Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#121
akkor most ki tévedett? Einstein vagy a kínaiak?

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz

#120
Hát mindenki azzal jelöli, amivel neki tetszik. Nagy G a gravitációs állandó, kis g pedig a nehézségi gyorsulás? Erre a konvencióra gondolsz?

#119
attól függ, hogy mibõl van a kõ, és mibõl a toll. ha mondjuk egy filmstúdióban megnézel egy követ, az hungarocell. a toll, meg ha jó, akkor fém.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#118
na jó, összezavartatok, nem a nagy G nem létezik, hanem a kicsi asszem, bár lényegtelen. tényleg, a kicsi g-t hogy számoljuk ki?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#117
Ha G nem létezik akkor melyik ér le elöbb a kõ vagy a toll? :D

#116
A nagy G-bõl miért lett g?

Kara kánként folytatom tanításom.

#115
Igen, csakhogy a test gyorsulása fordítottan arányos a tömeggel és egyeneset arányos az erõ nagyságával:

a = F / m

Alant már átrendezték a képletet, úgyhogy csak idéznem kell:

m×a = F
F = G×m×M / r²
m×a = G×m×M / r²

÷m

a = g×M/r²

#114
nincs is olyan, hogy graviméter.

Kara kánként folytatom tanításom.

#113
A többi nagy egyetem szerte a világban miért nem adott nekik még 150 gravimétert hogy kétség se férjen a mérés pontosságát illetõen? <#lama>

286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>

#112
rOSSzUL ÍRTAM. A CCTV 9-esen vannak angol hírek Pekingbõl.

Kara kánként folytatom tanításom.

#111
Most mondta egy kis bemondó han nyelven, hogy találtak egy bazi nagy grAVITONT!

Kara kánként folytatom tanításom.

#110

Kara kánként folytatom tanításom.

#109
Olvasva az alábbi sok-sok hozzászólást, a végére teljesen összezavarodtam. :)
Valaki írta a gravitácíosó erõtörvényt, ha emlékeim nem csalnak így van helyesen:
F=f*(két test tömegének szorzata)/távolság^2
(f=áll. 6,67*10^-11)
Ha ebbõl indulunk ki, nagyobb tömegû pontszerû testre ugyanabból a távolságból nagyobb gravitációs erõ hat, így elvileg gyorsabban kéne mozognia, igaz a különbség elhanyagolhatóan kicsi, ha a Földhöz viszonyítunk.
Javítsatok ki, ha tévedek, vagy valamit nem veszek figyelembe, rég tanultam már ezeket :)

\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett

#108
ha minden igaz, a kínai napfogyi lejárt. Mi lett a vége? Megvan már a graviton?

Kara kánként folytatom tanításom.

#107
pntszerû kihúzva, úgy már van értelme

&#8222;Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.&#8221; Konfúciusz

KillerBee
#106
Valamiért az egymás körül keringõ tömegek pályájára gondoltam, ahol elhanyagolható a közös tömegközéppont elcsúszása, ha az egyik tömeg elhanyagolható a másikhoz képest.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#105
Mûködik a Newton féle dolog is bizonyos körülmények közöttt, ha minden testre végtelen kicsi testek pontszerû halmazaként tekintesz, csak összegezni kell.
Sajnos mára már kevés a téma ilyen egyszerû módon való tárgyalása, a relativitás egy speciális esetekének tekinthetõ.

&#8222;Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.&#8221; Konfúciusz

KillerBee
#104
Igen, én is láttam, de összekevertem valami mással. Igazad van.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

KillerBee
#103
Köszönöm a magyarázatot - nemcsak ezt, hanem a többit is ebben a topicban. Ehhez már az én matektudásom nem elegendõ, de azért nagyjából értem, amit írtál. Mit nem adnék, ha a matek- és fizikatudásodat átmásolhatnám a fejembe - az eredeti úgyis megmaradna neked. :)

Newtonnál igazad van, rosszul fogalmaztam: azt akartam mondani, hogy az alapképletek csak pontszerû testekre használhatók.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#102
Nem.
Azért mert mindkét oldalon ott van:D

&#8222;Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.&#8221; Konfúciusz

#101
Tök mindegy melyik vonatkoztatási rendszerben számolsz.

&#8222;Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.&#8221; Konfúciusz

KillerBee
#100
A képlet azért mûködik (azért lehet kiejteni m-et), mert m értéke elhanyagolható M-éhez képest.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#99
Na ez kb. olyan, mintha nem hinnél az elefántok létezésében, és ha mutatnak neked egy élõ elefántot, akkor nem fogadod el a bizonyítékot, hiszen te pont arról beszélsz, hogy nem létezik...

A képlet mûködik, ez bizonyítja, hogy helyes. pont. A kísérletek eredménye nem véleményfüggõ.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#98
rendben, válaszoltál arra, amirõl úgygondoltad, hogy azt kérdezem, minden tõled telhetõt megtettél, peace. én viszont közlöm, hogy nem véletlen soroltam föl az egyik kérdés után a neveket, ha esetleg arra is válaszolnál, örülnék.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#97
nagyon szép egyenlet, csak itt az a bibi, hogy én éppen arról írogatok itt, hogy a G nem létezik, úgyhogy nem értem mit akarsz vele elérni. és ez szól blessyou-nak is.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#96
" Most akkor egyenként külön-külön vonzza õket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?"

mi történne, ha a Föld a kõ esése közben feleakkorára változna? és ha 0.0123szorosára változna a tömege? ha a kõ változna feleakkorára? nem találod furcsának, hogyha egy kölcsönhatásban az egyik felet megváltoztatjuk, akkor megváltozik a kölcsönhatás mértéke, de ha a másik felet megváltoztatjuk, akkor nem?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#95

Kara kánként folytatom tanításom.

#94
hát igen. nyomós érv.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#93
" Most akkor egyenként külön-külön vonzza õket a Föld, vagy együtt? Mi a különbség az között, hogy egymásban kapaszkodnak vagy nem, a gravitáció szempontjából?

Izgatottan várom a válaszaidat."

megfájdult a fejem, annyira gondolkoztam, de nem tudom. fogalmam sincs.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

DrRadon
#92
Már válaszoltam a #85 HSZ-ben. Értelmezd. Sõt blessyou is válaszolt. Azt is értelmezd.

#91
Azért, mert én kérdeztem elõször <#nezze>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#90
Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tõled néhány egyszerû dolgot a #80-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj.

Miért kéne nekem válaszolnom neked, ha te nem válaszolsz nekem?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#89
egyszerû egyenletrendezés:
m*a=F
F=G*m*M/r^2
m*a=G*m*M/r^2 /:m
a=g*M/r^2

ahol m a tárgy tömege, M a Föld tömege, r a távolságuk, G egy állandó, és 'a' a gyorsulás. Látható tehát, hogy a test gyorsulása független a tömegétõl. Persze feltételeztük, hogy a tehetetlen és a súlyos tömeg azonos.

#88
A téridõ az általános relativitáselméletben egy saját jogon létezõ valami. Képzelj el a világûrben néhány egymáshoz képest nyugvó porszemet, egy szabályos kör mentén. Ha gravitációs síkhullámok haladnak át rajtuk a körlapra merõlegesen, akkor a nyugvó porszemek egymáshoz képest gyorsulásmentesen elmozdulnak. Valahogy így:

Továbbra is súlytalanok és erõ nem hat rájuk, mégis periodikusan mozognak. Valaminek lennie kell ott, ami megmozdította õket.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#87
Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tõled néhány egyszerû dolgot a #80-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#86
Én nyitott vagyok az igazságra. Kérdeztem tõled néhány egyszerû dolgot a #67-es hozzászólásomban, légyszíves válaszolj.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

DrRadon
#85
Hát, ha szerinted hamis az a videó, akkor nyilván a Földön készült, tehát FÖLDETÉRT. Logika vazze.

F= G*((m1*m2)/távolság^2) Pontosan ez az a képlet amirõl beszélsz, amely megadja, hogy mekkora erõvel gyorsítja a két testet egymás felé. Igen, toll esetén kisebb lesz ez az erõ mint a kalapács esetén, DE a toll tömege is kisebb mint a kalapácsé, EZÉRT abban a furcsa látványban lesz részed, hogy mind a kettõ azonos gyorsulással halad a Föld felé (persze ne feledd: egy nagy vákuum kamrába bámulsz). Igen a Föld is feléjük, de ez most lényegtelen.

#84
"amikor a hozzád hasonló "tudósok" úgy beszélnek, hogy még véletlenül se legyen teteje az egésznek. Ezt hívják agymenésnek"

Eriggy már a búsba, te hülye!
Bocs, nem hülye - bár az is! - hanem lusta dög.
Azért, mert te, meg én is persze, primitív bunkók vagyunk, és fogalmunk sincs mi az a tenzor, meg vektor, meg gradiens, meg más varázsszavak egy tudós alacsonyodjon le a mi szintünkre? Gondolkozz már!
Te nem érted a laparoszkópia mûködését, és emiatt elvárod, hogy a sebész bicskával mûtse ki az epeköved? Mert a bicska mûködését hálistennek érted? Hát, most sikerült elégetned magad a szeemben. Bonfire - nomen est omen. Pedig bírom a stílusod, egy bizonyos szintig, de én - minden hibám ellenére - a hosszútávfutók mellett vagyok, nem a kocogók mellett.

Kara kánként folytatom tanításom.

#83
Élveztem a hozzászólásod, bár bvalek2 azóta leszedte rólad a keresztvizet.
Nekem az volt a benyomásom, hogy nálad a tér saját jogon létezõ valami. Ami - állítólag - nincs így. A gravitációs lencsés magyarázatod azonban szerintem telitalálat, ha mást nem írtál volna, ez is elég lenne. Mindenesetre, én nagyon amatõr vagyok, úgyhogy az én véleményem nem oszt, nem szoroz.

Bonfire-t meg elítélem. Kis gézengúz, aki nem bír magával. bvalek2-nek még a nyomába sem ér.

Kara kánként folytatom tanításom.

#82
ebbe még képzeljetek bele egy rakat <#nezze>-t. (tényleg, miért nincsen Edit gomb?)

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#81
igen. mivel a világegyetem összes atomja hat az összes atomra, és mivel az összes atomot nem számolhatták bele, logikusan következik, hogy kihagytak egy rakat dolgot a számításból <#nezze>

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#80
"Nem. Egyszerre érnek földet.

A Holdon ezt demonstrálták is, asszem egy kalapáccsal és egy tollal. "

a Holdon ezt nem demonstrálhatták, mivel ha a Holdon akármit elengedünk, az maximum holdat ér, földet nem.

egyébként meglepõen elszomorító, hogy az emberek még mindig azthiszik Galilei óta, hogy egyszerre esnek le a tárgyak. bár mondjuk nem meglepõ, az én fizikatanárom is valami ilyesmirõl zagyvált, de én tudom, hogy téved. és meg is bizonyítom. ugye láttuk a hamis Holdvideón, hogy a Holdra lassabban esnek le az emberek, mint a Földre. Namármost, mi történik, ha leejtyük a Holdat a Földre? van valami ötlet, moikboy, bvalek2, KillerBee, torreadorz, DrRadon? namármost, én azt mondom, hogy a vonzzás sebessége az nem a Föld tömegétõl függ, hanem mind a két résztvevõ össztömegétõl, mivel a gravitáció az egy kölcsönhatás, amilyen erõvel vonzza a Föld a kavicsot, pont ugyanolyan erõvel vonzza a kavics a Földet, bár ez nem igaz, mivel egyik sem vonzza a másikat, hanem egymást vonzzák.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#79
Inga azért kell, mert a lengés síkja állítólag megfordul, ezt szeretnék ellenõrizni. Az atomóra ezt nem tudja mérni.

Az általános relativitáselmélet a gravitációt leírja, de nem magyarázza. Egy remek modell, de semmi több. Ettõl még nyugodtan lehetnek gravitonok, holografikus izé, vagy bármi más. Vannak más mûködõ elméletek, amik pl. nem görbülettel hanem torzióval magyarázzák a nehézkedést (szintén Einsteintõl), csak azért használjuk a relativitáselméletet, mert ez a legegyszerûbb (az összes többi fizikai modellel is így vagyunk).

Nem az energia hajlítja meg a téridõt, hanem az anyagot leíró energia-impulzus tenzor (hogy miért és hogyan azt tudtommal még senki sem tudja, az egyenlet csak leírja a megfigyelt tényt). Ez utóbbinak az energia csak egy komponense. További komponensek még a lendület, a nyomás, és a nyíróhatások (stressz). Igen, még a légnyomásnak is van gravitációs hatása, és nem csak azért mert energiája van.

Az energia nem terjed sehová, az energia az idõbeli eltolásos szimmetriához tartozó megmaradó mennyiség. Esetleg vannak terjedõ dolgok, amiknek van energiája. Az elektormágneses hullám pl. a vákuumban terjed, nem hajlít meg semmit. Ha a tömeg energiát sugároz ki, akkor az energiamegmaradás miatt csökken a tömeg, nemigaz? A magában álló test nem sugároz semmit. Ezek miatt az egész okfejtésed felborul.

Gravitáció nem azért van mert a téridõ hullámzik, hanem mert egyszerûen csak görbe. Az, hogy hullámozni is tud, egy dolog, a Nap nem ettõl vonzza a Földet. Einsteinnek lehet hogy szó szerint igaza volt, de te valami egész másról írsz, ami sajnos nem igaz. A kvantummechanikai hullámfüggvény egész más, ne keverd ide.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#78
Kedves B0nFire, gettoharcos, vajon kiki, SCaine, vantulok, Indomagyar, stb. bocs ha kihagytam valamelyik alreged. Azon töröm a fejem, hogy mivel léphettem a tyúkszemedre. Windows 7-rõl nem volt szó, zsidó kínai nem létezik, hmmm... esetleg a "táguló bolygók magjában lévõ fehér lyuk" elméleted miatt érzed magad érintve? Vagy ez simán IQ komplexus, mert neked animált gif-ekre van szükséged, míg más megérti a magyar nyelvet? <#nezze>

A hozzászólásom elsõsorban annak szól, akinek válaszolok, persze nyilvános, azért vagyunk itt hogy megbeszéljük. Ha nem érted, hogy mit írtam, kérdezz. Ha meg hülye vagy hozzá, nyugodtan égesd magad, engem elszórakoztat ahogy vergõdsz <#hehe>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

Sanyix
#77
Van ám olyan is hogy légellenállás ;) (csak nem a holdon)

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

1r0nh1d3
#76
Relax
Tényleg jobb, ha olyan magyaráz, aki érti is.


"Két inga nem sok. És ha vákuumban használják õket, ahogy illik, akkor eleve nem számíthatnak a légköri zavarok."
Én inkább atomórákat vinnék oda.



". (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)"
A gravitonok létezése a többi ismert erõ kvantumossága miatt látszik valószínûnek. Ami miatt én sem tartom szükségesnek a gravitonokat, az a gravitáció geometriai leírásmódja. Az állítja, hogy a szabadon mozgó test erõmentesen halad a görbült téridõben. Ha a gravitonok 'szállítják' a gravitációt, akkor azok erõvel hatnak a mozgó testre. Ez ellentmondásnak tûnik.
És mint következõkben kiderül, van más út is ami a megértés fele vezet.



" Arra azonban nem olvastam magyarázatot, mitõl hajlítja meg a tömeg a teret. "
Az energia hajlítja meg a téridõt. A tömeg meg ekvivalens az energiával. Persze a kérdés jó.
Miért hajlítja meg az energia a teret?
Mert az energia hullámként terjed.
A hullám pedig meghajlítja a közeget, amiben terjed. Ez történik a víz felületén is.
Képzeld el, hogy a tengeren hajózol. Szélcsendben egy adott sebességgel meg tudsz tenni egy adott távolságot a víz felületén egy kikötõig. A felület közel sík, ami miatt ez a távolság a felületen megegyezik a kikötõ valódi 3 dimenziós távolságával. Ha viharba kerülsz, és 10 méteres hullámokon kell átvergõdnöd, ugyanolyan sebességgel haladva, mint szélcsendben, lassabban fogsz haladni a kikötõhöz képest, mert a hullámok felülete görbült és te azon haladsz.
A tömeg közelében ugyan ez történik. A tömeg által kisugárzott energia a térben hullámokat hoz létre. Az ebben mozgó test lassabban halad, ha közelebb van a tömeghez. Miért? Mert a tömeghez közeledve egyre több kisugárzott energia esik egy adott térfogatba. Egyre nagyobb a kilengése a térnek. Ezért van távolságnégyzetes függése a gravitációs erõnek.
Eddig rendben, de miért változtat a test irány? Ez a hullámfelület görbülete miatt van. Ha egy pontot mozgatunk egy 2 dimenziós hullámfelületen, akkor az a felület geodetikusán fog haladni. Idézet egy matekkönyvbõl:"a geodetikus vonalnak az a fontos tulajdonsága van, hogy a fõnormálisvektor és a felületi normális vektor egy egyenesre esik." .. Ezt figyelembe véve a geodetikust nemcsak belsõ koordinátákkal lehet számolni az ismert és bonyolult differenciálgeometria segítségével, hanem egyszerûen a felület normáljával is. Ezt a V=V-normal*belsõszorzat(V,normal) egyenlet adja, ahol a V a test sebessége.
Nagyon megdöbbentõ, amikor az ember felrajzolja ezt a geodetikust egy olyan hullámfelületen, ahol a hullám egy középpontból indul ki. A pont mozgása el fog hajlani a hullám centruma fele. Ez a geometriai magyarázata a gravitációnak.
http://www.sg.hu/galeria/1248156347/12481563471248238743.gif

Úgy tûnik, Einsteinnek szószerint igaza volt. A gravitációt nem csak leírja, hanem meg is magyarázza a tér görbülete, ha az valamilyen 4 dimenziós test 3 dimenziós felülete és hullámzik az energiától függõen.
Talán ez a hullám az, ami a kvantummechanika nemlétezõ komplex hulláma ír le. Nem csoda, hogy nemlétezõnek hiszik a fizikusok, hiszen ez a hullám magának a térnek hullámzása.



Visszatérve a cikkre.
Az egyik legetséges magyarázat az anomáliára az ismert gravitációs lencse effektus. A Hold gravitációs lencseként nemcsak az anyag és a fény útját deformálja, hanem a gravitáció terjedési irányát is befolyásolja. Fókuszálja a Nap gravitációját a Hold. Úgy viselkedik, mint egy lencse.
Végül egy link a cikk témájához.
http://www.iop.org/EJ/article/1742-6596/24/1/030/jpconf5_24_030.pdf

Let\'s move out!

B0nFire
#75
Bazmeg, neked elöntötte az agyadat valami?! <#conf><#csodalk> Te nem "hallod" (gy.k.: olvasod) a saját dumádat? Wazzz, nem kell csodálkozni, hogy egy mezei embernek a töke hót tele van a fizikával meg a "tudománnyal", amikor a hozzád hasonló "tudósok" úgy beszélnek, hogy még véletlenül se legyen teteje az egésznek. Ezt hívják agymenésnek. Látatlanban sem használnám a te fizikakönyvedet, mert bazmeg, ahogy te magyarázol, legszívesebben felakasztaná magát az ember, vagy befalcolna, csak hogy ne kelljen hallgatni/olvasni.

Akkor már inkább maradunk Öveges professzornál. Jól tartja a mondás, hogy aki nem tudja, az tanítja. Na, így lehet nálad is a tankönyvírási mizériáddal. <#gun><#boxer><#banplz>

A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.

#74
:D:D:D:D

5. osztályos fizika tananyag.

#73
Az elektromágnesesség potenciálja egy négyesvektor (a vektorpotenciál), egyenlete lineáris, a gravitáció potenciálja egy tenzor (a metrikus tenzor), egyenlete nemlineáris, a kettõ sokban különbözik. Az analógia amire talán gondolsz, csak akkor áll fenn, ha a newtoni képletekkel próbálkozunk a speciális relativitáselméletben. Azt hiszem a gravitomagnetizmus szó is abból az idõszakból származik, amikor ezzel sokan foglalkoztak. Ma inkább téridõ vonszolást mondanánk (drag). Ugyanis a gravitáció még tud sok olyan dolgot, amire az elektromosság esetében nincs példa, mint akár a geodetikus precesszió. Úgyhogy sajátos terminológiát kellett kialakítani ki ezen a területen.

Valahol írtad, hogy Newton egyenletei csak pontszerû tömegeknél érvényesek, ez nem így van. Alkalmazhatók pontrendszerekre is, integrálással kiterjedt testek gravitációs mezeje is meghatározható, iskolapélda a végtelen síklap, vagy bizonyítani a gömbrõl, hogy a pontéval azonos a gravitációs tere. Személy szerint ha választhatok, akkor távol tartom magam ezektõl, és inkább Einstein képleteit használom...

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#72
A gravitáció a korrespondenciaelv iskolapéldája, Einstein elmélete mindent tud, ami Newtoné, sõt annál még sokkal többet. Van hogy ugyanazt egész más úton kell kiszámítani, mint pl. az árapályt, de a lényeg hogy kijön (néha sokkal egyszerûbben).

Ha esetleg tanultok általános relativitáselméletet, kipróbálod a könyvemet? Kíváncsi vagyok hogy beválik-e a gyakorlatban. Ha nem tetszik benne valami, szólj és kijavítom.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/