Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
Na igen, a LISA-ra még 2018-ig várni kell, addig halasztották el a küldetést, az anyagi források elvonása miatt. Aztán meglátjuk, lehet hogy az általános relativitáselmélettõl független okok miatt nem is fog detektálni semmit. Pl. a hologram-univerzum elmélet szerint van egy random háttérzaj már abban a mérettartományban is, amiben a gravitációs hullámok miatt a LISA tükrei elmozdulnak. Ha ez igaz lenne, akkor véletlenszerûek lennének a mérési eredményei. Majd meglátjuk.
A gravitonok egyenlõre csak ötlet, Einstein klasszikus elméleténél mélyebbre még senki sem hatolt a gravitáció megértésében.
Az általad belinkelt cikk nem foglalkozik a gravitációs hullám sebességével. Mire akartad vele felhívni a figyelmet?
A taszító gravitáció elmélete több száz éves, megkülönböztethetetlen a newtoni vonzáson alapuló modelltõl, hiszen a hatása ugyanaz. Amikor aztán Einstein érvénytelenítette Newtont, a taszító elmélet is vele együtt ment a levesbe.
A gravitonok egyenlõre csak ötlet, Einstein klasszikus elméleténél mélyebbre még senki sem hatolt a gravitáció megértésében.
Az általad belinkelt cikk nem foglalkozik a gravitációs hullám sebességével. Mire akartad vele felhívni a figyelmet?
A taszító gravitáció elmélete több száz éves, megkülönböztethetetlen a newtoni vonzáson alapuló modelltõl, hiszen a hatása ugyanaz. Amikor aztán Einstein érvénytelenítette Newtont, a taszító elmélet is vele együtt ment a levesbe.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#70
dagály, akartam írni.
Biztos igazad van, de csak következõ félévben tanulok relativitáselméletet. De akkor majd, ha birtokában leszek a szükséges tudományos apparátusnak, utánaszámolok.
(Egyébként tök jó, hogy mindkét elmélet kiadja. )
Biztos igazad van, de csak következõ félévben tanulok relativitáselméletet. De akkor majd, ha birtokában leszek a szükséges tudományos apparátusnak, utánaszámolok.
(Egyébként tök jó, hogy mindkét elmélet kiadja. )
#69
Hát, hogy forog-e vagy kering, szerintem a kettõ itt összemosódik, csak mert látom, nagyon kiemelted ezeket, itt igazából, mivel pontrendszerekrõl beszélünk, nem lényeges.
"árapályhatást elsõsorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erõ"
majdnem. nem a gravitációs erõ változik, hanem a nehézségi gyorsulás, és sajnos a kettõ nagyon nem ugyanaz. A gravitációs erõtér pusztán az adott tömegpontokra felírt gravitációs erõtörvénybõl számolható, míg a nehézségi gyorsulás tartalmazza az összes tehetetlenségi erõbõl (pl centrifugális) származó hatást. De annyiban valóban igazatok van, hogy ebben az esetben az egyik tehetetlenségi erõt a Hold vonzóereje adja, ugyanis ez jellemzi a Hold hatását az adott felszíni pontra. Viszont ha csak az létezne, akkor a Föld átellenes pontján nem lenne dagáj, hiszen a Hold Hatása a távolsággal négyzetesen csökken. Figyelembe kell még venni azt, hogy a Föld tömegközéppontja kering (forog, perdülete van) a közös tömegközéppont körül.
"árapályhatást elsõsorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erõ"
majdnem. nem a gravitációs erõ változik, hanem a nehézségi gyorsulás, és sajnos a kettõ nagyon nem ugyanaz. A gravitációs erõtér pusztán az adott tömegpontokra felírt gravitációs erõtörvénybõl számolható, míg a nehézségi gyorsulás tartalmazza az összes tehetetlenségi erõbõl (pl centrifugális) származó hatást. De annyiban valóban igazatok van, hogy ebben az esetben az egyik tehetetlenségi erõt a Hold vonzóereje adja, ugyanis ez jellemzi a Hold hatását az adott felszíni pontra. Viszont ha csak az létezne, akkor a Föld átellenes pontján nem lenne dagáj, hiszen a Hold Hatása a távolsággal négyzetesen csökken. Figyelembe kell még venni azt, hogy a Föld tömegközéppontja kering (forog, perdülete van) a közös tömegközéppont körül.
#68
Az általános relativitáselméletben a gravitáció is tehetetlenségi erõ. Einstein elméletében a gravitáció okozza az árapályt minden szempontból, és (a Naprendszer esetében) a kiszámítási képletek is egyszerûek és elegánsak. A jelenség onnan ered, hogy ugyan a görbült téridõ helyi egyenesein közlekednek a testek, de a legtöbb égitest eléggé kiterjedt. A térfogatának egymástól távol esõ pontjai kissé eltérõ helyi egyenesen helyezkednek el, ez oldalirányú tehetetlenségi erõ formájában nyilvánul meg (a kiszámításához meg kell határozni a téridõben érvényes Riemann-tenzor komponenseit egy csomó deriválással, aztán behelyettesíteni a kapott függvényekbe a változókat, Nap körüli téridõben szerencsére egyszerû függvények jönnek ki).
Ha arról van szó, hogy ki kell számolni valamit, akkor Newton is oké, de ha arról van szó, hogy a gravitáció természetérõl kell valamit mondani, akkor inkább Einstein...
Ha arról van szó, hogy ki kell számolni valamit, akkor Newton is oké, de ha arról van szó, hogy a gravitáció természetérõl kell valamit mondani, akkor inkább Einstein...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#67
Tegyük fel, hogy a nehezebb test hamarabb leér mint a könnyebb test. Akkor ha egyszerre engedünk el egy sziklát és egy kavicsot, akkor a szikla ér le elõbb ugyebár, tehát esés közben távolodnak egymástól. Kössük össze õket egy vékony de erõs kötéllel. Csak a kötél hosszáig távolodhatnak egymástól, aztán a kötél megfeszül. Kérdéseim: mennyi idõ alatt ér földet a két összekötött kõdarab? A szikla lehúzza a kavicsot? Vagy a kavics fékezi a sziklát? És ha menet közben darabok válnak le a szikláról? hátramaradnak talán? De ha összetapadnak, megint begyorsulnak? Mi történik ha egyre jobban csökkentjük a kõ tömegét? Csökken a gravitációs vonzás is? Mi van a légkört alkotó molekulákkal? azok elég picik nem? Sõt, mi van a követ alkotó atomokkal? Most akkor egyenként külön-külön vonzza õket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?
Izgatottan várom a válaszaidat.
Izgatottan várom a válaszaidat.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#66
Azt hiszem, a fel nem fújódott ûrruhát én említettem a topic eleje felé, természetesen ironizálva. Igaz, ezt akkor páran nem vették észre.
Ettõl függetlenül Sir Ny fizikatudása csak egy óvodáséhoz mérhetõ, hozzászólásai ennek megfelelõen kezelendõk - azaz leginkább ignorálandók. 😊
Ettõl függetlenül Sir Ny fizikatudása csak egy óvodáséhoz mérhetõ, hozzászólásai ennek megfelelõen kezelendõk - azaz leginkább ignorálandók. 😊
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#65
"ugyanis e tömegközéppont körüli keringés gyorsulást okoz, a Föld szabadon esik a Hold felé folyamatosan. ezért egy tehetetlenségi erõ lép fel a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben (ugye nem inerciarendszerekhez rögzített koordináta-rendszerekben tehetetlenségi erõk lépnek fel), ez okozza az árapályt."
Tudomásom szerint az árapályhatást elsõsorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erõ, mint a Föld-Hold tengelyre merõlegesen távolodva. Ezért a Hold felõli és a Holddal átellenes földfelszínen kisebb a gravitció, mint a Föld-Hold tengelyre merõlegesen elhelyezkedõ földfelszínen.
Az általad írt hatás csak rárakódik a Föld tengelyforgásából adódó árapályhatásra, a késlekedést meg a súrlódás okozza. Árapály akkor is lenne, ha megszûnnék a Föld-Hold rendszer keringése és valami erõ helyben tartaná a Holdat, tehát nem lennének szabadesésben egymás felé. A közös tömegközéppont ui. akkor is ott lenne, ahol most van.
Tudomásom szerint az árapályhatást elsõsorban az okozza, hogy a Föld tömegközéppontjától (mert hiszen e körül forog a Föld) a Hold felé ill. a Holddal átellenes irányban távolodva gyorsabban csökken a testre (vízre) ható gravitációs erõ, mint a Föld-Hold tengelyre merõlegesen távolodva. Ezért a Hold felõli és a Holddal átellenes földfelszínen kisebb a gravitció, mint a Föld-Hold tengelyre merõlegesen elhelyezkedõ földfelszínen.
Az általad írt hatás csak rárakódik a Föld tengelyforgásából adódó árapályhatásra, a késlekedést meg a súrlódás okozza. Árapály akkor is lenne, ha megszûnnék a Föld-Hold rendszer keringése és valami erõ helyben tartaná a Holdat, tehát nem lennének szabadesésben egymás felé. A közös tömegközéppont ui. akkor is ott lenne, ahol most van.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#64
Egyszerre esik, ha más körülmény nem befolyásolja. Nyilván ha földi légkörben próbálod ezt akkor egy marék kõ hamarabb fog leesni, de ennek meg nincs köze a gravitációhoz, annál több a légellenálláshoz és a légmozgáshoz.
Ettõl még úgy vélem, hogyha valaki ennyire amatõr fizikából, az ne próbálja már megmagyarázni hogy a Holdon hogy kéne felfújodni az ûrruhának vagy hogy az ûrhajósok lépései nyomán felverõdõ pornak hogyan kéne leülepednie... (csak mert abban a topicban ezek voltak a fõ vesszõparipái, aztán most kiderült hogy arról sincs fingja hogy hogyan hat a gravitáció különbözõ tömegû testekre...).
Ettõl még úgy vélem, hogyha valaki ennyire amatõr fizikából, az ne próbálja már megmagyarázni hogy a Holdon hogy kéne felfújodni az ûrruhának vagy hogy az ûrhajósok lépései nyomán felverõdõ pornak hogyan kéne leülepednie... (csak mert abban a topicban ezek voltak a fõ vesszõparipái, aztán most kiderült hogy arról sincs fingja hogy hogyan hat a gravitáció különbözõ tömegû testekre...).
#63
Nem ez a kérdés, hanem az, hogy egy maréknyi kõ és egy maréknyi lúdtoll egyszerre esik-e le vagy sem? A hétköznapi ember így találkozik a gravitációval.
Kara kánként folytatom tanításom.
#62
"ez viszont nem igaz, a nehezebb kõ hamarabb esik le, mint a könnyebb. "
Jézusom és én veled vitatkoztam pár napja a Holdra szállásos cikknél, ahol kötekedtél a megtörténtével kapcsolatban, miközben most (is) kiderült hogy alapvetõ fizikai ismeretekkel sem vagy tisztában...
Azt hiszem ezek után ha valakivel ilyen témában vitatkozok az elsõ kérdésem az lesz, hogy szerinted melyik a nehezebb egy kiló toll vagy egy kiló vas, aztán a kérdésbõl eldönthetem hogy szeretnék-e vele vitatkozni...
Jézusom és én veled vitatkoztam pár napja a Holdra szállásos cikknél, ahol kötekedtél a megtörténtével kapcsolatban, miközben most (is) kiderült hogy alapvetõ fizikai ismeretekkel sem vagy tisztában...
Azt hiszem ezek után ha valakivel ilyen témában vitatkozok az elsõ kérdésem az lesz, hogy szerinted melyik a nehezebb egy kiló toll vagy egy kiló vas, aztán a kérdésbõl eldönthetem hogy szeretnék-e vele vitatkozni...
#61
Nem. Egyszerre érnek földet.
A Holdon ezt demonstrálták is, asszem egy kalapáccsal és egy tollal.
A Holdon ezt demonstrálták is, asszem egy kalapáccsal és egy tollal.
#60
nem arra jutott, hogy a kis kõ, meg a nagy kõ egyszerre esik le? ez viszont nem igaz, a nehezebb kõ hamarabb esik le, mint a könnyebb.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#59
Hát én úgy tudtam, hogy a Hold felé nézõ oldalon jelentkezõ dagályt a Hold gravitációjából eredõ vonzás okozza (ez a közvetlen), míg a túloldalon a lévõ dagályra (ez a közvetett) adnak magyarázatot a Te hozzászólásodban leírtak. Vagyis, hogy a Föld tömegközéppontja közelebb van a Holdhoz, mint a túloldalon lévõ víztömeg, így a Föld kissé "lehagyja" azt.
#58
Jeleztem is a "ja sztorno" hsz-szel. Momentán egyéb lehetõség nem állt a rendelkezésemre, lévén, hogy nem vagyok SG VIP tag. Esetleg egy "bocs" szócskával tovább terebélyesíthettem volna azt a gigantikus szöveghalmazt.
"Téged ez nem gondolkodtat el?" De-de, rengeteg minden elgondolkodtat. Csak mire belemerülnék, hétköznapibb dolgok vonzásába kerülök.
"Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?" Nem, de ha a következõ ilyen észlelésnél is ez történik, akkor vagy elmosolyodom, vagy görcsbe rándulok a bizonytalanságtól, hogy mi is van a dolog hátterében. Utálom a bizonytalanságot, rajtam már csak egy 1000 évvel késõbb, a jövõben kiadott fizika könyv/e-book/m-book segítene.
"Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?" Nem tudom, de azt sem, hogy miért vagy ilyen offenzív velem szemben.
"Téged ez nem gondolkodtat el?" De-de, rengeteg minden elgondolkodtat. Csak mire belemerülnék, hétköznapibb dolgok vonzásába kerülök.
"Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?" Nem, de ha a következõ ilyen észlelésnél is ez történik, akkor vagy elmosolyodom, vagy görcsbe rándulok a bizonytalanságtól, hogy mi is van a dolog hátterében. Utálom a bizonytalanságot, rajtam már csak egy 1000 évvel késõbb, a jövõben kiadott fizika könyv/e-book/m-book segítene.
"Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?" Nem tudom, de azt sem, hogy miért vagy ilyen offenzív velem szemben.
"galilei volt az, aki köveket dobált lefelé a toronyból, és mindenféle téves megállapításra jutott?"
Nem, az Sanyi bá volt az éjszakai portás, Galilei nem jutott téves megállapításra. A tudósok pedig semmit nem közölnek tényként, ez csak a te interpretációd.
Nem, az Sanyi bá volt az éjszakai portás, Galilei nem jutott téves megállapításra. A tudósok pedig semmit nem közölnek tényként, ez csak a te interpretációd.
#56
Ez esetben illett volna jelezned, hogy rátaláltál az általad is korrektnek tartott válaszra. Ám ezt nem tetted, amibõl az következik, hogy továbbra is fenntartottad a követelésedet.
"mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni"
A gravitronok (sic!) létezésében én sem hiszek, esetleg a gravitonokéban. Bár inkább azokéban sem.
Nem baj, ha az esztétika neked nem elég, nekem sem az. Ám rengeteg esetben derült ki már, hogy nagyon különbözõ dolgokat a mélyben azonos vagy igen hasonló matematika ír le, ezért nyilván bizonyíték, de egyfajta jel, ha az ember ilyesmire bukkan. Téged ez nem gondolkodtat el?
"mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma?"
Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?
"Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkezõ taszító erõ megnyílvánulása?"
Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?
"mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni"
A gravitronok (sic!) létezésében én sem hiszek, esetleg a gravitonokéban. Bár inkább azokéban sem.
Nem baj, ha az esztétika neked nem elég, nekem sem az. Ám rengeteg esetben derült ki már, hogy nagyon különbözõ dolgokat a mélyben azonos vagy igen hasonló matematika ír le, ezért nyilván bizonyíték, de egyfajta jel, ha az ember ilyesmire bukkan. Téged ez nem gondolkodtat el?
"mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma?"
Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?
"Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkezõ taszító erõ megnyílvánulása?"
Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#55
Nem erre gondoltam 😊 Egyszerûen annyi, hogy az ember hajlamos azt gondolni, hogy az árapály hatást a Hold vonzás aokozza, holott nem igazán, vagyis csak közvetve. Az árapály hatás valójában a tehetetlenségi erõnek köszönhetõ. Ugyanis a nem a Hold kering a Föld körül, hanem a két test egy közös tömegközéppont körül kering. Ez a közös tömegközéppont szintén a Föld belsejében van, de a Föld közepétõl néhány száz kilométerrel arrébb. Csak ugye a Földet szeretjük inerciarendszernek tekinteni, holott itt már egyáltalán nem tekinthetõ annak, ugyanis e tömegközéppont körüli keringés gyorsulást okoz, a Föld szabadon esik a Hold felé folyamatosan. ezért egy tehetetlenségi erõ lép fel a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben (ugye nem inerciarendszerekhez rögzített koordináta-rendszerekben tehetetlenségi erõk lépnek fel), ez okozza az árapályt. Ha az ember felírja a nem inerciarendszerekhez tartozó módosított Newton-egyenletet erre a problémára, abból kikeverhetõ, de baromira nehéz (és ronda).
#54
galilei volt az, aki köveket dobált lefelé a toronyból, és mindenféle téves megállapításra jutott? azt nem értem, hogyha valamiben nem biztosak a tudósok, akkor miért közlik tényként, ezzel csak magukat égetik, ha tévednek.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#52
Kedves KB. Semmi kötözködõ szándék nem volt azon kérésemben, hogy fejtsd ki azt az állításod bõvebben. Csak szerettem volna megtudni, mi rejtezik amögött a bizonyos "Elvi ok" mögött. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy visszafelé haladva estem neki a hozzászólásoknak, és csípõbõl reagáltam a második nekem címzett üzenetedre, nem gondolva arra, hogy esetleg volt egy elsõ is, melyben korrekten válaszoltál.
"A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvetõ kölcsönhatás terjedési sebessége azonos."
Na igen, az esztétika fontos szempont. Nem baj, ha nekem ennyi nem elég? Majd ha a LISA megkezdi mûködését, és a kozmikus eseményrõl hírt adó elektromágneses hullámokkal egy idõben a LISA is regisztrál gravitációs hullámokat, akkor nyugodtan hajtom álomra a fejem és elismerem a fény sebességét, mint mindenek felett álló hatást. De addig nem. (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)
Tessék egy kis csemege, melyhez hozzáfûznék egy harmadik lehetséges hibaokot: mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma? link
Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkezõ taszító erõ megnyílvánulása? Persze ennek fényében újra alkotni a fizikát, ami nem egyemberes feladat. Addig marad a sejtés, ami csupaszon áll a bizonyítás hiányában.
Mindenesetre a következõ évtized izgalmas lesz - reméhetõleg csak az új fizikai eredmények miatt -, ha az LHC, a LISA (valamint ezek földi megfelelõi) a James Webb ûrteleszkóp és számos új eszköz új felfedezéseket tesz elérhetõvé. Addíg még bõven lesz lehetõség egymásnak esni 😊
"A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvetõ kölcsönhatás terjedési sebessége azonos."
Na igen, az esztétika fontos szempont. Nem baj, ha nekem ennyi nem elég? Majd ha a LISA megkezdi mûködését, és a kozmikus eseményrõl hírt adó elektromágneses hullámokkal egy idõben a LISA is regisztrál gravitációs hullámokat, akkor nyugodtan hajtom álomra a fejem és elismerem a fény sebességét, mint mindenek felett álló hatást. De addig nem. (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)
Tessék egy kis csemege, melyhez hozzáfûznék egy harmadik lehetséges hibaokot: mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma? link
Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkezõ taszító erõ megnyílvánulása? Persze ennek fényében újra alkotni a fizikát, ami nem egyemberes feladat. Addig marad a sejtés, ami csupaszon áll a bizonyítás hiányában.
Mindenesetre a következõ évtized izgalmas lesz - reméhetõleg csak az új fizikai eredmények miatt -, ha az LHC, a LISA (valamint ezek földi megfelelõi) a James Webb ûrteleszkóp és számos új eszköz új felfedezéseket tesz elérhetõvé. Addíg még bõven lesz lehetõség egymásnak esni 😊
#51
Az árapálynak meg egyébként semmi köze a gravitációhoz. Vagyis hát csak eléggé közvetve.
#50
Nem te húzod felfelé?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#49
😄
Nagyok az elvárásaid. Az már jó eredmény volna, ha az érettségi garantálná az értõ olvasást és az alapszintû matematikai tudást. Magyar történelem, szerzõk ismerete már hab a tortán. Te meg itt fizikával jössz... 😄
Nagyok az elvárásaid. Az már jó eredmény volna, ha az érettségi garantálná az értõ olvasást és az alapszintû matematikai tudást. Magyar történelem, szerzõk ismerete már hab a tortán. Te meg itt fizikával jössz... 😄
#48
Már elmondtad máshol. Lényege az, hogy a Föld középpontja felé haladva nõ a testre ható gravitáció. 😛
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#47
Na, mielõtt nagyon meghatódnátok, én errõl a pulzáros kísérletrõl olvastam, és a Nobel-díjazásról is tudtam. Többek között. :-)
A gravitációról vannak sejtéseim, de még nem mondom el. :-)
A gravitációról vannak sejtéseim, de még nem mondom el. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
HIHETETEN dolog történt velem!!
én... én.... én ÉRZEM a gravitációt!!!
Húz lefelé!
én... én.... én ÉRZEM a gravitációt!!!
Húz lefelé!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#45
Azért érdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy mi is az a gravitáció?
Erre egyszerû a válasz: nem tudja senki.
A hatását mindenki ismeri.
No ezt majd akkor mond, ha az általános relativitáselmélet kötelezõ érettségi tárgy lesz. Nem egyszerûen arról van szó hogy minden lefelé esik...
Ez a holnapi kísérlet a gravitáció hatásának pontosabb leírását segíti elõ. Abból hogy hogyan mûködik, elõbb utóbb rájövünk a dolog természetére is. Így keressük az igazságot, akár tudományos felfedezõkrõl, akár bûnügyi nyomozókról van szó.
Erre egyszerû a válasz: nem tudja senki.
A hatását mindenki ismeri.
No ezt majd akkor mond, ha az általános relativitáselmélet kötelezõ érettségi tárgy lesz. Nem egyszerûen arról van szó hogy minden lefelé esik...
Ez a holnapi kísérlet a gravitáció hatásának pontosabb leírását segíti elõ. Abból hogy hogyan mûködik, elõbb utóbb rájövünk a dolog természetére is. Így keressük az igazságot, akár tudományos felfedezõkrõl, akár bûnügyi nyomozókról van szó.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#44
Én úgy tudom, hogy a kutatási eredményeket mindig egyes emberek hamisították meg - gondolj csak a pár évvel ezelõtti csodaprocesszorra. Nem tartom valószínûnek, hogy egy kutatóintézet ilyenre vetemednék.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#43
Azért érdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy mi is az a gravitáció? A hatását mindenki ismeri. A lónak négy lába van mégis megbotlik, és el is esik! De miben áll ez a különös jelenség? Még nem találtam rá meggyõzõ magyarázatot. Ha pedig nem tudjátok, akkor minek róla vitatkozni? Egyébként a Kínaiaknak sok emlékük lehet, ha már több réges-régi találmányt adtak a világnak. Ezért nem is csodálkozom, hogy a tudományból ki akarják hasítani a saját kis torta szeletüket. Attól viszont tartok, hogy meghamisítják az eredményeket, mint legutóbb ... Gondolom kell a világhír.
#42
Kedves doktorom, nem térek ki semmi elõl, csak éppen - sok itteni emberkével ellentétben - nem vagyok hajlandó bolondot csinálni magamból azzal, hogy olyasmirõl okoskodjak, amihez nem értek elég alaposan. Még a te kedvedért sem!
De továbbra is örömmel olvasnám a te fejtegetéseidet, rajta, gyere elõ a farbával! Abból, hogy ismereteim korlátozott voltának beismerése (ó, minõ szégyen, mindjárt a föld alá süllyedek, amiért veled ellentétben nem értek mindenhez M.Sc. fokon) után is elméleti fizikai fejtegetést követeltél tõlem, arra következtetek, hogy téged nem tartanak vissza az enyémhez hasonló megfontolások.
Rajta, bontakozz ki, mutasd meg fénylõ intellektusod csillogását!
De továbbra is örömmel olvasnám a te fejtegetéseidet, rajta, gyere elõ a farbával! Abból, hogy ismereteim korlátozott voltának beismerése (ó, minõ szégyen, mindjárt a föld alá süllyedek, amiért veled ellentétben nem értek mindenhez M.Sc. fokon) után is elméleti fizikai fejtegetést követeltél tõlem, arra következtetek, hogy téged nem tartanak vissza az enyémhez hasonló megfontolások.
Rajta, bontakozz ki, mutasd meg fénylõ intellektusod csillogását!
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#41
Köszönöm a választ. Ezek szerint rosszul emlékeztem és csak közvetve sikerült bizonyítani, hogy fénysebességgel terjednek. Azért ez is valami, ha megért egy Nobel-díjat. 😊
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#40
ja sztorno
#39
Ez torziós inga, nem akkora ördöngösség, bár ügyesnek kell lenni az összeállításnál. Már Henry Cavendish ingája is így mûködött 1798-ban, két laboratóriumi test közötti gravitációs vonzást mérte, és ebbõl határozta meg a gravitációs állandót. Nem hittem volna hogy ez ekkora csodálkozást vált ki itt a fórumon, mégiscsak 211 éves jelenségrõl van szó. Ezek után nem csodálom hogy egyesek a Holdraszállást sem tudják elképzelni, még néhány évtized ebben az oktatási rendszerben, és a gyerekek babonás félelemmel fogják figyelni, ha meggyújtok nekik egy gyufát? <#shakehead>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#38
"Azt hiszem, megmérték a gravitációs hullámok terjedése sebességét és az egyenlõ a fénysebességgel. Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie"
Erre vonatkozott a kérdésem, ne térj ki elõle.
Erre vonatkozott a kérdésem, ne térj ki elõle.
#37
A gravitációs hullámokat közvetlenül még nem mutatták ki, így a sebességüket sem mérte senki. A hullámok által elszállított energia mennyiségét sikerült eddig kimutatni, a PSR B1913+16 kettõs pulzár egymás körül keringõ tagjainak elemzésével. Ezek az eredmények Nobel-díjat értek két princetoni kutatónak 1993-ban. Azokban a képletekben amiknek a helyességét igazolták, szerepel hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek, úgyhogy ezt tekinthetjük közvetett bizonyításnak.
A gravitációs erõ az általános relativitáselméletben tehetetlenségi erõ, hiszen a mozgó testek a görbült téridõ helyi egyenesei mentén mozognak, és csak a téridõ hepehupái térítik el õket.
A gravitációs erõ az általános relativitáselméletben tehetetlenségi erõ, hiszen a mozgó testek a görbült téridõ helyi egyenesei mentén mozognak, és csak a téridõ hepehupái térítik el õket.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#36
Az én elégtelen ismereteim azért ne tartsanak vissza téged attól, hogy kifejtsd a saját elgondolásodat vagy megoszd velem a magad mélyebb ismereteit.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
"Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában"hát ez váratlan mulatság, Kurt Vonnegut:Burleszk címû regényében írt szó szerint errõl, nála is a kínaiak vizsgálják a gravitációs anomáliát, az akkori jövõben, ami a nagyjából mi jelenünk (bár az idõre nem emlékszem pontosan, mert már elég rég olvastam). A könyv 1976.-ban jelent meg elõször New Yorkban. Ha esetleg vknek felkeltettem az érdeklõdését és elolvassa a könyvet, nem fogja unni.
#34
"Kérlek fejtsd ki nekem, milyen elvi megfontolásokból kellene azonosnak lennie a gravitációs "hullám" és a fény sebességének."
Azt hiszem, kifejtettem:
"Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie, különben gravitációs hullámokkal lehetséges lenne a fénynél gyorsabb információküldés, annak minden zûrös következményével együtt."
A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvetõ kölcsönhatás terjedési sebessége azonos. Ez természetesen nem bizonyíték, csak sejtés. Szívesen olvasnám a te véleményedet is.
Aztán lehet, hogy a gravitáció csak egy pszeudo-erõ, amint egyes elvadult elméletek állítják.
Nem vagyok elég képzett és okos ahhoz, hogy tovább elmélkedjek errõl, nagyjából ismerem saját határaimat.
Azt hiszem, kifejtettem:
"Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie, különben gravitációs hullámokkal lehetséges lenne a fénynél gyorsabb információküldés, annak minden zûrös következményével együtt."
A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvetõ kölcsönhatás terjedési sebessége azonos. Ez természetesen nem bizonyíték, csak sejtés. Szívesen olvasnám a te véleményedet is.
Aztán lehet, hogy a gravitáció csak egy pszeudo-erõ, amint egyes elvadult elméletek állítják.
Nem vagyok elég képzett és okos ahhoz, hogy tovább elmélkedjek errõl, nagyjából ismerem saját határaimat.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#33
...és jön a sok kis kínai, nem soká a gravitációs fegyvereikkel leigázni kicsiny világunkat 😛
#32
Részben igazad van, pl. van aki azt mondja, hogy a galaxisok forgásánál helytelen a newtoni képleteket alkalmazni, a fénysebességnél jóval kisebb keringési sebességek ellenére az einsteini képleteket kell alkalmazni. Mivel nagyon sok a keringõ csillag, és a gravitáció nemlineáris jelenség, a lineáris newtoni erõképlet helyett a nemlineáris relativitáselmélet a helyes megoldás. Ha ez igaz, akkor sötét anyag nem létezik.
Ebben az esetben nem hiszem hogy errõl van szó, van is belinkelve cikk az eredeti angol szövegbe, amiben végigveszik az ismert okokat, amik befolyásolhatják az ingát napfogyatkozás közben. Arra a következtetésre jutnak, hogy egyik sem okozhatja a vélt anomáliát, de ettõl függetlenül csak megbízhatóbb mérési eredményekkel lehet igazolni a jelenség létét: A review of conventional explanations of anomalous observations during solar eclipses.
(a szondák ügyében nincsenek ilyen információim)
Szóval a felvetés jogos, de már gondoltak rá.
Ebben az esetben nem hiszem hogy errõl van szó, van is belinkelve cikk az eredeti angol szövegbe, amiben végigveszik az ismert okokat, amik befolyásolhatják az ingát napfogyatkozás közben. Arra a következtetésre jutnak, hogy egyik sem okozhatja a vélt anomáliát, de ettõl függetlenül csak megbízhatóbb mérési eredményekkel lehet igazolni a jelenség létét: A review of conventional explanations of anomalous observations during solar eclipses.
(a szondák ügyében nincsenek ilyen információim)
Szóval a felvetés jogos, de már gondoltak rá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#31
Itt még nem tartunk, nincsenek is megbízható kísérleti eredmények. Pont az a cél, hogy legyenek, aztán legyen min gondolkodni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#30
Médium vagyok, látom a gravitációt.<#vigyor4>
(De ennek a nyamvadt FF-nek a szmájlis ablakát nem tudom eltüntetni. Bezárhatatlan a bestia!)
(De ennek a nyamvadt FF-nek a szmájlis ablakát nem tudom eltüntetni. Bezárhatatlan a bestia!)
Kara kánként folytatom tanításom.
#29
"Eötvös ingája is.. kimutatta az utcán elhaladó villamos gravitációs terét"
Nem csak simán a villamos rezegtette a földet?
(szeizmika vs gravitáció)
Nem csak simán a villamos rezegtette a földet?
(szeizmika vs gravitáció)
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
😮
#27
mágneses helyett: gravitációs
Kara kánként folytatom tanításom.
#26
Egyébként én érzékelem a mágneses teret. Erre akkor jöttem rá, amikor egy nagy kõfejtõ mellett álltam. A meredek falnak lehetett érezni a vonzerejét, vízszintesen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Nagyon izgi.
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
Galileirõl hallottál már?? fix sebesség, lol
#23
Azért kell két inga, mert befolyásolják õket a domborzati viszonyok és a mozgó testek. Majd a két jelet kivonják egymásból, a különbségük lesz a zaj, ezzel lehet korrigálni õket. Pl. már Eötvös ingája is olyan érzékeny volt, hogy amikor az MTA pincéjében felállították, kimutatta az utcán elhaladó villamos gravitációs terét, úgyhogy erre mindenképpen szükség van.
Elvileg ennyi elég is, bár én a helyükben bebiztosítanám magam legalább még két ingával...
Elvileg ennyi elég is, bár én a helyükben bebiztosítanám magam legalább még két ingával...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#22
Sajnos annál a bizonyos kísérletnél, amikor a Jupitert használták fel a gravitációs "hullámok" sebességének meghatározásához, egy kicsit belegabalyodtak a képletekbe és mint utóbb kiderült, sikerült megmérniük a fény sebességét.
Kérlek fejtsd ki nekem, milyen elvi megfontolásokból kellene azonosnak lennie a gravitációs "hullám" és a fény sebességének.
Kérlek fejtsd ki nekem, milyen elvi megfontolásokból kellene azonosnak lennie a gravitációs "hullám" és a fény sebességének.