jamborl#40
Az urben hatarsebesseg a fenysebesseg azoknak a dolgoknak aminek van tomeguk. Ez sajnos igy volt, van es lesz (egyelore).
"Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végéből is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévő tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhető bármilyen messze"
En ilyenrol nem hallottam (de nem is vagyok annyira jaratos a temaban, de furcsa azert nekem ez az allitas, ezert elnest kerek mindenkitol a tudatlansagomert). Lehet hogy hat rank a vilag barmely pontjabol de nem hiszem ugy mint a kozvetlen mellttunk levo targy, ezt ketlem. Szerintem van terjedesi "gorbeje".
A gravitacios mezot ugy kell elkepzelni mint egy puha-puha agyikot amiben van egy vasgomb belesuppedve. A "sima" agynemu a ter, a golyo pedig mondjuk egy napocska, a fold pedig egy masik kisebb golyocskanak kell elkepzelni ami kering egy palyan a szelehez kozel a nagyobb golyo korul. Ez is belesupped az agynemube mint a masik golyo a nap. De mivel kisebb a tomege ezert kevesbe "gorbiti" a teret.
Na marmost ha a npocska egyszeruen megszunne letezni mondjuk hirtelen kikapnank innen akkor mint eltudjatok kepzelni hullamok lakulnaknak ki mivel kiszedjujk az o "besuppedesebol".
Az elso hullam erne el minket 8 perc mulva, gondolom a legnagyobb ekkor a foldecske mar nem azon a megszokott palyan mozogna mint eddig haenm a lokes hatasara leterne az "inercialis"(most lehet megint hulyeseget irtam) leterne a palyajarol. Utana jonne a masik hullam mint a vizbe hajitott ko eseteben. De annak mar gyengebb lenne az intenzitasa.
....
Nem szabad a Newtoni fizikat osszekeverni a Quantum mechanikaval. Ez az egyik nagy baj a legtobb emberrel (velem is persze) hogy nem tudjuk egyelore felfogni ezeket a torvenyeket, megfelelo alalpok nelkul.
Mert az ember a megfigyeleseibol merit elete soran, de nem tudsz megfigyelni egy electront ehogy kering az atommag korul, mert az lehet mindenhol, csak azt tudjuk mi az energiaszintje.