Ismeretlen erõ hat az ûrszondákra
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#70
Az eltérés adott volt, feltételeztem hogy a relativitáselméleti gömbszimmetrikus esettõl tért el, és kiváncsi voltam, hogy milyen alakú lesz a téridõ helyette. De eleve nem azt a képletet használták, úgyhogy az eredményem nem érvényes.
A Gravity Probe B esetében nem relativitáselméleti képlettel számolnak, hanem post-newtoni közelítéssel, mert ott a relativitáselméleti képlet ellenõrzése volt a cél. Egyébként pedig newtoni képletet használnak, és az idõeltolódást, meg ilyeneket lineáris közelítésekkel, meg utólagos korrekciókkal veszik figyelembe. A Gravity B-nél az volt a különbség, hogy magasabb tagokat is figyelembe vettek. Aztán relativisztikus képlettel utánaszámoltak, és jé, kijött 😊
A mérnököket elég nehéz átállítani új szabványokra meg módszerekre, lásd a mértékegységek körüli mizériát. Most kezd el magyarázni egy elektromérnöknek, hogy hullámzik a téridõ, és az a jobbik eset, ha elmenekül biológusnak, az a rosszabbik, hogy megbolondul, és Egely féle ürge lesz belõle 😊😊😊
A Gravity Probe B esetében nem relativitáselméleti képlettel számolnak, hanem post-newtoni közelítéssel, mert ott a relativitáselméleti képlet ellenõrzése volt a cél. Egyébként pedig newtoni képletet használnak, és az idõeltolódást, meg ilyeneket lineáris közelítésekkel, meg utólagos korrekciókkal veszik figyelembe. A Gravity B-nél az volt a különbség, hogy magasabb tagokat is figyelembe vettek. Aztán relativisztikus képlettel utánaszámoltak, és jé, kijött 😊
A mérnököket elég nehéz átállítani új szabványokra meg módszerekre, lásd a mértékegységek körüli mizériát. Most kezd el magyarázni egy elektromérnöknek, hogy hullámzik a téridõ, és az a jobbik eset, ha elmenekül biológusnak, az a rosszabbik, hogy megbolondul, és Egely féle ürge lesz belõle 😊😊😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#69
Amikor "nem látja senki" (ill. amikor nem lép (klasszikus fizikai) kölcsönhatásba semmivel), akkor hullám. Tehát pl. vákuumban. De ez a "hullám" nem hétköznapi hullám, mint a hullákok a víz felszínén, hanem kvantummechanikai hullámok, nagyon különleges tulajdonságokkal.
#68
Hihi. Mennyi NASA tudós van itt köztünk! Meg nem értett Zsenik. (Azért van 1-2 érdekes elmélet). Nem olvastam a bolygók együttállásáról, amik pl. befolyásolják (mint a Hold) az árvizeket, földrengéseket és a mûholdakat is. Több gravitációs hatás és a görbült tér befolyásolhat?
#67
és ezt miért nekem írod?
#66
És mi van a mágneses térben mozgó vezetõ agyag dologgal.
Ott van egy bazinagy állandó mágnes (Föld), és akörül mozog egy vezetõ agyag (szonda, fémvázzal). Ilyenkor valami áram indukálódik a mozgó vezetõ anyagban. Ez meg olyan elektromágneses mezõt gerjeszt, ami ellentétes irányú erõt hoz létre, mint ami õt elõre hajtja. Lényegét tekintve a mûholdban gerjesztett áram, lassítani fogja annak mozgását.
Ez a dinamó effektus, vagymi. Minél nagyobb a gerjesztett áram, annál nagyobb a fékezõerõ.
Vagy mi van, ha a mûholdban/szondában folyó áram (ami ugye több amper is lehet, a fedélzeti rendszereknél) olyan irányú elektromágneses mezõt és ezáltal erõt/nyomatékot gerjeszt, ami viszont gyorsítani fogja a mûholdat. Lásd villanymotor.
Kíváncsi vagyok, hogy ezzel számolnak-e a NASA-nál.
Ugyanez az elektromágneses fékezõerõ, lehet hatással a naprendszer szélét elért szondákra.
Ott van egy bazinagy állandó mágnes (Föld), és akörül mozog egy vezetõ agyag (szonda, fémvázzal). Ilyenkor valami áram indukálódik a mozgó vezetõ anyagban. Ez meg olyan elektromágneses mezõt gerjeszt, ami ellentétes irányú erõt hoz létre, mint ami õt elõre hajtja. Lényegét tekintve a mûholdban gerjesztett áram, lassítani fogja annak mozgását.
Ez a dinamó effektus, vagymi. Minél nagyobb a gerjesztett áram, annál nagyobb a fékezõerõ.
Vagy mi van, ha a mûholdban/szondában folyó áram (ami ugye több amper is lehet, a fedélzeti rendszereknél) olyan irányú elektromágneses mezõt és ezáltal erõt/nyomatékot gerjeszt, ami viszont gyorsítani fogja a mûholdat. Lásd villanymotor.
Kíváncsi vagyok, hogy ezzel számolnak-e a NASA-nál.
Ugyanez az elektromágneses fékezõerõ, lehet hatással a naprendszer szélét elért szondákra.
#65
Én azért egy diplomás fizikusról nem állítanám azt, hogy a relativitás (ált. és spec.) elméletrõl csak a Spektrumon hallott (tudom, legalább is remélem, hogy ez csak egy "költõi túlzás" volt, mert ha komolyan gondolta akkor nem teljesen normális). De a lényeg, hogy itt keveritek a szezont a fazonnal. Ugyanis míg minden csillagász fizikus, addig NEM MINDEN fizikus csillagász. Gyöngébbek kedvéért ezt hívják úgy, hogy specializálódás. A még gyöngébbek kedvéért: mint az orvosoknál, a fogorvosomtól pl. nem várom el, hogy el tudjon végezni egy szívátültetést. Nagyon bírom amikor a bagoly mondja a verébrõl...
#64
Komolyra fordítva a szót, mindenféle szempontról hallottam már a fizika oktatásánál (legyen gyakorlatias, meg lehessen élni belõle, adjon szemléletet, stb.), csak egyetlen egyrõl nem: pl. megtudni, hogy mi a gravitáció, megismerni a jelenséget, csak úgy önmagáért. Itt már senkit sem érdekel a természet? Miért kell hogy XY kft. pénzt tudjon kisajtolni belõle? Oktassák azért, mert emberek vagyunk, és mert meg akarjuk ismerni a világot. Legyen elég ennyi indok. Szerény véleményem szerint.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#63
És mekkora eltérést számoltál? Illetve hogyan meg mit vettél figyelembe?
Azt elhiszem, hogy a Pioneereknél nem foglalkoztak ált rel. hatásokkal, de a Föld körül parittyázóknál már nem.
Az meg kicsit erõs, hogy a NASAnál nem tudnak ilyeneket. A Gravity Probe-ot sem dísznek lõtték fel.
Azt elhiszem, hogy a Pioneereknél nem foglalkoztak ált rel. hatásokkal, de a Föld körül parittyázóknál már nem.
Az meg kicsit erõs, hogy a NASAnál nem tudnak ilyeneket. A Gravity Probe-ot sem dísznek lõtték fel.
#62
Lehet attól még profi kvantumfizikus. Tudok olyat, akinek lövése sincs Einsteinhez, de világszínvonalú a munkája kvantumtérelméletbõl. A fizika már nem egy tudományterület, hatalmasra nõtt, és mindenki mással foglalkozik benne.
Viszont ahogy a relativitáselméletet egyre több megfigyelés és kisérlet támasztja alá, úgy egyre hangsúlyosabbnak kellene lennie az oktatásban is, de nem ez a helyzet, nem tudom miért. talán nincs benne közvetlen pénz, vagy a haldokló európai civilizációnak már nem számít a kaland... na majd a kínaiak... 😉
Viszont ahogy a relativitáselméletet egyre több megfigyelés és kisérlet támasztja alá, úgy egyre hangsúlyosabbnak kellene lennie az oktatásban is, de nem ez a helyzet, nem tudom miért. talán nincs benne közvetlen pénz, vagy a haldokló európai civilizációnak már nem számít a kaland... na majd a kínaiak... 😉
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#61
<#wilting>
ez szégyen.milyen fizikus az aki egy ilyen volumenü "tételt" nem ismer behatóan.(?)
ez szégyen.milyen fizikus az aki egy ilyen volumenü "tételt" nem ismer behatóan.(?)
#60
Nem olyan furcsa dolog ez. A magyar egyetemek pedig olyan fizikusokat képeznek, akik általános relativitáselméletet csak választható tárgyként tanulnak, ha van erre egyáltalán lehetõség. Ha az illetõ hallgató nem veszi fel azt a tárgyat, akkor úgy kap diplomát, hogy életében nem hallott róla, max a Spektrumon (TV). Spec. rel.-rõl van néhány szó elektrodinamikán, de csak ennyi, abból nem lesz pályaszámítás.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#59
Amikor egyszerû mértékegységátváltásból adódó katasztrófákat tudnak produkálni, akkor sajna el kell hinnem, hogy ez tényleg így lehet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#58
A NASA nem elméleti fizikusokat foglalkoztat, hanem mérnököket, akik sohasem tanultak relativitáselméletet,
ezt azért nehezen hiszem
ezt azért nehezen hiszem
#57
Fuss NASA, fuss!
Kara kánként folytatom tanításom.
#56
Baßus!
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
Pontosabban az ûreszközök pályaszámításánál általában nem használják az einsteini képleteket, annak ellenére, hogy jónéhány relativitáselméleti jelenséget így mutattak ki, de ezek sajnos elszigetelt kisérletek voltak.
A gyakorlati tudományok természetes velejárója, hogy addig ragaszkodnak valamihez, amíg kielégítõen mûködik. Eddig nem kellett newtoni képletnél jobb pontosság, ezek után kelleni fog. Szerintem ennyi.
A gyakorlati tudományok természetes velejárója, hogy addig ragaszkodnak valamihez, amíg kielégítõen mûködik. Eddig nem kellett newtoni képletnél jobb pontosság, ezek után kelleni fog. Szerintem ennyi.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#54
Szóval amit ismerünk azt figyelembe is veszik.
Jómagam is ilyen naív voltam, egy idõben foglalkoztam a Pioneer-anomáliával, kiszámoltam az eltérést a relativitáselméletbõl számított értékhez képest, kerestem azt a téridõ-geometriát, ami ezt a mozgást okozhatná, stb. Aztán megtudtam, hogy a NASA a newtoni képlettel számol, mindíg is azt használta, korrigálnak bolygóközi gázra, de csak ennyi. És a számításaim mentek a kukába...
A szondák számolt és mért sebessége közötti eltérés abba a nagyságrendbe esik, ahol a newtoni, és az einsteini képletek kezdenek eltérni egymástól. A NASA nem elméleti fizikusokat foglalkoztat, hanem mérnököket, akik sohasem tanultak relativitáselméletet, az ûrkutatásban einstein képletét sehol sem használják pályaszámításra. Könnyen elõfordulhat, hogy a magyarázat egyszerû ennyi, elértük azt a pontosságot, ahol a relativitáselmélet már nem kerülhetõ meg.
De majd ha végre elérhetõvé válik a space.com, és el tudtam olvasni, meg az eredetit cikket is (nem a bulvárosat), akkor majd hozzászólok ahhoz is.
Jómagam is ilyen naív voltam, egy idõben foglalkoztam a Pioneer-anomáliával, kiszámoltam az eltérést a relativitáselméletbõl számított értékhez képest, kerestem azt a téridõ-geometriát, ami ezt a mozgást okozhatná, stb. Aztán megtudtam, hogy a NASA a newtoni képlettel számol, mindíg is azt használta, korrigálnak bolygóközi gázra, de csak ennyi. És a számításaim mentek a kukába...
A szondák számolt és mért sebessége közötti eltérés abba a nagyságrendbe esik, ahol a newtoni, és az einsteini képletek kezdenek eltérni egymástól. A NASA nem elméleti fizikusokat foglalkoztat, hanem mérnököket, akik sohasem tanultak relativitáselméletet, az ûrkutatásban einstein képletét sehol sem használják pályaszámításra. Könnyen elõfordulhat, hogy a magyarázat egyszerû ennyi, elértük azt a pontosságot, ahol a relativitáselmélet már nem kerülhetõ meg.
De majd ha végre elérhetõvé válik a space.com, és el tudtam olvasni, meg az eredetit cikket is (nem a bulvárosat), akkor majd hozzászólok ahhoz is.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#53
Az viszont igaz, hogy nem üres az ûr...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#52
2A fény, rádióhullámok stb. nem részecskék áramlása hanem egy hullám de hullám csak valamiben keletkezhet"
Ez tévedés, a fény kettõs tulajdonságú, részecske és hullám...
Ez tévedés, a fény kettõs tulajdonságú, részecske és hullám...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#51
Viccelsz, hogy ne vennék figyelembe a Föld alakját? Ez mm/s^2 nagyságú gyorsulásokat okoz egy földkörüli mûhold mozgásában.
Figyelembe vesznek ált rel. hatásokat is aztán még szoláris meg földi sugárnyomást meg csomó mindent legalább 10^-14 m/s^2 ig. Szóval amit ismerünk azt figyelembe is veszik.
Figyelembe vesznek ált rel. hatásokat is aztán még szoláris meg földi sugárnyomást meg csomó mindent legalább 10^-14 m/s^2 ig. Szóval amit ismerünk azt figyelembe is veszik.
#50
Hát izé, a relativitás-elmélet éppen a gravitáció torzította téridõrõl beszél.. 😊
#49
Neked mi a magyarázatod a kvantált fizikai mennyiségekre?
#48
most sem baj, mert problémát nem okoz, viszont baj, hogy nem tudják miért van ez.
#47
Lehet, hogy csak most tudjuk mérni, mert érzékenyebbek a mûszereink.
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
1ébként a hírt, mint olyan , egy óriási hoaxnak tartom... a 60-as évek óta küldözgetnek ûrszondákat széles-e naprendszerbe mindenhova, és a voyagereket még azon kívülre is bolygóközi gyorsítási manõverekkel... namármost ha eddig nem volt baj a 13mm/sec vagy esetleg nagyobb sebességkülönbség a tévedések miatt, akkor miért pont most , 2008-ban lenne ez baj ??? <#conf>
Ki nem szarja le a Visztát?
#45
4edik típusú találkozások: xxxûrlényporn.com ûrlényfetish.net <#alien><#alien2><#love11>
Ki nem szarja le a Visztát?
#44
0.1mm/sec pontossággal mérnek!<#wow1><#csodalk>
"The spacecraft then seemed to fly 13 millimeters per second faster than expected. While this is just one-millionth of that probe's total velocity, the precision of the velocity measurements was 0.1 millimeters per second, carried out as they were using radio waves bounced off the craft."
Ez a space.comról van.
"The spacecraft then seemed to fly 13 millimeters per second faster than expected. While this is just one-millionth of that probe's total velocity, the precision of the velocity measurements was 0.1 millimeters per second, carried out as they were using radio waves bounced off the craft."
Ez a space.comról van.
#43
õ nem egy õsmagyar aki az elõzõ civilizációból, Atlantiszról, vándorolt a Szíriusz irányába genereációs utazással és a nagy magyarságtudat közepette a sokadik generáció az ûr fekete sötétjében ilyen nagy ébenfeketeszemû lénnyé mutálódott, s végül mikor az idõutazást is felfedezték 3000ben visszalátogatott a szülõbolygójára, hogy meglátogassa az õsmagyarokat? <#eplus2>
Ki nem szarja le a Visztát?
#42
Mr Anderson the Matrix has you...😊
archkoven - egyetértek, ez akár mérési hiba is lehet. De abból is következhet, hogy a földfelszín alatti mozgó forró láva, vas, vagy anyámkínja befolyásolja a tömegvonzást.
archkoven - egyetértek, ez akár mérési hiba is lehet. De abból is következhet, hogy a földfelszín alatti mozgó forró láva, vas, vagy anyámkínja befolyásolja a tömegvonzást.
#41
Másik fordítás forrásmegjelöléssel: Ûrvilág cikk
#40
Na azért az 1-es pontra reagálnék annyit, hogy a mûholdak óráit az Einsteini relativitás elméletbõl adódóan kell minden nap beállítani a földi idõhoz képest, és nem a teridõ torzulása miatt. Pontosan, mivel a párszáz km magasan gyorsan keringó szondáknak ha csak minimálisan is, de lassabban telik az idõ, mint itt a Földön.
Hogy ez halál pontosan miért van azt el lehet olvasni 15-20 oldalon keresztül Stephen Hawking - Az idõ rövid története, és a Világegyetem dióhéjban címü könyveiben.
Attól függetlenül sokszor érdekel elgondolkodtató elképzeléseid vannak, de konkrétan erre már van magyarázat, és az nem a tér torzulásain alapul 😊
Hogy ez halál pontosan miért van azt el lehet olvasni 15-20 oldalon keresztül Stephen Hawking - Az idõ rövid története, és a Világegyetem dióhéjban címü könyveiben.
Attól függetlenül sokszor érdekel elgondolkodtató elképzeléseid vannak, de konkrétan erre már van magyarázat, és az nem a tér torzulásain alapul 😊
#39
Azért ezek -legalábbis számomra- elég megdöbbentõ adatok.
A szonda 13 mm/s sebességgel gyorsabban halad a vártnál ami a szonda sebességének mindössze egy milliomod része. Ami igazán döbbenetes nekem, hogy a sebességét 0,1 mm/s pontossággal tudják mérni! Ez persze az itteni csillagászprfesszorokat nyilván egyáltalán nem lepi meg, az eltérést nyilván kimérték õk is otthon az erkélyrõl.
A legjobban az örök naív roliika elmélete teszik: számítógépes szimuláció részesei vagyunk😊 Csak nem hogy egyszer lefagyjon a program és bootolás után újra az õsrobbanással kezdjük mert én azt már nem várom ki😄
A szonda 13 mm/s sebességgel gyorsabban halad a vártnál ami a szonda sebességének mindössze egy milliomod része. Ami igazán döbbenetes nekem, hogy a sebességét 0,1 mm/s pontossággal tudják mérni! Ez persze az itteni csillagászprfesszorokat nyilván egyáltalán nem lepi meg, az eltérést nyilván kimérték õk is otthon az erkélyrõl.
A legjobban az örök naív roliika elmélete teszik: számítógépes szimuláció részesei vagyunk😊 Csak nem hogy egyszer lefagyjon a program és bootolás után újra az õsrobbanással kezdjük mert én azt már nem várom ki😄
#38
Potatlanul számoltak... nagy cucc, nem kell rögtön átírni a fizikát! -.-
#37
Mi is változott 1960-ban? Minden materiális dolgok tudói lettünk, és mellékesen egyetemes vallás lett a materializmus is, vagy mi? 😊
Egyelõre tudományosan is nem ismerjük teljesen a világot.
Egyelõre tudományosan is nem ismerjük teljesen a világot.
#36
Benne van a cikkben a forrás linkje (space.com-os cikk), ott is szerepel az I-II.
#35
Ha mar az otleteknel tartunk, akkor nehany megjegyzes:
-a fold nem tokeletes gomb, csak nagy tavolsagbol tekintheto homogen tomegnek
-a foldi rendszereknek ujabban eleg nagy az eredo elektromagneses tere, ami kezdi zavarni a fold sajat teret
-a forgo testek altal okozott terido-torzulas merheto, bar csak neutroncsillagoknal latszik jol
-a naprendszer a csillagkozi urben repul a galaxis szelen, eleg nagy sebesseggel
-a napnak ugyanolyan vedoburka van mint a foldnek, ez a hatarreteg tartalmazza a sok kavics meretu szemetet es a kisbolygokat is
-a csillagkozi anyag es a naprendszerbeli anyag eltero surusegu es homersekletu, de az aramlasi iranya sem azonos
Osszessegeben egy halom dolgot nem szamoltak bele az alapkepletbe, es ekkor meg csak az ismert jelensegeket emlitettem.
-a fold nem tokeletes gomb, csak nagy tavolsagbol tekintheto homogen tomegnek
-a foldi rendszereknek ujabban eleg nagy az eredo elektromagneses tere, ami kezdi zavarni a fold sajat teret
-a forgo testek altal okozott terido-torzulas merheto, bar csak neutroncsillagoknal latszik jol
-a naprendszer a csillagkozi urben repul a galaxis szelen, eleg nagy sebesseggel
-a napnak ugyanolyan vedoburka van mint a foldnek, ez a hatarreteg tartalmazza a sok kavics meretu szemetet es a kisbolygokat is
-a csillagkozi anyag es a naprendszerbeli anyag eltero surusegu es homersekletu, de az aramlasi iranya sem azonos
Osszessegeben egy halom dolgot nem szamoltak bele az alapkepletbe, es ekkor meg csak az ismert jelensegeket emlitettem.
#34
õvoltaz:
#33
A hatás nem lokális, hanem generális, így nem egy ismeretlen égitest okozza.
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
Jelenlegi tudásunk szerint (erre kéne vmi elfogadott rövidítés, JTSZ, vagy nem tudom) a vákuum (a semmi) egyáltalán nem "üres", a mindenféle megmaradási törvények nagyon picike idõtartamra(!) sérülhetnek (ld. Heisenberg-féle reláció) és így a semmibõl tiszavirágéletû részecskék keletkeznek. Ezekkel a részecskékkel modellezik a különféle erõtereket is. Nos, az EM hullámok ugye tovaterjedt elektrommágneses terek, amik így felfoghatóak virtuális részecskék száguldó halmazaként is. Tömören: nem a semmi hullámzik. 😊
No persze a virtuális részecskék keletkezésére és a hullám terjedésére már nem nagyon lehet közérthetõ, szemléletes (és tudományos) magyarázatot adni, egy nagy adag matematikai levezetésen kívül; de ez szerintem eléggé irreális elvárás lenne. (Miért kéne az alapvetõ természeti összefüggésekre kötelezõen találni valami "mechanikus" modellt? Most ez nem neked szól konkrétan, csak laikusoktól/amatõröktõl gyakran olvasni ilyen kritikákat.)
Megjegyzem a Maxwell-egyenletek éterre alapozott részletes indoklása is eléggé nyakatekert.
No persze a virtuális részecskék keletkezésére és a hullám terjedésére már nem nagyon lehet közérthetõ, szemléletes (és tudományos) magyarázatot adni, egy nagy adag matematikai levezetésen kívül; de ez szerintem eléggé irreális elvárás lenne. (Miért kéne az alapvetõ természeti összefüggésekre kötelezõen találni valami "mechanikus" modellt? Most ez nem neked szól konkrétan, csak laikusoktól/amatõröktõl gyakran olvasni ilyen kritikákat.)
Megjegyzem a Maxwell-egyenletek éterre alapozott részletes indoklása is eléggé nyakatekert.
#31
bocs egy-két elírásom volt , helyesbítek:
1. még fel nem fedezett - viszonylag nagyméretû - égitest befolyásolja a szondák mozgását , valahol a kuiper övön kívülrõl,( amely elég kicsi ahhoz, hogy a nagybolygók mozgását még nem nagyon befolyásolja, viszont a kisméretû bolygóközi tárgyakra hatást gyakorolhat)
...a kutatók a naprendszerközi... << naprendszeren belüli-t akartam írni.
1. még fel nem fedezett - viszonylag nagyméretû - égitest befolyásolja a szondák mozgását , valahol a kuiper övön kívülrõl,( amely elég kicsi ahhoz, hogy a nagybolygók mozgását még nem nagyon befolyásolja, viszont a kisméretû bolygóközi tárgyakra hatást gyakorolhat)
...a kutatók a naprendszerközi... << naprendszeren belüli-t akartam írni.
Ki nem szarja le a Visztát?
#30
véleményem szerint alapvetõen 3 lehetõség jöhet szóba, a következõ valószínûségi sorrendben:
1. még fel nem fedezett - viszonylag nagyméretû - égitest befolyásolja a szondák mozgását , valahol a kuiper övön kívülrõl,
2. egészen egyszerûen a külsõ naprendszerek gravitációs mezejét nem kalkulálták bele a kutatók a naprendszerközi pályamozgásokba,
3. a tényleg van még egy fizikai törvény amely még megválaszolásra vár.
1. még fel nem fedezett - viszonylag nagyméretû - égitest befolyásolja a szondák mozgását , valahol a kuiper övön kívülrõl,
2. egészen egyszerûen a külsõ naprendszerek gravitációs mezejét nem kalkulálták bele a kutatók a naprendszerközi pályamozgásokba,
3. a tényleg van még egy fizikai törvény amely még megválaszolásra vár.
Ki nem szarja le a Visztát?
#29
Távol álljon tõlem, hogy csillagász legyek. Viszont gondolkodtam, és azért írtam le azt, amit írtam. Ez a 13mm/s sebességeltérés sok mindenbõl adódhat. Ütközés, számítási pontatlanság, vagy eleve pontatlan számítási módszer, esetleg egyéb tényezõk. Én eleve kacsának tartom ezt a hírt, mert ezt a sebességeltérést sem lehet már egyszerû kimérni, de ha ez lehetséges is lenne, még ott van a mérési pontatlanság és egyebek.
A következõ hír meg már picométer/óra sebességeltérésrõl fog szólni? 😊
A következõ hír meg már picométer/óra sebességeltérésrõl fog szólni? 😊
#28
Egyébként általában jó lenne, ha megjelölnék a cikk forrását.
Ha nem saját szerzeményrõl van szó, hanem "csak" fordításról, akkor pláne korrekt lenne.
De ha saját szerzemény, az infókat - az esetek nagy részében - gondolom akkor sem az ujjából szopja a tisztelt cikkíró.
Ha nem saját szerzeményrõl van szó, hanem "csak" fordításról, akkor pláne korrekt lenne.
De ha saját szerzemény, az infókat - az esetek nagy részében - gondolom akkor sem az ujjából szopja a tisztelt cikkíró.
#27
Megelõztek! Tényleg nem volt Galileo I és II, érdekelne a cikk forrása, ha ott is hibás adat van a többi is gyanús. A Pioneer szondák lassulásával már évtizedek óta foglalkoznak, az eléggé valós jelenség, de egy komoly szakcikkben ilyen hiba nem fordulhat elõ....
#26
Oh... 😊 <#lookaround>
#25
"A kutatók hat mélyûr-szondát vizsgáltak, a Jupiter felé tartó Galileo I és II-t ..."
Nem volt sem Galileo I, sem Galileo II. Csak Galileo volt. Egy, azaz egyí ûrszonda kutatta ezen a néven a Jupitert.
Nem volt sem Galileo I, sem Galileo II. Csak Galileo volt. Egy, azaz egyí ûrszonda kutatta ezen a néven a Jupitert.
#24
Szerintem is kell lennie éternek, én igazából sosem sem értettem az éter nélküli elméletet. A fény, rádióhullámok stb. nem részecskék áramlása hanem egy hullám de hullám csak valamiben keletkezhet, a semmi viszont nem tud hullámozni, egy rádió valahol hullámot kelt az éterben és egy másik ezt felfogja, mint egy medencébe amiben viz van ha eggyik szélén bedobunk egy kavicsot a másik szélén látni fogjuk a hullámot de ha a medence ures akkor nem látjuk a hullámot mert nincs mibe terjedjen, legalábis én így képzelem, ha esetleg valaki pontosan érti az éter nélküli hullámterjedést magyarázza el de ha lehet egyszerü parasztnyelven ne mindenféle szamítással meg szakkifejezéssel teletüzdelt hablatyban.
#23
Meg némi fizikát, természetfilozófiát sem ártana neki...
Amúgy Epikurosz ötlete tetszik, így elsõ olvasatra.
Amúgy Epikurosz ötlete tetszik, így elsõ olvasatra.
#22
Vagy az is lehet ,hogy amikor azu fók hipertér sebességre kapcsolnak,akkor az igy keletkezõ hipertér lökéshullám torzulást idéz elõ a tér idõ kontinuumban,amely megváltoztatja a gravitációs állandót az adott tér-idõ koordinátákon.Persze csak lehet. <#hawaii>
#21
Még a végén kiderül, hogy az "éter" mégsem volt olyan buta 5let... <#zavart2>
\"Jobb a Linux... De akkor se kell!!! :P :DD\" Írtam egy ingyenes alkalmazást magyar nyelven: http://logout.hu/bejegyzes/deta/egy_hasznos_alkalmazas_tolem_nektek_sok_szeretette/hsz_1-50.html