50
-
Harakiri576 #1 Wow! Ugy latszik, rajottek a politikusok (es ezek szerint a jonep is), hogy szep dolog a szel/nap/vizenergia, de amikor gigawattokat kell termelni, akkor mar nagyon draga tud lenni. A cikkben nem irtak ugyan a pontos aranyokat, de Paks kb. harmad-negyedaron allitja elo az energiat egy szen vagy foldgaztuzelesu eromuhoz kepest. Es ez egy 20-30 eves orosz technologia. Ezt egyszeruen nem lehet uberelni.
Nem is szolva arrol, hogy ha csinalnanak valahol gigawattnyi "zold" eromuvet, az hogy festene? 1000 db hatalmas szelkerek, vagy tobb tucat negyzetkilometernyi napelem, esetleg egy batar allatnagy duzzasztogat? Az szep lenne? Nem is szolva arrol, hogy jon egy kis felho/szelcsend/aszaly, es hopp, volt energia, nincs energia. Persze ettol meg az otthonokba es az iparba kell az aram...
Nem, ha nem akarjuk telepofogni a legkort szendioxiddal, akkor jelenleg egyedul az atomeromuvekre lehet szamitani. Pont. -
AranyKéz #2 Na végre.
-
Matt0123 #3 nagyon jó, hogy végre észreveszik: szükség van az atomerőművekre.
egyébként az előző (előtti) hozzászólásra reagálva: ha nem is 1000db szélerőmű, de 300 biztos van a magyar-osztrák határon és szerintem a maga nemében nagyon szép látvány:) -
T0nk #4 Minden értelmesen gondolkodni képes embernek teljesen tökéletesen nyilvánvaló a kezdetektől fogva, hogy az atomenergia a legjobb megoldás a jelenlegi lehetőségeink mellett. Sajnos értelmesen gondolkodni az embereknek csupán 0.01%-a képes, a többi bégetve megy a marketingkapmpányok után. Az atomenergiának meg nagyon rossz volt a marketingkampánya, látványos nagy durranásokkal fűszerezve.
-
kerek1224 #5 A kérdés csak annyi, hogy mennyi urániumkészlete van még a világnak. Mert az is véges. Én úgy tudom, hogy évtizedekben mérhető, amíg a ma ismert készletek kitartanak. -
Zro #6 Amíg nem akarják, nem is lesz alternatívája sem a fosszilis sem az atomenergiának. Hiába akarnál te például egy szélerőművet építeni kis országunkban, nem kapnál rá engedélyt,mivel a korlátozott számú kapacitást már szétosztották, ráadásul akik kaptak sem építenek erőműveket... Szerintem az energia hatékonyságot kéne növelni, s betiltani illetve büntetni (adókkal) azokat amik nem elég hatékonyak. A folyamatos növekedés iszonyatos pazarlással társítva nem egy fenntartható állapot. -
torma99 #7 Ez tényleg egy értelmes beismerés, hogy szükséges az atomenergia használata. Az uránium,meg elég ha addig kitart amíg sikerül végre valami hatékony fúziós reaktort elkészíteni. Itt nálunk már most érdemes volna beruházni paks bővítésébe, mert valahogy úgy érzem ez az árampiaci liberalizáció rövid távon nem árcsökkenést, hanem áramár emelkedést hoz. -
#8
Éljen soká az atomerő! -
#9
Na igen. Amikor a politikusok sem frázisokban beszélnek, hanem racionális oldalról közelítik meg a dolgokat kezdenek reális képet ölteni a valós villamos energia szükségletek kielégítésnek tényleges lehetőségei.
Nem szabad elfelejtkezni természetesen a megújjuló energiaforásokról sem, de be kell látni, hogy annak költségei még mindig rendkivül magasak. Egy korszerű atomerőmű villamosenergia előállítási árához képest többszöröse. Ezt egyetlen gazdaság és lakósági réteg sem képes elviselni. (És még nem is szóltunk a rendelkezésre állásról ami elég sok megújjuló erőművet érint).
Csak néhány pontban az alábbiakról:
1. Általános biztonsági kockázat
A hagyományosnak mondható (értsd nem megújjuló) erőmüvek terén tetszik nem tetszik vannak fosszilis erőművek és atomerőművek. A foszilis erőművek sajnos az üvegházhatást előidétő gázok egyik jelentős kibocsátó forrása. Az atomerőmű gyakorlatilag zéró emissziós erőmű.
Kockázati tényező természetesen van, hisz nem felejthetjük Csernobil (azaz Pripjaty) "örökségét" sem. Természetesen sokat tanultunk belőle és a mai biztonsági kritéáriumok sokkal szigorúbbak, a NAÜ valódi hatóságként lép fel.
Azonban azt sem lehet elfelejteni, hogy a fosszilis erőművek kibocsátásának következményeként az üvegház hatás mellett muilyen egészségügyi kockázata van, mennyi megbetegedést vagy halált eredményez közvetve, vagy akár közvetlenül. Picit olyan a hasonlat mint a közuti és légi balesetek között. Ugyan sokkal ritkábban van légi baleset a közútinál és kevesebben is halnak meg benne, de ha bekövetkezik az egész világ felkapja a figyelmét, míg aközuti max egy hiradó spotot él meg. Ez talán hasonló az atomipar és a foszilis iparnál is. Persze nem akarom eliminálni ennek kockázati hatását, de akkor értékeljük a súlyán is.
2. Ár kockázat:
A másik kockázat az ár kockázat, iletve az energiahordozó ár kockázata a villamos energia eladási árában.
Megközelitő számadatokkal lásd az alábbi példán:
Paks villamos energia eladási ára megközelítőleg 10 Ft (Ti mennyit is fizettek mégis az áramszolgáltaónak?)
Szenes, gázos erőműveknél ez 21-26 Ft közöt változik jellemzően. (Pl. szélturbinásnál 36 Ft-ért veszik meg és nem akkor amikor kell, hanem amikor épp termel és ez nem feltétlen esik egybe az igényekkel, mert a szél már csaqk ilyen fránya jószág).
Itt még csak azt mondhatjuk, hogy ez csak a 2-2,5x-se, na de és most jön a lényeg amiről kevesen beszélnek és még kevesebben ismerik.
A Paksi 10 Ft-ban az "energiahordozó" részaránya kb 25%, azaz 2,5 Ft/kwh
Egy szenes, vagy gázos erőműben ez jellemzően (pláne a gázosnál) 70-80%.
Tehát, ha felmegy az energiahordozó ára, mondjuk mindkettő esetben a duplájára, addig ez az atomenergia árában 25%-os emelkedést jelent egy foszilisnál 80% körüli emelkedést eredményez. Az meg csak zárójeles, hogy a gáz világpiaci ára rohamosan emelkedik, az urán ára ehhez képest elég mérsékelt (infláció körüli) emelkedést mutat ma.
3. Energiatárolási kockázat.
Az olaj és földgáz tárolása ugye nem lehetetlen, de hatalmas költségek árán lehet csak nagyobb tároló telepeket létesíteni és reális költségek mellett nem is lehet 3-4 havi stratégiai tartaléknál többet tárolni (gazdagabb országok 1 éves stratégiai tartalékkal rendelkeznek, de ez sem jellemző).
Atomenergiánál kis költségen lehet több évre elegendő Uránt, illetve beépíthető üzemenyeg kazettát tárolni. Gyakorlatilag pl. Paks 1 blokkjában (4 blokk van összesen Pakson) a kazetták 3-4 évig vannak beépítve, tehát 1/4 blokkra való kazettával pótolható 1 évnyi termelés 1 blokk eseztében. Hely igényt nézve ez csak néhány köbméter. A még be nem épített fűtőelemek tárolása sem igényel semmiféle kiugróan drága tárolórendszer kiépítését (ennek magfizikai okai vannak, gyakorlatilag semlegesnek mondható). Tehát rendkivül kis helyen alacsony költségk mellett több évre elegendő energia forrást lehet eltárolni, így átvészelve a nemzetközi árhullám kedvezőtlen hatásait és kevésbé lehetünk kiszolgáltatva energia szegény országként energiában gazdag országoknak.
Véleményem szerint nagyon is időszerű az üzemidő hosszabítás kérdései és talán még időszerűbb lenne további reaktor blokkok építése mivel egy blokk üzembehelyezése és építésének megkezdése között megközelítőleg 10 év telik el. A mai erőmű parkunk életkora és műszaki állaga ezt különösen indokolttá teszi. -
gaszton42 #10 Az uránium még kitart vagy 100 évig biztosan, különösen ha szaporító reaktorokkal állítják elő (mint a franciák)az üzemanyag egy részét. egyébként is az a véleményem hogy a fúziós erőművek fejlesztését kéne felgyorsítani, az a fejlesztés aminél 30-50 éves távlatban ´tervezett a siker potenciálisan sosem valósul meg mert nincs semmilyen garancia hogy 10-20 év múlva is lesz hozzá megfelelő politikai akarat. ha igazán fontosnak tartanák sokkal gyorsabban is eredményre lehetne jutni. most úgy évi 1-2 mld USD környékén költenek évente összesen erre a célra, egy 2004-es ENSZ energiaügyi jelentésben azt olvastam hogy az olajcégek állami támogatására (új lelőhelyek feltárására, koncessziók megszerzésére, technológiai fejlesztésekre) vilagszerte összesen kb 170 mld USD-t költenek, ennek nagyobbik részét ki más mint az USA! ha az alternatív energiaforrások gazdaságos kihasználását célzó technológiák fejlesztését ennek az összegnek csak a harmadával támogatnák, kb 10-20 év múlva zárnák be az utolsó hőerőművet. Ebben ugyan nem hiszek de a lehetőség adott. -
#11
Ezzel teljesen egyetértek, de sajnos ez ma fickió, mégha racionális oldalról nézve nem is tűnik annak. -
#12
Bocs az elgépelésért, természetesen fikciót akartam írni. -
#13
Addigra beindul a működő hidegfúziós erőmű :)
Arról nem szól a fáma, hogy kilátásban van e Paks bővítése? Szerintem mindenképpen jó befektetés lenne, ha a meglévő fosszilis erőművek jó részét le tudnák váltani, és az olcsóbban előállított energia exportja sem rossz üzlet. -
UnnameD #14 Azért még mindig lenne mit javítani a villamosenergia-hálózaton, mivel az egésznek a hatásfoka kb 5-10% körül van, a többit elfűtik a transzformátorok, és kábelek. -
roliika #15 Minden gondolkodni képes ember megpróbál keresni alternatív energia előállítási lehetőségeket, hogy mellőzzük az atomot. A maradék gondolkodni képes ember támogatja az atomot, mert vagy fél váltani, vagy anyagilag támogatva van, vagy képtelen az újításokon gondolkodni. Csak az nézze meg aki képes gondolkodni, és újat elfogadni. -
AranyKéz #16 Éter, elektrolízis, antigrav - nagyon loál, de a "Spirit of Ma'at" és a "Tudatos Víz" viszi a pálmát
-
Scroll #17 A zöldeknek köszönhetjük, hogy az atomenergia el van maradva a fosszilis alaputól. Mert JAJ! Ne építsünk atomerőművet. Felfog robbanni!!! Mind meghalunk!
Erre most mivan? Hipergyors globális felmelegedés köszönhetően a szén és hasonló erőműveknek, mert szerintük inkább az mint az atom. Bár szerintem ők is kezdenek rájönni, hogy mekkora hülyék voltak. Csak egy kicsit későn. Ez van. Az ember mindíg attól fél, amit nem ismer és az átlag (főleg amerikai) ember nem tudja, hogy mennyire biztonságosan működik egy reaktor. Csak az atombombára és Csernobilra tud gondolni. -
UnnameD #18 Új? Azért egy 100 éves technológiát nem érdemes újnak hívni, attól függetlenül volt néhány mai fizikai törvényeket meghazudtoló masina. -
#19
Rolika, ha mindenhol vízi meg szél meg nap erőműveket építünk akkor is csak néhány százalékban lennének képesek az energia igényt kielégíteni. A kevésbé szeles vagy napsütötte helyeken elve halott ötlet, vize erőművet pedig inkább csak a folyók felsőbb szakaszain lehet abból meg nem sok van. A gazdasági részéről nem is beszélve. -
AranyKéz #20 Amúgy meg teljesen értelmetlen az alternatív erőforrásokat erőltetni, ha az összes ismert közül az atom a legjobb.
A támogatásról meg annyit, hogy kíváncsi vagyok, ki pénzeli a ződeket hogy rinyáljanak az atomról. Minden előnye ellenére a fosszilis terjedt el inkább. VAJON kinek állhatott érdekében ez.
-
Balu0 #21 Többen említették a Fúziós erőművet. Ezek szerint nem nagyon köztudott hogy a Nagy Részecskegyorsító mellett, igen, igen ott a Francia-Swájci határon nem csak egy gyorsító hanem egy 500MW-os kísérleti hagyományos fúziós (azaz npa hőmérsekletű :D) erőmű is épül. Egy hatalmas gyűrű alakú mágneses tér tartja a plazmát egy helyben több méterre a hőálló falaktól. Beindításkor hatalmas energiát igényel, de pár másodperc után már önfentartó, azaz a saját maga által termelt elektromos energiát tudja használni a mágneses tér fentartására.
Esküdni mernék hogy itt az SG-n is volt róla hír, talán pont a gyorsítóról szólóban lehetett olvasni ezt is....
A kísérleti áramtermelést 2013-ra tervezik. A fejlesztésében pedig ugyanúgy benne van a fél világ mint a gyorsítóban. + Kína építeni kezdett egy ugyanilyet otthon magának ha jól tudom, de lehet még csak tervezik. -
Scroll #22 A mágneses trükk ellenére is károsodik a tokamag. Így nem lehet hosszútávon üzemeltetni és a javítás is nagyon drága. De, ha tévedek akkor, majd egy okosabb kijavít. -
Scroll #23 Hopp! Az nem tokamag, hanem tokamak. -
UnnameD #24 A Napnak csak a nagy nyomása miatt 10 millió kelvines a magja, földi körülmények közt egymilliárd fok kellene a hidrogén fúziójához! -
#25
A szám igaz csak épp fordítva. Az átlagos szállítási veszteség, bele értve transzformálási veszteséget átlagosan anyi amit te mondtál, tehát a veszteség és nem a hatásfok annyi...
Szép is lenne, ha megtermelt villamos enrgia 5-10% jutna el a végfogyasztóhoz. -
csibra #26 Én atomenergia párti vagyok, de azért a következőt is figyelembe kell venni: Ugyanannyiért amennyiért manapság egy atomerőművi blokkot építenek (franciáknál készül egy valami 3 milliárd EURért 1GW) bőven fel lehet építeni ugyanekkora vagy nagyobb mennyiségű energiát termelő szélkereket is.
Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerőművet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerőművet igen. Azaz nem feltétlenül szükséges egy helyre tenni az összeset, majd onnan dróton elvinni a termelt elektromos áramot a felhasználás helyére, hanem a fogyasztók közelébe lehet telepíteni őket.
Igen, komoly problémát jelent, hogy a szél nem fúj állandóan, és nem fúj mindenhol egyformán. Itt a város határában (Mosonmagyaróvár) van jónéhány (20 fölött) szélkerék amik szinte állandóan pörögnek. Olyant még nem láttam, hogy az össze sállt volna, jellemzően csak 1-2 szokott állni, gyaníthatóan valami karbantartási munka miatt. Igazából a feleslegesen megtermelt energia tárolását kellene megoldani, és nagyon jó alternatíva lehetne a szélkerék. MOndjuk a megtermelt de felesleges energiával lehetne vizet bontani, és a keletkező hidrogénnel hibird autókat etetni -> 2 légy, 1 csapás ;)
A fentiek ellenére én az atomerőművekkel vagyok, főleg ha a fosszilis erőművek ellen játszanak :) -
oli314 #27 Szerintem meg jobban kéne nyomni a geotermikus erőműveket itthon, kurva jók az adottságaink erre. Hőhasznosításra a legjobb, de villamosenergia előállítására is frankó, jobb hatásfokkal dolgozik mint pl. az atomerőművek. Emellett kifogyhatatlan energiaforrás.:)
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060218magyarorszag.html
-
#28
Igen valóban a legéletképesebb alternatívának ma fúziós erőmű mutatkozik. Azonban közel nem járnak ennyire elől, mint ahogy te feltételezed. Ha ez így lenne, gyakorlatilag késznek tekinthetnénk. A szomorú realitás viszont az, hogy jelenleg az összes számítás, előzetes kísérlet még mind negatív energia mérleget mutat, azaz több energiát fogyaszt, mint amit hasznosan képes megtermelni huzamos ideig. A kutatások ezért is ennyire fontosak és a jelenlegi kutatási költséget feltételezve ezért is a legoptimistább becslések is legkorábban 2030 teszik elérhetőővé a fuziós energiát. Mire ezek után tervezés, engedélyeztetés, kivitlezés és első próbaüzem lezajlik, optimálisan is 2050 feltételezhető az első szolgáltatói fúziós erőművek megjelenése. Addig viszont sajnos enrgia kell, mégpedig egyre több! A ma gondjaira azonnali megoldások kellenek.
Távlati célra tényleg jó a fúziós (nem hidegfúziós) erőművek fejlesztése, de a ma gondjain ez még sajnos semmit nem segít. Mint írtam volt a megújjuló energiaforrásokat ahol lehet érdemes kihasználni, de nem racionális alapokat nélkülözve, mert végső soron azt mi fogyasztók fizetjük meg.
Megújjuló energia források közül gyakorlatilag nagy teljesítményben és nagy számban csak vízerőművek léteznek. Magyarország ebből aszempontból sajna nem erős, ahol lehetett volna, abból meg egy buta politikai szimbólum - és ebből fakadóan számunkra semmi érdemi nem - lett (mármint poztív irányban).
Lényeg a lényeg, igen kell kutatni a fúzios erőműveket, de gondolni kell a mára nem csak a holnap(után)ra! -
#29
Bocs nem kötekedniakarok, de akkor egy-két apróság, hogy mi éri meg és mi nem.
Paks azt egyetlen atomerőmű (új gázturbinásokat nem nézve), amely a teljes beruházási költségét visszafizatte és emellett képes a legolcsóbb erőmű lenni, gyakorlatilag az ukrán vonali áram árán termel. A szélerőművek más tészta, teljesen más. A mai szélkerek uniós, de inkább hazai támogatási alapok felhasználásával épülnek, ami legtöbb esetben hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt jelentenek. A kamatmentességet persze az állam biztosítja, amely végső soron a mi adó forintjainkból van. E mellett garantált felvásárlási ár van (szerződéstől függően persze változik kis mértékben), de ez a paksi felvásárlási ár megközelítőleg 3x-osa. Így ilyen feltételek mellett állítják a 25 éves megtérülést. Tehát tőlük többért veszik (nem beszélve arról, hogy nam akkor amikor kell, hanem akkor amikor van ez oltári nagy különbség), másrészt egy mesterséges támogatási rendszerbvől épül, amibe az áttételes állami támogatást bele sem számítják. Igen így el lehet érni a kedvező mutatókat, de 2000 MW-nyi teljesítmény (Paks ennyit tud ha mind a 4 blokkon befejeződik a teljesítmény növelés) felépítése ilyen állami támogatás mellett gazdasági összeomláshoz vezetne, rendes piaci versenyben meg soha sem térülnének meg, ez sajnos tény.
E számadatok mellett én picit gondolkodnék. Azonban mégis érdemes beruházni, de a magyar szélviszonyok sajnos nem olyan kedvezőek, mint pl Ausztriáé ezért a mértéke is más kell hogy legyen (pl. a te lakhelyed pont az alpoki szél csatornához közel esik ezért nem csoda hogy ott azért épült ennyi szélkerék).
Ausztria többszörösen is jó helyzetben van hozzánk képest. Egy részt egy erős kontinentális szélcsatorna húzódik az országukon és nagyon is koncentráltan, ott a szélcsatornában sokkal kiszámíthatóbb a széljárás, de ez önmagában még nem minden. Sok nagy esésű és bővizű folyójuk van, ami eleve kínálta magát a vízlépcsők építéséhez. A kettő együt viszont szinte tökéletes kombináció. Gyakorlatilag ha fúj a szél akkor a vízerőművek visszaveszik a teljesítményüket és a tározóba gyűlik a víz, kisebb szél esetén a vízerőművek növelik a teljesítményüket, így bizotsítva az igény szükséglet megjelenésekor a villamos energiát nagyon nagy százalékban megújjuló energia forrásból. Ez nagyon ritka és kedvező adottság, amiből nekünk sajnos csak nagyon-nagyon kevés jutott. Már ott nálatok sem annyira kedvező a széljárás, mint a Lajtán túl, de még mindig jobb mint az ország más részein.
E mellett sajnos ismét meg kell említeni Bőst, hogy ha legalább az lenne, akkor azzal együtt érdemesebb volna szélkerekeken gondolkodni, de hát vannak politikusok és vannak zöldek is. Elnézést kérek azon zöldektől akik a bősi vizlépcső magyarországi felépítésének megakadályozásától elhatárolódnak, természetesen nem rájuk céloztam. -
#30
Bocsi tudom sok lesz belőlem, de ismét picit pontosítani kell geotermikus erőművek esetére.
Szóval az átlaghoz képest valóban jobb helyzetben vagyunk geotermikus energia forrásokat tekintve. A villamos energia termelést azonban meg kell gondolni.
A geotermikus energiát 2 dolog jellemzi egyrészről a mennyisége, illetve abból nyerhető (jobb esetben gőz) entalpiája. Szóval nagyon fontos, hogy mekkora a hőmérséklete, természetesen minnél magasabb annál jobb. Magyarországon jellemzően kicsivel 70°C alatti (ami nem is rosz érték) az így nyerhető energia, ami természetesen önmagában kevés, de un. előmelegítésre alkalmas is. Tehát ennek erőművi alkalmazása a kondenzátorból kilépő tápvíz 30 fokos emeléséhez elég, azaz egy több fokozatú tápvíz előmelegítés első lépcsőfoka. Ez az erőmű teljesítményének függvényében számítható, azaz ki lehet számítani, hogy mennyi geotermikus energia (víz) kell ehhez, amit e felett termelnénk ki, az már nem hozna gazdasági hasznot az adott helyen, persze lehet méretezni az erőművet a kinyerhető geotermikus energia mennyiségére is (ez a szerencsésebb megoldás) a hatásfok oldaláról nézve.
Bár villamos energi termelő rendszerekben annyira ez nem jellemző, de számos távfűtési rendszerben alkalmazzák pl. Sárvár, Szólnok, stb...
Sajnos az sem teljesen valós, hogy kimeríthetetlen, mert a túlzott kihasználása a közet réteg túlhűtését eredményezi, ami utána rontja a kinyert energia minőségét. E mellett ott van még a rendkivül erős elsózódás (itt lehetne megemlítani a '80-as évek egyik híres reklámjának a történetét, hogy miért is lett "Sárvári Termál Kristály" :) ). Persze ezek kezelhető gondok és valóban érdemes ezzel foglalkozni, csak önmagában ez nem elég a villamosenergia termeléshez, csak kisegítő energia forrás lehet. -
#31
Csakegy link a geotermikus energiárol magyarország tekintetében, épp most találtam. Érdemes átfutni, akit érdekel:
Magyarország geotermikus helyzete -
halgatyó #32 Hadd tegyek egy apró pontosítást. "435 atomerőművi blokk üzemelt, amelyek nettó beépített összteljesítménye meghaladja a 368 millió megawattot" Ha osztunk egyet, akkor az jönne ki, hogy 1 db blokk teljesítménye átalogsan 846 ezer MW. Ez kb 3 nagyságrenddel többnek tűnik a valóságosnál. -
Carbine #33 Igazad van. És azt sem írja a cím, hogy ez a reaktor hő teljesítménye, vagy az egy blokkra számított villamosáram termelés, mert ez nem egyenlő. A Paksi eröműben most megint teljesítmény növelés volt, ez annyit takar, hogy 4-5 hónappal ezelőtt a 4-es blokkot sikerült feltornászni 500 MW-ra. Ez nem semmi azt tekintve, hogy beépítéskor 400 MW-ra tervezték. Ez pakson nem az első fejlesztés, mivel 6-8 évvel ezelőtt sikerült növelni a hatékonyságot, nem is kicsit, mivel az egy blokkra eső áram termelést megnövelték 400-ról 440 MW-ra. Gyors számolással mindenki rájöhet, hogy 10 Ft/kWh-ra számolva ez nem kis pénz.
Nem túl ismert tény, még az Atomerömű dolgozói között sem, hogy már a 80-as években, - a 4. blokk üzembe állítását követően -, készültek tervek további 2 blokkról, amik képesek lettek volna egyenként 1000 MW teljesítményt leadni, de a Szovjetúnió összeomlásával ezeket a terveket elrakták, mivel nem kis pénzbe kerülnének, a technológiáról nem is beszélve.
Megközelítőleg a paksi blokkok 41%-os hatásfokkal (+/- 5%) üzemelnek jelenleg. A 3-mas blokk tesztüzeme pár hete ért véget, és az ütemtervek szerint január közepéig, mind a 4 blokk maximális teljesítményel működik.
Január végén, február elején esedékes az 1-es blokk nagyjavítása és a fütőkazetták átforgatása.
Saját véleményem pedig az, hogy a megfelelő, biztonságos üzemeltetés mellett az atomenergia nem csak jelenleg, de még az elkövetkezendő évtizedekben is jelentős szereplője lesz annak a végtelen versenynek, melynek célja az egyre nagyobb villamosáram igények kielégítése. -
#34
3P gyakrolatilag leírt minden ami fontos. Azért még hozzátenném, hogy hol környezetbarát az az arámatermelési mód ami KÖRNYEZETSZENNYEZŐ tecnológiák használatából befolyt adókból finanszírozva működik. SEHOGY! Nem igazm, hogy ez nem szúr szemet senkinek rajtam kívűl.
Mellesleg az felépítési költség sem stimmel. Az széleőműből 2000MW az SOKKAL többe van, mint az atom.
"Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerőművet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerőművet igen."
És ez miért jó? Szaladgálhatsz sokat a karbantartás miatt. Két atomerő meg elfér pár km2-en... A szélerőmű pont akkor nem termel mikor kéne. A nagy melegben vagy nagy hideben amikor a fronthatás nincs és nincs légmozgás. Ergo szart sem ér, sőt a 90%-át a teljesítménynek HAGYOMÁNYOS erőműben mellé kell építeni. Ott ahol osztrák típusó feállás van ott jó a szél, de máshol én betiltanám az ilyet. Aki akar építse, de egy garas állami pénzt sem adnék rá. Nem éri meg semmilyen szempontból.
Jelenleg szerintem az atomenergiának nincs alternatívája (és mérnöki szemmel versenytársa sem) nagyléptékű TISZTA energiatermelés terén.
Az is jó, hogy igen kis helyen ÉVEKRE elegendő "üzemanyag" tárolható. Ez a többiről nem mondható el.. -
Carbine #35 Csak egyetérteni tudok. Erre az alternatív témára majd akkor térjünk vissza, amikor lesz gyakorlatilag is értelme, mármint több, mint jelenleg. -
roliika #36 Hmmmm....mintha mi döntenénk ezekről.... :DD -
#37
Elviekben neünk kéne. Aki tovább erőltetné a hülyeségeket már rég kivágnám a Parlamentből. Sajnos messze vagyunk ettől.. -
Carbine #38 én nem... csak pár megálló :D -
#39
jojo, de mikor épül kishazánkban a következő erőmű? -
Carbine #40 Nem igazán kell még egyett építeni, csak a felmérés, előkészítés is súlyos milliárdokba kerülne. Egyszerűbb a paskit kibővíteni.
Pakson adott minden. Az infranstruktúra, a szakember gárda és már a GREENPEACE is könnyen odatalál xD