266
-
toto66 #226 "Vagy nézz Spektrumo-t, National Geographic Channel-t, ill. Discovery-t. "
Tudod te mennyi szemét jön le ezeken a csatornákon is...
Ami nem az, jó esetben 20%....
Más, a 10%-ról:
Hát az agy kihasználtságát lehet növelni (pl.: tanulással, élj vele te is!)
Aki nem gondolkozik, nem tanul annak bizony még az átlagnál is kevesebb...
Ha tanulsz akkor nem fogod beszopni a médiában látható maszlagot, illetve ki tudod szűrni a tényleges információt... -
USAMEN POWER #225 Igen 2008 at írunk de nem mindegy ? A példa lényege nem az idő volt hanem mit tett volna a gép. (homloklebeny műtét)> Az agy térfogatának 10 % kihasználtságát igen lehetne növelni, de az hatalmas tanulással járna és pl egy 70 évig élő embernek (ez az átlag) nem éri meg. Persze az agy edzése az fontos ! De a 100 % ot az sejt és idegelhalás miatt nem biztos hogy el lehet érni. Erre is van pl. Egy lányt csecsemőkora óta tartottak 12 évig egy szobában csak ételt italt vittek neki, de senki se beszélt hozzá. 12 év után rátaláltak a lányra a szűlőket elítélték, és a lányt tanítani kezdték. Elsősorban beszélni. De az emberke aki értelmileg fogyatékos embereket tanít beszélni nem tudta teljes mértékben megtanítani a lányt beszélni ezért: mivelhogy a lányt még csak nem is tanították beszélni, és mivel AZ AGY A FÖLÖSLEGESNEK ÍTÉLT RÉSZEITŐL IGYEKSZIK MEGSZABADULNI ezért lehetetlen neki megtanítani a nyelvet mert a beszédért felelős idegek és sejtek már elhalltak nála. Szóval ez a helyzet ezért kell az agyat edzeni tanulással (sokat jelent a nyelvtanulás). A példámat nem kitaláltam megtörtént !!! -
Epikurosz #224 Pontosabban: homloklebenyműtét
Azért írta neked ezt kukacos, emrt ha ilyenen átestél, akkor tényleg csökkent az agytérfogatod kihasználtsági aránya. -
Epikurosz #223 A lobotómia az agy egy részének eltávolítása agysebészeti eljárással.
Egyéb kérdés? -
Epikurosz #222 "Nem vagyok se 14 éves, se hülye"
> Az írásaid színvonala 14 éves kamaszéra emlékeztet.
"ezek a személyes véleményeim összessége arról hogy a gépek sose lesznek okosabbak az embernél."
> Jól írtad, személyes véleményed. Vagy igaz lesz, vagy nem.
"pl. Egy egyszerű pl. a II ik világháború közben egy adott helyzet megoldására (mondjuk egy ellenséges katonai bázis elfoglalásánál) tudott volna stratégiát kidolgozni egy gép?"
> 2008-at írunk.
"Egy gépet be lehet programozni egy adott feladat megoldására ettől függetlenül nem biztos hogy gondolkozik. "
> Így van. A cél „gondolkodó“ gépek kifejlesztése, kis lépésekben.
"Nem hallottál olyan emberekről akik emberfeletti dolgokra képesek ?? Videók és képek is igazolják."
> Hallottam ilyenekről, de kamu. Nem igazolják őket sem képek, sem videók. Olyan van, hogy orosz súlyemelő 400 kilót felemel, az számomra tényleg „emberfeletti“, mert én ilyent gyakorlattal sem tudnék megcsinálni, de NEM SÉRTI MEG A FIZIKA törvényeit. Teccik értegetni? -
USAMEN POWER #221 Persze persze de akkor valószínü hogy téged is ! Az hogy a legtöbb embernek halvány fogalma nincs arról amiket ide leírtam az azért van mert valószínü hogy nem hallott ilyenekről. Én se hallottam arról a szóról amit "kukacos" említett, hogy (lobotómia). De nem mondom rá azt hogy hülye csak azért mert nem hallottam erről a szóról. Valószinü hogy van értelme, mint ahogy annak is amit én leírtam.
Csak senki se hallott róla. De ezen lehetne segíteni. Erre is van példám: A tudósok többségére ha előjön valami új dologgal egyből azt mondják rá hogy hülye és keresik az ellenérveket. Én nem vagyok tudós, nem is leszek csak e dolog kapcsán tudok egyet s mást. (De persze egyszerűbb az állítások kitalálójára azt mondani hogy hülye, minthogy a dolgok után nézni. [ez mindenkinek szól] ) -
Epikurosz #220 Kedves!
Abban már biztos vagyok, hogy 2030-ra téged az MI le fog győzni. :-) -
USAMEN POWER #219 Nem hallottál olyan emberekről akik emberfeletti dolgokra képesek ?? Videók és képek is igazolják. Ez nem a világ összes emberére igaz ! Már leírtam hogy szerintem ezek az emberek mér LEHETNEK okosabbak nálunk, de szerintem gondolj amit akarsz. Inkább HA érdekell nézzél utána ilyen emberekről szóló cikkeknek. Vagy nézz Spektrumo-t, National Geographic Channel-t, ill. Discovery-t. -
USAMEN POWER #218 Nem vagyok se 14 éves, se hülye ezek a személyes véleményeim összessége arról hogy a gépek sose lesznek okosabbak az embernél. pl. Egy egyszerű pl. a II ik világháború közben egy adott helyzet megoldására (mondjuk egy ellenséges katonai bázis elfoglalásánál) tudott volna stratégiát kidolgozni egy gép ? És a stratégia megvalósítása közben hoppá körbevett az ellenség ki kéne jutni ehez új stratégia kell hogy élve kijuss. Mit tenne egy gép ? Valószínü hogy egy pisztollyal belerohant volna a golyók záporába gondolkodás helyett. Egy gépet be lehet programozni egy adott feladat megoldására > ettől függetlenül nem biztos hogy gondolkozik. Csak az a helyzet hogy én nézek a tv- ben tudományos adókat, vagy épp tudományos cikkeket vagy könyveket olvasok. És aki ilyen dolgokról nem hallot vagy, nem olvasott meg is értem hogy azt mondja a másikra hogy hülye. Persze meglehet hogy nem minden megállapításom helyes. De szerintem a véleményeim után mindenki gondoljon és higgyen erről a dologról amit akar. De szerinted egy robot tudott volna véleményt kidolgozni (gondolkodni) erre amit ide leírtál ?? -
toto66 #217 Az ember bölcsességét, csak a tudatlansága szárnyalja túl (most az erős koncentációm segítségével és nem a billenytűzettel gépeltem C:) -
Epikurosz #216 Amikor valahová bemész, pld. egy fórumba, olvasd el a kapcsolódó fórumokat is, az elejétől a végéig. Ne oszd mindjárt az észt, sokkal jobb. -
kukacos #215 Minden, amit "tudományos tényedről" tudni kell, röviden itt van összefoglalva:
http://www.snopes.com/science/stats/10percent.asp
Ahogy ott is megállapítják, ez a címeres ökörség valószínűleg azokra érvényes csak, akik ismételgetik. Szöveged alapján vagy te is valami komoly lobotómián estél át, vagy csak egyszerűen < 14 éves vagy. -
USAMEN POWER #214 De itt vannak a leg alapvetőbbek. Pl az embri agy még mit végezhet el a tudtunkon kívül amit nem mi irányítunk ? A bélrendszer működését mi irányítja vagy a több milliárd sejt működését egyszerre ? A jóisten ? Nem ! Az agyunk ! És ezen folyamatok zajlása közben a szemünkből áramló több milliárd képet is feldolgozza az agy, és elemzi: ezek alapján cselekszünk és tesszük amit teszünk. Eközben még arra gondolunk hogy pl mi lesz a vacsora, vagy mit csinálok holnap,. Ja és közben még megy a Tv és az onnan jövő információt is feldolgozzuk, agyunk kisseb megterhelése nélkül. És még lehetne fokozni, amég egy gép már rég feladta volna. Vagy ott vannak az érzések ezen folyamatok zajlása közben amit feljebb leírtam, még érezzük azt is hogy hideg vagy meleg van, jaj viszket vmi meg kell vakarni XDD, és még a hangokat is érzékeljük, feldolgozzuk: (jaj szólítottak odanézek h ki az és válaszolok). És egy gép érezhet szerelmet ?? Persze amit a nagy tudósok megállapítanak ahoz szerintem még kell pár 100 év.
De nem rossz dolog. Mer pl a az agykapacitás 10 % át növelni szinte lehetetlen, mivel a "nem használt agysejtekhez vezető idegek még fiatal korban elhalnak".(ez is valos tény nem kitaláltam) És ezt lehetne pár értelmes chippel korigálni. De az a megállapítás hogy Okosabbak lesznek a gépek mint az emberek az egyelőre nagy helytelenség mondani, mivelhogy a gépeket kik programozzák be ? Saját maguk ? Nem az emberek ! Nagyjából ennyi. [hú de sokat írtam]
-
USAMEN POWER #213 10 % al kapcsolatos megállapításom az bizonyított tény. Talán te is annak a híve vagy hogy az emberi agynál okosabb lehet egy gép? -
Epikurosz #212 Te ezeket a hülyeségeket kitalálod, szülöd, vagy másolod valahonnan? Szerintem az utóbbi. -
USAMEN POWER #211 Csak nézd azt hogy az emberi agy egy csúcsmodern számítógépnél több 100 e szer többet tud 10 % on. 10 % on szerintem pl. egy számítógép használhatatlan.
Egyes emberek erős koncentrálással emberfeletti dolgokra képesek pl. egy tárgy elmozdítása. Egy gép mikor fog neked erős koncentrálással elmozdítani valamit ??? -
USAMEN POWER #210 Nem repül hanem lebeg. 
sorry
-
USAMEN POWER #209 Vannak hiteles felvételek arról hogy egy ember repül valami magánkívüli állapotban és irányítja magát, vagy pl. Natasha Demkina a röntgenszemű lány, és még sok ember tudott a történelemben emberfeletti dolgokat csinálni. Ez szerintem azzal magyarázható hogy ezek az emberek a 10 % nál többet tudtak kihozni az agyukból. Szóval mire lennénk mi képesek ha legalább egy kicsivel többet ki tudnánk hozni az agyunkból. -
USAMEN POWER #208 Bocsika az emberi agy kb. 10 % a van kihasználva.(Tudományos tény) Szerintem azt kellene elérni hogy ez a szám növekedhessen és nem chipek beültetésével okosítani az embereket. A gépek közel se voltak és szerintem még kb 100 évig nem is lesznek olyan okosak mint egy szerves agy. Virtuális világnak pl. sose lesz olyan vagy szebb a grafikája mint amít a szerves agyunk segítségével látunk magunk elött. Pl egy gép több milliószor kevesebb képet tud feldolgozni 1 mp alatt egyszerre mint egy szerves agy. A szerves agy tudását nem abból kell megítélni hogy te pl feledékeny vagy. Az személyes hülyeség. De lássuk mekkora a max winchester memoria amit feltaláltak ? 1000 GB kb. az emberi agy memoriája ennek több milliószorosa és ha te azt állítod hogy az emberi agynál okosabb egy gép akkor te hülye vagy. -
#207
Azt elfelejtettem mondani, hogy a tulajdonsagok alapjan keresgelos portal elegge lehuzos, nalam nem valt be, ugyhogy csak ovatosan. -
#206
En meg a talalkozonk elott kb. egy evvel beszelgettem vele es emlitettem neki, hogy nalunk az egyetemen tarthatna errol eloadast. Na akkor bukott elo a nyelvismeret (angol) hianya. Tapintatosan meg is jegyeztem neki, hogy enelkul bizony meg van kotve a keze. Hiaba beszel mondjuk nemetul, kuztudottan nem ez a tudomany vilagnyelve es ezert a projektert nem fog egy diak vagy kutato sem megtanulni egy nyelvet.
Ami a gyakorlati reszet illeti, en nehany honapon belul odaerek a projektemmel, hogy implementalnom kell ezt is, akkor mar en is tobbet fogok tudni mondani a gyakorlati tapasztalatokrol es mindenkeppen fogok csinalni osszehasonlitasokat mas algoritmusokkal is. -
Epikurosz #205 Kösz a linkeket, megnézem őket.
Különben, egy picit meghökkentő felfedezést tettem: annyi linkem van a könyvjelzők között, de egy félig-meddiget leszámítva egy sem volt társkeresős. -
kukacos #204 Ja, ha a pontjai száma ugyanaz, akkor teljesen oké :) Csak hát a valóságban általában épp ez nő exponenciálisan...
Egyébként az említett probléma nemcsak az oktatás általános színvonalán múlik, hanem a tudás is egyre inkább szétaprózódik. Nehéz egyszerre két dologhoz jól érteni, a multidiszciplináris területeken ritka az érdekes publikáció. Sajnos ma már egy kutató sokszor közel 30 éves, amikor végre szakembernek mondhatja magát egy területen, és ez az idő csak egyre nő.
"az algoritmus tul jo ahhoz, hogy elso latasra hiheto legyen mondjuk annak a kutatoi retegnek akik ezekben a dolgokban otthonosan mozognak. Mert ugye rogton ugy kezdodik az egesz, hogy ez az algoritmus ugy mukodik, hogy amit eddig tanultunk optimalizalasrol az majdhogynem szar."
Hát a "túl jó" dologról továbbra sem vagyok meggyőződve, de már nem akarok róla beszélni :) Egyébként ezt könnyű lenne elkerülni, ha megtanulná a kutatók nyelvét, ami főleg az irodalom ismeretét jelentené. Például egy ilyen beszélgetésnél két mondatból meg tudná értetni, miben más az ő eljárása, ha más, ismert eljárásokhoz hasonlítja. Amikor én tudományos témáról beszélgetek mondjuk egy konferencián, pl. csak annyit mondok, hogy "a modell integrációja úgy megy, mint a Dynában", akkor azonnal tudják, miről van szó. A saját eljárása lényegét és fontosságát is jobban megértené. Nem olyan nagy dologról van szó, csak rendeljen meg pár modern könyvet az optimalizációról és olvassa végig. Mert ez így először olyan "zseniális magyar feltalálós" esetnek tűnt, ahol hazánkfia felfedez valamit és megpróbálja nagyszerűnek eladni úgy, hogy sose egy kapcsolt tudományos eredménytől nem hallott, nyelvet nem beszél, életében ki sem tette a lábát az országból. Aztán amikor az orra alá dörgölik, hogy a világ már rég messze elment mellette, akkor megsértődik és Trianont emleget. Kicsit nemzeti karakter, kicsit kádári örökség nálunk ez a sértődéses, bezárkózó, individualista hozzáállás, pedig a nyugati világ tudományos élete elképesztő nyitott, intenzív kommunikációban áll egymással, ahol egy kutató ritkán marad évekig ugyanabban az országban, nemhogy intézetben. Alaposan ismerni kell, mit csináltak mások, mert különben kiröhögnek, a tudomány közös vállalkozás, az elefántcsonttornyok ideje lejárt.
Szerencsére az ürge hup-os hozzászólásaiból nekem inkább az jön le, hogy nem ez az eset: inkább műkedvelő, aki persze lelkesedik azért, amit csinált, de nem gondolja, hogy övé a világ, csak az még nem tud róla. Inkább bütykölni szereti, mint gondolkodni róla, pedig az sem árt néha... -
#203
Hat ez egy szomoru tortenet. En azert azt mondom, hogy tegyel egy probat. Nem muszaj befizetned a regisztraciohoz es uzenetet is tudsz kuldeni-fogadni, ha a masik felnek van elofizetese. Maga az oldal muszaki hattere is turheto, eleg jo keresesoje van es minden alkalommal mikor bejelentkezel felkerulsz a keresesi listak elejere. -
Epikurosz #202 > 15 éve, lesz az 17 is. -
Epikurosz #201 kb. 15 éve majdnem elvettem egy kínai csajt Hainan szigetéről, aki meg akart onnan lépni.
Egy kínai , makaói, srác hozott ösze vele, és végül aszem 2000 dollárban állapodtunk meg.
Találkoztam a csajjal itt Pesten, és kiderült, hogy riporternő, de Tienanmen után le akar lépni onnan.
Kérdeztem: mit csinálna itt nyugaton, mert angolul sem tudott (a sréc tolmácsolt).
Táncolna, festen stb. (Jó alakja volt).
Mondom neki, mi van, ha utána nem akarok elválni? azt nem lehet, mert a szülei nem fogadnának el.
Na, szóval, a második találka nem történt meg, mert a makaói srác, akivel kaszinóban találkoztunk, oda hívott, pedig én nem szoktam kasinózni, egyszer csak eltűnt még nyugatabbra.
A csajjal meg nem cseréltünk névjegyet, így megszakadt a kapcsolat. -
#200
Ja es az maradt le, hogy egyebkent az osszeshez kell definialni a teljes vilagegyetemet es mindent ami abba beletartozik. csillagoktol a bolygokig, naprendszertol a jegesmedve kohogesig mindent. -
#199
> Élt egy kínai akinek volt egy fia és egy szamara.
Egyszeru algoritmus, definialod a letezest+birtoklast es a birtoklas ket targyat.
> A szamár (a kínai minden vagyona) elveszett.
Egyszeru algoritmus, a letezest megvonod a szamarra iranyuloan, vagy definialod az elvesztes fogalmat.
> A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
Osszetett algoritmus, definialod a szomszedsag fogalmat, a szomszed es a kinai kozti viszonyt, a szomszedok empatikussagat a kinaival szemben majd minden olyan reszalgoritmust ami ezeket egyenkent alkotja. Tovabba definialhatod a szomszedsag muveltseget is, mert szembetunoen latszik, hogy szeparaltan mikrovilagban elo szomszedokrol van szo akik velhetoen keves igazi nagy szerencsetlenseggel talalkoztak az eletben, mivel egy szamar elveszteseben szinte a vilag (sajat vilaguk) legnagyobb problemajat latjak.
> A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Osszetett algoritmus, definialod a szerencse fogalmat, mely szinten abrazolhato felderitesbol + randomokbol + optimumkeresesbol + tarolasbol es ezek sokasaganak rendszerbe szervezesebol. Tovabba a szerencset negativan befolyasolhatja egy ustokos is ami a Fold fele tart, ezert nem art ha magat az egesz vilagegyetemet is modellezed a szerencse pontos definialasahoz. Erre pedig termeszetesen csak elmeleti lehetoseg letezik, gyakorlati nem, mivel a teljes vilagegyetem pontos modellezesehez minimum annyi reszecskere van szukseged mint amennyi a vilagegyetemben osszesen van. Definialnod kell meg a talalos kerdesek fogalmat is, amelyhez pedig a nepi hagyomanyokat, kulturakat es fokent azt, hogy az ilyen konkret esetekben nem szukseges a kerdesre valaszt varni. ;-)
> Megkerült a szamár.
Egyszeru algoritmus, visszaallitod a letezest+birtoklast, vagy ha az elvesztes megjelolesevel hataroztad meg, akkor torlod.
> A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
Osszetett algoritmus, definialod a lehetseges osszes kedelyallapotot, a szomszedi viszonyok mar fentebb adottak, kombinalod a szomszedsag empatiajat meghatarozo algoritmussal, a szomszedok elszigeteltsegevel, muveltsegevel es kulturajaval.
> A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Ismetelten az elozohoz.
> A fia felült a szamárra és leesett eltörte mindkét lábát.
Osszetett algoritmus, definialod a szamarra valo felulhetoseg, leeshetoseg fogalmat majd meghatarozod a fiu es szamar kozti allapotot (eppen rajta ul, vagy sem). A leeses okozojanak harom lehetseges kozvetlen forrasa lehet, az egyik a fiu, a masik a szamar, a harmadik pedig kivulallo tenyezo, tehat mindharmat definialni kell, ill az utolsohoz ugye szinten kell az egesz vilagegyetem.
> A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
Korabban ezt is targyaltuk.
> A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Ezt is.
> Katonák jöttek a faluba és minden épkézláb fiatal férfit elvittek a háborúba.
Osszetett algoritmus, definialod a vilaggazdasagot, a vezetoket, a hozzaallasukat/muveltseguket/stb, az orszaghataroktol az eroviszonyokig minden civilizaciot erinto informaciot, igy felderitheted, hogy van-e igeny a toborzasra, ill. mekkora es mely telepuleseken vannak meg epkezlab fiuk.
> A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
Egyszeru algoritmus, definialod a hulyeseg fogalmat, ill. batran reciprokat veheted az eddig gyanitott IQ-juknak...
> A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Egye fene, megmondom: egyik sem. Mesterseges intelligencia es algoritmus rendszerek.
-
toto66 #198 Írj egy algoritmust ami a következő történetet helyesen értelmezi!
Élt egy kínai akinek volt egy fia és egy szamara.
A szamár (a kínai minden vagyona) elveszett.
A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Megkerült a szamár.
A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
A fia felült a szamárra és leesett eltörte mindkét lábát.
A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Katonák jöttek a faluba és minden épkézláb fiatal férfit elvittek a háborúba.
A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Ugye az ember számára ez egyszerűen értelmezhető, no de algoritmikusan?
A pszeudo-kódot kiváncsian várom! -
#197
Koszonom, igyekszem. Megfontoltsag nem gond, 4-5 eve keresgelek, megfontolok, eszemre hallgatok es tovabb allok.
-
#196
> Ha csak algoritmikusan gondolkoznánk, nem tudnánk új kérdéseket feltenni, olyanokat amilyenekre nem létezik mintánk, hiszen ha minden lépésünk meghatározott lenne, mégha tanulás útján is akkor is az új felfedezéseket (azért nem a tök egyszerű dolgokra gondolok, de néha még azt sem)nem tudnánk megtenni.
Pedig bizony algoritmusokban gondolkozunk, barmennyire is hihetetlenul hanzik. Pontosabban az osszetett feladatokat - amelyekbol magad is nehanyat kiemeltel - nem algoritmusokkal, hanem algoritmus rendszerekkel dolgozza fel az agy. Ezt a felsobb reteget nevezted Te nem algoritmikusnak es erre mondtam, hogy ez attol meg az.
Az emberi kreativitasra/tanulasra lentebb linkeltem a ZMI-t a meditor oldalarol, ott ezt ragyogoan bizonyitja, hogy miben rejlik (algoritmusokban). Figyeld meg ugyanazon az oldalon a Zorax matamatikai kristaly mukodeset is! Egyszeru mezei algoritmusokat (sin, mod, abs, etc) kapcsolgat ossze veletlenszeruen, raad egy veletlenszamot az inputjara es nem algoritmikusnak tuno fuggvenyek keletkeznek (holott tudjuk, hogy azok, mert algoritmusokkal generaltuk oket). Van ezek kozott mindenfele fuggveny. Nemelyik egeszen szabalyos, nemelyik hullamos, de lehet akar olyan is amelyik szepen kovet mondjuk egy szinusz karakterisztikat es mittomen valahol a kozepen van egy rendkivul eles bevesodes, vagy kiugras, majd koveti szepen tovabb az "eredeti" semat.
-
toto66 #195 Az hogy kialakul az emberben az én általam "elképzelt" gondolkozási mód, nagyon jól megfigyelehtő a gyermeknél, két három éves gyerekenek nem létezik csak jó, vagy rossz bácsi. Nem képesek más szemszögéből látni a dolgokat, ha lerajzolsz három hegyet és egy rókát úgy hogy a hegyekkel egyvonalba legyn, és megkérsz egy gyermeket rajzolja le milyenek látja a róka hegyeket akkor csak saját szemszögéből rajzolja a három hegyet, vagy kérdezd meg van-e testvére azt mondja igen van egy fiú és kérdezd meg annak a fiúnak van-e testvére azt mondja nincs (pesze ha ketten testvérek).
Ez arra utal hogy csak algoritmikusan gondolkoznak, a tapasztalatuk alpján.
Azután serdülő korban, már felismerik hogy egy ember egyszerre lehet jó és rossz, beleélik más ember helyzetébe magukat, ez már a nem algoritmikus gondolkozásra vall (kölcsönösen kizárják egymást az eredmények, illetve nem tapasztalati hanem intuitív megfontolások is vannak) -
toto66 #194 Amúgy sok sikert! Csak vigyázz mert más kultúra, ezért jól nézz ennek utána, ne csak a jó oldalát lásd meg, és utánna dönts! Bár tanácsot nem szabad adni ilyen ügyekben... -
toto66 #193 Én arra gondolok, hogy mint a programozásnál is az alsóbb szintekre ugyan szükség van, de a magasabb szintű nyelvet használjuk, esetleg annélkül hogy foglalkoznánk az alsóbb szintekkel (pl: nincs szükség bit szintjén leprogramozni egy ablakezelőt, ezt már megtette a MS illetve a fordító gondoskodik a megfelelő hívásokról). Tehát a "gondolkodó" algoritmusunknál csak a magasabb nyelvel kell törödni. A számítógép legmagasabb nyelvén sem engedhető meg hogy nem algoritmikus a feladat megoldás, szerintem és ezt magyaráztam eddig ez az egyik legnagyobb akadálya az MI elkészítésének. Ugyanis szerintem a mivel a természetben teljesen tökéletes nem létezik, és nem tervezte senki meg az emberi agy működését, ilyen magas szintű szerveződésnél előfordul, hogy nem algoritmikusan mennek a folyamatok (nem az alacsony szintű, de attól most eltekinthetünk). Tehát egyező bemenő paraméterekre ugyan úgy kijöhet egymásnak ellenkező eredmény is, amely egy algoritmusban nem megengedett (nem lehet olyan utasítás amely nem lenne determinisztikus).
A gondolkodásban lehetséges, hiszen az ember képes arra hogy két eltérő eredményt is igaznak tartson, néha még akkor is amikor azok kizárják egymást.
Ha csak algoritmikusan gondolkoznánk, nem tudnánk új kérdéseket feltenni, olyanokat amilyenekre nem létezik mintánk, hiszen ha minden lépésünk meghatározott lenne, mégha tanulás útján is akkor is az új felfedezéseket (azért nem a tök egyszerű dolgokra gondolok, de néha még azt sem)nem tudnánk megtenni. Márpedig az emberi tudás fejlődik, és sokszor nem csak a tapasztalat útján. Zsenik sokszor olyan összefüggéseket láttak meg amelyet abban a korban tapasztalatból lehetetlen lett volna felismerni. Mindezt azért mert nem a "szokott" módon algoritmikus gondolkozással tették hanem intuitív módon.
Summázva a te elgondolásod egy bizonyos szintig igaz amikor nincs más csak algoritmikus gondolkozás, de ahhoz hogy magasabb szintre emelkedjen ahhoz van szükség az általam "hibásnak" nevezett nem algoritmikus gondolkozásnak, úgy hogy ez a kétféle társul egymással. Kiegészíti egymást... -
#192
Ja, a linkek ha erdekelnek:
http://www.2ofakind.com
http://www.asianeuro.com
Az off pedig nem a rendetlen forumozo muve, hanem a trehany uzemeltetok szegyene, mert a mai napig nem jelzi ki a cikkeknel vagy a fooldalon a privat uzenetet. Legutobb mikor teljesen veletlenul beneztem a forumokra, decemberi es januari uzeneteimre bukkantam ra kb. masfel hete, amiert neman nekem egett a pofamrol a bor, hogy ket regi ismerosnek tobbhonapos kesessel tudtam csak valaszolni. (egyebkent ha az emlekeim nem csalnak amiota az "uj" portal uzemel, en mar szoltam ezert) -
#191
> No, csak azért kérdeztem mert a jelnlegi partnerkereső helyek mind lenyúlások.
Ez igy igaz. es a kinalat is 99% agymosott lusta zombi, a maradek 1%-ba meg csak szokoevenkent futsz bele.
Egyebkent talan tudok erdemben is segiteni mert rengeteg portalt vegigjartam az elmult 4-5 evben es mar van valamelyest kepem arrol, hogy hova nem szabad menni.
> Régen gondolkodtam, hogy csinálok én egy jobbat, amelybe mindenki kitölt CSELES teszteket, majd a gép kiguglizza neki az ideált.
Van ilyen portal mar regota.
> Pedig a boldogság alkotmányos nem egyéni, páros, sőt kollektív jog kellene legyen. De ki törődik már itt alkotmányossággal, jogokkal is.
Egyetertek. Sokmindennek alkotmanyos jognak kellene lenni meg emellett, de miota "civilizacioban" elunk azota erre vannak a legrosszabb kilatasok. A szuk erdekcsoportok altal kizsakmanyolt kozossegben a tulelesert folytatott harc felemszti a legjobb baratsagot es a legoszintebb parkapcsolatot is.
Azert ne keseredjel el, mert teljesen kilatastalan a helyzet. En nem is olyan regen feladtam a nyugati portalokon valo keresest mert az a tapasztalatom, hogy nincsen ra potencialis esely, hogy belathato idon belul talaljak valakit. Gondoltam egy vadat es beregisztraltam egy azsiai tarskeresobe. Hat basszus, eddig az volt a bajom, hogy alig futottam bele olyanba akinek szivesen irnek mert a bemutatkozasa a minimumot se utotte meg, itt meg az volt a baj az elso alkalommal, hogy szegyeltem magamat, hogy hogyan mondjam finoman, hogy targytalan mert tuljelentkezes van. Persze ez nem az adottsagaim miatt, hanem regi szokasomhoz hiven kuldtem tobb levelet - talan tizet is, mert volt valasztek boven - aztan gondoltam, hogy ha szerencsem van talan kapok a 10-bol egyre valaszt. Hat majdnem mindenki visszairt es tobb mint a fele akart is valamit. Na azota ott keresgelek.
Egyebkent a legnagyobb baj az a koltozes, de mondhatnam ugy is, hogy a tavolsag, az emigracio es ugye a penz. A tobbi az majdhogynem megy siman. Konkretan most kinai lanyokra gondolok. Egy teljesen mas kultura, tisztelettudoak, felelossegteljesek (a terveikbol, vagyaikbol, erdeklodesukbol ez kiderul). Emellett illedelmesek, szorgalmasak es elvarjak a kolcsonos odaadast. Nagy tobbsegeben ez a tapasztalatom veluk. Ugyhogy most gyujtom a lovet aztan ha valami akad horogra elmegyek erte. -
#190
> Az embernél is hasonlóan van, az alacsony szinteken biztos hogy algoritmusnak kell legyen, de pl.:az emberi öntudat már a jelenlegi számítógépek legmagasabb szervezettségi fokánál magasabb, és lehet hogy nem is csak ez az egy szint van!
Ott a valasz.
Erre probaltalak ravezetni.
-
#189
> Ugye nem arról akarsz meggyőzni, hogy a nagydimenziós problémák egyszerűbbek, mint az alacsony dimenziósak? :)
Dehogy. Arrol proballak meggyozni, hogy ha ven ket tered amelyek pontjainak szama azonos, de dimenzioik szama kulonbozo, akkor ez az algoritmus a nagydimenzios terben kevesebb lepesbol talalja meg a globalis optimumot. Minel nagyobb a kulonbseg a ket ter dimenzioinak szama kozott, annal szembetunobb ez a kulonbseg. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban: van mondjuk egy 8 dimenziobol allo tered N szamu ponttal W meretu keresoablakkal, amiben mondjuk 8 forgatassal talal globalis optimumot. Meg van mondjuk egy szinten N szamu pontokbol allo tered W meretu keresoablakkal ahol 1000 dimenziod van. Na itt mar nem kell mind az 1000 dimenziora elvegezned a forgatast, hanem mittomen elegendo csak 300-ra. (ez persze fugg az ablakmerettol is)
> Ez nem szaklap; egy optimalizálási algoritmusnak nem a Catalysis Today-ban kellene megjelennie, csak katalitikus hivatkozásokkal, hanem mondjuk a Journal of Operations Research-ben.
En is ebben erzem az erdektelenseget az algoritmus irant, hogy rossz helyen kopogtat vele a gazdaja. Probalt egyebekent mar sokmindent, hogy nepszerusitse. Vannak mashol is cikkjeik (ha jol remlik offline mediaban is).
> Sajnos én is naponta látok ilyet (pl robotikában, CNS-ben), hogy a kutatók egy területen újra felfedezik egy másik terület négyszögletes kerekét, mert nem olvasták át a megfelelő irodalmat. A referensek meg átengedik, mert ők sem értenek hozzá, de érdekesnek találják, mert az ő nyelvüket használja.
En pedig ebben a megfelelo szeleslatokoru oktatas hianyat latom. Ha globalisan zullik az oktatas, akkor a lec is globalisan mindenutt csuszik lejjebb amit at kell ugrani.
> Egy korrekt cikk inkább valami olyasmi óvatos állítást tenne, hogy a katalíziscentrumok kutatásában a GA nem feltétlen a legjobb módszer, pl. egy másik algoritmusosztály (aminek egy példája a HRS) a mi tapasztalataink szerint jobban teljesít. Ez így már teljesen korrekt lenne, feltéve, hogy megfelelő összehasonlítások történtek. De egy ilyen cikk pl. úgy kezdődne, hogy felsorol 30 hivatkozást, milyen algoritmuscsaládok ismertek optimalizációban, és az övék melyikbe tehető.
> Egyébként nem biztos, hogy a GA gyengesége az algoritmus hibája, inkább rosszul és rossz formában használják.
Ezzel szinten egyet ertek. Keves jo GA implementacio van, ha meg magad akarsz irni egy nagyon jot arra evek mennek el mire kiforrott lesz es szeleskorben alkalmazhato. En csak azert hoztam fel a GA-t mert korabban azzal oldottam meg kombinatorikai problemakat. Korabban mikor a HUP-on megjelent meg en is szkeptikus voltam vele es valamikor egy evvel ezelott felkerestem a gazdajat aki volt kedves es bemutatta eloben. Na akkor maradt tatva a szam...
Ez meg a masik dolog amiben az erdektelenseg okat latom, hogy az algoritmus tul jo ahhoz, hogy elso latasra hiheto legyen mondjuk annak a kutatoi retegnek akik ezekben a dolgokban otthonosan mozognak. Mert ugye rogton ugy kezdodik az egesz, hogy ez az algoritmus ugy mukodik, hogy amit eddig tanultunk optimalizalasrol az majdhogynem szar. Ezert nem is igazan lepett meg a reakciod mert anno en is pont igy voltam vele es amikor a gazdajaval beszelgettem hat... neki mar kesz sztorigyujtemenye van.
-
kukacos #188 "minel KEVESEBB a dimenzio annal "gyengusabb", annal nagyobb hanyadat kell megmerned a ternek"
Ugye nem arról akarsz meggyőzni, hogy a nagydimenziós problémák egyszerűbbek, mint az alacsony dimenziósak? :)
A linkjeid alapján végre megtaláltam a publikációt:
http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6TFG-48J45CW-1&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=1693a7f946a748d7ca1283051725ebf5
Ez nem szaklap; egy optimalizálási algoritmusnak nem a Catalysis Today-ban kellene megjelennie, csak katalitikus hivatkozásokkal, hanem mondjuk a Journal of Operations Research-ben. Sajnos én is naponta látok ilyet (pl robotikában, CNS-ben), hogy a kutatók egy területen újra felfedezik egy másik terület négyszögletes kerekét, mert nem olvasták át a megfelelő irodalmat. A referensek meg átengedik, mert ők sem értenek hozzá, de érdekesnek találják, mert az ő nyelvüket használja.
A HRS-nek nem a GA-val kellene versenyeznie, hanem mondjuk a konjugált gradienssel vagy az MCMC-vel. Egy korrekt cikk inkább valami olyasmi óvatos állítást tenne, hogy a katalíziscentrumok kutatásában a GA nem feltétlen a legjobb módszer, pl. egy másik algoritmusosztály (aminek egy példája a HRS) a mi tapasztalataink szerint jobban teljesít. Ez így már teljesen korrekt lenne, feltéve, hogy megfelelő összehasonlítások történtek. De egy ilyen cikk pl. úgy kezdődne, hogy felsorol 30 hivatkozást, milyen algoritmuscsaládok ismertek optimalizációban, és az övék melyikbe tehető.
Egyébként nem biztos, hogy a GA gyengesége az algoritmus hibája, inkább rosszul és rossz formában használják. Annak is van épp elég kiterjesztése, ami használja a gradienseket, determinisztikus startot csinál, satöbbi. Az alap GA a legáltalánosabb nemlineáris optimalizációs algoritmus, alapváltozata nem sokkal több, mint a véletlen találgatás, így nyilván gyengébb, mint a specializált verziók. -
toto66 #187 "Egyszóval, minden megoldható algoritmussal, mert a randomizálás is az. "
Nos a randomizálás, nem ad véletlen számokat, csak hasonló a véletlen számokhoz az eredmény