323
-
#243
Fúú, de vicces gyerek vagy 
-
Epikurosz #242 Te pedig nem is vagy értelmes ember, hanem csak hozzávetőleg. -
ge3lan #241 Régen laposat meg kereket mondani is ugyanúgy áltudományos állítás volt. Nem jártak utána, hogy is van valójában.
Aztán Eratoszthenész volt olyan bátor meg leleményes, hogy mérési eljárást talált ki a Föld kerületére. Tehát nem csak okoskodott már hanem el is végzett egy "kísérletet".
Egyébként a Föld csak a hétköznapi emberek fejében volt lapos, a természetfilozófusok körében nem. -
savior #240 "Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettől most tekintsünk el :))"
az hogy regen elfogadott volt, hogy a fold lapos. aztan jott az hogy gombolyu. mostpedig hogy ovalis. valojaban pedig szabalytalan test. ennyit a tudomanyrol. -
Epikurosz #239 és ebből mi következik? semmi. -
savior #238 meg csak ez sem igaz. a fold az egy szabalytalan test, mint ahogy az osszes letezo dolog is az. geometriai alakzatok csak az elmeletben vannak. merj csak le egy kockat vagy egy gulat lezeres merovel, es egybol kiderul, hogy minden oldala mas hosszusagu. es ekkor meg szoba se kerult a feluleteik egyenetlensege es folyamatos valtozasa az atomok rezgese miatt. -
Epikurosz #237 Hát a baba-jaga megmondja!
Tria-Oui! :-) -
Csaba42 #236 ÉS ki dönti el, hogy mi áltudomány? Mert ugye egy áltudományságnak tartott elmélet is lehet valós. Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettől most tekintsünk el :)). -
Csaba42 #235 LOL-ember, az csak irónikus megjegyzés volt! Ész nuku, avgy mi? -
Epikurosz #234 Csakhogy közérthető legyek: be kell webkamerázni a világegyetemet. Az ISP-k kaszálnának. Méghogy dotkomlufi? Az egekbe szökne a NASDAQ! -
toto66 #233 "A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak.
"
Az ál információ kiszűrése végett mindenképp szükség van a cenzúrára, de még így sem ez jelenti az össztudását az emberiségnek, enciklopédiák léteznek ezen kívűl számtalan formában és témában. Többször előfordult hogy a keresett szócikk még üres volt a Wikin.
De ráadásul elképzelhető rengeteg hiba is a cikkekben, és hát egy-egy téma csak felületesen érintett, ezért semmi képp nem tekinthető az emberiség tudástárának, az ugyanis jóval nagyobb falat lenne annál, mintsem egy enciklopédiában (még ha elektronikus is) elhelyezhető lenne.
És jellegükből fakadóan nem enciklopédiába illeszthető pl.: egy szaktudás, hiszen nem szócikkezhető összefüggő de szerteágazó területről származó tudásanyagokról van szó, ami folyamatosan bővül is...
Az emberi tudás továbbviteléről intézmények gondoskodnak (oktatás), ezért mérhetetlen nagy bűnt követnek el a politikusaink...
Ha az emberek átlag tudását nézzük azt most rombolják...
Közben pedig misztifikálják a tudományt és a technikát, ami szintén a butítás része...
-
Epikurosz #232 ..sejtései (Epikurosz' conjectures) -
Epikurosz #231 Epikurosz sejtése:
1. A csillagközi, de méginkább a galaxisközi utazásról
Elvileg elképzelhető, de annyira drága, meg annyira necces, hogy más megoldásokat kell találni. Analógia: régen, ha amcsi üzleti partnered volt, repcsire kellett ülni, és elszállni Amcsiba. Ma ez egy, ill. 2 webkamera segítségével megoldható. Idem a levelekkel. Információalapú társadalomra van szükség, ezt megmondta már a rosszemlékű Gyurcsány Ferenc is. Ahogy virtuális sétát tehetek a párizsi Louvre-ban, ugyanúgy megkukkolhatom majd az aldebarániak mindennapjait. Egyszer.
Minket már lehet, hogy kukkolnak a megfelelő high-tech-kel rendelkező ET-k, mi szellemekként érzékeljük őket, ha igen.
2. Időutazásról
Neccesebb, mint a fenti, de az alapelv ugyanaz, tehát a fentiek alapján kisakkozható. -
babajaga #230 Vörösmarty 1842-ben híres versében kikelt az áltudományok ellen. Erre mi történt? 2008-ban az áltudományok több embert érdekelnek mint a valódi.Bravó! Ez a fejlődés! Hátrafelé. -
Epikurosz #229 "egyetlen ember [...] képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenő cikkek tömegével."
Igen, ez nagy probléma, mert rengeteg cikk, tanulmány stb. jelenik meg, és ezeknek 90%-a süket duma. A lényeg két bekezdésben van leírva. (Nálad is.)
A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak.
Szóval, le a kalappal a Wiki előtt. -
Epikurosz #228 Szent Habakukk! -
toto66 #227 Szerintem az emberek inteligenciája nem nőtt jelentősen az elmúlt 10 000 évben...
A tudás jellege változott, meg talán a mennyisége, de az IQ elég lassan változik...
Az áltudományba vetett hit semmiben nem különbözik a sámánizmustól, vagy más hitektől...
Aki az időutazásban hisz .............. -
toto66 #226 A számítástechnikának aki ismeri a 10%-át az már nagyon komoly, valami prof lehet, vagy vamilyen nagy cégnél(pl.:Microsoft) a legjobb szakemberek...
Ja és az embereknek az átlagtudásuk a technikáról (a proftól a cigánygyerekig számolva) nagyon silány lehet, talán ha ezrelékekben lehet mérni...
Ezt azért írom mert az emberiséget nem fenyegeti a "szuper agy" kialakulásának a veszélye... -
physis #225 A Világegyetem civilizációktól való látszólagos érintetlenségének okain én is sokat gondolkodtam, de a fejlett civilizációkra leselkedő balesetveszély helyett helyett másra jutottam végül. Egész más okokból azt véltem valószínűnek, hogy az intelligens lények egy idő után a tudatukat hordozó testüket rendre több lehetőséget nyújtó fizikai közegbe kénytelenek áthelyezni, és a sokadik ilyen váltásnál ez már számunkra egyelőre észlelhetetlen.
Mi indította volna őket erre?
A kiváncsiság, a természet összes törvényeit megismerni akaró vágy.
Mivel valószínűleg a természet )de legalábbis a matematika biztosan) végtelen, kimeríthetetlen, lezárhatatlan,* ezért a kutató elmék kénytelenek állandóan szembesülni megismerési korlátaikkal, és ezért rendre jobb és jobb megismerő rendszereket létrehozni:
először csak örök biológiai létet érik el, majd egyre gyorsabb és nagyobb kapacitású agyakat építenek, amelyek esetleg már a fizika olyan tartományára épülnek, hogy mi még nem érzékeljük.
Mivel az összes törvényt így sem ismerhetik meg, legfeljebb többet, ennek nincs vége, annál inkább hajtja őket az örök kiváncsiság.
Tudománytörténet
Ha a -- egyetlen kéznél levő analógiaként -- az emberiség tudománytörténetét nézzük: valaha a gyakorlati ismeretek és [népenként sokféle] mágiikus-animisztikus jellegű világkép szervezte az emberek életét.
Nem is volt a dolog teljesen irracionális, legalábbis meglepően sok volt benne a mechanisztikus-racionális elem, és -- a közhiedelemmel ellentétben -- nem volt feltétlenül mindenütt misztikus jellege.**
Egyes animisztikus elemek még Leibniz gondolataiban is jelen voltak (Benedek 1985: 179), éspedig [számára] nem misztikus, hanem racionális fiozófia részeként (Durkheim 2003: 36), és Newton felfogásában is voltak elemek a megelőző korok mágikus gondolataiból (Webster 1980, Ismertető 1, Ismertető 2).
Azt is hallottam (de ellenőrizni nem tudom), hogy esetleg esetleg éppen mágiával való foglalkozása inspirálta Newton ,,távolbaható erő'' gondolatát (amely akkoriban kissé okkultnak misztikusnak tűnhetett a racionálisabb kortárs ,,ütközéses'' természetfilozófiákkal összevetve).
A mágikus-animisztikus világképből aztán különváltak a későbbi területek.
Durkheim szeint a mágikus erő fogalmából ered a természeti erő (és a jogi erő) fogalma (Durkheim 2003: 35).
Különváltak a művészetek, a filozófia, utóbbiból meg a tudományok. Newton főműve még a ,,Természetfilozófia matematikai elvei'' címmel jelent meg (igaz, ez lényegében már akkor fizikát jelentett) (Benedek 1985: 160).
Neumann szerint még a matematikát a XIX. században még átfoghatta egy ember, de [esetleg adoma jellegű hozzáfűzése szerint] ,,ma'' [vagyis Neumann idejében] már csak 28%-át (Staar 2002).
Ráadásul a második világháború óta eltelt ,,utolsó 50 évben még több matematikát alkottak, mint az összes előző korban együttvéve'' (Stewart 1991: 24). Az egyelőre exponenciálisnak tűnő növekedés eredményeképp már az egyes ember számára követhetetlen a matematika fejlődése (Staar 2002: 55, 217).
Sejtések
Az a sejtésem, hogy ma már a matematikának mégcsak egy ágát sem (pl. matematikai logika) tudja átfogni egyetlen ember, és ha tudná is, akkor is képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenő cikkek tömegével.
Később ugyanez lesz igaz a matematikai logika ágainak ágainak ágainak ágaira is, és végül egy emberélet sem lesz elég rá, hogy akár a legkisebb szakterülethez szükséges előismereteket megszerezze az ember, vagyis a specializáció sem fog már megoldást jelenteni, mint ma még jelent.
Ráadásul a század második felében korábban távolinak gondolt területek között meglepő kapcsolatokat fedeztek fel, például a logika kapcsolatot talált az algebrával (algebrai logika), az analízissel (nemstandard analízis) és a topológiával (denotációs szemantika).
Talán az emberiség az örök élet feltalálásával jut túl a nehézségek egy részén, és, ha igazak a remények biológia és számítástechnika közeledéséről (Brooks 2003), akkor tán képesek leszünk tudatunk ,,hardverét'' is nemcsak tartósabb, de gyorsabb, és átfogóbb megismerést lehetővé tevő fizikai közegbe helyezni.
Persze a természet (vagy legalábbis a matematika) törvényei ettől még továbbra is végtelenek maradnak, így a problámák, magasabb szinten, de újra meg újra előjönnek.
A végső sejtésem az, hogy az intelligenciák tudatának előb-utóbb olyan fizikai közeg adja a ,,hardverét'', ameély számunkra még észlelhetetlen, akár azért, mert túl mikroszkopikus, akár mert makroszkopikus léptékű, esetleg nagyon távoli. Sőt esetleg teljesen lokalizálhataltlan is (mint az unparticle-k feltételezett elméletében).
Szóval, ez a folyamat, kezdve az írás feltalálásától kezdve az örökéletig és a gyorsabb közegig, mindvégig egy szükségszerűség hajtotta dolog (amennyiben a kiváncsiság motivációját elfogadjuk), egész egyszerűen ,,gazdasági'' szükségszerűség a mindenkori értelem számára.
Ezzel az állandó fejlődési kényszerrel szemben, remélem, nem valós alternatíva az egyes elmék egyetlen szuperaggyá összeolvadása: az egyéniség valamilyen formában mindig is megmarad, mert vannak a sokféleségnek előnyei (mármint a fejlődés gyorsasága szempontjából is).
Talán nem véletlen, hogy éppen az legelszigeteltebb kis gyűjtögető törzseknek-csoportoknak tudnak számomra megdöbbentően szép mítoszaik lenni (csukcs mesék, szibériai eszkimó mesék).
P.S.: Tulajdonképpen, egyáltalán igaz-e az, hogy exponenciális a tudomány fejlődése?
Jegyzetek
* Éppen a cikkben említett Kurt Gödel nemteljességi tételéből következik a ametematika elvi végtelensége.
Igaz, ez még nem zárja ki, hogy a matematika fejlődése lelassuljon vagy pangjon: Neumann szerint a matematika egészséges fejlődáse megköveteli, hogy a természettudományokból, vagy máshonnakn a külvilágból időnként inspirációt kapjon.
Safarevics is a tartalmi elemet hangsúlyozza a matematikai fogalmak fejlődésében (Safarevics 2000: 8 (= Előszó)).
** Egyes afrikai népeknél meséiben úgy adták-vették a varázsszereket, mint mi a videókamerákat:
mindenféle misztikus-áhitatos jelleg nélkül, pragmatikus célokból (Kende 1962: 25, 40, (45), 46, 58, 63, 80-81, 95, 105, 121, 128).
Kb. ,,Segíts, varázsló: a háznépem szerintem dézsmálgatja a raktáramat. Elutazom vidékre pár napra, szeretném látni, mit csinálnak a távollétemben, adj valami varázs-szemet''.
Később az egyik feleség megjelenik ugyanannál varázslónál ugyanakkora ajándékkal, mint a gazda: Kb. ,,A gazdánk mellett felfordulunk éhen, adj valami ellenvarázsszert a varázs-szem ellen'' (Ortutatay 1962: 318-319).
Más törzsi vagy gyújtögető társadalmaknál is megemlítik, hogy világképük kerüli a misztikus jelleget (Durkheim 2003: 34-38, 43), sok nép samanizmusa is a mindennapi élethez kötődik, nem misztikus jellegű (Hoppál 1998: 40) (Hoppál 2005: 26).
Több eszkimó csoportnál is hasonló fogyelhető meg.
A varázslatok természetéről alkotott felfogás meglepően racionális-mechanisztikusnak tűnik számomra (Kleivan & Sonne 1985: 8-9, 10-11, 15, 22-23), és nemigen különül el a hétköznapi-praktikus ismeretektől (Tokarjev 1966: 96).
Egyes feltételezett kozmikus erők meglepően közömbösek az emberek világa iránt, erkölcsi szabályok helyett formális törvények szerint működnek (Kleivan & Sonne 1985: 11), többnyire a segítő szellemek jóra és rosszra is fölhasználhatók voltak, és csak a velük visszaélő sámánt tekintették az emberek felelősnek az esetleges rosszindulatú felhasználásárt, nem magukat a szellemeket (Kleivan & Sonne 1985: 7).
Más, személyesebb példa az animisztikus-mágikus gondolkodás tudománytörténeti szerepére: 8 éves koromban sajét kis laborom volt, Öveges könyvei alapján: elektrosztatikus feszültségmérő, leideni palack, stb., konzervdobozokból, csokipapírból, tejfölöspohárból. legmeglepőbb, hogy -- ahogy gyerekekről sejthető -- teljesen animisztikus, megszemélyesítő módon tekintettem ezekre a jelenségekre.
Hivatkozások
Benedek, István (1985). A tudás útja. Budapest: Gondolat. ISBN 963 281 526 2.
Brooks, Rodney (2003). "Az ember és a gép egyesítése", in Brockman, John (szerk.): A következő 50 év. A tudomány a huszonegyedik század első felében. Budapest: Vince. ISBN 963 9323 95 0.
Durkheim, Emile (2003). A vallási élet elemi formái. Budapest: L'Harmattan.
Hoppál, Mihály (1998). "A honfoglalók hitvilága és a magyar samanizmus", Folklór és közösség. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 40–45. ISBN 963 9028 142.
Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3 2.
Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Arctic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1.
Ortutay, Gyula (szerk.) (1963). A zsugori törzsfőnök, A csillagok szíve. Afrikai mesék. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 317–320. o.
Safarevics, I.R. (2000). Algebra. Budapest: Typotex.
Staar, Gyula (2002). Matematikusok és teremtett világuk. Budapest: Vince.
Stewart, Ian (1991). A matematika problémái. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tokarjev, Szergej Alekszandrovics (1996). Vallás és történelem. A vallás a világ népeinek történetében. Budapest: Kossuth.
Webster, Charles [1980] (2005). From Paracelsus to Newton. Magic and the making of modern science. Dover Publications. Ismertető 1, Ismertető 2. -
babajaga #224 "de utána az anyag teljesen eltűnik, nincs többé, és nem marad más utána, mint a felcsavarodott tér "
Hogy mi csavarodott fel arról vannak sejtéseim. -
babajaga #223 A logikád elsöprő mint a vihar, és olyan káros is. 
-
Epikurosz #222 HELYESEN: EZT sem érted, és még sok mindent nem értesz. -
Su0my #221 én azt még amúgy mindig nem értem, miért az időgép megalkotásának pontja lenne az időutazás nullpontja... -
Su0my #220 a jövő is létezik és az emberek is léteznek. -
Su0my #219 épp ma bizonyosodott be, hogy pl MO-n mindenki csak a saját maga szaros kis jelenével törődik ;) -
Epikurosz #218 Oké, megadom neked a kegyelemdöfést: vasárnap esti krimi - időgép! -
willcox #217 Még hány ilyen nagyon tutira fogsz hivatkozni? Az előző is hamis állítás volt.
Itt most valami új sport kezd kialakulni? Valamilyen (bármilyen) állításhoz ki tud valamilyen linket találni? Persze nem reménytelen a dolog, mert mindenről lehet pro és kontra találni valamit.
Úgy érzem, hogy kezd az egész nagyon komolytalanná válni, így én ebből a társalgásból kiszállok. További jó egymást hülyítést mindenkinek. -
Epikurosz #216 Lefordítom, oké?
Az az általános vélekedés, hogy a fekete lyuk nagyon sűrű anyagból áll téves, egyszerűen téves. Sűrű anyagból keletkezik, valóban, de utána az anyag teljesen eltűnik, nincs többé, és nem marad más utána, mint a felcsavarodott tér és idő, a szingularitás, amelyet még nem vagyunk képesek megérteni. -
#215
a fekete jukakon kár vitázni.
Nálunk sokkal okosabb emberek sok éves muinkája eredménye az a döntés hogy a fekete jukak léteznek, és több mérési eredmény is igazolja azt hogy a galaxisok legtöbjében ha nem az összesben a középpontban egy fekete juk van.
Az hogy pld a miénkben van azt könnyen mutatja az is hogy amíg a csillagok bocsátanak ki magukból fényt, rádió jelet, addig a fekete cucc mindent elnyel, még a fényt is, de gravitációja hatalmas, annyira hogy elgörbíti a mellette elhaladó fény útját, amit ma már mérni is lehet.
Ezen kár vitázni. -
Epikurosz #214 Kip Thorne
Physicist
California Institute of Technology
"The common idea that a black hole is just made of very compacted matter—it's wrong. It is just simply wrong." -
Epikurosz #213 Multi média! Lehet csemegézni. -
Epikurosz #212 Na, ez engem is megdöbbentett, pedig már megbarátkoztam a gondolattal, hogy galaxisunk közepében van 1 (egy) fekete lyuk. A tudósok most azt mondják, hogy kijjebb van még 2 (kettő). De ez semmi! Akár több száz (!) közepes fekete lyuk csavaroghat a Tejútrendszer, a mi Tejútrendszerünk körül.
És ha valaki azt hitte, hogy ennyi, hát nem, van több is, bár ez utóbbi (mint az előző is) még nem bizonyított: az ősrobbanás után fennmaradt miniatűr fekete lyukak vándorolhatnak a világegyetemben, akár a szomszéd kertjén is átmehet egy időnként.
Eszm... -
toto66 #211 És kinevelik az új hit követőit...
Miért adnának az embereknek áltudományos dolgokat, másért...
Végül is mindegy, csak hülyüljünk... -
LPG #210 Aki gyereket csinál, többnyire, természetesen foglalkozik a jövővel. De az Európai tendencia nem ez, a túlnyomó többség ha nem is gondolkozik nyíltan így - de ennek mentén cselekszik.. - Élj a mának - ez már nem csak a hülyébbik tinédzserek ideológiájának összefoglalása. Ha valamit tesznek is a jövőjükért, az annyi hogy gazdagok akarnak lenni - ezért áldozatokat hoznak (betegesen félnek a csóróságtól). Szóval igenis így van, de én sem azt írtam hogy 'teljesen'. Az afrikai vagy a dél-amerikai helyzet valahogy most nem tud izgatni.. Ennyit szerettem volna még mondani. -
Epikurosz #209 "Az emberek többsége magasról leszarja, hogy mi történik a világgal miután ő meghalt. "
azért ez nincs teljesen így. A szülők sok áldozatra képesek a gyerekeikért, meg vannak a szentek, akik a teljes emberiségért élnek. -
Epikurosz #208 Már megint nekem kell megmondanom a tutit?
"From this particular flash, Chandra researchers calculated that the mass at the center of the galaxy, about 2.6 million times that of the sun, fit into a space no larger than 93 million miles across. Only a black hole could be that dense, according to the known laws of physics."(forr) -
LPG #207 Megmondom miért nem. Az emberek többsége magasról leszarja, hogy mi történik a világgal miután ő meghalt. Amíg ő él, legyen meg mindene ... ne legyen semmi bántódása. (Többek közt ők az okai a jövőnk aláásásának.)
8000 év múlva emberiség...addig hány civilizáció fog összeomlani és újjáépülni? Hát sok. Ha most körülnézünk 90% az esély rá, hogy valami nagy gebasz lesz ami akár évezredekig hazavágja az emberiséget. Emberek biztos lesznek, ügyesebbek vagyunk mint a csótányok... -
LPG #206 Ha én egy hi-tech ember lennék, akkor sem adnék technológiát az őseimnek ha ez sok szenvedéstől kímélné meg őket. Hiszen Hi-Tech ember vagyok, nem kell aggódnom azért hogy rosszul mennek a dolgok nélkülem a múltban. Ez kb olyan lenne, hogy visszautazunk a közép vagy ókorba - de akkor vinni kéne társadalmi rendszert, gyárakat, meg minden k.f-át. És aztán rájönni, hogy semmi értelme nem volt. A fejlődés az fejlődés, annak kell lennie. Miért nem száz, ezer évre tervezünk - szól ismét a kérdésem. Miért kell mindent azonnal.. -
LPG #205 Kivéve hogy a tanácsköztársaságban kezdték el eme szokást. Inkább nem részletezném hogy pont kik, mert kitiltanak. Meg amúgy sem erről szól a fórum! -
babajaga #204 "Én úgy gondolom, ha a jövőből kapnánk egy üzenetet"
A nem létező jövőből, nem létező emberektől?