Ismeretlen erõ hat az ûrszondákra

Epikurosz villantása:

Nekem szükségem van a sötét energiára (DVAG), így remélem az SN mérések késõbb is megállnak majd.

Ha az Univerzum a feltételezett széle felé egy kicsit gyorsabban tágul mint a mi környékünkön akkor ezt úgy is értelmezhetnénk, hogy az Univerzum DVAG nyomása a szélsõ galaxisokat gyorsítja, mivel "kívülrõl" kevesebb DVAG gravitonsugárzás érkezik.

Szerintem lehetett Big Bang, ez persze nem egy pont hanem egy (nagyon) nagy fekete lyuk felrobbanása volt. A tágulást nem az Univerzum vonzása fogja megállítani, mert az nincs neki, így az összeomlás más mechanizmussal fog bekövetkezni. A világegyetem össztömegének kiszámítása tehát ebbõl a célból értelmetlen, mert az a tágulás lefékezésében nem vesz részt.

De szerintem nem tiszta ez az egész tágulás, sokminden változhat még.

Én arra lennék kíváncsi, hogy a szupernóvás távolságméréseket hogyan értelmezed és ennek fényében mit mondasz a tágulásról.

Jé...!

Kérdezni is tudni kell. :-)

Kár, hogy a szövegkörnyezet hogyismondjamcsak egy kicsit furcsa:
speciális frekvenciákkal programozott desztillált víz.. Hmm
Azért érdekelne, hogyan kell programozni a vizet..

Amúgy köszi, a vitalapokat ajánlom (http://160.114.99.91/astrojan/vita.htm), és örülök ha kérdezel

Nem ezt kerestem, de ott van:
"Einstein kései írásaiban azt állította, hogy a tömeg mint olyan nem létezik, hanem minden elektrorezgéses mágneses energia, a testek egyszerûen rezgési sûrûségek."

És aki a NASA-ról azt hiszi, hogy ott csupa oktondi ember ül az meg téved...
Szerintem...

Nincs görbült tér, nem létezi többféleképpen múló idõ, nincsenek féregjáratok stb...
Ezek csak pont olyan kitalációk amiket én közreadtam, mint saját elgondolásom...
Mindezt azért tettem, hogy megmutassam, ilyeneket kreálni nem nagy dolog...
De a valóság még ettõl valóság...
Az ilyen elméletekben való vakhit, is csak vakhit...
Félreértés ne essen, a mai tudományos eredmények közelítik meg eddig legjobban a valóságot, a fent leírtak kivételével!
Tehát pl.: a kvantummechanika teljesen létjogosult, csak nem szabad misztifikálni!

- A gravitációs hullámok által "elszállított" energiát már megfigyelték, az egymás körül keringõ neutroncsillagok pályája olyan mértékben szûkült, ahogy az a gravitációs hullámok elméletébõl következik. Lehet hogy ráhibáztak, mindenesetre a helyes modellnek is ki kell hoznia ugyanazt az eredményt, legalább akkora pontossággal. Mondjuk ha foglalkozik ezzel az elméleted, tesztelheted azzal, hogy kiszámolod a keringési energiaveszteséget.

- Szerintem a fizikában a filozófiai kifogások érdektelenek. Inkább azzal törõdjünk, hogy kijön-e a megfigyelt eredmény, vagy sem. Amikor téridõrõl beszélünk, az valójában csak játék a szavakkal. A tények a számszerû eredmények, amiket a kisérlet/megfigyelés vagy igazol, vagy nem. Kizárólag ezen múlik egy elmélet helyessége.

- A relativitáselmélet csak egy határesete a valóságnak. Egy jó modell, ennyi. Minden modell hibádzik. Senki sem várja el egy gyufaszálakból összerakott játékhajótól, hogy lõni lehessen az ágyúival. De az elvárható tõle, hogy méretarányosan bemutassa az igazi hajót, és mondjuk ússzon.

A relativitáselmélet a létezõ legjobb modellünk az ismert égitestek mozgásának magyarázatára. Nyilván a szingularitások léte fizikai képtelenség, a legtöbb komoly fizikus szerint a relativitáselmélet nem képes kezelni a fekete-lyukak eseményhorizontján belüli világot. Ezért a gravitáció következõ elméletétõl elvárható, hogy ezt a problémát megoldja.

Viszont a gravitáció következõ elméletének képesnek kell lennie mindarra, amire a relativitáselmélet is. Például ha a játékhajó tud úszni, akkor ugyanez minimum elvárható az igazi hajótól is. És persze többet is elvárunk tõle, mondjuk mûködjenek a vitorlái, és küszöbölje ki a szingularitást a fekete-lyukak belsejében :)

- Kvarkokat "láttak" már, gyorsítókban elektronokat ütköztettek protonokkal, és a szóródó részecskék pályáinak vizsgálatából három szórócentrumot különböztettek meg benne, két 2/3 pozitív töltésût, és egy 1/3 negatív töltésût, ezek felelnek meg a két "u" és egy "d" kvarknak. Ezt azóta több hadronnal és mezonnal is elvégezték, és minden esetben sikerült igazolni az elmélet által megjósolt töltésû és tömegû kvarkok létezését. Szóval egy részecskefizikai elméletnek ezeket az eredményeket illik figyelembe venni.

- A kozmológiai modellek alaposan felborultak, elõször 1998-ban, amikor kiderült, hogy gyorsulva tágul az Univerzum, aztán a "Gonosz Tengelyével" (volt róluk cikk itt az SG-n), szóval egyenlõre szabad a pálya. Én jelenleg nem mernék sem támogatni, sem ellenezni egyetlen elméletet sem, inkább kivárom az új ûrteleszkópok fellövését, hátha látnak valami újat. Kivéve persze, ha az elmélet olyasmit jósol, amit megfigyelésekkel már most cáfolni lehet.

- Egyesített elméletekbõl Dunát lehetne rekeszteni, mindegyik tökéletesen egyesíti az összes kölcsönhatást, csak éppen választani nem tudunk köztük. Azok a kísérletek, amik döntõek lehetnének, még nem lettek elvégezve, mert még nem elég fejlettek a mûszerek/gyorsítók/távcsövek. Van pl. húrelméletbõl egy rakás, van kvantumgravitációs elmélet, membrános elmélet, Heim-elmélet, ésatöbbi ésatöbbi... Ha már mindenképpen bõvíteni akarod a megkévõ túlcsordult készleteinket, mondj valamit, amitõl kézzelfoghatóan jobb a te elméleted, mint a többi. Ismerek olyat, aki elõ tudna téged terjeszteni a Nobel-díj bizottsághoz :)

- Szerintem a lézert már megmagyarázták 50 éve, de végülis nem árt ha a te elméleted is mond róla valamit. Jó teszt, számolj ki valamit, mondjuk egy adott frekvenciájú fénybõl álló lézersugár széttartásának a szögét. Kiváncsi vagyok, hogy kijön-e neked a megfigyelt érték.

- Hát, csillagközi utazásra elméletben mindig is képesek voltunk... :)

- Érdekes ez az Allais effektus, ha valóban a gravitációval függ össze, akkor ezek szerint az elsõ olyan jelenség (amirõl hallottam), ami meghaladja a relativitáselmélet mint modell képességeit. Persze ha van egy új modelled, annak nem csak az ALais-effektust kell tudnia megmagyarázni, hanem az összes többit is, amit Einstein elmélete meg tudott.

- Engem inkább a számszerû eredmények érdekelnek. Kidolgoztad a gravitációra vonatkozó elképzeléseidet? Kipróbáltad már pl. hogy ki tudod-e számolni vele mondjuk egy bolygó keringési idejét, ha ismered a Naptól való távolságot, és a Nap tömegét? Vagy mondjuk ki tudod számolni az elméleted alapján a földfelszíni gyorsulást? Mert newtonnál kijön a 9.81 m/s^2 és természetesen a relativitáselméletbõl is kijön ugyanaz, tehát a tiednek is tudnia kell ezt.

Te, Astrojan, én csak kapkodom a fejem.
Szó se róla, a honlapodon a grafika nagyon tetszetõs, és szerintem, ami szép, az igaz is, talán még az emberi életben is így van ez néha. :-)
Amúgy, ne hagyd abba, de gondolj hozzám hasonló lelkes, ám dilettáns amatõrökre is, és a tõmondatok mellé tegyél be pár fogódzkodót is.

Ezek harmincas-negyvenes évekbeli dilemmák, jó részüket már megoldották, és ahogy Epikurosz is írta, a húrelmélet is hasonló megoldásokat kínál, persze ott számszerüsítve vannak a dolgok.

Although gravitational radiation has not yet been directly detected..

Azért ne felejtsük el, hogy gravitációs hullámokat még soha senki (emberfia) nem detektált, akkor honnan tudhatnánk mekkora a sebessége ???? Csak képzelõdnek nyugi, mint én is.

Sokmindent meg tud magyarázni, csak néhány példa:
a gravitáció fizikailag létezõ anyagi magyarázata ahelyett, hogy a teret (= a semmit) görbítgetnénk. A tér egy fizikailag nem létezõ, az ember által kitalált s ezáltal csak a fejünkben létezõ FOGALOM, nem anyag. Így a térnek mint fogalomnak semmiféle hatása nem lehet az anyagi világra. A tér nem létezik. A világunkban csak és kizárólag anyag létezik. Az összes többi fogalom kitalált, azoknak semmi hatása nincs az anyagi világra.

vagy, nem kell szingularitást feltételezni. A relelmnek szüksége van rá, bele is bukik.

megjósolható a különbözõ méretû fekete lyukak maximális belsõ középponti nyomása. Nem tart a végtelenbe, a DVAG nyomásával lesz egyenlõ.

nincsenek proton méretû, párolgó fekete lyukak (senki nem látott még olyat)

nincsenek kvarkok (senki nem látott még olyat)

más, új kozmológia. A világegyetem sorsa nem az Univerzum össztömegétõl függ, ezt felesleges számolgatni

valójában egyesített elmélet, a gravitációt ötvözi az általunk ismert vagy ismerni vélt erõkkel (fény és anyagmodell)

a lézerfény kialakulásának magyarázata

csillagközi utazás gravitációs hullámok manipulálásával (fókuszálásával)

Allais effektus magyarázata (Einstein erre nem képes)

és érted is?

Hát nem épp...
Wikin a húrelmélet

Ezzel semmi újat nem mondtál: ez a húrelmélet. De állítólag ez már túlhaladott, mert a membrán-elmélet pofásabb.

Sõt a kvarkoknak az a tulajdonsága, hogy nincs szabad kvark, mert ha nagy energiát közölsz vele, hogy elszakadjon a párjától, akkor mind a két kvarknak új párja keletkezik, nagyon is jól illeszkedik ebbe. Gondolj bele az anyag és az energia ugyan az, szerintem a hullám energiája. ha létezik egy olyan állóhullám amelyet egy nagy erõ stabilan tart meg az állapotában (pl.:csak adott hullámhossza, mérete (amplitúdója) lehet mert ez az erõ ebbe a helyzetbe kényszeríti, akkor amikor energiát közölsz vele ketté kell szakadjon két állóhullámá, mert nem tud terjeszkedni. Ha két kvark együtt képeznek egy állóhullámot akkor a közölt energiából két újjab kvark keletkezik hogy a leszakadt részt kiegészítse a teljes hullámá. Mivel az energia== anyag== hullám
Így az átalakulásnak semmi akadálya...

Összegezve: Szerintem létezik foton, elektron, proton, stb. mint részecske de a részecskék hullámokból vannak.
Ha létezik gravitációs mezõ, akkor létezik gravitációs hullám is, ha pedig létezik akkor interferrálhat, tehát kialakulhat "sûrûbb" és "ritkább" mezõ...
Ha nem az anyag hozta létre a gravitációs mezõt, akkor nagy valószínûséggel az utóbbi hozta létre az anyagot (mivel a tömegvonzás az anyaggal együtt jelentkezik). A gravitáció egyenetlensége ugyanis megzavarhatta azokat a hullámokat amelyek a részecskéket alkotják (így jöhetett létre a részecske szerkezet), azért mert a gravitáció hat más hullámokra, pl.: az elektromágneses hullámokra is. Ha ez így lenne, még könnyebb lenne számos dologra magyarázatot találni...
Persze sok ha van, de a más elméletekben is...

"Van olyan természeti jelenség, amit a tudomány nem tud megmagyarázni,"
Szerintem egyszerûsödne a világkép, leginkább azzal, hogy nem kellene a fotonok elektronok esetében kettõs tuladonságról beszélni (anyagi és hullám).
Azért mert ha szintekre bontjuk (hullámok, részecskék, atomok, elemek, vegyületek, stb.) a létezõ valóságot, és úgy tárgyaljuk akkor nem is merül fel az a kérdés, hogy részecske vagy hullám (mint ahogy az sem kérdés, hogy az elemek atomokból, a vegyületek elemekbõl állnak).
Ez által rögtön magyarázatot nyerne többek között miért interferrálhat önmagával 1db foton. Miért nem lehet megállapítani adott idõben hol tartózkodik egy elektron. Hogy lehetséges a feketelyukakban olyan anyagsûrûség, miért semmisül meg a pozitron és az elektron találkozásukkor, hogy alakulhat át az anyag energiává...
Mert a hullám szinten tárgyaljuk és nem kérdés ezek többsége, hiszen magától érthetõdik, mig csupán a részecske szinten nem lehetne csak eröltetett magyarázatot adni ezekre. Ettöl független léteznek a részecskék, csak az már magasabb szervezõdésû szint...

Amúgy a grafikák esztétikusak, szépek, és lehet, hogy igazak is.

Már válaszoltam neked, van rá bizonyíték, hogy a gravitáció (tehát bármilyen zavar a téridõben) fénysebességgel terjed.

Ez az elmélet: Gravitational wave

És ez a megfigyelés, ami igazolja: PSR B1913 + 16

A honlapod nagyon érdekes. Van olyan természeti jelenség, amit a tudomány nem tud megmagyarázni, de a te elméleted igen? Vagy pl. ki tudsz számolni valamit az elméleted alapján, amit a mai tudomány csak tapasztalati alapon ismer? Mondjuk egy természeti állandót.

Tetoto Te láttad már a fény és anyagmodellemet. Kisérletetiesen hasonlít rá amit írsz, http://160.114.99.91/astrojan/foton.htm
És a 133 is nagyon tetszett <#nevetes1>

Sionnach ezt nem is értette.
Tuti, hogy így van Sionnach, Vgrav = kb c2 =/= c

Honnan hová?

"A gravitáció nagyságrendekkel gyorsabban terjed mint a fény."
Ez tuti nem így van, de már válaszoltak helyettem

"A fekete-lyuk nem szív."
ok, gyorsulnak feléje a dolgok, csak direkt konyhanyelven mondtam :)

"" gravitáció is fénysebességgel terjed."
Ami nincs..."
Tehát lebegünk, a levegõ elszáll a Földrõl, a Föld a naptól, és az összes csillag szétvetõdik az egész univerzumban... <#circling> szerintem még ugyanaz a neve annak a még létezõ jelenségnek, ami annó Newton fejére dobta az almát, gondoljuk azt erõnek/sugárzásnak/téridõgörbületnek/önmagába záródó 11dimenziós energiahúroknak/stbnek
:)

Igen, lehet hogy nem elektromágneses hullám, mert lehet hogy létezik egy hullámtipus amely az elektromágneses hullámokat generálja (arra gondolok, hogy egy fajta rezonancia hozza létre).
Ha egy hullám ellentétes töltések közötti ingadozásból állna az sok mindenre jó lenne.
Ha ez a hullám létezne, és lehetséges volna olyan állóhullámokat létrehozni amelyek három állapotúak lehetnének, tudnilik mikor egyik töltés csak kifelé a másik csak befelé valósul meg a térben (ebbõl kétféle lehetne) és olyan mikor mindkét töltés azonosan jelen lenne kifelé, akkor már meg is kaptuk a három alaptípust.
De lehet hogy még a ma ismert részecskék szintje alatt sokkal mélyeben létezik ez a "fiktív" hullám, ezért még elõfordulhat az is hogy még ismeretlen részecskéket is találnak. Ezek tulajdonságai pedig eltéréseket is hordozhatnak a ma ismert törvényszerûségektõl...
És ha a szintek egymásra épülnek is, minden szintnek meglehet a saját fizikai törvénye amely részben csak arra a szintre jellemzõ (pl.: Newton-i eltér a kvantumi tól mégis a saját szintjükön igazak).
De ha a ma ismert szinteket nézzük, sajnos nem 100% az ismeret, ezért lefelé éppúgy csak találgatás minden, mint az enyém...
De nem haszontalan találgatás, egyszer valaki csak tán jól találgat...

Még egy kicsit csavarod és kijön Hoyle és Narlikar elmélete, hogy egy test tömegét a többi test tömege definiálja :)

Én állítottam... :)

Természetesen. De senki nem is állította, hogy lenne olyan.

Neked is? <#email> :)

Errõl még késõbb beszélhetnénk, mert érdekel a dolog, csak most dolgoznom kell.

Már írtam, két porszem van a semmi közepén, jön a gravitációs hullám, és megmozgatja õket egymáshoz képest. Ez elég szemléletesen bizonyítja, hogy van valami közöttük. A téridõ nem segédfogalom, hanem létezik. Szerintem ez bizonyítja, hogy a relativitáselmélet megközelítése vezet jó irányba.

Volt már ilyen elmélet, a XX. század elején. Einstein is komolyan foglalkozott vele. Csak azóta felfedezték a gyenge és az erõs kölcsönhatást, és azokat nem lehet elektromágneses hullámként értelmezni. Pl. az erõs kölcsönhatásnál a kvarkoknak színtöltése van, és színtöltés-mezõ van körülöttük. És ennek a mezõnek is van színtöltése (a gluonoknak, amik a közvetítõrészecskék). Az elektromágneses mezõt egy pozitív vagy negatív töltés gerjeszti, de a mezõ maga semleges (a virtuális fotonoknak amik alkotják, nincs töltése). És vannak még olyan összetett szimmetriatulajdonságai ezeknek a kölcsönhatásoknak, amiket az elektromágneses hullámok nem tudnak, túl egyszerû szerkezetûek.

És tegyük fel nem az anyag hozza létre a gravitációt (ezért nem is létezhet a klaszikus relativitás elméletben) hanem a gravitáció az anyagot, ugyanis azt tudjuk a gravitáció hat az elektromágneses hullámokra.
A tér idõ görbület marhaságá válna...
Egybõl lenne magyarázat többek között a feketelyukakra...
A nüonok lelassult bomlására is (ez lenne a bizonyíték az idõ lassulására).
Ugyan is ha egy hullám halad a térben az álló szemlélõhöz képest megváltozik a frekvenciája... Így úgy tünhet mintha másképp telne az idõ a nagysebességû anyag esetében...

Szerintem, az anyag nem más mint elektromágneses hullám...
Az anyag és energia ekvivalenciát már bizonyították...
Az elektromágneses hullámok bizonyos esetben energiaként értelmezhetõek...
Tehát adja magát a feltételezésem...
Ezért képes anyagi részecske önmagával interferrálni...

Bocsánat, keverem a szavakat. Mondok inkább valamit, ami fizikaórákról ismerõs. A gravitációs erõ egy kényszererõ.

Én mindig azt írom, hogy szerintem, és aki nem ezt teszi az a bölcsek kövét birtokolja?

Errõl Hofi jut eszembe: "azt mondták semmi nem volt, de már az is múlik" (Csernobilról mondta)

" gravitáció is fénysebességgel terjed."
Ami nincs...<#hamm>

Már Newton idejében is támadták a távolhatás feltételezését, akkor még csak filozófiai okokból. Azóta kiderült, hogy minden kölcsönhatás véges sebességgel terjed, és ez sosem több, mint a fénysebesség.

A gravitáció nem a tér, gravitáció a relativitáselmélet szerint egyszerûen nincs. Az égitestek miatt a téridõ hepehupás, és ez miatt pl. az ûrszondák azért haladnak görbült pályán, mert ezen az egyenletlen "felületen" haladnak.

Ha a gravitáció (illetve a változások a téridõ szerkezetében) nem fénysebességgel terjednének, akkor a relativitáselméleti képlet és a megfigyelés nem egyezne a PSR B1913 + 16 pulzárok esetében. A kiszámolt és a mért energiavesztesége a kettõs rendszernek egész jól egyezik, és az einsteini képletben azzal számolnak, hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel távolodnak a forrástól. Ezért a felfedezésért 1993-ban Nobel díjat adtak.

Tehát megnyugodhat mindenki, a gravitáció is fénysebességgel terjed.

A fekete-lyuk nem szív. Csak egy olyan mély gödör a téridõben, ahonnan egy ponton túl a fény sem tud kimászni. A relativitáselmélet lényege, hogy gravitáció nincs. Azért haladnak görbült pályán a testek, mert a "terep" (a téridõ) nem egyenletes.

Oké, megígérem elõbb elolvasom rendesen, és utána alkotok véleményt.

Ahol a kvantummechanika szerepet játszik a mindennapokban: félvezetõk, minden amiben manapság tranzisztor van, tehát az összes elektronika.

És nevetni fogsz, még az elektromosságnál is. A konnektorban a dugó felületén az oxidréteg ellenállása nagyobb potenciálfalat képez, mint amennyi az elektronok energiája, mégis megindul az áram. A magyarázat az alagúteffektus, ami egy determinisztikus világban nem lehetséges.

Newton szerint a gravitáció azonnal hat, nincs terjedési sebessége. Ha a gravitáció maga a tér, akkor ez érthetõ.

A gravitáció nagyságrendekkel gyorsabban terjed mint a fény. Egyedül Kopeikin méricskélése alapján állítják a c -vel terjedést, aki fény segítségével próbálta megállapítani a gravitonok sebességét.

De mit gondoltok, ha valaki hang segítségével akarná megmérni a fénysebességet, mekkora érték jönne ki c -re ?????

(300 m/sec)

Bevett módszerek szerint tervezni, összerakni, illeszteni õket valóban nem. Ugyanakkor nem sok ötletünk volna miért és hogyan is mûködnek stimulált emisszió, vagy sávvezetés nélkül és így arról sem, milyen irányba érdemes tovább kutatni. A lézerek ötlete fel sem merül, ha nincs kvantumelmélet.

Kell ezekhez kvantummechanika? nem hiszem.

Félvezetõk, lézerek?

Szerintem még elég keveset tudunk a gravitációról, szóval lehet valami számunkra még ismeretlen fizikai törvény is... pl nemrég fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy pl a fekete lyukak állítólag -mindent- beszívnak: anyagot, sugárzást, téridõt is talán. De akkor a gravitációt miért nem? <#conf> Az is fénysebességgel terjed tudtommal.

egyelõre csak te támadtál.