220
-
bvalek2 #100 Csak egy időfogalomról tudok, amit érzékelünk. Az a mi négydimenziós megfigyelői koordinátarendszerünk egyik koordinátája. Ez a koordináta nem feltétlenül esik egybe más megfigyelők időkoordinátájával. Ennyi az újdonság az eddigiekhez képest, ez még egész emészthető. Nekem a hullámzása a sokkoló információ, még nem sikerült feldolgoznom.
Mert amikor gravitációs hullámok haladnak át a világűrön, és van két porszem a semmi közepén, akkor ahogy elérik őket a hulllámok, periodikusan közelednek egymáshoz, és távolodnak. Kérdem én, mi a búbánat mozgatja őket a semmi közepén???
Meg kell bolondulni... -
Epikurosz #99 Ki mondta, hogy más ideje van?
Másként telik - ez nem ugyanaz. -
toto66 #98 Ezért írtam vagy létezik az idő (akkor egy), vagy nem és akkor nincs értelme a gyorsabban lassabban múló időnek sem -
toto66 #97 Ha igaz az hogy a gyorsan mozgó tárgynak saját ideje van, másétól eltérő ez megcáfolná az idő dimenzió létezését!
Ugyanis minden tárgy (atom elektron is) ideje lineárisan független lehetne, tehát más más dimenziót alkothatna... -
toto66 #96 Tanulj, Gondolkodj, Higgy!
Ne csak Higgy!
Okos emberekre érdemes halgatni, de néha tévednek, mert emberek...
Nem az egész tévedés csak egy része...
Vagy rosszul értelmezett...
De ha valamiben ellentmondás van akkor abban hiba is van...
Tehát vagy egy idő van és nincs ilyen hogy saját idő, vagy egyáltalán nincs ilyen hogy idő...
Ha meg csak fogalom, akkor miről beszélünk?
Szerintem! -
bvalek2 #95 Nincsenek tárgyak önmagukban.
Pl. az elektron valójában nem egy 3 dimenzióban mozgó pötty, hanem egy 4 dimenzióban mozdulatlan vonal.
A tárgyak 3 dimenziós megjelenése, a 4 dimenziós valójuknak egy metszete. Az állandó koordinátaidejű pontjaik halmaza.
Most megveregem a vállamat, ez nagyon szépen fogalmaztam meg
-
toto66 #94 "Ha lelaasul, akkor visszajön a mi időnkbe."
Ha lassaban telik az idő, akkor lemarad ugye?
Ha be akar érni akkor van olyan amikor gyorsabban telik...
No de az egyenlőtlenségből következik, hogy nincs ilyen szakasz, mert egyenlő, vagy nagyobb a sebessége...
Ahhoz, hogy gyorsabb legyen az idő a földinél annál lassaban kellene haladnia...
-
bvalek2 #93 Bárhogy is mozogsz, a saját idődet normális sebességűnek érzed, a periodikus jelenségek, mint a saját órád ketyegése, normálisak. De amelyik óra hozzád képest mozog, annak a kegyegését lassabbnak hallod. Akkor is, ha közelebb van a gravitációs középponthoz mint te. Meg akkor is, ha a táguló univerzum másik sarkában van. Algoritmus: leül -> olvas relativitáselmélet -> kiszámolja feladat -> megérti :) -
Epikurosz #92 "Ha elősször felgyorsítunk egy tárgyat, majd lelassítunk akkor ezek szerint a tárgy nem lehetne velünk egy időben"
Mert?
Ha lelaasul, akkor visszajön a mi időnkbe.
Tér és idő gumírozottak, ezt már tisztáztuk, ezen kár rugózni. -
toto66 #91 Nos azért kell, mert ha a közismert fogalomként használjuk az időt akkor ellentmondásba keveredünk azzal az állítással miszerint a gyorsan mozgó anyag esetén lassul az idő!
Miért?
Mert ha a sebességgel fordítottan arányos (egyébként bármilyen arányba is állna)az idő sebessége akkor belátható az hogy minden sebességhez tartozik egy idő sebesség is, tehát ha gyorsabban forog valami a föld körűl akkor lassaban telik az idő, de ha a föld forgásával megegyezően akkor azonosan. Ebből következik: Ha a test sebessége>= föld kerületi sebbeség akkor az eltelt idő(tárgy esetében)>=eltelt idő (föld)
Ha elősször felgyorsítunk egy tárgyat, majd lelassítunk akkor ezek szerint a tárgy nem lehetne velünk egy időben, ami az egyenlőtlenségből következik, mivel a tárgy ideje lassabban telik amikor gyorsabban halad, viszont soha sem telik gyorsabban...
A másik ha a föld körül keringő tárgynak lassaban telik az ideje akkor ha együtthaladása a földel gyorsulással lehetséges csak, a gyorsuláshoz pedig energia kell! Honnan nyerné a tárgy ezt a plusz energiát, (vagy a keringésének ez miatt lassulnia kellene)?
Tehát ha más definiciója van az időnek csak akkor lehetne igaz a sebességfüggő idő... -
Epikurosz #90 Utánad! -
bvalek2 #89 Erre mintha tettünk volna már kisérletet 
A szótári definíciót kidobhatjuk a kukába amióta ismerjük a gravitációs sugárzást. A segédfogalmakban nem terjednek hullámok
Ez időre és térre egyaránt, együtt vonatkozik. -
toto66 #88 Nó már meg sejpítek C: -
toto66 #87 Légysi, valaki definiálja már az idő fogalmát!
-
Kromak #86 Elhanyagolható a fogalmazásom is. 
-
Kromak #85 Lehet benne valami, hogy a mai műszerek már annyira pontosak, hogy már előjönnek azok a számítási pontatlanságok, amiket eddig csak elhanyagolhatónak gondoltam, viszont most már mérhetőek.
Szóval most már a NASA-s mérnököknek fel kell kötniük a gatyát, mert ha picit is tévednek, vagy nem vesznek figyelembe eddig elhanyagolhatónak vélt dolgokat, ma már a műszerek kimutatják azokat az elhanyagolható számítási pontatlanságokat.
-
bvalek2 #84 Ez igaz, a domborzat girbe-gurba, a hegyek és az óceánok fölött más és más a gravitációs vonzás mértéke. No és a Föld kicsit ellipszoid alakú, az egyenlítőn enyhén kidomborodik, a sarkokon belapul. Ráadásul a forgása is hozzájárul a gravitációs teréhez.
A kérdés az, hogy ezek közül mit vettek figyelembe? sajnos nem tudom megnyitni az eredeti cikket, ezért nem tudok ehhez hozzászólni. Talán majd otthonról menni fog.
A Naprendszer gravitációja sem egyenletes, hiszen bolygók keringenek a Nap körül, és azok egyenként szintén vonzzák a szondákat. Azt a hatást állítólag figyelembe vették. -
bvalek2 #83 Ban bezony, mert éppenhogy lassabban megy, húzza vissza a Nap :)
Nem biztos hogy valami nagyon új van a dolog mögött, pont azon spekulálok, hogy egyszerűen annyira pontossá váltak a mérések, hogy kell a relativitáselmélet hozzájuk. einsteini képlettel egyébként tényleg lassul a szonda, mert azzal a képlettel kicsit nagyobb gravitáció jön ki. -
#82
Lehet irták már elöttem nem olvastam el minden hszt.
Szoval én elméletem a következő.
Régebben olvastam hogy a földnek nem mindnehol egyenlő a gravitációja. Mi van ha ez igaz a naprendszerre is? -
Kromak #81 Az az érdekes, amikor a nagyon okos emberek mindenféle kvantumelméletes dolgot belemagyaráznak minden kis problémába, mert biztos nagyon értenek hozzá.
SG-s Tudományos Diploma rulez!
Lőjünk verébre halálsugárral tipikus esete.
Azért megy gyorsabban a műhold, mert a napszél hátulról megfújta!
-
bvalek2 #80 Newtonnál a gravitációs hatás összeadódik. Két test közös tömegvonzása az egyes testek vonzóerejének az összege. Einsteinnél nem így van, a közös tömegvonzás valamivel nagyobb. Ezt jelenti, hogy a gravitációs kölcsönhatás az általános relativitáselméletben nemlineáris, és ez bonyolítja a képleteket, magasabbfokú tagok lesznek, amiket nem olyan könnyű feloldani.
Másrészt a valóság olyan amilyen, nemlineáris a gravitáció, ha tetszik, ha nem. És ha valóságos eredményt akarok, akkor a közelítést magasabbrendű tagok bevonásával pontosítani kell, ami már ugyanaz a probléma, vagy még rosszabb. Ilyenkor jobb lenne egy letisztult elmélet, áttekinthető, fizikailag indokolható lépésekkel, nem egy gányolás. Mert ennyi erőből geocentrikus naprendszermodellel is számolhatnának, az űrszonda pályáját abban is meg lehet jósolni, csak 15 millió epiciklus kell hozzá... -
bvalek2 #79 Természetesen a fogorvosnak nem kell tudnia szívet átültetni, de azért nem árt ha tanul anatómiát, nemigaz? A fizika is szétszabdalódik részterületekre mint az orvostudomány, és itt az anatómia szerepét a newtoni mechanika tölti be, és persze hozzá a többi klasszikus, mint a hőtan, elektromosságtan, fénytan, amikről mindenki tanul. A relativitáselmélet nincs köztük.
A fizika sokat fejlődött a XX. században, szerintem az ált. rel.-nek már rég alaptantárgynak kellene lennie. Persze lehet hogy csak elfogult vagyok. -
ge3lan #78 Ez nem csak azért van, mert a perturbációszámítás jól ki van dolgozva klasszikusan, relativisztikusan meg nem?
Szóval csak korrekciókkal vesznek figyelembe minden ilyesmit. -
#77
akartam írni, baromi rossz hasonlat -
#76
A még gyöngébbek kedvéért: mint az orvosoknál, a fogorvosomtól pl. nem várom el, hogy el tudjon végezni egy szívátültetést. Nagyon bírom amikor a bagoly mondja a verébről...
ez egy akkora baromság, hogy ihaj. -
bvalek2 #75 Igen, és én is azt hittem, hogy relativitáselméleti képletet hasznának, de nem. Még a GPS műholdakban is egyszerűen hétről hétre újraállítják az órákat, tapasztalati alapon. -
#74
sztem az nem fizikus aki ezt nem ismeri.pont -
bitbandita #73 lassabban. elvileg.... -
bitbandita #72 szerinted?
"ez szégyen.milyen fizikus az aki egy ilyen volumenü "tételt" nem ismer behatóan.(?)"
Válasz 'bvalek2' üzenetére (#60)
-
dez #71 A műholdak is űreszközök, melyek pályája v. helyzete önállóan v. földi parancsokra módosításra v. korrekcióra kerül. Namost a földi irányítóközponthoz képest ott fent kicsivel, de nem elhanyagolhatóan máshogy telik az idő (most nem tudom, hogy lassabban v. gyorsabban), amit nyilván be kell számolniuk. -
bvalek2 #70 Az eltérés adott volt, feltételeztem hogy a relativitáselméleti gömbszimmetrikus esettől tért el, és kiváncsi voltam, hogy milyen alakú lesz a téridő helyette. De eleve nem azt a képletet használták, úgyhogy az eredményem nem érvényes.
A Gravity Probe B esetében nem relativitáselméleti képlettel számolnak, hanem post-newtoni közelítéssel, mert ott a relativitáselméleti képlet ellenőrzése volt a cél. Egyébként pedig newtoni képletet használnak, és az időeltolódást, meg ilyeneket lineáris közelítésekkel, meg utólagos korrekciókkal veszik figyelembe. A Gravity B-nél az volt a különbség, hogy magasabb tagokat is figyelembe vettek. Aztán relativisztikus képlettel utánaszámoltak, és jé, kijött :)
A mérnököket elég nehéz átállítani új szabványokra meg módszerekre, lásd a mértékegységek körüli mizériát. Most kezd el magyarázni egy elektromérnöknek, hogy hullámzik a téridő, és az a jobbik eset, ha elmenekül biológusnak, az a rosszabbik, hogy megbolondul, és Egely féle ürge lesz belőle :):):) -
dez #69 Amikor "nem látja senki" (ill. amikor nem lép (klasszikus fizikai) kölcsönhatásba semmivel), akkor hullám. Tehát pl. vákuumban. De ez a "hullám" nem hétköznapi hullám, mint a hullákok a víz felszínén, hanem kvantummechanikai hullámok, nagyon különleges tulajdonságokkal. -
god25 #68 Hihi. Mennyi NASA tudós van itt köztünk! Meg nem értett Zsenik. (Azért van 1-2 érdekes elmélet). Nem olvastam a bolygók együttállásáról, amik pl. befolyásolják (mint a Hold) az árvizeket, földrengéseket és a műholdakat is. Több gravitációs hatás és a görbült tér befolyásolhat? -
#67
és ezt miért nekem írod? -
Kromak #66 És mi van a mágneses térben mozgó vezető agyag dologgal.
Ott van egy bazinagy állandó mágnes (Föld), és akörül mozog egy vezető agyag (szonda, fémvázzal). Ilyenkor valami áram indukálódik a mozgó vezető anyagban. Ez meg olyan elektromágneses mezőt gerjeszt, ami ellentétes irányú erőt hoz létre, mint ami őt előre hajtja. Lényegét tekintve a műholdban gerjesztett áram, lassítani fogja annak mozgását.
Ez a dinamó effektus, vagymi. Minél nagyobb a gerjesztett áram, annál nagyobb a fékezőerő.
Vagy mi van, ha a műholdban/szondában folyó áram (ami ugye több amper is lehet, a fedélzeti rendszereknél) olyan irányú elektromágneses mezőt és ezáltal erőt/nyomatékot gerjeszt, ami viszont gyorsítani fogja a műholdat. Lásd villanymotor.
Kíváncsi vagyok, hogy ezzel számolnak-e a NASA-nál.
Ugyanez az elektromágneses fékezőerő, lehet hatással a naprendszer szélét elért szondákra.
-
bitbandita #65 Én azért egy diplomás fizikusról nem állítanám azt, hogy a relativitás (ált. és spec.) elméletről csak a Spektrumon hallott (tudom, legalább is remélem, hogy ez csak egy "költői túlzás" volt, mert ha komolyan gondolta akkor nem teljesen normális). De a lényeg, hogy itt keveritek a szezont a fazonnal. Ugyanis míg minden csillagász fizikus, addig NEM MINDEN fizikus csillagász. Gyöngébbek kedvéért ezt hívják úgy, hogy specializálódás. A még gyöngébbek kedvéért: mint az orvosoknál, a fogorvosomtól pl. nem várom el, hogy el tudjon végezni egy szívátültetést. Nagyon bírom amikor a bagoly mondja a verébről... -
bvalek2 #64 Komolyra fordítva a szót, mindenféle szempontról hallottam már a fizika oktatásánál (legyen gyakorlatias, meg lehessen élni belőle, adjon szemléletet, stb.), csak egyetlen egyről nem: pl. megtudni, hogy mi a gravitáció, megismerni a jelenséget, csak úgy önmagáért. Itt már senkit sem érdekel a természet? Miért kell hogy XY kft. pénzt tudjon kisajtolni belőle? Oktassák azért, mert emberek vagyunk, és mert meg akarjuk ismerni a világot. Legyen elég ennyi indok. Szerény véleményem szerint. -
ge3lan #63 És mekkora eltérést számoltál? Illetve hogyan meg mit vettél figyelembe?
Azt elhiszem, hogy a Pioneereknél nem foglalkoztak ált rel. hatásokkal, de a Föld körül parittyázóknál már nem.
Az meg kicsit erős, hogy a NASAnál nem tudnak ilyeneket. A Gravity Probe-ot sem dísznek lőtték fel. -
bvalek2 #62 Lehet attól még profi kvantumfizikus. Tudok olyat, akinek lövése sincs Einsteinhez, de világszínvonalú a munkája kvantumtérelméletből. A fizika már nem egy tudományterület, hatalmasra nőtt, és mindenki mással foglalkozik benne.
Viszont ahogy a relativitáselméletet egyre több megfigyelés és kisérlet támasztja alá, úgy egyre hangsúlyosabbnak kellene lennie az oktatásban is, de nem ez a helyzet, nem tudom miért. talán nincs benne közvetlen pénz, vagy a haldokló európai civilizációnak már nem számít a kaland... na majd a kínaiak... ;) -
#61
ez szégyen.milyen fizikus az aki egy ilyen volumenü "tételt" nem ismer behatóan.(?)