221
-
bvalek2 #21 Igazad van, az általános relativitáselmélet pontosan leírja, hogy milyen anyageloszlás milyen térgörbületet okoz, de arról nem ad számot, hogy miért pont olyat.
Ez egyébként természetes dolog, pl. a részecskefizikában több egymásra épülő modell van, és az alapvetőbbek indokolják meg, hogy a rájuk épülők miért működnek. Amelyik modell legalul van, az természetesen csak leíró elmélet lehet.
A gravitáció esetében Einstein elmélete a legalapvetőbb. Ötletek persze vannak, de sem kísérletek, sem megfigyelések nem támasztják őket alá.
Azt hiszem azokat a megfigyeléseket nevezik anomáliáknak, amik eltérnek a modelltől, és még nincsen rájuk új elmélet. Ilyenből sokféle van, ez a napfogyatkozásos most, a galaxisok forgásgörbéje (ami a sötét anyagot feltételezi), a fly-by anomália amit említettél is, a Pioneer-anomália. Legjobb tudomásom szerint ezeknek az eredete még nem tisztázott, még a sötét anyag léte is vitatott.
Ez majd akkor fog megváltozni, amikor valamelyik jelenség esetében egyértelműen kizárnak minden nem-gravitációs eredetű hatást. Erre holnap lesz esélyük a kínaiaknak. -
#20
Newton egyenletei csak pontszerű tömegeknél érvényesek, ami a Föld-Hold-Nap rendszere csak közelítéssel igaz.
Azt hiszem, megmérték a gravitációs hullámok terjedése sebességét és az egyenlő a fénysebességgel. Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie, különben gravitációs hullámokkal lehetséges lenne a fénynél gyorsabb információküldés, annak minden zűrös következményével együtt.
Kíváncsi vagyok, vajon efféle anomáliákra gondolnak-e a kínaiak, de a belinkelt cik szerint sem erről lehet szó, hiszen az említett hatások jól kiszámíthatók, ezért nem tekinthetők anomáliának. -
kvp #19 A trukk ott van, hogy a Fold nem egyedul van, tehat a Nap szemszogebol a Fold es a Hold egy kozos tomegnek is tekintheto, aminek a kozeppontja a ket egitest kozott a tomeguk aranya szerinti helyen talalhato. A Fold-Hold rendszer keringese kozben a Fold nem mindig elore halad a sajat palyajan, hanem a Hold palyajanak fuggvenyeben lassabban vagy gyorsabban halad a Nap korul, mivel a ket egitest kozos tomegkozeppontja halad fix sebesseggel. Ezt reszben magyarazza a specialis relativitaselmelet is es ha sikerul kimerni az csak azert lehet, mert a Fold es a Hold tomegenek aranya nem tul nagy, tehat a Foldnek egy relative nagy holdja van. Legjobban ugy lehet szemleltetni, hogy mi tortenik, amikor ket azonos meretu es tomegu egitest kering egymas korul, es egyben keringenek a napjuk korul. Ilyenkor kb. a ket bolygo kozott feluton lesz a kozos tomegkozeppont es az kering kozel azonos sebesseggel. Egy kis anomalia igy is keletkezik, mivel az egitestek kozzul hol az egyik, hol a masik kerul kozelebb a naphoz ezert mas mertekben hat rajuk a napjuk gravitacioja, bar ezt elvileg a ket bolygo kozti gravitacios hatasnak ki kell egyenliteni, de mindez csak akkor mukodik 100%-osan, ha a gravitacios hullamok terjedesi sebessege vegtelen. Ha nem az, akkor idobeni cuszasok lesznek a testek reakciojaban. Egy jol beallitott kiserlettel elvileg akar meg is lehetne merni a gravitacios hullamok terjedesi sebesseget. (ami elvileg akar barmi is lehetne fenysebessegtol a vegtelenig) -
#18
Faxért nem kaptok bant az ilyenekért... baromi unalmas. -
Tsol #17 Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön a megoldás! 
-
#16
Aha, mert te aztán tudod, mi? -
Sir Ny #15 azért, mert kihagytak egy rakat dolgot a számításból. -
snorbi #14 Miért nem adnak minden állomásnak egy ingát? Nem telt nekik több ingára? :( -
#13
Az árapályhatás pontosan kiszámítható, vagyis nem anomália. Anomáliáról akkor beszélhetünk, ha a megfigyelések ellentmondanak a számításoknak és nem tudjuk, honnan erednek.
Ott vannak pl. azok a megfigyelések, amikor űrszondák elhaladnak a Föld mellett és a számítottól erősen eltérő mértékben (ami itt azt jelenti, hogy jóval a hibahatáron felül) változik a sebességük. Az eddigi megfigyelések szerint az eltérés mértéke függ attól, vajon az Egyenlítővel milyen szöget zár be a szonda pályája, ám az okra nem sikerült fényt deríteni. Ez anomália, akárcsak pl. a Voyager-szondák sebességének apró eltérése, amelynek sok oka lehet, de vannak, akik arra gondolnak, hogy a Naptól távol igen kis mértékben változik az inverz négyzetes viszony. -
Mcsiv #12 Az a baj, hogy nem látunk túl a fejünkön:). Ez olyan mint amikor egy teljesen laikus ember hamarabb rájön egy problémára, mint aki hosszú évek óta ezzel foglalkozik. Szimplán azért, mert nem ismeri az alapokat, nincs benne berögzült , esetleges tévhit, és józan paraszt ésszel próbálja meg kikövetkeztetni ugyanezen jelenségek magyarázatát. Lehet hogy a most ismert jelenségek, amikre nem találnak magyarázatot és ellent mondanak minden ismert törvénynek, szimplán csak azért vannak, mert a törvény mond ellent nekik.;] Kicsit keszekusza lett, de szerintem értitek a lényeget, amire utalni próbáltam -
#11
Az apály és a dagály nem anomália, hanem egy szabályos jelenség. Ami 12 óra x percenként ismétlődik. Egyébként nem kell hozzá egyvonalba esnie a napnak és a Holdnak, olyankor csak a legmagasabb dagály van (Telehold és Újhold idején).
A kínaiak nem ezen problémáznak, hanem az inga viselkedésében beálló rendellenességen(anomálián), ami állítólag létezik teljes napfogyatkozás idején. Ha bebizonyosodik, akkor lesz egy kis reform a fizikában, ha nem, akkor minden marad a régiben. Röviden ennyi. -
DJviolin #10 Minden, aminek tömege van, az hatást gyakorol egy másik tárgyra. Te is. Egy nagyobb bolygó vonzza a kisebbet. Egy hegy is létre tud hozni gravitációs anomáliát. A legutóbbi San Francisco-i földrengést is a Mars-Hold-Föld-Nap együttállásának eredeztetik. Honnan veszed, hogy egy napfogyatkozás, amikor együtt áll a Nap-Hold-Föld, ne hozna létre gravitációs anomáliát? -
#9
Talán a The Earth nevü sorozatban is megemlitették hogy ha a hold és a nap is egy vonalban áll akkor a legerösebb a dagály mert eröteljesebben vonzák a foldet abba az irányba, de nem hinném hogy itt most ezen problémáznának. -
greg971 #8 Újra elolvastam a cikket , és valóban nem értem miért értetlenkednek a kínaiak . 
-
greg971 #7 Nos . Nem értem , mit nem értenek ezen az "anomálián" . Legegyszerűbben megfigyelhető anomália az apály dagály változása .
A nap és a hold egyvonalba kerül , ez azt jelenti , hogy csökken a tömegvonzás abban az időintervallumban , amikor a nap és a hold egyvonalba kerül . -
#6
"... a kínai kutatók nyolc gravimétert és két ingát osztottak el hat megfigyelő állomás között. ... mérésekhez használt műszerek száma és különböző jellege kizárja a mérési hibákat, vagy a helyi légköri zavarokat."
Két inga nem sok. És ha vákuumban használják őket, ahogy illik, akkor eleve nem számíthatnak a légköri zavarok. -
#5
Isten őrizz, hogy laikusként éppen veled okoskodjak, de én úgy tudom, hogy Einstein nem tudta megmagyarázni a gravitáció mibenlétét, csak azt, miben nyilvánul meg (tér meghajlása pl.). Arra azonban nem olvastam magyarázatot, mitől hajlítja meg a tömeg a teret. Sőt azt hiszem, azóta sem sikerült ez senkinek. Lényegében még azt sem tudjuk, mitől van a tömegnek tehetetlensége (Higgs-bozon ugye még csak feltételezés), ami pedig a gravitáció szempontjából fontos lenne, már ha érvényesnek tartjuk az ekvivalencia-elvet.
Komolyan és minden piszkálódástól mentesen kérlek, magyarázd ezt el nekem, lehetőleg laikus számára is érthető módon, mert nagyon érdekel és mindig szívesen tanulok. -
#4
gravitációs anomália? Stalker? :D -
fv #3 Ez megmagyarázná, hogy mért vesztik el a hősök az erejüket teljes napfogyatkozás idején!
-
HENCIG #2 "írtam egy fizika könyvet"
Jézus isten!
-
bvalek2 #1 Legjobb tudomásom szerint nincs semmilyen elmélet, ami magyarázatot adna egy ilyen anomáliára. A létező legjobb modell a gravitációra az általános relativitás elmélete, nem jelez előre semmi hasonlót. Einstein elméletének eddigi sikerei alapján fogadni mernék, hogy a kínaiak nem találnak semmi olyat, ami meghaladná a hibahatárt.