220
-
bvalek2 #140 Már írtam, két porszem van a semmi közepén, jön a gravitációs hullám, és megmozgatja őket egymáshoz képest. Ez elég szemléletesen bizonyítja, hogy van valami közöttük. A téridő nem segédfogalom, hanem létezik. Szerintem ez bizonyítja, hogy a relativitáselmélet megközelítése vezet jó irányba. -
bvalek2 #139 Volt már ilyen elmélet, a XX. század elején. Einstein is komolyan foglalkozott vele. Csak azóta felfedezték a gyenge és az erős kölcsönhatást, és azokat nem lehet elektromágneses hullámként értelmezni. Pl. az erős kölcsönhatásnál a kvarkoknak színtöltése van, és színtöltés-mező van körülöttük. És ennek a mezőnek is van színtöltése (a gluonoknak, amik a közvetítőrészecskék). Az elektromágneses mezőt egy pozitív vagy negatív töltés gerjeszti, de a mező maga semleges (a virtuális fotonoknak amik alkotják, nincs töltése). És vannak még olyan összetett szimmetriatulajdonságai ezeknek a kölcsönhatásoknak, amiket az elektromágneses hullámok nem tudnak, túl egyszerű szerkezetűek. -
toto66 #138 És tegyük fel nem az anyag hozza létre a gravitációt (ezért nem is létezhet a klaszikus relativitás elméletben) hanem a gravitáció az anyagot, ugyanis azt tudjuk a gravitáció hat az elektromágneses hullámokra.
A tér idő görbület marhaságá válna...
Egyből lenne magyarázat többek között a feketelyukakra...
A nüonok lelassult bomlására is (ez lenne a bizonyíték az idő lassulására).
Ugyan is ha egy hullám halad a térben az álló szemlélőhöz képest megváltozik a frekvenciája... Így úgy tünhet mintha másképp telne az idő a nagysebességű anyag esetében... -
toto66 #137 Szerintem, az anyag nem más mint elektromágneses hullám...
Az anyag és energia ekvivalenciát már bizonyították...
Az elektromágneses hullámok bizonyos esetben energiaként értelmezhetőek...
Tehát adja magát a feltételezésem...
Ezért képes anyagi részecske önmagával interferrálni... -
bvalek2 #136 Bocsánat, keverem a szavakat. Mondok inkább valamit, ami fizikaórákról ismerős. A gravitációs erő egy kényszererő. -
toto66 #135 Én mindig azt írom, hogy szerintem, és aki nem ezt teszi az a bölcsek kövét birtokolja? -
toto66 #134 Erről Hofi jut eszembe: "azt mondták semmi nem volt, de már az is múlik" (Csernobilról mondta) -
toto66 #133 " gravitáció is fénysebességgel terjed."
Ami nincs...
-
bvalek2 #132 Már Newton idejében is támadták a távolhatás feltételezését, akkor még csak filozófiai okokból. Azóta kiderült, hogy minden kölcsönhatás véges sebességgel terjed, és ez sosem több, mint a fénysebesség.
A gravitáció nem a tér, gravitáció a relativitáselmélet szerint egyszerűen nincs. Az égitestek miatt a téridő hepehupás, és ez miatt pl. az űrszondák azért haladnak görbült pályán, mert ezen az egyenletlen "felületen" haladnak. -
bvalek2 #131 Ha a gravitáció (illetve a változások a téridő szerkezetében) nem fénysebességgel terjednének, akkor a relativitáselméleti képlet és a megfigyelés nem egyezne a PSR B1913 + 16 pulzárok esetében. A kiszámolt és a mért energiavesztesége a kettős rendszernek egész jól egyezik, és az einsteini képletben azzal számolnak, hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel távolodnak a forrástól. Ezért a felfedezésért 1993-ban Nobel díjat adtak.
Tehát megnyugodhat mindenki, a gravitáció is fénysebességgel terjed. -
bvalek2 #130 A fekete-lyuk nem szív. Csak egy olyan mély gödör a téridőben, ahonnan egy ponton túl a fény sem tud kimászni. A relativitáselmélet lényege, hogy gravitáció nincs. Azért haladnak görbült pályán a testek, mert a "terep" (a téridő) nem egyenletes. -
bvalek2 #129 Oké, megígérem előbb elolvasom rendesen, és utána alkotok véleményt. -
bvalek2 #128 Ahol a kvantummechanika szerepet játszik a mindennapokban: félvezetők, minden amiben manapság tranzisztor van, tehát az összes elektronika.
És nevetni fogsz, még az elektromosságnál is. A konnektorban a dugó felületén az oxidréteg ellenállása nagyobb potenciálfalat képez, mint amennyi az elektronok energiája, mégis megindul az áram. A magyarázat az alagúteffektus, ami egy determinisztikus világban nem lehetséges. -
Epikurosz #127 Newton szerint a gravitáció azonnal hat, nincs terjedési sebessége. Ha a gravitáció maga a tér, akkor ez érthető. -
#126
A gravitáció nagyságrendekkel gyorsabban terjed mint a fény. Egyedül Kopeikin méricskélése alapján állítják a c -vel terjedést, aki fény segítségével próbálta megállapítani a gravitonok sebességét.
De mit gondoltok, ha valaki hang segítségével akarná megmérni a fénysebességet, mekkora érték jönne ki c -re ?????
[fliph](300 m/sec)[/fliph] -
snakekiller #125 Bevett módszerek szerint tervezni, összerakni, illeszteni őket valóban nem. Ugyanakkor nem sok ötletünk volna miért és hogyan is működnek stimulált emisszió, vagy sávvezetés nélkül és így arról sem, milyen irányba érdemes tovább kutatni. A lézerek ötlete fel sem merül, ha nincs kvantumelmélet. -
Epikurosz #124 Kell ezekhez kvantummechanika? nem hiszem. -
snakekiller #123 Félvezetők, lézerek? -
Sionnach #122 Szerintem még elég keveset tudunk a gravitációról, szóval lehet valami számunkra még ismeretlen fizikai törvény is... pl nemrég fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy pl a fekete lyukak állítólag -mindent- beszívnak: anyagot, sugárzást, téridőt is talán. De akkor a gravitációt miért nem? 
Az is fénysebességgel terjed tudtommal.
-
Epikurosz #121 egyelőre csak te támadtál. -
mclevi #120 tamadnak a foldonkivuliek 
-
szvini #119 valami nem ugy megy ahogy anagykönyvben megvan irva, egyből rendellenesség :D:DD:D -
ge3lan #118 Félreértesz, ha arra célzol, hogy szerintem rossz a kvantummechanika, ilyet nem mondtam.
Itt arról van szó, hogy értelmezhető egy determinisztikus világban is.
A könyv sokkal inkább az elnagyolt, leegyszerűsített, kását forrón evős filozofálás ellen szól. Ha van időd nézz bele újra, de ne a rizsa résszel vesződj.
-
#117
Lottószelvény :) -
Epikurosz #116 "Kvantummechanikára alapuló technikai eszközökkel tele a lakás."
Nocsak. Melyek ezek? A villanyvilágítás? -
bvalek2 #115 Nem eszik olyan forrón a kását. Régesrég eldöntött tények ezek, pl: Határozatlansági reláció
Kvantummechanikára alapuló technikai eszközökkel tele a lakás. Ez még csak nem is olyan elvont dolog, mit a relativitáselmélet. Nem lenne mivel hozzászólnod ezen a fórumon, ha a világ determinisztikus lenne.
A második linket egyszer már átlapoztam, de nem sikerült éber állapotban 2-nél több oldalt elolvasni egyszerre. A tudományfilozófusok igazán kereshetnének maguknak egy valódi feladatot az életben. -
ge3lan #114 Azért ez nem ilyen egyszerű link link -
bvalek2 #113 Van rá bizonyíték, hogy a világ nem determinisztikus: Kvantummechanika -
ge3lan #112 Nincs bizonyíték arra, hogy determinisztikus a világ és az ellenkezőjére sincs. -
ge3lan #111 Hát igen, tényleg gányolás ami megy. -
#110
[IMG]http://images.netbag.hu/20080303/15444023828.jpeg
én rájöttem :D -
bvalek2 #109 Egyáltalán nem erről van szó.
A determinisztikusság azt jelenti, hogy egy időpontban a világ teljes ismeretéből megjósolható tetszőleges későbbi állapota. Ez a relativitáselmélet nyelvén azt jelentené, hogy azonos koordinátaidejű hiperfelületet metsző világvonalak metszéspontjainak ismeretében a világvonalak tetszőleges későbbi szakasza megrajzolható.
A négydimenziós és nem-determinisztikus világ azt jelenti, hogy ez nem lehetséges. Ha ismerni akarod a világvonalat tejles hosszában, akkor végig kell menned rajta. Tehát csak az biztos, ami megtöntént, nincs semmi determinizmus.
Ettől még a tárgyak ott vannak a jövőben is, csak jelenlegi állapotuk teljes ismeretéből nem lehet biztosan tudni, hogy hol. Ennyi. -
toto66 #108 Vak hit, úgy hívják determinisztikus világkép...
Ha valami már ott lenne ahol majd csak később akkor 100%-ban megjósolható lenne, hogy oda fog kerülni, de nem az... -
bvalek2 #107 De előtte utánanézett dolgoknak, nem gondolod? Pl. tanult fizikát, ismerte a régi elméletet, ami helyett újat akart gyártani 
-
Epikurosz #106 Hopp! Akkor lennie kellene egy harmadiknak is, az abszolútnak, hogy legyen mihez viszoníccs, nem? -
toto66 #105 "Ez nem "szerintem" kérdése."
Nos soha senki nem is ismerte volna fel a relativitáselméletet ha így gondolkodik, hiszen senkitől nem tanulhatta...
Csak azt állíthatta, hogy szerintem...
-
bvalek2 #104 Vááááá, nem éri el lassabban, már ott van, 4 dimenziós, idővonal, nem pötty, atyaúristen, megőrülök 
olvasni olvasni olvasni
-
toto66 #103 "Ki mondta, hogy más ideje van?
Másként telik - ez nem ugyanaz. "
Ha lassaban telik akkor ugyan azt az időt később éri el, igaz?
Akkor most olvasd el 91 hozzászólást amiben leírom mi az ellentmondás! -
bvalek2 #102 Ilyenkor halnak meg az értelmes beszélgetések...
Ez nem "szerintem" kérdése. Nézz utána, tanulj róla. A kérdéseidre mind van válasz. -
toto66 #101 Szerintem érzékcsalódás, és nagy tévedés az ezzel foglalkozó elméletek és igazolásuk (ezek az igazolások még több kérdést vetetttek fel mint amit igazoltak).
Azonkívül nagyon bizonytalan sok dolog mérése is, gondoljunk arra hogy ezek a dolgok vagy nagyon kicsik, vagy nagyon nagyok és nem vagyok arról meggyőződve, hogy bizonyos léptékekben mekkora a tévedési lehetőség...