221
-
#61
Nem. Egyszerre érnek földet.
A Holdon ezt demonstrálták is, asszem egy kalapáccsal és egy tollal. -
Sir Ny #60 nem arra jutott, hogy a kis kő, meg a nagy kő egyszerre esik le? ez viszont nem igaz, a nehezebb kő hamarabb esik le, mint a könnyebb. -
#59
Hát én úgy tudtam, hogy a Hold felé néző oldalon jelentkező dagályt a Hold gravitációjából eredő vonzás okozza (ez a közvetlen), míg a túloldalon a lévő dagályra (ez a közvetett) adnak magyarázatot a Te hozzászólásodban leírtak. Vagyis, hogy a Föld tömegközéppontja közelebb van a Holdhoz, mint a túloldalon lévő víztömeg, így a Föld kissé "lehagyja" azt. -
#58
Jeleztem is a "ja sztorno" hsz-szel. Momentán egyéb lehetőség nem állt a rendelkezésemre, lévén, hogy nem vagyok SG VIP tag. Esetleg egy "bocs" szócskával tovább terebélyesíthettem volna azt a gigantikus szöveghalmazt.
"Téged ez nem gondolkodtat el?" De-de, rengeteg minden elgondolkodtat. Csak mire belemerülnék, hétköznapibb dolgok vonzásába kerülök.
"Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?" Nem, de ha a következő ilyen észlelésnél is ez történik, akkor vagy elmosolyodom, vagy görcsbe rándulok a bizonytalanságtól, hogy mi is van a dolog hátterében. Utálom a bizonytalanságot, rajtam már csak egy 1000 évvel később, a jövőben kiadott fizika könyv/e-book/m-book segítene.
"Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?" Nem tudom, de azt sem, hogy miért vagy ilyen offenzív velem szemben.
-
Dömper Ármánd #57 "galilei volt az, aki köveket dobált lefelé a toronyból, és mindenféle téves megállapításra jutott?"
Nem, az Sanyi bá volt az éjszakai portás, Galilei nem jutott téves megállapításra. A tudósok pedig semmit nem közölnek tényként, ez csak a te interpretációd. -
#56
Ez esetben illett volna jelezned, hogy rátaláltál az általad is korrektnek tartott válaszra. Ám ezt nem tetted, amiből az következik, hogy továbbra is fenntartottad a követelésedet.
"mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni"
A gravitronok (sic!) létezésében én sem hiszek, esetleg a gravitonokéban. Bár inkább azokéban sem.
Nem baj, ha az esztétika neked nem elég, nekem sem az. Ám rengeteg esetben derült ki már, hogy nagyon különböző dolgokat a mélyben azonos vagy igen hasonló matematika ír le, ezért nyilván bizonyíték, de egyfajta jel, ha az ember ilyesmire bukkan. Téged ez nem gondolkodtat el?
"mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma?"
Akkor az van, hogy felállítottál egy hipotézist, amelyet valamivel alá kell támasztanod. Képes vagy rá?
"Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkező taszító erő megnyílvánulása?"
Van jópár hipotézis, honnan tudjam, mi van, ha az egyiknek vagy a másiknak van igaza. Te tudod?
-
blessyou #55 Nem erre gondoltam :) Egyszerűen annyi, hogy az ember hajlamos azt gondolni, hogy az árapály hatást a Hold vonzás aokozza, holott nem igazán, vagyis csak közvetve. Az árapály hatás valójában a tehetetlenségi erőnek köszönhető. Ugyanis a nem a Hold kering a Föld körül, hanem a két test egy közös tömegközéppont körül kering. Ez a közös tömegközéppont szintén a Föld belsejében van, de a Föld közepétől néhány száz kilométerrel arrébb. Csak ugye a Földet szeretjük inerciarendszernek tekinteni, holott itt már egyáltalán nem tekinthető annak, ugyanis e tömegközéppont körüli keringés gyorsulást okoz, a Föld szabadon esik a Hold felé folyamatosan. ezért egy tehetetlenségi erő lép fel a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben (ugye nem inerciarendszerekhez rögzített koordináta-rendszerekben tehetetlenségi erők lépnek fel), ez okozza az árapályt. Ha az ember felírja a nem inerciarendszerekhez tartozó módosított Newton-egyenletet erre a problémára, abból kikeverhető, de baromira nehéz (és ronda). -
Sir Ny #54 galilei volt az, aki köveket dobált lefelé a toronyból, és mindenféle téves megállapításra jutott? azt nem értem, hogyha valamiben nem biztosak a tudósok, akkor miért közlik tényként, ezzel csak magukat égetik, ha tévednek. -
#53
Csak nem ezt olvasgatod esténként? -
#52
Kedves KB. Semmi kötözködő szándék nem volt azon kérésemben, hogy fejtsd ki azt az állításod bővebben. Csak szerettem volna megtudni, mi rejtezik amögött a bizonyos "Elvi ok" mögött. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy visszafelé haladva estem neki a hozzászólásoknak, és csípőből reagáltam a második nekem címzett üzenetedre, nem gondolva arra, hogy esetleg volt egy első is, melyben korrekten válaszoltál.
"A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvető kölcsönhatás terjedési sebessége azonos."
Na igen, az esztétika fontos szempont. Nem baj, ha nekem ennyi nem elég? Majd ha a LISA megkezdi működését, és a kozmikus eseményről hírt adó elektromágneses hullámokkal egy időben a LISA is regisztrál gravitációs hullámokat, akkor nyugodtan hajtom álomra a fejem és elismerem a fény sebességét, mint mindenek felett álló hatást. De addig nem. (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)
Tessék egy kis csemege, melyhez hozzáfűznék egy harmadik lehetséges hibaokot: mi van, ha a két hullám sebessége nem egyforma? link
Mi van, ha azoknak van igaza, akik szerint a gravitáció nem más, mint az anyag által kitöltött térrész és anyagtalan tér között fennáló makró méretekben jelentkező taszító erő megnyílvánulása? Persze ennek fényében újra alkotni a fizikát, ami nem egyemberes feladat. Addig marad a sejtés, ami csupaszon áll a bizonyítás hiányában.
Mindenesetre a következő évtized izgalmas lesz - reméhetőleg csak az új fizikai eredmények miatt -, ha az LHC, a LISA (valamint ezek földi megfelelői) a James Webb űrteleszkóp és számos új eszköz új felfedezéseket tesz elérhetővé. Addíg még bőven lesz lehetőség egymásnak esni :) -
blessyou #51 Az árapálynak meg egyébként semmi köze a gravitációhoz. Vagyis hát csak eléggé közvetve. -
#50
Nem te húzod felfelé? -
#49
:D
Nagyok az elvárásaid. Az már jó eredmény volna, ha az érettségi garantálná az értő olvasást és az alapszintű matematikai tudást. Magyar történelem, szerzők ismerete már hab a tortán. Te meg itt fizikával jössz... :D -
#48
Már elmondtad máshol. Lényege az, hogy a Föld középpontja felé haladva nő a testre ható gravitáció. :P -
Epikurosz #47 Na, mielőtt nagyon meghatódnátok, én erről a pulzáros kísérletről olvastam, és a Nobel-díjazásról is tudtam. Többek között. :-)
A gravitációról vannak sejtéseim, de még nem mondom el. :-) -
#46
HIHETETEN dolog történt velem!!
én... én.... én ÉRZEM a gravitációt!!!
Húz lefelé! -
bvalek2 #45 Azért érdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy mi is az a gravitáció?
Erre egyszerű a válasz: nem tudja senki.
A hatását mindenki ismeri.
No ezt majd akkor mond, ha az általános relativitáselmélet kötelező érettségi tárgy lesz. Nem egyszerűen arról van szó hogy minden lefelé esik...
Ez a holnapi kísérlet a gravitáció hatásának pontosabb leírását segíti elő. Abból hogy hogyan működik, előbb utóbb rájövünk a dolog természetére is. Így keressük az igazságot, akár tudományos felfedezőkről, akár bűnügyi nyomozókról van szó. -
#44
Én úgy tudom, hogy a kutatási eredményeket mindig egyes emberek hamisították meg - gondolj csak a pár évvel ezelőtti csodaprocesszorra. Nem tartom valószínűnek, hogy egy kutatóintézet ilyenre vetemednék. -
Piel #43 Azért érdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy mi is az a gravitáció? A hatását mindenki ismeri. A lónak négy lába van mégis megbotlik, és el is esik! De miben áll ez a különös jelenség? Még nem találtam rá meggyőző magyarázatot. Ha pedig nem tudjátok, akkor minek róla vitatkozni? Egyébként a Kínaiaknak sok emlékük lehet, ha már több réges-régi találmányt adtak a világnak. Ezért nem is csodálkozom, hogy a tudományból ki akarják hasítani a saját kis torta szeletüket. Attól viszont tartok, hogy meghamisítják az eredményeket, mint legutóbb ... Gondolom kell a világhír. -
#42
Kedves doktorom, nem térek ki semmi elől, csak éppen - sok itteni emberkével ellentétben - nem vagyok hajlandó bolondot csinálni magamból azzal, hogy olyasmiről okoskodjak, amihez nem értek elég alaposan. Még a te kedvedért sem!
De továbbra is örömmel olvasnám a te fejtegetéseidet, rajta, gyere elő a farbával! Abból, hogy ismereteim korlátozott voltának beismerése (ó, minő szégyen, mindjárt a föld alá süllyedek, amiért veled ellentétben nem értek mindenhez M.Sc. fokon) után is elméleti fizikai fejtegetést követeltél tőlem, arra következtetek, hogy téged nem tartanak vissza az enyémhez hasonló megfontolások.
Rajta, bontakozz ki, mutasd meg fénylő intellektusod csillogását! -
#41
Köszönöm a választ. Ezek szerint rosszul emlékeztem és csak közvetve sikerült bizonyítani, hogy fénysebességgel terjednek. Azért ez is valami, ha megért egy Nobel-díjat. :) -
#40
ja sztorno
-
bvalek2 #39 Ez torziós inga, nem akkora ördöngösség, bár ügyesnek kell lenni az összeállításnál. Már Henry Cavendish ingája is így működött 1798-ban, két laboratóriumi test közötti gravitációs vonzást mérte, és ebből határozta meg a gravitációs állandót. Nem hittem volna hogy ez ekkora csodálkozást vált ki itt a fórumon, mégiscsak 211 éves jelenségről van szó. Ezek után nem csodálom hogy egyesek a Holdraszállást sem tudják elképzelni, még néhány évtized ebben az oktatási rendszerben, és a gyerekek babonás félelemmel fogják figyelni, ha meggyújtok nekik egy gyufát? 
-
#38
"Azt hiszem, megmérték a gravitációs hullámok terjedése sebességét és az egyenlő a fénysebességgel. Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie"
Erre vonatkozott a kérdésem, ne térj ki előle. -
bvalek2 #37 A gravitációs hullámokat közvetlenül még nem mutatták ki, így a sebességüket sem mérte senki. A hullámok által elszállított energia mennyiségét sikerült eddig kimutatni, a PSR B1913+16 kettős pulzár egymás körül keringő tagjainak elemzésével. Ezek az eredmények Nobel-díjat értek két princetoni kutatónak 1993-ban. Azokban a képletekben amiknek a helyességét igazolták, szerepel hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek, úgyhogy ezt tekinthetjük közvetett bizonyításnak.
A gravitációs erő az általános relativitáselméletben tehetetlenségi erő, hiszen a mozgó testek a görbült téridő helyi egyenesei mentén mozognak, és csak a téridő hepehupái térítik el őket. -
#36
Az én elégtelen ismereteim azért ne tartsanak vissza téged attól, hogy kifejtsd a saját elgondolásodat vagy megoszd velem a magad mélyebb ismereteit. -
Androméda4777 #35 "Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában"hát ez váratlan mulatság, Kurt Vonnegut:Burleszk című regényében írt szó szerint erről, nála is a kínaiak vizsgálják a gravitációs anomáliát, az akkori jövőben, ami a nagyjából mi jelenünk (bár az időre nem emlékszem pontosan, mert már elég rég olvastam). A könyv 1976.-ban jelent meg először New Yorkban. Ha esetleg vknek felkeltettem az érdeklődését és elolvassa a könyvet, nem fogja unni.
-
#34
"Kérlek fejtsd ki nekem, milyen elvi megfontolásokból kellene azonosnak lennie a gravitációs "hullám" és a fény sebességének."
Azt hiszem, kifejtettem:
"Elvi meggondolásokból is ennek kell kijönnie, különben gravitációs hullámokkal lehetséges lenne a fénynél gyorsabb információküldés, annak minden zűrös következményével együtt."
A gravitomagnetizmus jelensége (ld. Maxwell egyenleteit), vagyis az egyenletek formai hasonlósága szintén - ha úgy tetszik, esztétikai okokból - arra utal, hogy a két nagy távolságra is ható alapvető kölcsönhatás terjedési sebessége azonos. Ez természetesen nem bizonyíték, csak sejtés. Szívesen olvasnám a te véleményedet is.
Aztán lehet, hogy a gravitáció csak egy pszeudo-erő, amint egyes elvadult elméletek állítják.
Nem vagyok elég képzett és okos ahhoz, hogy tovább elmélkedjek erről, nagyjából ismerem saját határaimat. -
GG #33 ...és jön a sok kis kínai, nem soká a gravitációs fegyvereikkel leigázni kicsiny világunkat :P -
bvalek2 #32 Részben igazad van, pl. van aki azt mondja, hogy a galaxisok forgásánál helytelen a newtoni képleteket alkalmazni, a fénysebességnél jóval kisebb keringési sebességek ellenére az einsteini képleteket kell alkalmazni. Mivel nagyon sok a keringő csillag, és a gravitáció nemlineáris jelenség, a lineáris newtoni erőképlet helyett a nemlineáris relativitáselmélet a helyes megoldás. Ha ez igaz, akkor sötét anyag nem létezik.
Ebben az esetben nem hiszem hogy erről van szó, van is belinkelve cikk az eredeti angol szövegbe, amiben végigveszik az ismert okokat, amik befolyásolhatják az ingát napfogyatkozás közben. Arra a következtetésre jutnak, hogy egyik sem okozhatja a vélt anomáliát, de ettől függetlenül csak megbízhatóbb mérési eredményekkel lehet igazolni a jelenség létét: A review of conventional explanations of anomalous observations during solar eclipses.
(a szondák ügyében nincsenek ilyen információim)
Szóval a felvetés jogos, de már gondoltak rá. -
bvalek2 #31 Itt még nem tartunk, nincsenek is megbízható kísérleti eredmények. Pont az a cél, hogy legyenek, aztán legyen min gondolkodni. -
Epikurosz #30 Médium vagyok, látom a gravitációt. 
(De ennek a nyamvadt FF-nek a szmájlis ablakát nem tudom eltüntetni. Bezárhatatlan a bestia!) -
Epikurosz #29 "Eötvös ingája is.. kimutatta az utcán elhaladó villamos gravitációs terét"
Nem csak simán a villamos rezegtette a földet?
(szeizmika vs gravitáció) -
#28
:O -
Epikurosz #27 mágneses helyett: gravitációs -
Epikurosz #26 Egyébként én érzékelem a mágneses teret. Erre akkor jöttem rá, amikor egy nagy kőfejtő mellett álltam. A meredek falnak lehetett érezni a vonzerejét, vízszintesen. -
Epikurosz #25 Nagyon izgi. -
torcipepe #24 Galileiről hallottál már?? fix sebesség, lol -
bvalek2 #23 Azért kell két inga, mert befolyásolják őket a domborzati viszonyok és a mozgó testek. Majd a két jelet kivonják egymásból, a különbségük lesz a zaj, ezzel lehet korrigálni őket. Pl. már Eötvös ingája is olyan érzékeny volt, hogy amikor az MTA pincéjében felállították, kimutatta az utcán elhaladó villamos gravitációs terét, úgyhogy erre mindenképpen szükség van.
Elvileg ennyi elég is, bár én a helyükben bebiztosítanám magam legalább még két ingával... -
#22
Sajnos annál a bizonyos kísérletnél, amikor a Jupitert használták fel a gravitációs "hullámok" sebességének meghatározásához, egy kicsit belegabalyodtak a képletekbe és mint utóbb kiderült, sikerült megmérniük a fény sebességét.
Kérlek fejtsd ki nekem, milyen elvi megfontolásokból kellene azonosnak lennie a gravitációs "hullám" és a fény sebességének.