• 1r0nh1d3
    #76
    Relax
    Tényleg jobb, ha olyan magyaráz, aki érti is.


    "Két inga nem sok. És ha vákuumban használják őket, ahogy illik, akkor eleve nem számíthatnak a légköri zavarok."
    Én inkább atomórákat vinnék oda.



    ". (mondjuk a gravitronok létezéét akkor sem tudom elképzelni)"
    A gravitonok létezése a többi ismert erő kvantumossága miatt látszik valószínűnek. Ami miatt én sem tartom szükségesnek a gravitonokat, az a gravitáció geometriai leírásmódja. Az állítja, hogy a szabadon mozgó test erőmentesen halad a görbült téridőben. Ha a gravitonok 'szállítják' a gravitációt, akkor azok erővel hatnak a mozgó testre. Ez ellentmondásnak tűnik.
    És mint következőkben kiderül, van más út is ami a megértés fele vezet.



    " Arra azonban nem olvastam magyarázatot, mitől hajlítja meg a tömeg a teret. "
    Az energia hajlítja meg a téridőt. A tömeg meg ekvivalens az energiával. Persze a kérdés jó.
    Miért hajlítja meg az energia a teret?
    Mert az energia hullámként terjed.
    A hullám pedig meghajlítja a közeget, amiben terjed. Ez történik a víz felületén is.
    Képzeld el, hogy a tengeren hajózol. Szélcsendben egy adott sebességgel meg tudsz tenni egy adott távolságot a víz felületén egy kikötőig. A felület közel sík, ami miatt ez a távolság a felületen megegyezik a kikötő valódi 3 dimenziós távolságával. Ha viharba kerülsz, és 10 méteres hullámokon kell átvergődnöd, ugyanolyan sebességgel haladva, mint szélcsendben, lassabban fogsz haladni a kikötőhöz képest, mert a hullámok felülete görbült és te azon haladsz.
    A tömeg közelében ugyan ez történik. A tömeg által kisugárzott energia a térben hullámokat hoz létre. Az ebben mozgó test lassabban halad, ha közelebb van a tömeghez. Miért? Mert a tömeghez közeledve egyre több kisugárzott energia esik egy adott térfogatba. Egyre nagyobb a kilengése a térnek. Ezért van távolságnégyzetes függése a gravitációs erőnek.
    Eddig rendben, de miért változtat a test irány? Ez a hullámfelület görbülete miatt van. Ha egy pontot mozgatunk egy 2 dimenziós hullámfelületen, akkor az a felület geodetikusán fog haladni. Idézet egy matekkönyvből:"a geodetikus vonalnak az a fontos tulajdonsága van, hogy a főnormálisvektor és a felületi normális vektor egy egyenesre esik." .. Ezt figyelembe véve a geodetikust nemcsak belső koordinátákkal lehet számolni az ismert és bonyolult differenciálgeometria segítségével, hanem egyszerűen a felület normáljával is. Ezt a V=V-normal*belsőszorzat(V,normal) egyenlet adja, ahol a V a test sebessége.
    Nagyon megdöbbentő, amikor az ember felrajzolja ezt a geodetikust egy olyan hullámfelületen, ahol a hullám egy középpontból indul ki. A pont mozgása el fog hajlani a hullám centruma fele. Ez a geometriai magyarázata a gravitációnak.
    http://www.sg.hu/galeria/1248156347/12481563471248238743.gif

    Úgy tűnik, Einsteinnek szószerint igaza volt. A gravitációt nem csak leírja, hanem meg is magyarázza a tér görbülete, ha az valamilyen 4 dimenziós test 3 dimenziós felülete és hullámzik az energiától függően.
    Talán ez a hullám az, ami a kvantummechanika nemlétező komplex hulláma ír le. Nem csoda, hogy nemlétezőnek hiszik a fizikusok, hiszen ez a hullám magának a térnek hullámzása.



    Visszatérve a cikkre.
    Az egyik legetséges magyarázat az anomáliára az ismert gravitációs lencse effektus. A Hold gravitációs lencseként nemcsak az anyag és a fény útját deformálja, hanem a gravitáció terjedési irányát is befolyásolja. Fókuszálja a Nap gravitációját a Hold. Úgy viselkedik, mint egy lencse.
    Végül egy link a cikk témájához.
    http://www.iop.org/EJ/article/1742-6596/24/1/030/jpconf5_24_030.pdf