megfájdult a fejem, annyira gondolkoztam, de nem tudom. fogalmam sincs. -
#92
Már válaszoltam a #85 HSZ-ben. Értelmezd. Sőt blessyou is válaszolt. Azt is értelmezd. -
bvalek2 #91 Azért, mert én kérdeztem először 
-
Sir Ny #90 Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tőled néhány egyszerű dolgot a #80-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj.
Miért kéne nekem válaszolnom neked, ha te nem válaszolsz nekem? -
blessyou #89 egyszerű egyenletrendezés:
m*a=F
F=G*m*M/r^2
m*a=G*m*M/r^2 /:m
a=g*M/r^2
ahol m a tárgy tömege, M a Föld tömege, r a távolságuk, G egy állandó, és 'a' a gyorsulás. Látható tehát, hogy a test gyorsulása független a tömegétől. Persze feltételeztük, hogy a tehetetlen és a súlyos tömeg azonos. -
bvalek2 #88 A téridő az általános relativitáselméletben egy saját jogon létező valami. Képzelj el a világűrben néhány egymáshoz képest nyugvó porszemet, egy szabályos kör mentén. Ha gravitációs síkhullámok haladnak át rajtuk a körlapra merőlegesen, akkor a nyugvó porszemek egymáshoz képest gyorsulásmentesen elmozdulnak. Valahogy így: ![]()
Továbbra is súlytalanok és erő nem hat rájuk, mégis periodikusan mozognak. Valaminek lennie kell ott, ami megmozdította őket. -
Sir Ny #87 Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tőled néhány egyszerű dolgot a #80-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj. -
bvalek2 #86 Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tőled néhány egyszerű dolgot a #67-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj. -
#85
Hát, ha szerinted hamis az a videó, akkor nyilván a Földön készült, tehát FÖLDETÉRT. Logika vazze.
F= G*((m1*m2)/távolság^2) Pontosan ez az a képlet amiről beszélsz, amely megadja, hogy mekkora erővel gyorsítja a két testet egymás felé. Igen, toll esetén kisebb lesz ez az erő mint a kalapács esetén, DE a toll tömege is kisebb mint a kalapácsé, EZÉRT abban a furcsa látványban lesz részed, hogy mind a kettő azonos gyorsulással halad a Föld felé (persze ne feledd: egy nagy vákuum kamrába bámulsz). Igen a Föld is feléjük, de ez most lényegtelen. -
Epikurosz #84 "amikor a hozzád hasonló "tudósok" úgy beszélnek, hogy még véletlenül se legyen teteje az egésznek. Ezt hívják agymenésnek"
Eriggy már a búsba, te hülye!
Bocs, nem hülye - bár az is! - hanem lusta dög.
Azért, mert te, meg én is persze, primitív bunkók vagyunk, és fogalmunk sincs mi az a tenzor, meg vektor, meg gradiens, meg más varázsszavak egy tudós alacsonyodjon le a mi szintünkre? Gondolkozz már!
Te nem érted a laparoszkópia működését, és emiatt elvárod, hogy a sebész bicskával műtse ki az epeköved? Mert a bicska működését hálistennek érted? Hát, most sikerült elégetned magad a szeemben. Bonfire - nomen est omen. Pedig bírom a stílusod, egy bizonyos szintig, de én - minden hibám ellenére - a hosszútávfutók mellett vagyok, nem a kocogók mellett. -
Epikurosz #83 Élveztem a hozzászólásod, bár bvalek2 azóta leszedte rólad a keresztvizet.
Nekem az volt a benyomásom, hogy nálad a tér saját jogon létező valami. Ami - állítólag - nincs így. A gravitációs lencsés magyarázatod azonban szerintem telitalálat, ha mást nem írtál volna, ez is elég lenne. Mindenesetre, én nagyon amatőr vagyok, úgyhogy az én véleményem nem oszt, nem szoroz.
Bonfire-t meg elítélem. Kis gézengúz, aki nem bír magával. bvalek2-nek még a nyomába sem ér. -
Sir Ny #82 ebbe még képzeljetek bele egy rakat -t. (tényleg, miért nincsen Edit gomb?)
-
Sir Ny #81 igen. mivel a világegyetem összes atomja hat az összes atomra, és mivel az összes atomot nem számolhatták bele, logikusan következik, hogy kihagytak egy rakat dolgot a számításból
-
Sir Ny #80 "Nem. Egyszerre érnek földet.
A Holdon ezt demonstrálták is, asszem egy kalapáccsal és egy tollal. "
a Holdon ezt nem demonstrálhatták, mivel ha a Holdon akármit elengedünk, az maximum holdat ér, földet nem.
egyébként meglepően elszomorító, hogy az emberek még mindig azthiszik Galilei óta, hogy egyszerre esnek le a tárgyak. bár mondjuk nem meglepő, az én fizikatanárom is valami ilyesmiről zagyvált, de én tudom, hogy téved. és meg is bizonyítom. ugye láttuk a hamis Holdvideón, hogy a Holdra lassabban esnek le az emberek, mint a Földre. Namármost, mi történik, ha leejtyük a Holdat a Földre? van valami ötlet, moikboy, bvalek2, KillerBee, torreadorz, DrRadon? namármost, én azt mondom, hogy a vonzzás sebessége az nem a Föld tömegétől függ, hanem mind a két résztvevő össztömegétől, mivel a gravitáció az egy kölcsönhatás, amilyen erővel vonzza a Föld a kavicsot, pont ugyanolyan erővel vonzza a kavics a Földet, bár ez nem igaz, mivel egyik sem vonzza a másikat, hanem egymást vonzzák. -
bvalek2 #79 Inga azért kell, mert a lengés síkja állítólag megfordul, ezt szeretnék ellenőrizni. Az atomóra ezt nem tudja mérni.
Az általános relativitáselmélet a gravitációt leírja, de nem magyarázza. Egy remek modell, de semmi több. Ettől még nyugodtan lehetnek gravitonok, holografikus izé, vagy bármi más. Vannak más működő elméletek, amik pl. nem görbülettel hanem torzióval magyarázzák a nehézkedést (szintén Einsteintől), csak azért használjuk a relativitáselméletet, mert ez a legegyszerűbb (az összes többi fizikai modellel is így vagyunk).
Nem az energia hajlítja meg a téridőt, hanem az anyagot leíró energia-impulzus tenzor (hogy miért és hogyan azt tudtommal még senki sem tudja, az egyenlet csak leírja a megfigyelt tényt). Ez utóbbinak az energia csak egy komponense. További komponensek még a lendület, a nyomás, és a nyíróhatások (stressz). Igen, még a légnyomásnak is van gravitációs hatása, és nem csak azért mert energiája van.
Az energia nem terjed sehová, az energia az időbeli eltolásos szimmetriához tartozó megmaradó mennyiség. Esetleg vannak terjedő dolgok, amiknek van energiája. Az elektormágneses hullám pl. a vákuumban terjed, nem hajlít meg semmit. Ha a tömeg energiát sugároz ki, akkor az energiamegmaradás miatt csökken a tömeg, nemigaz? A magában álló test nem sugároz semmit. Ezek miatt az egész okfejtésed felborul.
Gravitáció nem azért van mert a téridő hullámzik, hanem mert egyszerűen csak görbe. Az, hogy hullámozni is tud, egy dolog, a Nap nem ettől vonzza a Földet. Einsteinnek lehet hogy szó szerint igaza volt, de te valami egész másról írsz, ami sajnos nem igaz. A kvantummechanikai hullámfüggvény egész más, ne keverd ide. -
bvalek2 #78 Kedves B0nFire, gettoharcos, vajon kiki, SCaine, vantulok, Indomagyar, stb. bocs ha kihagytam valamelyik alreged. Azon töröm a fejem, hogy mivel léphettem a tyúkszemedre. Windows 7-ről nem volt szó, zsidó kínai nem létezik, hmmm... esetleg a "táguló bolygók magjában lévő fehér lyuk" elméleted miatt érzed magad érintve? Vagy ez simán IQ komplexus, mert neked animált gif-ekre van szükséged, míg más megérti a magyar nyelvet?
A hozzászólásom elsősorban annak szól, akinek válaszolok, persze nyilvános, azért vagyunk itt hogy megbeszéljük. Ha nem érted, hogy mit írtam, kérdezz. Ha meg hülye vagy hozzá, nyugodtan égesd magad, engem elszórakoztat ahogy vergődsz
-
#77
Van ám olyan is hogy légellenállás ;) (csak nem a holdon) -
#76
Relax
Tényleg jobb, ha olyan magyaráz, aki érti is.
"Két inga nem sok. És ha vákuumban használják őket, ahogy illik, akkor eleve nem számíthatnak a légköri zavarok."
Én inkább atomórákat vinnék oda.
". (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)"
A gravitonok létezése a többi ismert erő kvantumossága miatt látszik valószínűnek. Ami miatt én sem tartom szükségesnek a gravitonokat, az a gravitáció geometriai leírásmódja. Az állítja, hogy a szabadon mozgó test erőmentesen halad a görbült téridőben. Ha a gravitonok 'szállítják' a gravitációt, akkor azok erővel hatnak a mozgó testre. Ez ellentmondásnak tűnik.
És mint következőkben kiderül, van más út is ami a megértés fele vezet.
" Arra azonban nem olvastam magyarázatot, mitől hajlítja meg a tömeg a teret. "
Az energia hajlítja meg a téridőt. A tömeg meg ekvivalens az energiával. Persze a kérdés jó.
Miért hajlítja meg az energia a teret?
Mert az energia hullámként terjed.
A hullám pedig meghajlítja a közeget, amiben terjed. Ez történik a víz felületén is.
Képzeld el, hogy a tengeren hajózol. Szélcsendben egy adott sebességgel meg tudsz tenni egy adott távolságot a víz felületén egy kikötőig. A felület közel sík, ami miatt ez a távolság a felületen megegyezik a kikötő valódi 3 dimenziós távolságával. Ha viharba kerülsz, és 10 méteres hullámokon kell átvergődnöd, ugyanolyan sebességgel haladva, mint szélcsendben, lassabban fogsz haladni a kikötőhöz képest, mert a hullámok felülete görbült és te azon haladsz.
A tömeg közelében ugyan ez történik. A tömeg által kisugárzott energia a térben hullámokat hoz létre. Az ebben mozgó test lassabban halad, ha közelebb van a tömeghez. Miért? Mert a tömeghez közeledve egyre több kisugárzott energia esik egy adott térfogatba. Egyre nagyobb a kilengése a térnek. Ezért van távolságnégyzetes függése a gravitációs erőnek.
Eddig rendben, de miért változtat a test irány? Ez a hullámfelület görbülete miatt van. Ha egy pontot mozgatunk egy 2 dimenziós hullámfelületen, akkor az a felület geodetikusán fog haladni. Idézet egy matekkönyvből:"a geodetikus vonalnak az a fontos tulajdonsága van, hogy a főnormálisvektor és a felületi normális vektor egy egyenesre esik." .. Ezt figyelembe véve a geodetikust nemcsak belső koordinátákkal lehet számolni az ismert és bonyolult differenciálgeometria segítségével, hanem egyszerűen a felület normáljával is. Ezt a V=V-normal*belsőszorzat(V,normal) egyenlet adja, ahol a V a test sebessége.
Nagyon megdöbbentő, amikor az ember felrajzolja ezt a geodetikust egy olyan hullámfelületen, ahol a hullám egy középpontból indul ki. A pont mozgása el fog hajlani a hullám centruma fele. Ez a geometriai magyarázata a gravitációnak.
http://www.sg.hu/galeria/1248156347/12481563471248238743.gif
Úgy tűnik, Einsteinnek szószerint igaza volt. A gravitációt nem csak leírja, hanem meg is magyarázza a tér görbülete, ha az valamilyen 4 dimenziós test 3 dimenziós felülete és hullámzik az energiától függően.
Talán ez a hullám az, ami a kvantummechanika nemlétező komplex hulláma ír le. Nem csoda, hogy nemlétezőnek hiszik a fizikusok, hiszen ez a hullám magának a térnek hullámzása.
Visszatérve a cikkre.
Az egyik legetséges magyarázat az anomáliára az ismert gravitációs lencse effektus. A Hold gravitációs lencseként nemcsak az anyag és a fény útját deformálja, hanem a gravitáció terjedési irányát is befolyásolja. Fókuszálja a Nap gravitációját a Hold. Úgy viselkedik, mint egy lencse.
Végül egy link a cikk témájához.
http://www.iop.org/EJ/article/1742-6596/24/1/030/jpconf5_24_030.pdf
-
#75
Bazmeg, neked elöntötte az agyadat valami?! 
Te nem "hallod" (gy.k.: olvasod) a saját dumádat? Wazzz, nem kell csodálkozni, hogy egy mezei embernek a töke hót tele van a fizikával meg a "tudománnyal", amikor a hozzád hasonló "tudósok" úgy beszélnek, hogy még véletlenül se legyen teteje az egésznek. Ezt hívják agymenésnek. Látatlanban sem használnám a te fizikakönyvedet, mert bazmeg, ahogy te magyarázol, legszívesebben felakasztaná magát az ember, vagy befalcolna, csak hogy ne kelljen hallgatni/olvasni.
Akkor már inkább maradunk Öveges professzornál. Jól tartja a mondás, hogy aki nem tudja, az tanítja. Na, így lehet nálad is a tankönyvírási mizériáddal.
-
moikboy #74 :D:D:D:D
5. osztályos fizika tananyag. -
bvalek2 #73 Az elektromágnesesség potenciálja egy négyesvektor (a vektorpotenciál), egyenlete lineáris, a gravitáció potenciálja egy tenzor (a metrikus tenzor), egyenlete nemlineáris, a kettő sokban különbözik. Az analógia amire talán gondolsz, csak akkor áll fenn, ha a newtoni képletekkel próbálkozunk a speciális relativitáselméletben. Azt hiszem a gravitomagnetizmus szó is abból az időszakból származik, amikor ezzel sokan foglalkoztak. Ma inkább téridő vonszolást mondanánk (drag). Ugyanis a gravitáció még tud sok olyan dolgot, amire az elektromosság esetében nincs példa, mint akár a geodetikus precesszió. Úgyhogy sajátos terminológiát kellett kialakítani ki ezen a területen.
Valahol írtad, hogy Newton egyenletei csak pontszerű tömegeknél érvényesek, ez nem így van. Alkalmazhatók pontrendszerekre is, integrálással kiterjedt testek gravitációs mezeje is meghatározható, iskolapélda a végtelen síklap, vagy bizonyítani a gömbről, hogy a pontéval azonos a gravitációs tere. Személy szerint ha választhatok, akkor távol tartom magam ezektől, és inkább Einstein képleteit használom... -
bvalek2 #72 A gravitáció a korrespondenciaelv iskolapéldája, Einstein elmélete mindent tud, ami Newtoné, sőt annál még sokkal többet. Van hogy ugyanazt egész más úton kell kiszámítani, mint pl. az árapályt, de a lényeg hogy kijön (néha sokkal egyszerűbben).
Ha esetleg tanultok általános relativitáselméletet, kipróbálod a könyvemet? Kíváncsi vagyok hogy beválik-e a gyakorlatban. Ha nem tetszik benne valami, szólj és kijavítom. -
bvalek2 #71 Na igen, a LISA-ra még 2018-ig várni kell, addig halasztották el a küldetést, az anyagi források elvonása miatt. Aztán meglátjuk, lehet hogy az általános relativitáselmélettől független okok miatt nem is fog detektálni semmit. Pl. a hologram-univerzum elmélet szerint van egy random háttérzaj már abban a mérettartományban is, amiben a gravitációs hullámok miatt a LISA tükrei elmozdulnak. Ha ez igaz lenne, akkor véletlenszerűek lennének a mérési eredményei. Majd meglátjuk.
A gravitonok egyenlőre csak ötlet, Einstein klasszikus elméleténél mélyebbre még senki sem hatolt a gravitáció megértésében.
Az általad belinkelt cikk nem foglalkozik a gravitációs hullám sebességével. Mire akartad vele felhívni a figyelmet?
A taszító gravitáció elmélete több száz éves, megkülönböztethetetlen a newtoni vonzáson alapuló modelltől, hiszen a hatása ugyanaz. Amikor aztán Einstein érvénytelenítette Newtont, a taszító elmélet is vele együtt ment a levesbe. -
blessyou #70 dagály, akartam írni.
Biztos igazad van, de csak következő félévben tanulok relativitáselméletet. De akkor majd, ha birtokában leszek a szükséges tudományos apparátusnak, utánaszámolok.
(Egyébként tök jó, hogy mindkét elmélet kiadja. ) -
blessyou #69 Hát, hogy forog-e vagy kering, szerintem a kettő itt összemosódik, csak mert látom, nagyon kiemelted ezeket, itt igazából, mivel pontrendszerekről beszélünk, nem lényeges.
"árapályhatást elsősorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erő"
majdnem. nem a gravitációs erő változik, hanem a nehézségi gyorsulás, és sajnos a kettő nagyon nem ugyanaz. A gravitációs erőtér pusztán az adott tömegpontokra felírt gravitációs erőtörvényből számolható, míg a nehézségi gyorsulás tartalmazza az összes tehetetlenségi erőből (pl centrifugális) származó hatást. De annyiban valóban igazatok van, hogy ebben az esetben az egyik tehetetlenségi erőt a Hold vonzóereje adja, ugyanis ez jellemzi a Hold hatását az adott felszíni pontra. Viszont ha csak az létezne, akkor a Föld átellenes pontján nem lenne dagáj, hiszen a Hold Hatása a távolsággal négyzetesen csökken. Figyelembe kell még venni azt, hogy a Föld tömegközéppontja kering (forog, perdülete van) a közös tömegközéppont körül.
-
bvalek2 #68 Az általános relativitáselméletben a gravitáció is tehetetlenségi erő. Einstein elméletében a gravitáció okozza az árapályt minden szempontból, és (a Naprendszer esetében) a kiszámítási képletek is egyszerűek és elegánsak. A jelenség onnan ered, hogy ugyan a görbült téridő helyi egyenesein közlekednek a testek, de a legtöbb égitest eléggé kiterjedt. A térfogatának egymástól távol eső pontjai kissé eltérő helyi egyenesen helyezkednek el, ez oldalirányú tehetetlenségi erő formájában nyilvánul meg (a kiszámításához meg kell határozni a téridőben érvényes Riemann-tenzor komponenseit egy csomó deriválással, aztán behelyettesíteni a kapott függvényekbe a változókat, Nap körüli téridőben szerencsére egyszerű függvények jönnek ki).
Ha arról van szó, hogy ki kell számolni valamit, akkor Newton is oké, de ha arról van szó, hogy a gravitáció természetéről kell valamit mondani, akkor inkább Einstein... -
bvalek2 #67 Tegyük fel, hogy a nehezebb test hamarabb leér mint a könnyebb test. Akkor ha egyszerre engedünk el egy sziklát és egy kavicsot, akkor a szikla ér le előbb ugyebár, tehát esés közben távolodnak egymástól. Kössük össze őket egy vékony de erős kötéllel. Csak a kötél hosszáig távolodhatnak egymástól, aztán a kötél megfeszül. Kérdéseim: mennyi idő alatt ér földet a két összekötött kődarab? A szikla lehúzza a kavicsot? Vagy a kavics fékezi a sziklát? És ha menet közben darabok válnak le a szikláról? hátramaradnak talán? De ha összetapadnak, megint begyorsulnak? Mi történik ha egyre jobban csökkentjük a kő tömegét? Csökken a gravitációs vonzás is? Mi van a légkört alkotó molekulákkal? azok elég picik nem? Sőt, mi van a követ alkotó atomokkal? Most akkor egyenként külön-külön vonzza őket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?
Izgatottan várom a válaszaidat. -
#66
Azt hiszem, a fel nem fújódott űrruhát én említettem a topic eleje felé, természetesen ironizálva. Igaz, ezt akkor páran nem vették észre.
Ettől függetlenül Sir Ny fizikatudása csak egy óvodáséhoz mérhető, hozzászólásai ennek megfelelően kezelendők - azaz leginkább ignorálandók. :) -
#65
"ugyanis e tömegközéppont körüli keringés gyorsulást okoz, a Föld szabadon esik a Hold felé folyamatosan. ezért egy tehetetlenségi erő lép fel a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben (ugye nem inerciarendszerekhez rögzített koordináta-rendszerekben tehetetlenségi erők lépnek fel), ez okozza az árapályt."
Tudomásom szerint az árapályhatást elsősorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erő, mint a Föld-Hold tengelyre merőlegesen távolodva. Ezért a Hold felőli és a Holddal átellenes földfelszínen kisebb a gravitció, mint a Föld-Hold tengelyre merőlegesen elhelyezkedő földfelszínen.
Az általad írt hatás csak rárakódik a Föld tengelyforgásából adódó árapályhatásra, a késlekedést meg a súrlódás okozza. Árapály akkor is lenne, ha megszűnnék a Föld-Hold rendszer keringése és valami erő helyben tartaná a Holdat, tehát nem lennének szabadesésben egymás felé. A közös tömegközéppont ui. akkor is ott lenne, ahol most van. -
torreadorz #64 Egyszerre esik, ha más körülmény nem befolyásolja. Nyilván ha földi légkörben próbálod ezt akkor egy marék kő hamarabb fog leesni, de ennek meg nincs köze a gravitációhoz, annál több a légellenálláshoz és a légmozgáshoz.
Ettől még úgy vélem, hogyha valaki ennyire amatőr fizikából, az ne próbálja már megmagyarázni hogy a Holdon hogy kéne felfújodni az űrruhának vagy hogy az űrhajósok lépései nyomán felverődő pornak hogyan kéne leülepednie... (csak mert abban a topicban ezek voltak a fő vesszőparipái, aztán most kiderült hogy arról sincs fingja hogy hogyan hat a gravitáció különböző tömegű testekre...).
-
Epikurosz #63 Nem ez a kérdés, hanem az, hogy egy maréknyi kő és egy maréknyi lúdtoll egyszerre esik-e le vagy sem? A hétköznapi ember így találkozik a gravitációval. -
torreadorz #62 "ez viszont nem igaz, a nehezebb kő hamarabb esik le, mint a könnyebb. "
Jézusom és én veled vitatkoztam pár napja a Holdra szállásos cikknél, ahol kötekedtél a megtörténtével kapcsolatban, miközben most (is) kiderült hogy alapvető fizikai ismeretekkel sem vagy tisztában...
Azt hiszem ezek után ha valakivel ilyen témában vitatkozok az első kérdésem az lesz, hogy szerinted melyik a nehezebb egy kiló toll vagy egy kiló vas, aztán a kérdésből eldönthetem hogy szeretnék-e vele vitatkozni...
