Ismeretlen erõ hat az ûrszondákra
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Itt arról van szó, hogy értelmezhetõ egy determinisztikus világban is.
A könyv sokkal inkább az elnagyolt, leegyszerûsített, kását forrón evõs filozofálás ellen szól. Ha van idõd nézz bele újra, de ne a rizsa résszel veszõdj.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
Nocsak. Melyek ezek? A villanyvilágítás?
Kara kánként folytatom tanításom.
Kvantummechanikára alapuló technikai eszközökkel tele a lakás. Ez még csak nem is olyan elvont dolog, mit a relativitáselmélet. Nem lenne mivel hozzászólnod ezen a fórumon, ha a világ determinisztikus lenne.
A második linket egyszer már átlapoztam, de nem sikerült éber állapotban 2-nél több oldalt elolvasni egyszerre. A tudományfilozófusok igazán kereshetnének maguknak egy valódi feladatot az életben.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
én rájöttem 😄
A determinisztikusság azt jelenti, hogy egy idõpontban a világ teljes ismeretébõl megjósolható tetszõleges késõbbi állapota. Ez a relativitáselmélet nyelvén azt jelentené, hogy azonos koordinátaidejû hiperfelületet metszõ világvonalak metszéspontjainak ismeretében a világvonalak tetszõleges késõbbi szakasza megrajzolható.
A négydimenziós és nem-determinisztikus világ azt jelenti, hogy ez nem lehetséges. Ha ismerni akarod a világvonalat tejles hosszában, akkor végig kell menned rajta. Tehát csak az biztos, ami megtöntént, nincs semmi determinizmus.
Ettõl még a tárgyak ott vannak a jövõben is, csak jelenlegi állapotuk teljes ismeretébõl nem lehet biztosan tudni, hogy hol. Ennyi.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Ha valami már ott lenne ahol majd csak késõbb akkor 100%-ban megjósolható lenne, hogy oda fog kerülni, de nem az...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Kara kánként folytatom tanításom.
Nos soha senki nem is ismerte volna fel a relativitáselméletet ha így gondolkodik, hiszen senkitõl nem tanulhatta...
Csak azt állíthatta, hogy szerintem...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
olvasni olvasni olvasni <#ejnye1>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Másként telik - ez nem ugyanaz. "
Ha lassaban telik akkor ugyan azt az idõt késõbb éri el, igaz?
Akkor most olvasd el 91 hozzászólást amiben leírom mi az ellentmondás!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Ez nem "szerintem" kérdése. Nézz utána, tanulj róla. A kérdéseidre mind van válasz.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Azonkívül nagyon bizonytalan sok dolog mérése is, gondoljunk arra hogy ezek a dolgok vagy nagyon kicsik, vagy nagyon nagyok és nem vagyok arról meggyõzõdve, hogy bizonyos léptékekben mekkora a tévedési lehetõség...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Mert amikor gravitációs hullámok haladnak át a világûrön, és van két porszem a semmi közepén, akkor ahogy elérik õket a hulllámok, periodikusan közelednek egymáshoz, és távolodnak. Kérdem én, mi a búbánat mozgatja õket a semmi közepén???
Meg kell bolondulni...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Másként telik - ez nem ugyanaz.
Kara kánként folytatom tanításom.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Ugyanis minden tárgy (atom elektron is) ideje lineárisan független lehetne, tehát más más dimenziót alkothatna...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Ne csak Higgy!
Okos emberekre érdemes halgatni, de néha tévednek, mert emberek...
Nem az egész tévedés csak egy része...
Vagy rosszul értelmezett...
De ha valamiben ellentmondás van akkor abban hiba is van...
Tehát vagy egy idõ van és nincs ilyen hogy saját idõ, vagy egyáltalán nincs ilyen hogy idõ...
Ha meg csak fogalom, akkor mirõl beszélünk?
Szerintem!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Pl. az elektron valójában nem egy 3 dimenzióban mozgó pötty, hanem egy 4 dimenzióban mozdulatlan vonal.
A tárgyak 3 dimenziós megjelenése, a 4 dimenziós valójuknak egy metszete. Az állandó koordinátaidejû pontjaik halmaza.
Most megveregem a vállamat, ez nagyon szépen fogalmaztam meg <#idiota>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Ha lassaban telik az idõ, akkor lemarad ugye?
Ha be akar érni akkor van olyan amikor gyorsabban telik...
No de az egyenlõtlenségbõl következik, hogy nincs ilyen szakasz, mert egyenlõ, vagy nagyobb a sebessége...
Ahhoz, hogy gyorsabb legyen az idõ a földinél annál lassaban kellene haladnia...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Mert?
Ha lelaasul, akkor visszajön a mi idõnkbe.
Tér és idõ gumírozottak, ezt már tisztáztuk, ezen kár rugózni.
Kara kánként folytatom tanításom.
Miért?
Mert ha a sebességgel fordítottan arányos (egyébként bármilyen arányba is állna)az idõ sebessége akkor belátható az hogy minden sebességhez tartozik egy idõ sebesség is, tehát ha gyorsabban forog valami a föld körûl akkor lassaban telik az idõ, de ha a föld forgásával megegyezõen akkor azonosan. Ebbõl következik: Ha a test sebessége>= föld kerületi sebbeség akkor az eltelt idõ(tárgy esetében)>=eltelt idõ (föld)
Ha elõsször felgyorsítunk egy tárgyat, majd lelassítunk akkor ezek szerint a tárgy nem lehetne velünk egy idõben, ami az egyenlõtlenségbõl következik, mivel a tárgy ideje lassabban telik amikor gyorsabban halad, viszont soha sem telik gyorsabban...
A másik ha a föld körül keringõ tárgynak lassaban telik az ideje akkor ha együtthaladása a földel gyorsulással lehetséges csak, a gyorsuláshoz pedig energia kell! Honnan nyerné a tárgy ezt a plusz energiát, (vagy a keringésének ez miatt lassulnia kellene)?
Tehát ha más definiciója van az idõnek csak akkor lehetne igaz a sebességfüggõ idõ...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Kara kánként folytatom tanításom.
A szótári definíciót kidobhatjuk a kukába amióta ismerjük a gravitációs sugárzást. A segédfogalmakban nem terjednek hullámok <#zavart2>
Ez idõre és térre egyaránt, együtt vonatkozik.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Szóval most már a NASA-s mérnököknek fel kell kötniük a gatyát, mert ha picit is tévednek, vagy nem vesznek figyelembe eddig elhanyagolhatónak vélt dolgokat, ma már a mûszerek kimutatják azokat az elhanyagolható számítási pontatlanságokat.
<#circling>
A kérdés az, hogy ezek közül mit vettek figyelembe? sajnos nem tudom megnyitni az eredeti cikket, ezért nem tudok ehhez hozzászólni. Talán majd otthonról menni fog.
A Naprendszer gravitációja sem egyenletes, hiszen bolygók keringenek a Nap körül, és azok egyenként szintén vonzzák a szondákat. Azt a hatást állítólag figyelembe vették.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Nem biztos hogy valami nagyon új van a dolog mögött, pont azon spekulálok, hogy egyszerûen annyira pontossá váltak a mérések, hogy kell a relativitáselmélet hozzájuk. einsteini képlettel egyébként tényleg lassul a szonda, mert azzal a képlettel kicsit nagyobb gravitáció jön ki.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Szoval én elméletem a következõ.
Régebben olvastam hogy a földnek nem mindnehol egyenlõ a gravitációja. Mi van ha ez igaz a naprendszerre is?
http://bexter.hu Szép Fényeket!
SG-s Tudományos Diploma rulez! <#circling>
Lõjünk verébre halálsugárral tipikus esete.
Azért megy gyorsabban a mûhold, mert a napszél hátulról megfújta! <#banplz>
Másrészt a valóság olyan amilyen, nemlineáris a gravitáció, ha tetszik, ha nem. És ha valóságos eredményt akarok, akkor a közelítést magasabbrendû tagok bevonásával pontosítani kell, ami már ugyanaz a probléma, vagy még rosszabb. Ilyenkor jobb lenne egy letisztult elmélet, áttekinthetõ, fizikailag indokolható lépésekkel, nem egy gányolás. Mert ennyi erõbõl geocentrikus naprendszermodellel is számolhatnának, az ûrszonda pályáját abban is meg lehet jósolni, csak 15 millió epiciklus kell hozzá...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
A fizika sokat fejlõdött a XX. században, szerintem az ált. rel.-nek már rég alaptantárgynak kellene lennie. Persze lehet hogy csak elfogult vagyok.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Szóval csak korrekciókkal vesznek figyelembe minden ilyesmit.
ez egy akkora baromság, hogy ihaj.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
"ez szégyen.milyen fizikus az aki egy ilyen volumenü "tételt" nem ismer behatóan.(?)"
Válasz 'bvalek2' üzenetére (#60)