623
1945-1991 közötti időszak
-
Pares #583 Vajon milyen következményekkel járt volna, ha felrobban? -
robgros #582 http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/05/az-oroszok-tobbsegenek-tovabbra-is-hianyzik-a-szovjetunio.html
Úgy tűnik, Szásáéknak hiányérzetük van. -
#581
szeretném kérdezni, hogy hány fok volt ha hideg volt? -
fonak #580 Szerintem ugyanúgy bedőlt volna az egész, csak esetleg sokkal véresebben.
A SZU a '80-as évekre mély válságba jutott, gazdasági és minden tekintetben. A csatlós államok szintén. Gorbacsov ezt akarta valahogy megoldani (eszében sem volt felbomlasztani a Szovjetuniót, mégis ez lett a vége), a gazdasági reformkísérletek sehova se jutottak (nálunk sokkal szélesebb reformok voltak Kádár alatt, de végül ezek is zsákutcába vezettek), sőt csak elmélyítették a válságot, a glasznoszy azaz a nagyobb politikai szabadság pedig szépen megnyitotta az utat a forradalmak előtt. Gorbi nem volt igazán tisztában vele szerintem, hogy az oroszokon kívül minden nép csak arra várt, hogy szétrobbanthassa az egészet.
Inkább az érdekes kérdés, hogy lehetséges lett-e volna a szovjet tömb számára a kínaihoz hasonló utat követni. De ez sem fog már kiderülni. -
#579
Nem eldöntehető kérdés. -
robgros #578 Mit eredményezett volna, ha Gorbacsov reformjait akadályozzák a szovjet politikusok, a hadsereg pedig megerősíti a keményvonalas rendszereket? -
robgros #577 Hű, de régen írtam már ide.
Nemrég futottam át David Clay Large Temetés Berlinben esszéjét, amiben arról ír, miket eredményezhetett volna, ha a hidegháború elmérgesedik a megszállt Németországban. Az egyik ezek közül azt tárgyalja, miféle cirkusz kerekedhetett volna abból, ha 90 helyett már 52-ben megpróbálják a kettéosztott német államot újra egyesíteni. Persze nem a nyugatiaktól jönne az ötlet, hanem Walter Ulbricht-tól. Az európai Korea már aktívan bevonná a szovjeteket a játékba, hogy aztán egy mindent elsöprő nukleáris tűzijátékot rendezzenek mind a két oldalon. Európa zöme ebben az esetben ugyanoda juthatna, mint a 2. világháború után: romok mindenhol, plusz némi radioaktivitás.
Ha valakit jobban érdekelnek ezek a dolgok, írjon kommentet és megnézem, van-e valami anyag róla. -
#576
Castro visszavonult. Van még olyan vezető, aki a HH alatt volt ilyen magasan és még most is él vagy hatalomban van? Castro korszakából ki az, aki még él egyáltalán? Jimmy Carter kb. egyidős vele, de akkor még lazán nem politizált, mikor Castro már "pain in the ass" volt. :)
Kissinger? (Nem túl rég halt meg McNamara.) -
#575
A végignézés után az merült fel bennem, hogy mintha a Hideháború hiánya - sem volt erős trenírozás, nem volt kihívás - az amerikai diplmoácia erőtlenné és bánává vált. -
#574
Érdemes végignézni. -
#573
Nem mondtam, hogy szembe megyek vele, csak természetemnél fogva fenntartásokkal kezelem az ilyen adatokat. Ahogy a világháború vagy a holokauszt áldozatainak a számát, vagy az atomfegyverek valós számáról szóló adatokat is. Ettől függetlenül felfogom a számokat és értem, hogy mi a hivatalos álláspont/adat/mennyiség, csak éppen fenntartásokkal kezelem. -
#572
N+1 nemzet sugárzási méréseivel és tudományos közösségével mész szembe. Szerinted ez mennyire bölcs? -
#571
Nem arról van szó, hogy semmit nem hiszek el senkinek, meg, hogy minden csak egy összeesküvés. Csak egész egyszerűen vannak olyan dolgok amik könnyen lehetnek dezinformációk, és a néhai kísérleti atomrobbantások által okozott természeti károk pont ebbe a csoportba tartoznak nálam. -
#570
Másképp mondva. Tele van már a puttyonyom azzal, akik szerint az egész világ egy nagy összeesküvés és senkinek nem hisznek el semmit. -
#569
Akkor végülis neked tök mindegy, hogy mit mond bárki is, akkor sem vennéd be.
Eltitkolni nehéz lett volna sugaráterhelést. Tudod, Csernobil is a svédek miatt bukott le. A világ metorolgiai állomásai és atomerővűei, de számtalan más helyen is sípoltak volna, hogy hej, baj van.
Lokálisan tényleg okoznak rövid és közptávú plusz sugárterhelést ezek, de globálisan nézve finga a szélben.
Az atomháború után sem a sugárzástól féltek igazán, hanem a nukleáris tél lehetségétől, amit az elpusztított városok és vegyiüzemek által okozott iszonyatos tüzek szabadítanának fel. A sugárzás felezési ideje már régen megenné ezeket, mikor a felső légkör még mindig félhományt hozna a bolygóra... -
#568
Engem akkor sem győz meg, hiszen azok akik a legtöbb robbantást végezték még mindig a vezető hatalmak között vannak akiknek nem érdeke, hogy valós adatokat kapjunk. Ha pedig nekik nem érdeke, akkor az könnyen érvényre jut az ilyen kutatásokban is.
Az oroszok is jók kivizsgálták a katyni mészárlás körülményeit többször egymás után és folyton arra jutottak, hogy a rohadék, népellenség náci hordák tették. Közben rengeteg évnek, évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ne csak beismerjék, hogy a hadsereg ilyet tett, hanem azt is, hogy ez állami megrendelésre történt.
Ezért is vagyok gyanakodó az olyan információk valóságtartalmát illetően, amely több (akár egymással szemben álló) hatalom közös egyetértésében születik a korábbi bűneikről... akkor meg pláne, ha ez a bűnöket jelentéktelen színben tünteti fel! -
#567
A koncentráció alacsony volt, emiattt sugárterhelés is. Az ólomköpeny miatt nagyon tiszta bomba volt.
A kísérleti robbantások háttérsugárzása a 2004-es évben tizedszázalékos volt az össz sugárterhelésben. A sugárterhelés kb. 60%-a a kozmikus háttérsugárzás és minden más vacaké. Még a saját sejtek bomblása is kb. 8%-ot tesz ki.
ki tudja mennyi radioaktív szennyeződéssel sikerült teleszemetelni a légkörünket, a lakókörnyezetünket és úgy általában véve a Földfelszínt!
Piszok érzékeny műszerekkel alig mutatható ki a hatás. Baromi nagy a Föld és a felezési idő meg az nagy aktivitású anyagoknál kicsi. -
#566
Azért ezt ne jelentsük ki ilyen magabiztosan! A Cár bomba által légkörbe juttatott radioaktív por a Föld felszínének a nagy részére eljutott! Lehet, hogy ez lokálisan elhanyagolható mennyiségű radioaktivitást jelent a robbanás epicentrumától távolodva pedig fokozatosan csökken a mértéke, de számoljunk azzal is, hogy több ezer robbantáson van túl az emberiség... ki tudja mennyi radioaktív szennyeződéssel sikerült teleszemetelni a légkörünket, a lakókörnyezetünket és úgy általában véve a Földfelszínt! -
#565
A Cár bomba 20-30 km-es surgarú körben gyak. szikláig égetett mindent. Lényegében semmiféle komoly hosszú környezeti kihatása nem volt globálisan. -
#564
Illetve ide vehetők még a harctéri atomfegyverek, melyeket kisebb-nagyobb katonai célpontok ellen vetettek volna be nem egész városok lerombolására... az ilyen kísérletek pedig szinte egymást érték.
Mondjuk a Hidegháború szerencséje, hogy ezek a fegyverek többször nem lettek bevetve (reméljük ez így is marad), bár ezt már akkoriban is nagyon sok katonai vezető tudta, hogy ez pusztán anyagháború lesz, olyan anyagokkal, melyek harcteret soha nem fognak látni.
Most meg már tenni nem tudjuk hova ezt a hatalmas fegyverarzenált.
Azért vannak "vicces" sztorik is a Hidegháborús atomfegyverkezés történetei között. Például az USA és a SZU is szeretett volna kísérleti robbantást végrehajtani a Hold felszínén... na már csak az hiányzott volna.
Valamint az amerikaiak akartak egy orosz Tzar bombánál nagyságrendileg kétszer nagyobbat durranó bombát is felrobbantani, aminek sok korabeli szakértő szerint akkora lett volna az ereje, hogy visszafordíthatatlan károkat okozott volna a Föld, mint bolygó szerkezetében (egyesek a Föld kettérobbantását is vizionálták, de ez már inkább a nevetséges pánik kategória volt, abban azonban van valami, hogy egy ekkora bombával már súlyosan beavatkoztak volna a Föld ökoszisztémájába és a térséget sok száz kilométeres körzetben "lenullázták volna). -
#563
Pár kivételtől eltekintve a hatóerő nem volt túl nagy. -
#562
nem gondoltam volna hogy ennyi bombát robbantottak. Pár százas nagyságrendre tippeltem volna csak.
Dúrva. -
#561
ez eszméletlen -
#560
Generáció váltás? -
robgros #559 Tud valaki arról valamit, mik voltak Koreában az amerikaiak tapasztalatai a harcmezőn a T-34-el kapcsolatban? -
robgros #558 Ha lehet, inkább a repülők, helikopterek ellen bevethetők kellenének. -
#557
Milyen célok ellen? Mert pl. a '70-es évek nagy slágere a huzalvezérlés volt a páncélosok ellen. Az IDF megtapasztalta ezt '73-ban.
Másik nagy kategóira a rakéta sorozatvetők, de ezek terület lefogó fegyverek többnyira, hacsak nincs speciális harci részük. -
robgros #556 Hagyományos töltetű harctéri verziók érdekelnek. -
#555
A Rakéta porszívó. :D -
#554
Hagyományos töltetű, intekontinentális, harctéri? Ez így nagyon tág kéréds. Ez olyan, hogy melyik a legjobb hajó? Attól függ, hogy mire? Szénszállításra vagy az ellenfél flottája ellen? :) -
robgros #553 Melyik a legveszélyesebb szovjet/orosz rakéta a földről indíthatóak közül? -
#552
A Szu-47 egy techdemó volt, legalábbis szerintem. Senki nem gondolhatta komolyan, hogy abból rendszerbe állított harci gép lesz és főleg akkor. Mai napig nem vágom, hogy mit akartak vele. Politkust parasztvakítani, hogy "adjatok zsét erre a forradalmi vadászra"? A válasz meg az lett volna, hogy "nézd meg, hát milyen a szárnya?" Csak éppen az X-29 szűk egy évitzeddel előtte már megmutatta a jenkiknek, hogy mik a problémák az előrenyilazott szárnnyal. Jóval több hátránya van, mint előnye. Azóta a szerkezeti anyagok terén generációs ugrás történt, de még így sem látsz még fantáziarajzon sem előrenyilazott szárnyú UAV-t vagy harci gépet.
A gép elvben lehetett volna belső fegyverteres, de a megépült gép tudtommal nem ilyen volt. A nagy RCS maradt volna, a fegyverek légellenállása is és alapvetően Szu-27 akkori szitnű avionikájával bírt volna, ami nem kellett senkinek. Sem Indiának sem Kínának. (Lásd Szu-30MKI és MKK. Részben külföldi elektronikát kaptak.) -
#551
Nem rendelkeznek már a jogokkal asszem én nem tervezék. Szerintem ez ma már nem érdekel annyi embert, hogy leadják. Talán külföldön lehet kapni valahogy. Nekem ez a 3 rész van meg. Asszem 8 részes volt, de 2 elég unalmas volt, legalábbis nekem. Ezek voltak talán a legjobbak, ezért is maradtak meg. -
robgros #550 És mi van azzal az új generációs Szu-47-tel, amit annyira beharangoztak? -
#549
Nem is. A szokásos bajuszhúzogatás. Amióta ismét nagyhatalmi terveik vannak azóta ismét szokásba jött. "Tesztelik a védelmet" Valójában arra jó hogy az újságok írjanak róluk meg a zemberek lássák hogy azért még élnek és bátrak. -
robgros #548 Vajon mit kereshettek ott?
Nem hinném, hogy csak úgy,céltalanul csalinkáztak arra. -
#547
Kanadai gépek orosz bombázókat fogtak.
Az atomfegyver szállítására is alkalmas Tu-95-ös bombázókat az Arktisz térségéből fordították vissza. -
robgros #546 Költség hiánya esetleg... -
Freeda Krueger #545 Miért nem adják le?Érdektelenség vagy egyéb ok? -
robgros #544 Azt már meg se merem kérdezni, ennyi töltettel hányszor lehetne elpusztítani a földi civilizációt.