#9
Na igen. Amikor a politikusok sem frázisokban beszélnek, hanem racionális oldalról közelítik meg a dolgokat kezdenek reális képet ölteni a valós villamos energia szükségletek kielégítésnek tényleges lehetőségei.
Nem szabad elfelejtkezni természetesen a megújjuló energiaforásokról sem, de be kell látni, hogy annak költségei még mindig rendkivül magasak. Egy korszerű atomerőmű villamosenergia előállítási árához képest többszöröse. Ezt egyetlen gazdaság és lakósági réteg sem képes elviselni. (És még nem is szóltunk a rendelkezésre állásról ami elég sok megújjuló erőművet érint).
Csak néhány pontban az alábbiakról:
1. Általános biztonsági kockázat
A hagyományosnak mondható (értsd nem megújjuló) erőmüvek terén tetszik nem tetszik vannak fosszilis erőművek és atomerőművek. A foszilis erőművek sajnos az üvegházhatást előidétő gázok egyik jelentős kibocsátó forrása. Az atomerőmű gyakorlatilag zéró emissziós erőmű.
Kockázati tényező természetesen van, hisz nem felejthetjük Csernobil (azaz Pripjaty) "örökségét" sem. Természetesen sokat tanultunk belőle és a mai biztonsági kritéáriumok sokkal szigorúbbak, a NAÜ valódi hatóságként lép fel.
Azonban azt sem lehet elfelejteni, hogy a fosszilis erőművek kibocsátásának következményeként az üvegház hatás mellett muilyen egészségügyi kockázata van, mennyi megbetegedést vagy halált eredményez közvetve, vagy akár közvetlenül. Picit olyan a hasonlat mint a közuti és légi balesetek között. Ugyan sokkal ritkábban van légi baleset a közútinál és kevesebben is halnak meg benne, de ha bekövetkezik az egész világ felkapja a figyelmét, míg aközuti max egy hiradó spotot él meg. Ez talán hasonló az atomipar és a foszilis iparnál is. Persze nem akarom eliminálni ennek kockázati hatását, de akkor értékeljük a súlyán is.
2. Ár kockázat:
A másik kockázat az ár kockázat, iletve az energiahordozó ár kockázata a villamos energia eladási árában.
Megközelitő számadatokkal lásd az alábbi példán:
Paks villamos energia eladási ára megközelítőleg 10 Ft (Ti mennyit is fizettek mégis az áramszolgáltaónak?)
Szenes, gázos erőműveknél ez 21-26 Ft közöt változik jellemzően. (Pl. szélturbinásnál 36 Ft-ért veszik meg és nem akkor amikor kell, hanem amikor épp termel és ez nem feltétlen esik egybe az igényekkel, mert a szél már csaqk ilyen fránya jószág).
Itt még csak azt mondhatjuk, hogy ez csak a 2-2,5x-se, na de és most jön a lényeg amiről kevesen beszélnek és még kevesebben ismerik.
A Paksi 10 Ft-ban az "energiahordozó" részaránya kb 25%, azaz 2,5 Ft/kwh
Egy szenes, vagy gázos erőműben ez jellemzően (pláne a gázosnál) 70-80%.
Tehát, ha felmegy az energiahordozó ára, mondjuk mindkettő esetben a duplájára, addig ez az atomenergia árában 25%-os emelkedést jelent egy foszilisnál 80% körüli emelkedést eredményez. Az meg csak zárójeles, hogy a gáz világpiaci ára rohamosan emelkedik, az urán ára ehhez képest elég mérsékelt (infláció körüli) emelkedést mutat ma.
3. Energiatárolási kockázat.
Az olaj és földgáz tárolása ugye nem lehetetlen, de hatalmas költségek árán lehet csak nagyobb tároló telepeket létesíteni és reális költségek mellett nem is lehet 3-4 havi stratégiai tartaléknál többet tárolni (gazdagabb országok 1 éves stratégiai tartalékkal rendelkeznek, de ez sem jellemző).
Atomenergiánál kis költségen lehet több évre elegendő Uránt, illetve beépíthető üzemenyeg kazettát tárolni. Gyakorlatilag pl. Paks 1 blokkjában (4 blokk van összesen Pakson) a kazetták 3-4 évig vannak beépítve, tehát 1/4 blokkra való kazettával pótolható 1 évnyi termelés 1 blokk eseztében. Hely igényt nézve ez csak néhány köbméter. A még be nem épített fűtőelemek tárolása sem igényel semmiféle kiugróan drága tárolórendszer kiépítését (ennek magfizikai okai vannak, gyakorlatilag semlegesnek mondható). Tehát rendkivül kis helyen alacsony költségk mellett több évre elegendő energia forrást lehet eltárolni, így átvészelve a nemzetközi árhullám kedvezőtlen hatásait és kevésbé lehetünk kiszolgáltatva energia szegény országként energiában gazdag országoknak.
Véleményem szerint nagyon is időszerű az üzemidő hosszabítás kérdései és talán még időszerűbb lenne további reaktor blokkok építése mivel egy blokk üzembehelyezése és építésének megkezdése között megközelítőleg 10 év telik el. A mai erőmű parkunk életkora és műszaki állaga ezt különösen indokolttá teszi.
#9